A trialogikus tanítási-tanulási modell

Átírás

1 Fekete Lilin Pedagógia- magyar tanári MA. I.évf Az irodalomtanítás módszertana szeminárium Czimer Györgyi A trialogikus tanítási-tanulási modell A trialogikus tanulás elmélete Hakkarainen és Paavola finn kutatók nevéhez köthető. Olyan elméleteket foglal magába, mint az újító, azaz innovatív tudásközösségek modelljei, és a tevékenységelmélet, mely az emberi tevékenységek objektum létrehozását hangsúlyozza. Központi eleme a fogalmi alkotás, létrehozás. A monologikus egyéni tanulás, és a dialogikus két vagy több személy közötti párbeszédre helyezi a hangsúlyt. A trialogikus tanulás két vagy több személy közötti olyan kölcsönhatásra fókuszál, ahol a harmadik résztvevő maga az objektum. Az objektum egy olyan tartalom, melyet közösen dolgoznak fel, vagy akár közösen hoznak létre. Ez lehet egy közösen létrehozott: wikipédia, fogalomtérkép, gondolattérkép, vitatérkép, projektbemutató előadás. A dialogikus és a trialogikus tanulás közötti különbség: 1

2 A MAPIT előzményei: Agondolattérkép és fogalomtérkép 1.Gondolattérkép A gondolattérkép megalkotója, aki a módszert és az ehhez tartozó információs és kommunikációs technológiai megoldásokat kidolgozta: Tony Buzan (1991) nevéhez fűződik. A gondolattérkép egy fő-központi fogalom köré épülő, belőle levezethető fogalmak, témák rendszerének képi formában való megjelenítése.készítése során egy központi, fő fogalomból indulunk ki és erre vonatkoztatva építjük fel a hozzá kapcsolódó fogalmakat. A térkép felépítése központosított,hierarchikus. A fogalmakat vonalak kötik össze, mely kapcsolati hálózatot alkot. A gondolattérképet felhasználhatjuk a mindennapi életben felmerülő problémák szemléltetésére, egy munkafolyamat megtervezésére is. A gondolattérkép segít, hogy gondolatainkat egy rendszerben lássuk, valamint átláthatóan megosszunk másokkal. Fontos, hogy a gondolattérkép kiegészíthető, átszerkeszthető, és ez a tulajdonsága teszi a hatékony tanulássegítő eszközzé. Használható ismeretek csoportosítására, kiemelésére, összefüggések megjelenítésére. Felhasználási területek: tananyag, szövegrész feldolgozása kreatív gondolkodás összegzés készítése jegyzetelés előadásra való felkészülés problémamegoldás 2

3 Gondolattérkép: 2.Fogalomtérkép Kidolgozója Joseph D. Novak (1977) nevéhez fűződik. A fogalomtérkép célja, hogy az új ismereteket rendszerbe rögzítse, valamint a már meglévő, megtanult ismereteket grafikus ábrázolás segítségével rendszerbe foglalja. A módszer segítségével, könnyebben átláthatóvá válik az ok-okozati összefüggések. A fogalomtérkép rendszere segít a fogalmak és az összefüggések vizuális megjelenítésében. A fogalomtérkép ábrája: a fogalmakat vonalak és nyilak kötik össze. Az összekötő vonalakon szereplő szavak jellemzik a másik fogalommal fennálló viszonyt. A fogalmak és az azok közti kapcsolatok hálózatot alkotnak, így vizuálisan jeleníti meg a rendszert. 3

4 Felhasználási területek: értelmes tanulás elősegítésé intézményi tudás megőrzése új tudás létrehozása jegyzetelés komplex ismeretek átadása Fogalomtérkép: A gondolattérkép és fogalomtérkép közötti különbségek: A két technika különböző, mégpedig abban, hogy míg a gondolattérkép elsősorban sugarasan felépülő fastruktúrák, addig a fogalomtérkép nemcsak ilyen lehet, hanem akár bonyolultabb is. 3.A beszélgetés, vita folyamatábrájának szerepe Vitatérkép segítségével könnyen követhetővé válik, hogy melyik fél mit mondott, mikor hangoztak el hozzászólások egy adott témával kapcsolatosan, milyen tennivalókat beszéltek meg, mikor hangoztak el kérdések. Könnyen követhetővé válik a közbeszólások 4

5 szövegkörnyezetei, sorrendje stb. a vitatérképezés, mint módszerrel lehetővé válnak az alábbiak: a hozzászólások helyes sorrendje megbeszélések strukturálása vita haladási iránya vélemények (támogató-ellenvélemények) kiemelése a sok információ egyszerű grafikus megjelenítése emlékezeterősítés mások véleményének tiszteletbentartása Ezek a szerepek, funkciók segítik a megbeszéléseket, oktatási környezetben is jól alkalmazhatóak, hatékonyan segítik a tanulást. MAPIT Gondolattérkép továbbfejlesztéseként is értelmezhető. Viták moderálására fejlesztették ki, párhuzamosan több központi fogalom felépítésére és strukturálására alkalmas. Ez a szoftver alkalmas szövegek, képek, hangok megosztására, szerkesztésére, valamint mindezeket egy térképezési programmal teszi követhetővé. Az alkalmazás jól használható értekezletek, megbeszélések, online találkozók segédeszközeként. A valódi vagy virtuális térben történő kijelentéseket, ötleteket stb.. modellezi a gondolatmeneteket, egy grafikus formában rögzíti, hogy a későbbi felhasználás során könnyen átlátható legyen a vita egymásba fonódó szálai. A Mapit hatékony segítője az együttműködő tanulásnak, hiszen a tanulók megbeszélik az órákon hallottakat, felmerült kérdéseket, megoldási stratégákat,ötleteit és ez az alkalmazás mindezek rögzítésére felhasználhatja. Így a későbbi elemzésre, emlékeztetőként felhasználhatja. Az alkalmazást nemcsak élő megbeszéléshez használhatjuk, hanem közös dokumentumok készítésére is. A tudásmegosztás hatásos eszköze, hiszen a tudástérkép, ezáltal jól áttekinthetővé válik. Ez az alkalmazás csoportmunkára épül, tehát az oktatásban is jól használható, mint többszereplős tudásépítés. 5

6 Felhasznált források: Molnár P. Kárpáti A.: Az együttműködő tanulás támogatása az oktatási informatika eszközeivel: MapIt vitatérkép In: Új pedagógiai szemle 59.évf.2.sz/ pp. ldrajztanitasban/images/m6035e362.jpg 6