Kutatásmódszertan. Modulok áttekintése. Kvalitatív módszerek meghatározása. Definíció Kvalitatív és kvantitatív kutatás Fontosabb módszerek

Átírás

1 Kutatásmódszertan 9. Kvalitatív módszerek Modulok áttekintése Kvalitatív módszerek meghatározása Megfigyelés Tartalomelemzés Kvalitatív interjú Élettörténeti elemzések Fókuszcsoport Esettanulmány Kvalitatív kutatások értékelése HÁZI FELADAT Kutatásmódszertan: szociálpszichológia 2 Kvalitatív módszerek meghatározása Definíció Kvalitatív és kvantitatív kutatás Fontosabb módszerek 1

2 9 KVALITATÍV MÓDSZEREK MEGHATÁROZÁSA Definíció Olyan eljárás, melyek lehetővé teszi a jelenségek egyediségét megőrző, kontextusba ágyazott leírását és megértését (Szokolszky) Kutatásmódszertan: szociálpszichológia 4 9KVALITATÍV MÓDSZEREK MEGHATÁROZÁSA Kvalitatív és kvantitatív kutatás A legtöbb módszer mind a kvantitatív, mind a kvalitatív stratégia keretében alkalmazható Módszer Megfigyelés Interjú Kísérlet Tartalomelemzés Kvantitatív Strukturált megfigyelés Strukturált interjú Laboratóriumi kísérlet Kvantitatív tartalomelemzés Kvalitatív Résztvevő megfigyelés Kvalitatív interjú Fenomenológiai kísérlet Kvalitatív tartalomelemzés Szokolszky nyomán ( ) Kutatásmódszertan: szociálpszichológia 5 9KVALITATÍV MÓDSZEREK MEGHATÁROZÁSA Fontosabb módszerek megfigyelés tartalomelemzés élettörténeti elemzések kvalitatív interjú fókuszcsoport esettanulmány Kutatásmódszertan: szociálpszichológia 6 2

3 Megfigyelés Típusok Alapvető kérdések Strukturáltság foka További lépések 9MEGFIGYELÉS Típusok Milyen megfigyeléssel végzett szociálpszichológiai vizsgálatot ismerünk? Milyen különbségek-hasonlóságok vannak ezekben a példákban? manipuláció foka: természetes manipulált közvetettség foka: közvetett közvetlen megfigyelő szerepe: részt vevő kívülálló cél jellege: leíró ellenőrző adatrögzítés: strukturált strukturálatlan Kutatásmódszertan: szociálpszichológia 8 01ELŐZMÉNYEK 9MEGFIGYELÉS Alapvető kérdések Miért? Kutatási cél meghatározása, majd elmélet, modellek, korábbi tapasztalatok keresése, mellyel kontextusba helyezhető a jelenség Kit? Minta kijelölése (hozzáférhetőség reprezentativitás, általánosíthatóság problémája, mintavétel egységének kijelölése) Mit? Milyen viselkedést figyelünk meg? (operacionalizálás) Hol? Laboratórium vagy természetes közeg? (kontrollálhatóság, külső validitás) Hogyan? Nyílt vagy rejtett; Részt vevő vagy nem részt vevő; Strukturált vagy strukturálatlan Kutatásmódszertan: szociálpszichológia 9 3

4 9MEGFIGYELÉS Strukturáltság foka Strukturált megfigyelés Kategóriarendszer kialakítása (ne legyen túl sok kategória, kategóriák legyenek pontosan definiálva, a kategóriák ne fedjék át egymást, és minden viselkedés legyen besorolható) Esemény- vagy időegység alapú megfigyelés Strukturálatlan megfigyelés Kötetlenebb Rögzítés technikája: videó- vagy hangfelvétel, jegyzőkönyv, megfigyelési napló, naplóíratás PÉLDÁK Kutatásmódszertan: szociálpszichológia 10 9MEGFIGYELÉS További lépések Adatrögzítés időbeli és inter-rater megbízhatóság (Cohen-kappa) minél kisebb információveszteség a rögzítők szubjektivitásának kizárása pontos és részletes utasítások eljárási szabályok Adatelemzés adatredukció (kódolás) majd különböző statisztikai eszközökkel feltárjuk az adatokban lévő mintákat és relációkat (gyakoriság, relációk: korreláció, kereszttábla, diszkriminációs elemzés, klaszterezés) Kutatásmódszertan: szociálpszichológia 11 9MEGFIGYELÉS I. Mikor használjuk? Vizsgálódás kezdeti szakaszában (előzetes tájékozódás, pilotvizsgálat) Ha más módon nem lehetséges vizsgálódni Folyamatok nyomon követésére, összefüggések leírására Ha érzékeny a téma Etikai kérdések Tájékoztatás (Hawthorne-effektus) Személyiségi jogok Önkéntesség,hozzájárulás Kutatásmódszertan: szociálpszichológia 12 4

5 9MEGFIGYELÉS II. Előnye Természetes közegben történik, jó az ökológiai validitása Összefüggések is feltárhatók a segítségével Kevéssé vagy nem beavatkozó Hátránya Idő- és munkaigényes, sok gyakorlatot kíván Szubjektivitás veszélye Megbízhatóságát veszélyezteti: megfigyelés hatása (Hawthorne-effektus) Kevéssé általánosítható Ok-okozatot nem bizonyít Kutatásmódszertan: szociálpszichológia 13 Tartalomelemzés Meghatározás, kapcsolódó fogalmak A folyamat lépései A tartalomelemzés célja 9TARTALOMELEMZÉS Meghatározás A tartalomelemzés olyan kutatási technika, mely következtetéseket von le valamely szövegben fellelhető, meghatározott jellemzők szisztematikus és objektív feltárásával (Stone, 1966) Mit lehet tartalomelemzéssel elemezni? Szinte bármit: festmény, újság, TV, beszéd, törvény, honlap Kutatásmódszertan: szociálpszichológia 15 5

6 9TARTALOMELEMZÉS Kapcsolódó fogalmak Kapcsolódó fogalmak: diszkurzus- és beszédaktuselemzés, dokumentum-elemzés, történetiösszehasonlító elemzés, meglévő statisztikai adatok elemzése Hol találkozunk a szociálpszichológiai kutatásokban tartalomelemzéssel? Médiakutatások (leggyakoribb témák: nemi sztereotípia és agresszió) McClelland teljesítménymotivációval kapcsolatos kutatásai Janis csoportgondolkodás Kutatásmódszertan: szociálpszichológia 16 9TARTALOMELEMZÉS A folyamat lépései Vizsgálat céljának meghatározása Mintavételi terv kialakítása szöveg kiválasztása Elemzési egységek kijelölése (elemzési és megfigyelési egység) Kategória rendszer kialakítása (kódolás típusa: manifeszt látens; emergens a priori kódolás) Elemzés Adatok feldolgozása különböző statisztikai eszközökkel (gyakoriság, relációk: korreláció, kereszttábla, diszkriminációs elemzés, klaszterezés) Kutatásmódszertan: szociálpszichológia 17 9TARTALOMELEMZÉS A tartalomelemzés célja A kommunikációkutatás klasszikus kérdése: Ki mondott, mit, hogyan, kinek, milyen hatással? Ki? szövegek írójának azonosítása Mit? kommunikáció tartalma Kinek? célközönség meghatározása Hogyan? hogyan tálalja a szöveg a tényeket Milyen hatással? Kutatásmódszertan: szociálpszichológia 18 6

7 9TARTALOMELEMZÉS Előnyök, pozitívumok Hátrányok, negatívumok nagy mennyiségű, strukturálatlan anyagot képes feldolgozni hosszabb időszakra vonatkozó anyagot képes feldolgozni be nem avatkozó technika kontextusérzékeny kvalitatív elemzésre ad lehetőséget Időben, térben távoli eseményeket is elemezni lehet nehézséget okozhat az: elemzési egységek kimetszése; jó kategóriák kialakítása; a kategorizáció megbízhatóságának biztosítása időigényes csak rögzített kommunikáción végezhető természetéből adódóan egyszerűsítő jellegű gyakran csak szavak számlálását jelenti Kutatásmódszertan: szociálpszichológia 19 9TARTALOMELEMZÉS Megfigyelés és tartalomelemzés Miben közös a megfigyelés és a tartalomelemzés? nem/kevésbé beavatkozóak az adatokat kódrendszerbe helyezzük Kutatásmódszertan: szociálpszichológia 20 Kvalitatív kutatások értékelése Előny és hátrány Érvényesség és megbízhatóság 7

8 9KVALITATÍV KUTATÁSOK ÉRTÉKELÉSE Előny és hátrány Előny Általában gazdag, mélyreható információk gyűjtését teszi lehetővé. Egyedi helyzetek komplex megragadása A kutatás kezdeti (felderítő) vagy utófázisában (esettanulmány) hasznos A jelenségeket a kontextusba ágyazva vizsgálja Hátrány A megbízhatóságuk és az érvényességük kétséges (nem megismételhetők, olykor anekdotikus jellegűek, nem objektívek) Kutatásmódszertan: szociálpszichológia 22 9KVALITATÍV KUTATÁSOK ÉRTÉKELÉSE Érvényesség és megbízhatóság Hogyan javíthatjuk a kvalitatív vizsgálatok megbízhatóságát? szöveghűség következetes adatkezelés, táblázatok, kvantifikáció megfigyelők közti egyetértés ellenőrzése teljes dokumentáció, átláthatóság megismétlés Hogyan javíthatjuk a kvalitatív vizsgálatok érvényességét? trianguláció válaszadó általi érvényesítés komprehenzív adatkezelés alternatív értelmezések ellenőrzése reflexivitás kumulatív érvényesség Kutatásmódszertan: szociálpszichológia 23 9 Tartalomelemzési projekt 2. A tartalomelemzés tárgya: társkereső hirdetések. Az elemzési kategóriák és a hozzájuk tartozó értékek (kódok) megválasztása! (Figyelem: a jó kategóriák egyértelműek és nem átfedőek!) Statisztikai próba kiválasztása! (amennyiben szükséges).etr.elte.hu (9.óra: Tartalomelemzési projekt 2.) Kutatásmódszertan: szociálpszichológia 24 8

9 9 Tartalomelemzési projekt: kitekintés + A tartalomelemzés tárgya: társkereső hirdetések. Pluszpont jár azért, ha a kvalitatív kutatások: érvényességét, illetve megbízhatóságát növelő eljárások valamelyikét beépíti a tervbe..etr.elte.hu (9.óra: Tartalomelemzési projekt 2.) Kutatásmódszertan: szociálpszichológia 25 9 Alapolvasmányok Kvalitatív módszerek meghatározása Szokolszky, Á. (2004) A kvalitatív stratégia. In Kutatómunka a pszichológiában. Osiris: Budapest Megfigyelés Szokolszky Á. (2004) A természetes megfigyelés. In Kutatómunka a pszichológiában. Osiris: Budapest Tartalomelemzés Babbie, E. (2004) Beavatkozás-mentes vizsgálatok. In A társadalomtudományi kutatás gyakorlata. Budapest: Balassi Kiadó Kvalitatív interjú Szokolszky, Á. (2004) A kvalitatív interjú. In Kutatómunka a pszichológiában. Osiris: Budapest Élettörténeti elemzések Szokolszky, Á. (2004) A narratív interjú. In Kutatómunka a pszichológiában. Osiris: Budapest Fókuszcsoport Babbie, E. (2004) Kvalitatív terepkutatások. In A társadalomtudományi kutatás gyakorlata. Budapest: Balassi Kiadó Esettanulmány Szokolszky, Á. (2004) Az esettanulmány. In Kutatómunka a pszichológiában. Osiris: Budapest Kvalitatív kutatások értékelése Szokolszky, Á. (2004) A kvalitatív stratégia. In Kutatómunka a pszichológiában. Osiris: Budapest Kutatásmódszertan: szociálpszichológia 26 Vége Készült: ELTE PPK Pszichológiai Intézetében moodle.etr.elte.hu 9

10 Kvalitatív interjú Típusai A folyamat lépései 9KVALITATÍV INTERJÚ Típusai mélyinterjú (személyiség) narratív interjú (élettörténet) etnográfiai (kultúra) etnometodológiai (a valóság konstrukciója) tematikus (adott téma) példa: Fülöp Márta versengéssel kapcsolatos interjúi Kutatásmódszertan: szociálpszichológia 29 9KVALITATÍV INTERJÚ A folyamat lépései tematizálás (kutatás céljának és a vezérlő kérdések meghatározása) tervezés (folyamat megtervezése) interjú lefolytatása kapcsolatteremtés, interjú céljának tisztázása kérdések-válaszok levezetés átírás (beszéd írott szöveg) elemzés verifikáció (megbízhatóság, általánosíthatóság, érvényesség) tudósítás (beszámoló, előadás, publikáció) Kutatásmódszertan: szociálpszichológia 30 10

11 9KVALITATÍV INTERJÚ Előnyök összetett, sokszínű információ rugalmas, személyreszabott Hátrányok idő- és munkaigényes alacsony az általánosíthatósága KVALITATÍV KUTATÁSOK ÉRTÉKELÉSE Kutatásmódszertan: szociálpszichológia 31 Élettörténeti elemzések A módszer meghatározása és története Források és a feldolgozás módszerei Példák 9ÉLETTÖRTÉNET-ELEMZÉS A módszer meghatározása és története Mi az élettörténeti módszer? Mind történeti, mind önéletrajzi elemeket magában foglal Nem csupán eseménysor: összefűzött, értelmezett egész Az egyén helyzetét elemzi egy adott szempontból A módszer története Már a század első felében is használt technika volt (pszichoanalízis vagy Thomas Znaniecki vizsgálata, később: szimbolikus interakcionizmus). A kognitív szemlélet kissé háttérbe szorította, de most újra előkerült Kutatásmódszertan: szociálpszichológia 33 11

12 9ÉLETTÖRTÉNET-ELEMZÉS Források és a feldolgozás módszerei Milyen technikákkal szerezhetünk élettörténeti anyagot? Interjú Naplók, levelezések elemzése Egyéb történeti források, írásos anyagok elemzése A feldolgozás javasolt szempontjai Narratíva sorrendisége (szakaszok kidolgozottsága) Különböző területek hangsúlya (munka, család, szabadidő) A történetben szereplő személyek, kapcsolatok Jellegzetes fordulópontok Metaforák vizsgálata Kutatásmódszertan: szociálpszichológia 34 9ÉLETTÖRTÉNET-ELEMZÉS Példák Mit lehet vizsgálni a módszerrel? Pszichobiográfia (Runyan, Waite) Pataki: élettörténet és identitás (NÉKOSZ, kortárscsoportok) Politikai pszichológia: politikus életrajzok (pl. pszichohistória) Neményi Mária, Kende Anna: női életutak a női szerep szociális konstrukciója Erős Ferenc, Virág Teréz: holokauszt-kutatások zsidó identitások a holokauszt után Kutatásmódszertan: szociálpszichológia 35 9ÉLETTÖRTÉNET-ELEMZÉS Nagy az anyag, nehéz elemezni Torzítások jellemezhetik Alany részéről: emlékezeti (utólagos előrelátás Fischoff); önigazolás; társas kívánatosság Kutató részéről: értelmezési torzítások KVALITATÍV KUTATÁSOK ÉRTÉKELÉSE Kutatásmódszertan: szociálpszichológia 36 12

13 Esettanulmány Meghatározás Lehetséges célok 9ESETTANULMÁNY Meghatározás Társadalmi jelenség egy vagy több példájának mélyreható tanulmányozása. Átfogó kutatási stratégia, magában foglal több kutatási módszert (interjú, kérdőív ) Két hagyomány természettudományos (orvostudomány, pszichiátria) társadalomtudományos (történettudomány, antropológia) Milyen példákat ismerünk? Kutatásmódszertan: szociálpszichológia 38 9ESETTANULMÁNY Lehetséges célok leírás-feltárás (pl.: Friesman természeti katasztrófák sújtotta közösségek) elméletellenőrzés (pl.: Allison kubai rakétaválság) programértékelés (pl.: Head-Start program értékelése) Kutatásmódszertan: szociálpszichológia 39 13

14 9ESETTANULMÁNY egy vagy több eset feldolgozása egyéni vagy társadalmi szintű elemzés hitelesség kérdése adatok szintjén értelmezés szintjén KVALITATÍV KUTATÁSOK ÉRTÉKELÉSE Kutatásmódszertan: szociálpszichológia 40 Fókuszcsoport Meghatározás Funkciói és példák Egyén csoport 9FÓKUSZCSOPORT Meghatározás Csoportos interjú (6 12 fő) meghatározott téma moderátor szerepe (interakció facilitálása, vita mederben tartása, pozitív légkör megteremtése) résztvevők a témának megfelelően kiválasztva homogenitás kérdése Leginkább a marketing területén alkalmazzák, a pszichológiában leginkább kiegészítő jelleggel. Dinamikusan fejlődő terület: online fókuszcsoport Kutatásmódszertan: szociálpszichológia 42 14

15 9FÓKUSZCSOPORT Funkciói és példák Funkciói probléma explorálása hipotéziskialakítás kérdőívfejlesztés, -validálás programértékelés, hatásvizsgálat Példák Merton újoncok harci moráljának emelését célzó propagandafilm hatásvizsgálata Gamson politikai vélemény kialakításának folyamata Kutatásmódszertan: szociálpszichológia 43 9FÓKUSZCSOPORT Egyén csoport Miben különbözik az interjú, ha egy csoportban kérdezzük az egyént? Csoportdinamika (egyetértés véleménykülönbség, kisebbség többség dinamikája) Közösen osztott és létrehozott értelmezések (a válaszok nem pusztán kiegészítik egymást, de dinamikus kapcsolatba kerülnek egymással) Emocionális, nem tudatosított válaszok is felszínre kerülhetnek Kutatásmódszertan: szociálpszichológia 44 9FÓKUSZCSOPORT Pozitívumok flexibilitás gyors, viszonylag egyszerű a felvétel Negatívumok az adatelemzés nehéz általánosíthatóság kérdése csoporttagok kiválasztása KVALITATÍV KUTATÁSOK ÉRTÉKELÉSE Kutatásmódszertan: szociálpszichológia 45 15

16 Mellékletek Példa kategóriarendszerre I.: Mérei aktometriája Példa kategóriarendszerre II.: Bales interakciós folyamatelemzés 9MEGFIGYELÉS Példa kategóriarendszerre I.: Mérei aktometria Aktusokra bontott viselkedésegységeket jellel (összesen 140 darab) látja el, így leírva a csoporttörténéseket. társas színvonal meghatározása 14 fokozatban a magányos semmittevéstől (I) a szervezett csoportos tevékenységig (XIV) egyéb tevékenységi jelek: Kezdeményezés követése Modellnyújtás (M) és (g) modellkövetés (K) aránya Nem követése (f) Kezdeményezés (e) Sikertelen kísérlet egy tárgy megszerzésére (s) A tárgy megtartása (u) Jegyzőkönyvrészlet 63 Add ide (a játékautót), cseréljünk! XI e 60 Odaadja; megkapja a villamost XI g 59 ez az én autóm! f, s 63 Dehogyis! Cseréljünk! (60-nak mondja) g, u, e 60 megint cserél g Kutatásmódszertan: szociálpszichológia 47 9MEGFIGYELÉS Példa kategóriarendszerre II.: Bales interakciós folyamatelemzés Feladatra irányuló viselkedés Kérdések Útmutatást, információt, ismétlést kér Véleményt, értékelést kér Javaslatot, irányítást kér Problémamegoldó erőfeszítések Javaslatot tesz Véleményt nyilvánít Útmutatással szolgál, tisztáz Társas-érzelmi viselkedés Pozitív reakciók Szolidaritást fejez ki Feszültségcsökkenést fejez ki Egyetértést fejez ki Negatív reakciók Véleménykülönbséget fejez ki Feszültséget fejez ki Ellenséges érzelmeket fejez ki TOVÁBBI LÉPÉSEK Kutatásmódszertan: szociálpszichológia 48 16