Külföldi Működő Tőke Foreign Direct Investment (fogalmak, tendenciák, hatások) Dr. Dombi Ákos dombi@finance.bme.hu A nemzetközi tőkeáramlás formái és indítékai Kölcsön (kölcsöntőke) Portfolióberuházás (portf. tőke) Külföldi közvetlen beruházás (FDI) (Külföldi működő tőke) Formái Időtáv Cél A tőke felhasználásáról dönt: Államközi és magánhitelek Értékpapírvásárlás Zöldmezős ber., fúzió & akvizíció, tőzsdei felv., tulajdonosi hitel, újrabef. profit Rövid Közép Rövid Közép Hosszú Hozamszerzés Politikai célok Hozamszerzés, Kockázatdiv. (pénzügyi bef.) Hozamszerzés, Kockázatdiv. Egyéb, a transz. váll. üzletpol.- hoz kötődő elem (reál bef.) a hitelfelvevő (kivétel: feltételes hitelezés) az értékpapír kibocsátó/eladó a beruházó (a létrejött reáljavak feletti rendelkezés) A külföldi közvetlen beruházással kapcsolatos mutatók Áramlási (flow) mutatók: egy országban (FDI import) illetve országból (FDI export) adott időszak alatt végrehajtott külföldi közvetlen beruházások értéke. Állományi (stock) mutatók: adott időpontig bezárólag az FDI import ill. export kumulált nagysága (importált és exportált FDI állomány) 1
Az FDI-import állományának GDP-arányos nagysága az EUtagországokban, az USA-ban és Japánban (%), 2007 Ausztria 44,1 Bulgária 99,8 Belgium 129,4 Ciprus 82,9 Dánia 38,9 Csehország 64,6 Egyesült Királyság 45,1 Észtország 80,5 Finnország 37,5 Lengyelország 41,4 Franciaország 36,6 Lettország 37,0 Görögország 17,0 Litvánia 38,7 Hollandia 93,3 Magyarország 72,5 Írország 74,2 Málta 110,2 Luxemburg 167,6 Románia 37,9 Németország 20,4 Szlovákia 60,3 Olaszország 17,3 Szlovénia 29,8 Portugália 51,6 EU27 40,9 Spanyolország 42,1 USA 15,3 Svédország 64,0 Japán 12,4 Az FDI-export állományának GDP-arányos nagysága az EUtagországokban, az USA-ban és Japánban (%), 2009 Ausztria 42,1 Bulgária 1,5 Belgium 163,2 Ciprus 41,8 Dánia 46,2 Csehország 4,9 Egyesült Királyság 65,7 Észtország 29,5 Finnország 47,1 Lengyelország 4,6 Franciaország 49,8 Lettország 3,1 Görögország 10,1 Litvánia 4,0 Hollandia 113,0 Magyarország 12,7 Írország 55,9 Málta 16,5 Luxemburg 179,5 Románia 0,7 Németország 39,0 Szlovákia 2,0 Olaszország 24,6 Szlovénia 15,3 Portugália 30,3 EU27 49,2 Spanyolország 41,1 USA 21,2 Svédország 72,2 Japán 12,4 Transznacionális társaságok Transznacionális versus multinacionális társaság (Elméletben különböző, praktikusan viszont megegyező fogalmak) UN Centre on Transnational Corporations (UNCTC, 1974-1992): Transznacionális társaságok: - Gazdálkodási tevékenység két vagy több országban - Globális stratégia/optimalizálás - Centralizált/egységes irányítás (az anyagazdaságban lévő bázis érdekei szerint) - Az eszközök, források, információk, felelősség megosztása a különböző országokban működő vállalatok között Egyféle csoportosítás: - Vertikálisan integrált társaságok - Horizontális konglomerátumok (A gyakorlatban vegyes formában) 2
A külföldi közvetlen beruházások indítékai Hagyományos felfogás: - a tőkeáramlásának természetes ( perverz ) iránya: gazdag ország szegény ország - motivációja: a tőke magasabb határtermelékenysége Eklektikus elmélet (Dunning): Az FDI megvalósulásának szükséges feltételei (OLI paradigma): 1. tulajdon-specifikus előnyök 2. helyszín-specifikus előnyök 3. internalizációs előnyök Az FDI mögöttes indítékai: 1. erőforrások megszerzése 2. piac megszerzése 3. hatékonyság növelése 4. stratégiai előny megszerzése Az OLI paradigma: Miért Hova Hogyan? OLI előnyök és piacra lépési formák Tulajdon-specifikus előnyök 1 Helyszín-specifikus előnyök 2 Internalizációs előnyök 3 Export Igen Nem Nem Kooperáció (licence, joint venture) Igen Igen Nem FDI Igen Igen Igen 1 Ownership specific advantages: cég specifikus versenyelőnyök (pl.: technológia, menedzsment & marketing ismeretek, K+F, vállalat méret stb.) 2 Location specific advantages: pl. term.-i erőforrások, olcsó munkaerő, állami támogatás stb. 3 Internalization advantages: A tulajdon-spec. előnyök vállalaton belüli kihasználásának előnyei A működőtőke-befektetések motivációi, és szerepük Középés Kelet-Európában (90-es évek) (Forrás: Antalóczy-Sass (2000): Működőtőke-áramlások, befektetői motivációk és befektetésösztönzés a világgazdaságban és Magyarországon. Közgazdasági Szemle) Előadók: Dombi Ákos, György László 3
Potenciális előnyök a tőkebefogadó ország számára 1. A gazdaságfejlesztés finanszírozási forrásainak bővülése - Hiányzó belföldi megtakarítások (belső korlát) - A folyó fizetési mérleg hiányának fedezése rövid távon (külső korlát) 2. Költségvetés bevételek növekedése: a foglalkoztatás és a termelés növelésével bővül az adóalap 3. Foglalkoztatás növekedése 4. Fejlett technológiák, know-how és korszerű menedzsment ismeretek adaptációja 5. A külföldi piacokra való bejutás Potenciális hátrányok a tőkebefogadó ország számára Aszimmetrikus függőségi viszonyok, a nemzet gazdaságpolitika szuverenitásának csökkenése A negatív hatás az FFM-re közép- és hosszú távon (profitrepatriálás) Viszonylagos negatív hatás a költségvetés bevételeire (a profit eltüntetése transzferárazással) A költségvetési kiadások növekedése (szubvenciók) Elavult (egészség- és/vagy környezetromboló) technológia alkalmazása Brain drain (tehetséges, jól képzett munkaerő elszívása) Gyermekiparágak megfojtása Hazai vállalkozások kiszorítása a piacról, tisztességtelen, a szabad verseny fogalmával nem összeegyeztethető eszközökkel A külső stabilitás csökkenése az implicit eladósodás révén (külföldi tőke menekülése: implicit adósság explicit adóság) 4
Az FDI hatása a fizetési mérleg (külső egyensúly) alakulására B = (EX+C) (IM 0 + IM 1 + R + D) Ahol: EX: a külföldi érdekeltségű vállalatok áru- és szolgáltatás exportja C: a külföldi érdekeltségű vállalatok alapításához és működtetéséhez kapcsolódó tőkebeáramlás IM 0 : a külföldi érdekeltségű vállalatok tevékenységének beindításához, illetve bővítéséhez kapcsolódó áru- és szolgáltatás-import IM 1 : a külföldi érdekeltségű vállalatok által rendszeresen importált áruk és szolgáltatások R: a külföldi érdekeltségű vállalatok alapításához, működtetéséhez kapcsolódó, külföldre fizetett járadékok, díjak D: a tőkeexportőr országokba átutalt (repatriált) osztalékok és kamatok Ha B > 0, akkor növekednek az adott évben az FDI-importőr ország külső ( nem adósság-generáló ) finanszírozási forrásai. 0.0-100.0 1996. 1997. 1998. 1999. 2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. 2010. -200.0-300.0-400.0-500.0-600.0-700.0-800.0-900.0-1 000.0 Osztalék és felosztott jövedelem (egyenleg, mrd. FT) Forrás: MNB A valós egyenleget befolyásoló tényezők (Egy közelítő lista ) A gazdaságpolitika autonómiájának lehető legnagyobb mértékű megőrzése (járadékvadász lobbik és érdekcsoportok kiseprése) A függőségi viszonyok aszimmetriájának lehető legnagyobb mértékű csökkentése (pl. nemzeti bajnokok megteremtése) A multinacionális vállalatok helyi gazdaságba való beágyozottságának fokozása (intenzív input-output kapcsolatok a helyi beszállítókkal, a felhasznált inputok helyi tartalmának érdemi aránya) A multinacionális vállalatokat a helyi kkv-kal szemben sem negatív, sem pozitív értelemben nem diszkrimináló gazd.pol. (a poz. externáliák részbeni ellensúlyozása nem minősül poz. diszk.-nak) A beruházásösztönző eszközöknél nagyobb hangsúly a bővebb értelemben vett ösztönzőkön. 5
Az FDI ösztönzésének eszközei Szűkebb értelemben vett ösztönzők: Cél a külföldi befektetések megtérüléseinek javítása, vagy a költségek, kockázatok csökkentése/részleges átvállalása. - adó- és vámkedvezmény (nyereségadó, gyorsított leírás stb.) - pénzügyi támogatások, kormányzati szubvenciók - egyéb beruházásösztönzők (menedzseri szolgáltatás, információnyújtás, szubvencionált infrastruktúra stb.) Bővebb értelemben vett ösztönzők: - tényezőellátottság, gazd.-i- és pol.-i stabilitás üzleti környezet - fajsúlyosabb, mint a szűkebb értelemben vett ösztönzők A beruházásvonzás költsége a fogadó országok számára Forrás: Antalóczy-Sass (2000) Az FDI ösztönzésének lépcsőfokai Első generációs beruházás-ösztönzés Alapfeltételek megteremtése és liberalizálás Második generációs beruházás-ösztönzés Beruházásösztönző ügynökség (investment promotion agency, IPA) felállítása és megerősítése Harmadik generációs beruházás-ösztönzés Célzott FDI-ösztönzés a gazdaságpolitika többi részelemével való koordináció erősítésének szükségessége. 6
A világ működőtőke-importja, 1989-2002 (milliárd $) Forrás: Kalotay (2003): Működőtőke válságban? Közgazdasági Szemle A világ működőtőke-importja, 1998-2007 (milliárd $) Forrás: Kalotay (2008): A működőtőke és a 2008. évi világgazdasági válság. Közgazdasági Szemle A KÜLFÖLDI MŰKÖDŐ TŐKE SZEREPE A MAGYAR GAZDASÁGBAN (KÜLFÖLDI MULTIK BELFÖLDÖN) 7
Működő tőkeállomány (GDP %) Forrás: Balatoni-Pitz (2012) Külföldi érdekeltségű vállalatok* részesedése a GDPből, a beruházásokból és a foglalkoztatásból (%) Forrás: Balatoni-Pitz (2012) *a külföldi tulajdon részaránya 10% A külföldi érdekeltségű vállalatok nettó exportja termékcsoportonként (millió Ft) Forrás: Balatoni-Pitz (2012) 8
MAGYAR MŰKÖDŐ TŐKE KÜLFÖLDÖN (MAGYAR MULTIK KÜLFÖLDÖN) FDI export (outward) és import (inward) állomány (millió USD) Forrás: ICEG EC (2011) A TOP 10 magyar multi a külföldi eszközállomány alapján (millió USD) Forrás: ICEG EC (2011) 9
TOP 10 (outward) M&A tranzakció 2007-2009 (millió USD) Forrás: ICEG EC (2011) Top 11 zöld mezős beruházás 2007-2009 (millió USD) Forrás: ICEG EC (2011) 10