A beszerzés logisztikája

Átírás

1 A beszerzés logisztikája

2 A beszerzés feladatai Feladata: termelés igényének megfelelı készletbe helyezze a felhasználandó anyagokat és az ezekhez kapcsolódó információkat. (iparvállatok bevételük 55-60%-át, élelmiszer és vegyipari cégek 70-75%-át költik inputanyagokra.) Cél: a megfelelı minıségő anyag, megfelelı idıben, megfelelı mennyiségben, megbízható forrásból, megfelelı áron való biztosítása. (beszerzés 5M-je)

3 A beszerzési koordináció Alap kérdés a termelési folyamatokról nyert megfelelı információ. A beszerzés lehet: centralizált: egy központi egység (felhasználok érdekei kevésbé érvényesülnek) decentralizált: több egység (nagy a koordinációs igény, mennyiségi kedvezményeket nehéz érvényesíteni) beszerzés gazda rendszerő: az egyes cikkeket a legjellemzıbb felhasználó szerzi be. 1. fólia

4 A beszerzéssel kapcsolatos célok és tennivalók Optimális minıség elérése (beszerzési egység aktív részvétele specifikációk meghatározásában) A teljes költség minimalizálása (nem feltétlenül a legalacsonyabb árat jelenti) A beszállító megkeresése, kiválasztása és értékelése (folyamatos) Alacsony készlet szint, folyamatos termékáramlás Kooperáció és integráció más szervezeti egységekkel

5 A beszerzés három felfogásban

6 A beszerzési piackutatás Céljai: - a beszerzési piacok áttekinthetıségének biztosítása, -a beszerzési és termelési zavarok elkerülése, -más egységek ellátása információval, -optimális döntések lehetıvé tétele, -a technikai fejlıdés folyamatos követése, -a beszerzési források megtalálása, -az egyes termékek helyettesíthetıségének értékelése, -a beszerzési források értékelése. Eszközei: kiállítások, szaklapok, tárgyalások.

7

8

9 A kapcsolattartás alap modelljei Tranzakció orientált modell: legalacsonyabb árat helyezi elıtérbe, gyakori a beszállító váltás. Kapcsolatorientált modell: kiválasztás tárgyalás sorozatok alapján, üzleti partnernek tekintik egymást, közös probléma megoldás, rugalmas szerzıdések, információ csere. Stratégiai: kölcsönösen elınyıs hosszabb távra szóló együtt mőködés.

10 A termékjellege meghatározza a kapcsolat milyenségét. A Kraljic mátrix két szempont alapján csoportosítja a terméket: -stratégiai termék (elengedhetetlenek a termelés szempontjából, beszerzésük problémás) stratégiai kapcsolat -szőkkeresztmetszető termékek (nélkülözhetetlen, de csak néha problémás a beszerzésük) -kapcsolatorientált beszerzési kapcsolat -befolyásolható termékek (fontosak, de nincs hiány belıle az input piacon) - adott szituáció dönt a kapcsolat modell választásról -rutintermékek (nem lényegesek és könnyen beszerezhetıek) tranzakció-orintált modell a legjobb ár dominál.

11 Proaktív beszerzés Lényege, hogy nem a szállító által kínált termékek alapján határozza meg az anyagszükségletet, hanem a vállalati célokból vezeti le. Közösen fejlesztik ki a legjobban meg felelı terméket.

12 Az ellátás korszerő megoldásai A meg növekedett vevıi igények miatt a vállaltok új korszerő technológiákat alkalmaznak melyek jelentısen hatnak a beszerzésre is. Ilyenek: -JIT, -KANBAN, -MRP, -CROSS- DOCKING rendszerek.

13 JIT (jusst in time) elv: egy meghatározott alapanyag, alkatrész, termék, megfelelı mennyiségben, megfelelı idıben, megfelelı helyre Jellemzıje: készletek minimalizálása

14 A rendszer lényege: az ellátást a felhasználás helyérıl érkezı információkkal segíti. Mőködési szabályok: -A felhasználó ne igényeljen a szükségesnél több anyagot, -a forrás ne állítson elı több anyagot mint amennyire igény van, - csak megfelelı minıségő anyag legyen a rendszerben, -gyártásirányítónak egyenletesen kell leterhelnie az egyes gyártásterületeket.

15 MRP- rendszer Az elsı számítógépes kereskedelmi szempontból fontos erıforrás-tervezı rendszer. Általános adat bázisra épül mely fontosabb elemei : kiindulási anyagok listája, gyártási ütem terv, raktárkészletek, megrendelések.

16 Elv: Az árút nem raktározza, ha nem azonnal elıkészíti kiszállításra és szétküldi.

17

18 Beszerzés a vállalatok rendszerében

19 Tervezés: Ez egy folyamat, amit alakít a vállalkozás alapvetı célja, a külsı - belsı környezet, a vállalkozás stratégiája és különbözı részstratégiák (értékesítési terv-- termelési vezérprogramanyagszükséglet tervezésekapacitás szükséglet tervezése. Szükség lehet visszacsatolásra a termelési programokhoz. Szükséges kapacitások biztosításaanyagrendelésektermelés folyamatafizikai elosztás. Állandó visszacsatolás szükséges!

20 Termelés tervezése: A termelés bizonyos ciklusokban folyik Lehet-havi -heti -napi A termelési db számokat ezekre az idıintervallumokra kell meghatározni.

21 Termelési programok elkészítése: Ez jelenti a termelési terv(havi,heti,napi) típus specifikus programmal való kitöltését. A különbözı típusú termékeket össze kell vonni és a megfelelı gépi kapacitásokra terhelni. Lépései: Kapacitás meghatározása Termelési terv lebontása gépekre Programok elkészítése Programok kiosztása

22 Anyagbeszerzés Anyagok: olyan vásárolt készletek, amelyeket termék elıállításához vagy szolgáltatások nyújtásához szereztek be, amelyek az újratermelési folyamatban rendszerint egyszer vesznek részt és ennek során eredeti megjelenési formájukat általában elvesztik, tehát a vállalkozási tevékenységet nem tartósan szolgálják. Csoportosítása: Alapanyagok: azon nyersanyagok és termékek, amelyek feldolgozása az adott gyártási folyamat legfontosabb célja, a fıtermék fı alkotórészévé válik.

23 Segédanyagok: a gyártáshoz kisebb mennyiségben felhasznált anyagok. Javítják a gyártmány minıségét. Üzem és főtıanyagok: elektromos vagy hıenergia elıállítását szolgálják. Tartalékalkatrészek: a termelı berendezések alkatrészpótlására. Egyéb anyagi eszközök: egy évnél rövidebb ideig szolgálják a vállalkozás tevékenységét. (védıruhák)

24 Anyagrendelés Anyagigény: Technológiai anyagnormák szerint Anyagszükséglet meghatározása Készlet szükséglet összevetése Szállítási ciklusidık rögzítése Biztonsági készlet meghatározása Anyagrendelés

25 Készlet szükséglet összevetése: Anyag típusonként meg kell nézni mely anyagból mennyi a raktárkészlet. Meg kell nézni ebbıl mennyi a biztonsági készlet. Ennek mindig raktáron kell lenni. Az összes készletbıl a biztonsági készlet levonása után maradt készlettel kell számolni.

26 Szállítási ciklusidık rögzítése: Minden beszállítóval tisztázni kell, hogy a megrendelésünktıl számítva hány napra tud szállítani. Ezeket az anyagrendelésnél figyelembe kell venni. A szállítási határidıket folyamatosan karban kell tartani. Esetleges változásokat át kell vezetni a nyilvántartásokban.

27 Biztonsági készlet meghatározása: Ahhoz, hogy a termelésben valamint az anyagellátásban fellépı zavarokat kiküszöböljük biztonsági készletet kell tartani. A biztonsági készlet nagyságát általában a következık határozzák meg. -a termelı egység készletelıírása (terv) -az alkatrészek átfutási ideje -a gyártási ciklusidı -a gyártás bonyolultsági foka.

28 Anyagrendelés: A rendelkezésre álló adatok alapján ki lehet számolni az anyagigényt. Anyagigény=(Gyártandó termék x anyag norma) - (Összes készlet-biztonsági készlet). Anyagigényt továbbítani kell a beszállítók felé. Ez történhet levélben,faxon, elektronikus úton.

29 Anyagok Társgyári Külsı Konszignáció Különbözı átfutási idejő beszerzések Hosszú Rövid

30 Anyagok fajtái: Társgyári anyagok:saját cég gyáregysége állítja elı Külsı anyagok:lehet belföldi telephelyő termelı egység vagy külföldi telep-helyő termelı egység által gyártott. Külsı anyagok lehetnek konszignációs anyagok és különbözı átfutási idejő anyagok. Ezen belül hosszú és rövid átfutási idejő. Hosszú átfutási idı 8 hét Rövid átfutási idı 4 hét

31 Konszignáció: Beszállító készlete ı gazdálkodik vele. A készletszint meghatározása a felhasználóval közösen.(gyártási terv, fogyás, elırejelzés alapján) Mindenkori készlet egy heti- egy havi mennyiség. Számlázás felhasználás szerint! Fogyás figyelése Ez alapján utántöltés A konszignáció magas ellátási biztonságot ad!

32 Készlet Készletezési politika: A készletek csoportosítása: Saját termeléső Vásárolt Alvállalkozói telj. - anyagok - áruk - betétdíjas göngyölegek

33 Saját termeléső készletek: Befejezetlen termelés és félkésztermék: Azok a megmunkálásra váró termékek, amelyeken már egy számottevı munkamőveletet elvégeztek. Része a befejezetlen termelésnek az év végén a szolgáltatások elvégzett, de nem számlázott teljesítménye. Félkésztermék: Egy teljes megmunkálási munkafolyamaton keresztülment, készterméknek még nem minısíthetı termék. Késztermék: Olyan termék, amely értékesíthetı, a vonatkozó szabványoknak, minıségi elıírásoknak megfelel.