TANTERV I. KÖTET Fekete István Általános Iskola és Óvoda Gyır, Kodály Zoltán u. 31. Készült: Gyır, 2007. december 20.
TARTALOM Tantárgyi rendszer és óraszámok...3 Célok és alapelvek...4 Kiemelt fejlesztési feladatok...7 Magyar nyelv és irodalom...12 1. évfolyam...16 2. évfolyam...21 3. évfolyam...26 4. évfolyam...31 Élı idegen nyelv (Ld. II. kötet) Matematika...37 1. évfolyam...41 2. évfolyam...45 3. évfolyam...50 4. évfolyam...55 Környezetismeret...61 1. évfolyam...66 2. évfolyam...70 3. évfolyam...74 4. évfolyam...79 Ének - zene...84 1. évfolyam...87 2. évfolyam...89 3. évfolyam...91 4. évfolyam...94 Rajz...97 1. évfolyam...99 2. évfolyam...102 3. évfolyam...106 4. évfolyam...110 Informatika (Ld. II. kötet) Technika...115 1. évfolyam...118 2. évfolyam...120 3. évfolyam...122 4. évfolyam...124 Testnevelés...127 1. évfolyam...129 2. évfolyam...131 3. évfolyam...133 4. évfolyam...135
Tantárgyi rendszer és óraszámok Tantárgyi rendszer és óraszámok nem köt. köt. nem köt. köt. nem köt. köt. nem köt. köt. nem köt. köt. nem köt. köt. nem köt. köt. Mőveltségterületek Tantárgyak köt. Magyar nyelv és irodalom (Tánc és dráma) 8 8 7 7 4 4 3 3 Élı idegen nyelv Idegen nyelv 0,5 0,5 0,5 0,5 1 1 1,5 1,5 3 3 3 3 Matematika 4 4 4 4 4 3,5 3 3 Történelem (Hon- és népismeret) 2 2 2 2 Ember és társadalom Osztályfınöki (Etika) 1 1 1 1 Környezetismeret 1 1 1 2 Természetismeret 2 2,5 Biológia 1,5 1,5 Fizika 2 1,5 Ember a természetben Kémia 1,5 1,5 Földünk-környezetünk Földrajz 1,5 1,5 Mővészetek Informatika bevezetı szakasz 1. 2. kezdı szakasz 3. 4. évfolyamok alapozó szakasz 5. 6. fejlesztı szakasz 7. 8. Ének-zene 1 1 1 1 1 1 1 1 Rajz 1 1 1 2 1 1 1 1 Mozgóképkultúra és médiaismeret 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 1 1 1 1 1,5 1,5 Életvitel és gyakorlati ismeretek Technika 1 1 1 1 1 1 1 1 Testnevelés és sport Testnevelés 3 1 3 1 3 3 2,5 2,5 2 2 összesen: 20 2 20 2 20 1 22,5 1,5 22,5 22,5 25 25 nem köt. kötelezı óraszám: 20 22,5 25
Célok és alapelvek Célok és alapelvek Az alapfokú nevelés-oktatás az iskolába lépı kisgyermekben óvja és továbbfejleszti a megismerés, a megértés és a tanulás iránti érdeklıdést és nyitottságot. Átvezeti a gyermeket az óvoda játékközpontú tevékenységeibıl az iskolai tanulás tevékenységeibe, majd a késıbbiekben fokozatosan készíti fel a továbbtanulásra, illetve törekszik az élethosszig tartó tanulási kedv, érdeklıdés kialakítására, felszínen tartására. Fogékonnyá teszi saját környezete, a természet, a társas kapcsolatok, majd a tágabb társadalom értékei iránt. Az iskola teret ad a gyermek játék és mozgás iránti vágyának, a tanulás külsı és belsı motivációinak kialakulásának. Emellett segíti a gyermek természetes fejlıdését. A tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában - élményszerő tanulással, problémahelyzetekbıl kiinduló izgalmas tevékenységekkel, kreativitást ösztönzı feladatokkal fejleszti az alapvetı képességeket és alapkészségeket, közvetíti az elemi ismereteket, szokásokat alakít. Ez az iskolaszakasz a kíváncsiságtól és érdeklıdéstıl motivált, szabályozott és kötetlen tevékenységek célszerően kialakított rendszerében fejleszti a tanulókban a felelısségtudatot, a kitartást, az önállóságot, megalapozza a reális önértékelést. Mintákat és gyakorlóterepet ad, magatartási normákat, szabályokat közvetít a társas közösségekben való részvétel és együttmőködés tanulásához, a problémamegoldáshoz, konfliktuskezeléshez. Megerısíti a humánus magatartásformákat, szokásokat, és a gyermek jellemét formálva elısegíti a személyiség érését. Támogatja az egyéni képességek kibontakozását, segíti a tanulási nehézségekkel való megküzdés folyamatát. Törıdik azoknak a hátrányoknak a csökkentésével, amelyek a gyermek szociális-kulturális környezetébıl vagy a szokásostól eltérı ütemő érésébıl, fejlesztési szükségleteibıl fakadhatnak. Egységes alapokra épülı differenciálás A fejlesztést a pedagógus az egyéni sajátosságokra épülı differenciált tanulásszervezéssel és bánásmóddal is szolgálja. A tananyagtartalmak megtervezésekor, valamint a feldolgozás tempójának meghatározásakor, a pedagógiai módszerek és eszközök kiválasztásakor a tanulócsoport, illetve az egyes tanulók fejlıdési jellemzıit és fejlesztési szükségleteit tekinti irányadónak. A képességek, készségek, kompetenciák fejlesztésében döntıen a tanulói tevékenységekre épít. A tanulási esélyegyenlıség segítése Minden tanköteles tanulónak törvényben biztosított joga, hogy számára megfelelı oktatásban részesüljön. Ennek érvényesítéséhez az iskolának biztosítania kell a nevelı-oktató munka feltételeit. Ezek: kulcskompetenciák megalapozása, megszilárdítása, a tanulók tanulási nehézségeinek feltárása, problémái megoldásának segítése az iskolai nevelés-oktatás egész folyamatában és valamennyi területén. Továbbá a tanulási esélyegyenlıség eredményes segítésének egyik alapvetı feltétele a tanulók személyiségének megismerése, az ahhoz illeszkedı pedagógiai módszerek alkalmazása; a tanulók önmagukhoz és másokhoz viszonyított kiemelkedı teljesítményeinek, tehetségjegyeinek feltárása, fejlesztése a tanórákon, más iskolai foglalkozásokon és e tevékenység támogatása az iskolán kívül; adaptív tanulásszervezési eljárások alkalmazása; egységes, differenciált és egyénre szabott tanulási követelmények, ellenırzési-értékelési eljárások alkalmazása. Az elkövetkezendı idıszakban az eddigieknél még inkább erıteljesebben jelennek meg a célkitőzésekben azoknak a kulcskompetenciáknak a fejlesztése, amelyekre minden egyénnek 4
Célok és alapelvek szüksége van személyes boldogulásához és fejlıdéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. Mindegyik egyformán fontos, mivel mindegyik hozzájárulhat a sikeres élethez egy tudás alapú társadalomban. Felértékelıdik az egyén tanulási kompetenciájának fejlesztése, mert az emberi cselekvıképesség az egész életen át tartó tanulás folyamatában formálódik. Sok kompetencia részben fedi egymást, és egymásba fonódik: az egyikhez szükséges elemek támogatják a másik terület kompetenciáit. Hasonló egymásra építettség jellemzi a kulcskompetenciák és a kiemelt fejlesztési feladatok viszonyát. A mőveltségterületek fejlesztési feladatai a kulcskompetenciákat összetett rendszerben jelenítik meg. Számos olyan fejlesztési terület van, amely mindegyik kompetencia részét képzi: például a kritikus gondolkodás, a kreativitás, a kezdeményezıképesség, a problémamegoldás, a kockázatértékelés, a döntéshozatal, vagy az érzelmek kezelése. A tantervben az alábbi kulcskompetenciák kerültek megjelenítésre. Ezek fejlesztése a tanulási folyamat során komplex módon érvényesül. Anyanyelvi kommunikáció Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot a társadalmi és kulturális tevékenységek során, az oktatásban és képzésben, a munkában, a családi életben és a szabadidıs tevékenységekben. Idegen nyelvi kommunikáció Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhetı: fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), a társadalmi és kulturális tevékenységek megfelelı keretein belül oktatás és képzés, munka, családi élet és szabadidıs tevékenységek, az egyén szükségleteinek megfelelıen. Az idegen nyelvi kommunikáció olyan képességeket is igényel, mint például a közvetítés, más kultúrák megértése. Az egyén nyelvtudásának szintje változhat a négy dimenzió (hallott szöveg értése, beszédkészség, olvasott szöveg értése és íráskészség), az egyes nyelvek és az egyén társadalmi-kulturális háttere, környezete és igényei/érdeklıdése szerint. Matematikai kompetencia A matematikai kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége, felkészítve ezzel az egyént a mindennapok problémáinak megoldására is. A kompetenciában és annak alakulásában a folyamatok és a tevékenységek éppúgy fontosak, mint az ismeretek. A matematikai kompetencia eltérı mértékben felöleli a matematikai gondolkodásmódhoz kapcsolódó képességek alakulását, használatát, a matematikai modellek alkalmazását (képletek, modellek, struktúrák, grafikonok/táblázatok), valamint a törekvést ezek alkalmazására. Természettudományos kompetencia A természettudományos kompetencia készséget és képességet jelent arra, hogy ismeretek és módszerek sokaságának felhasználásával magyarázatokat és elırejelzéseket tegyünk a természetben, valamint az ember és a rajta kívüli természeti világ közt lezajló kölcsönhatásban le- 5
Célok és alapelvek játszódó folyamatokkal kapcsolatban magyarázatokat adjunk, elırejelzéseket tegyünk, s irányítsuk cselekvéseinket. Ennek a tudásnak az emberi vágyak és szükségletek kielégítése érdekében való alkalmazását nevezzük mőszaki kompetenciának. E kompetencia magában foglalja az emberi tevékenység okozta változások megértését és az ezzel kapcsolatos, a fenntartható fejlıdés formálásáért viselt egyéni és közösségi felelısséget. Digitális kompetencia A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak magabiztos és kritikus használatát a munka, a kommunikáció és a szabadidı terén. Ez a következı készségeken, tevékenységeken alapul: információ felismerése, visszakeresése, értékelése, tárolása, elıállítása, bemutatása és cseréje; továbbá kommunikáció és hálózati együttmőködés az interneten keresztül. A hatékony, önálló tanulás A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az egyén képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idıvel és az információval való hatékony gazdálkodást is. Felismeri szükségleteit és lehetıségeit, ismeri a tanulás folyamatát. Ez egyrészt új ismeretek szerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. A hatékony és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy elızetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását és képességeit helyzetek sokaságában használja, otthon, a munkában, a tanulási és képzési folyamataiban egyaránt. A motiváció és a magabiztosság e kompetencia elengedhetetlen eleme. Szociális és állampolgári kompetencia A személyes, értékorientációs, interperszonális, interkulturális, szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltételei, a közjó iránti elkötelezettség és tevékenység, felöleli a magatartás minden olyan formáját, amely révén az egyén hatékony és építı módon vehet részt a társadalmi és szakmai életben, az egyre sokszínőbb társadalomban, továbbá ha szükséges, konfliktusokat is meg tud oldani. Az állampolgári kompetencia képessé teszi az egyént arra, hogy a társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudását felhasználva, aktívan vegyen részt a közügyekben. Kezdeményezıképesség és vállalkozói kompetencia A kezdeményezıképesség és vállalkozói kompetencia segíti az egyént a mindennapi életben - a munkahelyén is - abban, hogy megismerje tágabb környezetét, és képes legyen a kínálkozó lehetıségek megragadására. A tudást, a kreativitást, az újításra való beállítódást és a kockázatvállalást jelenti, valamint azt, hogy célkitőzései érdekében az egyén terveket készít és hajt végre. Alapját képezi azoknak a speciális ismereteknek és képességeknek, amelyekre a gazdasági tevékenységek során van szükség. Esztétikai-mővészeti tudatosság és kifejezıképesség Az esztétikai-mővészeti tudatosság és kifejezıképesség magában foglalja az esztétikai megismerés, illetve elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezése fontosságának elismerését mind a tradicionális mővészetek nyelvein, illetve a média segítségével, ideértve különösen az irodalmat, a zenét, a táncot, a drámát, a bábjátékot, a vizuális mővészeteket, a tárgyak, épületek, terek kultúráját, a modern mővészeti kifejezıeszközöket, a fotót s a mozgóképet. 6
Kiemelt fejlesztési feladatok Kiemelt fejlesztési feladatok Énkép, önismeret Az egyén önmagához való viszonya, önmagáról alkotott képe saját befogadó-alkotó tevékenysége során alakul ki, csakúgy, mint a személyiségére jellemzı egyéb tulajdonságok. Az egyén maga határozza meg tevékenysége irányát. Aktivitásának mértéke, színvonala is nagymértékben függ az önmagáról, képességeirıl, igényeirıl alkotott képtıl és az önmagával szemben támasztott elvárásoktól. A tantervben megnevezett értékek és kompetenciák csak akkor épülnek be a tanulók önképébe és válnak magatartást irányító tényezıkké, ha a tanulók maguk is részeseivé válnak az értékek megnevezésének, azonosításának, megértik következményeiket, és megismerik az elsajátított tudás, készségek mőködését, felhasználhatóságát. Ahhoz, hogy a tanulók képesek legyenek énképükbe integrálni az elsajátított tudást, készségeket, tanulást segítı beállítódásokat, motívumokat, a tanítás-tanulás egész folyamatában gondoskodni kell arról is, hogy egyre kompetensebbnek érezzék magukat saját fejlıdésük, sorsuk és életpályájuk alakításában. Az egyén önmagához való viszonyának alakításában alapvetı célként tőzhetı ki az önmegismerés és önkontroll; a felelısség önmagukért; az önállóság; az önfejlesztés igénye és az erre irányuló tevékenységek, valamint mindezek eredményeként a személyes méltóság. Hon- és népismeret Elengedhetetlen, hogy a tanulók ismerjék népünk kulturális örökségének jellemzı sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit. Ennek során tanulmányozzák a kiemelkedı magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, mővészek, írók, költık, sportolók tevékenységét, munkásságát, ismerjék meg a haza földrajzát, irodalmát, történelmét, mindennapi életét. Elsajátítsák azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülıföld, a haza és népei megismeréséhez, megbecsüléséhez, az ezekkel való azonosuláshoz vezetnek. Fontos feladat a harmonikus kapcsolat elısegítése a természeti és a társadalmi környezettel, a nemzettudat megalapozása, a nemzeti önismeret, a hazaszeretet elmélyítése és ettıl elválaszthatatlan módon a hazánkban és szomszédságunkban élı más népek, népcsoportok értékeinek, történelmének, hagyományainak megbecsülése. A tanulás során feladat a szőkebb és tágabb környezet történelmi, kulturális és vallási emlékeinek, hagyományainak feltárására, ápolására, az ezekért végzett egyéni és közösségi tevékenységre ösztönözni a tanulókat. Európai azonosságtudat egyetemes kultúra Európa a magyarság tágabb hazája. A tanulók ismereteket szereznek az Európai Unió kialakulásának történetérıl, alkotmányáról, intézményrendszerérıl, az uniós politika szempontrendszerérıl, így remélhetıleg diákként és felnıttként tudnak élni a megnövekedett lehetıségekkel, és magyarságtudatukat megırizve válhatnak európai polgárokká. Fontos az is, hogy európai identitásuk megerısödésével nyitottak és elfogadóak legyenek az Európán kívüli kultúrák iránt is. A tanulók ismerjék meg az egyetemes emberi civilizáció legjellemzıbb, legnagyobb hatású eredményeit. Váljanak nyitottá és megértıvé a különbözı szokások, életmódok, kultúrák, vallások, a másság iránt. Szerezzenek információkat az emberiség közös, globális problémáiról, az ezek kezelése érdekében kialakuló nemzetközi együttmőködésrıl. Növekedjék érzékenységük a problémák lényege, okai, az összefüggések és a megoldási lehetıségek keresése, feltárása iránt. 7
Kiemelt fejlesztési feladatok Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés A demokratikus jogállamban a társadalom fejlıdésének és az egyén sikerességének, boldogulásának s nem ritkán boldogságának is egyik fontos feltétele az egyén részvétele a civil társadalom, a lakóhelyi, a szakmai, kulturális közösség életében, a politikai életben. Olyan részvétel, amelyet a megfelelı tudás, a társadalmi együttélés szabályainak kölcsönös betartása, az erıszakmentesség jellemez, és az emberi jogok, a demokrácia értékeinek tisztelete vezérel. Közoktatási rendszerünk tehát egyik alapvetı feladata olyan formális, nem formális és informális tanulási lehetıségek biztosítása, amelyek elısegítik a tanulók aktív állampolgárrá válását. Az aktív állampolgári léthez ismeretek, képességek, megfelelı beállítottság és motiváltság szükséges. A megfelelı ismeretek a képességek, értékorientációk, beállítódások fejlıdéséhez az iskolai tanulás teljes folyamata és az iskolai élet teremthet lehetıségeket. Az aktív állampolgári magatartáshoz szükséges részképességek, értékorientációk, beállítódások elsajátítását döntıen a tanulók aktív részvételére építı tanítás- és tanulásszervezési eljárások minısége, illetve az iskolai élet demokratikus gyakorlata biztosíthatja. Gazdasági nevelés A gazdálkodás és a pénz világára vonatkozó tudás általános mőveltségünk részévé vált. A gazdaság alapvetı összefüggéseit értı és a javaikkal okosan gazdálkodni képes egyének nélkül nem képzelhetı sem mőködı demokrácia, sem életképes piacgazdaság. Ezért elemi érdek, hogy állampolgáraink nyitottak legyenek a gazdaság világa felé. A társadalom számára is nélkülözhetetlen, hogy már az iskoláskorú gyermekekben pozitív attitőd alakuljon ki az értékteremtı munka, a javakkal való gazdálkodás és a gazdasági ésszerőség iránt. Értsék a fogyasztás gazdaságot mozgató szerepét, saját fogyasztói magatartásuk jelentıségét, felelısségét. Az iskolai nevelésnek alapvetı szerepe van abban, hogy a tanulók tudatos fogyasztókká váljanak, mérlegelni tudják a döntéseikkel járó kockázatokat, a hasznot vagy a költségeket. Ismerjék fel a fenntartható fogyasztás és az egyéni érdekeik kapcsolatát. Elı kell segíteni, hogy képessé váljanak a rendelkezésükre álló erıforrásokkal való gazdálkodásra, beleértve a pénzzel való bánni tudást is. Ezért is kell az iskolai nevelés során kellı figyelmet fordítani a gazdálkodással és a pénzügyekkel kapcsolatos képességek fejlesztésére. Környezettudatosságra nevelés A környezettudatosságra nevelés átfogó célja, hogy elısegítse a tanulók magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy tanulóink képesek legyenek a környezet megóvására, elısegítve ezzel az élı természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlıdését. A fenntartható fejlıdés feltételezi az olyan tájékozott és tevékeny állampolgárok létét, akik kreatívan gondolkodnak, eligazodnak a természet és a környezet, a társadalom, a jog és a gazdaság területén, és felelısséget vállalnak egyéni vagy közös tetteikért. Mindez úgy valósítható meg, ha különös figyelmet fordítunk a tanulók természettudományi gondolkodásmódjának fejlesztésére. Ha a tanulók érzékennyé válnak környezetük állapota iránt, akkor képesek lesznek a környezet sajátosságainak, minıségi változásainak megismerésére és elemi szintő értékelésére, a környezet természeti és ember alkotta értékeinek felismerésére és megırzésére, a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességeik vállalására és jogaik gyakorlására. A környezet ismeretén és a személyes felelısségen alapuló környezetkímélı magatartásnak a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelvnek kell lennie egyéni és közösségi szinten egyaránt. A környezeti nevelés során a tanulók ismerjék meg azokat a jelenlegi folyamatokat, amelyek következményeként bolygónkon környezeti válságjelenségek mutatkoznak. Továbbá kapcsolódjanak be közvetlen környezetük értékeinek megırzésébe, gyarapításába. Életmód- 8
Kiemelt fejlesztési feladatok jukban a természet tisztelete, a felelısség, a környezeti károk megelızése váljék meghatározóvá. A tanulás tanítása A tanulás tágabb értelemben magában foglalja valamennyi értelmi képesség és az egész személyiség fejlıdését, fejlesztését. A tanulás számos összetevıje tanítható. Minden pedagógus teendıje, hogy felkeltse az érdeklıdést a különbözı szaktárgyi témák iránt, útbaigazítást adjon a tananyag elsajátításával, annak szerkezetével, hozzáférésével kapcsolatban, valamint tanítsa a gyerekeket tanulni. Törekedjenek arra, hogy a tanulók fokozatos önállóságra tegyenek szert a tanulás tervezésében, vegyenek részt a kedvezı körülmények (külsı feltételek) kialakításában. A hatékony tanulás módszereinek és technikáinak az elsajátíttatása, az önmővelés igényének és szokásának kibontakoztatása, a könyvtári és más információforrások használata elsısorban a következıket foglalja magában: az alapkészségek kialakítása (értı olvasás, íráskészség, számfogalom fejlesztése), az elızetes tudás és tapasztalat mozgósítása; az egyénre szabott tanulási módszerek, eljárások kiépítése; a csoportos tanulás módszerei, kooperatív munka; az emlékezet erısítése, célszerő rögzítési módszerek kialakítása; a gondolkodási kultúra fejlesztése; az önmővelés igényének és szokásának kibontakoztatása; az egész életen át tartó tanulás eszközeinek megismerése, módszereinek elsajátítása. A tanulás fontos színtere, eszköze az iskola könyvtára és informatikai bázisa. A hagyományos tantermi oktatást az iskola keretein belül is kiegészítik az egyéni tanulási formák, amelyekhez sokféle információforrás gyors elérésére van szükség. A tanulás megszervezhetı az iskolán kívül is. Tanulási színtér pl. a múzeum, a kiállító terem, a mővészeti elıadás színtere, de akár a "szabadtér" is. A tanulási folyamatot jelentısen átalakítja az informatikai eszközök és az elektronikus oktatási segédanyagok használata. Ez új lehetıséget teremt az ismeretátadásban, a kísérleteken alapuló tanulásban, valamint a csoportos tanulás módszereinek kialakításában. A pedagógus fontos feladata, hogy megismerje a tanulók sajátos tanulási módjait, stratégiáit, stílusát, szokásait, és vegye ezeket figyelembe, és ezekre alapozza a tanulás fejlesztését. Gondosan kutassa fel és válassza meg a fejlesztés tárgyi-cselekvéses, szemléletes-képi és elvont-verbális útjait, és életszerő tartalommal ruházza fel azokat. Törekednie kell a gondolkodási képességek erısítésére, mindennapokban történı felhasználására. Olyan tudást kell kialakítani, amelyet új helyzetekben is lehet alkalmazni. Elıtérbe kerül az új ötletek kitalálása, azaz a kreatív gondolkodás fejlesztése. Ezzel párhuzamosan érdemes hangsúlyt helyezni a tanulói döntéshozatalra, az alternatívák végiggondolására, a variációk sokoldalú alkalmazására, a kockázatvállalásra, az értékelésre, az érvelésre. Fontos feladat a kritikai gondolkodás megerısítése, a konfliktusok kezelése, az életminıség javítása, az életvitel arányainak megtartása, az értelmi, érzelmi egyensúly megteremtése, a teljesebb élet megszervezése. Testi és lelki egészség Az iskola személyi és tárgyi környezetével segítse azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a gyerekek, a fiatalok egészséges életvitellel kapcsolatos szemléletét és magatartását fejlesztik. Az egészséges életmódra nevelés nemcsak a betegségek megelızésének módjára tanít, hanem az egészséges állapot örömteli megélésére és a harmonikus élet értékként való tiszteletére is nevel. A pedagógusok készítsék fel a gyerekeket, fiatalokat arra, hogy önálló, életükben életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket tudjanak hozni, egészséges életvitelt alakítsanak ki, és a konfliktusokat képesek legyenek megoldani. Fejlesszék a beteg, sérült és fogyatékos emberek iránti elfogadó és segítıkész magatartást. Ismertessék meg a környezet elsısorban a háztartás, az iskola és a közlekedés, veszélyes anyagok, egészséget, testi épséget veszélyeztetı leggyakoribb tényezıit. 9
Kiemelt fejlesztési feladatok Készítsenek fel a veszélyhelyzetek egyéni és közösségi szintő megelızésére, kezelésére. Az iskola feladata az is, hogy felkészítsen az önálló gyalogos közlekedésre, a tömegközlekedési eszközök használatára, az utasbalesetek elkerülésének módjaira. Figyelmet kell fordítani a veszélyes anyagok, illetve készítmények helyes kezelésére, legfontosabb szabályaira (felismerésére, tárolására). Nyújtsanak támogatást a gyerekeknek különösen a serdülıknek a káros függıségekhez vezetı szokások (pl. dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás, helytelen táplálkozás) kialakulásának megelızésében. Az iskola megkerülhetetlen feladata, hogy foglalkozzon a szexuális kultúra és magatartás kérdéseivel, a családi életre, a felelıs, örömteli párkapcsolatokra történı felkészítéssel. Az egészséges, harmonikus életvitelt megalapozó szokások a tanulók cselekvı, tevékeny részvételével alakíthatók ki. Fontos, hogy az iskolai környezet is biztosítsa az egészséges testi, lelki, szociális fejlıdést. Felkészülés a felnıttlét szerepeire A felnıttlét szerepeire való felkészülés egyik fontos eleme a pályaorientáció. Általános célja, hogy segítse a tanulók további iskola- és pályaválasztását. Összetevıi: az egyéni adottságok, képességek megismerésén alapuló önismeret fejlesztése; a legfontosabb pályák, foglalkozási ágak és a hozzájuk vezetı utaknak, lehetıségeknek, alternatíváknak a megismerése tevékenységek és tapasztalatok útján. Tudatosítanunk kell a tanulókban, hogy életpályájuk során többször kényszerülhetnek pályamódosításra. Az iskolának a tanulók életkorához és a lehetıségekhez képest átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. Ennek érdekében olyan feltételeket, tevékenységeket kell biztosítani, amelyek elısegíthetik, hogy a tanulók kipróbálhassák képességeiket, elmélyedhessenek az érdeklıdésüknek megfelelı területeken, ezzel is fejlesztve ön- és pályaismereteiket. A pályaorientáció csak hosszabb folyamat során és csak akkor lehet eredményes, ha a különbözı tantárgyak, órán és iskolán kívüli területek, tevékenységek összehangolásán alapul. Kiemelt figyelmet igényel a rugalmasság, az együttmőködés és a bizonytalanság kezelésének a képessége egyéni és társadalmi szinten egyaránt. A tanulók hatékony társadalmi beilleszkedéséhez, az együttéléshez és a részvételhez elengedhetetlenül szükséges a szociális és állampolgári kompetencia tudatos, pedagógiailag tervezett fejlesztése. Olyan szociális motívumrendszer kialakításáról és erısítésérıl van szó, amely gazdasági és társadalmi elınyöket egyaránt hordoz magában. A szociális kompetencia fejlesztésében kiemelt feladat a segítéssel, együttmőködéssel, vezetéssel és versengéssel kapcsolatos magatartásmódok kialakítása. 10
Magyar nyelv és irodalom MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 11
Magyar nyelv és irodalom Magyar nyelv és irodalom 1-4. évfolyam Óraterv 1. évfolyam 2. évfolyam 3. évfolyam 4. évfolyam Heti óraszám 8 8 7 7 Éves óraszám 296 296 259 259 Alapelvek, célok A magyar nyelv és irodalom tanítása az alsó tagozaton alapozó jellegő. A családi és az óvodai anyanyelvi nevelés eredményeibıl kiindulva intenzíven fejleszti a beszéd és a beszédértés képességét. Új nyelvhasználati tevékenységeket (olvasás, írás, írásbeli szövegalkotás) ismertet meg és gyakoroltat a gyermekkel, és ösztönös nyelvhasználatát a tudatosodás irányába fejleszti tovább. A nyelv az emberi kommunikáció, a gondolkodás, a tanulás közege, elıfeltétele és legfıbb eszköze. Ily módon alapvetı szerepe van a kulcskompetenciák kialakításában, fejlesztésében, és meghatározza a tanulás teljes folyamatát. Az irodalom, mint nyelvi mővészet a kultúra egyik fı hordozója és megújítója, miközben pedagógiai szempontból a szövegértési és szövegalkotási képességek fejlesztésének egyik legátfogóbb és leghatékonyabb eszköze, vagyis az anyanyelvi, a kulturális és a szociális kompetencia párhuzamos fejlesztését teszi lehetıvé. Az anyanyelv sokoldalú, árnyalt és reflexív ismerete a társadalmi kommunikáció alapja. A nyelv kultúrát közvetít, lehetıvé teszi az értékek megismerését és az azokhoz való viszonyulási lehetıségek széles tárházát kínálja fel. Az anyanyelvi nevelés alapvetı feladata az anyanyelvi kompetencia fejlesztése oly módon, hogy a tanulók életkoruknak és a konkrét pedagógiai célnak megfelelı szinten birtokolják a szóbeli és írásbeli kommunikáció képességét, ideértve a hangzó és az írott szövegek mellett az audiovizuális közlés és az IST különféle jelenségeinek (pl. internet, CD-ROM, mobilkommunikáció) ismeretét, megértését, funkcionális elemzését és gyakorlati alkalmazását. Csak erre építve válik lehetıvé az önálló ismeretszerzés és tanulás, ezzel szoros összefüggésben az élethosszig tartó tanulás képessége és az arra való igény. Az anyanyelvi és irodalmi nevelés elválaszthatatlan egységet alkot. Az irodalmi mővekkel folytatott aktív párbeszéd révén jön létre a kapcsolat múlt, jelen és jövı között. Ez biztosítja a kultúra folytonosságát és folyamatos megújulását, segíti az egyént kulturális önazonosságának kialakításában, meghatározó szerepe van az érzelmi élet, a kreativitás, az esztétikai és történeti érzék fejlesztésében, az emberi és társadalmi problémák megértésében, átélésében, a saját és mások kultúrájának megismerésében, az én és a másik közötti különbség, az idegenség megfogalmazásában és a másság erre épülı tiszteletében. Fejleszti az emlékezetet, az élmények feldolgozásának és megırzésének képességét. Hozzájárul a történeti érzék kialakulásához, segíti, hogy a diákokban megteremtıdjön a tradíció elfogadásának és alakításának párhuzamos igénye. A fenti célokon túl az irodalmi nevelés feladata az olvasási kedv felkeltése, az irodalomnak mint mővészetnek, mint az emberi kommunikáció sajátos formájának a megszerettetése, közlésformáinak, kifejezési módjainak a megismertetése. A magyar nyelv és irodalom tantárgy olvasmányanyaga nevelési megfontolásokból többféle szöveget tartalmaz. A szépirodalmi és az ismeretterjesztı szövegek mellett fontos, hogy nem irodalmi szövegformákkal is foglalkozzanak a tanulók. Az olvasott szövegek segítik a környezetben való eligazodást, ismereteket közvetítenek a társadalomról és a természetrıl, a hazáról, a családról és más alapvetı emberi kapcsolatokról. Népünk múltjának történetei és kiemelkedı személyiségeinek példája, a nemzetiségek és etnikai népcsoportok kultúrájával való ismerkedés erısíti a gyerekek nemzeti azonosságtudatát. A szereplık magatartásának elemzése, jellemvonásaik és tetteik motívumainak vizsgálata erkölcsi értékrendet alakít, a másik ember tiszteletére, szociális érzékenységre, a környezetért érzett felelısségre nevel. A drámajáté- 12
Magyar nyelv és irodalom kok elısegítik a kapcsolatteremtést és az együttmőködést, fejlesztik a mozgáskultúrát, természetes helyzeteket kínálnak a szövegalkotáshoz, a kreativitás fejlesztéséhez, a beszéd és a testbeszéd (nem verbális kifejezıeszközök) gyakorlásához, összhangjának alakításához. Fejlesztési feladatok Az 1-4. évfolyam magyar nyelv és irodalom tanításának alapfeladata a beszéd és a megértés folyamatos fejlesztése, az olvasás és a kézírás megtanítása, a helyesírás megalapozása, a szövegértés és a szövegalkotás elemi szintő gondolkodási és nyelvi mőveleteinek elsajátíttatása és gyakoroltatása, ehhez pedig alapvetı ismeretek nyújtása a magyar nyelv rendszerérıl, valamint a szóbeli és az írásbeli nyelvhasználat egyszerőbb szabályairól. Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése, alkotása Az önkifejezéshez és a társas- társadalmi párbeszédhez szükséges szóbeli nyelvi képességek fejlesztése, a beszédpartnerekhez alkalmazkodó, a beszédhelyzeteknek megfelelı, artikulált nyelvi magatartás kialakítása a tanító folyamatos feladata. Ennek különös jelentıségét részint az adja, hogy e képességcsoport képezi alapját és kiinduló pontját valamennyi újonnan megtanulásra kerülı nyelvi tevékenységnek, részint pedig az, hogy fejlettsége döntıen meghatározza a gyermek kortársaival való kapcsolattartásának és iskolai pályafutásának sikerét. Ezért különösen fontos a kulturált nyelvi magatartás megalapozása szabálytanulással, élethelyzetekben páros és csoportos gyakoroltatással, szokásalakító tréningekkel. A szókincs aktivizálása szövegalkotó feladatokkal, a narráció ösztönzése, gyakoroltatása. Olvasás, az írott szöveg megértése Ez a fejlesztési terület magában foglalja az olvasás jelrendszerének eszközszintő elsajátítását és használatát. Az elsı olvasási sikerek meghatározó erejőek az olvasóvá válás, az olvasással kapcsolatos pozitív viszonyulások kialakulásának folyamatában. Ezért a tanulók egyedi sajátosságaira tekintettel, differenciáltan kell megszervezni az olvasástanulás folyamatát, haladási tempóját az elsı osztályokban a tanulási kudarcok, a tevékenységgel kapcsolatos szorongások, gátoltság kialakulásának megelızése érdekében. Fontos feladat: a korosztály képességeinek és az oktatási igényeknek megfelelı olvasási és szövegértési képességek folyamatos differenciálása és mélyítése. Az értı hangos és néma olvasás ugyanis magában foglalja a különféle nyelvi szintek jelenségeinek felismerését, azonosítását, jelentésadó és jelentésmódosító szerepükre való reflexiót, a megértés szóbeli és írásbeli alkalmazását az elemi feladatmegoldástól a beszélgetésen át az önálló írásmőig. Feladat a különféle hosszúságú, bonyolultságú, mőfajú, rendeltetéső, különféle hordozókon közzétett szövegek olvasása és összehasonlítása; a szerzıi álláspont azonosítása, a mondottakhoz való viszony értékelése, a szövegben kifejtett vélemény bírálata. Az értı olvasás fejlıdésében fontos szerepe van a szöveggel való foglalkozásnak. Ennek során a mővészi szövegek elsıdleges megértésén túl a mélyebb tartalmi rétegeket kibontó szövegelemzést szükséges gyakorolni a tanító irányításával. A fejlesztés eredményeként elvárható, hogy a tanuló néma olvasás útján megértse tankönyvei szövegének, a feladatok utasításainak lényegét. A szövegekbıl pontosan emelje ki az információkat, s használja fel azokat új feladathelyzet megoldásához. Az olvasási képesség fejlesztésének további feladata az 1 4. évfolyamon az értelmezı (interpretáló), a kritikai és kreatív olvasás megalapozása, valamint az olvasástechnika fejlesztése, a kifejezı felolvasás gyakoroltatása is. 13
Magyar nyelv és irodalom Irodalmi kultúra, irodalmi mővek értelmezése A kisiskolások nevelésében az olvasástanulással szorosan összekapcsolódva valósul meg az irodalom mint mővészet befogadásának megalapozása és fejlesztése, az olvasás mint mőélvezet megtapasztalása, az irodalom sajátos kifejezési formáinak felismerése, összehasonlítása, megértése és értelmezése, a mőnemek és a mőfajok hagyománya mint a mőalkotás megértésének egyik vonatkoztatási pontja, a nyelvi mőalkotás történetisége és ennek következményei. Lényege az olvasás iránti érzelmi és gondolati érdeklıdés felébresztése a belefeledkezés, a játékosság, a kaland, a képzelet iránti igénnyel, a képzelet mozgósításával a képteremtı képesség fejlesztése, tapasztalatszerzés, pl. mővek formai jellemzıirıl, a költıi nyelv néhány sajátosságáról, mővek témájáról, szereplıirıl, élethelyzetekrıl, esztétikai fogalmakról. A szövegfeldolgozás folyamatában már kisiskolás korban megkezdıdhet az irodalom és az olvasó kapcsolatának alakítása, az irodalmi mővek erkölcsi, érzelmi, esztétikai értékei iránti fogékonyság megalapozása, az ízlésfejlesztés, valamint a társmővészetek bekapcsolásával a komplex esztétikai nevelés. Írás, szövegalkotás Feladat az anyanyelvő írásbeliség normáinak megismerése, az életkornak és az oktatás igényeinek megfelelı írástechnika, olvasható betőformák, esztétikus íráskép. Továbbá a lényegkiemelı, áttekinthetı jegyzetelés és vázlatkészítés, biztos, problémaérzékeny helyesírás kialakítása. A különbözı szövegtípusok és mőfajok széles körének alapos ismerete, a normakövetı írásmód az alapvetı mőfajokban; a mőfajokhoz kötıdı hagyományok, nyelvi-stilisztikai és kommunikációs jellegzetességek szerepének felismerése és kreatív alkalmazásuk saját írásmőben, saját álláspont pontos, változatos, önálló kifejtése különféle nyelvi formákban is fejlesztési feladat. Az írásbeli szövegalkotás szabályainak megtanítása különbözı témájú és szövegtípusú olvasmányok feldolgozásával valósul meg. Ezek szolgálnak mintául a gyermekek fogalmazásaihoz, nyitnak utat a késıbbi kreatív alkotásokhoz, a képzelet, az érzelmek, a gondolatok önálló kifejezéséhez. A szövegek az árnyalt, gazdag szókincs kialakításának forrásai is, hozzájárulnak az önkifejezés igényének kielégítéséhez és képességének fejlıdéséhez. A témaválasztás és a szövegalkotás elıkészítése döntıen meghatározza az önálló alkotás sikerét. Ezért a gyerekhez közeli, érdeklıdésére számot tartó, képzeletét, kreativitását ösztönzı témát célszerő választani. Az elıkészítést minden esetben a tanulók fejlettsége, egyéni fejlesztési igénye határozza meg. Mivel e tekintetben jelentıs eltérések lehetnek egy-egy tanulócsoporton belül, a differenciált tanulásszervezés feltétlenül javasolt. A fejlesztés eredményességét fokozza, ha az önálló munkákat óráról órára kijavítja a tanító és szöveges értékeléssel segíti a tanítványait a fogalmazások erényeinek és hibáinak felismerésében. Az íráskép egyénivé, az írás eszközzé fejlesztése a kézírás megtanításával kezdıdik. A betőformák és -kapcsolások elsajátításán keresztül vezet az út az eszközszintő íráshasználat fokozatos kialakításáig. Olyan írástempóra kell szert tenniük a tanulóknak, amely kiszolgálja a tanulási igényeket. Az íráskép tetszetıs külalakjának érdekében kívánjuk meg a gazdaságos és esztétikus szövegelrendezést, a szabályoshoz közel álló betőtípus használatát, amely nem zárja ki az egyéni vonásokat. A fejlesztés eredményeként a tanulók betőtévesztés, -csere, - kihagyás nélkül írnak az alsó tagozat végére. Írásuk olvasható, füzetvezetésük rendezett. Ezt segíti a képi közlés (vizuális információk), a szövegtagoltság, a tipográfiai eszközök, ábrák, jelek szerepének figyelembevétele a szöveg jelentésének megértésében. 14
Magyar nyelv és irodalom Anyanyelvi kultúra, ismeretek az anyanyelvrıl Kiemelt feladat a mai magyar nyelv árnyalt és igényes használatához szükséges nyelvtani ismeretek elsajátítása, a szövegre, annak felépítésére, mőködésére, jelentésére és stílusára vonatkozó ismertek alkalmazása a szövegalkotásban és a szövegek megértésében, elemzésében. A nyelvi kultúra fejlesztése, a nyelvnek kommunikációs közegként, eszközként és társadalmi jelenségként való értelmezése, annak felismerése, hogy a nyelv-rendszer, és a nyelv anyanyelvként való birtoklása tartja össze a nyelvközösséget, közvetíti a világra vonatkozó tudást, hagyományt, birtoklása megalapozza a tanulók sikeres szocializációját, hozzájárul megfelelı önértékelésük kialakulásához, önbecsülésük fejlesztéséhez, és biztosítja az igényes önkifejezés lehetıségét is. Ez a témakör a tudatos nyelvszemlélet, az emeltebb igényő anyanyelvhasználat alakításának az eszköze. Ennek keretében a magyar nyelv rendszerére vonatkozó elemi ismereteket szerezhetnek a tanulók. A nyelvi- nyelvtani jelenségek felismerése nyelvi tapasztalásra épül. A nyelvtani ismeretekhez kapcsolódik a helyesírási szabályismeret és a folyamatos gyakoroltatás eredményeképpen a helyesírási készség elemi szintjének kialakítása. A szabályalkalmazással párhuzamosan futó fejlesztési feladat a tanulók önellenırzésének és hibajavító tevékenységének, a helyesírási szótár használatának szokássá fejlesztése. A tanulási képesség fejlesztése Az alapmőveltség elsajátításához szükséges tudás megszerzésének és feldolgozásának csoportos és egyéni technikáinak tanítása már az alsó tagozat bevezetı szakaszában megkezdıdik. Ennek keretében megismertetjük a tanulókat az ismeretszerzés írásbeli forrásaival, lehetıségeivel, a könyv- és könyvtárhasználattal. A fejlesztés fontos mozzanata a szótárak, gyermeklexikonok, enciklopédiák tanulmányozása, az ismeretfeldolgozási technikák közül a győjtött adatok célszerő elrendezésének; a vázlat készítésének gyakorlása tanítói segítséggel. Változatos feladathelyzetekben szerezhetnek tapasztalatokat a tanulók az információk felhasználásának módjairól, a tanult ismeretek tömörítésének, összefoglalásának, rendezésének célszerő eljárásairól. A memoriterek tanulása közben kipróbálhatják a különféle szövegtanulási technikákat, emlékezetük megtartó képességének határait, egyéni tanulási stílust alakíthatnak ki. A könyvtárhasználat részint az információforrások megismerésével, részint a könyvtár használatának gyakorlásával, a könyvtárban végzett önálló ismeretszerzı tevékenységek megismerésével és alkalmazásával alapozza az önálló tanulás képességét. Az ítélıképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése Ez a terület magában foglalja az önálló gondolkodás, a kulturált önkifejezés megtanulását, a kulturális és történeti másság felismerését, megértését és erre épülı tiszteletét. A saját kultúra sokrétő ismeretén nyugvó képesség elsajátítását a különbözıség felismerésére és megértésére. Önálló ítéletalkotás képességét társadalmi, történeti, morális és esztétikai kérdésekrıl, a vélemény érvelı kifejtésének és védelmének képességét különféle kulturális, etikai, esztétikai normák és kultúrtörténeti ismeretek alapján. A mőalkotások aktív befogadását, igényt és fogékonyságot a mőélvezetre, a mőalkotás fiktív létmódjának megértését. Képességet a konfliktuskezelésre és az önálló ismeretszerzésre. A humor személyiség- és közösségépítı szerepének megértését. 15
Magyar nyelv és irodalom 1. évfolyam Heti óraszám: 8 óra Éves óraszám: 296 óra Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása Tartalom A helyes beszédlégzés: - helyes légvétel, - gazdálkodás a levegıvel. A hangok tiszta artikulációja: - az idıtartam helyes érzékeltetése A helyes kiejtés: - a beszédritmus megfigyelése beszédben, felolvasásban, rövid verseken, mondókákon. Érthetı és értelmes beszéd: - szavak, szószerkezetek, mondatok helyes ejtésének gyakorlása Jól ritmizálható mondókák, versek tanulása, elıadása. Mimetikus játékok: - érzelmek kifejezése némajátékkal Együttmőködés a társakkal: - felelgetıs mondókák elıadása párokban. A mindennapi érintkezés nyelvi fordulatai: - szituációs játékkal a kapcsolatteremtés alapformáinak szokássá tétele. Szókincsfejlesztés: - bıvítés, pontosítás - szómagyarázattal, cselekedtetéssel, rajzzal, mondatalkotással. Memoriterek: Weöres Sándor: Szunnyadj kisbaba Száncsengı Zelk Zoltán: Tavaszi dal Kassák L.: Testvérkék Donászy M.: Hóvirág Móricz Zs.: Iciri-piciri, A török és a tehenek Móra F.: Fecskehívogató, Este Tanulói teljesítmény minimális teljesítmény A kijelentı és a kérdı mondat helyes hanglejtése. 5-6 szabadon választható vers, 2-3 népköltészeti mondóka, soroló, nyelvtörı szöveghő felidézése. Részvétel közök játékokban. Bemutatkozás, köszönés, kérdezés, kérés, ajándékozás, köszöntés, köszönetnyilvánítás megfelelı formáinak alkalmazása. Eseményt ábrázoló képrıl szógyőjtés. 16
Magyar nyelv és irodalom Házi olvasmány: Szutyejev: Vidám mesék Ajánlott olvasmány: Janikovszky É.: Ha én felnıtt volnék Az olvasás-írás tanulásának elıkészítése Tartalom Megfigyelési idıszak (10óra) - beszéd, beszédértés, -bátorság, -folyamatosság, - szókincsterjedelem, - mondatalkotás, - szereplési kedv. Szoktatási program végrehajtása - egyéni képességelemek feltárása, hiányok pótlása, fejlesztı foglalkozások. Elıkészítı idıszak: A beszédészlelés, - értés fejlesztése, gyakorlása mesehallgatással. Analizálás-szintetizálás: - Szótagolás, hangokra bontás, - a mondat felbontása szavakra, - a szavak szótagokra, - a szótagok hangokra - szótagok, szavak alkotása. A mondat, a szó, a szótag, a hang fogalmának tapasztalati alapozása.. A jelfunkció A hangok sorrendisége a szavakban Tájékozódás a testsémán, térben, síkban, a relációs szókincs használata. Az alakfelismerés. A szem és kéz mozgásának összehangolása. Finommozgások fejlesztése. Az írás jelrendszerének megtanítása Az írástevékenység elıkészítése. - tanév eleji megfigyelések jobb, - balkezesség, írószertartás, arány, - mérettartás, grafikai bátorság, monotóniatőrés. Betőelemek írása, alakítása - álló, fekvı egyenes - alsó, felsı hurkolás, - kör, nyitott kör, - horogvonal, - hullámvonal. Vonalvezetési, kapcsolási gyakorlatok Tanulói teljesítmény minimális teljesítmény Egyszerő szóbeli utasítások megértése. Mondatalkotás eseményképekrıl. A helyzetet meghatározó kifejezések használata. Formák felismerése, különbségek, azonosságok megállapítása. Szabad rajzolgatás, rajzkészítés, egyéni elképzelés alapján. Vonalvezetéshez szükséges szakszavak ismerete. Kezdıpont, befejezıpont. 17
Magyar nyelv és irodalom - önálló vonalelemek, - összekapcsolt elemek, - elıírt minta után másolás. Az olvasás jelrendszerének megtanítása Az olvasás jelrendszerének - nyomtatott és írott kisbetők, - nyomtatott nagybetők elsajátítása. A hangoknak megfelelı kis és nagy nyomtatott betők használatának gyakorlása A tanult betők összeolvasása. Ütemes szótagolás. Húzótechnikával a szóképekben történı olvasás megtanulása Olvasástechnika fejlesztése hangos és néma olvasással. - szavak, szószerkezetek, - mondatok, - rövid szövegek olvasásával. Az olvasás pontosságának fejlesztése. A hangos olvasás gyakorlása szövegeken. A néma olvasás megalapozása feladatok megoldásával és követı olvasással. Nyelvtani fogalmak tapasztalati úton való megismerése: - hang, bető azonosítása, - magánhangzók és mássalhangzók, - egy, - két, - háromjegyő bető, - érzékszervi megfigyelések (hallási, látási) a rövid és hosszú hangokról, betőkrıl, - az ábécé, - a j hang kétféle jelölésének megismertetése. A nagybetők, a mondatzáró írásjelek használatának megfigyeltetése. Az írás jelrendszerének megtanítása Kis- és nagybetők írásának elsajátítása. A szabályos betőalakítás és kapcsolás, gyakorlásuk. Valamennyi betőkapcsolási típus gyakorlása: - betők, szavak, szószerkezetek, rövid mondatok írásával. Másolás: írott vagy nyomtatott mintáról Biztonságos, gyors betőfelismerés, betőazonosítás. A betőknek megfelelı hangok helyes ejtése. Szótagolva olvasottak folyamatos kimondása. Az olvasottak értelmezése szóban, rajzzal, cselekedtetéssel. Tartalmilag tisztázott és megértett szöveg felkészülés utáni hangos olvasása szóképekben. A magyar ábécé hangjainak, betőinek felismerése, megnevezése. Meghatározott szókincs körében a j hang helyes jelölése. Mondathatárok érzékeltetése szünettartással. Ismerje a másolás, tollbamondás, önálló szóírás technikáját. Látó/halló elıkészítés után tollbamondással rövid szavak írása. Önálló írás (emlékezetbıl) (képrıl szógyőjtés) Irodalom, olvasás, szövegértés Népköltészeti és mőköltészeti alkotások: Legalább két, legfeljebb 6 betőbıl álló szavak. Az olvasott szövegek megértésének bizonyí- 18
Magyar nyelv és irodalom - mesék, mondókák, sorolók, - rövid gyermekjátékok, - találós kérdések. tása elmondással, feladatmegoldással. A mindennapi életbıl, a természeti környezetbıl vett témájú rövid - szépirodalmi mővek, - ismeretterjesztı mővek. Versek és prózai alkotások. Jellemzıik megfigyelése: - azonosságok, különbözıségek, - formai sajátosságok. A vers hangulatának felismerése, ritmizálása tanítói segítséggel. Szereplık, helyszín, események megnevezése. Címvizsgálat, címmeditáció Kapcsolat keresése az olvasott szöveg és a tanuló saját élményei, tapasztalatai között. Az olvasmány eseményeinek elmondása kérdésekre. Képolvasás Mesemondás Illusztráció készítése Tanulási képesség, könyv- és könyvtárhasználat Az önálló feladatvégzés lépéseinek alapozása, gyakorlása ismert szövegeken. Egyszerő összefüggések keresése. Könyvtárlátogatás. A könyvtár szolgáltatásai, a könyvkölcsönzés módja. Olvasási szokások alakítása a könyvtárban. A könyvtárban szokásos viselkedési szabályok tanulása. Gyermeklexikon használata Ítélıképesség, erkölcsi, esztétikai és történeti érzék Tartalom A szép és csúnya; a jó és rossz fogalmainak használata. A szomorú és vidám megkülönböztetése különféle szövegekrıl folytatott beszélgetésekben. A humor szerepének kiemelése. A szép megtapasztalása a természeti környezetben, Mesék befejezése az elızményeknek megfelelıen 1-2 mondattal. A szereplık, a helyszín, az események megfigyelése. Versek ritmikus kísérete: tapssal, kopogással, egyéni készítéső hangszerekkel. Eseményt ábrázoló képrıl szógyőjtések, mondatalkotások. Kérdések szerkesztése. Válogatás a korosztálynak készült könyvekbıl: - képeskönyvek - mesekönyvek - ismeretterjesztı mővek felismerése. Szavak magyarázata A-Zs. lexikon helyes használata. Tanulói teljesítmény minimális teljesítmény A mindennapi élmények kapcsán folytatott beszélgetésekben fogalmazza meg véleményét. Élje át a mőélvezetet a belefeledkezés, a játék, a kaland, a képzelet, a ritmus, a zene révén. 19
Magyar nyelv és irodalom mőalkotásokban. Mőélvezet. Mindennapi konfliktusok átélése dramatikus játékkal. Társadalmi ismeretek A szőkebb és a tágabb család, a családtagok kapcsolatai, a gyerekek helye a családban. A gyermek környezetében élık cselekedeteinek megfigyelése. Gyermek-felnıtt kapcsolat megbeszélése. Személyi adatok családtagok neve, iskola, igazgató, tanítói neve. Közmővelıdési programon való részvétel (színházlátogatás) Tánc és dráma Érzékelı, utánzó memóriafejlesztı játékok. A beszéd, az ének, a mozgás összekapcsolása játékhelyzetekben. Történetek feldolgozása a báb és a dráma eszközeivel. Szövegek szóbeli reprodukálása: - olvasott, látott, hallott mese elmondása, eljátszása szerepjátékkal. Vegyen részt közösségi tevékenységben. Élményekrıl beszámoló. Irodalmi mővek által megjelenített helyzetek alapján élmények, érzések megfogalmazása tanítói segítséggel. Énekes, népi gyermekjátékok összekapcsolása mozgással, elıadása társakkal. Szövegprodukció: - dramatizálás - bábozás - megjelenítés - szerepjáték Dramatikus játékok: A kecskegidák meg a farkas - népmese A jótett - történet A török és a tehenek - verses mese 20
Magyar nyelv és irodalom Heti óraszám: 8 óra Éves óraszám: 296 óra 2. évfolyam A következı tanévi fejlesztés feltételei Egyszerő szóbeli közlések megértése. Kérdésekre értelmes, rövid válaszok adása. A mindennapi kommunikáció alapformáinak alkalmazása a szokás szintjén: köszönés, bemutatkozás, megszólítás, kérdezés, kérés, köszönetnyilvánítás, köszöntés. Pontosságra törekvı folyamatos olvasás. Az olvasmány tartalmának elmondása kérdések segítségével. Önállóan alkotott mondatok / tartalmi / összekapcsolása. Az ábécé használata feladatmegoldáshoz.. A hangok hosszúságának helyes jelölése begyakorolt szókészlet körében. A kiejtéssel megegyezıen írt rövid szavak biztos helyesírása. A j hang biztos jelölése kb. 20 a tanulók által gyakran használt szóban. Az elválasztás szabályainak alkalmazása egyszerő szavak írásakor. Mondatkezdés nagybetővel, szavakra tagolt leírás segítséggel. A tanult mondatzáró írásjelek alkalmazása. Egyszerő mondatok, rövid szöveg írása másolással, tartalmi és helyesírási elıkészítés után tollbamondásra és emlékezetbıl. Hibajavítás tanítói irányítással. Beszédkészség, szóbeli szövegek, értelmezése és alkotása Tartalom Helyes beszédlégzés - légzıgyakorlatok szavak, szószerkezetek, mondatok, mondókák utánmondásával. A hangkapcsolatok helyes ejtése A hangok idıtartama A mondat- és szövegfonetikai eszközök alapismeretei, szerepük. Udvarias szokások, nyelvi fordulatok a felnıttekkel és kortársakkal való érintkezésben. A megszólítás, tudakozódás, reagálás. Szókincsfejlesztés: - rokon értelmő és ellentétes jelentéső szavak győjtése, értelmezése. Szituációs játékok a kultúrált nyelviviselkedés gyakorlására. Beszélgetés adott vagy választott témáról. A nem verbális eszközöknek a beszédhelyzethez alkalmazkodó használata. Olvasás, szövegértés Népköltészeti és mőköltészeti alkotások a klasszikus és kortárs hazai és határon túli magyar irodalomból. Nép- és mőmesék, népdalok, népi játékok, találós kérdések, mondókák, szólások, közmondások, köszöntık. Népmesék típusai: -állat, - tündér, - valós mese. Tanulói teljesítmény minimális teljesítmény A tanult mondat- és szövegfonetikai eszközök A hangok idıtartamának érzékeltetése a szavakban. A beszélgetıtárshoz igazodó udvarias nyelvhasználat alkalmazása. A győjtött szavakkal mondatalkotás, hiányos szöveg kiegészítése. A mondanivaló pontossá, kifejezıvé tétele a hangsúly és a hanglejtés eszközeivel. A mindennapi kommunikáció alapformáinak alkalmazása a szokás szintjén: köszönés, bemutatkozás, megszólítás, kérdezés, kérés, köszönetnyilvánítás, köszöntés. Elemi tájékozottság legnagyobb költıink, íróink mőveik, - témáik körében. 21