Magyarország és a közös európai piac

Átírás

1 Magyarország és a közös európai piac MKT Konferencia 2012 július Békés Gábor MTA KRTK Közgazdaságtudományi Intézet

2 Mai téma Nem a 2013 költségvetésről Hosszabb távú, reálgazdasági kérdések Megváltozott világban hogyan lehet/kell alkalmazkodni 2008 pénzügyi válság Vállalati fókusz Forrás: EFIGE Európai vállalati felmérés 2010, feldolgozóipar Mai téma: Kihívások és válaszok Európai közös piac Intézmények szerepe

3 Kihívások és válaszok

4 Külső környezet -Válság OECD országok: Aranykori növekedés Stagnálás Bankrendszer: pénzügyi innováció, növekedés tőkeáttétel leépítése Európai pénzügyi rendszer: mélyülés és integráció nemzeti keretek és válságok Európai gazdaság: integrációs boom EU relatív gyengülése Európai integráció: evercloserunion Kétirányú utca, gyorsabb integráció és kilépés (EZ, EU) esélye/veszélye

5 Válság következményei Magas adósságú, rossz adósságpálya országok Növekvő finanszírozási költség Megszorítások miatt csökkenő GDP Romló adósságpálya, relatív kilátások romlása Költségvetési politika: Magas deficit nem fenntartható, finanszírozható EDP éles Piaci felár nő, kiszáradás kockázata Növekedés: Külső kereslet ingatag Kiigazítás során erős belső piaci recesszió Strukturális gondok erősebb korlát

6 Külső környezet -Globalizáció Van ami nem változik Globalizáció Verseny / BRIC Nemzetközi munkamegosztás Beszállítói hálózatok, értékláncok szerepe Kiszervezés Magyarország helye a világban?

7 Reakció a megváltozott világra Siker alapja Makrogazdasági stabilitás Növekedés stratégia Intézményi környezet javítása minden gyökere Ezért nincs stratégia + Sok más (pl. emberi tőke, infrastruktúra)

8 Válasz a kihívásokra (1) Költségvetési konszolidáció Hitelesség szerepe fejnehéz program Független ellenőrzés - Költségvetési Tanácsok OECD (2009) szerint független, előmozdítja az átláthatóságot és elszámoltathatóságot, javítja a költségvetési tervezési folyamatot Hosszú távú adósságpálya számít! Adósság/GDP alakulása Növekedési kilátások javítása kell

9 Válasz a kihívásokra (2) Növekedési kilátások javítása Magánszektor és nem az állam Vállalati növekedés környezetét kell javítani Méret: Kicsiből közepes és nagyvállalattá válás Innováció Globalizáció (export, import, kiszervezés, FDI) Ehhez lehetőség - Európai közös piac kihasználása

10 Európai közös piac

11 EU és a Közös piac Az EU és a közös piac Közös piac, szabad termékek, tőke, munka, szolgáltatás Egységes belső piac, azonos szabályok Az euró bevezetése a közös piaci program kiteljesedése; One market, onemoney Európai versenyképesség hosszú távú záloga Nem hidegháborús válasz, piaci kényszer A válság után is megmarad Közös piacon, nem magyar szabályok Növekedés záloga a sikeres adaptálódás Észtország, Szlovákia, Lengyelország Előnyök kihasználásához az intézményrendszer fontos

12 Miért kell az Európai közös piac Belső piac mérete megnő Csökkenti a kereskedelmi költségeket (szabályozás, adminisztráció) Növekvő választék Hatékonyabb gazdasági környezetet nemzetközi verseny Hatékonyabb gazdasági környezetet nemzetközi verseny Specializáció Verseny: Csökken a nagy cégek piaci ereje Hatékonyság 1.: A sikeres cégek jobban ki tudják használni a termelésben a mérethozadékot Hatékonyság 2.: A legkevésbé termelékeny cégek kilépés

13 Miért kell az Európai közös piac - Magyarországnak Magyar export erősen EU27 koncentrációjú Forrás: EFIGE Európai vállalati felmérés 2010, feldolgozóipar Export iránya régiónként (vállalatok aránya) Magyarország Ausztria Spanyolország EU 15 69% 53% 49% Orosz, török, DK- Eu 15% 18% 11% Egyéb országok 16% 29% 40%

14 Magyarország és a közös piac Egy integráltabb piacon csak a nagyobb, exportra is képes vállalatok lehetnek igazán sikeresek, ők azok, amelyek képesek a nagy európai és globális cégekkel versenyezni, azoknak beszállítani. Magyarország csak akkor lehet sikeres az európai közös piacon, ha vállalatai képesek lesznek elérni egy európai szinten is látható méretet. Kell külső FDI, kiszervezés, stb Innováció(belső, nem külföldi anyavállalat) Vállalati növekedés korlátainak csökkentése kell Mi a (vállalati) növekedés akadálya?

15 Magyar cégek 1: Méret Magyar vállalat méret kicsi Forrás: EFIGE Európai vállalati felmérés 2010, feldolgozóipar < 1m 1-2m 2-10m 10-50m m 250m+ Magyar 42.5% 23.9% 23.4% 8.3% 1.5% 0.3% Ausztria 10.8% 25.8% 37.6% 17.3% 6.7% 0.9% Spanyol 15.6% 28.0% 43.8% 9.6% 2.3% 0.6%

16 Magyar cégek 2: Globalizáció Magyar vállalat kevés FDI, kiszervezés Forrás: EFIGE Európai vállalati felmérés 2010, feldolgozóipar Exportáló Importáló FDI Nemzetközi kiszervezés Magyar 39% 46% 2.0% 2.3% Ausztria 37% 48% 8.8% 6.3% Spanyol 44% 40% 3.4% 2.6%

17 Magyar cégek 3. Innováció Magyar vállalat kevés belső innováció Forrás: EFIGE Európai vállalati felmérés 2010, feldolgozóipar Ausztria Magyar Spanyol Vállalaton belül innovációt végző cégek aránya Szabadalmat bejegyző ( ) cégek aránya 47.17% 19.93% 38.69% 14.91% 4.36% 10.27%

18 Magyar cégek 4. Válság hatása Válság hatása Európában: nem az iparág, a vállalat ereje, pozíciója számít Forrás: EFIGE Európai vállalati felmérés 2010, feldolgozóipar Domináns vállalatok : technológiai, kereskedelmi vagy tulajdoni hálózat középpontjában vannak - jobban teljesítettek a válság alatt: végtermékeket gyártanak, képzett dolgozókat alkalmaznak, innovatívak beszállítók hálózata áll rendelkezésükre (import, FDI /kiszervezés) más vállalatokat irányítanak otthon vagy külföldön Magyarországon kevés az ilyen cég

19 Intézmények

20 Intézmények szerepe Gazdasági siker: természeti kincs intézmények Intézmények szerepe felértékelődött Jogállam Szerződések betartása Azonos külső hatás eredménye/hatása az intézményektől függ

21 Jó intézmények Intézményi közgazdaságtan tapasztalati Szerződések tisztelete Piac és az állam között tiszta szerződések, azok betartása Független intézmények Fékek & ellensúlyok Stabil szabályok Kiszámítható adópolitika Gyors és hatékony igazságszolgáltatás, Magyarország?

22 Vállalati hatás 1 Rossz intézmények = rossz a rossz üzleti környezet Vállalati növekedés korlátja Magasabb kockázat (államosítás, szerződés-szegés, stb) Magasabb diszkontráta Kevesebb beruházás Rossz intézményi környezet nem jelent teljes szakítást a kapcsolatokban Lassú leépülés (hátha jobb lesz)

23 Vállalati hatás 2 Szerkezeti reakció: Olyan munka végzése, ahol az intézmények szerepe nem fontos Gyorsan mozdítható Nem igényel magas kezdeti beruházást Nem szükséges hazai beszállítói háló Nem kell IP igényes innováció Nem komplex termékek kereskedelme

24 Vállalati hatás 3 Magas jogi bizonytalanság csökkenti a kockázatvállalást. Kockázatvállalás nélkül nem lehet kutatási vagy fejlesztési tevékenységet végezni, és általában innovatív megoldásokat bevezetni. Csökkenő kooperáció ha a szerződések nem betartathatók, a cégek kevésbé fognak közösen fejleszteni és új piacokra belépni. Csökkenő innováció Innováció nélkül pedig nem lehet sikeresen bővülni.

25 Vállalati hatás 4 Beruházás, innováció, együttműködés és növekedés nélkül nem lehet kihasználni az európai közös piac előnyeit Acemoglu-Robinson-Azonos külső hatás eredménye/hatása az intézményektől függ EU tagság előnyeit nem tudjuk kihasználni Rossz növekedési kilátás megmarad Gyenge növekedés - elmúlt 12 év kudarca

26 Összefoglaló Rosszabb nemzetközi környezet Adósságpálya miatt is fontos a növekedés Hiteles pozitív növekedési kilátások kellenek Ehhez javítani kell a vállalati növekedés alapjait Méret, globalizáció, innováció Közös piac kihasználása Intézmények szerepe

27 Köszönöm a figyelmet bekes@econ.core.hu

28 Források Anderson, Barry : The Changing Role of Parliament in the Budget Process, OECD JOURNAL ON BUDGETING VOLUME 2009/1 Acemoglu, Daron és James Robinson: Why Nations Fail, 2012 Random House Békés Gábor és Muraközy Balázs: Magyar Gazellák, Közgazdasági Szemle 2012 március Békés Gábor és szerzőtársai: Hungary How did exporting firms cope with the crisis? - EFIGE Country Report: Hungary, February 2011(EFIGE/Bruegel) Békés Gábor és szerzőtársai: Standing Still: HowEuropean Firms weatheredthecrisis, Bruegel, Brüsszel, 2011 December