ÉVES BESZÁMOLÓ ÜZLETI JELENTÉSE 2012. ÉV
1) A GAZDASÁGI KÖRNYEZET 2012. ÉVI ALAKULÁSA, VÁRHATÓ 2013. ÉVI HATÁSOK Az egészségpénztárak működésére igen érzékenyen hatnak az egyes jogszabályváltozások, a különböző állami intézkedések. Az utóbbi évek fontosabb szabályváltozásai: Az egészségpénztári bevételekre és működésre jelentős hatást gyakorló adó- és társadalombiztosítási jogszabályok 2012-ben is változtak. Az ún. kedvezményes, 19,04 %-os kifizetőt terhelő személyi jövedelemadó kulcs mellett fizethető munkáltatói hozzájárulás összege havonta maximum a mindenkori minimálbér 30 %-a lehet. Ez a szabályozás a 2012. évben is változatlanul maradt, a minimálbér 2012. január 1-től 93 000 Ft-ra emelkedett. 2012-ben a munkáltató által adott béren kívüli juttatásokat továbbra is kifizetői személyi jövedelemadó kötelezettség, valamint 10 % EHO fizetési kötelezettség terhelte, melynek együttes mértéke az ún. kedvezményes körben összességében 30, 94 %. Ez az előző évhez képest közel 12 %-os emelkedést jelentett, melyet a munkáltatók nehezen, vagy egyáltalán nem tudnak kigazdálkodni. A munkáltatói befizetéseket terhelő EHO kötelezettség 2013. január 1-től 14 %-ra emelkedett, így a béren kívüli juttatásokat terhelő adó- és járulékteher összességében 35,71 %. A 263/2003. Kormányrendelet előírásainak az Öpt-be való beemelésével egyidőben az egészségpénztáron keresztül adómentesen finanszírozható szolgáltatások köre jelentősen csökkent (a változások 2007. június 1-jével léptek hatályba), annak ellenére, hogy az Egészségpénztárak erős érdekérvényesítő munkájának köszönhetően az eredeti jogszabályi szigorításokhoz képest sikerült egy-két szolgáltatást visszahelyeztetni az adómentes körbe. Az Öpt. 2012. január 1-től hatályos módosítása nyomán az egészségpénztár által finanszírozható szolgáltatások köre jelentősen tovább szűkült; nem finanszírozhatók a fürdőszolgáltatások, a sporttevékenységhez kapcsolódó kiadások támogatása, gyógyüdülés, egészségügyi üdülés, rekreációs üdülés és az életmódjavítást elősegítő kúrák. Bár az egyéni befizetés után igénybe vehető adókedvezmények mértéke nem vál- 2.oldal
tozott, azt azonban 2007-től nem igényelheti vissza a pénztártag közvetlenül, csak arról rendelkezhet, hogy az adójából ezen részt egészség-, vagy nyugdíjpénztári egyéni számlájára az APEH/NAV visszautalja. Az egészségpénztárak számára ez előnyt jelentett, hiszen a nyugdíjpénztári befizetés utáni adóvisszatérítési lehetőség egy részét is az egészségpénztárba utalták a tagok a rugalmasabb felhasználhatóság miatt. Hátrányosan érintette az egészségpénztárakat a 2012-ben életbe lépett szabályozás, amelynek értelmében a munkáltatói hozzájárulás bekerült azon béren kívüli juttatások körébe, melyből a munkáltató éves viszonylatban az ún. alacsonyabb kulcsú adó és járulékteherrel (az összterhelés mértéke: 30,94 %) maximum évi 500 e Ft-ot nyújthat egy munkavállalója részére. Országos szinten az egészségpénztári működés anyagi hátterét egyre nehezebb előteremteni, mivel a tagdíjfizetések, munkáltatói hozzájárulások adókedvezményeinek csökkentése, az adómentesen igénybe vehető szolgáltatások körének megnyirbálása következtében az egészségpénztári szférában egyre kevesebb az egy főre jutó pénztári befizetés. Pénztárunknál köszönhetően a tőkeerős munkáltatói háttérnek - ez a tendencia még nem érvényesült. A egy főre eső tagdíjbevételeinek alakulását az alábbi táblázat szemlélteti: Egy főre eső tagdíjbefizetés Év Tagdíjbefizetés (e Ft) Létszám (fő) (Ft/fő/év) 2007. 1 858 578 18 945 98 100 2008. 2 223 610 20 838 106 700 2009. 2 578 751 21 464 120 143 2010. 2 958 455 22 877 129 320 2011. 3 092 726 23 462 131 819 2012. 2 980 636 22 849 130 449 3.oldal
2) A TAGLÉTSZÁM ALAKULÁSA 2012. évi taglétszám alakulása az egészségpénztári szektorban és a ban: A Pénztár taglétszáma 2012. december 31-én 22 849 fő volt, az Egészségpénztár a taglétszám tekintetében 2012-ben is megőrizte piaci pozícióit. A taglétszám alakulását 2003-től kezdődően az alábbi ábra mutatja: 4.oldal
3) PÉNZTÁR VAGYONI HELYZETE Üzleti jelentés 2012. év a) Tagdíjbevételek Az egészségpénztári szektor, valamint a tagdíjbevétele 2012. évben a következők szerint alakult: TAGDÍJJELLEGŰ BEVÉTELEK ÉS SZOLGÁLTATÁSI KIFIZETÉSEK 2012. év Megnevezés Egészségpénztári szektor* Vitamin Egészségpénztár adatok e Ft-ban Piaci részesedés (%) Tagok által fizetett tagdíj 9 157 572 35 370 0,39% Munkáltatói tagdíjhozzájárulás 43 365 174 2 731 236 6,30% Tagdíjbevételek összesen 52 522 746 2 766 606 5,27% Tagok egyéb befizetései 1 615 924 214 030 13,25% Támogatóktól befolyt összeg 1 741 894 5 113 0,29% Befizetések összesen 55 880 564 2 985 749 5,34% Szolgáltatások kiadásai 56 725 731 2 997 648 5,28% * Forrás: www.pszaf.hu Pénztárunk tagdíjbevételeit tekintve 2012-ben a szektoron belül 5,34 %-os, míg a szolgáltatási kiadások tekintetében 5,28 %-os piaci részesedéssel bírt. 5.oldal
b) Egészségpénztári szolgáltatások Üzleti jelentés 2012. év Az egészségpénztár szolgáltatási adatai 2012. év adatok e Ft-ban Megnevezés Egészségpénztári szektor* Vitamin Egészségpénztár Piaci részesedés (%) Egészségpénztári szolgáltatások összesen 56 725 731 2 997 648 5,28% Kiegészítő egészségbiztosítási szolgáltatások 55 537 750 2 939 336 5,29% ebből: társadalombiztosítási ellátás keretében igénybe vehető eü.szolg.kiegészítése 9 849 172 464 049 - otthoni gondozás támogatása 9 545 201 - gyógyterápiás kezelések és gyógyterápiás intézet egészégügyi szolgáltatása 342 821 38 128 - közfürdő által nyújtott gyógykezelés 12 115 0 - vak személyekkel kapcsolatos ellátások 643 0 - vak személy részére vásárolt speciális könyvek 44 0 - vakvezető kutyával összefüggésben felmerült költségek támogatása 599 0 - megváltozott egészségi állapotú személyek életvitelét megkönnyítő spec.eszközök vételárának tám. 1 751 0 - sporttevékenységhez kapcsolódó kiadások 511 021 19 376 - szenvedélybetegségekről való leszoktatás 2 295 15 - egészségpénztár egészségügyi célú önsegélyező feladatának ellátása körében nyújtott szolgáltatás 44 709 135 2 406 262 - ebből: gyógyszer vételárának támogatása 31 558 877 1 572 531 - gyógyászati segédeszköz vételárának támogatása 12 737 839 810 393 - kieső jövedelem teljes vagy részleges pótlása betegség miatti keresőképtelenség esetén 404 174 23 052 - hátramaradottak segélyezése halál esetén 8 245 286 - gyógyüdülés, egészségügyi üdülés 99 252 11 305 - Életmódjavító egészségpénztári szolgáltatások 1 187 981 58 312 4,91% ebből: természetgyógyászati szolgáltatások 6 666 117 - rekreációs üdülés 3 029 558 - sporteszközök vásárlásának támogatása 967 859 57 498 - életmódjavítást elősegítő kúrák 34 099 0 - gyógyszer vételárának az életmódjavító körbe tartozó támogatása 84 527 139 - gyógyászati segédeszköz vételárának az életmódjavító önsegélyező szolgáltatási körbe tartozó támogatása 91 801 0 - * Forrás: www.pszaf.hu Tagjaink összesen 422 479 alkalommal vettek igénybe szolgáltatást 2 997 648 e Ft értékben. A gyógyszerek és gyógyhatású készítmények, gyógyászati segédeszközök vásárlásá- 6.oldal
hoz igénybevett támogatás a szolgáltatási kiadások közel 80 %-át adja, értéke 2 382 924 e Ft, tételszámot tekintve pedig ez az arány még magasabb. Ebben a szolgáltatási csomagban egy esetszám átlagosan 5 984 Ft-ot képvisel. Jelentős, 14,48 %-os részarányt képviselnek a szakorvosi, magánorvosi ellátások finanszírozásához igénybevett támogatások, melyre 464 049 e Ft-ot fordítottak a pénztártagok. A sporteszköz vásárlás támogatásának igénybevétele 57 498 e Ft volt 2012-ben, ez a szolgáltatási kiadások 1,92 %-a. Összességében a szolgáltatások kiadásai az előző évinél 5,23 %-kal alacsonyabban, közel a tervezett szinten alakultak. A tagok az általuk igénybe vett szolgáltatásról, illetve a szolgáltató kiválasztásáról maguk döntenek, így az igénybe vett szolgáltatásért kifizetett összeg és a szolgáltatás színvonala közötti összhang érvényesülését a kereslet-kínálat törvényszerűségei alapján a piaci mechanizmusok biztosítják. A piaci részesedése az egészségpénztári szolgáltatásokat tekintve 5,28 %. A szolgáltatási kiadások szolgáltatáscsoportonkénti megoszlását 2008-2012. években az alábbi diagram szemlélteti: 7.oldal
c) Működési jellegű kiadások Megnevezés Egészségpénztári szektor* Vitamin Egészségpénztár adatok e Ft-ban Piaci részesedés (%) Anyagjellegű kiadások 2 150 137 68 411 - Személyi jellegű kiadások 1 330 636 83 817 - Kisértékű tárgyi eszközök beszerzése 8 775 448 - Egyéb kiadások 1 350 141 3 169 - Felügyeleti díj 18 119 653 - Beruházások, felújítások 109 879 6 259 - Összesen 4 967 687 162 757 3,28% Szolgáltatások kiadásai 56 725 731 2 997 648 5,28% Ezer Ft szolgáltatásra eső működési kiadás (Ft) * Forrás: www.pszaf.hu MŰKÖDÉSI JELLEGŰ KIADÁSOK 2012. év 87,57 54,29 - Míg a bevételek, illetve a szolgáltatási kiadások tekintetében 5,3 % körüli részesedéssel bír a Pénztár, a működési kiadásokat tekintve ez az arány 3,28 %, azaz a magas színvonalú szolgáltatás nyújtása mellett igen alacsony működési költséggel üzemel. Ezt bizonyítja, hogy míg az országos adatok alapján a pénztárak átlagosan 1 000 Ft értékű szolgáltatást 87,57 Ft költséggel biztosítottak 2012. évben, Pénztárunk ugyanezen mutatója 54,29 Ft/ezer Ft szolgáltatási kiadás, mely jelentős hatékonyságkülönbséget jelez a javára. 8.oldal
d) A tartalékok alakulása A vagyon tekintetében a 4,92 %-os részesedéssel bír a szektor piacán. Az alapok alakulását részletesen az alábbi táblázat mutatja be: Megnevezés Egészségpénztári szektor* Vitamin Egészségpénztár adatok e Ft-ban Piaci részesedés (%) Fedezeti alap 56 764 258 2 523 357 4,45% Működési alap 3 929 506 419 258 10,67% Likviditási alap 458 672 65 376 14,25% Összesen 61 152 436 3 007 991 4,92% * Forrás: www.pszaf.hu EGÉSZSÉGPÉNZTÁRI VAGYON ALAPONKÉNTI ÖSSZETÉTELE 2012. december 31. ALAPOK ALAKULÁSÁNAK ÖSSZESÍTŐ TÁBLÁZATA 2012. év adatok e Ft-ban Megnevezés Nyitó Tárgyévi növekedés Tárgyévi csökkenés Tárgyévi változás Tárgyévi záró Összes alapon belüli arány Fedezeti alap tőkeváltozása -1 538 14 222 31 150-16 928-18 466-0,61% Fedezeti alap tartaléka 2 475 864 3 099 174 3 033 215 65 959 2 541 823 84,50% Fedezeti alap összesen 2 474 326 3 113 396 3 064 365 49 031 2 523 357 83,89% Működési alap tőkeváltozása 16 811 6 728 6 594 134 16 945 0,56% Működési alap tartaléka 369 189 195 881 162 757 33 124 402 313 13,37% Működési alap összesen 386 000 202 609 169 351 33 258 419 258 13,94% Likviditási alap tőkeváltozása 200 0 142-142 58 0,00% Likviditási alap tartaléka 60 451 4 924 57 4 867 65 318 2,17% Likviditási alap összesen 60 651 4 924 199 4 725 65 376 2,17% Alapok tőkeváltozása 15 473 20 950 37 886-16 936-1 463-0,05% Alapok tartaléka 2 905 504 3 299 979 3 196 029 103 950 3 009 454 100,05% Alapok összesen 2 920 977 3 320 929 3 233 915 87 014 3 007 991 100,00% Mint a táblázatokból látható, 2012. évet mindhárom alap pozitív eredménnyel zárta, mely a Pénztár stabil likviditási helyzetét, kiegyensúlyozott működését mutatja. A tartalékokon belül a fedezeti tartalék 83,89 %-ot, a működési tartalék 13,94 %-ot, míg a likviditási tarta- 9.oldal
lék 2,17 %-ot képvisel. Az egészségpénztári szféra átlagos adataihoz képest a Pénztár megnyugtató mértékű működési és likviditási tartalékkal rendelkezik. e) A Pénztári befektetések alakulása A Pénztár eszközeit az egészségpénztári működés specialitásából adódóan csak megfelelően likvid, biztonságos értékpapírokba tudja befektetni. A vagyon így diszkontkincstárjegyekbe, illetve rövid lejáratú bankbetétbe került befektetésre. Ezek összetételét és alapok közötti megoszlását az alábbi táblázat mutatja: Megnevezés ÉLŐ BEFEKTETÉSEK ÁLLOMÁNYA ALAPONKÉNT 2012. december 31. Befektetés időpontja Lejárat Fedezeti alap Működési alap Likviditási alap adatok e Ft-ban Összesen D130206 2012.11.07. 2013.02.06. 418 282 45 000 34 000 497 282 D130306 2012.12.05. 2013.03.06. 1 789 000 287 765 31 000 2 107 765 Diszkont kincstárjegyek összesen: 2 207 282 332 765 65 000 2 605 047 LCA2150276-23502 2012.12.14. 2013.01.02. 60 000 0 0 60 000 LRV2150279-23508 2012.12.14. 2013.01.07. 14 000 26 000 0 40 000 LRV2151008-24700 2012.12.17. 2013.01.09. 30 000 30 000 0 60 000 LRV2152970-27971 2012.12.19. 2013.01.14. 50 000 0 0 50 000 LRV2154017-29745 2012.12.20. 2013.01.16. 50 000 0 0 50 000 LRV2154920-31243 2012.12.21. 2013.01.21. 55 000 0 0 55 000 LRV2156238-33408 2012.12.28. 2013.01.23. 60 000 0 0 60 000 Rövid lejáratú betétek összesen: 319 000 56 000 0 375 000 2 526 282 388 765 65 000 2 980 047 ÉLŐ BEFEKTETÉSEK MINDÖSSZESEN: Vételár A Pénztár letétkezelője 2006 óta az Erste Bank Hungary Zrt. A Pénztár vagyonkezelőt nem alkalmaz, vagyonát maga kezeli. f) A Vitamin Pénztárszolgáltató ZRt. 2012. évi tevékenysége A Pénztár a Küldöttközgyűlés 30/2011 (2011.XI.29.) számú határozatának megfelelően 2011. november 30-án a működési alap terhére finanszírozott 5 millió Ft alaptőke hozzájá- 10.oldal
rulással megalapította a SZÉP Magyarország ZRt-t, a társaságot a Cégbíróság 01-10- 047241 cégjegyzékszámon bejegyezte. Időközben a Igazgatótanácsának javaslata alapján a SZÉP Magyarország ZRt. Igazgatósága a részvénytársaság névváltoztatásáról döntött, a társaság elnevezését Vitamin Pénztárszolgáltató ZRt-re változtatta. Ennek oka, hogy jelenleg ez a név áll összhangban a társaság által végzett tevékenységgel. Ezt követően a Küldöttközgyűlés 31/2011 (2011.XI.29.) számú határozata alapján a Pénztár megkezdte a kártyarendszer üzemeltetésének kiszervezését a SZÉP Magyarország ZRthez. Ennek keretében a Pénztár a megújított szolgáltatási szerződéseket a mintegy 4 500 kártyaelfogadó szolgáltató partnernek kiküldte és a visszaérkezést követően a Pénztárszolgáltató megkezdte a szerződések feldolgozását. Ezzel párhuzamosan a Pénztár kezdeményezte a banki partnereknél a POS terminál elfogadói szerződések módosítását, melynek értelmében a banki tranzakciós díjakat a bankok 2012. április 1. napjától a Vitamin Pénztárszolgáltató ZRt. nevére számlázzák ki, ezt követően pedig azok a megújított szolgáltatói szerződésben foglaltaknak megfelelően - továbbszámlázásra kerülnek a szolgáltatói partnerek felé. A banki tranzakciós díjak ÁFA terhe így nem az Egészségpénztárt terheli, az ebből adódó működési költség megtakarítás 2012. évben meghaladta a 2 millió Ft-ot. A 2012-es üzleti évet a Pénztárszolgáltató mintegy 400 e Ft adózott eredménnyel zárta, mely a tulajdonos döntése alapján osztalékként kifizetésre kerül az Egészségpénztár részére. Az aktív piackeresés eredményeként a pénztárszolgáltató profiljába tartozó megkeresés érkezett a VITAMIN egészségpénztárhoz. Várhatóan 2013. második félévétől lehetőség nyílik egy újonnan alakuló pénztár adminisztrációjának kiszolgálására. Tőkeemelésre nem került sor. g) Kiegészítő vállalkozási tevékenység A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete engedélye alapján a Pénztár az alábbi kiegészítő vállalkozási tevékenységek végzésére jogosult: A Pénztár tagjai részére a pénztárral szerződésben álló egészségpénztári szolgáltatókat, azok szolgáltatásait, valamint egészségügyi tárgyú kiadványokat hirdethet. 11.oldal
PSZÁF határozat száma: E-IV/22/2008, kelte: 2008. szeptember 16. A hirdetési tevékenységből a Pénztárnak a beszámolási időszakban kiadása nem keletkezett, bevétele nem származott. A Pénztár kiegészítő vállalkozási tevékenység keretében a Pénztár részbeni tulajdonában álló gazdasági társaság útján más egészségpénztárak, illetve egészségpénztári pénztárüzemet ellátó gazdasági társaság részére a gazdálkodás nyilvántartását, ezen belül az egészségpénztári számlák fogadását és azok feldolgozását végezheti. PSZÁF határozat száma: E-IV/M-37/2009, kelte: 2009. december 17. Az engedélynek megfelelően a Pénztár közvetlenül nem végzett 2012. évben más pénztárak, illetve egészségpénztári pénztárüzemet ellátó gazdasági társaság(ok) részére ellenérték fejében szolgáltatást, tekintettel arra, hogy azt a résztulajdonában álló E2K Kft. végzi. A Pénztárnál 2012. évben a tevékenységgel kapcsolatban ráfordítás nem merült fel, bevétele semmilyen jogcímen nem keletkezett, ennek következtében a kiegészítő vállalkozási tevékenység eredménye nulla Ft volt 2012. évben. A Pénztár az E2K Kft-ben 20 % tulajdonrésszel rendelkezik, melyet a vásárláskori számla szerinti értéken (6 millió Ft) a befektetett pénzügyi eszközök között üzletrészként tart nyilván. Az E2K Kft. mérlegbeszámolója szerint 2011. évben 23 millió Ft nyereséget realizált, melyből 20 millió Ft a tulajdonosok döntése alapján osztalékként 2012. májusában kifizetésre került. Így a Pénztár az üzletrészére jutó mértékű, 4 millió Ft-os osztalékbevételt realizált, mely az E2K Kft ügyvezetőjének tájékoztatása szerint a 2012-es év üzleti eredménye alapján 2013-ban is hasonló nagyságrendű lesz. Ez esetben a 2009-es befektetés 2013 májusában 100 %-ban megtérül és a 6 millió Ft feletti osztalék kifizetés már tisztán nyereséget jelent a Pénztár számára. h) Befektetési környezet értékelése Állampapírpiac 2012. év egészében az állampapírpiacon minden lejáraton jelentős mértékben csökkentek a hozamok és ez a tendencia folytatódni látszik 2013-ban is. 2012 elején egy átmeneti növekedés után kismértékű hozamcsökkenés valósult meg. 12.oldal
A hozamcsökkenésben jelentős szerepet játszott az Európai Központi Bank bejelentése, mivel ennek következtében nagy mértékben csökkentek egyes eurózóna tagországok államadósságának fenntarthatóságával kapcsolatos kockázatok. Mind az eurózónában, mind a tengerentúlon javult a likviditási helyzet és nulla közelébe csökkentek a kockázatmentesnek tekintett eszközök hozamai, ami növelte a kockázatosabbnak tekintett eszközök, köztük a régiós állampapírok iránti keresletet. A régión belül Magyarország megítélését javította a kormányzat 3% -os maastricht-i deficitcél melletti elkötelezettsége is. Mind az érzékelt kockázatok csökkenése, mind a kockázatvállalási hajlandóság emelkedése növelte a magyar állampapírok iránti keresletet és az év közepétől újabb, nagyobb ütemű hozamcsökkentési trend kezdődött. A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa augusztustól decemberig 25 bázispontos lépésekkel fokozatosan 7,00%-ról 5,75%-ra csökkentette a jegybanki alapkamatot, mely szintén hozzájárult a hozamcsökkenéshez. A beszámoló készítés időpontjában az aktuális jegybanki alapkamat 5%. A rövid oldali referenciahozamok 2012 decemberének végén az egy évvel korábbinál 2,2-2,5 százalékponttal alacsonyabb szinten álltak. Az év eleji kiugrás után az év folyamán fokozatosan csökkentek a rövid hozamok. Az éven túli lejáratok esetében 3,4-3,7 százalékponttal csökkentek a referenciahozamok 2012 év egészében. A rövid hozamokhoz ha- 13.oldal
sonlóan a hosszú hozamok is átmenetileg megemelkedtek januárban, ám az év hátralévő részében fokozatosan és nagymértékben csökkentek. A különböző lejáratok hozam-változásának mértékét az alábbi táblázat mutatja be: Állampapírhozamok változása 2012-ben: (%) 3 hó 6 hó 1 év 3 év 5 év 10 év 15 év 2011.12.31 7,55 7,6 7,95 9,06 9,64 9,75 9,76 2012.12.31 5,33 5,28 5,4 5,61 5,89 6,11 6,11 Hozamváltozás -2,22-2,32-2,55-3,45-3,75-3,64-3,65 Az aukciós hozamok alakulása lényegében a referenciahozamok mozgását követte. Az éven belüli aukciós hozamok 2,0-2,5 százalékponttal csökkentek az év végéig. A 3, 10 és 15 éves lejáratokon 2,6-2,9 százalékponttal, az 5 éves lejáraton 3,6 százalékponttal csökkent az aukciós átlaghozam. Az egészségpénztári megtakarítások jellege és a likviditás folyamatos biztosítása miatt Pénztárunk továbbra is kizárólag rövid, éven belül lejáró diszkont kincstárjegyekbe és bankbetétbe fektet be. Pénztárunk a tavalyi év során is megfelelt a vonatkozó törvényi-, jogszabályi előírásoknak, a tagok megtakarításait szabályozottan, körültekintően, a maximális biztonság mellett elérhető legjobb hozam érdekében fektette be. 4) A MÉRLEG FORDULÓNAPJA UTÁN BEKÖVETKEZETT LÉNYEGES ESEMÉNYEK A mérleg fordulónapja óta a Pénztár alapvető működését befolyásoló esemény nem történt. 5) VÁRHATÓ TENDENCIÁK Egészségpénztárunk 2013-ra vonatkozó üzletpolitikájában nincs lényegi változás, tartalékképzésünk, befektetési politikánk megegyezik a 2012-re kialakítottal. A sávos tartalékképzésünk a tagdíjvolumen függvényében emelkedő fedezeti arányt eredményez, ezzel is ösztönözve a befizetési/megtakarítási hajlandóságot. 14.oldal
A befektetési üzletpolitikánkban továbbra is kizárólag állampapír befektetésekre korlátoztuk a mozgásteret, miután a tagi befizetésekként rendelkezésünkre bocsátott pénztári vagyontömeg átlagos futamideje alapvetően rövid futamidejű befektetéseket és magas likviditást indokol. Ugyanakkor az egészségpénztári számlának még mindig inkább a pénzforgalmi jellege tehát, hogy alapvetően a szolgáltatási igények finanszírozására szolgál, sem pedig a befektetési funkciója dominál. Ezt bizonyítja, hogy a fedezeti alap tárgyévi bevételéből a szolgáltatásra fordított összeg aránya 97,86 %. A befizetett összegek tehát rövid időn belül szolgáltatási igényként kifizetésre is kerülnek a pénztári számlákról. A tevékenység jogszabályi környezetét tekintve a minimálbér 98.000 Ft-ra történt emelése következtében 2013-ban a munkáltatók által egészségpénztárba fizethető hozzájárulás összege havi 29.400 Ft-ra emelkedett, viszont a hozzájárulást a személyi jövedelemadón felül 14 % EHO fizetési kötelezettség is terheli, mely összességében a munkáltatók számára az előző évi 30,94 %-kal szemben 35,71 %-os adó és járulékterhet jelent. Ez a közel 5 %-os emelkedés kedvezőtlenül érintheti a pénztári befizetéseket. Az egyéni befizetések adójóváírási lehetősége 2013-ban is megmaradt, mértéke 20%-, ezt a hozzáadott értéket megfelelő súlyán érdemes kezelni. A jelenlegi kamatkörnyezetben gondolunk itt a jegybanki alapkamat 5 %-os szintjére ugyanis a 20%-os hozzáadott érték immár egy közel 4 éves kockázatmentes kamatjövedelemnek feleltethető meg. A cafeteria rendszerén belül az egészségpénztári munkáltatói hozzájárulás a növekvő terhek ellenére egy olyan juttatási forma, mely nemcsak anyagi, de erkölcsi szempontból is fontos a munkavállalók számára, hiszen munkáltatójuk az egészségük finanszírozásához járul hozzá. Feladat továbbra is népszerűsíteni az egészségpénztárakat az egyéni befizetők körében, hiszen a magánszemély tagdíjbefizetése után változatlanul igénybe vehető az adójóváírás. Budapest, 2013. április 24. Schmidt Péterné IT-elnök 15.oldal