SZERVEZETI VISELKEDÉS Hatalom - A vezetői befolyásolás alapjai Dr. Gyökér Irén egyetemi docens BME Menedzsment és Vállalatgazdaságtan Tanszék 2015 ősz 2015.10.14. 1
Kell-e hatalmat gyakorolni a szervezetekben? Rossz, kerülendő Jó, feladata van
Befolyásolás szerepe a szervezetben A szervezetekben alapvetően szükséges, mert a tagok egy célt közösen kívánnak elérni van munkamegosztás: Irányító és végrehajtó munka, így vannak befolyásolók és célszemélyek, vezetők és vezetettek
Hatalom A hatalom: képesség, esély mások viselkedésének megváltoztatására, egy személy akaratának érvényesítésére, ellenállással szemben is. Két ember közötti viszony, együtt alakítják ki és együtt működtetik, kölcsönhatásban állnak. Hatalmi viszony szereplői: befolyásoló, hatalomgyakorló és a célszemély, aki engedelmeskedik, hatalmi vagy függőségi viszony áll fenn A hatalomnak vannak forrásai
Hatalmi viszony Alapja a függés, nincs hatalom engedelmesség nélkül A hatalom nagysága a függés mértékével azonos Miért alakul ki a függőség? Mert a másik fél rendelkezik olyan jószággal, ami számomra fontos (értékes és/vagy szűkös), és alkalmazását el szeretném kerülni (fenyegető eszközök) csak itt szerezhető meg, vagy máshol drágábban (pénz, előlépés, munkabiztonság, tudás) mert bizonytalan vagyok (más döntsön) a függés tranzakció társas igényre reagál (vkinek fontos vagyok).
Hatalom, hatáskör Hatalom Képesség, amelynek révén mások magatartását saját döntéseink szerint alakíthatjuk. Elérjük, hogy hogy a célszemély a kívánatos módon viselkedjen, vagy egy nemkívánatos viselkedést megszüntessen, ellenállással szemben is. Hatalma lehet egyénnek, csoportnak, szervezetnek, amellyel mások felett uralkodik, vagy elkerüli a mások általi irányítást. Érvényesüléséhez gyakorolni kell. Nem csak hierarchikusan érvényesül Hatáskör (autoritás) A hatáskör jog mások utasítására, ill. arra, hogy egyes szervezeti szereplők mások viselkedését befolyásolják. A hatáskör a vertikális hierarchiában elfoglalt helytől függ. A menedzser beosztottak feletti hatásköre korlátozott, jogot jelent arra, hogy célokat jelöljön ki, teljesítményüket értékelje, munkafeladatot, többletfeladatot adjon. A hatáskör a szervezeti struktúra alapján garantált.
A befolyásolás alapjai A befolyásolás egy interperszonális folyamat, amelyben a befolyásoló különféle módszerekkel (hatalomgyakorlás, meggyőzés, tárgyalás) a célszemélyben valamilyen reakciót, választ vált ki. A befolyás gyakorlás (bármely típusú befolyásolás) eszköze a kommunikáció.
Befolyásolás A befolyásolás: mások viselkedésének megváltoztatására irányuló törekvés válaszreakció reményében Széles eszköztár, gyengébb összefüggés a következménnyel Nem mindig világosak a hatalomforrások, személyes, sokszor négyszemközti interakciókon alapul Módszerei hatalomgyakorlás mellett a meggyőzés, tárgyalás, érzelmi befolyásolás, stb. A befolyás gyakorlás (bármely típusú befolyásolás) eszköze a kommunikáció A hatáskör (vagy autoritás): legitim jog a befolyásolásra
A befolyásolás és válaszreakció Lehet tudatosan érzékelt és manipulatív befolyásolás A válaszreakciót a befolyás mellett a kulturális és csoport normák is alakítják. (Hatalomgyakorlás Milgram kisérlet) A szituáció, amelyben nem ismerjük a normákat, óvatossá tesz a válaszreakciókban (esetleges konfliktusok miatti negatív hatások elkerülése érdekében, pl. új csoportba való beilleszkedés során). Az érzékelt társadalmi szerep (társadalmi státusz osztályhoz tartozás pl. a szem színe alapján, az üléspontunk határozza meg az álláspontunkat ) hat a válaszreakcióra (nyakkendős kísérlet).
Válaszreakciók: Elfogadás A reakció típusai: Ismeretbővülés, vminek a felismerése, megértése, elfogadása Érzelmi válasz Viselkedés - cselekvés Ezek kombinációja. A hatásossághoz válaszminták kellenek.
Válaszreakciók: az engedelmesség elutasítása Negatív hatalom - kilépés a hatalmi helyzetből A függőség fenntartásához kell az engedelmeskedő beleegyezése is. (Esetenként maga hozza létre.) Egyoldalúan a hatalomgyakorlója nem tudja létrehozni (ezért fontos pl. az engedelmességet erősítő elkötelezettség) A hatalmi viszonyért kialakulásáért, de erősségéért is felelős a célszemély is. A cél megakadályozásából fakadó hatalom A döntés megvétózása és a végrehajtás elszabotálása
A befolyás elfogadásának okai Szükségletek kielégítése Azonosulás a vezetővel A célok internalizálása
Mitől lesz hatalmunk? Egyéni hatalomforrások a szervezeten belüli eszközök birtoklásából fakadóan Külső erőforrásokhoz való hozzáférésből kialakuló hatalom (a szervezet számára értékes javak megszerzésére való képesség)
A személyes hatalom forrásai Forrásai French és Raven szerint: Kényszerítés Jutalom Legitim hatalom Szakértői hatalom Példakép v. karizma A források egy része szervezeti, másik része személyes adottság.
Hatalomforrások 2. - Hersey Hersey szerint további két hatalomforrás van a kapcsolatokból (külső, belső) és az információ birtoklásából származó hatalom és hatalomforrások két fő csoportra bonthatók: Pozícióból fakadó hatalom (jutalmazó, kényszerítő, legitim) Személyes hatalom (referens, szakértői, kapcsolati és információs)
A informális, formális hatalomforrások jellemzői Informális hatalom Személyes hatalom forrásokon alapul Nagy hatással van a célszemély elégedettségére és teljesítményére Illékony Formális hatalom Pozícióból fakad bárki legyen is a betöltő Gyors válaszreakciót vált ki, de nem jár együtt az elégedettséggel és elkötelezettséggel Tartósan fennáll
Hatalomnövelés eszközei IMÁZSÉPÍTÉS INFORMÁCIÓK SZELEKTÁLÁSA BŰNBAK-KERESÉS FORMÁLIS SZÖVETSÉGEK KAPCSOLATÉPÍTÉS KOMPROMISSZUMOK KÖTÉSE SZEREP-MANIPULÁCIÓ EGYÉB TAKTIKÁK Olyan akciók, amelyek javítják a reputációt és a jövőbeli sikeres karrier esélyét: megfelelő öltözet, a jó ügyek támogatása, normák betartása, önbizalom sugárzása. A kedvezőtlen információk elhallgatása a felettesek elől, hasznos információk megtartása a versenyhelyzetekben, az információk kedvező interpretálása. Törekvés a hibás személy megtalálására, személyes szégyen elkerülése. A kulcsfontosságú személyekkel való egyeztetés az akciókat illetően, koalíciók létesítése. Befolyásos pozíciókban lévő személyekkel való barátságok létesítése. Kevésbé fontos ügyekben való engedmények nyújtása egy sokkal fontosabb ügyben való szövetség érdekében. A szervezet elleni politikán alapuló igények visszautasítása, azonban ugyanezek igények engedélyezése, ha azok speciális körülmények miatt indokoltak. Kényszerítés (eszközök kutatása), mások tapasztalatának aláásása, személyek egymás elleni kijátszása, személyek felhasználása kellemetlen ügyek megoldására.
Etikus befolyásolás-gyakorlás eszközei ASSZERTIVITÁS ALKUDOZÁS EGYESÜLÉS, KOALÍCIÓK KONZULTÁCIÓK NAGYOBB HATÁSKÖR HÍZELGÉS INSPIRÁCIÓ SZEMÉLYES VARÁZSERŐ ÉRVELÉS Harsány szóbeli megnyilvánulások, a munkával kapcsolatos kérések/utasítások fontosságának rendszeres hangsúlyozása. Az összetartozás és a kölcsönösség társadalmi normáin alapuló egyezkedés és a kölcsönös hasznok elérése. A szervezeti tagok mozgósítása a saját támogatás érdekében, a kérések ily módon történő erősítése. Az érintettek elkötelezettségének elérése a változtatási döntések meghozatalába való bevonás által. Az utasítások és a hatalom külső eszközeinek felhasználása a célszemély befolyásolására, a felsőbb hatalmakhoz való fordulással való fenyegetés a beleegyezés megszerzése érdekében. A kéréssel egy időben, vagy azt megelőzően hízelkedő, dicsérő, vagy barátságos magatartás tanúsítása. Érzelmi elkötelezettség elérése a befolyásolni kívánt személy igényeinek, vágyainak, értékeinek és reményeinek előtérbe helyezésével. Hatásgyakorlás a célszemély barátságára vagy hűségére alapozva. Adatok prezentálására való alapozás, a kérés logikus okainak hangsúlyozása.
A szervezeti egységek hatalma A szervezeti egységek hatalmi különbségeinek alapja Az alkalmazottak száma A költségvetés nagysága Az eszközállomány minősége A döntések befolyásolási képessége Hogyan szerzik meg a hatalmat más egységek felett? (Stratégiai hatalom megszerzése) Mások teljesítménye függ attól, hogy Megkapják-e az engedélyt Megkapják-e az erőforrásokat Elkészült-e az előző fázis Megkapják-e a kritikus információkat
A szervezetek hatalmának kialakulását befolyásoló tényezők Az erőforrások szűkössége (aki mások rovására szerez meg erőforrásokat, hatalmasabb) Bizonytalanság csökkentés képessége (akik a bizonytalanságot a külkapcsolatok révén csökkenteni tudják, hatalmasabbak, ilyen: értékesítés, marketing, k+f, HR, jogi szolgáltatások) Központi helyzet (központi értékteremtő folyamatok, az outputot befolyásoló szervezetek, pl minőségügy, alapvető funkciók, pl. számvitel, pénzügy) Pótolhatatlanság (Labor, IT..)
A munkatársakra gyakorolt szervezeti hatalom működése (Etzioni) Hatalomgyakorlás típusai a szervezetben A szervezetbeli részvétel típusai
Etzioni osztályozása Részvétel típusai kívülálló számításon alapuló morális alapú részvétel Szervezeti hatalom fajtái Koerszív (kényszerítő) Utilitáriánus Normatív hatalom
Hatalom - részvétel modell Kényszerítő hatalom Jutalmazó hatalom Normatív hatalom Kívülálló Számításon alapuló Morális alapú X X X
Politika a szervezeti életben a hatalom, vagy befolyás felhasználása valamely értékes dolog megszerzésére vagy saját elképzelések megvalósítására. alapvetően semleges fogalom a sikeres menedzser jó politikai készségekkel rendelkezik a szervezet minden tagja részt vesz benne
A politikai gyakorlat klasszifikációja Politikai eredmények Politikai gyakorlatok A szervezet által elfogadott A szervezetben nem elfogadott Kívánatos eredmény Nem politikus, munkára fókuszáló magatartás (1) Esetleg funkcionális politikai magatartás (3) Nem kívánatos eredmény Diszfunkcionális politikai magatartás (2) Diszfunkcionális politikai magatartás (4)
Módszerek és eredmény - Mayes 1. Elfogadott módszer, kívánatos eredménnyel (pl. termékfejlesztők beleegyeznek, hogy felgyorsítják a prototípus gyártást, mert a marketing jelezte, a versenytárs előbbre tart) 2. Elfogadott módszer, nem kívánatos eredménnyel (szervezeti szabályok betartásával nemkívánatos eredmény, pl. részeg dolgozót szabadságra jelentjük) 3. Nem elfogadható módszer kívánatos eredménnyel (túlzó raktárkészlet tartás a termelés folytonosságának biztosítása érdekében) 4. Nem elfogadható eszköz, nem kívánatos eredmény (vállalati titkok felhasználása egyéni előnyök megszerzésére)
Elfogadott politikai viselkedés minták Megnyerő viselkedés Koalíciók és hálózatok létrehozása Jó benyomás keltése Információk megszerzése, kiértékelése, megosztása
Piszkos politikai taktikák menedzserek részéről Pletyka befeketítés Fogolytartás Oszd meg és uralkodj! A riválisok elszigetelése
Helytelen politikai taktikák beosztottak részéről a szolgálati út megkerülése szélsőséges agresszivitás a vezetés kéréseinek megtagadása a főnök lejáratása A főnök és szervezet is bünteti ezeket a magatartásokat
Politikai játszmák hatása és kezelése Egyes emberek politikai játszmákba kezdenek, hogy maguk, vagy csoportjuk számára előnyöket szerezzenek, mások támadásával, lejáratásával. Hatásai: gyengíti a munka morált győztesek és vesztesek lesznek jelentős energiát von el a szervezettől Megakadályozása: Vezetői példamutatás Tiszta helyzetek teremtése Klikkesedés megakadályozása A felek szembesítése
Machiavellizmus Machiavelli: a politika hatékonyságát vizsgálta az erkölcsi kérdések mellőzésével, manipulatív politikai taktikák alkalmazását javasolta Mach Skála: attitűd teszt a machiavellista nézetűek kiszűrésére
Az etikus politikai magatartás jellemzői igazságos, tiszteletben tartja a résztvevők érdekeit és jogszerű megfelel a törvényesség követelményének
A hatalom súlya Alkalmazkodás Csoportnyomás erős hatása Engedelmesség a szervezetben különböző mértékű utasítás és az erkölcs konfliktusa A vezetés felelőssége
Hatalmi paradoxon Szükséges A környezethez való alkalmazkodás közvetítő mechanizmusa de Veszélyes Az intézményesített hatalom az alkalmazkodás korlátja
Köszönöm a megtisztelő figyelmet! gyoker@mvt.bme.hu 2015.10.14. 35