A pedagógiai kutatás metodológiai alapjai. Dr. Nyéki Lajos 2015

A pedagógiai kutatás metodológiai alapjai Dr. Nyéki Lajos 2015

A pedagógiai kutatás jellemző sajátosságai A pedagógiai kutatás célja a személyiség fejlődése, fejlesztése során érvényesülő törvényszerűségek, összefüggések feltárása a nevelés eredményességének fokozása érdekében. A pedagógiai kutatás tárgya a mindenkori nevelési gyakorlat.

A pedagógiai kutatás fontosabb módszertani problémái A pedagógiai jelenségek komplex jellegűek, sok összetevőből, ható tényezőből épülnek fel. A pedagógiai jelenségek labilis jellegűek. A pedagógiai törvényszerűségek sztochasztikus jellegűek, tendenciaszerűen, nagyszámú változat mellett érvényesülnek. A pedagógiai jelenségek vizsgálatánál objektív és szubjektív módszereket egyaránt fel kell használnunk. A pedagógiai jelenségekről való adatgyűjtésnél és feldolgozásnál mind kvantitatív, mind kvalitatív módszereket alkalmaznunk kell.

Normális eloszlás

Aszimmetrikus eloszlás

Egyenletes eloszlás

Mérhetőség és kvantifikálhatóság A tények két fő csoportja: - objektív tények; - szubjektív tények. Az objektív tények vizsgálata -> objektív kutatási módszerekkel. A szubjektív tények vizsgálata -> szubjektív kutatási módszerekkel. A szubjektív tények mérhetősége és kvantifikálhatósága.

A pedagógiai kutatás tudományos feltételei Az érvényesség (angolul: validity) kritériuma; A megbízhatóság (angolul: reliability) kritériuma; A tárgyilagosság (angolul: objectivity) kritériuma; A beállítottság (angolul: attitude) figyelembe vételének kritériuma; A pontosság (angolul: exactness) kritériuma.

A kutatómunka menete A probléma felvetése, megfogalmazása; Tájékozódás a témakör szakirodalmában, konzultáció az adott szakterületen jártas elméleti és gyakorlati szakemberekkel; A kutatás hipotézisének megfogalmazása; A kutatás tervének kidolgozása, szükség esetén munkahipotézisek megfogalmazása, operacionalizálás.

A kutatómunka menete Előzetes engedélykérés; Elővizsgálat, a kidolgozott kutatási eszközök kipróbálása; A vizsgálat tényleges lefolytatása; A feltárt anyag feldolgozása, az adatok elemzése, a hipotézis vizsgálata; A kutatási eredmények szintézise; A kutatási eredmények közzététele.

A kutatás módszerei Elméleti módszerek; Empirikus módszerek; Kísérleti módszerek; Feldolgozó módszerek.

Elméleti módszerek A dedukció módszere a már ismert törvényszerűségek alapján a tapasztalatok értelmezése. A szakirodalom elemzése a kutatási téma problématörténeti előzményeinek és jelenlegi helyzetének feltárása. Az összehasonlító pedagógiai elemzés.

Empirikus módszerek A megfigyelés (strukturált és strukturálatlan); Az interjú; Az ankétmódszer; A szociometriai felmérés; A felmérés; A dokumentumelemzés.

Kísérleti módszerek A természetes és a laboratóriumi kísérlet; A természetes kísérlet két fő változata: - az átfogó kísérlet (új pedagógiai koncepció, új tanterv kipróbálása). - a szűkebb körű, feltételvariáló kísérlet a ceteris paribus elv ( a többi változatlan ) szervezési, módszertani elképzelés kipróbálása. A kontrollcsoportos kísérlet, kísérlettervezés.

A pedagógiai kísérletek sajátosságai A kutató erkölcsi felelőssége fokozott. A pedagógiai törvények sztochasztikus jellege és tendenciaszerű érvényesülése megnehezíti kísérleti vizsgálatukat. A pedagógiai jelenségek komplexitása miatt gyakran még a ható tényezők sem ismerhetők fel teljes körben, arányuk és befolyásuk így még kevésbé határozható meg. A pedagógiai jelenségek felidézésének korlátai vannak.

Feldolgozó módszerek A vizsgált probléma szakirodalmának kritikai elemzése, értékelése. A feltárt adathalmazt matematikai statisztikai elemzése, a kapott mutatók értelmezése. Az eredmények szintézise, beillesztés az addig ismert pedagógiai összefüggések rendszerébe. Az elméleti általánosítás modellek alkotásával, felhasználásával könnyíthető meg.

A pedagógiai kutatásban használatos modellek Verbális modellek (leíró jellegűek); Matematikai modellek (egyenletek, gráfok). A pedagógiai modellek három szintje: - a makroszintű modellek (oktatási rendszer); - a mezoszintű modellek (oktatási intézmény); - a mikroszintű modellek (egyéni tanulás). Matematikai modellek, számítógépes szimuláció.

Gráf

A magyar oktatási rendszer

Az egyetemi FOI modell