Vállalkozók Európában 3

Vállalkozók Európában 3 TARTALOMJEGYZÉK AJÁNLÁS...5 ELİSZÓ...7 1. A LOGISZTIKA SZEREPE A GAZDASÁGI ÉLETBEN...9 1.1 A LOGISZTIKA FOGALMA, ÖSSZETEVİI...9 1.2. AZ ELLÁTÁSI LÁNC...12 1.3. A VÁLLALATI LOGISZTIKA...15 1.4. A LOGISZTIKA IRÁNYÍTÁSÁNAK INFORMÁCIÓS RENDSZERE...18 2. LOGISZTIKAI TENDENCIÁK AZ EURÓPAI UNIÓBAN...21 2.1. ÁLTALÁNOS HELYZETKÉP AZ EURÓPAI UNIÓBAN...21 2.2. EURÓPA KAPUI...28 2.3. AZ EURÓPAI INFRASTRUKTURÁLIS HÁTTÉR...30 2.4. AKTUÁLIS CSELEKVÉSI PROGRAMOK A LOGISZTIKA TERÜLETÉN...32 3. A LOGISZTIKA HELYZETE MAGYARORSZÁGON...34 3.1. ÁLTALÁNOS HELYZETKÉP...34 3.2. AZ ERİSSÉGEK ELEMZÉSE...36 3.2.1. Magyarország kedvezı gazdaság-földrajzi elhelyezkedése...36 3.2.2. Közlekedési ágak közötti munkamegosztás...39 3.2.3. A logisztikai szolgáltató szektor szereplıinek szakértelme és együttmőködése...39 3.2.4. A kormányzat és a privát szféra együttmőködési készsége...42 3.2.5. A logisztikai szakmai szervezetek tevékenységi integrációja...43 3.3. A GYENGESÉGEK ELEMZÉSE...43 3.3.1. Közlekedési infrastruktúra...43 3.3.2. Humán tényezık, oktatás...43 3.3.3. Kis- és középvállalkozások logisztikai szemlélete...44 3.3.4. Az agrárlogisztikai stratégia hiánya...44 3.3.5. Nemzetközi kérdések...45 3.3.6. Üzleti környezet és szabályozás...45 3.3.7. A vámkezelés, mint logisztikai szolgáltatás...46 3.3.8. Infrastruktúra használati díj...47 3.4. LEHETİSÉGEK...47 3.5. VESZÉLYEK...50 3.5.1. Versenyhelyzet a szomszédos országokkal...50 3.5.2. Környezetvédelem...51 3.6. A KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALATOK ÉS A LOGISZTIKA...52 3.6.1. A KKV-k szerepének jelentısége a gazdaságban...52 3.6.2. A logisztika jelentısége a KKV-k mőködésében...55 3.6.3 Vállalati logisztikai (rész)stratégia...58

4 Logisztika az EU-ban és Magyarországon 3.6.4. Milyen szempontok szerint szervezzük meg logisztikai folyamatainkat?...60 3.6.5. Gyakorlati példa 1.: Egy gyógyszergyár késztermék-disztribúciós központja...64 3.7. A LOGISZTIKAI SZOLGÁLTATÁSOK FEJLİDÉSE A KKV-K SZEMPONTJÁBÓL...68 3.7.1. A magyarországi kis- és középvállalatok megjelenése a hazai logisztikai szolgáltatók között...70 3.7.2. Egy szállítmányozó és/vagy fuvarozó vállalkozás fuvarvállalása és a fuvarszervezés fıbb elemei, menete...75 3.8. GYAKORLATI PÉLDA 2.: GYORSÉTTEREMHEZ GYORS KISZOLGÁLÁS...77 4. A LOGISZTIKAI FEJLESZTÉSEKET TÁMOGATÓ PÁLYÁZATOK AZ EURÓPAI UNIÓBAN ÉS MAGYARORSZÁGON...81 4.1. BEVEZETÉS...81 4.2. KEZDJÜK AZ ELEJÉN!...81 4.3. HOGYAN KEZDJÜNK NEKI A PÁLYÁZATNAK?...82 4.4. A PÁLYÁZÁS MENETE HASZNOS TANÁCSOK...84 4.4.1. A pályázatok leggyakoribb buktatói amire oda kell figyelni!...84 4.4.2. Hogyan lesz egy projektötletbıl nyertes pályázat?...86 4.4.3. Nyertünk! De hogyan tovább?...87 4.5. NÉHÁNY FONTOS TUDNIVALÓ A 2009/2010. ÉVI LOGISZTIKAI KIÍRÁSOKRÓL.89 4.5.1. Egyéb, logisztikai elemeket támogató pályázati lehetıségek...90 5. TOVÁBBI INFORMÁCIÓK...94 5.1. SZABÁLYOZÁSI ÉS INTÉZMÉNYI KÖRNYEZET...94 5.2. FONTOSABB HONLAPOK...96 5.3. SZAKMAI SZERVEZETEK...98 Logisztikai Egyeztetı Fórum (LEF)...98 Csomagolási és Anyagmozgatási Országos Szövetség (CSAOSZ)...99 Iparfejlesztési Közalapítvány (IFKA)...99 Magyar Hajózási Országos Szövetség (MAHOSZ)...100 Magyar Közgazdasági Társaság Logisztikai Szakosztálya (MKTLSZ)...100 Magyar Logisztika, Beszerzési és Készletezési Társaság (MLBKT)...101 Magyar Logisztikai Egyesület (MLE)...101 Magyar Logisztikai Klaszter Egyesület (MLK)...102 Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége (MLSZKSZ)...102 Magyar Szállítmányozói és Logisztikai Szolgáltatók Szövetsége (MSZLSZSZ)...103 Magyar Vámügyi Szövetség (MVSZ)...103 További hazai és nemzetközi szervezetek...104 6. FELHASZNÁLT IRODALOM...105 FÜGGELÉK...108 A SOROZAT EDDIG MEGJELENT KÖTETEI:...112 A NEMZETI FEJLESZTÉSI ÉS GAZDASÁGI MINISZTÉRIUM TÁMOGATÁSÁVAL MEGALAKULT VEGYES KAMARÁK...117

Vállalkozók Európában 5 AJÁNLÁS Tisztelt Olvasó, kedves Vállalkozótársam! Ön a Vállalkozók Európában kiadványsorozat egy újabb kötetét tartja kezében. Bízunk abban, hogy ez a kiadvány, ahogyan a sorozat eddig megjelent több mint 30 kötete is, elnyeri tetszését és a napi munkája során jól hasznosítható ismereteket tartalmaz. Az európai uniós választások lezárultával tovább folytatódik az a munka, mely vállalkozásaink megerısítését és versenyképességük javítását célozza. Ez a folyamat napjainkban, a gazdasági világválság által teremtett körülmények között csak abban az esetben lehet eredményes, ha Ön, kedves Vállalkozótársam, kellıen felkészült a kihívások kezelésére, és felvállalja, hogy a rendelkezésére bocsátott információkat megfelelı módon beépíti mindennapi munkájába. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, a szerkesztık és szerzık ehhez a munkához kívánnak e kiadvánnyal, ha szerény mértékben is, hozzájárulni. Külön köszönetet szeretnénk mondani a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztériumnak azért, hogy a Kis- és Középvállalkozói Célelıirányzaton keresztül támogatta a kiadvány megjelentetését. Kárpáti György az MKIK Külgazdasági Kollégiumának alelnöke

6 Logisztika az EU-ban és Magyarországon

Vállalkozók Európában 7 ELİSZÓ Az Európai Unióhoz való csatlakozás fellendítette hazánkban a logisztika ügyét. Az üzleti életben egyre nagyobb jelentıséggel bíró logisztikai szolgáltatások fejlesztését szükségessé tették a megnövekedett követelmények, az uniós verseny. Ugyanakkor a lehetıségek is megnövekedtek: ezt segítették a jórészt uniós forrásokból végrehajtott infrastrukturális fejlesztések s a szabályozás (persze nem mindig problémamentes) fejlesztése. A hazai vállalkozások számára az új helyzet számos kihívást hozott, az ezeknek való megfelelés sok esetben a sikeres gazdálkodás alapvetı feltétele. Ezért vállalták örömmel a Magyar Logisztikai, Beszerzési és Készletezési Társaság (MLBKT) szakemberei, hogy a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara ismert sorozatában elkészítsék ezt a kiadványt. Az MLBKT alapvetı célja a logisztikai szakmai közvélemény összefogása és a logisztikai szakmai tudás magas szintre emelése, terjesztése. E tanulmány a szőkre szabott keretek között igyekszik minél több gyakorlati útmutatást adni az olvasóknak, elsıdlegesen a kis- és középvállalatok vezetıi és vezetı munkatársai részére, legyenek akár igénybevevıi, akár megvalósítói logisztikai szolgáltatásoknak. Célunk, hogy a hazai helyzet áttekintésével és az európai uniós lehetıségek felvázolásával elısegítsük a megalapozott döntéseket, a hatékony üzletmenetet. 2009. május Kiss Péter az MLBKT elnöke Chikán Attila az MLBKT társelnöke

8 Logisztika az EU-ban és Magyarországon

Vállalkozók Európában 9 1. A LOGISZTIKA SZEREPE A GAZDASÁGI ÉLETBEN 1.1 A logisztika fogalma, összetevıi A logisztika szó származását és a mögötte lévı tartalom magyarázatát számos szempont szerint közelítik meg a különbözı szakirodalmi forrásmunkák. Ezek a magyarázatok általában egyetértenek abban, hogy a logisztika mint fogalom már az antik kor óta létezik, és eredetileg olyasmire használták, mint elıre gondolkozni/ elıre kiszámítani valamit. Az évszázad folyamán a fogalom jelentése alapvetıen megváltozott. Sokáig a hadtudomány egyik fontos elemeként használták, mint a harcoló csapatok ellátásának eszközét. Napjainkban a logisztika a gazdasági életben tölt be meghatározó szerepet. A fejlett piacgazdaságokban a logisztika az 1950-es évektıl vált stratégiai fontosságú területté a vállalatok számára. A kiinduló pont az Egyesült Államok volt, majd felfedezték Nyugat-Európában, Kelet-Ázsiában és a gazdasági rendszerváltás után a közép-kelet-európai országokban is. Feltehetı a kérdés, hogy miért kellett ahhoz gazdasági rendszerváltás, hogy a logisztikai elvek érvényesüljenek, ha módszerei meghatározóak a versenyképességben. A választ úgy lehet megfogalmazni, hogy a logisztika követelményei kizárólag a kínálati gazdaságban érvényesülnek, ahol a piaci versenyhelyzet kényszeríti ki a vevıi igények minél magasabb színtő kiszolgálását, amely a logisztika egyik alapvetı követelménye. A logisztika gazdasági életben betöltött szerepérıl is számos meghatározás született, de ezek idézése elıtt célszerőbb ezt az alábbiakban a gyakorlati oldalról megvizsgálni. A gazdasági tevékenységek célja olyan produktumok (termékek vagy szolgáltatások) elıállítása, amelyek a piacon megfelelı profittal értékesíthetık. Termék alatt egyaránt értendı kézzel fogható áru és szolgáltatás is. A piac egy fórumot jelent, ahol két szereplı, egy eladó és egy vevı között egy termékértékesítési tranzakció zajlik le. A gazdasági életben különbözı piaci formákról beszélhetünk: Fogyasztói piac Jellemzıi: - Eladóként a termék elıállítója, vagy a kereskedelem, vevıként a fogyasztó szerepel. - Vásárlás célja: végsı szükséglet kielégítése. - Vásárlói döntést egy vagy néhány személy hozza meg.

10 Logisztika az EU-ban és Magyarországon - Fogyasztói döntésekben racionális és érzelmi tényezık is szerepet játszanak. Szervezeti piac Jellemzıi: - Eladóként és vevıként is valamilyen szervezet szerepel. - A vásárlás további eladás, feldolgozás érdekében történik. - A piacon kevesebb a vevı, nagyobb a vevık koncentrációja. - A kereslet származtatott. - Szorosabb az eladói-vevıi kapcsolat. Gyakran hosszabb távra kötnek szerzıdéseket. - A vásárlók szakmailag jól képzettek, beszerzésre specializáltak. - A döntések összetettek, a döntési folyamatnak több szereplıje van. Vállalati belsı piac Ez csak átvitt értelemben nevezhetı piacnak, de a vállalatok belsı mőködésének is megvannak azok a fázisai, amelyek között áruátadási tranzakció zajlik le. A tranzakció szereplıi az alábbiak: - beszerzés termelés - termelés értékesítés A beszerzés feladata, hogy külsı forrásokból biztosítsa mindazon erıforrásokat, amelyek a vállalat alapvetı tevékenységéhez, a termeléshez szükségesek. A termelésnek viszont az értékesítés által meghatározott igényeket kell kiszolgálnia. Bármelyik piaci formát nézzük, a jellemzı az, hogy az áruáramlási tranzakció folyamán egy eladó és egy vevı kerül egymással kapcsolatba. A versenyt feltételezı kínálati gazdaságban e kapcsolatban a feltételeket a vevı határozza meg, és az eladó érdeke, hogy ezeket a feltételeket kielégítse. A logisztika alapvetı célja a megfelelı vevıkiszolgálás biztosítása. Az eladó-vevıi kapcsolatrendszer meghatározó elemei: az ár és a minıség. A kínálati gazdaságra jellemzı, hogy az árat a piac mechanizmusán keresztül a vevı diktálja. Az eladó a költségeivel tud gazdálkodni, amelyek között szerepelnek az áru elıállításával és a logisztikával kapcsolatos költségek is. Az elıbbiek az alaptechnológia, az utóbbiak az alaptechnológia kiszolgálásának és a termék piacra juttatásának költségeként értelmezhetık. A minıség egyaránt jelenti a termék minıséget és a kiszolgálási vagyis logisztikai minıséget.

Vállalkozók Európában 11 A logisztikai, vagy vevı-kiszolgálási minıség meghatározó mutatói: - Választék - Rendelés kielégítésének gyorsasága - A szállítás pontossága - Az áru összetétel pontossága - A dokumentáció pontossága - Gyakoriság - Rendelkezésre állás - Rugalmasság Elmondható, hogy az elmúlt évtized közepétıl a logisztika a versenyképesség meghatározó tényezıjévé lépett elı. Ugyanis a termékelıállítási technológiák globalizációja eredményeként hasonló termékek hasonló költséggel állíthatók elı a különbözı termelıknél, és az juthat piaci elınyhöz, aki vevıi felé megfelelı minıségő logisztikai szolgáltatásokat nyújt. A logisztika fogalmára, a különbözı szakirodalmi forrásokban közölt meghatározások közül az alábbiakban a hazai szakmai életben meghatározó civil szervezet a Magyar Logisztikai Beszerzési és Készletezési Társaság definícióját mutatjuk be: A logisztika olyan tudományos és gyakorlati ismeretek, tapasztalatok és módszerek összessége, amelyek alkalmasak a rendszereken belüli és rendszerek közötti termékek, erıforrások és információk áramlásának tervezésére és koordinált megvalósítására, a folyamathoz illeszkedı összköltség és a végfelhasználói elégedettség elérése érdekében. E definícióból az alábbi következtetések vonhatók le: a logisztika áruk és információk áramlásával foglalkozik, a logisztikai tevékenységek részfázisai: tervezés, szervezés, lebonyolítás, ellenırzés, célja: optimális költséggel megfelelni a vevıi igényeknek Mit jelenthet az optimális költség? Ennek eldöntése egyik nehéz feladata a logisztika tervezésének. Természetesen magasabb vevı-kiszolgálási színvonal magasabb költségeket igényel. A feladat tehát az, hogy számszerősíteni kell a vevıkiszolgálás mutatóit, ezekhez az elvárt színvonalnak megfelelı normaértékeket kell meghatározni, majd ezek után rendelhetık hozzá a megvalósításhoz szükséges költségek.

12 Logisztika az EU-ban és Magyarországon A logisztika céljait legjobban a 9M követelményrendszer foglalja össze: 1. Megfelelı anyag 2. Megfelelı energia 3. Megfelelı személyek 4. Megfelelı információk 5. Megfelelı minıségben 6. Megfelelı mennyiségben 7. Megfelelı idıpontban 8. Megfelelı helyen 9. Megfelelı költséggel álljanak rendelkezésre A megfelelı jelzı a mindenkori vevı követelményeinek szempontjából értelmezhetı. A XXI. század nagy kihívását a globalizálódó gazdaság új kérdései mellett a fenntarthatóság és a környezetvédelmi szempontok jelentik, illetve fogják jelenteni. Ez arra is felhívja a figyelmet, hogy a logisztikai folyamatok társadalmi és környezeti hatásait fokozottan szükséges követni és figyelembe kell venni a környezetet kevésbé szennyezı megoldásokat, illetve várhatóan a termékek újrahasznosításának módjai egyre nagyobb szerepet fognak kapni. Tehát a valamikor anyaggazdálkodásként és fizikai elosztásként kezelt széttagolt tevékenységek integrációjával alakult ki a logisztika. Ezért megcáfolhatók azok az állítások, amelyek úgy fogalmaznak, hogy a logisztika már régebben létezett, csak másként hívták. Valóban mindazon tevékenységeket, amelyeket a logisztika felölel, már régebben is mővelték, de egymástól elkülönítve, széttagoltan. A kialakuló integráció elıször az egymással szorosabb kapcsolatban lévı tevékenységeket rendezte egy folyamatba, majd létrejött a logisztika, amely megvalósította mindazon tevékenységek teljes integrációját, amelyek a folyamatban szerepet játszanak. Ez egyben lehetıvé tette, hogy a termékközpontú felfogást felváltsa a fogyasztóközpontú. 1.2. Az ellátási lánc Az elızıekben már említés történt az ellátási láncról (angol neve: supply chain), amely fogalom a következıképpen határozható meg: Az ellátási lánc olyan szervezetek hálózata, amelyek megelızı, és követı kapcsolattal rendelkeznek, és olyan tevékenységek összessége, amelyek termék és szolgáltatás formájában értéket állítanak elı a végsı fogyasztó számára. (Christopher 1998)

Vállalkozók Európában 13 Az ellátási lánc jellemzıi: - cégek vagy szervezetek hálózata; - irányítása átfogja az anyag- és információáramlást az alapanyagtól a késztermékig vagy szolgáltatásig; - beszerzési, termelési és elosztási folyamatokból áll; - integrálja a cégeket ellátóikkal és vásárlóikkal. A különbözı termékek összetettségüktıl függıen elıállításuk kezdeti állapotától a végsı felhasználóig való eljuttatásig számos megmunkálási és kezelési fázison mennek át. Az egyik fázis befejezı terméke képezi a következı fázis kiinduló termékét. E folyamat során egymással kapcsolatba kerülı gazdálkodási egységek képezik az ellátási láncot, amelyet a 1.1. ábra szemléltet. Az ábrán csak az ellátási lánc jellegzetes szereplıi kerülnek bemutatásra, a valóságban egy ellátási lánc mind horizontálisan, mind vertikálisan az ábrázoltnál sokkal összetettebb. A beszállítónak is lehetnek beszállítói, attól függıen, hogy hány szervezet vesz részt a termék elıállításában. Ugyanez a tagoltság jellemzı lehet a kereskedelemre is az elosztási lépcsık számától függıen. Az ellátási lánc sajátosságai: A termék teljes útjára kiterjed. Az ellátási lánc kiemelkedı szereplıje: a végsı felhasználó. Ugyanis ı minısíti az ellátási lánc teljes tevékenységét azzal, hogy megvásárolja a terméket. Egyedül a végsı felhasználó tesz pénzt a rendszerbe, amely a mőködését biztosítja. 1.1. ábra Az ellátási lánc és piaci kapcsolatai Beszállító Végtermék előállító Kereskedelem F E V E V E V Szervezeti piac Szervezeti piac Fogyasztói piac Áruáramlás Információáramlás E eladó V vevő F- végső fogyasztó

14 Logisztika az EU-ban és Magyarországon Magában foglalja az áruáramlást, és az információ áramlást. Az áruáramlás mindig egyirányú, tart a végsı felhasználó felé. Kivételt képez a hulladékkezelés, amelyet az ún. visszutas (inverz) logisztika kezel, és ahol az áru visszafelé áramlik. Az információ áramlás kétirányú, de kitüntetett szerepe van az áruáramlással ellentétes irányba mutató információnak, amely az igényeket közvetíti. Az igények a végsı felhasználótól indulnak el és a kereskedelmen keresztül eljutnak a termelési folyamathoz. Az igények felmérése a marketing feladata. A piaci tranzakciókban meghatározó szerepe van a mindenkori vevınek, amely a logisztika egyik alapvetı sajátossága. A logisztika követelményrendszere kiterjed a teljes ellátási láncra. Azaz az ellátási lánc már nem egyszerően két együttmőködı vállalat kapcsolatát jelenti, hanem a végsı fogyasztó érdekeit elıtérbe helyezı vállalatok hálózatát. Célja a vevı minél magasabb szintő kiszolgálása és az ellátási lánc hatékony mőködtetése. Ebben az esetben, az ellátási láncban együttmőködı tagok a kooperációra és a bizalomra helyezik a hangsúlyt azért, mert együttesen nagyobb értéket tudnak létrehozni a vevı számára, mint a tagok külön-külön elért eredményeinek összessége. Az ellátási láncban kialakuló hosszú távú partnerkapcsolatokra az alábbiak jellemzık: A kapcsolat több ágon fut, folyamatos együttmőködés a jellemzı. A szerzıdésben inkább eljárási szabályokat, mint konkrét kötelezettségeket rögzítenek. A termék és a termelési eljárás korszerősítését, fejlesztését a felek közös érdeknek tekintik. A váratlan külsı események folytán elıálló problémákra méltányos megoldást keresnek. Az ilyen jellegő kapcsolatok az alábbi elınyökkel járnak: A vevı és szállítója kölcsönösen megérthetik, tisztelhetik egymást. Hatékonyabban használhatják ki közös erıforrásaikat. Optimalizálhatják kapcsolódó folyamataikat. Mindketten növelhetik nyereségüket (az egyik partnernél keletkezett nyereséget megoszthatják). Az együttmőködés révén lehetıségük van a folyamatos javításra, fejlıdésre.

Vállalkozók Európában 15 1.3. A vállalati logisztika Az elızıekben tárgyalt ellátási lánc egyes szervezeti egységeit a vállalatok képezik, amelyek feladata, hogy tevékenységük jellegétıl függıen végrehajtsák mindazon értékképzı folyamatokat, melynek során a vállalati bemeneti erıforrásokat a vevıi igényeket kielégítı kimenetté alakítják. E folyamatok közül meghatározó szerepet töltenek be az alaptechnológiát megtestesítı termelési folyamatok. A vállalati logisztika feladata pedig az alaptechnológia kiszolgálása olyan módon, hogy annak minden fázisában érvényesüljön a már tárgyalt 9M követelményrendszer. Az alapfolyamat szempontjából a vállalati logisztika három részterületre osztható: Beszerzési logisztika Termelési logisztika Értékesítési logisztika A negyedik részterületet az alapfolyamattal ellentétes irányú - a hulladékkezeléssel kapcsolatos feladatokat magába foglaló visszutas (inverz) logisztika képezi. A beszerzési logisztika feladata igen szerteágazó. Alapvetıen a vállalat alaptevékenységéhez szükséges erıforrások külsı forrásból történı biztosítása a feladata, de ez kiegészül mindazon tevékenységekkel, amelyek kihasználják azon lehetıséget, hogy a beszerzésnek lehetısége van külsı kapcsolatai révén a vállalat mőködését racionalizáló információk beszerzésére. Ezek az információk az alábbi területekre terjedhetnek ki: a költségcsökkentési lehetıségek feltárása a hatékonyabb beszerzési folyamatokon keresztül; a logisztikai rendszer teljesítményének az elımozdítása a pontos és gyors ellátáson, a minıség javításán keresztül; a fejlett vállalati gyakorlatban egyre nagyobb hangsúly helyezıdik a beszerzés innovációban játszott szerepére. A beszerzés fontos ötletek forrása lehet a termékek, sıt a mőködési folyamatok fejlesztésének tekintetében is; a beszerzés lényeges adatokat tud győjteni a piaci trendekrıl, a termékek beszerezhetıségérıl, a piaci árakról, új technológiákról stb. E piaci információk elemzése hasznos bázisa a vállalatvezetési döntések elıkészítésének.

16 Logisztika az EU-ban és Magyarországon A termelési logisztika a termelési alaptechnológia lebonyolításához szükséges támogatási tevékenységeket foglalja magában. Ezek közé tartozik a vevıi igények kielégítéséhez szükséges operatív termelési program (vezérterv) kialakítása, az anyagszükséglet tervezés (szakmai elnevezése az angol szavak kezdıbetőibıl kialakítva: MRP), amelynek feladata idırendben meghatározni a legyártandó, és beszerzendı anyagokat, alkatrészeket és részegységeket, valamint a termelés feltételeinek biztosítása; az erıforrás tervezés (szakmai rövidítése: MRP II), és a termelésirányítás. Operatív feladatai közé tartozik a termelési folyamat jellegébıl következı anyagmozgatás, a termelésközi készletek tárolása. Az értékesítési logisztika a vevıi igények kielégítésének folyamatát tartalmazza. Magában foglalja mindazon tevékenységeket, amelyek a vevı kiszolgálásához kapcsolódnak (rendelés-feldolgozás, a késztermék készletezése, tárolása és mozgatása, a kimenı szállítás szervezése stb.). Az egyes logisztikai részterületek kapcsolatát szemlélteti az 1.2. ábra. 1.2. ábra A vállalati logisztika részterületei Beszerzés Termelés I. fázis 1. fázis n. fázis Értékesítés áruáramlás Információ áramlás Az egyes logisztikai részterületek feladatai az elızıekben ismertetésre kerültek. Ezen részterületek között ugyanolyan áruáramlási és információáramlási kapcsolat van, mint az ellátási lánc külsı szereplıi között, és ugyanazon jellegzetességek érvényesülnek. Tehát a logisztikai elveknek megfelelıen mindig az értékesítési piac felé közelebb álló elemnek van meghatározó szerepe a folyamat megelızı elemével szemben. Az értékesítés amely a marketingen keresztül értesül a piaci igényekrıl határozza meg, hogy mit kell termelni, a termelés pedig azt, hogy feladatai ellátásához mit kell beszerezni. Ugyanez a kapcsolat jellemzi a termelés egyes fázisait is. A vállalati végtermék (n. fázis) a meghatározó, és igényei szerint kell a megelızı fázisok részegység és alkatrész termelését alakítani.

Vállalkozók Európában 17 A vállalaton belül lezajló logisztikai funkciókat a 1.3. ábra táblázata szemlélteti. A horizontális logisztikai részterületek vertikálisan három tevékenységkört tartalmaznak: a készletezést, az anyagáramlást és az információáramlást kezelı folyamatokat. A vállalati logisztika fentiekben leírt jellegzetességei a kézzelfogható termékek elıállítására vonatkoznak. Az elızıekben már említés történt arról, hogy a szolgáltatásokra, mint termékekre is érvényesek a logisztika törvényszerőségei, de azok jellegébıl következıen némi eltéréssel kell számolni. A szolgáltatások jellemzıje, hogy elıállításuk eredményeként értékváltozás következik be, de produktumát nem lehet tárolni, készletezni. Elıállításuk és fogyasztásuk idıben egybeesik. A jellegzetes eltérések: a termelési és vevı-kiszolgálási folyamat kevésbé válik el egymástól, mint a hagyományos termelésben; az értékesítési logisztikánál a vevıkiszolgálás nem tartalmazza a készletezést és a raktározást; a vevıkiszolgálás folyamatából hiányzik a szállítás is, hiszen a fogyasztó többnyire jelen van a folyamatban 1.3. ábra A logisztika funkciói Beszerzés Termelés ellátás Értékesítés Anyagi folyamatok lebonyolítása Készletezés Információkezelés Beszállítás Alapanyag és vásárolt alkatrészkészlet Kínálat menedzsment, szállítónyilvántartás Anyagmozgatás Félkész termékek és befejezetlen termelés Termelési program és folyamat nyilvántartás Kiszerelés, kiszállítás, disztribúció Késztermékkészlet Keresletmenedzsment, vevınyilvántartások Forrás: Chikán 2003

18 Logisztika az EU-ban és Magyarországon 1.4. A logisztika irányításának információs rendszere Az ellátási láncban együttmőködı vállalatok térben kiterjedt hálózatot képeznek. Ezen vállalatok között a logisztikai folyamatok irányításának feladata az anyagáramlás célszerő megvalósítása. Ennek feltétele, hogy a folyamatok alakulásáról és helyzetérıl folyamatosan információk álljanak rendelkezésre. Ezért a célszerő irányítás megvalósításához az anyagáramlás teljes folyamatában az információk begyőjtése, feldolgozása és a döntéselıkészítési információk elıállítása szükséges. Ugyanakkor nem csak a vállalatközi kapcsolatok áruáramlást irányító információi, hanem a vállalaton belüli logisztikai folyamatok információi is rendelkezésre kell, hogy álljanak az integrált irányításhoz. A logisztikai információs rendszer rendszerint nem önállóan jelenik meg, hanem egy magasabb szintő összehangolt tevékenység információellátását biztosító hálózat elemeként. Az információs rendszerek tehát a vállalat környezeti adatainak figyelésével és elérésével egyidejőleg kezelik a vállalaton belül zajló tevékenységek és a környezettel folytatott tranzakciók adatait, ezeket rendszerezik és információként a döntéshozók rendelkezésére bocsátják. A vállalati információs rendszer két oldalról közelíthetı; az információs szintek, és a vállalatirányítási hierarchia oldaláról. Az információs szintek rendszerét a 1.4. ábra mutatja be. Az egyes szintek irányítási feladatai: Az operatív szinten az áruáramlás fizikai folyamatai bonyolódnak, és az irányítás feladata ezen alapfolyamati tevékenységek irányítása, mint rakodásirányítás, belsı anyagmozgatás irányítása; termelésirányítás, raktárirányítás; szállításirányítás, szállításszervezés. A vállalati szinten a vállalat összes tevékenységével kapcsolatos információk integrációja a jellemzı, amelyben megjelennek a logisztikai tevékenységekkel kapcsolatos információk is. Az integrált vállalatirányítási rendszerek olyan alkalmazói szoftverbıl és szolgáltatásból álló rendszerek, amelyek átfogják a vállalat több (esetenként az összes) folyamatát (funkcióját), informatikai szolgáltatást nyújtanak több vezetési szint számára, és ezen keresztül az egész vállalatra kiterjedı integrációt valósítanak meg (belsı integráció), továbbá menedzselik a vállalat és környezete közötti információs folyamatokat (külsı integráció).

Vállalkozók Európában 19 Az integrált vállalatirányítási rendszereknek (pl: SAP, ORACLE) két jellemzıjük van: központi adatbankkal rendelkeznek, és moduláris felépítésőek. A központi adatbank lehetıvé teszi, hogy minden információ csak egyszer kerüljön be az irányítási rendszerbe, és mindenki hozzáférhessen a tevékenysége számára szükséges információhoz. Ezáltal elkerülhetık a felesleges ismétlıdések, és esetleges eltérések. A moduláris felépítés pedig azt jelenti, hogy a vállalati tevékenységek meghatározott csoportjai egy-egy modulban kerülnek összefogásra. Ilyen logisztikai modul lehet pl. a beszerzési, az értékesítési, a termelési stb. Ezen modulok között a központi adatbank segítségével történhet meg az információ csere. 1.4. ábra Integrált vállalati logisztikai irányítási rendszer

20 Logisztika az EU-ban és Magyarországon A hálózati szint a vállalat külsı kapcsolataiból származó információk kezelését jelenti, és magába foglalja mind a beszállítói, mind az értékesítési partnerkör, valamint a tevékenységének ellátásához szükséges partnerekkel való kapcsolatokat. Ezen külsı kapcsolatok is az elıbb említett integrált vállalatirányítási információs rendszer részét képezi. A vállalatirányítási hierarchia oldaláról az információs rendszer célszerően az alábbi szintekre bontható: A logisztikai felsı vezetési (adminisztratív) szint feladata a logisztikai stratégia, a hosszú és középtávú tervek kidolgozása. Az irányítási szint a logisztikai rendszer belsı folyamatainak rövid idıtávú koordinációja (összehangolása, szinkronizálása). A közvetlen vezérlési-szabályozási szinten történik az anyagi folyamat közvetlen és operatív (lehetıség szerint azonos idejő) irányítása, a folyamat eseményeinek és a rendszer állapotának megfigyelése (monitorozás), a folyamatba való beavatkozás.

Vállalkozók Európában 21 2. LOGISZTIKAI TENDENCIÁK AZ EURÓPAI UNIÓBAN 2.1. Általános helyzetkép az Európai Unióban A 27 tagú Európai Unió területe 4,323 millió km 2, amely észak-dél és nyugat-keleti irányban közel 3000-3000 km-re terjed ki. Az EU népessége 495,578 millió fı, nominális GDP-je pedig 12,343 milliárd volt 2007-ben, melynek 71,6%-át a szolgáltató szektor, 26,6%-át az ipar és 1,8%-át a mezıgazdaság állította elı. A Közösség a világ legnagyobb kereskedelmi központja: 2007-ben a világ exportjának 17,4%-át (3889,477 milliárd ), importjának 19,0%-át (4010,959 milliárd ) adta. Ez volumenben 2,313 milliárd tonna árut jelentett, melynek 71,3%-a tengeren, 11,8%-a csıvezetékes úton, 6,2%-a közúton, 4,4%-a vasúton, 1,1%-a belvízi úton, 0,7%-a pedig légi úton jutott el a felhasználójához. (4,5% ismeretlen). Az áruszállítás a reálgazdaság gerince, változatos ágazatokat és termelési fázisokat fog össze, kapcsot jelent a termelés és a fogyasztás között. A saját számlás szállítás, az infrastruktúra és közlekedési eszközök építése és karbantartása nélkül a közlekedési szolgáltatások az EU hozzáadott értékének 4,3%-át, teljes foglalkoztatottságának 4,2%-át adják. 2006-ban a szektorban mőködı 1,141 millió vállalkozás összesen 1210,000 milliárd árbevételt ért el (GDP 10,1%-a), 8,884 millió fıt foglalkoztatott. A szektorban mőködı vállalkozások fıbb adatait az alábbi táblázat mutatja: 2.1. táblázat Az EU-27 közlekedési vállalkozásainak fıbb adatai (2006) Vállalkozások száma (ezer db) Éves árbevétel (milliárd ) Foglalkoztatottak száma (ezer fı) Közúti áruszállítás 600,000 280,000 2832,404 Közúti személyszállítás 329,758 91,000 1840,000 Vasúti szállítás 0,888 78,000 900,000 Csıvezetékes szállítás 0,131 8,100 17,926 Belvízi szállítás 8,800 5,500 43,492 Tengeri szállítás 10,150 90,000 171,440 Légi szállítás 3,450 120,000 407,062 Utazási ügynökségek 78,227 153,193 484,960 Egyéb, szállítást kiegészítı tevékenységek 109,596 384,202 2186,726 Forrás: EU Energy and Transport in Figures 2009

22 Logisztika az EU-ban és Magyarországon 1995 és 2007 között a közlekedési teljesítmény az EU-ban csak mérsékelt ütemben emelkedett: amíg ebben az idıszakban a GDP növekedési üteme 2,5% volt, addig az áruszállítási teljesítmény tonna-kilométerben átlagosan 2,7%-kal növekedett. Az EU 2004-es bıvítése hatására a növekedés felgyorsult, különösen az újonnan csatlakozott országok közútjain. A leglassabb növekedés a vasúti áruszállítás területén volt, de az elmúlt években ez is erısödött, különösen a liberalizált/megnyitott piacokon. 2007-ben az EU-27 áruszállítási teljesítménye 4224,6 milliárd tonnakilométer volt, melynek 45,6%-a közúton, 37,3%-a tengeren, 10,7%-a vasúton, 3,3%-a belvízi úton és 3,1%-a csıvezetékes módon jutott el a céljához. A volt szocialista országok közúti áruszállítási teljesítménye az elmúlt évtizedben jelentısen nıtt, közlekedési alágazati munkamegosztásuk pedig Észtország és Lettország kivételével gyakorlatilag elérte a régi EUs tagok arányait. Az EU-t a világgazdaság gócpontjaival összehasonlítva elmondható, hogy az áruszállításban csak Japánban nagyobb a közút aránya (60,0%), és a vasút részesedése messze elmarad az USA (43,2%), Oroszország (42,6%) és Kína (24,7%) hasonló értékeitıl. Az áruszállítás mindig más szektorokat szolgál ki: a teljesítményének 30,0%-át a feldolgozóipar, 18,0%-át a kis- és a nagykereskedelem veszi igénybe. A kereskedelem dinamizálásával a közlekedés fokozza a versenyképességet, az innovációt és a gazdasági növekedést. Az EU közlekedési szektora gazdasági szempontból meglehetısen dinamikus: munkatermelékenysége magasabb a többi szektor átlagánál és csak a légiszállításban marad el az USA hasonló adatától. Az Európai Unió 27 tagállamában 2007-ben 33,194 millió regisztrált közúti áruszállító jármő volt, melybıl a legnagyobb flottával a franciák (5,476 millió), a spanyolok (5,353 millió), a britek (3,834 millió), a lengyelek (2,521 millió), illetve a németek (2,503 millió) rendelkeztek. Ugyanebben az évben a Közösség tagjainak 61,625 ezer mozdonya és 621,506 ezer tehervagonja volt. A legtöbb mozdony a német, a brit, francia, olasz és lengyel vasutak kezelésében volt. Az EU még mindig a legnagyobb tengeri flottával rendelkezik: 2007-ben 465,147 millió tonna bruttóregiszter tonna volt a kapacitás. A közlekedési eszközök fent szereplı kvantitatív adatai igen eltérı minıséget takarnak.