Bevezetés a tudományos kutatás módszertanába FARKAS ÁGNES PTE GYTK FARMAKOGNÓZIAI INTÉZET

Átírás

1 Bevezetés a tudományos kutatás módszertanába FARKAS ÁGNES PTE GYTK FARMAKOGNÓZIAI INTÉZET

2 Bevezetés a tudományos kutatás módszertanába - Tematika Előadások 1. A tudományos kutatás fogalma, stratégiái, a végrehajtás folyamata. A kutatómunka szervezése. A kutatási terv. 2. Adatgyűjtés módszerei. Kérdőíves vizsgálat. 3. Szakirodalmazás. 4. Kísérlettervezés. 5. Az adatok feldolgozása, elemzése. 6. Adatok kiértékelése. Szemináriumok 1. Saját kutatási terv elkészítése. 2. Kérdőív készítése. 3. Szakirodalom gyűjtése saját kutatási témában I. 4. Szakirodalom gyűjtése saját kutatási témában II. 5. Saját kutatási adatok kiértékelése I. 6. Saját kutatási adatok kiértékelése II.

3 Bevezetés a tudományos kutatás módszertanába - Tematika Előadások 7. A tudományos kutatás informatikai háttere. 8. A tudományos kutatás informatikai háttere. 9. A tudományos kutatás etikai kérdései. 10. Állatkísérletek. Klinikai vizsgálatok. 11. A tudományos kommunikáció fogalma, célja, a tudományos írásmű fajtái. Tudományos mérőszámok. 12. A tudományos közlés szabályai, követelményei. 13. Pályázatírás. 14. A hazai tudományos élet színterei és intézményrendszere. Tudományos együttműködések. Szemináriumok 7. Tudományos közlés gyakorlása I. 8. Tudományos közlés gyakorlása II. 9. Tudományos közlés gyakorlása III. 10. Tudományos közlés gyakorlása IV. 11. Tudományos közlés gyakorlása V. 12. Tudományos közlés gyakorlása VI. 13. Pályázat írásának gyakorlása I. 14. Pályázat írásának gyakorlása II.

4 Bevezetés a tudományos kutatás módszertanába Ajánlott irodalom Csermely Péter, Gergely Pál, Koltay Tibor, Tóth János: Kutatás és közlés a természettudományokban. Szerk. Koltay Tibor; Osiris kiadó, vagy: es_a_termeszettudomanyokban Hornyacsek Júlia: A tudományos kutatás elmélete és módszertana. Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Budapest,

5 Bevezetés a tudományos kutatás módszertanába - Követelmények Hiányzás: max. 15% (2 alkalom) Tejesítés feltétele: Szemináriumok: saját kutatómunkához kapcsolódó feladatok Szakirodalmazás Kutatási terv készítése Kérdőív készítése Adatok elemzése, kiértékelése Tudományos írásművek elkészítése Évközi jegy

6 A tudományos kutatás fogalma

7 A tudományos kutatás fogalma A tudományos kutatás az eddigi tudományos ismereteken alapuló, az ismeretlen megismerésére törekvő tevékenység, melynek célja az eddigi ismeretek rendszeréhez kapcsolódó új ismeret, általános érvényű adat, összefüggés, hatás vagy kölcsönhatás megállapítása vagy létrehozása. (Babbie 2008) A tudományos kutatás tervszerűen végzett, eddigi tudományos ismereteken alapuló emberi tevékenység, melynek célja: új, az eddigi ismeretek rendszeréhez kapcsolódó, általános érvényű adat, összefüggés, hatás vagy kölcsönhatás megállapítása, létrehozása. (Paczolay 1970)

8 A tudományos kutatás fogalma Meglévő tudományos ismereteken alapszik Folyamat jellege van Kutatás tárgyának felvetésével kezdődik Kutatók adatokat nyernek Adatokból következtetések levonása Elméletek megalapozása és / vagy felvetett probléma megoldása Kutatók eredményeiket közzéteszik a tudományos kommunikáció valamelyik formájában

9 A tudományos kutatás stratégiái

10 A tudományos kutatás stratégiái Kvalitatív kutatási stratégia: Nyitott kérdésre keresi a választ Megfigyelés, interjú, szövegelemzés kvalitatív adatok A probléma okait, összefüggéseit kutatja A kutatás közben is változtatja a folyamatot (kutató kreativitása, analizáló, szintetizáló képessége fontos) Kvantitatív kutatási stratégia: A téma változóira vonatkozó feltételezések Igazolásukra vagy elvetésükre valamilyen számadatot hozó adatgyűjtési módszer (mérés, teszt, kísérlet) Értékek, mutatók, mérőszámok gyűjtése Fentiekből törvényszerűségek, következtetések levonása, összefüggések felfedezése

11 A tudományos kutatás stratégiái Leíró stratégia: A valóság adott területét mutatja be, nem vizsgálja az okokat, összefüggéseket, nem változtatja a körülményeket Kísérleti stratégia: Pontos mérések révén keresi az összefüggéseket A kutatók a kutatás tárgyára a körülmények változtatásával hatást gyakorolnak, és elemzik, hogy az hogyan reagál a megváltozott viszonyokra Költségigényes főleg az elméletileg már igazolt hipotéziseket teszteli, az adatokat statisztikai módszerekkel dolgozza fel Korrelációs stratégia: Megmutatja, összefüggenek-e a dolgok egymással; az összefüggési viszony milyen irányú és erősségű

12 A tudományos kutatás stratégiái Stratégia kiválasztása függ: Adott téma Kutató megismerési szemléletmódja Kutatási körülmények és lehetőségek Kutatást végzők ismeretei Kutatás típusa Gyakran keverve alkalmazzák a különböző stratégiákat.

13 A tudományos kutatás osztályzása A kutatás célja szerint Alapkutatás: Alapvető elméletek és azokhoz tartozó ismeretek megszerzésére irányul Elméletorientált kísérleti vagy elméleti munka, elsősorban a jelenségek, megfigyelhető tények hátterével kapcsolatos új ismeretek megszerzésének érdekében folytatnak, anélkül, hogy kilátásba helyeznék azok gyakorlati alkalmazását vagy felhasználását Alkalmazott kutatás: Konkrét ismeretek és módszerek megszerzésére irányuló gyakorlatorientált kutatás célja új ismeretek és szakértelem megszerzése új termékek, eljárások vagy szolgáltatások kifejlesztéséhez, vagy a létező termékek, eljárások vagy szolgáltatások jelentős mértékű fejlesztésének elősegítéséhez

14 A tudományos kutatás osztályzása Az adatok forrása szerint 1. Primer kutatás: Új adatok, új információk gyűjtése, azok értékelése új ismeretek kialakítása A kutató saját kísérlete, kérdőíves kutatása során felgyűlt adatokra épül 2. Szekunder kutatás: Már meglévő, közzétett információk elemzése, összehasonlítása Primer és szekunder kutatás gyakran egymással keverve 3. Tercier kutatás: Módszerek kialakítása, fejlesztése, rendszerezése, melyek segítségével primer és szekunder kutatásokat végzünk

15 A tudományos kutatás osztályzása A végrehajtás algoritmusa szerint Szigorúan tervvégrehajtáson alapuló kutatás: Kvantitatív jellegű kutatás Előre rögzített terv alapján, lineárisan Elővizsgálat, adatgyűjtés, adatfeldolgozás, adatelemzés, nyilvánossá tétel Folyamat közben alakuló kutatás: Kvalitatív jellegű Új eredmények tükrében változik a menete Vegyes algoritmusú kutatás: Bizonyos fázisig szigorúan terv szerint Egy ponttól a megszülető eredményekre alapozva halad tovább Beavatkozás a folyamatokba (kísérlet) Kísérlet befejezése után újra a terv szerint haladva zárul a folyamat Pl. vállalati folyamatok, gazdaságosság vizsgálatát célzó kutatások

16 A tudományos kutatás osztályzása Idődimenzió szerint Keresztmetszeti kutatás: Egyszeri, nem ismétlődik Egy adott időintervallumban vizsgál egy eseményt, jelenséget Longitudinális kutatás: Több, egymástól független kutatás Ezeket rendszeres vagy tetszőleges időközönként folytatják le, összesítik az eredményeiket, következtetéseket vonnak le Koncentrikus (közös középpontú) kutatás: Több, azonos tárgyú kutatás ugyanabban az időpontban Némelyik korábban, másik később fejeződik be Tovább tartó kutatások felhasználják a korábban lezajló kutatások eredményeit, az összes eredményt a végén egybevetik

17 A tudományos kutatás folyamata, szakaszai

18 A tudományos kutatás szakaszai 1. Témaválasztás 2. Előzetes kutatás, tájékozódás (kutatási kérdés, probléma és előhipotézis megfogalmazása, címválasztás, előzetes tervezés) 3. Tervezés, kutatási terv (Honnan, mit, miért, hogyan? Cél, módszer meghatározása, terv összeállítása) 4. A kutatás lefolytatása Kutatási elővizsgálat (módszerek, eszközök kipróbálása, korrekciók) Adatgyűjtés (másodlagos források feldolgozása, saját kutatómunka adatainak gyűjtése) Adatfeldolgozás és -elemzés (adatok rendszerezése, értékelése, összegzése) Következtetések levonása, javaslattétel 5. Az eredmények nyilvánossá tétele (dolgozat, cikk, jelentés, előadás készítése, előadása, véleménycsere kutatók között)

19 A tudományos kutatás szakaszai 1. Témaválasztás Rendelkezik-e a téma már elméleti háttérrel? A téma a meglévő ismeretek és módszerek tükrében kutatható-e? Téma aktualitása A rendelkezésre álló vagy megszerezhető kutatási eszközökkel az adott terület sikeresen kutatható-e? Tarthatóak-e a tudományetikai szabályok? Keletkeznek-e olyan új eredmények, amelyek alapot szolgáltatnak a mindennapi gyakorlathoz, a fejlődéshez, esetleg további kutatásokhoz.

20 A tudományos kutatás szakaszai 2. Előzetes kutatás, tájékozódás Kutatási probléma megfogalmazása, kutatási kérdés meghatározása Előzetes hipotézis megfogalmazása: Megelőzi: Irodalmak tanulmányozása Saját tapasztalatok, ismeretek elemzése Jó hipotézis: Egyértelmű, tömör, kutatás eredményeként igennel vagy nemmel lehet rá válaszolni Kutatásra késztető, kutatható, ellenőrizhető A feltételezés a téma legfontosabb változóira vonatkozik Fellelhető adatokra alapul, de lehetőséget ad új tézisek megfogalmazására Olyan felvetés, amely igazolása vagy elvetése csak kutatással tehető meg Kutatás előzetes tervezése rögzíti: Elérendő célok, célok megvalósításának módszerei, eszközei, felelősei, határideje

21 A tudományos kutatás szakaszai 3. Kutatási terv Mit? Miért? Hogyan? Átfogó tervezés (Stratégiai tervezés): a kutatás egészére nézve határozza meg a célokat, feladatokat, határidőket, módszereket benne több részkutatással Részkutatások tervezése: pl. kérdőíves felmérés végrehajtásának tervezése Műveleti tervezés: egyes szakaszok, feladatok lépéseinek, megvalósításának tervezése

22 A tudományos kutatás szakaszai A kutatás tervezésének főbb lépései 1. Irodalom áttekintése 2. Kutatási célok meghatározása 3. A téma logikai tagolása, konceptualizálása, operacionalizálása 4. A kutatási stratégia, módszerek és eszközök kiválasztása 5. A kutatási módszerek meghatározása 6. A kutatási terv összeállítása, írásba foglalása

23 A tudományos kutatás szakaszai A kutatás tervezésének főbb lépései 1. Irodalom áttekintése Eddigi kutatások ebben a konkrét témában Milyen módszerekkel végezték a kutatást Az eredményeket mennyire kezelték kritikusan Az eljárások megbízhatóak, objektívek, érvényesek voltak-e Adott kutatásokat megerősítő / cáfoló szakirodalmak elemzése Irodalmi összefoglaló készítése ajánlott

24 A tudományos kutatás szakaszai A kutatás tervezésének főbb lépései 2. Kutatási célok meghatározása A téma logikai egységekre bontása, a végzendő tevékenység előrevetítése Célkitűzések összeállítása: Kutatás tárgya Kutatásához szükséges tevékenységek Célkitűzésekhez előzetes feltevések, hipotézisek A célkitűzéstől függ az eredményesen alkalmazható módszerek köre

25 A tudományos kutatás szakaszai A kutatás tervezésének főbb lépései 3. A téma logikai tagolása, konceptualizálása, operacionalizálása Logikai tagolás: A kutatást logikai egységekre bontjuk Eldöntjük, mely egységeket fogjuk elemezni (tud. probléma megfogalmazása), melyeket nem (körülhatárolás) Konceptualizálás: Megkeressük az egyes kutatási egységeket jellemző legfontosabb fogalmakat, ismérveket és változókat Változó: adott jelenség jellemző tulajdonságainak összessége Független: mi változtatjuk vagy választjuk (ami hat) a változtatás hatását mérjük a függő változón Függő: amelyen a változás, hatás mutatkozik, amit a kutatás során mérünk, értékelünk

26 A tudományos kutatás szakaszai A kutatás tervezésének főbb lépései 3. A téma logikai tagolása, konceptualizálása, operacionalizálása Operacionalizálás: Adott fogalmak, jelenségek mérhetővé tétele Kérdések megfogalmazása, amelyek megválaszolásával számszerű képet kapunk a kutatott dolgokról Indikátor (jelzőszám): olyan paraméter vagy érték, amely információt nyújt valamilyen jelenség, környezet stb. állapotáról, helyzetéről

27 A tudományos kutatás szakaszai A kutatás tervezésének főbb lépései 4. A kutatási stratégia, módszerek és eszközök kiválasztása Kvalitatív stratégia Kvantitatív stratégia Korrelációs stratégia Kísérleti stratégia Minden stratégiának megvannak a rá jellemző kutatási módszerei

28 A tudományos kutatás szakaszai A kutatás tervezésének főbb lépései 5. A kutatási módszerek meghatározása Hogyan? Kvalitatív: kutatás tárgyának minőségi jellemzői, összefüggései Kvantitatív: a kutatás tárgyának számszerűsíthető adataira fókuszál matematikai-statisztikai módszerek

29 A tudományos kutatás szakaszai A kutatás tervezésének főbb lépései 6. A kutatási terv összeállítása, írásba foglalása Honnan indulunk? Hová akarunk eljutni? Mit? Miért? Hogyan?

30 A kutatási terv összeállítása Bevezető rész: Kutatás címe Kutató(k) neve Elméleti háttér Téma megnevezése Tudományos probléma és kutatási kérdés megfogalmazása Témaválasztás indoklása

31 A kutatási terv összeállítása Érdemi rész: Előzetes kutatás során megfogalmazódott gondolatok, adatok Kutatás aktualitása Célkitűzések Hipotézisek Választott kutatási stratégiák leírása és indoklása Választott módszerek

32 A kutatási terv összeállítása Érdemi rész: Folyamat tervezése: kutatás konkrét végrehajtásának főbb lépései Személyi, tárgyi feltételek tervezése Időmenedzsment tervezése Ütemezés

33 A kutatási terv összeállítása Folyamat tervezése Adatgyűjtés Feldolgozás Elemzés, értékelés Következtetések Ellenőrzés Közzététel Személyi, tárgyi feltételek Eszközök Anyagok Pénz Segítők Saját felkészülés Engedélyek Időmenedzsment Elővizsgálat Indítás Adatgyűjtés, feldolgozás Adatok elemzése Összegzés Ellenőrzés Publikáció írása Megjelentetés Kutatás utóélete : konferenciák, gyakorlatban kipróbálás

34 A kutatási terv összeállítása Befejező rész: Várható eredmények Dokumentálás elvei, keretei Kutatás etikai kérdései Nyilatkozatok (pl. adatvédelem) Engedélyek Szükséges formanyomtatványok

35 A kutatási terv összeállítása Pályázat Apáczai Doktorandusz Ösztöndíjra kutatási terv minta

36 A kutatás lefolytatása

37 A kutatás lefolytatása Egypólusú kutatás: Egy kutatási módszerrel (pl. kérdőíves vizsgálat) végrehajtott tevékenység Két- vagy többpólusú kutatás: 2 vagy több módszerrel és eszközzel végrehajtott kutatás Kutatás lépései: Kutatási elővizsgálat Adatgyűjtés Adatelemzés Értékelés Következtetések levonása

38 A kutatás lefolytatása 1. Elővizsgálat Célkitűzéseknek megfelelően választott módszerek, eszközök kipróbálása (megbízhatóság, érvényesség, használhatóság) Kutatási módszer ellenőrzése elfogadott-e a tudományos világban, megismételhető-e, dokumentálható-e Módszertípusok: Elsődleges adatra épülő: kutató által gyűjtött új adatok alapján következtetések Másodlagos adatra épülő: mások által kialakított adatokat, eredményeket, megállapításokat alkalmazunk a következtetések levonásához Kevert típusú: mind a kutató új adatait, mind a forrásokban fellelhető adatokat felhasználják Kutatási eszközök kipróbálása működik-e, megfelel-e a kitűzött céloknak, érvényes és megbízható-e, hiba esetén korrigálható-e

39 A kutatás lefolytatása 2. Adatgyűjtés, -feldolgozás, elemzés, következtetések levonása Kvalitatív módszerek: Dokumentumelemzés Fogalmak mérhető, megfogható elemeinek keresése Összefüggések, tendenciák keresése Érvek, magyarázatok keresése Kvantitatív módszerek: Adott probléma mennyiségi mutatóit elemezve vonnak le következtetéseket Pl. kérdőíves felmérés Mérések és jelenségek mennyiségi vizsgálata, azok eredményeinek rögzítése

40 A kutatás eredményének nyilvánossá tétele, véleménycsere kutatók között Közzététel: Kutatási jelentés Tudományos cikk Szakdolgozat Doktori értekezés előadásanyag Véleménycsere: Konferenciák Tudományos fórumok Kerekasztal-beszélgetések Vita érvek, ellenérvek ütköztetése konszolidált keretek között