Polinomosztás. Összeállította: Bogya Norbert. Diszkrét matematika I.gyakorlat



Hasonló dokumentumok
Nagy Gábor compalg.inf.elte.hu/ nagy

Nagy Gábor compalg.inf.elte.hu/ nagy

Diszkrét matematika 2.

Diszkrét matematika 2.C szakirány

Nagy Gábor compalg.inf.elte.hu/ nagy ősz

Nagy Gábor compalg.inf.elte.hu/ nagy ősz

Diszkrét matematika 2.C szakirány

Polinomok maradékos osztása

Nagy Gábor compalg.inf.elte.hu/ nagy ősz

Polinomok (előadásvázlat, október 21.) Maróti Miklós

Nagy Gábor compalg.inf.elte.hu/ nagy ősz

Diszkrét matematika 2 (C) vizsgaanyag, 2012 tavasz

Nagy Gábor compalg.inf.elte.hu/ nagy

Klasszikus algebra előadás. Waldhauser Tamás március 24.

FFT. Második nekifutás. Czirbusz Sándor ELTE IK, Komputeralgebra Tanszék október 2.

Klasszikus algebra előadás. Waldhauser Tamás április 14.

Diszkrét matematika 1. estis képzés. Komputeralgebra Tanszék ősz

Polinomok (el adásvázlat, április 15.) Maróti Miklós

Klasszikus algebra előadás. Waldhauser Tamás április 28.

Határozatlan integrál

Integrálszámítás. a Matematika A1a-Analízis nevű tárgyhoz november

Nagy Gábor compalg.inf.elte.hu/ nagy

Algebrai alapismeretek az Algebrai síkgörbék c. tárgyhoz. 1. Integritástartományok, oszthatóság

Hatványozás. A hatványozás azonosságai

Nagy Gábor compalg.inf.elte.hu/ nagy ősz

Diszkrét matematika I.

Alapfogalmak a Diszkrét matematika II. tárgyból

0 ; a k ; :::) = ( 0: x = (0; 1; 0; 0; :::; 0; :::) = (0; 1)

1. A maradékos osztás

A parciális törtekre bontás?

Algebrai egész kifejezések (polinomok)

5. Az Algebrai Számelmélet Elemei

Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma) Számelmélet I.

összeadjuk 0-t kapunk. Képletben:

Algoritmuselmélet gyakorlat (MMN111G)

First Prev Next Last Go Back Full Screen Close Quit. Matematika I

Banach-algebrákban. Darvas Tamás Babeş-Bolyai Tudományegyetem Matematika-informatika szak, II. év május 10.

Nagy Gábor compalg.inf.elte.hu/ nagy ősz

Diszkrét matematika I., 12. előadás Dr. Takách Géza NyME FMK Informatikai Intézet takach november 30.

Számelmélet (2017. február 8.) Bogya Norbert, Kátai-Urbán Kamilla

Tanulási cél Szorzatfüggvényekre vonatkozó integrálási technikák megismerése és különböző típusokra való alkalmazása. 5), akkor

y + a y + b y = r(x),

Diszkrét matematika 2. estis képzés

Diszkrét matematika I.

1. A maradékos osztás

Hibajavító kódolás (előadásvázlat, november 14.) Maróti Miklós

Nagy Gábor compalg.inf.elte.hu/ nagy ősz

Oszthatósági problémák

Diszkrét matematika 2. estis képzés

Tartalom. Algebrai és transzcendens számok

Nagy Gábor compalg.inf.elte.hu/ nagy ősz

Modellek és Algoritmusok - 2.ZH Elmélet

Nagy Gábor compalg.inf.elte.hu/ nagy

DISZKRÉT MATEMATIKA 2 KIDOLGOZOTT TÉTELSOR 1. RÉSZ

Határozatlan integrál (2) First Prev Next Last Go Back Full Screen Close Quit

Data Security: Public key

1.1. Definíció. Azt mondjuk, hogy a oszója b-nek, vagy más szóval, b osztható a-val, ha létezik olyan x Z, hogy b = ax. Ennek jelölése a b.

Egy általános iskolai feladat egyetemi megvilágításban

karakterisztikus egyenlet Ortogonális mátrixok. Kvadratikus alakok főtengelytranszformációja

4. Test feletti egyhatározatlanú polinomok. Klasszikus algebra előadás NE KEVERJÜK A POLINOMOT A POLINOMFÜGGVÉNNYEL!!!

KOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA I.

Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma) Algebra

Komplex számok. Wettl Ferenc előadása alapján Wettl Ferenc előadása alapján Komplex számok / 18

Algoritmuselmélet. Katona Gyula Y. Számítástudományi és Információelméleti Tanszék Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem. 12.

16. modul: ALGEBRAI AZONOSSÁGOK

1. A polinom fogalma. Számolás formális kifejezésekkel. Feladat Oldjuk meg az x2 + x + 1 x + 1. = x egyenletet.

Diszkrét matematika 2.

1. Gauss-eloszlás, természetes szórás

Diszkrét matematika 2. estis képzés

Diszkrét matematika II., 5. előadás. Lineáris egyenletrendszerek

Algebra es sz amelm elet 3 el oad as Nevezetes sz amelm eleti probl em ak Waldhauser Tam as 2014 oszi f el ev

Számelmélet. 1. Oszthatóság Prímszámok

Minden egész szám osztója önmagának, azaz a a minden egész a-ra.

Összeállította: dr. Leitold Adrien egyetemi docens

Valasek Gábor

Kongruenciák. Waldhauser Tamás

15. LINEÁRIS EGYENLETRENDSZEREK

Komputeralgebrai Algoritmusok

Diszkrét matematika 2.C szakirány

Diszkrét matematika II. gyakorlat

Diszkrét matematika I.

Testek március 29.

Diszkrét Matematika 2 (C)

Irodalom. (a) A T, B T, (b) A + B, C + D, D C, (c) 3A, (d) AD, DA, B T A, 1 2 B = 1 C = A = 1 0 D = (a) 1 1 3, B T = = ( ) ; A T = 1 0

Számelméleti alapfogalmak

DIFFERENCIÁLEGYENLETEK. BSc. Matematika II. BGRMA2HNND, BGRMA2HNNC

ADATBÁZIS-KEZELÉS. Relációalgebra, 5NF

Analízis előadás és gyakorlat vázlat

Egyenletek, egyenlőtlenségek VII.

Matematika példatár 4.

Nagy Gábor compalg.inf.elte.hu/ nagy

2014. november 5-7. Dr. Vincze Szilvia

Matematika, 1 2. évfolyam

FELVÉTELI VIZSGA, szeptember 12.

Függvények határértéke és folytonosság

KOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA I.

Diszkrét matematika 2.C szakirány

Diszkrét matematika 2.

Az állítást nem bizonyítjuk, de a létezést a Paley-féle konstrukció mutatja: legyen H a

Átírás:

Diszkrét matematika I. gyakorlat Összeállította: Bogya Norbert

Tartalom Elméleti bevezető 1 Elméleti bevezető 2 1. példa 2. példa 3. példa

Elmélet I. Elméleti bevezető Definíció (polinom) p = a n x n + a n 1 x n 1 +... + a 1 x + a 0 alakú összeg, ahol a 0,..., a n D, és x pedig egy határozatlan (D tetszőleges integritástartomány, például Z, R, vagy C). Feltehető, hogy a n 0.

Elmélet I. Elméleti bevezető Definíció (polinom) p = a n x n + a n 1 x n 1 +... + a 1 x + a 0 alakú összeg, ahol a 0,..., a n D, és x pedig egy határozatlan (D tetszőleges integritástartomány, például Z, R, vagy C). Feltehető, hogy a n 0. Definíció (fokszám) Ha a n 0, akkor deg(p) = n.

Elmélet I. Elméleti bevezető Definíció (polinom) p = a n x n + a n 1 x n 1 +... + a 1 x + a 0 alakú összeg, ahol a 0,..., a n D, és x pedig egy határozatlan (D tetszőleges integritástartomány, például Z, R, vagy C). Feltehető, hogy a n 0. Definíció (fokszám) Ha a n 0, akkor deg(p) = n. Definíció (főpolinom) Ha a n = 1, akkor p főpolinom.

Elmélet II. Elméleti bevezető Tétel (maradékos osztás) Ha T test, akkor BÁRMELY f, g T [x] polinomra teljesül, hogy ha g 0, akkor létezik olyan q és r T [x]-beli polinom, melyre f = gq + r és deg(r) < deg(g).

Elmélet II. Elméleti bevezető Tétel (maradékos osztás) Ha T test, akkor BÁRMELY f, g T [x] polinomra teljesül, hogy ha g 0, akkor létezik olyan q és r T [x]-beli polinom, melyre f = gq + r és deg(r) < deg(g). Megjegyzés Q, R és C test.

Elmélet II. Elméleti bevezető Tétel (maradékos osztás) Ha T test, akkor BÁRMELY f, g T [x] polinomra teljesül, hogy ha g 0, akkor létezik olyan q és r T [x]-beli polinom, melyre f = gq + r és deg(r) < deg(g). Megjegyzés Q, R és C test. Megjegyzés Ha p és q két polinom, akkor deg(pq) = deg(p) + deg(q).

Tartalom 1 Elméleti bevezető 2 1. példa 2. példa 3. példa

1. példa (I. rész) 1. példa Feladat: f = 4x 3 + 2x 2 3x + 5, g = x 1, q, r =? (4x 3 +2x 2 3x +5) : (x 1) =?

1. példa (I. rész) 1. példa Feladat: f = 4x 3 + 2x 2 3x + 5, g = x 1, q, r =? (4x 3 +2x 2 3x +5) : (x 1) =? 1. Először a legnagyobb fokszámú tagra figyeljünk, f -ben és g-ben egyaránt. Tehát a feladat: 4x 3 : x =?

1. példa (I. rész) 1. példa Feladat: f = 4x 3 + 2x 2 3x + 5, g = x 1, q, r =? (4x 3 +2x 2 3x +5) : (x 1) =? 1. Először a legnagyobb fokszámú tagra figyeljünk, f -ben és g-ben egyaránt. Tehát a feladat: 4x 3 : x =? Válasz: 4x 2. Ezt írjuk az egyenlőség jel mögé. (4x 3 +2x 2 3x +5) : (x 1) = 4x 2

1. példa (I. rész) 1. példa Feladat: f = 4x 3 + 2x 2 3x + 5, g = x 1, q, r =? (4x 3 +2x 2 3x +5) : (x 1) =? 1. Először a legnagyobb fokszámú tagra figyeljünk, f -ben és g-ben egyaránt. Tehát a feladat: 4x 3 : x =? Válasz: 4x 2. Ezt írjuk az egyenlőség jel mögé. (4x 3 +2x 2 3x +5) : (x 1) = 4x 2 2. Szorozzuk meg g-t a kapott eredménnyel, és írjuk az f megfelelő fokszámú tagjai alá rendezve a kapott szorzatot.

1. példa (I. rész) 1. példa Feladat: f = 4x 3 + 2x 2 3x + 5, g = x 1, q, r =? (4x 3 +2x 2 3x +5) : (x 1) =? 1. Először a legnagyobb fokszámú tagra figyeljünk, f -ben és g-ben egyaránt. Tehát a feladat: 4x 3 : x =? Válasz: 4x 2. Ezt írjuk az egyenlőség jel mögé. (4x 3 +2x 2 3x +5) : (x 1) = 4x 2 2. Szorozzuk meg g-t a kapott eredménnyel, és írjuk az f megfelelő fokszámú tagjai alá rendezve a kapott szorzatot. (4x 3 +2x 2 3x +5) : (x 1) = 4x 2

1. példa (I. rész) 1. példa Feladat: f = 4x 3 + 2x 2 3x + 5, g = x 1, q, r =? (4x 3 +2x 2 3x +5) : (x 1) =? 1. Először a legnagyobb fokszámú tagra figyeljünk, f -ben és g-ben egyaránt. Tehát a feladat: 4x 3 : x =? Válasz: 4x 2. Ezt írjuk az egyenlőség jel mögé. (4x 3 +2x 2 3x +5) : (x 1) = 4x 2 2. Szorozzuk meg g-t a kapott eredménnyel, és írjuk az f megfelelő fokszámú tagjai alá rendezve a kapott szorzatot. (4x 3 +2x 2 3x +5) : (x 1) = 4x 2 4x 3

1. példa (I. rész) 1. példa Feladat: f = 4x 3 + 2x 2 3x + 5, g = x 1, q, r =? (4x 3 +2x 2 3x +5) : (x 1) =? 1. Először a legnagyobb fokszámú tagra figyeljünk, f -ben és g-ben egyaránt. Tehát a feladat: 4x 3 : x =? Válasz: 4x 2. Ezt írjuk az egyenlőség jel mögé. (4x 3 +2x 2 3x +5) : (x 1) = 4x 2 2. Szorozzuk meg g-t a kapott eredménnyel, és írjuk az f megfelelő fokszámú tagjai alá rendezve a kapott szorzatot. (4x 3 +2x 2 3x +5) : (x 1) = 4x 2 4x 3 4x 2

1. példa (II. rész) 1. példa 3. f -ből vonjuk ki, ami alatta van.

1. példa (II. rész) 1. példa 3. f -ből vonjuk ki, ami alatta van. (4x 3 +2x 2 3x +5) : (x 1) = 4x 2 4x 3 4x 2

1. példa (II. rész) 1. példa 3. f -ből vonjuk ki, ami alatta van. (4x 3 +2x 2 3x +5) : (x 1) = 4x 2 4x 3 4x 2

1. példa (II. rész) 1. példa 3. f -ből vonjuk ki, ami alatta van. (4x 3 +2x 2 3x +5) : (x 1) = 4x 2 4x 3 4x 2 6x 2

1. példa (II. rész) 1. példa 3. f -ből vonjuk ki, ami alatta van. (4x 3 +2x 2 3x +5) : (x 1) = 4x 2 4x 3 4x 2 6x 2 3x

1. példa (II. rész) 1. példa 3. f -ből vonjuk ki, ami alatta van. (4x 3 +2x 2 3x +5) : (x 1) = 4x 2 4x 3 4x 2 6x 2 3x +5

1. példa (III. rész) 1. példa 4. Most úgy folytatjuk, hogy a legalsó sort tekintsük az f -nek, és hajtsuk végre újra az 1-3. lépést, de az 1. lépésnél kapott eredményt a legfelső sorba jegyezzük fel. Addig csináljuk ezt az algoritmust, míg kivonás után egy olyan polinomot nem kapunk, melynek fokszáma kisebb mint g-é.

1. példa (III. rész) 1. példa 4. Most úgy folytatjuk, hogy a legalsó sort tekintsük az f -nek, és hajtsuk végre újra az 1-3. lépést, de az 1. lépésnél kapott eredményt a legfelső sorba jegyezzük fel. Addig csináljuk ezt az algoritmust, míg kivonás után egy olyan polinomot nem kapunk, melynek fokszáma kisebb mint g-é. (4x 3 +2x 2 3x +5) : (x 1) = 4x 2 4x 3 4x 2 6x 2 3x +5 f = ( 4x 2 + 6x + 3 ) g + 8 STOP

1. példa (III. rész) 1. példa 4. Most úgy folytatjuk, hogy a legalsó sort tekintsük az f -nek, és hajtsuk végre újra az 1-3. lépést, de az 1. lépésnél kapott eredményt a legfelső sorba jegyezzük fel. Addig csináljuk ezt az algoritmust, míg kivonás után egy olyan polinomot nem kapunk, melynek fokszáma kisebb mint g-é. (4x 3 +2x 2 3x +5) : (x 1) = 4x 2 +6x 4x 3 4x 2 6x 2 3x +5

1. példa (III. rész) 1. példa 4. Most úgy folytatjuk, hogy a legalsó sort tekintsük az f -nek, és hajtsuk végre újra az 1-3. lépést, de az 1. lépésnél kapott eredményt a legfelső sorba jegyezzük fel. Addig csináljuk ezt az algoritmust, míg kivonás után egy olyan polinomot nem kapunk, melynek fokszáma kisebb mint g-é. (4x 3 +2x 2 3x +5) : (x 1) = 4x 2 +6x 4x 3 4x 2 6x 2 3x +5 6x 2

1. példa (III. rész) 1. példa 4. Most úgy folytatjuk, hogy a legalsó sort tekintsük az f -nek, és hajtsuk végre újra az 1-3. lépést, de az 1. lépésnél kapott eredményt a legfelső sorba jegyezzük fel. Addig csináljuk ezt az algoritmust, míg kivonás után egy olyan polinomot nem kapunk, melynek fokszáma kisebb mint g-é. (4x 3 +2x 2 3x +5) : (x 1) = 4x 2 +6x 4x 3 4x 2 6x 2 3x +5 6x 2 6x

1. példa (III. rész) 1. példa 4. Most úgy folytatjuk, hogy a legalsó sort tekintsük az f -nek, és hajtsuk végre újra az 1-3. lépést, de az 1. lépésnél kapott eredményt a legfelső sorba jegyezzük fel. Addig csináljuk ezt az algoritmust, míg kivonás után egy olyan polinomot nem kapunk, melynek fokszáma kisebb mint g-é. (4x 3 +2x 2 3x +5) : (x 1) = 4x 2 +6x 4x 3 4x 2 6x 2 3x +5 6x 2 6x

1. példa (III. rész) 1. példa 4. Most úgy folytatjuk, hogy a legalsó sort tekintsük az f -nek, és hajtsuk végre újra az 1-3. lépést, de az 1. lépésnél kapott eredményt a legfelső sorba jegyezzük fel. Addig csináljuk ezt az algoritmust, míg kivonás után egy olyan polinomot nem kapunk, melynek fokszáma kisebb mint g-é. (4x 3 +2x 2 3x +5) : (x 1) = 4x 2 +6x 4x 3 4x 2 6x 2 3x +5 6x 2 6x 3x

1. példa (III. rész) 1. példa 4. Most úgy folytatjuk, hogy a legalsó sort tekintsük az f -nek, és hajtsuk végre újra az 1-3. lépést, de az 1. lépésnél kapott eredményt a legfelső sorba jegyezzük fel. Addig csináljuk ezt az algoritmust, míg kivonás után egy olyan polinomot nem kapunk, melynek fokszáma kisebb mint g-é. (4x 3 +2x 2 3x +5) : (x 1) = 4x 2 +6x 4x 3 4x 2 6x 2 3x +5 6x 2 6x 3x +5 f = ( 4x 2 + 6x + 3 ) g + 8 STOP

1. példa (III. rész) 1. példa 4. Most úgy folytatjuk, hogy a legalsó sort tekintsük az f -nek, és hajtsuk végre újra az 1-3. lépést, de az 1. lépésnél kapott eredményt a legfelső sorba jegyezzük fel. Addig csináljuk ezt az algoritmust, míg kivonás után egy olyan polinomot nem kapunk, melynek fokszáma kisebb mint g-é. (4x 3 +2x 2 3x +5) : (x 1) = 4x 2 +6x +3 4x 3 4x 2 6x 2 3x +5 6x 2 6x 3x +5

1. példa (III. rész) 1. példa 4. Most úgy folytatjuk, hogy a legalsó sort tekintsük az f -nek, és hajtsuk végre újra az 1-3. lépést, de az 1. lépésnél kapott eredményt a legfelső sorba jegyezzük fel. Addig csináljuk ezt az algoritmust, míg kivonás után egy olyan polinomot nem kapunk, melynek fokszáma kisebb mint g-é. (4x 3 +2x 2 3x +5) : (x 1) = 4x 2 +6x +3 4x 3 4x 2 6x 2 3x +5 6x 2 6x 3x +5 3x

1. példa (III. rész) 1. példa 4. Most úgy folytatjuk, hogy a legalsó sort tekintsük az f -nek, és hajtsuk végre újra az 1-3. lépést, de az 1. lépésnél kapott eredményt a legfelső sorba jegyezzük fel. Addig csináljuk ezt az algoritmust, míg kivonás után egy olyan polinomot nem kapunk, melynek fokszáma kisebb mint g-é. (4x 3 +2x 2 3x +5) : (x 1) = 4x 2 +6x +3 4x 3 4x 2 6x 2 3x +5 6x 2 6x 3x +5 3x 3

1. példa (III. rész) 1. példa 4. Most úgy folytatjuk, hogy a legalsó sort tekintsük az f -nek, és hajtsuk végre újra az 1-3. lépést, de az 1. lépésnél kapott eredményt a legfelső sorba jegyezzük fel. Addig csináljuk ezt az algoritmust, míg kivonás után egy olyan polinomot nem kapunk, melynek fokszáma kisebb mint g-é. (4x 3 +2x 2 3x +5) : (x 1) = 4x 2 +6x +3 4x 3 4x 2 6x 2 3x +5 6x 2 6x 3x +5 3x 3 8

1. példa (III. rész) 1. példa 4. Most úgy folytatjuk, hogy a legalsó sort tekintsük az f -nek, és hajtsuk végre újra az 1-3. lépést, de az 1. lépésnél kapott eredményt a legfelső sorba jegyezzük fel. Addig csináljuk ezt az algoritmust, míg kivonás után egy olyan polinomot nem kapunk, melynek fokszáma kisebb mint g-é. (4x 3 +2x 2 3x +5) : (x 1) = 4x 2 +6x +3 4x 3 4x 2 6x 2 3x +5 6x 2 6x 3x +5 3x 3 8 = STOP

1. példa (III. rész) 1. példa 4. Most úgy folytatjuk, hogy a legalsó sort tekintsük az f -nek, és hajtsuk végre újra az 1-3. lépést, de az 1. lépésnél kapott eredményt a legfelső sorba jegyezzük fel. Addig csináljuk ezt az algoritmust, míg kivonás után egy olyan polinomot nem kapunk, melynek fokszáma kisebb mint g-é. (4x 3 +2x 2 3x +5) : (x 1) = 4x 2 +6x +3 4x 3 4x 2 6x 2 3x +5 6x 2 6x 3x +5 3x 3 8 = STOP f = ( 4x 2 + 6x + 3 ) g + 8

2. példa 2. példa Feladat: f = 2x 4 + 5x 2 x + 10, g = x 2 + x, q, r =?

2. példa 2. példa Feladat: f = 2x 4 + 5x 2 x + 10, g = x 2 + x, q, r =? (2x 4 +5x 2 x +10) : (x 2 + x) =

2. példa 2. példa Feladat: f = 2x 4 + 5x 2 x + 10, g = x 2 + x, q, r =? (2x 4 +5x 2 x +10) : (x 2 + x) = 2x 2

2. példa 2. példa Feladat: f = 2x 4 + 5x 2 x + 10, g = x 2 + x, q, r =? (2x 4 +5x 2 x +10) : (x 2 + x) = 2x 2 2x 4

2. példa 2. példa Feladat: f = 2x 4 + 5x 2 x + 10, g = x 2 + x, q, r =? (2x 4 +5x 2 x +10) : (x 2 + x) = 2x 2 2x 4 +2x 3

2. példa 2. példa Feladat: f = 2x 4 + 5x 2 x + 10, g = x 2 + x, q, r =? (2x 4 +5x 2 x +10) : (x 2 + x) = 2x 2 2x 4 +2x 3

2. példa 2. példa Feladat: f = 2x 4 + 5x 2 x + 10, g = x 2 + x, q, r =? (2x 4 +5x 2 x +10) : (x 2 + x) = 2x 2 2x 4 +2x 3 2x 3

2. példa 2. példa Feladat: f = 2x 4 + 5x 2 x + 10, g = x 2 + x, q, r =? (2x 4 +5x 2 x +10) : (x 2 + x) = 2x 2 2x 4 +2x 3 2x 3 +5x 2

2. példa 2. példa Feladat: f = 2x 4 + 5x 2 x + 10, g = x 2 + x, q, r =? (2x 4 +5x 2 x +10) : (x 2 + x) = 2x 2 2x 4 +2x 3 2x 3 +5x 2 x

2. példa 2. példa Feladat: f = 2x 4 + 5x 2 x + 10, g = x 2 + x, q, r =? (2x 4 +5x 2 x +10) : (x 2 + x) = 2x 2 2x 4 +2x 3 2x 3 +5x 2 x +10 f = (2x 2 2x + 7)g + ( 8x + 10)

2. példa 2. példa Feladat: f = 2x 4 + 5x 2 x + 10, g = x 2 + x, q, r =? (2x 4 +5x 2 x +10) : (x 2 + x) = 2x 2 2x 2x 4 +2x 3 2x 3 +5x 2 x +10

2. példa 2. példa Feladat: f = 2x 4 + 5x 2 x + 10, g = x 2 + x, q, r =? (2x 4 +5x 2 x +10) : (x 2 + x) = 2x 2 2x 2x 4 +2x 3 2x 3 +5x 2 x +10 2x 3

2. példa 2. példa Feladat: f = 2x 4 + 5x 2 x + 10, g = x 2 + x, q, r =? (2x 4 +5x 2 x +10) : (x 2 + x) = 2x 2 2x 2x 4 +2x 3 2x 3 +5x 2 x +10 2x 3 2x 2

2. példa 2. példa Feladat: f = 2x 4 + 5x 2 x + 10, g = x 2 + x, q, r =? (2x 4 +5x 2 x +10) : (x 2 + x) = 2x 2 2x 2x 4 +2x 3 2x 3 +5x 2 x +10 2x 3 2x 2

2. példa 2. példa Feladat: f = 2x 4 + 5x 2 x + 10, g = x 2 + x, q, r =? (2x 4 +5x 2 x +10) : (x 2 + x) = 2x 2 2x 2x 4 +2x 3 2x 3 +5x 2 x +10 2x 3 2x 2 7x 2

2. példa 2. példa Feladat: f = 2x 4 + 5x 2 x + 10, g = x 2 + x, q, r =? (2x 4 +5x 2 x +10) : (x 2 + x) = 2x 2 2x 2x 4 +2x 3 2x 3 +5x 2 x +10 2x 3 2x 2 7x 2 x

2. példa 2. példa Feladat: f = 2x 4 + 5x 2 x + 10, g = x 2 + x, q, r =? (2x 4 +5x 2 x +10) : (x 2 + x) = 2x 2 2x 2x 4 +2x 3 2x 3 +5x 2 x +10 2x 3 2x 2 7x 2 x +10 f = (2x 2 2x + 7)g + ( 8x + 10)

2. példa 2. példa Feladat: f = 2x 4 + 5x 2 x + 10, g = x 2 + x, q, r =? (2x 4 +5x 2 x +10) : (x 2 + x) = 2x 2 2x +7 2x 4 +2x 3 2x 3 +5x 2 x +10 2x 3 2x 2 7x 2 x +10

2. példa 2. példa Feladat: f = 2x 4 + 5x 2 x + 10, g = x 2 + x, q, r =? (2x 4 +5x 2 x +10) : (x 2 + x) = 2x 2 2x +7 2x 4 +2x 3 2x 3 +5x 2 x +10 2x 3 2x 2 7x 2 x +10 7x 2

2. példa 2. példa Feladat: f = 2x 4 + 5x 2 x + 10, g = x 2 + x, q, r =? (2x 4 +5x 2 x +10) : (x 2 + x) = 2x 2 2x +7 2x 4 +2x 3 2x 3 +5x 2 x +10 2x 3 2x 2 7x 2 x +10 7x 2 +7x

2. példa 2. példa Feladat: f = 2x 4 + 5x 2 x + 10, g = x 2 + x, q, r =? (2x 4 +5x 2 x +10) : (x 2 + x) = 2x 2 2x +7 2x 4 +2x 3 2x 3 +5x 2 x +10 2x 3 2x 2 7x 2 x +10 7x 2 +7x

2. példa 2. példa Feladat: f = 2x 4 + 5x 2 x + 10, g = x 2 + x, q, r =? (2x 4 +5x 2 x +10) : (x 2 + x) = 2x 2 2x +7 2x 4 +2x 3 2x 3 +5x 2 x +10 2x 3 2x 2 7x 2 x +10 7x 2 +7x 8x

2. példa 2. példa Feladat: f = 2x 4 + 5x 2 x + 10, g = x 2 + x, q, r =? (2x 4 +5x 2 x +10) : (x 2 + x) = 2x 2 2x +7 2x 4 +2x 3 2x 3 +5x 2 x +10 2x 3 2x 2 7x 2 x +10 7x 2 +7x 8x +10

2. példa 2. példa Feladat: f = 2x 4 + 5x 2 x + 10, g = x 2 + x, q, r =? (2x 4 +5x 2 x +10) : (x 2 + x) = 2x 2 2x +7 2x 4 +2x 3 2x 3 +5x 2 x +10 2x 3 2x 2 7x 2 x +10 7x 2 +7x 8x +10 = STOP f = (2x 2 2x + 7)g + ( 8x + 10)

3. példa 3. példa Feladat: f = x 5 5x 3 + 4x 1, g = x 3 + 2x 1, q, r =?

3. példa 3. példa Feladat: f = x 5 5x 3 + 4x 1, g = x 3 + 2x 1, q, r =? ( x 5 5x 3 +4x 1) : (x 3 + 2x 1) =

3. példa 3. példa Feladat: f = x 5 5x 3 + 4x 1, g = x 3 + 2x 1, q, r =? ( x 5 5x 3 +4x 1) : (x 3 + 2x 1) = x 2

3. példa 3. példa Feladat: f = x 5 5x 3 + 4x 1, g = x 3 + 2x 1, q, r =? ( x 5 5x 3 +4x 1) : (x 3 + 2x 1) = x 2 x 5

3. példa 3. példa Feladat: f = x 5 5x 3 + 4x 1, g = x 3 + 2x 1, q, r =? ( x 5 5x 3 +4x 1) : (x 3 + 2x 1) = x 2 x 5 2x 3

3. példa 3. példa Feladat: f = x 5 5x 3 + 4x 1, g = x 3 + 2x 1, q, r =? ( x 5 5x 3 +4x 1) : (x 3 + 2x 1) = x 2 x 5 2x 3 +x 2

3. példa 3. példa Feladat: f = x 5 5x 3 + 4x 1, g = x 3 + 2x 1, q, r =? ( x 5 5x 3 +4x 1) : (x 3 + 2x 1) = x 2 x 5 2x 3 +x 2

3. példa 3. példa Feladat: f = x 5 5x 3 + 4x 1, g = x 3 + 2x 1, q, r =? ( x 5 5x 3 +4x 1) : (x 3 + 2x 1) = x 2 x 5 2x 3 +x 2 3x 3

3. példa 3. példa Feladat: f = x 5 5x 3 + 4x 1, g = x 3 + 2x 1, q, r =? ( x 5 5x 3 +4x 1) : (x 3 + 2x 1) = x 2 x 5 2x 3 +x 2 3x 3 x 2

3. példa 3. példa Feladat: f = x 5 5x 3 + 4x 1, g = x 3 + 2x 1, q, r =? ( x 5 5x 3 +4x 1) : (x 3 + 2x 1) = x 2 x 5 2x 3 +x 2 3x 3 x 2 +4x

3. példa 3. példa Feladat: f = x 5 5x 3 + 4x 1, g = x 3 + 2x 1, q, r =? ( x 5 5x 3 +4x 1) : (x 3 + 2x 1) = x 2 x 5 2x 3 +x 2 3x 3 x 2 +4x 1 f = ( x 2 1)g + ( x 2 + 6x 2)

3. példa 3. példa Feladat: f = x 5 5x 3 + 4x 1, g = x 3 + 2x 1, q, r =? ( x 5 5x 3 +4x 1) : (x 3 + 2x 1) = x 2 3 x 5 2x 3 +x 2 3x 3 x 2 +4x 1

3. példa 3. példa Feladat: f = x 5 5x 3 + 4x 1, g = x 3 + 2x 1, q, r =? ( x 5 5x 3 +4x 1) : (x 3 + 2x 1) = x 2 3 x 5 2x 3 +x 2 3x 3 x 2 +4x 1 3x 3

3. példa 3. példa Feladat: f = x 5 5x 3 + 4x 1, g = x 3 + 2x 1, q, r =? ( x 5 5x 3 +4x 1) : (x 3 + 2x 1) = x 2 3 x 5 2x 3 +x 2 3x 3 x 2 +4x 1 3x 3 6x

3. példa 3. példa Feladat: f = x 5 5x 3 + 4x 1, g = x 3 + 2x 1, q, r =? ( x 5 5x 3 +4x 1) : (x 3 + 2x 1) = x 2 3 x 5 2x 3 +x 2 3x 3 x 2 +4x 1 3x 3 6x +3

3. példa 3. példa Feladat: f = x 5 5x 3 + 4x 1, g = x 3 + 2x 1, q, r =? ( x 5 5x 3 +4x 1) : (x 3 + 2x 1) = x 2 3 x 5 2x 3 +x 2 3x 3 x 2 +4x 1 3x 3 6x +3

3. példa 3. példa Feladat: f = x 5 5x 3 + 4x 1, g = x 3 + 2x 1, q, r =? ( x 5 5x 3 +4x 1) : (x 3 + 2x 1) = x 2 3 x 5 2x 3 +x 2 3x 3 x 2 +4x 1 3x 3 6x +3 x 2

3. példa 3. példa Feladat: f = x 5 5x 3 + 4x 1, g = x 3 + 2x 1, q, r =? ( x 5 5x 3 +4x 1) : (x 3 + 2x 1) = x 2 3 x 5 2x 3 +x 2 3x 3 x 2 +4x 1 3x 3 6x +3 x 2 +10x

3. példa 3. példa Feladat: f = x 5 5x 3 + 4x 1, g = x 3 + 2x 1, q, r =? ( x 5 5x 3 +4x 1) : (x 3 + 2x 1) = x 2 3 x 5 2x 3 +x 2 3x 3 x 2 +4x 1 3x 3 6x +3 x 2 +10x 4

3. példa 3. példa Feladat: f = x 5 5x 3 + 4x 1, g = x 3 + 2x 1, q, r =? ( x 5 5x 3 +4x 1) : (x 3 + 2x 1) = x 2 3 x 5 2x 3 +x 2 3x 3 x 2 +4x 1 3x 3 6x +3 x 2 +10x 4 = STOP f = ( x 2 3)g + ( x 2 + 10x 4)

Vége 3. példa Remélem, hogy a bemutató segített megérteni a dolgot!