Kötelező Szintentartó Neurológiai Továbbképzés PTE ÁOK Neurológiai Klinika Pécs, 2013. november 25. Harcos Péter Szt. Imre Egyetemi és Oktató Kórház Budapest
Paradigma: egy adott időszakban az adott tudomány művelőinek intézményesült közmegegyezése annak tárgyáról, feladatáról. A tudományos igazság nem kizárólag objektív feltételeken, hanem a tudományos közösség konszenzusán alapul.
A tudományos fejlődés nem lineárisan, hanem időszakos forradalmakkal paradigmaváltásokkal- halad előre. A váltás akkor következik be, amikor a tudósok többsége elfogadja az új paradigmát a további tudományos tevékenység alapjaként.
A fogalom megalkotója: Thomas Kuhn (1922-1996) történész és filozófus. Fő műve: The Structure of Scientific Revolutions (Chicago,1962). A tudományos forradalmak története (Budapest, 1984).
Történeti előzmények a XX. század első feléig. Szemléletváltozások: 1950-es évektől az 1970-es évekig és az 1970-es évektől az 1990-es évekig. Paradigmaváltás az 1990-es évektől napjainkig.
A Stroke Világnap Kiáltványának mottója 2006-ban: Stroke is a preventable and treatable catastrophe. A rizikó tényezők felismerése és kezelése. A non-invazív diagnosztika óriási fejlődése. Új hatékony stratégiák a heveny ischaemiás stroke és a TIA ellátására. Napjainkra a vascularis neurológia az orvostudomány egyik leggyorsabban fejlődő ágazata lett. (Bornstein, 2011)
Általánossá vált a sürgősségi szemlélet. Trombolízis a mindennapi gyakorlat része lett. A TIA-ban szenvedők is sürgősségi kivizsgálásban részesülnek. Megvalósult a korszerű prevenció gyakorlata. (Nagy, 2011)
Az ókorban, a középkorban és az újkor elején meglepően pontos leírások készültek a stroke maradandó és az azt megelőző időszak múló tüneteiről. A XX. sz. elejére sok más tény mellett tisztázódtak a TIA és az ischaemiás stroke leggyakoribb kórokai, a patomechanizmus fontos részletei.
A nyaki nagyér elzáródást megelőző múló tünetek reményt adnak a maradandó agyi károsodás megelőzésére (M. Fischer, 1951 és 1954). A TIA fogalma a tünetek időbeli változásán alapul: maradandó károsodás 24 órán belül feltételezhetően nem alakul ki (Millikan és Siekert,1955). A TIA mint diagnózis használata a IV. Princetoni Konferencia (1965) után vált általánossá az Amerikai Egyesült Államokban.
A TIA és a stroke diagnózisának bevezetése. A stroke ellátás döntően a neurológia feladatává válik. A cerebrovascularis kórképek oktatását a neurológiai tanszékek végzik. A képalkotó eszközök fejlődésének köszönhetően egyre pontosabb a kórmegállapítás (stroke altípusok).
Szemléletformálás az oktatásban A stroke új osztályozása (TIA fogalma). Az (ischaemiás) stroke kezelése. Az acetilszalicilsav heveny és krónikus alkalmazása. Hypertonia kezelése a megelőzésben és a heveny kórállapotokban. A szív eredetű stroke jelentősége. (Csanda, 1983.)
Gyüjtőfogalom a vizsgálat pillanatában még nem ismert, különböző aetiológiájú, hirtelen fellépő és 24 órán belül, rendszerint 1/2-1 órán belül, de legkésőbb 24 órán belül múló panaszok, illetve klinikai tünetek számára. Nagyon fontos, hogy az ilyen múló panaszokat minden orvosi gyakorlatot folytató szakember időben felismerje és komolyan vegye. Egyetlen TIA is egyértelműen intézeti kivizsgálást igényel, beleértve a sonographiát (Doppler vizsgálatot) és arteriographiát is. Így lehet még időben felfedezni aneurysmát, érmalformatiót, carotis stenosist vagy teljes elzáródást, mielőtt még súlyosabb állapotok robbannának be. (Csanda, 1983)
A vegetativum stabilizálása. Haemodilutio. Antiaggregáció (acetilszalicilsav). Agyödema elleni kezelés. Agyi anyagcsere- és keringésjavítók adása. (Csanda, 1982)
International StrokeTrial (IST,1997). Chinese Acute Stroke Trial (CHAST,1997). E két tanulmány bizonyította, hogy a 48 órán belül megkezdett acetilszalicilsav kezelés a stroke kiújulását szignifikánsan csökkenti.
Hasznos lehet krónikusan adott salicylat (Csanda 1982,1983) Az aszpirin csökkenti az agytrombózis kialakulásának kockázatát. (Craven,1956) Az aszpirin antitrombikus hatásának feltárása. (Vane,1971,Nobel-díj:1982) FDA engedély kardiovaszkuláris prevencióra. (1985)
Nagy artéria betegsége 60 % 20 % 5% 15% Kísér betegség Egyéb okok Kardiogén embólia (1970-es évek)
n = 5017 22,7% macroangiopathia 20,9% 6,9% 3,5% 25,6% 20,5% aetiologia cardioembolisatio microangiopathia egyéb többszörös ismeretlen German Stroke Data Bank: Grau AJ, et al. Stroke 2001;32:2559-2566.
Az un. AGYI VASCULARIS KATASZTRÓFÁK ELŐZMÉNYÉBEN NAGYON GYAKRAN SZEREPELNEK CARDlALIS TÖRTÉNÉSEK, KÜLÖNÖSEN MYOCARDIALIS INFARC- TUSOK. EZÉRT EZ UTÓBBI BETEGEK GONDOZÁSA, ELLENŐRZÉSE, A HYPERTONIÁS BETEGEK GONDOZÁSA ÉS ELLENŐRZÉSE SOKKAL FONTOSABB, MINT AZ ÁLTALÁBAN A GYAKORLATBAN TÖRTÉNIK. MÁSRÉSZT AZ ILYEN BETEGEK ÚJABB PROBLÉMÁI ESETÉN NE CSAK A SZÍV VIZSGÁLATÁRA KONCENTRÁL]UNK, HANEM GONDOLJUNK GYAKRABBAN CEREBRALIS COMPLICATIÓKRA IS! (Csanda, 1983)
A gyakorló orvos teendői cerebrovascularis betegségekben 1. Nagyon fontosnak tartjuk a tranziens ischaemiás attack felisrnerését, és az e panasszal jelentkező beteg haladéktalan intézetbe irányltását. 2. A cerebrovascularis kórkép tüneteivel észlelt beteg kórelőzményének és aktuális állapotának rögzítése minden általános orvosnak is kötelessége. 3. Különös gondot kell forditani a nyaki nagyerek fizikális vizsgálatára (tapintás és hallgatózás). 4. A tudatzavar legenyhébb foka - mint potenciálisan életveszélyes állapot - az intézetbe szállitáslg is folyamatos orvosi observatiót igényel. 5. Különös gondot kell forditani a hypertonlás betegek gondozására; ez jelenti a leghatékonyabb preventlót mind az ischaemlával, mind a vérzéssei járó cerebrovascularis kórképekben. 6. A "progressíve" és "completed" stroke, valamint subarachnoidaits vérzés észlelése és intézetbe szállítás közben a légzés és keringés optimális szinten tartása megfelelő fektetéssel és koktél adásával biztosítható. 7. Hypertonia krísisekben kerülendő a hirtelen és nagymértékű vérnyomás csökkentés, valamint a Rausedyl adása. 8. Minden kardiális megbetegedés mint rizikófaktor, s mint esetleg aktuális kórok külön figyelmet igényel a cerebrovascularis kórfolyarnatok szempontjából. 9. Subarachnoldálls vérzés gyanújakor - mint valamennyi akut cerebrovascularis történés esetén - a beteg azonnal lefektetendő, még akkor ls, ha egyébként járóképes és jó általános állapotban van. (Csanda, 1983)
A hazai szemléletváltozások egyre kisebb késéssel maradtak el a nemzetközi élvonaltól. A paradigmaváltás tudományos hátterét a neurológiai tanszékek és (2007-ig) az OPNI AOK biztosították. A Magyar Stroke Társaság a szélesebb társadalmi (lakossági) kapcsolatot tette/teszi lehetővé. E folyamatban fontos szerepe volt/van az ismeretlen neurológusnak.