Szerző: Sztárayné Kézdy Éva Lektor: Fokasz Nikosz TÁMOP A/1-11/ INFORMÁCIÓ - TUDÁS ÉRVÉNYESÜLÉS

Átírás

1 Kutatásmódszertan és prezentációkészítés 3. rész: Kvantitatív és kvalitatív kutatási módszerek Szerző: Sztárayné Kézdy Éva Lektor: Fokasz Nikosz

2 Harmadik rész Kvantitatív és kvalitatív kutatási módszerek (Schleicher 2007: 9-15., Juhász 2007 és Babbie 2008 alapján)

3 Tartalomjegyzék A kvantitatív paradigma A kvalitatív paradigma Adatgyűjtés adatgenerálás A kvalitatív és a kvantitatív kutatások objektivitása A kvalitatív és a kvantitatív kutatások kerete Idiografikus és nomotetikus magyarázati modell A tudományos kutatások eredményeinek három fő kritériuma: az általánosíthatóság, a megbízhatóság és az érvényesség Megbízhatóság Érvényesség Általánosíthatóság Hogyan növelhetjük a kvalitatív kutatások megbízhatóságát és érvényességét? Összegzés Felhasznált irodalom

4 A kvantitatív paradigma A társadalomtudományokban kialakulásoktól kezdve az Auguste Comte és Saint- Simon nyomán megfogalmazható - pozitivista megközelítés alapján meghatározó volt a kvantitatív módszerek alkalmazása. A kvantitatív paradigma szerint a társadalomtudományos kutatások eredményei hasonlóan a természettudományokhoz számszerűsítettek, ún. kemény adatokban jelennek meg, és így statisztikai kapcsolatok felállítása alapján fogalmazhatóak meg az ok-okozati összefüggések. Ezekből a társadalomra vonatkozó általános törvényszerűségeket lehet megállapítani és így az emberi viselkedés is ugyanúgy, mint a természeti jelenségek előre megjósolhatóak. A paradigma fogalma:

5 A kvalitatív paradigma A kvantitatív paradigmával szemben megfogalmazott kvalitatív paradigma az ún. interpretatív megközelítésmód szerint abból indul ki, hogy nem lehet a társadalmi viszonyokat természettudományos módszerekkel vizsgálni, mivel a kutatás tárgya az ember, aki értelemmel és szabad akarattal rendelkezik. Így kutatásai eredményei is ún. puha adatokban, nem számszerűsíthető megfigyelésekben, szavakban, történetekben, jelennek meg. Így a kvalitatív kutatások célja nem is az, hogy általános törvényszerűségeket tárjon fel, ill. elméleteket bizonyítson (l. kvantitatív módszerek), hanem az, hogy a társadalmi jelenségek mélyét feltárja és megértse, továbbá pedig esetleg elméleteket alkosson. Mindezek szerint a kvantitatív paradigma módszertani monizmusával szemben, amely szerint egy tudományos módszer létezik, a kvalitatív paradigma a módszertani dualizmus elvét vallja, azaz különböző módszerekkel vizsgálandók a természeti, ill. a társadalmi jelenségek.

6 Adatgyűjtés - adatgenerálás A kvantitatív kutató megfigyelései során tőle függetlenül, objektíven létező adatokat gyűjt. Ezt Kvale (Kvale 2005: 18) a bányász metaforájával illusztrálja, azaz az adatok, mint bányakincsek felszínre hozása a feladata. A kvantitatív kutató így mér, számol, kísérletez, ellenőriz - adatgyűjtés Ezzel szemben a kvalitatív kutató generálja az adatokat, a metaforával élve, utazóként fedezi fel a jelenségeket, megfigyel, beszélget, kérdez, értelmez, majd hazatérve egy történetté formálódik benne a megéltek értelmezése (uo ) - adatgenerálás

7 A kvalitatív és a kvantitatív kutatások objektivitása A fentiekből is látszik, hogy a kutató személyének a kvantitatív kutatásokban kisebb a jelentősége, értéksemleges a megközelítés. A kvalitatív kutatások esetén viszont a kutató személye rendkívül fontos, mivel az értelmezés folyamatára helyeződik a hangsúly. A megközelítés így szubjektív és sokszor értékelkötelezett, amihez viszont a tudományos kutatások kritériumai szerint a kutatónak reflexíven kell viszonyulnia és törekedni az objektivitásra. Azaz az állandóan önellenőrzés és az összehasonlító elemzési technikák használata kívánatos. lásd részletesebben:

8 A kvalitatív és a kvantitatív kutatások kerete Kvantitatív kutatások esetén előzetes hipotéziseket tesztelünk, így a kutatás kerete merev, strukturált és statikus (pl. adott a sztenderdizált kérdőív), és a jelenségeket mesterséges körülmények között vizsgáljuk, általában nagy kiválasztott mintán survey formájában. Ezzel szemben a kvalitatív kutatások rendkívül rugalmasak, strukturálatlanok, mivel sokszor a kutatás során folyamatosan generáljuk a hipotéziseinket, a társadalmi jelenségeket pedig adott, természetes közegükben figyelhetjük meg, általában kis mintán, egy esettanulmány formájában feldolgozva.

9 Idiografikus és nomotetikus magyarázati modell A kvalitatív kutatások jellemzően ún. idiografikus magyarázati modellel dolgoznak, azaz egy egyedi esetet igyekeznek kimerítően megmagyarázni, azt teljesen megérteni az összes felmerülő, lehetséges oksági tényező feltárásával. Ezeknek hihető, elfogadható, azaz logikus magyarázatoknak kell lenniük, valamint be kell bizonyítanuk, hogy minden más alternatív magyarázat elvetendő. A kvantitatív kutatások viszont ún. nomotetikus magyarázati modelleket alkotnak, azaz helyzetek vagy események osztályaira keresik a lehető legkevesebb, igazán fontos oksági tényezőt, magyarázatot. Az oksági kapcsolatok nomotetikus modellben akkor állnak fenn, ha az ok időben megelőzi az okozatot; az ok és okozat (a két változó) között empirikus összefüggés/együttjárás áll fenn; továbbá a két változó közti empirikus összefüggést nem magyarázza valamely harmadik változó hatása. (Babbie 2008: )

10 A tudományos kutatások eredményeinek három fő kritériuma: az általánosíthatóság, a megbízhatóság és az érvényesség A továbbiakban hasonlítsuk össze a kvantitatív és kvalitatív módszereket a tudományos kutatások eredményeinek három fő kritériuma, az általánosíthatóság, a megbízhatóság és az érvényesség szerint:

11 Megbízhatóság Megbízhatónak nevezzük a kutatás eredményeit abban az esetben, ha a kutatást azonos körülmények között elvégezve, ugyanarra az eredményre jutunk. Pl. különböző politikai közvéleménykutatások, ha megfelelő a mintavétel és a kérdezés, a hibahatáron (L. 8. unit) belüli eltérésekkel ugyanazt az eredményt produkálják. A megbízhatóság a kvantitatív kutatások erénye, míg a kvalitatív kutatásoknak - a megfigyelés, az elemzés és értelmezés szubjektivitása és kontextusfüggősége miatt ez az egyik gyengéje. A kvantitatív kutatások megbízhatóságába vetett hit ellenpéldájára l. Sacks kutatása

12 Érvényesség Érvényesnek nevezzük a kutatás eredményét, ha valóban azt mértük, amit szerettünk volna. Mivel a kvalitatív kutató arra törekszik, hogy az adott vizsgálandó jelenséget holisztikus szemlélettel minél mélyebben, pontosabban tárja fel és értsen meg, részletgazdag, mélyre ásó és plasztikus eredményekre jusson, azért ezeknek a kutatásoknak az erénye a nagyfokú érvényesség. A kvantitatív kutatások érvényességéről l. s.html

13 Általánosíthatóság Általánosíthatónak tekintjük a kutatás eredményeit, ha azok a kutatás kontextusán kívül is igazak, azaz a megfigyelteken kívül másokat is reprezentálnak. Az eredmények általánosíthatóságának kérdése elsősorban a minta reprezentativitásán múlik. Pl. két-háromezer fős reprezentatív mintát alkotó csoport politikai szimpátiájából lehet következtetni arra, hogy ha jövő vasárnap lennének a parlamenti választások, 8 millió választópolgár hogyan szavazna. Később l. 9. unit látni fogjuk, hogy a kvantitatív kutatások esetében a reprezentatív mintát valószínűségi mintavétellel választják ki, így azok jó esetben általánosítható eredményekre vezetnek. Ezzel szemben a kvalitatív kutatások során nem valószínűségi mintavétel segítségével nem reprezentatív mintával dolgoznak, hanem az egyedi esetek idiografikus, minden részletre kiterjedő magyarázati modelljére törekednek, így azok kevésbé általánosíthatóak a megfigyelteken túli estekre vonatkozóan. A reprezentatív mintából az egész vizsgálandó populációra vonatkozó általánosítható következtetések elvi lehetősége mögött a társadalomtudományoknak az az alapfelvetése áll, mely szerint a társadalmi jelenségeket és folyamatokat is bizonyos megfigyelhető törvényszerűsége jellemzik.

14 Hogyan növelhetjük a kvalitatív kutatások megbízhatóságát és érvényességét? L. részletesebben 5. unit

15 Összegzés Összességében tehát elmondható, hogy a kvantitatív kutatások nagyobb populációk vizsgára alkalmasak, és általuk általánosítható, megbízható eredményekre juthatunk. A kvalitatív kutatások viszont csak kisebb populációkon alkalmazható, azonban gazdagabb, mélyebb információk gyűjtésére alkalmas, költségkímélő és magas érvényességű kutatási módszerek.

16 Felhasznált irodalom: Babbie, Earl: A társadalomtudományi kutatás gyakorlata. Budapest, Balassi Kiadó, ISBN: Bakó Boglárka: A terepmunka értelm(ezés)e, avagy az etikusság határán. Kisebbségkutatás, 2004/3. Héra Gábor Ligeti György: Módszertan. A társadalmi jelenségek kutatása. Budapest, Osiris, ISBN: Juhász Valéria: Egy internetes honlap, az iwiw szegedi felhasználóinak szociolingvisztikai vizsgálata, különös tekintettel a nemre és a korra PTE Alkalmazott Nyelvészeti Doktori Program Kuhn, T. S.: A tudományos forradalmak szerkezete. Gondolat, Budapest, (vagy Osiris, 2000), ISBN Mason, Jennifer: Kvalitatív kutatás. Jószöveg Műhely, Budapest, ISBN: Letenyei László: Településkutatás. Ráció Kiadó, Budapest, Schleicher Nóra: Kvalitatív kutatási módszerek a társadalomtudományokban. BKF jegyzet. Századvég, Budapest ISBN: Whyte, William Foote: Utcasarki társadalom. Új Mandátum, Budapest,