Transznacionális vállalatok. és közvetlen külföldi beruházások

Átírás

1 Transznacionális vállalatok és közvetlen külföldi beruházások

2 Bevezetés

3 Miért jelentősek a multik? 3

4 A világkereskedelem 70%-át 500 vezető multinacionális vállalat ellenőrzi 4

5 A nemzetközi kereskedelem egyre nagyobb része vállalaton belüli kereskedelem 5

6 A beruházások egyre nagyobb része köthető transznacionális vállalathoz 6

7 A világ 100 legnagyobb gazdaságából 52 a multinacionális vállalat és 48 az ország 7

8 1,4 trillió USD FDI flow 2012-ben; UNCTAD World Investment Report, kerekített 8

9

10 10

11 x7 11

12 Satöbbi, satöbbi 12

13 1. Transznacionális vállalatok és közvetlen külföldi beruházásaik

14 Mit nevezünk transznacionális vállalatnak? 14

15 Alapvető definíció: A nemzeti határokat átlépő, a saját anyaországán kívül is üzleti tevékenységet folytató vállalat. 15

16 16

17 ENSZ meghatározása UN Centre on Transnational Corporations Transznacionális a vállalat, ha: Gazdálkodási tevékenységét két vagy több országban folytatja Centralizált döntéshozatali rendszerrel rendelkezik és globális stratégiát alkalmaz Különböző országokban működő vállalatai között az információkat, a forrásokat, az eszközöket és a felelősséget megosztják. 17

18 Mi a különbség transznacionális és multinacionális vállalat között? Transznacionális: határt átlépő, de egy nemzet tulajdonában lévő vállalat Multinacionális: mint a transznacionális, de több nemzet tulajdonában lévő 18

19 Szinonimák 19

20 Miért eszközölnek külföldön beruházásokat a vállalatok?

21 Nyersanyagkeresők Négy típus Piackeresők Multik Stratégiai előnyök Költségcsökkentők Jere Behrman alapján 21

22 Dunning eklektikus elmélete Az OLI paradigma John Dunning professzor (1976) 22

23 Miért eszközölnek a vállalatok külföldön beruházásokat? Előnyök Internalizáció-specifikus előnyök I Internalisation specific advantages 23

24 Üzenet : Ha valószínű a megszerzésük vagy kihasználásuk közvetlen külföldi beruházás segítségével, akkor a vállalat külföldön eszközöl beruházást

25 Tulajdon-specifikus előnyök (OSA) Méret (vállalat mérete, skálahozadék és egyebek) Technológia Márkanév Kreativitás Tőkével való ellátottság Differenciált termékek Menedzsment, marketing és más know-how 25

26 Lokáció-specifikus előnyök (LSA) Olcsó munkaerő Természeti erőforrások Alacsony adók Nincsenek országok közötti magas szállítási költségek Kereskedelmi akadályok megkerülése Kereskedelmi és jogi infrastruktúra Nyelv, kultúra 26

27 Internalizációs előnyök (ISA) Kutatási tevékenység integrálás Tárgyalási-üzletkötési költségek csökkentése Ellátási biztonság növelése Termék védelme 27

28 Néhány további motiváció 28

29 Természeti adottságok kihasználása 29

30 Munkaerő kihasználása 30

31 Technológiához való hozzáférés 31

32 Piacszerzés 32

33 Kedvezmények kihasználása 33

34 Versenytársak vagy partnerek követése 34

35 Protekcionizmus megkerülése 35

36 Infrastruktúra kihasználása 36

37 A piacra lépés módjai 37

38 Zöldmezős beruházás 38

39 Barnamezős beruházás 39

40 M&A Összeolvadások és felvásárlások 40

41 Vegyesvállalat (joint venture) 41

42 Újra-befektetett profit 42

43 Leányvállalatok közötti (nemzetközi) kölcsönnyújtás és más forrásallokáció 43

44 2. Vállalatok nemzetköziesedése

45 Mi lehet az a nemzetköziesedés? 45

46 A nemzetköziesedés az a folyamat, amely során a vállalat a tevékenységeit kiterjeszti a nemzeti piacról a nemzetközi piacra. 46

47 KÖZVETETT EXPORT KÖZVETLEN EXPORT VEGYESVÁLLALAT KÖZVETLEN BERUHÁZÁSOKS A külső piacokra lépés egy lehetséges folyamata A kockázat, ellenőrzés mennyisége és a profitpotenciál nő 47

48 Mikor nemzetköziesedjen egy vállalat? 48

49 Ha összességében az előnyök meghaladják a ráfordításokat/költségeket! 49

50 Néhány példa előnyre és költségekre Előnyök Költségek Alacsonyabb költségek Nagyobb piaci részesedés Előnyök a versenytársakkal szemben Lényegében: nagyobb profit Magas működtetési költségek Az ismeretlen piac és kultúra kockázata Lényegében: magasabb költségek kisebb profit 50

51 A nemzetköziesedési elméletek két fő irányzata Gazdasági megközelítés: a vállalatok kvázi racionálisan hozzák meg beruházási döntéseiket Nemzetköziesedési elméletek Magatartástudományi megközelítés: meghatározó a nemzetközi tapasztalat a nemzetköziesedés lépéseiben és irányában 51

52 Részletek: kötelező irodalom Antalóczy Katalin Sass Magdolna: Kis- és közepes méretű vállalatok nemzetköziesedése elmélet és empíria Külgazdaság, szeptember október 52

53 3. A közvetlen külföldi beruházások előnyei A fogadó ország számára

54 Tőkebeáramlás 54

55 Új munkahelyek jönnek létre 55

56 Technológiaimport 56

57 Menedzsment, marketing stb. eszközök terjedése 57

58 Piac a hazai termékek részére 58

59 Világgazdasági integrálódás 59

60 Korszerűsödő gazdasági szerkezet 60

61 A hazai beszállítók nevelése (hátrafelé irányuló vertikális kapcsolatok) KÜLFÖLDI BERUHÁZÓ BESZÁLLÍTÓ BESZÁLLÍTÓ BESZÁLLÍTÓ Transznacionális vállalatok és FDI 61

62 Esetpélda: a Suzuki magyarországi beruházása Transznacionális vállalatok és FDI 62

63 Transznacionális vállalatok és FDI 63

64 Transznacionális vállalatok és FDI 64

65 4. A közvetlen külföldi beruházások veszélyei 65

66 Hátrányok? AHA! 66

67 Függőség 67

68 Stratégiai erőforrások birtoklása 68

69 A hazai vállalatok kiszorítása 69

70 Szakképzett munkaerő elszívása a hazai vállalatoktól 70

71 Gazdaságpolitikai befolyás 71

72 Profitrepatriálás 72

73 Technológia adaptálásának nehézségei 73

74 Környezetszennyező iparágak betelepítése 74

75 5. A közvetlen külföldi beruházások további hatásai

76 A beruházás fejlődési útja elmélet Investment Development Path (IDP) theory Dunning és Narula,

77 A kereskedelemre gyakorolt hatás Másképp: kereskedelemorientált, japán-típusú vagy Kojima-féle beruházás Kereskedelmet helyettesítő beruházás FDI helyettesíti a kereskedelmet Ha az FDI olcsóbb mint az export Okok pl.: Kereskedelmi akadályok Magasabb költséghatékonyság a piac ellátásában Közvetlen külföldi beruházások Kereskedelmet teremtő beruházás FDI kereskedelmet teremt Növeli az exportot vagy az importot vagy mindkettőt Okok pl. : Alacsony költségű környezet Nincs megfelelő helyi beszállító 77

78 A transznacionális vállalatok magasabb fizetést biztosítanak? 78

79 Bérkülönbségek TNC-k/helyi vállalatok Ország Státusz Bérkülönbség Németország OECD Nagyon kicsi* Portugália OECD 5% Egyesült királyság OECD 8% Brazília Feltörekvő 11% Indonézia Feltörekvő 19% *Nincs pontos adat Forrás: OECD 79

80 Beáramló FDI állomány aránya a GDP-hez viszonyítva (%, 2012) Ország FDI/GDP Ország FDI/GDP USA? India? Mexikó? Írország? Brazília? Dél Korea? Oroszország? Indonézia? Magyarország? Törökország? Németország? Belgium? Kína? Szlovénia? Forrás: OECD Japán? Luxemburg? 80

81 Beáramló FDI állomány aránya a GDP-hez viszonyítva (%, 2012) Ország FDI/GDP Ország FDI/GDP USA 18.8 India 12.3 Mexikó 34.3 Írország Brazília 31.9 Dél Korea 13.0 Oroszország 24.5 Indonézia 24.1 Magyarország 82.3 Törökország 23.3 Németország 28.6 Belgium Kína 26.3 Szlovénia 34.1 Japán 3.4 Luxemburg Forrás: OECD 81

82 Kiáramló FDI állomány aránya a GDP-hez viszonyítva (%, 2012) Ország FDI/GDP Ország FDI/GDP USA? India? Mexikó? Írország? Brazília? Dél Korea? Oroszország? Indonézia? Magyarország? Törökország? Németország? Belgium? Kína? Szlovénia? Forrás: OECD Japán? Luxemburg? 82

83 Kiáramló FDI állomány aránya a GDP-hez viszonyítva (%, 2012) Ország FDI/GDP Ország FDI/GDP USA 31.3 India 6.4 Mexikó 11.2 Írország Brazília 12.0 Dél Korea 17.4 Oroszország 19.1 Indonézia 1.4 Magyarország 27.4 Törökország 3.8 Németország 42.7 Belgium Kína 6.1 Szlovénia 16.3 Japán 17.4 Luxemburg Forrás: OECD 83

84 Be- és kiáramló FDI állomány aránya a GDP-hez viszonyítva %, 2012 Ország FDI/GDP FDI/GDP Ország Be Ki Be Ki USA India Mexikó Írország Brazília Dél Korea Oroszország Indonézia Magyarország Törökország Németország Belgium Kína Szlovénia Japán Luxemburg Forrás: OECD 84

85 Hatások a nemzetközi kereskedelemre Új ellátási láncok jönnek létre Nő a termelés iparági és földrajzi koncentrációja Bővül a kereskedelem A kis(ebb) vállalatok nem képesek versenyezni a nagyokkal Erősödő globalizáció Növekvő globális verseny Növekvő vállalaton belüli kereskedelem 85

86 Transzferárazás 86

87 Nemzetközi kereskedelem általában Egyik ország Másik ország Állam Vállalat 1 Vállalat 2 Nyereségadó: 50% = 10 Termék Ár: költségek (80) + profit (20) = 100 Vám: 10% = 10 Állam 87

88 Transzferárazás egy multi két leányvállalata Egyik ország Másik ország Állam Leány 1 Leány 2 Nyereségadó: 50% = 5 Termék Ár: Belső elszámoló = 50 (elvileg 20% nyereség) Vám: 10% = 5 Állam 88

89 OECD alapelv: Szokásos piaci ár elve Arm s Length Principle Egy TNC tagjai közötti árképzésnek azonosnak kell lennie két független vállalat közötti forgalom árképzésével 89

90 Összefoglalás

91

92 A jövő héten 92

93