STATISZTIKA I. A változók mérési szintjei. Nominális változók. Alacsony és magas mérési szint. Nominális változó ábrázolása

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "STATISZTIKA I. A változók mérési szintjei. Nominális változók. Alacsony és magas mérési szint. Nominális változó ábrázolása"

Ödön Szalai
5 évvel ezelőtt
Látták:

A változók mérési szintjei STATISZTIKA I. 3.

típusba tartozhatnak: Nominális (kategorikus és diszkrét) Ordinális

változók Az alacsony mérési szintű változók: nominális (középértéke a

leggyakrabban előforduló adat) ordinális (középértéke a medián, a középen

Nominális változó jellemzői Nominális változó ábrázolása Megszámlálható

1 A változók mérési szintjei STATISZTIKA I. 3. Előadás Az adatok mérési szintjei, Viszonyszámok A változók az alábbi típusba tartozhatnak: Nominális (kategorikus és diszkrét) Ordinális Intervallum skála Arányskála Alacsony és magas mérési szint Nominális változók Az alacsony mérési szintű változók: nominális (középértéke a módusz, a? leggyakrabban előforduló adat) ordinális (középértéke a medián, a középen elhelyezkedő adat) Magas mérési szintű változók: intervallum arányskála Nominális változó jellemzői Nominális változó ábrázolása Megszámlálható Gyakoriság Jellemző értéke: módusz Távolság és arány nem értelmezett a kategóriák között. Számítások a gyakorisági értékekkel. Mit lehet kiszámítani belőlük? Milyen kérdéseket lehet megfogalmazni? 1

Ordinális skála Sorrenden alapuló skála Az egyes kategóriák

eltérés mértéke nem ismert Jellemző értéke: medián Az egyes

Jellemző értéke: átlag Intervallumskála Arányskála Elfogadná

Az intervallumskála jellemzőivel rendelkezik Abszolút

2 Ordinális skála Sorrenden alapuló skála Az egyes kategóriák kvantitatív alapon sorba rendezhetők Az objektumok közötti eltérés mértéke nem ismert Jellemző értéke: medián Az egyes kategóriák kvantitatív alapon sorba rendezhetők Az objektumok közötti eltérés mértéke ismert Nincs abszolút nulla pont Jellemző értéke: átlag Intervallumskála Arányskála Elfogadná házastársnak? Az intervallumskála jellemzőivel rendelkezik Abszolút nullaponttal rendelkezik Jellemző értéke: átlag Mekkora? VISZONYSZÁMOK 2

3 Viszonyszámok Két statisztikai adat arányát kifejező számok, Az ún. leszármaztatott számok egyik fő csoportját alkotják, A statisztikai elemzések legegyszerűbb, legáltalánosabban használt eszköze, Formájukra nézve mindig hányadosok Viszonyszám Viszonyszámok csoportosítása 1. Egynemű adatok viszonyítása, Aszerint hogy mi a viszonyítási alap: megoszlási viszonyszám koordinációs viszonyszám összehasonlító viszonyszám teljesítmény viszonyszám Viszonyszámok csoportosítása 2. Különböző adatok viszonyítása: Intenzitási viszonyszámok Egynemű adatokból számított viszonyszámok jellemzői Egynemű (azonos mértékegységű) adatokat hasonlítanak össze Az eredmény mértékegység nélküli tiszta szám Kifejezési formájuk százalékos (%) Megoszlási viszonyszám A statisztikai sokaság részeinek az egészhez viszonyított arányát fejezi ki. A vizsgált sokaság összetételének, belső szerkezeteinek feltárását segíti elő. 3

Ahol X 1 = viszonyított részsokaság X 2 = viszonyítás alapjául szolgáló részsokaság A kenyérre jutó sonka

4 Élelmiszer-forgalom Megoszlási viszonyszám Koordinációs viszonyszám Kenyér és sonka forgalom Ugyanazon sokasághoz tartozó két részsokaság egymáshoz viszonyított arányaként számítjuk. Ahol X 1 = viszonyított részsokaság X 2 = viszonyítás alapjául szolgáló részsokaság A kenyérre jutó sonka fogyasztás Összehasonlító viszonyszámok Dinamikus viszonyszámok (idősor) Bázisviszonyszám Láncviszonyszám Területi összehasonlító viszonyszám 4

Bázisviszonyszám A forgalom változásának mértéke a 2000. évhez viszonyítva Állandó bázisú viszonyszám: A sor valamennyi adatát egy közös alappal osztjuk el (a bázis állandó).

Láncviszonyszám A forgalom változásának üteme Ha az idősor egyes adatait a közvetlenül megelőző időszak adataival osztjuk, láncviszonyszámot kapunk.

5 Bázisviszonyszám A forgalom változásának mértéke a évhez viszonyítva Állandó bázisú viszonyszám: A sor valamennyi adatát egy közös alappal osztjuk el (a bázis állandó). Megmutatja: hogy, milyen mértékű volt a jelenség változása - fontos a bázis adat helyes megválasztása. Láncviszonyszám A forgalom változásának üteme Ha az idősor egyes adatait a közvetlenül megelőző időszak adataival osztjuk, láncviszonyszámot kapunk. A láncviszonyszám megmutatja a változás ütemét Összefüggések a bázis és láncviszonyszámok között 1. Ugyanazon idősor adatainál számított bázis és láncviszonyszámok közvetlenül egymásból kölcsönösen meghatározhatók. Bázis viszonyszámokból láncviszonyszámot úgy számíthatunk, mintha abszolút számok lennének. Összefüggések a bázis és láncviszonyszámok között 2. Láncviszonyszámokból bázisviszonyszámot úgy számíthatunk adott tárgyidőszakra, hogy a tárgyidőszakig számított láncviszonyszámokat összeszorozzuk. 5

6 Területi összehasonlító viszonyszám Területi összehasonlító viszonyszám Ugyanúgy számítandó, mint a bázis viszonyszám. Bázis megválasztására nagy figyelmet kell fordítani. Feladat és teljesítmény viszonyszámok Bázis időszak (2009) Tárgy időszak (2010) Tervfeladat viszonyszám (V tf ) Terv Tény Terv Tény A tárgyidőszak tervfeladata/bázis időszak tényadata V tf V tt V d Tervfeladat viszonyszám (V tf ) A tárgyidőszak tervfeladata/bázis időszak tényadata Tervteljesítési viszonyszám (V tt ) A tárgyidőszak tényadata/tárgyidőszak tervadata Dinamikus viszonyszám (V d ) Tárgyidőszak tényadata/bázisidőszak tényadata Tervteljesítési viszonyszám (V tt ) Dinamikus viszonyszám (V d ) A tárgyidőszak tényadata/tárgyidőszak tervadata Tárgyidőszak tényadata/bázisidőszak tényadata 6

Különnemű adatokból számított (intenzitási) viszonyszámok különnemű adatokat hasonlítunk össze, kifejezési formájuk együtthatós, a viszonyszámoknak mértékegységük van!

Sűrűség mutatók Sűrűséget, ellátottságot kifejező mutatók népsűrűség, fő/km 2 vagy fő/ha gépsűrűség, db/km 2 vagy db/ha vagy db/gazdaság Átlagos értéket kifejező mutatószámok termésátlagok, t/ha

7 Különnemű adatokból számított (intenzitási) viszonyszámok különnemű adatokat hasonlítunk össze, kifejezési formájuk együtthatós, a viszonyszámoknak mértékegységük van! Megmutatja, hogy az egyik jelenség milyen gyakran, milyen sűrűn fordul elő a másikhoz képest. Azzal az adattal osztunk, amelynek az egységére vonatkoztatjuk a másik adat mennyiségét. Sűrűség mutatók Sűrűséget, ellátottságot kifejező mutatók népsűrűség, fő/km 2 vagy fő/ha gépsűrűség, db/km 2 vagy db/ha vagy db/gazdaság Átlagos értéket kifejező mutatószámok termésátlagok, t/ha átlagkereset Ft/fő, Ft/vállalat, Ft/régió átlagos tejhozam l/tehén, l/gazdaság A gazdálkodás hatékonyságát jelző mutatószámok termelékenység, munkatermelékenység ráfordítások hatékonysága: Fordított intenzitási viszonyszámok Igényességi mutatók Fordított teljesítmény mutatók önköltség Ft/db, Ft/kg, Ft/szolgáltatás Fordított sebesség mutatók 7

Hasonló dokumentumok

Viszonyszám A B. Viszonyszám: két, egymással kapcsolatban álló statisztikai adat hányadosa, ahol A: a. viszonyítadóadat

Viszonyszám A B. Viszonyszám: két, egymással kapcsolatban álló statisztikai adat hányadosa, ahol A: a. viszonyítadóadat Viszonyszámok Viszonyszám Viszonyszám: két, egymással kapcsolatban álló statisztikai adat hányadosa, ahol A: a viszonyítandó adat Viszonyítás tárgya (viszonyítandó adat) B: a viszonyítás alapja V viszonyítadóadat