Tanítási gyakorlat. 2. A tanárok használják a vizuális segítséget - képeket adnak.

Átírás

1 1. szakasz - tanítási módszerek 1. A tananyagrészek elején megkapják a diákok az összefoglalást, jól látható helyen kitéve vagy a füzetükbe másolva mindig elérhetően, hogy követni tudják. 2. A tanárok használják a vizuális segítséget - képeket adnak. 3. A tanárok használják a rajzoltatást: képzetalkotás - szövegértéshez pontos rajzokat készítenek a diákok. 4. A tanárok használják a rajzoltatást: vizualizáció - a fogalmakról saját képet készítenek a diákok. 5. A tanárok használják a pókábra módszert: kiemelik a lényeget a fő ágakra, a diákok kiegészítik az ábrát.

2 2. szakasz - a tanterem minősége 1. A tanteremben stratégiai szempontból megfelelő helyeken láthatók a kulcsszavak / kifejezések, melyek az adott anyagot, témát fedik le. 2. Az egyes eszközök / források pontos helye egyértelműen feltüntetett és elérhetőségük megfelelően szervezett. 3. Rendelkezésre állnak asztali segédeszközök, melyek használatára ösztönzik a tanulókat. 4. A terem szellőzése, hőmérséklete, megvilágítása is megfelelő.

3 3. szakasz - a tanóra szervezése és levezetése 1. A "kevesebb több" szabály értelmében a tanár meghatározza, mi az a legkevesebb, amit el kell érnie mindenkinek az adott tananyagban. A lényegeset kiválasztja. 2. A foglalkozások elején a tanár világosan megfogalmazza a célokat (felvázolja a teljes képet). 3. Az anyagokot hozzákapcsolja a korábban tanultakhoz 4. A fontos pontokat és/vagy az új/fontos fogalmakat kiemeli, megmagyarázza és világosan rögzíti például felsorolások, poszterek stb. segítségével. 5. A tanár multiszenzoriális megközelítést alkalmaz, minden tanulási stílust figyelembe véve. (Látás, hallás, mozgás segítségével tanulás.)

4 4. szakasz - a tananyag átadásának módszerei 6. Minimális követelmény van a diszlexiásokkal szemben a táblán, illetve a tankönyvekben található információ rögzítését / másolását illetően. 7. A tanár jegyzetekben foglalja össze a tanulnivalót, amelyhez könnyen hozzáférnek a tanulók. 8. A tanulókat arra bíztatják, hogy többféle módon rögzítsék az információt, pl. pókábrával, felsorolásokban, képekkel. 9. A forrásokat / handoutokat a diszlexiás tanulók szükségleteinek megfelelően állítják elő: "kevesebb több" szabály, egy oldalon az információk, színek, ábrák, képek, grafikonok használata. 10. A diszlexiás tanulóknak nem kell az egész osztály előtt írniuk táblán vagy felolvasniuk. 11. Minden tanulót arra ösztönöznek, hogy aktívan részt vegyen a vitákban, megbeszélésekben.

5 5. szakasz - a tanulók aktivitása 12. A tanulókat kollaboratív munkára ösztönzik, beleértve a csoportmunkát, a jegyzetek megosztását, tanulótársakat stb. 13. A foglalkozások tempója figyelembe veszi a tanulók szükségleteit és a tanár külön gondolkodási időt, agyszünetet és neurológiai harmonizációt (egyensúly gyakorlatot, mozgást) is beletervez az órába. 14. A tanulóktól nem várják el, hogy egyszerre több feladaton dolgozzanak, a feladatok világosan elkülönülnek és egyensúlyban vannak a nézést, hallgatást, tevékenységet és írást igénylő feladatok. 15. A tanulókat arra ösztönzik, hogy bátran tegyenek fel kérdéseket és szóbeli megjegyzéseket. 16. A diszlexiás tanulók számára külön időt biztosítanak a foglalkozások során az információ feldolgozására, valamint az írásra és olvasásra.

6 6. szakasz - az utasítások és a tananyag átadása 17. A fontos pontok kiemelésére a tanár hatékonyan használja a színeket, a vizuális segédeszközöket. 18. Az instrukciókat és az átadott információt kis adagokra lebontva kapják a tanulók, egyszerre nem több mint három világos információdarabot. Minden lépés után a tanár ellenőrzi, hogy a diákok értik-e az anyagot. 19. A handoutok megfelelnek a diszlexiásbarát elvárásoknak: szegmentáltak, egy oldalon vannak az összetartozó információk, a betűtípus Ariel vagy hasonlóan jól olvasható, a papír nem fényes fehér. 20. A házifeladatokat a tanár megfelelően elmagyarázza és a diszlexiás tanulók számára az instrukciókat egyértelműen leírja. 21. A házifeladatokat nem az óra utolsó perceiben osztja ki a tanár. A diákoknak van lehetőségük alkalmanként arra is, hogy többféle feladat közül válasszanak. (Öndifferenciálás)

7 7. szakasz - értékelés 22. A tanulók megfelelő időközönként pozitív és konstruktív visszajelzéseket kapnak. 23. A tanár világosan elmagyarázza az értékelési kritériumokat a tanulóknak. 24. Ahol lehet, a tanár a feladatokat / házifeladatokat a tartalom alapján értékeli, nem pedig a helyesírás, külalak szerint. 25. A tanár a tanulókat arra ösztönzi, hogy adjanak visszajelzéseket a feladatokról / házifeladatokról, majd ezeket a megjegyzéseket átgondolja és felhasználja a későbbi gyakorlat fejlesztésében. 26. A tanár egyértelmű és teljesíthető határidőt szab a feladatok / házifeladatok beadásásra, amit jelez a tanulók felé és megbeszéli velük azt, majd egyértelműen rögzíti.

8 8. szakasz - tanulásszervezés 27. A tanulók tudják, hol és miként tudnak további segítséget szerezni a feladatok /házifeladatok megoldásához, ha szükséges. 28. Emlékeztetők, úgy mint jegyzetfüzetek, személyi ellenőrzőlisták stb., segítenek abban, hogy a tanulók ne felejtsék el, milyen tárgyakat / eszközöket kell hozniuk későbbi alkalmakra. 29. A tanár segíti a diákokat a tanulás szervezésében, az egyes tananyagoknál elmondja, hogyan lehet azt a legjobban elsajátítani. 30. A tanár támogatja a diákokat tanulókörök kialakításában. 31. A tanár támogatja a diákokat szinvonalas fejlesztő szabadidős foglalkozásokra: művészetek, stratégiai játékok, sportok.