MTESZ SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYEI EGYESÜLET A program megnevezése: TANULÁSI TECHNIKÁK A program célja: - a résztvevők felvilágosítása az önelemzés, az önértékelés és a saját személyiségnek a fejlesztésének fontosságáról, a határozatképesség szerepe az élet minőségének pozitív irányú változásában, mind családi, társadalmi és szakmai téren. A tanulók felruházása olyan módszerekkel és technikákkal, amelyek az önértékelés és saját hajlamok megismerésében segítségükre lehetnek, főként azok a készségek, amelyek pozitív hatással lennének a munkaköri megfelelésre. A célcsoport tagjainak támogatása abban, hogy megértsék és értékelni tudják saját magukat, másokkal szemben és fejlődési és szakmai előrehaladási terveket készítsenek. A program célcsoportja: hátrányos helyzetű munkanélküliek csoportja A képzés alatt elérhető kompetenciák a következőket szolgálják: önismeret, önértékelés, döntésképesség kialakulása; értelmi nevelés, nevelési lélektan; az önértékelés lélektani és pedagógiai vonatkozásai; az egyén saját személyének menedzselése; karriermanagement; hatékony önértékelési és önismereti módszerek és technikák megismerése; Az általános célkitűzések azokat a szempontokat érintik, amelyek a résztvevők egész életére nézve fontosak: személyiségfejlesztés, jövőkép kialakítása, a tanulással szembeni érdektelenség megelőzése, a tanulási helyzetekben szükséges határozatképesség és cselekvőképesség, a kritikai érzék fejlesztése azáltal, hogy tisztelni tudják a szabályokat és minden ember jogait. A tanulási nehézségek, az elméleti és gyakorlati gondok tudatosítása, 1
az állandó tanuláshoz, avagy az életen át tartó tanuláshoz való alkalmazkodóképesség kialakítása és a tanulás szükségességének megértése. Az átlagos általánosságú célok azokra a rövidtávú cselekvésekre vonatkoznak, amelyek az egyén, vagy akár a csoport számára jelentőséggel bírnak: személyiségfejlesztő módszerek és technikák gyakorlása, munka egy csoport tagjaként, tanulási feladatok közös elvégzése, a munkaerőpiacnak megfelelő hivatásos fejődés és a saját képességekhez és kompetenciákhoz mért fejlődés elérése, az elvárásokkal és követelményekkel szembeni megértés. Műveletesített célkitűzések: olyan rövidtávú viselkedési változások elérése, melyek értékelhetőek és mérhetőek. A minőségi oktatás-nevelés, szakmai képzés megvalósítása, a tanulmányok folytatása, mely folyamatok a helyes önértékelés és önismeret eredményeként sikeresek lehetnek. Az említett célkitűzések szükségessé teszik azt, hogy a tanár/oktató figyelme a következőkre irányuljon: A. Az egyén személyes és szociális fejlődése az önismeret, a saját képességek managementjének fogalmának értése által, az önértékelés technikáinak megismerése. B. A nevelés és szakmai képzés fejlődése: a saját szakmai képességek felismerése, a motiváció kialakítása a tanulással szemben, az állandó tanulás szükségességének tudatosítása, a kreativitás fejlesztése. C. Karrierfejlesztés: azon társadalmi változások megértése, amelyek az egyén számára jelentősek lehetnek, csoportban történő tanulás előnye, egy egészséges életmód kialakítása. Az egyén sajátosságai, az életmód és a beilleszkedő képesség közötti kapcsolat megismerése. Általános kompetenciák: - a saját személyiségfejlesztő folyamat kialakítása, saját fejlesztési stílus kialakítása, feladatmegoldás, a tanulásban előforduló gondok leküzdése. Az embertársakkal való kapcsolatok javítása, viselkedési normák elsajátítása. Időbeosztás, gazdálkodás a saját képességekkel, a tanulás megszervezése. Életcélok megfogalmazása, értelmi fejlődés, szakmai lehetőségek megválasztása, a kreativitás fejlesztése. - A pozitív énkép letisztulása; - Tanulási stílus kialakítása; - A felelősségtudat növelése másokkal szemben és saját személyével szemben; - A döntéshozatal képességének növelése a saját fejlesztéssel kapcsolatban; 2
- A siker és a kudarc közötti egyensúly megőrzése; - Valós önértékelés, megfelelő célkitűzések a szakmai előrehaladással kapcsolatban; - A saját sikertelenségek, hibák, kudarcok feldolgozása; - A folyamatban lévő folyamat módosítása az adott helyzetben (megtett szakaszok, módszerek, technikák, eszközök használata); - Kockázatvállalás; bizonytalanság legyőzése; - Egy aktív hozzáállás a személyiségfejlesztés szükségességéhez; - Hatékony tanulási alternatívák kialakítása, a stratégiák megismerése és alkalmazása; - A személyiségfejlesztéssel szembeni pozitív hozzáállás. Tanulási stratégiák: A tanulási stratégiák megválasztásakor követni kell a hallgatóközpontú tanulás elveit, a munkáltató módszerek alkalmazását a felnőttképzésben, a felfedezés által történő tanulás előnyét, melyben a tanár irányítóként vesz részt. A tanulás aktív módon történik, kooperatívan, csoportokban, a saját vélemény kreatív kinyilvánításának lehetőségével, a benső motiváció és személyes adottságokra építve. Előírt idő: 30 óra Didaktikai módszerek: A tanulás-tanítás folyamata az interaktív tanulásra épül (heurisztikus párbeszéd, induktív és deduktív felfedezés, előadás). Az alternatív/kiegészítő tanítási módszerek is sikeresnek mondhatóak: a brainstorming, a problematizálás, az irányított megfigyelés, esettanulmány, csoportmunka, szerepjáték, magyarázat, gyakorlás, problémamegoldás egyénileg vagy csoportban, párban, csapatban. Didaktikai eszközök: analitikus program, előadás előre megszerkesztett anyaga, munkalapok önálló munkához. A program moduljai: I Modul: /15 óra I MODUL: A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS INFORMÁCIÓK ELSAJÁTÍTÁSA II Modul: /15 óra 3
II MODUL: AZ ÖNISMERET ÉS A KARRIERÉPÍTÉS TECHNIKÁINAK HATÉKONY ALKALMAZÁSA Értékelési módszerek: - szóbeli, frontális értékelés párbeszéd által, feladatmegoldás A PROGRAM LEZAJLÁSA I MODUL A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS INFORMÁCIÓK ELSAJÁTÍTÁSA I. fejezet A személyiségfejlesztési terv I.1. A személyiségfejlesztési terv fogalma - PDP (személyiségfejlesztési terv) - A személyiségfejlesztési tervezés fogalma (PDP) - a PDP legfőbb célja (személyes fejlesztési terv) I.2. Egyéni tervezési modellek - jövőre történő tervezés - jövő felől nézett tervezés - gyakorlat I.3. Első lépések egy személyiségfejlesztési terv elkészítésében - SWOT önelemzés - szemlélet - stratégiai irányzatok - cselekvési terv - gyakorlat II. fejezet Az önismeret szerepe a személyiségfejlesztésben II.1. Önkép és önbecsülés - önkép - önbecsülés - az önbecsülés megerősítése II.2. Készségek II.2.1. A készségek osztályozása - általános készségek - csoportkészségek 4
- sajátos készségek II.3. Érdeklődés - az érdeklődés - eszmei értékek - pszicho szociális értékek - szakmai értékek II MODUL AZ ÖNISMERET ÉS A KARRIERÉPÍTÉS TECHNIKÁINAK HATÉKONY ALKALMAZÁSA III. ÖNISMERETI MÓDOK ÉS LEHETŐSÉGEK III.1. Önértékelés III.1.1. Gyakorlatok, amelyek megkönnyítik az önértékelést III.2. a közeli embertársak egyénről alkotott véleménye III.3. Pszichológiai eszközök Készségi; Személyiségi; Érdeklődési és sajátos szükségleti; Értékek és hajlamok; Rendelkezésre álló tudás elemzésének eszközei (tanulási készségek és képességek); Kapcsolatteremtő eszközök; Önképpel való kapcsolatos tudnivalók; Karrierfejlesztési eszközök; Speciális kategóriákkal kapcsolatos eszközök. III.3.1. Önismereti tesztek, leltárak, kérdőívek III.3.1.1. Általános képességek megismerésére való tesztcsomag - a rejtett szakmai hajlamok felfedezése III.3.1.2. A kognitív készségek pszichológiai tesztcsomagja (BTPAC) - előzetes a jövő szakmai eredményekről és a munkahelyi teljesítményről III.3.1.3. Holland leltárak - a személyiség és a munkahely 5
- a realista személyiség-típus - a realista személy viselkedése - a kutató személyiségtípus - a művészi típusú személy - a művészi típusú személy viselkedése - a szociális személyiségtípus - a szociális típusú személy viselkedése - a vállalkozó személyiségtípus - a vállalkozó típusú személy viselkedése - a hagyományos személyiségtípus - a hagyományos típusú személy viselkedése III.3.1.4. A kanadai szakmai érdeklődési leltár - az emberekkel vagy tárgyakkal dolgozni akaró hajlam III.3.1.5. Strong-féle érdeklődési leltár - az életstílus szerepe a munkavállalásban III.3.1.6. Jackson-féle érdeklődési leltár - egy sajátos karrierfejlesztő terv készítése III.3.1.7. Gondolatok a karrierről leltár ( CTI) - elméleti fejlődés - a karrierre nézve fontos eredmények III.3.1.8. ECO térkép - a személyes kapcsolatok III.3.1.9. Élettérkép - szociális kapcsolatok - egészség - család - tevékenység - értékék IV. Fejezet. Karriertervezés- része a személyiségfejlesztésnek IV.1. A nevelési és szakmai fejlesztési útvonalak alkalmazása IV.1.1. Feltárási erőforrások Formális erőforrások 6
- nyomtatott anyagok - számítógépes források - audiovizuális források Informális erőforrások - információs interjú - egyenes tapasztalat - szociális hálózat IV.2. Az oktatási és foglalkoztatási utak és források feltárása IV.2.1. Az oktatási és foglalkoztatási utak és források felkutatása Nevelési ajánlat: oktatási intézmények és egységek - népművészeti iskolák, egyetemek, kultúrházak, kultúrotthonok, kultúrközpontok, könyvtárak, múzeumok, gyermek-és ifjúsági klubok, szakszervezeti klubok, egyéb közintézmények - A Tanügyi és Oktatásügyi Minisztérium állandó szakképzési központjai, Művelődési Minisztérium, más intézmények - civil szervezetek, szakmai szervezetek - nagy cégek (pl. CISCO, IBM, Carrefour stb.). A nevelési ajánlatok megismerésének módjai: - A Tanügy minisztérium kiadványainak tanulmányozása, Tanfelügyelőségek, Állami és magán jellegű tanintézmények - az említett intézmények tevékenységein, kurzusain való részvétel; Milyen információkat kérnek a tanulók az oktatási intézményekről? - szakok és tantárgyak ajánlata; - akkreditálás; - előnyök (könyvtár, tornaterem, étkezde, kísérleti laborok, művelődési terem, Orvosi ellátás, pszichológiai szolgálat, tudományos szakkörök, stb.); - anyagi források (számítógépek, audió-vizuális készülékek, Internet, szemléltető eszközök, stb.); - az órarend elkészítése; - szállítási eszközök igénybevétele; - árak; - az oktatás minősége, a diák-tanár kapcsolat; 7
- teljesítmény-standardok és tanulási követelmények; - az intézmény biztonsága; - az osztályok száma és a tanulók osztályonkénti száma. IV.2.2. A foglalkozások és hivatások felderítése - egy foglakozás vagy hivatás megismerésének módjai IV.2.3. A munkapiac kutatása Munkaerőpiac kutatása munkakeresés céljából: - ügynökség felkeresése: munkaközvetítéssel, információk nyújtása a szabad állásokról és a jelentkezési feltételekről, kiadványokon keresztül és állásbörzéken, elektronikus hozzáférhetőségeken, az Internet felhasználásával - a szociális hálózat konzultálása; - a munkahelyi hirdetések, ajánlatok állandó böngészése; - hirdetés egy arra szakosodott honlapon; - a munkaelosztók által szervezett állásbörzéken való részvétel - információs interjúk elindítása; - az arra szakosodott honlapok konzultálása. IV.2.4. A munkatörvénykönyv megismerése- jogi vonatkozások - Munkatörvénykönyv - Munkaviszonyok IV.3. Karrierhatározat IV.3.1. A karrierhatározat összetevői IV.3.1.1. A karrierhatározat tartalma Példák karriergondokra: - az iskola és a szak választása (pl. elméleti líceum, reálszak, művészeti iskola, egyetem stb.); - hivatás, mesterség kiválasztása (mérnök, könyvelő, orvos, tanár, autóvezető, stb.) - a nevelési irányzat kiválasztása (pl. művészeti iskola felsőoktatás művészeti és design szakon divattervezés); - szakmai kompetenciákat fejlesztő módok megválasztása (önkéntesség, noviciátus stb.). IV.3.1.2. A döntési folyamat A döntés fogalma és az alternatívák azonosítása: - a döntés szükségességének tudatosítása a karrierválasztásban; - A döntés tartalmának meghatározása; 8
- alternatívák azonosítása az adott döntésre: a döntés tartalma határozza meg a létező és elérhető alternatívákat Az alternatívák felkutatása és értékelése: - átfedés a személy sajátosságaival (értékek, érdeklődés, készségek és képességek); - egybeesés az egyén elvárásaival (életstílus, munkakör, szükséges oktatási szint stb.); - várható támogatás a közeli személyek részéről; - befektetés és várható bevétel. Karrierépítési terv - az ismeretek, képességek megszerzésének módja a választott karrier eléréséhez (tanulási útvonal és kiegészítő fejlesztési formák) - az oktatási és szakmai ajánlatok felhasználása (pl. Az írott anyagok tanulmányozása, látogatások a tanintézményekben, egyetemeken, munkahelyeken) - az előrelépés módja (pl. önéletrajz, szándéklevél, interjúra való felkészülés.). A karrierépítési terv tartalma: - célja - célkitűzések - stratégiák A döntés meghozatala: A döntés felülbírálása IV.3.1.3. A karrierhatározat kontextusa Önismereti tényezők A nevelési és szakmai alternatívák megismerése Döntéskészség: a karrierválasztás kiválasztásának legjobb cselekvési stratégiái és eljárásai Javaslat az oktatók kompetenciáját illetően: Egyetemi képzés / Master, felnőttképzési management, szociológiai, pedagógiai, pszichológiai tapasztalat. IRODALOM Anderson, A. Learning strategies in physical education: Self-talk, imagery, and goal-setting 9
Barna, A. (1995). Probleme teoretice şi metodologice. Bucureşti: E.D.P. Băban, Adriana. (2002). Metodologia cercetării calitative. Cluj Napoca, Editura Presa Universitară Clujană Bourner, T. (2003). Education & Training (Assesing reflective learning), ABI, INFORM GLOBAL Cerghit, I., Neacşu, I., Dobridor, I., Pânişoară, I. (2001). Prelegeri pedagogice. Bucureşti, Polirom Ciolan, L. (2004). Cursul de Metodologia Cercetării în Ştiinţele Educaţiei, Curs Manuscris, Facultatea de Psihologie şi Stiinţele Educaţiei, Bucureşti Fischbein,E. (1973). Elevii trebuie învăţaţi cum să înveţe. Bucureşti, E.D.P. Gibbons, M. The self directed learning handbook. Online www.self - directedlearning.com. Jinga, I. (2001). Managementul învăţământului. Bucureşti: Ed. Aldin Jinga, I., Negreţ, I. (1994). Învăţarea eficientă. Bucureşti: EDITIS Marinescu. Gh. (1995). Ghidul individual în învăţământul superior Neacşu, I, (2006). Învăţarea academică independentă. Ghid metodologic. Bucureşti. (online www.unibuc.ro) Neacşu, I. (1990). Metode şi tehnnici de învăţare eficientă. Bucureşti, Ed. Militară Negovan, Valeria. (2004). Autonomia în învăţarea academică-fundamente şi resurse, Bucureşti, Ed. Curtea Veche Siebert, H. (2000). Învăţarea autodirijată şi consilierea pentru invăţare, Bucureşti, Ed. Institutul European Simona-Elena BERNAT, 2003, Tehnici de muncă intelectuală şi de învăţare eficientă Smith, P., Pellgrini, A. (2000). Psychology of education. Major Themes. London and New York: Routledge Falmer. Vlăsceanu, L. (1986). Metodologia cercetării sociale. Bucureşti, Editura Ştiinţifică şi Enciclopedică Zörgo, B., Radu, I. (1979). Studii de psihologie şcolară. Bucureşti, E.D.P. www.ascilite.org. www.proquest.com www.proquest.com. www.instituteoflearning.org. http://www.studygs.net. 10
http://www.d.umn.edu/student/loon/acad/strat/time_man_princ.html. www.how-to-study.com. http://www.accelerated-learning-online.com/styles/default.asp. http://ro.wikipedia.org. 11