Pedagógiai napló Etika tanítási tapasztalatok a gimnázium 11. évfolyamán az ócsai Bolyai János Gimnázium és Kereskedelmi Szakközépiskolában a 2003-2004-es tanévben. Tankönyvünk: Kamarás István: Erkölcstan 11.évfolyam számára Krónika Nova Kiadó Bp.2001 Szöveggyűjtemény 11.osztály etika tanításához Krónika Nova Kiadó Bp.2001. A tankönyvet megvetettem a diákokkal, a szöveggyűjteményt nem. A 2003-04-es tanévet iskolánk papírgyűjtéssel kezdi. Ehhez csatlakozva az ökológiai etika fejezettel indítom az évet. 4 11.osztályos csoporttal dolgozom, létszámuk különböző, a legkisebb csoport 6 fős, a legnagyobb 25 fős. Csoportfüggő lesz a témaválasztásom, haladási tempóm és munkamódszereim, ezekből igyekszem egy szintézist adni, a legérdekesebb tapasztalatokat rögzíteni. Heti egy óra áll rendelkezésünkre. 1. Az első héten azt tűztem ki célul, hogy - felhívjam figyelmüket közös felelősségünkre bolygónk élővilágának megőrzésében, - személyesen is zöld tettekre buzdítsam őket - konkrét ismereteket szerezzenek ökológiai tényekről. Választott módszerem: -filmnézés -csoportbeszélgetés Videón megnéztük a Panorámából fölvett Barbara Pyle ismeretterjesztő dokumentumfilmet (20perc), amely kiváló kép-és hanganyaggal mutatja be azokat a pusztító folyamatokat a Földön, amelyeket az ember idéz elő. A film egyszerre tárgyilagos, ismeretközlő és élményadó, érzelmekre ható. A film nézése közben új adatokat, szakkifejezéseket jegyzeteltek. A maradék igen kevés 10-15 percben beszélni kezdtünk a látottakról. Arra igyekeztem fölhívni figyelmüket, hogy itt és most, máris mindenki tehet valamit saját, közvetlen környezetének védelmében. A füzetbe rajzolt zöld levélbe kerülhetnek fogadalmak, elhatározások. Két, számomra és szemmel láthatóan a diákok számára is elgondolkodtató megnyilvánulást idézek: A fiú Erdélyből költözött át 3 évvel ezelőtt. Szülei otthon redőnykészítéssel foglalkoztak, amelyhez maguk termelték ki a fákat az erdőből. Azt idézte fel a fiú, hogy milyen hatalmasnak érezték magukat, amikor egy nagy, erős fát ledöntöttek. Most viszont másképp is látja már az erdőt, és inkább sajnálja, ha ki kell vágni a fát. A másik történetben egy leány mondta el (szintén erdélyi) gyermekkorának ínségét. Arra a kérdésemre, szenvedtek-e valaha alapvető dolgokban szükséget, ő elmesélte, hogy gyakran még kenyérből sem kaphatott eleget enni, mert nem volt pénzük rá, s ezt ő nem értette, hiszen édesanyjánál gyakran látott sok pénzt. Édesanyja házmesterként dolgozott, és ő gyűjtötte össze a lakbért a blokkban, egykori otthonukban.
Mindkét történet hatással lehet, s reményeim szerint valamit változtat majd a fiatalok fogyasztói mentalitásán, szokásain. K.Lorenz: A civilizált emberiség nyolc halálos bűne c. olvasmányt adtam egy önként vállalkozónak következő órai kiselőadásra, illetve a tankönyv ökológiai etika c. fejezetét (154-157.o) mindenkinek kijegyzetelésre. Nem tudtunk elmélyülni egyetlen témában sem, felszínesen sok mindent érintettünk. A diákok még beszélgettek volna, saját tapasztalataikat hozták, de kicsöngettek. A film pozitívan hatott, az adatok megdöbbentették őket. (termőföld pusztulása, tengerszint emelkedése, fajok kihalása, népesség növekedése, javak elosztási aránya). Tisztáztuk az ökológia, bioszféra fogalmakat. 2. A második héten célom: - megismertetni K.Lorenz nyolc pontját, - azt értelmezni, megvitatni, fogalmakat tisztázni, Módszer: -tanári előadás -diák előadás, kommentár -csoportos vita, érvelés, beszélgetés Rövid tanári bevezető Konrad Lorenzről. A kiselőadást tartó diák pontonként ismerteti a kiáltványt, saját kommentárral látja el, táblára fogalmakat, vázlatot ír, a csoport hozzászól, értelmezi, példákat hoz. Párhuzamosan felidézzük a látott dokumentumfilmet, annak konkrét adatait. Legtöbb időt a természetes élettér pusztításának témája igényelte, sorakoztak a saját életükből vett példák. A másik, heves vitát kiváltó pont a technológiai verseny, a fogyasztási kényszer, amelyben vagyunk, s fel sem ismerve azt, jólétnek éljük meg. Felhívtam figyelmüket a gyorsaságlassúság következményeire, a mennyiség-minőség, siker és boldogság különbségére. Személyes felmérésem szerint a kisgimnazisták 17 fős csoportjából 2 főnek nincs mobiltelefonja. Kértem a 11.-es diákokat, érveljenek a mobiltelefon szükségessége mellett (12 éves életkorúak esetében). Igen kevés érvet hoztak föl, a divat kényszerítő erején túl. (beteg gyermek, túlaggódó szülő, gyakran utazó sportoló) Sajnos, a 8 pontból csak 3-4-et tudtunk megbeszélni, azokat sem igazi mélységükben. Házi feladatként kértem, állítsanak össze egy Fölösleges Termékeink listát. Valódi érdeklődést tapasztaltam a diákoktól. Sokan, sokféleképpen szóltak hozzá, emiatt kezdett szerteágazni a beszélgetés, kialakultak spontán beszélgető párok, csoportok. A nagyobb csoportokban a beszélgetéseket, vitákat szigorúbban kell moderálni, hogy ne váljon az osztály nyüzsgő hangyabollyá. Minthogy egy diákelőadónk volt, a nagyobb osztályokat még nem bontottam csoportokra, de ez elkerülhetetlen lesz a jövőben. Nem került sor a házi feladat ellenőrzésére a könyvből készített vázlat megbeszélésére, az ott leírtak értelmezésére, hiszen a 8 pontnak is csak a feléig jutottunk.
Tisztáztuk a természetes élettér, humánökológia, etológia, etika, technológiai verseny, infantilizálódás, szociális parazita, tolerancia, intolerancia, fogalmakat. 3. A harmadik héten célom: - folytatni a megkezdett munkát - befejezni, összegezni K.Lorenz 8 pontját - jelenidejű érvényességének kérdését fölvetni - új, a civilizáció következményeként megjelenő halálos bűnöket megnevezni Módszer: -diákelőadás, -csoportmunka, -nagycsoportban vita, megbeszélés Az óra kezdetén érzelmi ráhangolásként egy diák fölolvas egy részletet SZI-ETL indián törzsfőnök szavaiból, melyet az Egyesült Államok elnökének mondott akkor, amikor a fehérek meg akarták venni (ki akarták sajátítani) az indiánok földjeit. Ehhez kapcsolódva néhány ismétlő kérdéssel indulunk. Víz, föld, levegő lehet-e birtokba venni? Testvérei, védelmezői, vagy tulajdonosai, kizsákmányolói vagyunk a Földnek, a bioszférának? A Lorenz-i pontok közül megint kettőt voltunk képesek elmélyülten tárgyalni: az érzelmi eltompulás, unalom, közöny bűnét, és a tradíciók lassú kihalását, a generációk közötti szakadék mélyülését, az identifikációs zavart, válságot. Az egyik csoportban hosszan időztünk a nemzeti identitás kérdésénél, konkrét példákat hoztak arra, mikor érezték, hogy jó magyarnak lenni, s mikor érezték ezt kínosnak. Sok konkrét példa hangzott el az idősek tudásának semmibe vevéséről, illetve az interneten folytatott, gombnyomásra működő, gyors kapcsolat(le)építések komolyságáról, mélységéről. A 6 fős kiscsoportban sor került az emberiség dogmásíthatóságának, uniformizálódásának (egyelőre csak megemlítve a globalizációt) kérdésére is. A dogma fogalmának tisztázása után világossá vált a hatalmi manipulációs technikák alkalmazásának rendszere, s annak a személyre gyakorolt egyéniségvesztő hatása. (pl.: vegyél márkás holmit, te is márkás leszel; fogyassz kólát, fantát stb. boldoggá varázsol; szavazz a sóban, te döntesz mások életéről, az történik, amit te akarsz) Elhangzott két állítás, melyet többek is megerősítettek: 1. Csak egészség legyen, a többi pénzkérdés. 2. Mindegy milyen munkát végzünk, melyik sorba állunk be, csak jól megfizessék, és munka után azt tehessem, amit akarok. Mindkét állítást cáfolták néhányan a csoportban, de tovább léptünk. A Fölösleges Termékeink listákra nem került sor. Az összefoglaló óráig halasztódni fog, úgy érzem. Új házi feladatot nem adtam a csoportnak, egy Liget folyóiratból való írás (2003. szept. Szvetelszky Zsuzsa: Natúrhatnám polgár) ismertetésére való fölkészülést kértem egy diáktól. Az órán nem sikerült befejezni a nyolc pontot, kimaradt az atomenergia felhasználása.
A csoport élénken részt vett a megvitatandó kérdésekben, szemmel láthatóan a nagy többség bevonódott. A két, föntebb idézett mondatot súlyosnak ítélem, és nem hagyhatom további feldolgozás nélkül. Adósságaink, melyet nem tudtunk elvégezni még mindig: -a tankönyv szövege -a Fölösleges Termékek lista -az új halálos bűneink lista. Tisztázott fogalmak: identifikációs zavar, uniformizálódás, egyéniségvesztés, fogyasztási kényszer, dogmásíthatóság, manipuláció. 4. A negyedik héten célom: - összefoglalni a legfontosabb Lorenz-i szempontokat - világossá tenni a szemléletváltás fontosságát - a tankönyvi szöveg értelmezése, új megközelítések felvetése - az elkészült házi feladatok közzététele Módszerek: -tanári kérdések -önálló diákfelvetések -vázlatkészítés -játékos fogalommagyarázat - nézegetés Körkérdéssel indítottam, kinél, milyen olyan holmi van, amely fogyasztói szemléletéről szól, pazarlásáról, még inkább takarékosságáról? Érdekes dolgok kerültek elő, régi pulóverből készített tolltartó, már második éve(!) hordott sportcipő, testvértől örökölt dzseki, ki nem dobott régi cd-k ) Átismételtük Lorenz egy-egy pontját, a diákok szabad értelmezésében. Megbeszéltük a fogalmakat. Feladatként adtam felhívást, plakáttervet, tiltakozást készíteni a megbeszélt témák egyikéről. Szakirodalomként Juhász-Nagy Pál és Lányi András írásait ajánlottam, valamint két honlapot: www.lehetmasavilag.hu, www.bocs.hu. Nem tudtunk kellőképpen elmélyülni az egyes témákban. Választanom kellett: leragadunk egy helyen, s azt alaposan feldolgozzuk (min. 2 hónap még), vagy többet áttekintünk, ám azt felszínesebben. Az utóbbit választottam, annak reményében, valamelyik szálon érintetté válhat minden egyes diák. Az egyik nagy csoportban a tudósok felelősségéről beszélgetve merült fel az a kérdés, miért is kell a természetes kiválasztódás (elhullás!) folyamatába gyógyszerekkel beavatkozni, mi értelme van/lehet a selejtes emberpéldányok életben tartásának, hiszen ezek az egészségesek rovására élnek. Fasisztoidnak nevezte saját nézeteit az ezt felvető (igen értelmes, tájékozott, magas IQ-val rendelkező) diák. Más órán is felvetett hasonlókat, és ő egy problémás gyerek - jelezte nekem. Az osztály élénken helyeselt, felforrósodott körülötte a levegő. Mivel ez óra végén történt, annyit ígértem, hogy a következő órán megbeszéljük.
A többi csoportban ezek az órák a hagyományos tanárvezetésű órák voltak, a diákoknak alkalmuk volt véleményt formálni, vitázni. Hiányzott azonban eddig az igazán munkáltató, interaktív, élményadó jelleg. A tankönyvi szövegfeldolgozásra kevés idő jutott, valamint az otthoni munkájuk ellenőrzését is elmulasztottam. 5. Az ötödik héten célom: - számonkérés, dolgozat formájában Módszerem: -négy kérdést tettem föl, a következőket: 1. Magyarázd meg az ökológiai etikában tanultak alapján mit jelent: humánökológia, manipuláció, infantilizálódó társadalom, fogyasztási kényszer 2. Értelmezd: A Földet nem őseinktől örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön. 3. Írj 3-4 fölösleges terméket, magyarázd is meg, miért az! 4. Idézz föl három pontot a K. Lorenz által említett veszélyekből, támaszd alá adatokkal! Ezen kívül felolvastam nekik egy rövid írást (Frei-ítélet ÉS szept.16. Bakács Tibor Settenkedő tollából), melyre írásban reflektálniuk kellett. Kiadtam még feladatként, hogy készítsenek otthon mini plakátokat(ökoetika témakörben) az eddig tanultak alapján. A dolgozatot füzetükbe írhatták, mégpedig olyan módon, hogy minden jegyzetüket, és még a tankönyvet is használhatták hozzá. Abban a csoportban, ahol ama fasisztoid diák különös személye és véleménye került középpontba, jókora feszültséget éreztem és nem tudtam megíratni a dolgozatot. Náluk a forró szék játékot kezdeményeztem. Az említett diák szívesen vállalkozott rá, és a társak is igényelték a kibeszélést. Nyitott mondatokat fejeztek be: pl: Azt nem értem, furcsállom, nem kedvelem benned, hogy Azt becsülöm, értékelem benned, hogy Azt kívánom neked, hogy Miután ezeket végig mondták, a diák reflektált az elhangzottakra. Megdöbbentő komolysággal játszották ezt a játékot. Komoly morális problémák, erkölcsi ítéletek, elismerések és számonkérések hangzottak el. Közben többször figyelmeztetnem kellett, hogy ne vád, vagy tanács formájában véleményezzenek. Nehezükre esett olykor pontosan fogalmazni, s láttam, nem egy esetben bátorságra is szükség volt, hogy meg merjen szólalni az illető. Feszült, ám őszinte volt a légkör, a csoport kétharmada megszólalt. Óra végén jöttek hozzám, hogy folytassuk ezt a játékot és beszéljünk meg ugyanígy másokat is. Tapasztalat: A dolgozatírás eme módja szerfölött tetszett a diákoknak. Megelőztem ezzel a buta puskázásokat, a hagyományos dolgozatíratások stresszeit, nyugodtan keresgélhettek, rakosgathatták gondolataikat értelmes rendbe, s reményeim szerint a továbbiakban is szívesen fognak majd jegyzetelni (a füzetvezetés bizony olykor problémát okoz), ha tudják azt jól használni.
A forró szék -es csoportban olyan alapvető etikai normákról esett szó, mint mások lekezelése, gőg, nagyképűség, okosság, intelligencia, érzelmi intelligencia, tolerancia, udvariasság, megértés, mások érdekeinek képviselete, védelme. Nem volt tehát haszontalan az ökológiai etikától való elkanyarodás, és az sem baj, hogy nem írtuk még meg azt a dolgozatot. Következő órán szeretném megíratni, s ha a továbbiakban is igény mutatkozik rá, nem leszek ellene, hogy ilyen módon dolgozzunk az etika egyes fejezetein. Fontos lesz azonban, hogy képesek legyünk távolodni a konkrét esetektől. A személyes és egyedi kiindulópont legyen egy általánosabb elméleti megközelítéshez. Máris a tárgy nehézségeiről beszélhetünk. Rólam van szó az órán? Rajtam keresztül minden emberről? Játék ez, vagy tanulás? Elmélet, vagy gyakorlat? Hogyan lehet ebből felelni? Tényleg, hogyan? Ez az én szakmai dilemmám.