Fogalmi meghatározás. Pozitív és negatív hatalom. Szűkösség. Hatalom és függés. Hatalom szervezeti értelmezése

Átírás

1 Fogalmi meghatározás Rendőrtiszti Főiskola, Vezetéselméleti Tanszék Weber: Minden olyan esetben hatalomról beszélünk, ha egy társadalmi kapcsolaton belül van rá esély, hogy valaki saját akaratát az ellenszegülés ellenére is keresztülvigye... A hatalom nem más, mint személyek közötti befolyás, dominancia Annak elérése, hogy mások olyat tegyenek, amit egyébként nem tennének Hatalom szervezeti értelmezése Pozitív és negatív hatalom Def.: a hatalom egyének vagy szervezeti egységek képessége arra, hogy más szervezeti szereplőket befolyásoljanak saját céljaik megvalósítására. Potenciális lehetőség arra, hogy magatartást befolyásoljanak, eseményeket megváltoztassanak, ellenálást legyőzzenek A hatalom akkor is létezik, ha nem élnek vele Pozitív hatalom: amely képes valamit elérni, keresztülvinni Negatív hatalom: amely képes valamit megakadályozni ( veto power ) Célok elérésének akadályozása Folyamatok késleltetése Információ szűrése, torzítása, visszatartása Ellentmondás Engedelmesség megtagadása Nyílt ellenszegülés Hatalom és függés Szűkösség A hatalom nem egyoldalú Az elszenvedőjének van valamennyi szabadsága A hatalom mindíg az engedelmesség minimális szintjével jár együtt A hatalom és a függés egymást kiegészítő kategóriák A függés szűkösségre, helyettesíthetőség hiányára vagy bizonytalanságra vezethető vissza Mások számára fontos erőforrás birtoklása függőséget teremt A függőség akkor csak akkor jön létre, ha az adott erőforrás szűkös A korlátlanul rendelkezésre álló dolgok nem teremtenek függőséget Erőforrás lehet: pénz, anyag, tudás, szakértelem, helyismeret, kapcsolat stb...

2 Helyettesíthetőség Bizonytalanság A helyettesíthető termékek nagy száma gyengíti, hiányuk erősíti pozícióinkat a hatalom piacán Nem fog hatalmat eredményezni olyan erőforrás birtoklása, amely nem fontos Ha az általunk bírtokolt szakismeret, tudás, kapcsolat jól helyettesíthető, akkor nem váltható hatalomra Ugyanaz az erőforrás más helyzetben nem vezet hatalomhoz, tehát helyzetfüggő Minél szűkösebb és minél bizonytalanabb a dolog, annál erősebb a függőségre alapozott hatalom Minek a szűkössége, bizonytalansága torkollik függőségbe: A személytől származtatott hatalom Szervezet által biztosított hatalom Szervezet külső függéséből következő hatalom Személyes hatalomforrások Olyan függő helyzetek, amelyek a hatalmat gyakorló személyétől származtatható A vezető mások által elismert vonzó személyisége, karizmája ( Weber: karizmatikus hatalom ) Ezen túlmenően a kinyilatkozások, a parancsok, az elvárások, a tételek, a nézetek, a vélemények és a magatartás követésére találnak ( French és Raven: referens hatalom ) Személyes hatalomforrások Ha a hatalom alapja valós vagy feltételezett tudás, hozzáértés, információ birtokolás, akkor szakértői hatalomról beszélünk Egyik legerősebb, de legtűnékenyebb hatalomforma Nem váltható hatalomra az a tudás, amelyet relatíve sokan bírtokolnak Mechanic szerint: A szervezeti hatalom összefügg az infók és az eszközökhöz való hozzáféréssel A szervezetben eltöltött idővel arányosan nő a hozzáférés az infóhoz és eszközökhöz Nagyobb lesz annak a hatalma, aki hajlandó erőfeszítéseket tenni Minél kevesebb erőfeszítést tesz egy elöljáró, annál valószínűbb, hogy a beosztottak nyarik el a hatalmat Szervezetek által biztosított hatalomforrások Weber: intézményesült vagy pozícióból eredő hatalomnak nevezi. A szervezet meghatározott státuszához kötődő jogosítványok köre ( autoritás, hatáskör ) Csak annyiban kötődik a személyhez, amennyiben ő a státusz betöltője French és Raven: Jutalmazó hatalom: anyagi és nem anyagi dolgok ellenőrzése ( pl. Pénz, rang, kitüntetés ) Kényszerítő hatalom: az engedelmességet pszichikai, érzelmi, fizikai fenyegetéssel kényszeríti ki A hatalom, mint struktúrális jellemző A jutalmazás és a büntetést azért tekintjük szervezeti hatalomforrásnak, mert nem a személyükhöz, hanem a poziciójukhoz kötődik Szervezeti centralitás: a szervezet kölcsönösen függő szerpek és tevékenységek rendszere. A centralitás azt jelenti, hogy a szervezeti egység hogyan kapcsolódik a rendszerbe

3 Szervezeti egységek kapcsolódása Thompson: a kapcsolódások három típusát különböztette meg Közös érdeken alapuló egymásrautaltság: a szerv.egységek nem kapcsolódnak közvetlenül egymáshoz ( pl. Holding divíziói ) Soros egymásrautaltság: a kapcsolat közvetlen, az egyik outputja a másik inputja ( pl. Konszern ) Kölcsönös egymásrautaltság: az egyik egység kibocsátását a másik befogadja, majd fordítva Centralitás Egyrészt azt jelenti, hogy milyen kiterjedt az egység kapcsolatrendszere Másrészt,a szervezeti egység centralitása akkor nagy, ha a tevékenysége annyira, hogy annak megszüntetése az egész szervezetet akadályoznák ( pl. Pénzügyi osztály, karbantartók ) Minél kiterjedtebb az egység kapcsolódása más tevékenységekhez, minél közvetlenebbül határozza meg a folyamatokat, annál nagyobb a hatalma A centralitás hatalmat teremthet a szervezeti egység számára ( bizonytalanságot megszüntet vagy teremt ) A nagy centralitású egységek vezetői ott ülnek a vezetői fórumokon, így nő a befolyásuk A szervezet külső függéséből következő hatalom A hatalom nem csak a szervezeten belüli függő helyzetekből származhat, hanem abból is, hogy hogyan tudja a szervezet megszerezni a számára szükséges erőforrásokat A szűkösség szervezetek között is megjelenik Azok a szervezetek kerülnek hatalmi pozícióba, akik meg tudják szerezni az erőforrásokat A szervezet függ egy külső erőforrástól, ez a függés belül már hatalomként jelenik meg Minél kritikusabb a függés, annál nagyobb az azt kezelő tag hatalma A szervezet külső függéséből következő hatalom A hatalom a szervezeti teljesítményhez való hozzájárulásból származtatható A szervezet függése és a megszerzett erőforrások szervezeten belül hatalommá transzformálhatók Ez a belső hatalom döntések befolyásolására alkalmas ( pl. Pénzügyi, személyi stb. ) A hatalom tehát közvetítő mechanizmus, amely a belső erőforrásokat annak csoportosítja, aki megszerezte a külső erőforrásokat a szervezet számára A szervezet külső függéséből következő hatalom Addig biztosított a hatalom, ameddig az erőforrások szűkösek, kritikusak és bizonytalanok Ha a környezet más tényezői válnak kritikussá, akkor szervezeten belüli hatalom átsúlyozás történik Ennek ellensúlyozására mindenki törekszik hatalmát intézményesíteni Egyrészt a hatalom forrása a szervezet kritikus erőforrásoktól való függése a létrejövő hatalom pedig az alkalmazkodás közege Másrészt a megszerzett hatalom intézményesedése az alkalmazkodás akadálya Hatalmi erőtér A hatalom birtokosa akár mindhárom korábban felsorolt hatalomforrást birtokolhatja Hatalmi vákuum nincs Az az egyik hatalom gyengül, a másik erősödik ( ha nem, akkor negatív hatalom lép be ) A szervezetben a személyek bonyolult erőtérben helyezkednek el Grasham törvénye: a gyengébb hatalom kiszorítja az erősebbet

4 Rendőrtiszti Főiskola, Vezetéselméleti Tanszék Mire használjuk a hatalmunkat? A tagok saját érdekeiket igyekeznek megjeleníteni a szervezet életében A politika a szervezetek velejárója, politikamentes szervezet nincs. Amíg a szervezet erőforrásai szűkösek, betölthető pozíciók vannak és teljesítményértékelés folyik, addig mindenki számára kedvező módon szeretne befolyásolni A szervezeti célok meghatározása A tagok saját céljaikat szeretnék megjeleníteni a szervezeti célok között Sokan lemondanak a szervezeti célok kialakításának részvételéről A szervezeti célok a tagok tárgyalásainak eredménye Végül a szervezet célját alkufolyamatban a domináns koalíció határozza meg A szűkös erőforrások elosztása A szervezet növekedésével az erőforrások elosztása egy erőforrás allokációs döntés eredménye, nem a piaci eredmény számít közös kalapba fizetés az egységek részéről majd újraelosztása Az egyes egységek jelentős politikai erőfeszítéseket tesznek a kedvező költségvetés eleéréséért A politikai lépések sokszor kedvezőbbek, mint a racionalitás A vezetőkiválasztás A külső hatalmi forrásokra támaszkodó hatalom egyik kritikus területe A nagyobb teljesítményű egységekből válsztják a felsővezetőket, mint legnagyobb hatalmú szerplőket A kiválasztott vezető tovább erősítheti régi szervezeti egységét Személyes karrier A legkeményebb csaták a feljebbjutásért dúlnak, de nem lehet mindenki a csúcson Előléptetéssel, fizettéssel, jutalmakkal, juttatásokkal motiválja a Cég a munkavállalókat Magyar vezetők az összeköttetések kialakítását tartják előrejutásuk legfontosabb eszközének Nemcsak az érdemek, hanem a politikai eszközök is szerepet játszanak az előmenetelnek

5 Intézményesült hatalmi struktúrák kialakítása A szervezeti struktúrák kialakítása a változó környezet függvénye Az érem másik oldala a hatalmi racionalitás A szervezeti centralizációnak jelentős hatalmi politikai vonatkozásai vannak A szervezeti információs csatornákon az információ a hatalmi pozíciót keresi A döntések szívódnak magasabb szintek felé Hatalmi vonatkozás a hatalom intézményesítése, konzerválása ( pozíciók, bizottságok, testületek ) Stratégiák, taktikák: olyan politikai technikák lehetnek, amellyel a megszerzett hatalmat lehet növelni Milyen helyzetek váltanak ki hatalmi politikai mozgást: Szervezeti status quo megváltoztatása Kicsi a bizalom a szervezet tagjai között Nem tiszta a teljesítményértékelési rendszer Egymás rovására érvényesíthetők az érdekek A döntés részvételi alapú Erős teljesítménykényszer esetén A szervezeti kultúrában megjelenő politikai magatartás Céltudatosan megválasztott döntési kritériumok: a döntési alternatívák bizonytalanok a tagok eltérő érdekei céljai miatt. Fontos eszköz a döntési kritériumok előzetes értékelése Gazdaságosan használhatjuk hatalmunkat, ha a kritériumokat elfogadtatjuk Külső szakértők: hajlamosak vagyunk úgy tekinteni egy külső szakértőre, mint független személyre A szervezetek általában az összes problémájukat orvosolni tudják önmaguk A tanácsadók által feltárt hiányosságok nem újdonságok ( nincsenek ismeretlen dolgok ) A váratlan, meglepő megállapításokat a szervezet nehezen fogadja el A szakértők ténylegesen nem függetlenek a hatalmi politikai játszmáktól Bevonásuk két szempontból előnyös: A szakértők ellen a szerv.tagjai kevéssé lépnek fel A szakértő hozzájárulnak ahhoz, hogy a szereplők a döntési folyamatot objektívnek, racionálisnak fogják fel. Legitimizálják a döntést. A döntéshozó fórumok napirendjének kontrollja: korábban láttuk, hogy mennyi erőfeszítés szükséges a döntést megelőzően. Negatív hatalom: a döntés megakadályozása ( ha valamit nem tudunk elérni, hogyan tudjuk megakadályozni ) Célszerűbb azt elérni, hogy egy probléma ne kerüljön a döntéshozók elé, mint azt, hogy kedvező legyen Amiről a döntéshozó nem tud, az nem létezik További taktikai lehetőség a döntések sorrendjének megválasztása ( napirend ) Koalíciók: a szervezeti tagok együttműködésének tipikus formája Ismeretes a politikából ( eltérő célok eszközrendszer ), azonban a szervezeti koalíciók mások Átfogó szervezeti cél határozza meg a szervezeti koalíciót, az egymásrautaltság és a kölcsönös függés miatt önálló célkitűzés minimális A politikai koalíció eredményeinek automatikus végrehajtója a közigazgatás A szervezeti koalíciónál a döntés nem jelent azonnali végrehajtást A politikai koalíció a minimális többségre törekszik, míg a szervezetinek a maximum a célja Ha a háttérben a hatalmi harc eldől, akkor a tagokat vagy kifizetik vagy rossz lóra tettek és korábbi befolyásukat elveszítik

6 Kooptálás ( beválasztás ): a koalíciók szereplői arra törekednek, hogy a semleges szereplőket magukba olvasszák, gyengítve ezzel az ellenfeleket. Kooptálás révén szavazathoz juthatnak a gyenge vagy külső szereplők ( pl. Rt. ) A kooptálás eredményes, mert növeli a beválasztott tagok szervezet iránti elkötelezettségét Költségei, hogy a belépő tagok információs ellátottsága és befolyása nőhet Bizottságok: akkor alkalmazzuk, ha nincs világos eljárás a döntések széles körű elfogadtatására, a problémamegoldás nehéz vagy hosszadalmas A bizottságba célszerű kooptálni mindenkit, akit a döntés érint Döntést legitimizáló szervezeti forma Reakció reformtörekvések ellen Reakció reformtörekvések ellen A szervezeti politika legizgalmasabb része a status quo megváltoztatása A trónkövetelők támadása formális és informális csatornán keresztül történik Informális támadás: a személy lejáratása, szakmai hitelesség, szavahihetőség, becsületesség megrendítése szellőztetéssel Formális tárgyalás: a szervezet szabályrendszerének betartásával A reformer magatartás elleni eszköztára O day szerint: Hatálytalanítás: meggyőzni a vezetést a javaslat képtelenségéről. nem tudod ugyan miről beszélt, köszönjük, majd meggondoljuk Elszigetelés: beszéljünk a problémáról egymás között, de másokat ne zaklass vele Direkt lejáratás: becsmérlő, rágalmazó szakasz. Ne hallgassatok rá, butaságokat beszél Eltávolítás