Bevezető Mi a statisztika? Mérés Csoportosítás

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Bevezető Mi a statisztika? Mérés Csoportosítás"

János Illés
7 évvel ezelőtt
Látták:

2 Gazdaságstatisztika 1. előadás Kóczy Á. László Keleti Károly Gazdasági Kar Vállalkozásmenedzsment Intézet

3 Oktatók Előadó Kóczy Á. László Fogadóóra: szerda 11:30 11:55, TA125 Gyakorlatvezető Bátori Zoltán Fogadóóra: Szerda 10:00 11:00, TC202

4 Jegyzet Általános Statisztika I II. Szerkesztette: Korpás Attiláné dr. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest Általános Statisztika Példatár I-II. Molnár Máténé dr Tóth Mártonné dr. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest A kurzus weboldala: Tematika Előadások fóliái Házifeladatok Régi vizsgafeladatok

5 A kurzusról A kurzus célja A statisztika eszköztárának megismertetése, a mutatók képzésének, számításának bemutatása, elemzési technikák elsajátítása. A gazdasági élet különböző területeinek jellemzésére, elemzésére legalkalmasabb módszerek, mutatószámok megismertetése. A tárgy kreditpontszáma: 4 Heti óraszám: 2 előadás + 2 gyakorlat

6 Követelmények illetve számonkérés Jelenlét kötelező az előadáson és a gyakorlaton is (TVSZ szerint) + gyakorlatra házi feladatot hozni 2 x 45 perces ZH elméleti és gyakorlati feladatokkal 1 a 7. héten 2 a 13. héten A ZH- értékelése: 0-50% elégtelen (1) 51-62% elégséges (2) 63-74% közepes (3) 75-86% jó (4) % jeles (5) pót ZH a 14. héten elégtelen félévközi jegy javítható a 15. héten

7 Követelmények illetve számonkérés Jelenlét kötelező az előadáson és a gyakorlaton is (TVSZ szerint) + gyakorlatra házi feladatot hozni 2 x 45 perces ZH elméleti és gyakorlati feladatokkal 1 a 7. héten 2 a 13. héten A ZH- értékelése: 0-50% elégtelen (1) 51-62% elégséges (2) 63-74% közepes (3) 75-86% jó (4) % jeles (5) pót ZH a 14. héten elégtelen félévközi jegy javítható a 15. héten

8 A statisztika és fajtái Statisztika A valóság tömör, számszerű jellemzésére szolgáló tudományos módszertan, illetve gyakorlati tevékenység. Statisztika, mint gyakorlati tevékenység A tömegesen előforduló jelenségek egyedeire vonatkozó információk gyűjtése, feldolgozása, elemzése, a vizsgált jelenség tömör számszerű jellemzése. Leíró statisztika Információk összegyűjtése, összegzése, rendszerezése Statisztikai következtetés Szűkebb csoport megfigyeléséből következtetés az egészre

9 A statisztika és fajtái Statisztika A valóság tömör, számszerű jellemzésére szolgáló tudományos módszertan, illetve gyakorlati tevékenység. Statisztika, mint gyakorlati tevékenység A tömegesen előforduló jelenségek egyedeire vonatkozó információk gyűjtése, feldolgozása, elemzése, a vizsgált jelenség tömör számszerű jellemzése. Leíró statisztika Információk összegyűjtése, összegzése, rendszerezése Statisztikai következtetés Szűkebb csoport megfigyeléséből következtetés az egészre

10 A statisztika és fajtái Statisztika A valóság tömör, számszerű jellemzésére szolgáló tudományos módszertan, illetve gyakorlati tevékenység. Statisztika, mint gyakorlati tevékenység A tömegesen előforduló jelenségek egyedeire vonatkozó információk gyűjtése, feldolgozása, elemzése, a vizsgált jelenség tömör számszerű jellemzése. Leíró statisztika Információk összegyűjtése, összegzése, rendszerezése Statisztikai következtetés Szűkebb csoport megfigyeléséből következtetés az egészre

11 Sokaság Statisztikai sokaság A megfigyelés tárgyát képező egyedek összessége, halmaza. Az egyedeket a sokaság egységeinek nevezzük. A sokaság lehet

12 Sokaság Statisztikai sokaság A megfigyelés tárgyát képező egyedek összessége, halmaza. Az egyedeket a sokaság egységeinek nevezzük. A sokaság lehet diszkrét vagy folytonos

13 Sokaság Statisztikai sokaság A megfigyelés tárgyát képező egyedek összessége, halmaza. Az egyedeket a sokaság egységeinek nevezzük. A sokaság lehet álló vagy mozgó diszkrét vagy folytonos

14 Sokaság Statisztikai sokaság A megfigyelés tárgyát képező egyedek összessége, halmaza. Az egyedeket a sokaság egységeinek nevezzük. A sokaság lehet álló vagy mozgó diszkrét vagy folytonos lakosság

15 Sokaság Statisztikai sokaság A megfigyelés tárgyát képező egyedek összessége, halmaza. Az egyedeket a sokaság egységeinek nevezzük. A sokaság lehet álló vagy mozgó diszkrét vagy folytonos lakosság látogatók

16 Sokaság Statisztikai sokaság A megfigyelés tárgyát képező egyedek összessége, halmaza. Az egyedeket a sokaság egységeinek nevezzük. A sokaság lehet diszkrét vagy folytonos álló lakosság hitelállomány vagy mozgó látogatók

17 Sokaság Statisztikai sokaság A megfigyelés tárgyát képező egyedek összessége, halmaza. Az egyedeket a sokaság egységeinek nevezzük. A sokaság lehet diszkrét vagy folytonos álló lakosság hitelállomány vagy mozgó látogatók jövedelem

18 A statisztikai ismérv Statisztikai ismérv A statisztikai sokaság egyedeit jellemző tulajdonság. Az ismérv lehetséges kimenetelei az ismérvváltozatok. alternatív Kétféle értéket vehet fel. Pl férfi/nő. közös A sokaság minden tagjára jellemző megkülönböztető a sokaság tagjait megkülönbözteti egymástól időbeli idő(szako)t jelző ismérv területi minőségi számszerűen nem mérhető tulajdonság mennyiségi számszerűen mérhető/megszámlálható tulajdonság ismérvértékek

19 A statisztikai ismérv Statisztikai ismérv A statisztikai sokaság egyedeit jellemző tulajdonság. Az ismérv lehetséges kimenetelei az ismérvváltozatok. alternatív Kétféle értéket vehet fel. Pl férfi/nő. közös A sokaság minden tagjára jellemző megkülönböztető a sokaság tagjait megkülönbözteti egymástól időbeli idő(szako)t jelző ismérv területi minőségi számszerűen nem mérhető tulajdonság mennyiségi számszerűen mérhető/megszámlálható tulajdonság ismérvértékek

20 A statisztikai mérés Mérés Számok meghatározott szabályok szerinti hozzárendelése jelenségekhez, illetve tulajdonságaikhoz. 4-féle mérési szint, ill. skála névleges (nominális) Számok kötetlen hozzárendelése. Rendszám, irsz. Csak címke! sorrendi (ordinális) Rangsor szerinti hozzárendelés. különbségi (intervallum-) Önkényes 0 pont. Különbség számolható. (pl: hőmérséklet) arányskála Valódi nullpont. Arány, stb számolható. (pl. hosszúság, jövedelem,..)

Rendszám, irsz. Csak címke! sorrendi (ordinális) Rangsor szerinti hozzárendelés.

21 A statisztikai mérés Mérés Számok meghatározott szabályok szerinti hozzárendelése jelenségekhez, illetve tulajdonságaikhoz. 4-féle mérési szint, ill. skála névleges (nominális) Számok kötetlen hozzárendelése. Rendszám, irsz. Csak címke! sorrendi (ordinális) Rangsor szerinti hozzárendelés. különbségi (intervallum-) Önkényes 0 pont. Különbség számolható. (pl: hőmérséklet) arányskála Valódi nullpont. Arány, stb számolható. (pl. hosszúság, jövedelem,..)

22 A statisztikai adat A statisztikai adat Valamely statisztikai sokaság elemeinek száma vagy a sokaság másféle jellemzője, mérési eredménye. alapadatok Adatok, melyekhez számolás, mérés révén jutunk leszármaztatott adatok számítás eredménye A statisztikai mutatószám Rendszeresen ismétlődő jelenség statisztikai jellemzője.

23 A statisztikai adat A statisztikai adat Valamely statisztikai sokaság elemeinek száma vagy a sokaság másféle jellemzője, mérési eredménye. alapadatok Adatok, melyekhez számolás, mérés révén jutunk leszármaztatott adatok számítás eredménye A statisztikai mutatószám Rendszeresen ismétlődő jelenség statisztikai jellemzője.

24 Adatgyűjtés Mottó: elfogadható pontosság gyorsaság gazdaságosság teljes körű valamennyi egyedre kiterjed részleges csak egy kiválasztott részre terjed ki Reprezentatív (mintavételes): mintasokaság az alapsokaságból mintavételi hibával Monográfia: kiemelt egyedek részletes statisztikai vizsgálata. Egyéb Kérdőíves adatfelvétel: egyéni kérdőív, vagy lajstrom (több megfigyelési egység egy számbavételi egységnél) önszámlálás, vagy kikérdezés

25 Hiba Hiba: adatfeldolgozás, adatközlés során, v. mintavételben Abszolút hiba a = A Â, ahol A = valóságos, Â = mért adat Abszolút hibakorlát (â). A Â ± â. Relatív hiba α = a A Relatív hibakorlát: ˆα = ââ.

26 Statisztikai csoportosítás A csoportosítás A sokaság felosztása egy megkülönböztető ismérv szerint. Átfedésmentes és teljes. Csoportosító sor Osztály Egységek száma C 1 f 1 C 2 f 2. C i. C k Összesen. f i. f k N A csoportosító sor lehet minőségi mennyiségi területi idősor kombinatív

27 Összehasonĺıtás A csoportosítás Két, vagy több statisztikai adat viszonyítása. Sorba rendezve: Összehasonĺıtó sor Különböző időpontok: idősor Területi alapon: összehasonĺıtó területi sor

28 Viszonyszámok Viszonyszám Két, logikai kapcsolatban álló statisztikai adat hányadosa. Azonos fajta adatokból számolva Megoszlási viszonyszám: részsokaságok aránya az egészhez Koordinációs viszonyszám: részsokaságok aránya egymáshoz Dinamikus viszonyszám: két idősza/időpont adatainak hányadosa Különböző fajta, mértékegységű adatokból számolva intenzitási viszonyszám (telefon/1000 lakás)

29 Átlagok Átlagok Azonos fajta adatok tömör jellemzésére használjuk. Átlagolandó értékek: X 1, X 2, X 3,..., X N. Számtani átlag: X = Súlyozott számtani átlag: X = N i=1 X i N k i=1 f i X i k i=1 f i Harmonikus átlag: X h = N N i=1 1 X i = k i=1 f i k f i i=1 X i Mértani átlag: Xg = N N i=1 X i = k i=1 f i k i=1 X f i Négyzetes átlag: X q = N k i=1 X i 2 i=1 N = f i Xi 2 k i=1 f i i

30 Átlagok Átlagok Azonos fajta adatok tömör jellemzésére használjuk. Átlagolandó értékek: X 1, X 2, X 3,..., X N. Számtani átlag: X = Súlyozott számtani átlag: X = N i=1 X i N k i=1 f i X i k i=1 f i Harmonikus átlag: X h = N N i=1 1 X i = k i=1 f i k f i i=1 X i Mértani átlag: Xg = N N i=1 X i = k i=1 f i k i=1 X f i Négyzetes átlag: X q = N k i=1 X i 2 i=1 N = f i Xi 2 k i=1 f i i

31 Átlagok tulajdonságai X h X g X X q X min X X max Az értékek és a számtani átlag különbségeinek összege 0. Az értékek eltolása eltolja a számtani átlagot (számolhatunk átlaghőmérsékletet Celsiusban!) Az értéke felszorzása felszorozza a számtani átlagot (.. F-ben is!) A számtani összeg minimalizálja a különbségek négyzetösszegét.

32 Vége

Hasonló dokumentumok

[GVMGS11MNC] Gazdaságstatisztika

[GVMGS11MNC] Gazdaságstatisztika 1. előadás Kóczy Á. László koczy.laszlo@kgk.uni-obuda.hu Keleti Károly Gazdasági Kar Vállalkozásmenedzsment Intézet Óbudai Egyetem Oktatók Előadó Kóczy Á. László (koczy.laszlo@kgk.uni-obuda.hu)