Nemzeti Munkaügyi Hivatal Összefoglaló a munkaerő-kölcsönzők 2012. évi tevékenységéről 28 Vas 21 Győr- Moson- Sopron 54 Zala Veszprém Somogy 5 25 Budapest 389 Jász- Nagykun- Szolnok 35 Komárom- Esztergom 69 Tolna Fejér 33 7 25 Nógrád 17 Pest 100 Bács- Kiskun Heves 15 Csongrád 31 Borsod- Abaúj- Zemplén 47 Békés 14 Hajdú- Bihar 18 Szabolcs- Szatmár- Bereg 23 70 db - (2) 21 db 69 db (11) Baranya 5 db 18 db (7) 26 A működő munkaerő-kölcsönzők száma (székhely és telephely együtt) megyénként a 2012. december 31-ei állapot alapján (db) Budapest 2013. április
Készült A Nemzeti Munkaügyi Hivatal Kutatási és Elemzési Főosztályán Főosztályvezető: Busch Irén Készítette: Székács Tamás 2
Tartalomjegyzék I. Bevezetés... 4 II. A munkaerő-kölcsönzők főbb adatai... 5 III. A munkaerő-kölcsönzőkkel szerződött foglalkoztatók főbb adatai... 8 IV. A munkaerő-kölcsönző cégekkel szerződött adatai... 11 V. A teljesített munkanapjaira és a részükre kifizetett bruttó keresettömegre vonatkozó adatok... 17 VII. A külföldre történt munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó adatok... 22 VIII. Táblázatok... 24 3
I. Bevezetés A munkaerő kölcsönzése Magyarországon a Munka Törvénykönyve 2001. július 1-jei módosításával vált lehetővé. A munkaerő-kölcsönzők működését a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásról szóló 1991. évi IV. törvény, valamint a törvény alapján kiadott, a munkaerő-kölcsönzési és a magán-munkaközvetítői tevékenység nyilvántartásba vételéről és folytatásának feltételeiről szóló 118/2001. (VI. 30.) Korm. rendelet szabályozza, valamint az ezt módosító Korm. rendeletek: a 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet, a 285/2009. (XII. 11.) Korm. rendelet, továbbá a 171/2011. (VIII. 24.) Korm. rendelet. A 118/2001. (VI. 30.) Korm. rendelet szigorú feltételekhez köti a tevékenység gyakorlását, a nyilvántartásba vételt a székhely szerint illetékes kormányhivatal munkaügyi központjához rendeli. A nyilvántartás vezetésén kívül a munkaügyi központok végzik a feltételek fennállásával és a tevékenység gyakorlásával kapcsolatos hatósági ellenőrzést is. A munkaerő-kölcsönzés egy speciális atipikus foglalkoztatási forma, a foglalkoztatás három fél megállapodásával valósul meg: a munkavállaló, a kölcsönvevő, valamint a kölcsönző cég által. A kölcsönzött munkavállalót a kölcsönvevőnél történő foglalkoztatás 184. napjától ugyanazok a jogok illetik meg, mint a kölcsönvevő cég belső dolgozóit. A 118/2001. (VI. 30.) Korm. rendelet évenkénti adatszolgáltatási kötelezettséget ír elő a munkaerő-kölcsönzők éves tevékenységére vonatkozóan, amely kötelezettséget a tárgyévet követő január 31-éig kell teljesíteni. A 2011. évtől a munkaerő-kölcsönzőknek telephelyenként kell az illetékes kormányhivatal munkaügyi központjának a kormányrendeletben meghatározott adattartalmú adatlapokat eljuttatni. A megyei kormányhivatalok munkaügyi központjai a tárgyévet követő március 31-éig továbbítják az összegyűjtött adatokat a Nemzeti Munkaügyi Hivatal illetékes munkatársa részére. 4
II. A munkaerő-kölcsönzők főbb adatai A 2012. december 31-ei állapot szerint a munkaerő-kölcsönzők közül 721 db székhelyként, 261 db pedig telephelyként működött az országban, számuk együttesen 982 db-ot tett ki. Ez utóbbi adat a 2011. december 31-ei állapothoz képest 3,3%-os növekedést jelent. 2012-ben összesen 279 db székhely, 207 db telephely kérte nyilvántartásba vételét, 217 db székhely, 166 db telephely pedig törlésre került a nyilvántartásból. Az adatszolgáltatási kötelezettségnek eleget tevő székhelyek száma 645 db, a telephelyek száma pedig 222 db volt, együttes számuk 867 db-ot tett ki. Az adatszolgáltatási kötelezettségnek 1,3%-kal több munkaerő-kölcsönző tett eleget mint egy évvel korábban. Az adatszolgáltató székhelyek közül 628 db jogi személyiséggel rendelkező vállalkozás, 13 db pedig jogi személyiséggel rendelkező nonprofit szervezet volt. A telephelyek körében 220 db jogi személyiséggel rendelkező vállalkozás működött. Jogi személyiség nélküli gazdasági társaság keretében 4 db kölcsönző székhelyként, 2 db telephelyként szerepelt a nyilvántartásban. A munkaerő-kölcsönzők székhely és telephely együttesen nézve döntő hányada, 87,1%-a csak belföldre folytatott kölcsönzést, közel 10,0%-uk végezte belföldre és külföldre is ezt a tevékenységet, míg csak külföldre 3,1%-uk fókuszált 2012-ben. 2011-hez képest a tárgyévben 6,7%-ponttal nőtt azoknak a kölcsönzőknek az aránya, amelyek belföldre és külföldre is egyaránt folytattak kölcsönzést, viszont 5,3%-ponttal csökkent csak a belföldre, 1,4%-ponttal pedig csak külföldre kölcsönzők aránya. Az adatszolgáltató és a működő munkaerő-kölcsönzők területi elhelyezkedésével kapcsolatban azt mondhatjuk, hogy számuk a korábbi évekhez hasonlóan a székhelyek és a telephelyek száma együttesen nézve a legnagyobb Közép-Magyarországon volt, ezen belül is a Főváros súlyát kell kiemelnünk. Az adatszolgáltató és a működő kölcsönzők aránya ebben a régióban megközelítette az 50,0%-ot. A Fővárosban a működő munkaerő-kölcsönzők 39,6%-a, Pest megyében pedig 10,2%-a volt található. Ez követően Közép-Dunántúlt és Nyugat-Dunántúlt emelhetjük ki, ahol a működő és az adatszolgáltató székhelyek valamint telephelyek több mint 10,0%-át találjuk. A két régión belül Komárom Esztergom és Győr-Moson-Sopron megyék szerepe meghatározó. 5
Az adatszolgáltató és a működő munkaerő-kölcsönzők fontosabb adatai megyénként a 2012. december 31-ei állapot szerint Régió/megye Az összes működő munkaerőkölcsönző (székhely és telephely együtt) száma számának megoszlása Index, 2012/2011 (%) Az összes adatszolgáltató munkaerő-kölcsönző (székhely és telephely együtt) száma számának megoszlása Index, 2012/2011 (%) db % db % Budapest 389 39,6 104,3 341 39,3 100,3 Pest 100 10,2 95,2 90 10,4 96,8 Közép-Magyarország 489 49,8 102,3 431 49,7 99,5 Fejér 33 3,4 82,5 31 3,6 83,8 Komárom-Esztergom 69 7,0 107,8 53 6,1 108,2 Veszprém 25 2,5 138,9 17 2,0 130,8 Közép-Dunántúl 127 12,9 104,1 101 11,6 102,0 Győr-Moson-Sopron 54 5,5 105,9 50 5,8 100,0 Vas 28 2,9 116,7 27 3,1 112,5 Zala 21 2,1 95,5 21 2,4 95,5 Nyugat-Dunántúl 103 10,5 106,2 98 11,3 102,1 Baranya 26 2,6 108,3 21 2,4 110,5 Somogy 5 0,5 41,7 5 0,6 50,0 Tolna 7 0,7 87,5 7 0,8 87,5 Dél-Dunántúl 38 3,9 86,4 33 3,8 89,2 Borsod-Abaúj-Zemplén 47 4,8 109,3 42 4,8 105,0 Heves 15 1,5 115,4 13 1,5 100,0 Nógrád 17 1,7 154,5 15 1,7 136,4 Észak-Magyarország 79 8,0 117,9 70 8,1 109,4 Hajdú-Bihar 18 1,8 75,0 18 2,1 78,3 Jász-Nagykun-Szolnok 35 3,6 92,1 33 3,8 103,1 Szabolcs-Szatmár-Bereg 23 2,3 109,5 18 2,1 90,0 Észak-Alföld 76 7,7 91,6 69 8,0 92,0 Bács-Kiskun 25 2,5 125,0 24 2,8 126,3 Békés 14 1,4 77,8 14 1,6 93,3 Csongrád 31 3,2 140,9 27 3,1 150,0 Dél-Alföld 70 7,1 116,7 65 7,5 125,0 982 100,0 103,3 867 100,0 101,3 A 2011. évhez képest a Dél-Dunántúlon és az Észak-Alföldön csökkent a működő munkaerő-kölcsönzők száma. A Dél-dunántúli csökkenés elsősorban a Somogy, másodsorban pedig Tolna megyei változásoknak tudható be. Az Észak-Alföldön tapasztalható csökkenés ugyanakkor elsősorban a Hajdú-Bihar megyében, másodsorban pedig a Jász-Nagykun- Szolnok megyében bekövetkező csökkenés eredménye. A kölcsönzéssel foglalkozó működő székhelyek és telephelyek együttes száma a legnagyobb mértékben Nógrád, Csongrád, Veszprém és Bács-Kiskun megyében növekedett 2012-ben 2011-hez viszonyítva. A legnagyobb súllyal szereplő Fővárosban 4,3%-kal bővült a működők száma, míg Pest megye esetében 4,8%-os csökkenés következett be. 6
Az adatszolgáltatási kötelezettségnek eleget tevő cégek 2012-ben összesen 141,0 milliárd forintnak megfelelő nettó árbevételt realizáltak 1, amely a 2011. évinél 5,8%-kal kisebb összeget jelent. A gazdasági ágakat nézve kiemelhetjük, hogy két ágban haladta meg az árbevétel a 10,0 milliárd Ft-ot: a feldolgozóiparban és az adminisztratív szolgáltatás területeken. A feldolgozóiparba irányuló kölcsönzések összesen 81,7 milliárd Ft-nak (az összárbevétel 58,0%-a) megfelelő árbevételt eredményeztek, az adminisztratív szolgáltatások ág területre történt kölcsönzések pedig 16,1 milliárd Ft-ot (az összárbevétel 11,4%-a). Emellett kiemelhetjük még az információ, kommunikáció, a szállítás, raktározás, a kereskedelem nemzetgazdasági ágakat, ahol a nettó árbevétel 6,1 milliárd és 9,2 milliárd Ft között alakult.. A feldolgozóiparban a gép, gépi berendezés gyártása, a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása, az egyéb feldolgozóipari; ipari gép, berendezés üzembe helyezése, javítása és a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása ágazatokat emelhetjük ki, ahol a nettó árbevétel 10,0 milliárd Ft felett volt a tárgyévben. Annak ellenére, hogy összességében 2011 és 2012 között csökkent a munkaerő-kölcsönzők által realizált nettó árbevétel, bizonyos gazdasági ágaknál növekedés következett be. A legnagyobb mértékben az energiaiparban (97,0%-kal), az adminisztratív szolgáltatás területen (90,6%-kal), az építőiparban (60,3%-kal) és a szállítás, raktározás (47,7%-kal) területen. A munkaerő-kölcsönzők árbevételének 78,7%-a fizikai foglalkozásúak (111,0 milliárd Ft), 21,3%-a pedig szellemi foglalkozásúak (30,0 milliárd Ft) után keletkezett. A fizikaiak körében a betanított munkások, a szellemiek körében pedig az ügyintézők, ügyviteli alkalmazottak foglalkoztatása után realizálódott a legtöbb bevétel. 2011-hez képest a fizikaiaknál emelkedett a nettó árbevétel (5,1%-kal), a szellemi foglalkozásúaknál viszont csökkent (31,8%-kal). 1 A kölcsönző cég által, a kikölcsönzött után realizált nettó árbevétel. Ha a cég további tevékenységet, tevékenységeket is folytatott a kölcsönzés mellett, ezeket a további jövedelmeket ez az adat nem tartalmazza. 7
A munkaerő-kölcsönzők nettó árbevétele állománycsoportonként (Ft) Állománycsoport 2011 2012 Index, 2012/2011 (%) Szakmunkás 31 590 474 811 36 719 470 033 116,2 Betanított munkás 59 076 987 345 61 485 756 515 104,1 Segédmunkás 15 004 257 532 12 806 564 052 85,4 Fizikai összesen 105 671 719 689 111 011 790 600 105,1 Ügyintéző, ügyviteli alkalmazott 38 406 240 640 26 283 193 386 68,4 Vezető, felső vezető, irányító 5 637 671 519 3 739 414 550 66,3 Szellemi összesen 44 043 912 159 30 022 607 936 68,2 Mindösszesen 149 715 631 848 141 034 398 536 94,2 2012-ben a munkaerő-kölcsönző cégektől kölcsönbevett (101 485 fő) közül a kölcsönbevevő foglalkoztatók összesen 24,4 ezer munkavállalót vettek át saját munkaerő állományukba, amely 24,0%-os arányt jelent. Területi szinten nézve azt mondhatjuk, hogy Csongrád, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Zala, Győr-Moson-Sopron, Jász-Nagykun-Szolnok, Borsod-Abaúj-Zemplén és Vas megyében volt a legmagasabb a kölcsönvevő foglalkoztatók által átvett aránya, meghaladta a 40,0%-ot. III. A munkaerő-kölcsönzőkkel szerződött foglalkoztatók főbb adatai 2 2012-ben összesen 8,5 ezer db foglalkoztatóval szerződtek a munkaerő-kölcsönzők, közülük a legtöbben a feldolgozóipari cégek köréből kerültek ki, arányuk 33,8%-át jelentette az összes szerződöttnek, amely 2,9 ezer db céget jelent. Jelentősebb szerepe van továbbá az adminisztratív szolgáltatás (24,2%), a kereskedelem (9,9%), a vendéglátás (8,6%) és az egyéb szolgáltatás (6,6%) területeken működő foglalkoztatóknak, akik ily módon elégítették ki átmeneti vagy tartós munkaerőigényüket. 2 A munkaerő-kölcsönzőkkel szerződő foglalkoztatók száma nettó létszámot jelöl, tehát egy foglalkoztató csak egyszer kerül figyelembe vételre, függetlenül attól, hogy az adott évben többször is kölcsönöztek részére munkavállalót. A korábbi években eltérő módszertannal készült az adatfelvétel, ezért e fejezet adatai a korábbi évek adataival nem összehasonlíthatók. 8
A munkaerő-kölcsönzőkkel szerződött foglalkoztatók száma nemzetgazdasági áganként (2012) Nemzetgazdasági ág (TEÁOR'08) Foglalkoztatók száma (db) Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 34 Bányászat 27 Feldolgozóipar 2 881 Villamos energia, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás 57 Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés Építőipar 309 Kereskedelem, gépjárműjavítás 844 Szállítás, raktározás 252 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 732 Információ, kommunikáció 325 Pénzügyi, biztosítási tevékenység 224 Ingatlanügyek 14 Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 118 Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység 2 066 Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás 11 Oktatás 6 Humán-egészségügyi, szociális ellátás 15 Művészet, szórakozás, szabad idő 23 Egyéb szolgáltatás 562 8 533 A feldolgozóiparban négy ágazatot emelhetünk ki ebből a szempontból: az egyéb feldolgozóipari; ipari gép, berendezés üzembe helyezése, javítása (foglalkoztatók 7,7%-a), fémalapanyag és fémfeldolgozási termék (foglalkoztatók 6,2%-a), a gép, gépi berendezés (foglalkoztatók 5,2%) és a villamos berendezés gyártása (foglalkoztatók 5,0%-a) ágazatokban volt a legmagasabb a munkaerő-kölcsönzőkkel szerződő foglalkoztatók aránya. 33 2012-ben a legtöbb munkaerő-kölcsönzővel szerződött foglalkoztató a Fővárosban volt található, az összes munkaadó több mint háromnegyede (77,8%-a) működött itt a tárgyévben. Győr-Moson-Sopron megyében a foglalkoztatók 4,9%-a, Pest megyében 3,1%-a működött, a legkisebb arányszám ebből a szempontból Tolna (0,1%), Nógrád (0,2%) és Somogy (0,2%) megyében volt található. 9
A munkaerő-kölcsönzőkkel szerződött foglalkoztatók száma, megoszlása megyénként 2012-ben Régió/megye A munkaerő-kölcsönzőkkel szerződött foglalkoztatók (székhely és telephely adatát együtt figyelembe véve) száma számának megoszlása db % Budapest 6 639 77,8 Pest 263 3,1 Közép-Magyarország 6 902 80,9 Fejér 227 2,7 Komárom-Esztergom 75 0,9 Veszprém 45 0,5 Közép-Dunántúl 347 4,1 Győr-Moson-Sopron 417 4,9 Vas 68 0,8 Zala 77 0,9 Nyugat-Dunántúl 562 6,6 Baranya 160 1,9 Somogy 21 0,2 Tolna 8 0,1 Dél-Dunántúl 189 2,2 Borsod-Abaúj-Zemplén 60 0,7 Heves 196 2,3 Nógrád 15 0,2 Észak-Magyarország 271 3,2 Hajdú-Bihar 55 0,6 Jász-Nagykun-Szolnok 59 0,7 Szabolcs-Szatmár-Bereg 27 0,3 Észak-Alföld 141 1,7 Bács-Kiskun 25 0,3 Békés 34 0,4 Csongrád 62 0,7 Dél-Alföld 121 1,4 8 533 100,0 Ha megvizsgáljuk a munkaerő-kölcsönzőkkel szerződő foglalkoztatók főbb mutatóit, az alábbi megállapításokat tehetjük: Egy foglalkoztatóra országosan 14,0 db munkaerő-kölcsönző jutott 2012-ben. Megyei szinten nézve legtöbb kölcsönző egy foglalkoztatóra vetítve a Fővárosban (27,9 db), majd Heves (16,3 db), Baranya (12,3 db), Somogy (10,5 db) és Győr-Moson-Sopron (10,4 db) megyében volt található. A legkisebb mutatószámokkal Nógrád (1,4 db) és Bács-Kiskun (1,4 db) megye rendelkezett. 10
Egy munkaerő-kölcsönzővel szerződött foglalkoztatóra átlagosan 11,9 fő foglalkoztatott jutott 3 országos szinten. A legmagasabb ez a mutató Somogy (86,7 fő/foglalkoztató), Jász-Nagykun-Szolnok (61,3 fő/foglalkoztató), Vas (57,3 fő/foglalkoztató) és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében (52,7 fő/foglalkoztató) volt. A legalacsonyabb pedig a Fővárosban (6,9 fő/foglalkoztató) és Baranya megyében (7,9 fő/foglalkoztató). Egy foglalkoztató átlagosan 1 527 munkanapra igényelte a kölcsönzőktől a munkaerőt. Az egy foglalkoztatóra jutó munkanapok száma legmagasabb Jász-Nagykun-Szolnok (9 106 munkanap/foglalkoztató) és Vas megyében (7 773 munkanap/foglalkoztató) volt, a legalacsonyabb pedig a Fővárosban (815 munkanap/foglalkoztató) és Baranya megyében (1 073 munkanap/foglalkoztató) volt. Az egy foglalkoztatóra jutó átlagos keresettömeg 10,3 millió Forintot tett ki 2012-ben. A legmagasabb ez a mutató Vas (59,6 millió Ft), Jász-Nagykun-Szolnok (58,6 millió Ft) és Borsod-Abaúj-Zemplén (49,2 millió Ft) megyékben volt, a legalacsonyabb pedig a Fővárosban (5,6 millió Ft), Heves (7,3 millió Ft) és Baranya megyékben (7,3 millió Ft). IV. A munkaerő-kölcsönző cégekkel szerződött adatai 2012-ben 101 485 ezer munkavállalónak volt munkajogi kapcsolata a munkaerőkölcsönzőkkel, ez 8,6%-kal (9,6 ezer fővel) kevesebb, mint a 2011. évi adat. A korábbi évek adatait vizsgálva megállapítható, hogy a gazdasági válság hatására jelentősen visszaesett a kölcsönzött száma 2009-ben. Ez év adatához képest 2010-ben jelentős mértékben nőtt 51 349 fővel a kölcsönzött munkaerő-állomány, viszont a 2010-et követően mindkét évben csökkenés volt regisztrálható. 3 A foglalkoztatottak számán jelen esetben a kölcsönzés keretében foglalkoztatott számát értjük. 11
fő A munkaerő-kölcsönzökkel szerződő száma, fő (2002-2012) 140 000 130 434 120 000 100 000 102 425 103 372 116 835 111 044 101 485 80 000 76 184 79 085 60 000 52 684 40 000 30 265 39 083 20 000 0 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 A kölcsönzött aránya az összes kölcsönzött munkavállalóhoz viszonyítva a legnagyobb a Fővárosban (45,2%) továbbá Pest (11,0%), Fejér (7,3%) és Győr-Moson- Sopron (5,9%) megyében volt 2012-ben. A legkisebb arányszámokat ugyanakkor Tolna, Nógrád, Bács-Kiskun és Békés megyében találjuk, ahol a kölcsönzött aránya legfeljebb 1,0%-ot tett ki. Abszolút számokban nézve a kölcsönzötteket, azt mondhatjuk, hogy mindössze három megyében kölcsönöztek több munkavállalót 2012-ben mint 2011-ben: Pest (4,2 ezer fővel), Jász-Nagykun-Szolnok (0,5 ezer fővel) és Vas (0,1 ezer fővel) megyében. Ezzel párhuzamosan lényegesen alacsonyabbak voltak a kölcsönzött létszámok Borsod-Abaúj- Zemplén (4,5 ezer fővel) megyében, a Fővárosban (2,5 ezer fővel), továbbá Győr-Moson- Sopron (2,3 ezer fővel), Zala (1,6 ezer fővel) és Fejér (1,0 ezer fővel) megyében. A nemzetgazdasági ágakat tekintve a 62,3%-át a feldolgozóiparba, 11,2%-át az adminisztratív szolgáltatás területekre kölcsönözték. A kereskedelem, az információ, kommunikáció, a vendéglátás és a szállítás, raktározás ágak esetében ezek az arányok 4-5% között alakultak. 2012-ben az előző évhez képest az adminisztratív szolgáltatás nemzetgazdasági ágban több mint kétszeresére emelkedett a kölcsönzött munkaerő száma, a tudományos és műszaki tevékenység és az energiaipar területére pedig harmadával több munkavállalót kölcsönöztek ki. 12
Nemzetgazdasági ág (TEAOR'08) Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat A kölcsönzött fontosabb adatai nemzetgazdasági áganként Kölcsönzött száma 2012-ben (fő) Kölcsönzött számának megoszlása 2012-ben (%) Kölcsönzött száma 2011-ben (fő) Kölcsönzött számának megoszlása 2011-ben (%) Kölcsönzött számának változása (fő), (2012-2011) Index, 2012/2011 (%) 831 0,8 801 0,7 30 103,7 Bányászat 214 0,2 705 0,6-491 30,4 Feldolgozóipar 63 210 62,3 71 867 64,7-8 657 88,0 Villamos energia, gáz-, gőzellátás, 704 0,7 1 341 1,2-637 52,5 légkondicionálás Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, 428 0,4 314 0,3 114 136,3 szennyeződésmentesítés Építőipar 896 0,9 1 181 1,1-285 75,9 Kereskedelem, gépjárműjavítás 4 951 4,9 5 036 4,5-85 98,3 Szállítás, raktározás 4 299 4,2 4 170 3,8 129 103,1 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 4 301 4,2 5 256 4,7-955 81,8 Információ, kommunikáció 4 401 4,3 6 481 5,8-2 080 67,9 Pénzügyi, biztosítási tevékenység 1 950 1,9 2 450 2,2-500 79,6 Ingatlanügyek 49 0,0 62 0,1-13 79,0 Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 2 145 2,1 1 573 1,4 572 136,4 Adminisztratív és szolgáltatást támogató 11 392 11,2 5 440 4,9 5 952 209,4 tevékenység Közigazgatás, védelem, kötelező 17 0,0 70 0,1-53 24,3 társadalombiztosítás Oktatás 22 0,0 25 0,0-3 88,0 Humán-egészségügyi, szociális ellátás 17 0,0 74 0,1-57 23,0 Művészet, szórakozás, szabad idő 143 0,1 158 0,1-15 90,5 Egyéb szolgáltatás 1 515 1,5 4 040 3,6-2 525 37,5 101 485 100,0 111 044 100,0-9 559 91,4 A kölcsönzött állomány a legnagyobb mértékű csökkenése az egészségügyi szolgáltatások, a közigazgatás és a bányászat területén következett be. Ezen túlmenően a feldolgozóiparban, az egyéb szolgáltatásban, az információ, kommunikációban, a vendéglátásban és a pénzügyi szolgáltatás gazdasági ágakban is jelentősebb mértékű csökkenés következett be. 13
A feldolgozóiparba a tárgyévben 63,2 ezer főt kölcsönöztek a munkaerő-kölcsönzők, ebből a legtöbb munkavállalót (12,0 ezer fő) a gép, gépi berendezés gyártása, a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása (10,8 ezer fő), a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása (7,9 ezer fő) és az egyéb feldolgozóipari; ipari gép. berendezés üzembe helyezése, javítása (7,4 ezer fő) ágazatokba. A sikeres kölcsönzések száma csak a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása (23,0%-kal), a járműgyártás (14,0%-kal) és a gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása (5,3%-kal) ágazatokban nőtt, ugyanakkor a textília, ruházat, bőr, és bőrtermék gyártása ágazatban esett vissza a legnagyobb mértékben, 68,4%-kal. Ez utóbbi mellett a villamos berendezés gyártása (40,0%-os) és az élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása (31,4%-os) ágazatot említhetjük. A foglalkozási főcsoportok vizsgálatánál három főcsoportok kell kiemelnünk a 2012. év tekintetében. Az összes kölcsönzött munkavállaló 37,4%-a (38,0 ezer fő) a gépkezelők, összeszerelők, járművezetők, 27,8%-a (28,2 ezer fő) a szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások főcsoportba került kölcsönzésre. Kereskedelmi és szolgáltatási foglalkozásokba a 10,8%-át (10,9 ezer fő) sikerült kölcsönbe adni. Összességében azt mondhatjuk, hogy e három főcsoportba kölcsönözték az összes kölcsönzött 76,0%-át. A 2011. évi adatokhoz képest a tárgyévben a kereskedelmi és szolgáltatási foglalkozások és a gazdasági, igazgatási, érdek-képviseleti vezetők, törvényhozók főcsoportjába kölcsönöztek több munkavállalót. Az előbbi főcsoportnál több mint kétszeres volt a növekmény, az utóbbi főcsoportnál pedig 14,5%-os. A kölcsönbeadott száma a legnagyobb mértékben a mezőgazdasági és erdőgazdálkodási (45,6%-kal), az egyéb felsőfokú vagy középfokú képzettséget igénylő (21,3%-kal) és a felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő (20,1%-kal) foglalkozások körében csökkent. 14
fő 40 000 A kölcsönzött száma foglalkozási főcsoportonként, fő (2012) 37 979 35 000 30 000 28 226 25 000 20 000 15 000 10 000 5 000 0 0 655 1 102 5 152 8 943 10 913 99 8 416 A kölcsönzött 89,8%-a (91,2 ezer fő) teljes munkaidőben dolgozott 2012-ben, 10,2%-a (10,3 ezer fő) pedig részmunkaidőben. A 2011. évi adattal összehasonlítva ez azt jelenti, hogy 27,5%-kal emelkedett a részmunkaidősök, ugyanakkor 11,4%-kal csökkent a teljes munkaidőben foglalkoztatottak száma. A teljes és részmunkaidőben foglalkoztatottak közel 80,0%-a egyaránt határozatlan idejű szerződéssel rendelkezett, továbbá mindkét csoport körében döntő többségében voltak a belföldre kölcsönzött. A teljes és részmunkaidőben foglalkoztatott számának megoszlása a munkaszerződés típusa és a kölcsönzés iránya szerint, % Foglalkoztatás formája Munkaszerződés típusa szerint Határozatlan idejű rendelkezők Határozott idejű rendelkezők Kölcsönzés iránya szerint Belföldre kölcsönzött Külföldre kölcsönzött Teljes munkaidőben foglalkoztatottak számának 78,8 21,2 98,1 1,9 megoszlása (%) Részmunkaidőben foglalkoztatottak számának 78,1 21,9 99,3 0,7 megoszlása (%) 78,7 21,3 98,2 1,8 15
A szerződést kötött 101,5 ezer munkavállaló 78,7%-a határozatlan idejű szerződéssel végzett kereső tevékenységet, amely 79,9 ezer fős létszámot jelent és a 2011. évi adathoz képest 0,6%-kal magasabb, viszont a határozott idejű szerződéssel rendelkező száma 31,8%-kal alacsonyabb (21,6 ezer fő). Mindez azt jelenti, hogy a kölcsönzött számának általánosságban való csökkenése 2011-ről 2012-re a kölcsönbeadott, határozott idejű szerződéses számának mérséklődésével járt együtt. A kölcsönzött döntő többségét belföldre adták kölcsön a munkaerőkölcsönzők, mindössze 1,8%-uk dolgozott külföldön. 2011-ben ez az arány 0,5%-ot tett ki, amely 1,3%-pontos növekedést mutat. A határozott idejű szerződéssel rendelkezők aránya a legmagasabb 2012-ben a mezőgazdaságban volt, meghaladta a 80,0%-ot, másodsorban pedig az oktatásban és az ingatlanügyletek területén volt a legjellemzőbb, az ebben a formában dolgozó aránya meghaladta a 60,0%-ot ezekben a nemzetgazdasági ágakban. Továbbá az energiaiparban és a pénzügyi szolgáltatások ágakban rendelkezett ilyen típusú szerződéssel a kölcsönzöttek legalább harmada. Összességében, a néhány fent említett kivételtől eltekintve a nemzetgazdasági ágak döntő többségében a határozatlan idejű szerződéssel történő foglalkoztatás a leginkább domináns, a legalább háromnegyede minden gazdasági ágban határozatlan idejű szerződéssel rendelkezett. Foglalkozási főcsoportonként vizsgálva azt mondhatjuk, hogy a mezőgazdasági és erdőgazdasági foglalkozások főcsoportjába sorolt kölcsönzöttek 77,8%-a határozott idejű szerződéssel rendelkezett. Emellett két további főcsoportban haladta meg a határozott idejű szerződéssel rendelkező kölcsönzött aránya a 20,0%-ot: a gépkezelők, összeszerelők, járművezetők és a szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások körében. Minden további főcsoportban a határozatlan idejű szerződéssel rendelkező aránya meghaladta 2012-ben a 80,0%-ot. 16
V. A teljesített munkanapjaira és a részükre kifizetett bruttó keresettömegre vonatkozó adatok 2012-ben a munkaerő-kölcsönzőkkel szerződött összesen 13,0 millió munkanapot dolgoztak, amely 7,1%-os csökkenést jelent a 2011. évi adathoz képest. A kölcsönzött által teljesített munkanapok számának és a részükre kifizetett bruttó keresettömeg idősora Év Teljesített munkanapok száma (nap) Kifizetett bruttó keresettömeg (Ft) 2002 3 460 510.. 2003 3 633 130.. 2004 5 443 081.. 2005 8 336 364.. 2006 17 179 711.. 2007 12 692 049.. 2008 14 776 954 75 236 409 257 2009 10 072 570 61 229 368 866 2010 15 879 892 93 322 126 713 2011 14 021 223 91 496 932 277 2012 13 026 650 88 244 722 289 Az utóbbi évek adatait vizsgálva jól látható, hogy a által teljesített munkanapok száma az egyes években nagyobb mértékben eltért egymástól, meglehetősen változóan alakult. A teljesített munkanapok számának egyértelmű növekedése a kétezres évek elején volt megfigyelhető, 2006-ot követően az egyik évben nagyobb mértékű növekedés, ezt követően pedig csökkenés zajlott le. A 2009. évi csökkenésben nyilvánvalóan a gazdasági és pénzügyi válságnak is releváns szerepe volt. 2010-ben egy erőteljesebb növekedés következett be 2009-hez képest, azonban 2011-ben és 2012-ben ismét mérséklődött a teljesített munkanapok száma. A határozatlan idejű szerződéssel dolgozók 10,4 millió, a határozott idejű szerződés keretében dolgozók 2,6 millió munkanapot dolgoztak a 2012. évben. A teljesített munkanapok száma 2011-ről 2012-re elsődlegesen a határozott idejű szerződéssel rendelkezők körében csökkent, 3,2 millió munkanapról 2,6 millió munkanapra, de egy ennél kisebb mértékű csökkenés figyelhető meg a határozatlan idejű szerződéssel dolgozók között is (10,8 millió munkanapról 10,4 millió munkanapra való csökkenés). 17
A kölcsönző cégek a 2012. évben alkalmazott 101,5 ezer munkavállalónak 88,2 milliárd forint bruttó keresettömeget fizettek ki, amely a 2011. évi adatnál 3,6%-kal kisebb összeget jelent. A határozatlan időre alkalmazottaknál 69,1 milliárd, a határozott szerződéssel foglalkoztatottak körében 19,2 milliárd forint került kifizetésre. A 2011. évi adatok ismeretében kiemelhető, hogy a határozatlan idejű szerződéssel rendelkező kölcsönzött részére kifizetett keresettömeg lényegében nem változott, viszont a határozott idejű szerződéssel rendelkezőknél 16,4%-os csökkenés következett be. Ha a kifizetett keresettömeget részletesebben megvizsgáljuk, az alábbi megállapításokat tehetjük: Az egy munkanapra jutó átlagos kereset 6 774 Ft/nap volt, ezen belül a határozatlan időre alkalmazottak napi átlaga 6 635 Ft/nap a határozott idejűeké 7 328 Ft/nap volt. Az egy napra jutó kereset a bázisévhez képest a 3,8%-kal növekedett, a határozatlan időre alkalmazottak esetében 4,6%-kal, a határozott időre alkalmazottak esetében pedig 2,8%-kal. 2012. évben a napi bruttó átlag keresetből kiindulva a havi átlagkereset 141 693 Ft volt, a határozatlan időre alkalmazottaknál 138 783 Ft, a határozott idejűeknél 153 276 Ft volt ez az összeg. Az egy hónapra jutó kereset 2011-hez képest 3,4%-kal emelkedett. Az egy főre jutó éves kifizetett keresettömeg a tárgyévben 869 535 Ft volt, amely 5,5%-kal haladja meg a 2011. évi keresettömegre vonatkozó adatot. VI. A kölcsönzött állománycsoportok és demográfiai szempontok szerinti jellemzői 2012-ben a 101,5 ezer kölcsönzött munkavállaló 86,7%-a (88,0 ezer fő) fizikai, 13,3%-a (13,5 ezer fő) szellemi foglalkozású volt. A fizikaiak közül a betanított munkások és a szakmunkások voltak a legtöbben, a szellemiek közül pedig az ügyintézők, ügyviteli alkalmazottak. A 2012. évben az egy évvel korábbihoz képest csak a szakmunkás és a vezető, felsővezető, irányító állománycsoportokban sikerült több munkavállalót kölcsönbe adni a munkaerő kölcsönző cégeknek. Szakmunkásból 27,1%-kal sikerült több munkavállalót munkához 18
juttatni, a vezető, felsővezető, irányítóknál ez az arány 14,1%-os volt. A kikölcsönzött száma a legnagyobb mértékben a segédmunkások (28,9%-kal) és az ügyintéző, ügyviteli alkalmazottak (28,2%-kal) körében csökkent A kölcsönzött száma állománycsoportonként és a munkaszerződés típusa szerint (2012) Munkaszerződés típusa szerint Állománycsoport Határozatlan idejű rendelkezők (fő) Határozott idejű rendelkezők (fő) Szakmunkás 21 206 3 604 24 810 Betanított munkás 38 128 13 551 51 679 Segédmunkás 9 334 2 210 11 544 Fizikai összesen 68 668 19 365 88 033 Ügyintéző, ügyviteli alkalmazott 10 670 2 134 12 804 Vezető, felső vezető, irányító 538 110 648 Szellemi összesen 11 208 2 244 13 452 Mindösszesen 79 876 21 609 101 485 A fizikai foglalkozásúak körében összességében magasabb a szellemiekhez képest a határozott idejű szerződéssel rendelkezők aránya, előbbiek esetében 22,0%-os (19,4 ezer fő), utóbbiaknál pedig 16,7%-os (2,2 ezer fő). A fizikaiak esetében a magasabb határozott idejű szerződéssel rendelkezők aránya annak köszönhető, hogy a betanított munkások (26,2%-a) jelentős része dolgozott ilyen típusú szerződéssel. A munkaerő-kölcsönzőkkel 2012-ben munkajogi kapcsolatot létesítő több mint 60,0%-a a 25-49 éves korcsoportba tartozott, a 25 év alattiak közel negyedét tették ki az összes kölcsönzöttnek, míg az 50 éves és afeletti korkategória aránya 13,8%-os volt. Ez a struktúra pregnánsan nem tér el a 2011. évi adatoktól. Annyit azonban megemlíthetünk, hogy egyedül a legidősebb korcsoportba tartozók száma nőtt a tárgyévben (7,4%-kal), a másik két esetben csökkenés következett be. 19
A kölcsönzött fontosabb adatai korcsoportok szerint (2012) Korcsoport Kölcsönzött száma, (fő) Kölcsönzött számának megoszlása, (%) Index, 2012/2011, (%) 25 év alatti 24 245 23,9 92,9 25-49 éves 63 394 62,5 88,0 50 éves és 50 év feletti 13 846 13,6 107,4 101 485 100,0 91,4 Ha az egyes csoportokban megvizsgáljuk a határozott és határozatlan idejű szerződéseket, azt mondhatjuk, hogy a határozott idejű szerződéssel rendelkezők aránya a 25 év alattiaknál volt a legmagasabb (23,3%-os), másodikként a 20-49 éveseket említhetjük (20,9%-uk rendelkezett ilyen típusú szerződéssel), harmadikként pedig a legidősebb korcsoportot (19,5%-os volt arányuk). A kölcsönzött 58,6%-a férfi, 41,4%-a nő volt a tárgyévben, a férfiak aránya 2011-hez képest 3,7%-ponttal. Viszont ha mindkét nem esetében a létszámok változását vizsgáljuk, akkor mind a férfiaknál mind a nőknél csökkenésről számolhatunk be, ahol a nők körében csökkent nagyobb mértékben a létszám, 8,0 ezer fővel. Ez a 2011. évi adathoz képest 16,1%-kal kevesebb. Iskolai végzettség szerint nézve a at, azt mondhatjuk, hogy a kölcsönzöttek 37,7%-nak (38,3 ezer fő) szakiskolai, szakmunkásképző végzettsége volt, a második domináns csoportot azok alkották, akik legfeljebb 8 általánossal rendelkeztek. Ez utóbbi csoport a 25,5%-át (25,5 ezer fő) tette ki. Szakközépiskolai végzettséggel rendelkezők 16,4%-át, a gimnáziumi végzettséggel rendelkezők 11,6%-át, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők 5,5%-át, a technikummal rendelkezők 3,3%-át tették ki az összlétszámnak. 20
fő 35 000 30 000 A kölcsönzött száma iskolai végzettség és a munkaszerződés típusa szerint, fő (2012) 30 941 25 000 20 000 18 934 15 000 13 272 10 000 5 000 6 917 7 364 3 393 9 327 2 453 2 850 4 552 503 979 8 általános vagy kevesebb Szakiskola, Szakközépiskola Gimnázium Technikum Egyetem, főiskola szakmunkásképző Határozatlan dejű rendelkező száma (fő) Határozott dejű rendelkező száma (fő) Az iskolai végzettségeknél is jól látszik, hogy minden egyes kategóriában a határozatlan idejű munkaszerződéses kölcsönzött a dominánsak. A határozott idejű szerződéssel bírók aránya a legmagasabb (26,8%-os) a legfeljebb 8 általánossal rendelkezők körében volt 2012-ben. Ezt követően a szakközépiskolai és a gimnáziumi végzettségűeket említhetjük, akiknek valamivel több mint 20,0%-uk tartozik az említett csoportba. A 2011. évi adatokkal 4 összehasonlítva kiemelhető, hogy a tárgyévben az egy évvel korábbiakhoz viszonyítva közel 19,0%-kal kevesebb felsőfokú végzettséggel rendelkezőt sikerült kölcsönbe adni a kölcsönző cégeknek, ugyanakkor közel 10,0%-kal többet a legfeljebb 8 általánossal, továbbá 2,3%-kal többet a szakiskolával, szakmunkásképzővel rendelkezők közül. 4 A 2012. évi és a 2011. évi adatokat csak bizonyos iskolai végzettség szerinti kategóriák mentén hasonlítjuk össze az adatlapok változása miatt. 21
VII. A külföldre történt munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó adatok 2012-ben összesesen 1,8 ezer munkavállaló kölcsönzése történt meg külföldre, mindez azt jelenti, hogy az összes kölcsönzött 1,8%-át sikerült külföldi foglalkoztatónál elhelyezni. 2011-ben 0,6 ezer fő kölcsönzése történt meg külföldre, amelyhez képest a 2012. évi adat több mint háromszoros növekedést jelent. Nem csupán a kölcsönzött száma növekedett kiemelkedő mértékben, hanem azoknak a országoknak a száma is, amelyek területére valamely munkavállalót sikerült az év folyamán kölcsönbe adni. E tekintetben több mint két és félszeres a növekedés. A külföldre történő kölcsönzések esetében a célországok és a kölcsönzött száma (2008-2012) Év Külföldre történő kölcsönzésnél a célországok száma, (db) Munkavállalók száma, (fő) 2008. év 11 206 2009. év 12 290 2010. év 9 235 2011. év 5 579 2012. év 13 1 846 2012-ben ahogyan már korábban is említettük összesen 8,5 ezer db cégnek kölcsönöztek munkaerőt a munkaerő-kölcsönzők, ebből 0,4 ezer db cég volt a külföldi kölcsönbevevők, foglalkoztatók száma. A legtöbb kölcsönbevevő cég Németországban (202 db) és Ausztriában (127 db) működött, a harmadik legfontosabb célország Franciaország volt, ahol 60 db cég vett igénybe kölcsönzésen keresztül magyar munkaerőt. A korábbi évek adatainak ismeretében azt mondhatjuk, hogy a legfontosabb három célország listája nem változott. Tovább folytatva az országok sorát, történt még kölcsönzés Romániába, Csehországba, Hollandiába, Olaszországba, Belgiumba, Luxemburgba, Szlovákiába, az egyéb európai országok közül Norvégiába, Svájcba, Európán kívüli országba pedig Izraelbe. A legtöbb kölcsönbevevő külföldi foglalkoztató az építőipar (221 db), a feldolgozóipar (102 db), a szállítás, raktározás (24 db), az energiaipar (22 db) és a bányászat (20 db) területén működött. A feldolgozóiparban a gép, gépi berendezés gyártása, a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása ágazatban működő cégek voltak a meghatározók.. 22
A külföldre kölcsönzött 95,9%-a teljes munkaidőben, 4,1%-a részmunkaidőben végzett kereső tevékenységet a tárgyévben. A teljes munkaidőben foglalkoztatottak aránya 6,2%-ponttal magasabb mint a belföldre kölcsönzöttek esetében. A külföldre kölcsönbeadott 99,2%-a fizikai foglalkozású volt, ezen belül a szakmunkások aránya a meghatározó (68,5%), másodsorban a segédmunkásoké, harmadsorban pedig a betanított munkásoké. Megjegyzendő, hogy a belföldre kölcsönzött hoz képest a szellemi foglalkozásúak súlya rendkívül alacsony. A szóban forgó több mint fele ipari és építőipari, 21,2%-a szakképzettséget nem igénylő (egyszerű), közel 10,0%-a pedig kereskedelmi és szolgáltatási foglalkozásban végzett munkát kölcsönzött munkaerőként. A nemzetgazdasági ágakat tekintve elmondhatjuk, hogy a kölcsönzött munkaerő 50,5%-a a feldolgozóiparba, 20,3%-a az építőiparba, 8,6%-a az adminisztratív szolgáltatás, 8,0%-a a szállítás, raktározás területre került kölcsönbeadásra 2012-ben. A kölcsönzött demográfiai adatait az alábbiakban foglaljuk össze: A külföldre kölcsönzöttek döntő többsége férfi (91,5%-a) volt 2012-ben, amely erőteljesen eltér a belföldre kölcsönzöttek nemek szerinti szerkezetétől (férfi: 58,0%; nő: 42,0%). A több mint háromnegyede 25 és 49 év közötti, e korcsoport súlya itt valamelyest nagyobb a belföldre kölcsönzöttekéhez képest (62,2%-os e korkategória aránya). Ezzel párhuzamosan a legfiatalabb és a legidősebb korcsoport aránya kisebb a belföldre kölcsönzöttekénél. Az iskolai végzettséget nézve elmondható, hogy a külföldre kölcsönzöttek között 2012-ben közel kétszer akkora volt a szakiskolával, szakmunkásképzővel rendelkezők aránya (71,8%) mint a belföldre kölcsönzött (37,1%) esetében. A legfeljebb 8 általánossal rendelkezők esetében éppen fordított a viszony, ugyanis míg a külföldre kölcsönbeadottak 13,7%-ának volt ilyen végzettsége, addig a belföldre kölcsönbeadottak 25,7%-ának. 23
VIII. Táblázatok 24
jogi személy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság 2012. évben kölcsönzési tevékenységet nem folytatók száma munkaerő közvetítést is végző cégek száma közhasznú kölcsönzést végző cégek száma csak belföldre csak külföldre mindkét irányba 1. A munkaerő-kölcsönzők főbb adatai 2012-ben Régió/megye Adatszolgáltató munkaerőkölcsönzők (székhely és telephely együtt) száma számának megoszlása Az adatszolgáltatást benyújtó munkaerő-kölcsönzők közül (székhely és telephely együtt) A 2012. évben kölcsönzési tevékenységet végzők (székhely és telephely együtt) A munkaerő-kölcsönzőkkel szerződött foglalkoztatók (székhely és telephely adatát együtt figyelembe véve) db % db folytat munkaerőkölcsönzést száma számának megoszlása száma számának megoszlása db % db % Budapest 341 39,3 341 103 114 284 12 45 238 39,0 6639 77,8 Pest 90 10,4 90 23 5 89 1 67 11,0 263 3,1 Közép-Magyarország 431 49,7 431 126 119 373 12 46 305 49,9 6902 80,9 Fejér 31 3,6 31 2 12 27 2 2 29 4,7 227 2,7 Komárom-Esztergom 53 6,1 53 14 10 39 2 12 39 6,4 75 0,9 Veszprém 17 2,0 17 3 5 14 3 14 2,3 45 0,5 Közép-Dunántúl 101 11,6 101 19 27 80 4 17 82 13,4 347 4,1 Győr-Moson-Sopron 50 5,8 50 10 25 40 2 8 40 6,5 417 4,9 Vas 27 3,1 27 10 16 22 3 2 17 2,8 68 0,8 Zala 21 2,4 21 2 6 18 3 19 3,1 77 0,9 Nyugat-Dunántúl 98 11,3 98 22 47 80 5 13 76 12,4 562 6,6 Baranya 21 2,4 21 8 9 17 1 3 13 2,1 160 1,9 Somogy 5 0,6 5 3 3 5 2 0,3 21 0,2 Tolna 7 0,8 7 4 2 7 3 0,5 8 0,1 Dél-Dunántúl 33 3,8 33 15 14 29 1 3 18 2,9 189 2,2 Borsod-Abaúj-Zemplén 42 4,8 42 17 16 42 25 4,1 60 0,7 Heves 13 1,5 13 1 4 10 3 12 2,0 196 2,3 Nógrád 15 1,7 15 4 13 2 11 1,8 15 0,2 Észak-Magyarország 70 8,1 70 22 20 65 2 3 48 7,9 271 3,2 Hajdú-Bihar 18 2,1 18 6 8 16 1 1 12 2,0 55 0,6 Jász-Nagykun-Szolnok 33 3,8 33 15 7 31 1 1 18 2,9 59 0,7 Szabolcs-Szatmár-Bereg 18 2,1 18 8 18 10 1,6 27 0,3 Észak-Alföld 69 8,0 69 29 15 65 2 2 40 6,5 141 1,7 Bács-Kiskun 24 2,8 24 6 11 24 18 2,9 25 0,3 Békés 14 1,6 8 6 7 12 1 1 7 1,1 34 0,4 Csongrád 27 3,1 27 10 6 27 17 2,8 62 0,7 Dél-Alföld 65 7,5 59 6 23 17 63 1 1 42 6,9 121 1,4 867 100,0 861 6 256 259 755 27 85 611 100,0 8533 100,0 db 25
2. Az adatszolgáltató munkaerő-kölcsönző szervezetek száma és indexei 5 megyénként (2002-2012) Az adatszolgáltató munkaerő-kölcsönző cégek száma (db) Az adatszolgáltató munkaerő-kölcsönző cégek számának indexei Régió/megye 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. 2010. 2011. 2012. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. 2010. 2011. 2012. években az előző év %-ában Budapest 102 135 175 217 273 321 237 271 317 340 341 132,4 129,6 124,0 125,8 117,6 73,8 114,3 117,0.. 100,3 Pest 13 19 35 52 75 87 94 68 81 93 90 146,2 184,2 148,6 144,2 116,0 108,0 72,3 119,1.. 96,8 Közép-Magyarország 115 154 210 269 348 408 331 339 398 433 431 133,9 136,4 128,1 129,4 117,2 81,1 102,4 117,4.. 99,5 Fejér 19 16 24 29 26 31 31 37 33 37 31 84,2 150,0 120,8 89,7 119,2 100,0 119,4 89,2.. 83,8 Komárom-Esztergom 20 31 47 54 56 65 68 20 101 49 53 155,0 151,6 114,9 103,7 116,1 104,6 29,4 505,0.. 108,2 Veszprém 5 7 10 10 16 17 21 67 29 13 17 140,0 142,9 100,0 160,0 106,3 123,5 319,0 43,3.. 130,8 Közép-Dunántúl 44 54 81 93 98 113 120 124 163 99 101 122,7 150,0 114,8 105,4 115,3 106,2 103,3 131,5.. 102,0 Győr-Moson-Sopron 10 13 22 24 24 27 26 21 24 50 50 130,0 169,2 109,1 100,0 112,5 96,3 80,8 114,3.. 100,0 Vas 8 7 8 14 15 15 15 17 14 24 27 87,5 114,3 175,0 107,1 100,0 100,0 113,3 82,4.. 112,5 Zala 5 6 6 10 16 13 13 13 12 22 21 120,0 100,0 166,7 160,0 81,3 100,0 100,0 92,3.. 95,5 Nyugat-Dunántúl 23 26 36 48 55 55 54 51 50 96 98 113,0 138,5 133,3 114,6 100,0 98,2 94,4 98,0.. 102,1 Baranya 3 3 9 13 12 16 21 16 7 19 21 100,0 300,0 144,4 92,3 133,3 131,3 76,2 43,8.. 110,5 Somogy 2 4 4 4 4 4 5 1 2 10 5 200,0 100,0 100,0 100,0 100,0 125,0 20,0 200,0.. 50,0 Tolna 3 6 7 7 7 6 7 9 6 8 7 200,0 116,7 100,0 100,0 85,7 116,7 128,6 66,7.. 87,5 Dél-Dunántúl 8 13 20 24 23 26 33 26 15 37 33 162,5 153,8 120,0 95,8 113,0 126,9 78,8 57,7.. 89,2 Borsod-Abaúj-Zemplén 23 4 39 35 36 35 30 22 26 40 42 17,4 975,0 89,7 102,9 97,2 85,7 73,3 118,2.. 105,0 Heves 5 8 8 5 11 14 15 10 4 13 13 160,0 100,0 62,5 220,0 127,3 107,1 66,7 40,0.. 100,0 Nógrád 7 10 18 19 24 26 31 19 1 11 15 142,9 180,0 105,6 126,3 108,3 119,2 61,3 5,3.. 136,4 Észak-Magyarország 35 22 65 59 71 75 76 51 31 64 70 62,9 295,5 90,8 120,3 105,6 101,3 67,1 60,8.. 109,4 Hajdú-Bihar 7 5 9 9 11 15 20 19 13 23 18 71,4 180,0 100,0 122,2 136,4 133,3 95,0 68,4.. 78,3 Jász-Nagykun-Szolnok 21 27 35 33 31 37 44 29 37 32 33 128,6 129,6 94,3 93,9 119,4 118,9 65,9 127,6.. 103,1 Szabolcs-Szatmár- Bereg 5 8 12 11 15 15 17 16 12 20 18 160,0 150,0 91,7 136,4 100,0 113,3 94,1 75,0.. 90,0 Észak-Alföld 33 40 56 53 57 67 81 64 62 75 69 121,2 140,0 94,6 107,5 117,5 120,9 79,0 96,9.. 92,0 Bács-Kiskun 9 13 14 18 27 25 25 20 10 19 24 144,4 107,7 128,6 150,0 92,6 100,0 80,0 50,0.. 126,3 Békés 10 13 15 13 18 24 22 14 21 15 14 130,0 115,4 86,7 138,5 133,3 91,7 63,6 150,0.. 93,3 Csongrád 5 4 8 7 13 12 15 12 21 18 27 80,0 200,0 87,5 185,7 92,3 125,0 80,0 175,0.. 150,0 Dél-Alföld 24 30 37 38 58 61 62 46 52 52 65 125,0 123,3 102,7 152,6 105,2 101,6 74,2 113,0.. 125,0 282 339 505 584 710 805 757 701 771 856 867 120,2 149,0 115,6 121,6 113,4 94,0 92,6 110,0.. 101,3 5 A 2010. év és a 2011. év adatai nem hasonlíthatók össze, mert 2011-től az adatok gyűjtése telephelyenként történik. 26
3. Az alkalmazott száma (fő) (2002 2012) Év Szakmunkás Betanított munkás Segédmunkás Fizikai összesen Ügyintéző, ügyviteli alkalmazott Vezető, felső vezető, irányító Szellemi összesen Mindösszesen 2002. 4 761 18 360 2 342 25 463.... 4 802 30 265 2003. 5 761 25 978 2 550 34 289.... 4 794 39 083 2004. 11 325 30 390 5 149 46 864.... 5 820 52 684 2005. 15 112 42 320 6 833 64 265.... 11 919 76 184 2006. 18 478 56 046 7 911 82 435.... 19 990 102 425 2007. 18 153 54 847 11 273 84 273.... 19 099 103 372 2008. 16 660 65 365 14 626 96 651.... 20 184 116 835 2009. 14 819 38 181 7 136 60 136.... 18 949 79 085 2010. 26 439 64 944 17 023 108 406.... 22 028 130 434 2011. 19 527 56 882 16 246 92 655 17 821 568 18 389 111 044 2012. 24 810 51 679 11 544 88 033 12 804 648 13 452 101 485 4. Az alkalmazott számának indexei az előző év %-ában (2003 2012) Év Szakmunkás Betanított munkás Segédmunkás Fizikai összesen Ügyintéző, ügyviteli alkalmazott Vezető, felső vezető, irányító Szellemi összesen Mindösszesen 2003. 121,0 141,5 108,9 134,7.... 99,8 129,1 2004. 196,6 117,0 201,9 136,7.... 121,4 134,8 2005. 133,4 139,3 132,7 137,1... 204,8 144,6 2006. 122,3 132,4 115,8 128,3.... 167,7 134,4 2007. 98,2 97,9 142,5 102,2.... 95,5 100,9 2008. 91,8 119,2 129,7 114,7.... 105,7 113,0 2009. 88,9 58,4 48,8 62,2.... 93,9 67,7 2010. 178,4 170,1 238,6 180,8.... 116,2 164,9 2011. 73,9 87,6 98,4 85,5.... 83,5 85,1 2012. 127,1 90,9 71,1 95,0 71,8 114,1 73,2 91,4 27
5. A munkaerő-kölcsönzők fajlagos mutatói megyénként 2012-ben Régi/megye Egy kölcsönzőre jutó foglalkoztatók száma (db) Az egy kölcsönzőre jutó foglalkoztatottak száma (fő/kölcsönző) Egy kölcsönzőre jutó munkanapok száma (nap/kölcsönző) Egy kölcsönzőre jutó bruttó keresettömeg (ft/kölcsönző) Budapest 27,9 192,7 22 748 157 360 729 Pest 3,9 166,7 23 523 130 814 909 Közép-Magyarország 22,6 187,0 22 918 151 529 352 Fejér 7,8 253,9 39 669 281 328 346 Komárom-Esztergom 1,9 79,9 9 907 77 798 232 Veszprém 3,21 131,7 16 384 119 646 642 Közép-Dunántúl 4,2 150,3 21 538 156 923 245 Győr-Moson-Sopron 10,4 149,5 19 092 115 703 547 Vas 4,0 229,1 31 091 238 461 626 Zala 4,1 135,1 14 257 101 775 878 Nyugat-Dunántúl 7,4 163,7 20 567 139 680 674 Baranya 12,3 96,8 13 208 90 165 980 Somogy 10,5 910,5 77 621 491 244 373 Tolna 2,7 49,0 9 334 50 275 545 Dél-Dunántúl 10,5 179,3 19 719 128 081 840 Borsod-Abaúj-Zemplén 2,4 126,4 18 022 118 185 956 Heves 16,3 137,9 19 401 119 355 768 Nógrád 1,4 52,1 7 901 56 787 247 Észak-Magyarország 5,6 112,3 16 047 104 407 872 Hajdú-Bihar 4,6 158,3 22 025 177 684 172 Jász-Nagykun-Szolnok 3,3 200,9 29 848 192 070 656 Szabolcs-Szatmár- Bereg 2,7 132,7 19 676 117 080 773 Észak-Alföld 3,5 171,1 24 958 169 007 240 Bács-Kiskun 1,4 54,6 4 639 32 311 552 Békés 4,9 148,1 16 082 145 360 247 Csongrád 3,6 130,5 22 816 168 727 197 Dél-Alföld 2,9 100,9 13 903 106 368 857 14,0 166,1 21 320 144 426 714 28
6. A munkaerő-kölcsönzőkkel szerződött foglalkoztatók száma nemzetgazdasági áganként, ágazatonként 2012-ben Nemzetgazdasági ág, ágazat (TEÁOR'08) Foglalkoztatók száma (db) Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 34 Bányászat 27 Feldolgozóipar 2 881 Ebből: Élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása 150 Textília, ruházat, bőr, és bőrtermék gyártása 26 Fafeldolgozás, papírtermék gyártása, nyomdai tevékenység 179 Kokszgyártás, kőolajfeldolgozás 1 Vegyi anyag, termék gyártása 34 Gyógyszergyártás 41 Gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása 129 Fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása 529 Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 132 Villamos berendezés gyártása 426 Gép, gépi berendezés gyártása 440 Egyéb feldolgozóipari; ipari gép, berendezés üzembe helyezése, javítása Járműgyártás 134 Villamos energia, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás 57 660 Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés 33 Építőipar 309 Kereskedelem, gépjárműjavítás 844 Szállítás, raktározás 252 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 732 Információ, kommunikáció 325 Pénzügyi, biztosítási tevékenység 224 Ingatlanügyek 14 Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 118 Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás 2 066 11 Oktatás 6 Humán-egészségügyi, szociális ellátás 15 Művészet, szórakozás, szabad idő 23 Egyéb szolgáltatás 562 8 533 29
7. A munkaerő-kölcsönzőkkel szerződött foglalkoztatók fajlagos mutatói megyénként 2012-ben Régi/megye Egy foglalkoztatóra jutó foglalkoztatottak száma (fő/foglalkoztató) Az egy foglalkoztatóra jutó munkanapok száma (munkanap/foglalkoztató) Az egy foglalkoztatóra jutó keresettömeg (ft/foglalkoztató) Az összes munkavállaló egy főre jutó keresettömege (ft/fő) Budapest 6,9 815 5 641 189 816 710 Pest 42,5 5 992 33 325 471 784 936 Közép-Magyarország 8,3 1 013 6 696 096 810 488 Fejér 32,4 5 068 35 940 626 1 107 893 Komárom-Esztergom 41,5 5 151 40 455 081 974 039 Veszprém 41,0 5 097 37 223 400 908 380 Közép-Dunántúl 35,5 5 090 37 082 726 1 044 202 Győr-Moson-Sopron 14,3 1 831 11 098 662 773 807 Vas 57,3 7 773 59 615 406 1 040 782 Zala 33,3 3 518 25 113 528 753 602 Nyugat-Dunántúl 22,1 2 781 18 889 201 853 217 Baranya 7,9 1 073 7 325 986 931 023 Somogy 86,7 7 392 46 785 178 539 533 Tolna 18,4 3 500 18 853 330 1 026 032 Dél-Dunántúl 17,1 1 878 12 198 270 714 432 Borsod-Abaúj- Zemplén 52,7 7 509 49 244 149 934 720 Heves 8,4 1 188 7 307 496 865 419 Nógrád 38,2 5 794 41 643 981 1 090 157 Észak-Magyarország 19,9 2 842 18 492 907 929 964 Hajdú-Bihar 34,5 4 805 38 767 456 1 122 216 Jász-Nagykun-Szolnok 61,3 9 106 58 597 827 956 104 Szabolcs-Szatmár- Bereg 49,1 7 288 43 363 249 882 297 Észak-Alföld 48,5 7 080 47 945 316 987 913 Bács-Kiskun 39,3 3 340 23 264 317 592 269 Békés 30,5 3 311 29 927 110 981 217 Csongrád 35,8 6 256 46 263 909 1 292 637 Dél-Alföld 35,0 4 826 36 921 422 1 054 151 11,9 1 527 10 341 582 869 535 30
8. Az egy főre, az egy munkanapra és az egy hónapra jutó keresettömeg alakulása a szerződés típusa szerint megyénként 2012-ben Az egy főre jutó éves keresettömeg Az egy munkanapra jutó keresettömeg Az egy hónapra jutó keresettömeg Régió/megye határozatlan határozott határozatlan határozott határozatlan határozott időre alkalmazott körében, (Ft/fő/év) időre alkalmazott körében, (Ft/nap) időre alkalmazott körében, (Ft/hó) Budapest 829 389 768 473 816 710 6 873 7 106 6 918 143 769 148 627 144 695 Pest 816 284 579 461 784 936 5 494 6 274 5 561 114 909 131 223 116 322 Közép-Magyarország 826 629 743 129 810 488 6 532 7 009 6 612 136 632 146 594 138 298 Fejér 1 052 118 1 279 920 1 107 893 6 760 8 101 7 092 141 394 169 440 148 339 Komárom-Esztergom 1 026 524 759 818 974 039 7 946 7 380 7 853 166 196 154 357 164 262 Veszprém 794 803 1 004 239 908 380 7 577 7 130 7 302 158 480 149 138 152 744 Közép-Dunántúl 1 020 546 1 105 885 1 044 202 7 117 7 728 7 286 148 855 161 643 152 394 Győr-Moson-Sopron 792 596 694 710 773 807 5 992 6 410 6 060 125 340 134 068 126 762 Vas 859 752 1 829 648 1 040 782 7 047 9 365 7 670 147 398 195 881 160 427 Zala 788 228 380 655 753 602 7 116 7 697 7 139 148 836 160 998 149 320 Nyugat-Dunántúl 812 162 1 056 218 853 217 6 537 7 974 6 791 136 723 166 783 142 055 Baranya 961 750 647 235 931 023 6 998 5 108 6 827 146 385 106 838 142 795 Somogy 539 562 539 163 539 533 6 334 6 257 6 329 132 496 130 884 132 376 Tolna 1 026 032 0 1 026 032 5 386 0 5 386 112 667 0 112 667 Dél-Dunántúl 725 123 590 886 714 432 6 570 5 597 6 495 137 417 117 071 135 861 Borsod-Abaúj-Zemplén 913 683 981 329 934 720 5 895 8 537 6 558 123 308 178 572 137 168 Heves 419 544 1 209 613 865 419 5 468 6 366 6 152 114 367 133 146 128 684 Nógrád 1 176 920 434 900 1 090 157 7 289 5 596 7 187 152 453 117 049 150 332 Észak-Magyarország 848 169 1 070 344 929 964 6 085 7 182 6 506 127 284 150 222 136 089 Hajdú-Bihar 1 231 439 850 660 1 122 216 7 869 8 871 8 067 164 602 185 542 168 743 Jász-Nagykun-Szolnok 882 443 1 465 281 956 104 6 421 6 494 6 435 134 307 135 827 134 599 Szabolcs-Szatmár-Bereg 855 421 906 884 882 297 5 264 6 705 5 950 110 101 140 246 124 461 Észak-Alföld 970 974 1 039 359 987 913 6 672 7 072 6 772 139 552 147 920 141 640 Bács-Kiskun 603 014 542 718 592 269 7 000 6 797 6 966 146 408 142 162 145 697 Békés 1 970 891 886 015 981 217 8 871 9 075 9 039 185 558 189 826 189 059 Csongrád 1 296 915 822 327 1 292 637 7 399 6 830 7 395 154 758 142 860 154 684 Dél-Alföld 1 135 905 832 246 1 054 151 7 403 8 733 7 651 154 847 182 660 160 026 864 817 886 973 869 535 6 635 7 328 6 774 138 783 153 276 141 693 31