Klinikai neurofiziológia perifériás kórképekben: EMG,ENG. Pfund Zoltán PTE, Neurológiai Klinika



Hasonló dokumentumok
Neurológiai diagnosztika II. Dr. Pfund Zoltán PTE, Neurológiai Klinika 2014

Hallgatói előadások elérhetősége Klinikai Központ Neurológiai Klinika Oktatási anyagok

A perifériás idegrendszer neuroimmunológiai betegségeinek klinikai vizsgálata (elektrofiziológiai módszerek, ellenagyag kimutatás)

ELEKTROFIZIZIOL VIZSGÁLATOK SZEREPE AZ IZOMBETEGSÉGEK GEK. PhD. PTE Neurológiai Klinika

Elektrofiziológiai vizsgálatok a felső végtagon - a kézsebész szemével. Noviczki Miklós, Diószeghy Péter

MOZGATÓ NEURON BETEGSÉGEK. Dr. Pfund Zoltán PTE Neurológiai Klinika 2014

Electrophysiológiai vizsgálatok perifériás kórképekben: EMG,ENG. Dr. Pfund Zoltán Dr. Deli Gabriella PTE, Neurológiai Klinika

Dr. Arányi Zsuzsanna Neurológiai Klinika Semmelweis Egyetem

NEUROLÓGIAI DIAGNOSZTIKA. Pfund Zoltán PTE Neurológiai Klinika 2013

Elektrofiziológia neuropátiákban. Dr.Nagy Ferenc Pécs Neurológiai Klinika

MOTOROS KIVÁLTOTT VÁLASZ (MEP)

GYAKORLATI ÚTMUTATÓ EMG VIZSGÁLATOKHOZ. Dr. Arányi Zsuzsanna Semmelweis Egyetem, ÁOK Neurológiai Klinika Elektrofiziológiai Laboratórium

Sebık Ágnes

Myotóniák és ioncsatornabetegségek. dr. Varga Dezső, PTE Neurológiai Klinika

Elektrofiziológiai vizsgálatok munkaegészségügyi vonatkozásai

vizsgálatok helye és s szerepe a gekben

Neuropathiák, dysimmun neuropathiák. Komoly Sámuel PTE Neurológiai Klinika

SZOMATOSZENZOROS SZENZOROS (SEP) Dr. Pfund Zoltán. PTE Neurológiai Klinika

Öröklődő izombetegségek. Sebők Ágnes PTE Neurológiai Klinika

PERIFÉRIÁS NEUROPATIÁK. Pfund Zoltán PTE Neurológia Klinika

IZOMBETEGSÉGEK DIAGNOSZTIKÁJA. Dr. Pál Endre Pécsi Tudományegyetem, Neurológiai Klinika

Miért fontos a helyes és korai diagnózis a napi klinikai gyakorlatban? Klinikopatológiai korreláció

Motoneuronbetegségek. dr. Varga Dezső, PTE Neurológiai Klinika

MOTOR NEURON BETEGSÉGEK. Pfund Zoltán PTE Neurológiai Klinika 2012

neuropathiák a gyakorlatban

IVIG kezelés dysimmun neuropathiákban. Komoly Sámuel PTE AOK Neurológiai Klinika

Neuropathiák, dysimmun neuropathiák. Komoly Sámuel PTE Neurológiai Klinika

TRIGGER- ÉS TENDERPONT

neuroophthalmológiai betegségek differenciáldiagnosztikájábaniáldi Dr. Molnár Mária Judit Molekuláris Neurológiai Központ Neurológiai Klinika

Max. inger. Fotopikus ERG. Szkotopikus ERG. Oscillatorikus potenciál Flicker (30Hz) ERG

Gyógyszerészeti neurobiológia Idegélettan 3. A gerincvelő szerepe az izomműködés szabályozásában

Az akciós potenciál (AP) 2.rész. Szentandrássy Norbert

A NEUROPATHIÁK FELOSZTÁSA ÉS KLINIKUMA. Kaposvár 2013 október 4.

A DE KK Belgyógyászati Klinika Intenzív Osztályán és Terápiás Aferezis Részlegén évi közel 400 db plazmaferezis kezelést végzünk.

IZOMROST FELÉPÍTÉSE IZMOK MR DIAGNOSZTIKÁJA ÉP IZOM MORFOLÓGIA KÓROS IZOM MR MORFOLÓGIA KÓROS IZOM MR MORFOLÓGIA Ödéma - leggyakoribb!

III./9.4. Mononeuropathiák alagút szindrómák

AKUSZTIKUS KIVÁLTOTT VÁLASZ VIZSGÁLATOK

Spinalis muscularis atrophia (SMA)

III./ Egyes dystonia szindrómák. III./ Blepharospasmus

IZOMBIOPSZIA. Dr. Pál Endre PTE ÁOK Neurológiai Klinika, Pécs

Amyotrophias lateralsclerosis Baranya megyében az elmúlt 54 év tükrében

III./10.3. Klinikai jellegzetességek és tünetek. A.) Az izombetegségekben előforduló leggyakoribb tünetek

PhD Értekezés Tézisei

Motoneuron betegségek

Alagút syndromák klinikum, diagnosztika

MOZGATÓ NEURON BETEGSÉGEK. Dr. Pfund Zoltán PTE Neurológiai Klinika

Neuropathiák: Szinopszis és s diszkusszió. Illés s Zsolt

Immunneuropathiák. Pfund Zoltán Neurológiai Klinika Pécsi Tudományegyetem Kaposvár

Bevezetés a gyermekrehabilitációba

PERIPHERIÁS NEUROPATHIÁK DIAGNOSZTIKÁJA. Dr. Pfund Zoltán Dr. Deli Gabriella PTE Neurológia Klinika

IMMUNOLÓGIA VILÁGNAP április 26 Prof. Dr. Dankó Katalin DEOEC III. Belklinika Klinikai Immunológiai Tanszék

A peripheriás idegek károsodásának típusai

Neuropathiák, dysimmun neuropathiák. Komoly Sámuel PTE Neurológiai Klinika

(labor, elektrofiziológia, biopszia, genetika, képalkotók)

Autoimmun eredetű neurológiai betegségek. Csépány Tünde MD. PhD November 20

Myasthenia gravis. Boczán Judit DEKK Neurológiai Klinika. Neurológia szintentartó tanfolyam február 9-11.

Dr Diószeghy Péter Debrecen, november 22.

Post-varicella angiopathia (PVA): klinikai és radiológiai jellemzők összefoglalása hét eset alapján

Diószeghy Péter Budapest, november 10.

A harántcsíkolt izom struktúrája általános felépítés

A neuromuscularis betegségek differenciáldiagnosztikája. Molnár Mária Judit

Neurobiológia - III. blokk Idegélettan # 12/4. A vázizomműködés gerincvelői kontrollja - II

Izmok funkcionális anatómiája

Orvosi fizika laboratóriumi gyakorlatok 1 EKG

PERIFÉRIÁS NEUROPATHIÁK. Dr. Pfund Zoltán PTE Neurológia Klinika

Egy idegsejt működése. a. Nyugalmi potenciál b. Transzport proteinek c. Akciós potenciál

Seminarium IV. sensoros és motoros beidegzése, sek

EKG a prehospitális sürgősségi ellátásban. Keskeny és széles QRS-ű tachykardiák

PERIPHERIÁS NEUROPATHIÁK. Dr. Pfund Zoltán PTE Neurológia Klinika

a. Nyugalmi potenciál b. Transzport proteinek c. Akciós potenciál. Nyugalmi potenciál. 3 tényező határozza meg:

Demyelinisatios betegségek felosztása

Neuromuscularis betegségek. Dr. Boczán Judit

NEUROLÓGIAI DIAGNOSZTIKA. Pfund Zoltán PTE Neurológiai Klinika 2012

Érzékelési folyamat szereplői. Az érzékelés biofizikájának alapjai. Receptor felépítése. Az inger jellemzői MILYEN? HOL? MENNYI? MEDDIG?

Normál mentalis fejlődéssel (MDC1: merosin deficiencia, Ullrich, Bethlem, RSMDC) Mentalis retardációval (Fukuyama, MEB, WWS)

Genetikai vizsgálat. Intergenomialis kommunikációs zavarok (mtdns depléció/deléció jelenléte esetén javasolt) Alpers syndroma (POLG1 gén analízis)

Mozgás, mozgásszabályozás

Stroke-ospáciensek felső végtagi funkcionális terápiájának hatékonyabbá tétele új, 4 csatornás FES (funkcionális elektromos stimuláció) segítségével

II. félév, 8. ANATÓMIA elıadás JGYTFK, Testnevelési és Sporttudományi Intézet. Idegrendszer SYSTEMA NERVOSUM

A patelláris reflex megjelenése

Neuromuscularis kórképek

REGIONES POSTERIORES membri superioris

Plazmaferezis neurológiai kórképekben. Devic betegség. Dr.Simó Magdolna SE Neurológiai Klinika

4. FEJEZET ELEKTRO-BALNEO-HIDRO-KLIMATOTERÁPIA

Dr. MóczKrisztina SE AITK Korányi Sándor részleg

Az ember izomrendszere, az izomműködés szabályozása

IONCSATORNÁK. I. Szelektivitás és kapuzás. III. Szabályozás enzimek és alegységek által. IV. Akciós potenciál és szinaptikus átvitel

III./9.6. Polyneuropathiák

Polyneuropathia - Definíció

Myasthenia gravis fenotípusai és kezelésük, Lambert-Eaton myastheniás szindróma

NERVI MEMBRI SUPERIORIS (A felső végtag idegei)

Bevezetés a klinikai neurológiába. Dr. Komoly Sámuel MTA doktora egyetemi tanár PTE KK Neurológiai Klinika

RITMUSOS DELTA AKTIVITÁSOK ÉS EPILEPSZIA

Neurológiai Tanszék. 1. félév. 2. félév. 15 előadás (kedd) 5x2 óra gyakorlat + 1 hét blokkgyakorlat (6-9. héten) 10 előadás 5x2 óra gyakorlat

Genetikailag meghatározott és szerzett myopathiák

Adatelemzési eljárások az idegrendszer kutatásban Somogyvári Zoltán

Molekuláris neurológia

Vérnyomásmérés, elektrokardiográfia. A testhelyzet, a légzés, a munkavégzés hatása a keringési rendszerre. A mérési adatok elemzése és értékelése

A peripheriás idegek nagyfelbontású ultrahang vizsgálata

Átírás:

Klinikai neurofiziológia perifériás kórképekben: EMG,ENG Pfund Zoltán PTE, Neurológiai Klinika

EMG: electromyographia Harántcsíkolt izmok vizsgálatára szolgáló, nem kórkép specifikus electrodiagnosztikai módszer Hagyományos EMG (concentricus tűelectroda, nyugalmi tevékenység, enyhe foku innervatio, maximális innervatio) Motoros egység: mellső szarvi mozgató sejt motor neuron, axon terminalis axon neuromuscularis junctio izomrostok

EMG/ENG/EP: technikai háttér

Vizsgálat feltétele Beteg vagy hozzátartozója elfogadja a vizsgálatot Harántcsíkolt izomzat 1. anatómiájának 2. funkciójának pontos ismerete Terápiás dózisú anticoagulálás nem zárja ki a beavatkozást

EMG regisztráció Concentricus tűelectroda Külső fémburok: referencia electroda (R) Belső vékony drót: aktív electroda (A) Regisztráció Rézsútos (ferde) tűvég miatt a regisztrációs terület könnycsepp alakú 200 µv A R

Nem kóros spontán tevékenység Beszúrási aktivitás Tűszúrás következménye, időtartam 300 ms Véglemez zaj Pici, magas frekvenciájú, többségében monofázisos negatív potenciálok Véglemez tüskék Terminális idegvégződések tű indukált irritációja a véglemez zónában Kezdeti negatív deflexio, irregularis megjelenés, rövid, biphasisos potenciálok

Izom eredetű kóros spontán tevékenység Fibrillatio és pozitív éles hullám Izomrostok spontán depolarisatiója aktív denervatióban, extracellularis regisztráció Neuropathia, radiculopathia, motor neuron betegség, myositis, izomdystrophia, botulismus Fib PÉH PÉH Fibrillatio: kezdeti pozitív deflexio, 1-5 ms, (5-)10-100 µv, 0.5-10(-30) Hz PÉH: pozitív deflexio majd lassú negatív fázis, 10-100 µv, 0.5-10(-30) Hz

Izom eredetű kóros spontán Complex repetitív kisülés tevékenység Egy pace maker izomrost depolarisatioja melyet ephapticus köralakú terjedés követ más denervált rostok membranjára Előfordulás: chronicus neuropathia és myopathia Frekvencia: 20-150 Hz Trigger: spontán vagy tűmozgás Csoportos izomrost atrophia denervatio következtében

Myotonia Izom eredetű kóros spontán tevékenység Kisülés sorozat emelkedő és csökkenő amplitúdóval és frekvenciával, kezdeti pozitív deflexio Dystrophia myotonica, myotonia et paramyotonia congenita, acid maltase deficientia, polymyositis, myotubular myopathia, periodicus hyperkalaemias paralysis, denervatio Frekvencia: 20-150 Hz Trigger: spontán, tűmozgás, izom percussio

Abnormális motoros egység eredetű spontán tevékenység Fasciculatio (singlets) Lassú, irreguláris motoros egység kisülés Elülső szarv sejt + axon ALS, radiculopathia, polyneuropathia, alagút sy. Fas Frekvencia 1-2Hz Doublets, triplets, multiplets Spontán MUAPs csoportokban, motoros egység vagy axon spontán depolarisatioja Neuropathia Tetania (hypocalcaemia)

Motoros ideg/neuron eredetű Myokymias kisülések spontán tevékenység Ugyanazon motoros egység ritmusos, csoportos, repetitív kisülései (csoportos fasciculatio) Eltérő nagyságú kisülések, menetelő zaj Irradiatios sérülés (pl. brachialis), facialis: GBS SM - pons tumor, hypocalcaemia, végtag: GBS CIDP - alagút sy radiculopathia, SM gerincvelői gócok Frekvencia kisülésen belül: 5-60 Hz Frekvencia kisülésen kívül: < 2 Hz

Görcs Motoros ideg/neuron eredetű spontán tevékenység Motoros axonok magas frekvenciájú, fájdalmas kisülései rövidüléssel társult izomkontrakció alatt Nocturnalis, edzés után, endocrinológiai és metabolicus hátterű neuropathia MUAP morfológia Frekvencia:40-75 Hz Relaxatio Akaratlagos kontrakció

Motoros ideg/neuron eredetű spontán tevékenység Neuromyotonias kisülés sorozat Magas frekvenciájú, csökkenő feszültségű kisülés sorozata egy motoros egységnek Decrementum Frekvencia: 150-250 Hz Neuromyotonia - Isaac s sy Autoantistestek a NMJ és motoros ideg ellen (voltage-gated potassium channel) Szerzett (chr. neuropathia, CIDP, MG, polio), paraneoplasias, herediter (SMA) Neuromyotonia: fr 150-250 Hz, nagyobb, motoros axon eredetű akciós potenciál Myotonia: fr 20-150 Hz, kisebb méretű, izomrost eredetű akciós potenciál

Spontán tevékenység: generátorok Elülső szarv sejt/motor neuron/axon: Fasciculatio, Myokímia Tetania, Görcs kisülés, Neuromyotonia Izomrost: Fibrillatio Pozitív éles hullám Myotonia Több izomrost: Complex repetitív kisülés Terminális axon: Véglemez tüske Neuromuscularis junctio: Véglemez zaj

MUAP analysis MUAP: motoros egység akciós potenciál MUAP territóriuma 5-10 mm Extracellularis EMG tű, izomtól függően 5-100 izomrost formálja MUAP-t, fr. 4-5 Hz, semirythmusos Amplitúdó (µv): 2-12, a tűhöz közeli izomrostok határozzák meg, két csúcs között mérjük - + 1 2 3 Phasisok (1,2,3): MUAP alapvonal kereszteződései + 1, MUAP általában triphasisos (2-4) Időtartam (ms): Kezdeti deflexiotól az alapvonali visszatérésig tart, motoros egységen belüli izomrostok száma határozza meg

Serratio, polyphasia, satellita potenciál Neuropathia Myopathia Myopathia Serratio Alapvonalat nem keresztező irányváltás Motoros egységen belül nem synchron izomrost aktiváció Myopathia, Neuropathia Polyphasia 4-5 alapvonal keresztezés 5-10-(25) %-ban fiziológiás Motoros egységen belül nem synchron izomrost aktiváció Myopathia Neuropathia Neuropathia Satellita potenciál MUAP utáni apró potenciál, korai reinnervatiot jelez Célszerű elkülöníteni a MUAP-tól

MUAP morfológia Normális MUAP Ép izom Neuropathia: acut axonalis, demyelinisatio Rövid MUAP Myopathia (acut,chronicus) Korai fázisú reinnervatio denervatiot követően Óriás potenciál Chr. axonalis denervatio reinnervatioval Chr. myopathia denervatioval Rövid MUAP ± polyphasia: motoros egységen belül a funkcionáló izomrostok száma Óriás MUAP ± polyphasia: collateral sprouting, motoros egységen belül az izomrostok száma

MUAP morfológia Myopathia blokk, izomrost atrophia kevesebb funkcionáló rost rövid MUAP, feszültség Neuropathia Korai reinnervatio kevesebb funkcionáló rost éretlen NMJ rövid MUAP, feszültség, satellita potenciál Chronicus reinnervatio collateral sprouting rost szám/motoros egység óriás MUAP Satellita potenciál beépül az óriás potenciálba

MUAP morfológia Pozitív deflexiot követő fő phasisnak (2) meredeknek kell lennie Amplítúdó : 1. Tűhegyhez közeli rostok száma 2. Tű közelsége a motoros egységhez 3. Több izomrost a motoros egységen belül 4. Nagyobb izomrost átmérő (hypertrophya) MUAP alakját befolyásolja a tű positiója izmon belül, latencia kevésbé változik

MUAP morfológia Stabil MUAPs Normális transmissio a neuromuscularis juncion (NMJ) keresztül az izomrostokra Instabil MUAPs Impulzusról impulzusra változik az amplitúdó és a phasis Kórképek NMJ betegség + korai reinnervatio izomrostok részleges blokkja, éretlen NMJ reinnervatio kezdetén Stabil MUAP Instabil MUAP

Maximális izomkontrakció Normális interferencia minta: Synchron innerválható motoros egységek száma határozza meg, fr. 30-50-(100) Hz 100µV/d 100ms/d Interferencia minta myopathiaban: Alacsony amplitúdó,redukció csak acut phasisban vagy végstádiumban fordulhat elő 100µV/d 100ms/d Redukált interferencia minta chr. neuropathiában: axonalis vagy demyelinisatio conductios blokkal 100µV/d 100ms/d

Automatizált IM analysis Turns amplitude (TA) analysis (Willison 1964, Stålberg 1981) IM signalban méri az ellentétes irányú fázis váltásokat + az amplitúdó különbség átlagát két váltás között Eloszlás: 6-10 helyről történik a regisztráció, mindegyik helyen 3-5 erőkifejtési szint a minimálistól a maximálisig Kóros vizsgálat: a regisztrált adat pontok > 10%-a kiesik a normál tartományt reprezentáló plotból Normális eloszlás Myopathia Chr. neuropathia

Myopathia Proximalis Distalis Motoros ENG N N/ amplitúdó Sensoros ENG N N EMG myopathiás MUAPs myopathiás MUAPs Eloszlás proximalis > distalis distalis > proximalis paraspinális izomzat érintett Kórképek leggyakoribb forma dystrophia myotonica zárványtestes myositis distalis öröklődő myopathia

FSHD (Landouzy, Dejerine 1884 ) M. tib. anterior Myopathia Enyhén redukált IM TA Deltoideus Scapula alata (winged scapula) Deltoideus sokáig megkímélt, TA az első av-i izom mely érintve lehet

Myopathia denervatioval Acut Chronicus Motoros ENG N/ amplitúdó N/ amplitúdó Sensoros ENG N N EMG myopathiás MUAPs myopathiás MUAPs neuropathiás MUAPs fibrilláció fibrilláció pozitív éles hullám pozitív éles hullám complex rep. kisülés complex rep. kisülés Kórképek myositis zárványtestes myositis myopathia necrosissal mitochondriális toxicus myopathia encephalomyopathia

Myositis Izomrost infiltráció Dermatomyositis Vasculitis IBM Zárványok + gyulladás

Myopathia myotonias kisüléssel Motoros ENG N Sensoros ENG N EMG myotonias kisülés ± myopathias MUAPs Eloszlás proximalis, distalis vagy mindkettő Kórképek Dystrophia myotonica: distalis > proximalis myopathias MUAPs Acid maltase deficientia (J. Pompe 1932): paraspinalis + proximalis izomzatban myotonias kisülések Polymyositis: myopathias MUAPs proximalisan, denervatios potenciálok, ritka myotonias kisülések paraspinalisan Myotonia congenita és egyéb genetikus kórképek: kiterjedt myotonias kisülések, normalis MUAPs

Dystrophia myotonica tip.1 M. vast. lateralis myotonias kisülések myopathia DM1: distalis>proximalis Jellegzetes arc (frontalis kopaszság, ptosis, temporalis atrophia, elongált arc, horizontalis mosoly)

Dystonia Pathologias izomaktivitás centrális kórképekben Állandó, akaratlan izommozgás mely EMG-vel detektálható Normális MUAP morfológia, elhúzódó relaxatio Agonista-antagonista izmok co-contractioja Tremornak megfelelő minta nyugalomban, paraspinalisan 1 mv/d 100 ms/d Állandó MUAP kisülés nyugalomban a m. tibialis posteriorban, antagonista izom Aktivitásakor a kisülés amplitúdója és frekcenciája fokozódik

Stiff person (limb) syndroma Állandósuló törzs-végtag fájdalom, rigiditas Eredet: autoimmun (anti-gad pozitivitás, DM), paraneoplasias Pathologias izomaktivitás centrális kórképekben Állandó izomaktivitás EMG-n, normál időtartamú motoros egységek Alvásban, anaesthesiaban nincs idegblokáddal és diazepammal a spontán aktivitást csökkenteni vagy megszüntetni lehet Fr. 9-11 Hz 0.1 mv/d 100 ms/d Perzistens, akaratlan izomkontrakció a m. rectus femorisban

Electroneuronographia - ENG Nem kórkép specifikus funkcionális diagnosztikus eszköz Egyes ingerléssel történő vizsgálatok Stimuláció és regisztráció: Felületes vagy tűelectroda Gyorsabban vezető, myelinisalt mozgató, érző és vegetatív rostok vizsgálata Vastag myelinisalt I Aα 12-20 µm 72-120 m/sec Közepes myelinisalt II Aβ 6-12 µm 36-72 m/sec Vékony myelinisalt III Aδ 1-6 µm 4-36 m/sec Nem myelinisalt IV C 0.2-1.5 µm 0.4-2.0 m/sec

Vizsgálat feltételei Beteg vagy hozzátartozója elfogadja a vizsgálatot Peripherias idegrostok 1. anatómiájának 2. funkciójának ismerete Idegek elhelyezkedése, izomzat és bőrfelület segmentalis és peripherias innervatioja

Motoros ENG Motoros ideg akciós potenciál (CMAP), biphasisos G1 (aktív elektród): izomhas, G2 (referencia): izom ín Supramaximalis stimulus 20-50 ma, t = 200 µs Latencia (ms): 1. Vezetési idő a stimulus NMJ között 2. Átvezetési idő a NMJ-n 3. Depolarisatios idő az izomban : demyelinisatio, CB Amplitúdó (mv): Alapvonal-negatív csúcs, negatív-pozitív csúcs Nagyság függ a depolarizált izomrostok számától : axonveszteség, CB, NMJ, myopathia Terület: Alapvonal-negatív csúcs közti terület, CB! Időtartam: Negatív csúcs alapvonali időtartam, izomrostok synchron kisülését jelzi, : demyelinisatio Vezetési sebesség: 2 stimulus között, v =s/t (m/s)

Motoros ENG Aβ rostok vizsgálata 5 mv/d 5 ms/d G2 A A L1 csukló G1 S1 F L2 T könyök N. medianus VS I S2 N. medianus

Sensoros ENG Sensoros ideg akciós potenciál (SNAP), bi- vagy triphasisos G1, G2 gyűrű elektród, orthodrom és antidrom mérések Supramaximalis stimulus 10-30 ma, t = 100-200 µs Kezdeti latencia (ms) Csúcs latencia (ms) Amplitúdó (µv) Időtartam (ms) Vezetési sebesség (m/s) KL CsL A N. medianus N. ulnaris A 20 µv/d 1 ms/d Amplitúdó: depolarizált sensoros rostok számának a függvénye Orthodrom ingerlés Antidrom ingerlés Axonveszteség, CB I

Referencia Rendelkezésre álló normál értékek Korábbi vizsgálati eredmény Ellenoldali összehasonlítás Hőmérséklet: 34 fok alatt fokonként 5%-al (J. Kimura 1984) 5 mv/d 5 ms/d N. peroneus

Distalis Proximalis stimulus Normális temporalis dispersio és fázis kioltás Proximalis ingerléskor kisebb amplitúdó ( 20% CMAP), hosszabb időtartam ( 15% CMAP) jellemzi a potenciálokat Hosszabb az idegszakasz, különböző méretű rostok nem egyidejűleg depolarizálódnak 5 mv/d 5 ms/d Boka 20 µv/d 1 ms/d Csukló Könyök felett Térdhajlat N. ulnaris N. peroneus

Radicularis laesio Anatómiai különbség miatt eltérő sensoros és motoros károsodás Normális sensoros válaszok Hátsó gyökér ganglion, bipolaris sejtek Sensoros MS Motoros Pathologias motoros ENG és EMG

Kevert vezetési vizsgálat Leggyorsabban vezető sensoros (Ia) és motoros (Aα) rostok közös válasza, sensoros válaszoknál magasabb amplitúdó 1. N. medianus 2. N. ulnaris 3. N. tibialis Stimulus: Kéz láb volaris oldala Elvezetés: N. medianus, n. ulnaris, n. tibialis felett Indikáció: CTS, Guyon és cubitalis alagút sy., tarsalis alagút sy 20 µv/d 1 ms/d T-Cs Dig.1-Cs Ép n. medianus 54.9 m/s 49.0 µv 48.1 m/s 11.0 µv T-Cs Dig.1-Cs Súlyos CTS 31.5 m/s 5.7 µv Hiányzó sensoros válasz

Demyelinisatio vagy axonveszteség? Myelin szerepe alapvető a saltatoricus vezetésben, de axonalis károsodás önmagában is csökkenti a vezetési sebességet Demyelinisatio: 1. Distalis latencia, 130% Axonveszteség: 2. Vezetési sebesség, 75% felső végtag 35 m/s alsó végtag 30 m/s 3. Temporalis dispersio, conductios blokk 1. Amplitúdó 2. Vezetési sebesség, 35 és 30 m/s ok: Aδ rostok megkíméltek (nem regisztrálhatóak) 3. Normális hullám morfológia

Temporalis dispersio Conductios blokk Temporalis dispersio: Conductios blokk: Széles, több komponensű válasz Amplitúdó, terület 50%-al Amplitúdó + terület 50%-al Temporalis dispersio + conductios blokk: Hullám morfológiai változás Amplitúdó, terület 50%-al PS DS

Temporalis dispersio Conductios blokk Temporalis dispersio Conductios blokk Temporalis dispersio + conductios blokk MGUS (IgM) CIDP MMN Motoros CIDP

TD-CB herediter demyelinisatios neuropathiakban? Megjelenhet, kisebb mértékű mint a szerzett neuropathiákban Függ a betegség kezdetétől eltelt időtartamtól és a progresszió dinamikájától Herediter kórképekre az egyenletes demyelinisatio jellemző Kórképek: HMSN I (CMT1A, CMT1C, HNPP)

Hullám morfológia herediter neuropathiában N. medianus 28.6 m/s 4.9, 3.8 mv MNGIE N. medianus 34.7 m/s 19.3, 17.5 mv AMN N. peroneus 31.3 m/s 2.8, 2.3 mv CTX N. peroneus 42.9 m/s 4.6, 4.0,4.0 mv Fabry N. ulnaris 57.1, 30.0 m/s 14.6, 14.5,12.5 mv HNPP N. medianus 18.2 m/s 1.4, 0.9 mv CMT1A N. ulnaris 16.7, 21.7 m/s 4.6, 3.0,1.8 mv CMT1A

Vegetatív rostok vizsgálata SSR (Symaptathetic Skin Response) Somato-sympathicus complex polysynapticus reflex, spinalis, bulbaris és suprabulbaris komponenssel Sudomotoros funkciót és a sympathicus idegrendszer cholinerg rostjait teszteli Stimulus: N. medianus (csukló), n. tibialis (belboka), 0.1 ms, 20 ma Elvezetés: 1., aktív ENG elektróda - kéz voláris oldala, indifferens elektróda - középső ujj (medianus), talp lábujj (tibialis) N. medianus SSR 1.52 ms, 2.18 mv

F-válasz (Foot) Késői válaszok Afferentáció-efferentáció: motoros V (m/s) = Antidrom (M) orthodrom-antidrom (F) ingerület terjedés Motoros neuronok és izomrostok kisebb része aktiválódik polyphasias válaszok, alacsony amplitúdó, chronodispersio 20% Korai GBS, radiculopathia (C8-T1, L5-S1), polyneuropathia 2s (mm)r F-M-1 (ms) M F M F Sup.max. stimulus N. ulnaris N. peroneus

Axon reflex Késői válaszok Denervatiot követően a proximalisabb axonból collateralis rostok indulnak el és reinnerválják a distalis, denervalt izomrostokat Distalis, antidrom ingerlést követően a collateralis rostoknál orthodrom ingerület terjedés jön létre stabil A-válasszal Stimulus intenzitásának a növelése kiolthatja a választ M A F A M A A Sup.max. stimulus N. tibialis N. tibialis

Késői válaszok H-reflex (Paul Hoffmann, 1910) Monosynapticus nyújtási reflex analógja N. tibialis submaximalis stimulusa (1 ms), stabil válasz Afferentáció: Izomorsó eredetü Ia sensoros rostok Efferentáció: Alfa-motor neuron motoros rostjai Stimulus intenzitása nő antidrom ütközés kioltja F-válasz Korai GBS, S1 radiculopathia, polyneuropathia, plexopathia H 0.5 mv/d 8 ms/d 5 mv/d 0.5 mv/d 10 ms/d M Sub.max. stimulus Mozgató neuron M M F Sensoros Ia afferens Motoros efferens Izom N. peroneus N. tibialis

Fejlődési variációk Martin-Gruber anastomosis (R. Martin 1763, W. Gruber 1867) N. medianus n. ulnaris összeköttetés általában az alkaron, thenar izomcsoport n. ulnaris innervatiot is kap, 20% M-G M. abd. dig. V. N. ulnaris N. medianus Thenar izomcsoport 1. m. dors. interosseus CTS M. abd. poll. brev. CTS DML: 6.6 ms N. medianus (motoros + sensoros) 1 mv/d 5 ms/d Cs-medianus KA-medianus Cs-ulnaris KA-ulnaris 20 µv/d 1 ms/d Cs KA KF 5 mv/d 5 ms/d M. abd. dig. V. 20 µv/d 1 ms/d N. ulnaris (motoros + sensoros)

N. medianus - n. ulnaris anastomosis Martin-Gruber anastomosis Medianus-ulnaris összeköttetés Riches-Cannieu anastomosis Mély motoros összeköttetés, Megtartott thenar funkció alkari medianus sérüléskor Marinacci syndroma Ulnaris-medianus összeköttetés, Megtartott thenar funkció alkari med. sérülésekor Berrettini anastomosis Superficialis sensoros uln-med összeköttetés ( 80%), CTS-ben a 3-4 ujjak érzékenysége megváltozik

Fejlődési variációk Járulékos peroneus ideg N. peroneus superficialis járulékos distalis szakasza a lateralis melleolust megkerülve innerválja a m. extensor digitorum brevis lateralis részét Elvezetés: m. extensor dig. brevis 2 mv/d 5 ms/d N. peroneus communis N. peroneus superficialis N. peroneus profundus M. extensor dig. brevis Járulékos peroneus ideg Boka Fibula nyak alatt Fossa poplitea Lateralis malleolus mögött

Axonveszteség Acut Subacut Chronicus Motoros ENG Amplitúdó N/ Vezetési sebesség N/ N/ N/ Distalis latencia N/ N/ N/ Sensoros ENG Amplitúdó N/ Vezetési sebesség N/ N/ N/ Distalis latencia N/ N/ N/ EMG Spontán N Fibrilláció N Pozitív éles hullám MUAP N N Óriás potenciál Polyphasia IM

Axonveszteség Acut motoros axonveszteség regeneratioval 5 mv/d 5 ms/d N. Peroneus 44.3 m/s, 2.2 mv 200 µv 10 ms M. tibialis anterior: chr. reiinervatio 1 mv/d 100 ms/d 20 µv/d 1 ms/d N. ulnaris 59.1 m/s, 20.0 µv M. tibialis anterior: redukált IM, 3.5 mv

Proximalis axonveszteség Plexopathia Radiculopathia Polyradiculopathia Mot. ENG A N/ A N/ A Sens. ENG A N N EMG Denervatio Denervatio Denervatio Reinnervatio Reinnervatio Reinnervatio Megoszlás Több ideg Egy myotom Több myotom Több izom Paraspinalis Paraspinalis érintettség érintettség

Radiculopathia (C5) 5 mv/d 5 ms/d Polyphasia 40% Asymmetria: L 0.6 ms A 133% J B Asymmetria: L 0.7 ms A 104% N. axillaris N. suprascapularis Ép distalis sensoros válaszok Radiculopathia chr. reinnervatioval M. deltoideus

Demyelinisatio (lassulás) Egy proximalis laesio Egy distalis laesio Motoros ENG Amplitúdó N N Vezetési sebesség (laesio) N Distalis latencia N Késői válasz Sensoros ENG Amplitúdó N Vezetési sebesség Distalis latencia EMG Spontán N N MUAP N N IM N N

Carpalis alagút syndroma Focalis demyelinisatio típusos helyen 5 mv/d 5 ms/d Cs K DML 2. m. lumbr. 1. m. palm. inteross. Latencia asymmetria 0.5 ms 20 µv/d 1 ms/d Dig.1 Dig.3 Késői vagy hiányzó sensoros válaszok

Demyelinisatio (lassulás + CB) Egy proximalis laesio Egy distalis laesio Motoros ENG Amplitúdó N Vezetési sebesség N/ +CB (laesio) N / +CB (laesio) Distalis latencia N Késői válasz Sensoros ENG Amplitúdó N Vezetési sebesség +CB (laesio) Distalis latencia EMG Spontán N N MUAP N N IM

Cubitalis alagút syndroma Focalis demyelinisatio típusos helyen + CB 5 mv/d 5 ms/d Cs Inching KA KA 20 µv/d 1 ms/d KF A KF Motoros rost conductios blokk a cubitalis alagútban ép sensoros válasszal

Focalis demyelinisatio típusos helyen + CB N. peroneus (alagút) syndroma 5 mv/d 5 ms/d B F Th Inching F Th N. per. com. N. saphenus N. per. sup. N. suralis N. per. prof. N. peroneus communis focalis demyelinisatiója conductios blokkal

Korai reinnervatio súlyos denervatio után Motoros ENG Amplitúdó Vezetési sebesség N/ Distalis latencia N/ Sensoros ENG Amplitúdó Vezetési sebesség N/ Distalis latencia N/ EMG Spontán Fibrilláció, pozitív éles hullám MUAP IM Amplitúdó, rövid időtartam, polyphasia

Chronicus demyelinisatio secunder axonveszteséggel Motoros ENG Morfológia Sensoros ENG Morfológia EMG Megoszlás A, VS, DL, F TD,CB előfordulhat A/, VS, DL TD,CB előfordulhat Neuropathias jelek 1. Ha nincs TD és CB: distalis>proximalis, alsó végtag > felső végtag, bilateralis, symmetricus 2. Ha van TD éscb: distalis > proximalis, alsó végtag > felső végtag, asymmetricus

Szerzett vagy öröklött neuropathia? Herediter neuropathia: 1. Klasszikus eloszlás (klinikai tünetek + EMG/ENG) 2. Panaszok és klinikai tünetek kevésbé kifejezettek mint az EMG/ENG eltérések 3. EMG: hiányzó aktív denervatio chr. reinnervatioval vagy anélkül 4. ENG: hiányzó temporalis dispersio és conductios blokk 5. Progresszió hiánya kontroll vizsgálatkor 6. Családtagok EMG/ENG pozitivitása 7. Jellegzetes külső morfológiai jelek

Külső morfológiai jelek CMT1A: Jellegzetes lábdeformitás (gólyaláb, emelt lábboltozat, excavalt talp, kalapácsujjak, Charcot izület) CTX: Neuropátiás arc, scaphocephalia, magas homlok, gótikus szájpad, torlódott fogazat, Achilles ín felett xanthomak Fabry kór: Angiokeratomak Bulbospinalis SMA (Kennedy): Atrophias nyelv, gynecomastia MNGIE: Ptosis, ophtalmoplegia, generalizált izomatrophia

Külső morfológiai jelek CMT1A CMT1A CTX CTX Fabry Kennedy Kennedy MNGIE

Asymmetricus motoros kórképek Asymmetricus monomelias paresis izom atrophiával sensoros és autonom tünetek nélkül, fasciculatio megjelenhet Az alábbi kórképek elkülönítése szükséges: 1. ALS 2. Motoros CIDP 3. MMN 4. Spinalis izom atrophia (Hirayama, O Sullivan-Mcleod syndroma)

Elkülönítés ALS MCIDP MMN Hirayama Motoros ENG N/A L,AN/ L,A N/A Morfológia N TD>CB CB>TD N Sensoros ENG N N N N Morfológia N N N N EMG Den+Rein N/Den +Rein N/Den +Rein N/Den +Rein (Fa>Fib,PÉH) (Fib,PÉH>Fa) (Fib,PÉH>Fa) (ritkafa>fib) -ENG,+EMG! +ENG,+EMG! +ENG,+EMG! +ENG,+EMG! Megoszlás Mult. Myotom ±Myotom Ind.idegek Kéz(C8-T1) +Bulb + thor -Bulbaris -Bulbaris Alkar paraspinalis paraspinalis paraspinalis -Bulb,pspin izomzat izomzat izomzat izomzat Klinikai és electrophysiológiai követés!

Arcizomzat és agyidegek vizsgálata N. facialis peripheriás rostjainak károsodása M. frontalis, m. orbicularis oris EMG, ha kérdéses a reinnervatio megindulása, N. facialis motoros ENG: Van-e laesio? ALS differenciál diagnosztika M. masseter EMG denervatio, chr. reinnervatio Blink reflex Afferentáció: N. V/1 sens. rostok, ipsilat. supraorbitalis stimulus Efferentáció: N. VII mot. rostok, m. orb. oculi, bilat. elvezetés Synapsis: Sens.nucl. (pons) és nucl.spin.nervi trig. (lateralis medulla) interneuronok ipsi és contralat. n. VII mag R1 (ms) R2 (ms) R2 (ms) Napi gyakorlatban szűk indikáció!

Neuromuscularis junctio: postsynapticus kórképek Motoros ENG: normális nyugalomban, repetitív stimuláció (3 Hz) esetén pathológiás decrementum, fárasztásos tesztet követően fokozódó decrementum Sensoros ENG: normális EMG: normális vagy myopathiás MUAPs Eloszlás: proximalis > distalis, bulbaris, extraocularis Myasthenia gravis, gyógyszer indukálta MG, congenitalis myasthenia syndromák, gyógyszerek, toxinok

EMG neuromuscularis junctio betegségben Neuromuscularis junctio betegség blokkal: myopathias MUAPS polyphasiaval, motoros egységen belüli funkcionáló izomrostok száma Instabil MUAPS: Impulzusonként változik az amplitúdó és a phasis

Sorozatingerlés (RNS) 3 Hz ingerlés: A 10% proximálisan valószínűbb a pozitivitás N. ulnaris m. abd. dig. V. N. axillaris m. deltoideus N. accessorius spinalis m. trapezius N. facialis m. orbicularis oculi + 60 mp-es fárasztásos teszt exhaustio, A 30-50 Hz ingerlés: pozitív 50%-os A Rövid fárasztásos teszt: 10 mp facilitáció, 40%-os A Szenzitivitás: generalizált MG-ban 50-70%-ban pozitív Specificitás 3 Hz: MG, LEMS, botulismus, CM 50 Hz: LEMS, botulismus

3 Hz RNS vizsgálat MG, ocularis tünetek Amplitudo : 2% M. deltoideus 3 Hz RNS vizsgálat MG, ocularis tünetek Amplitudo : 13% M. trapezius 3 Hz RNS vizsgálat MG, gen. tünetek Amplitudo : 83% M. deltoideus

Single-Fiber EMG Speciális tű, kisebb felület, két szomszédos izomrost között regisztrál Axon depolarizáció után egy időben jönnek ingerületbe a motoros egység izomrostjai Izomrostok kisülési ideje függ a terminalis axon hosszától és a neuromuscularis junctio átkapcsolási idejétől Jitter: neuromuscularis junctio átkapcsolási idejének a variációja (izomrostok kisüléseinek időbeli variációja) G1 G2 Axon terminalis IPI (µs) Tű-izom távolság 200-300 µm 1 2

20 potenciál pár gyűjtése Single-Fiber EMG Jitter mérése: mean consecutive difference (MCD - µs) meghatározása potenciál páronként Blokk előfordulhat megnyúlt jitternél (MCD > 80 µs) Pozitivitás: 1. Abnormális válaszok 10%-ban blokkal vagy blokk nélkül 2. Regisztrált potenciál párok között az MCD átlaga meghaladja a normális felső értéket Szenzitivitás: generalizált MG-ban 95-99%-ban pozitív, klinikailag gyenge izom negatív vizsgálata kizárja a MG-t Specificitás: MG, LEMS, botulismus, CM, myopathia, neuropathia

A B C D A,B: MG, ocularis tünetek, normális SFEMG, m. EDC C,D: MG, ocularis tünetek megnövekedett jitter blokkal m. EDC

Dok-7 myasthenia syndroma Postsynapticus kórkép, proximális végtag és törzsizom gyengeség, arc és szemek megkíméltek Dok-7: protein, izom specifikus kinase aktiváció, kóros AchR denzitás és eloszlás M. orb.oculi: 0% 5 ms/d Myopathias MUAPs: M. deltoideus M. rectus femoris M. trapezius: A 81% 5 ms/d Megnyúlt jitter: M. EDC

Neuromuscularis junctio: praesynapticus kórképek Motoros ENG: amplitúdó csökkent nyugalomban, repetitív stimuláció 3 Hz esetén pathologiás decrementum, 50 Hz esetén incrementum, fárasztásos tesztet követően incrementum Sensoros ENG: normális EMG: normális vagy myopathiás MUAPs Eloszlás: proximalis és distalis LEMS, botulismus (EMG-n friss denervatió), congenitalis myasthenia, gyógyszerek, toxinok

3 Hz RNS, Amplitudo : 34% M. abductor dig. V. Cs N. medianus Cs N. ulnaris K Amplitudo : KA Amplitudo : Normális sensoros válaszok LEMS Előtt Után Amplitudo : 148% Rövid fárasztásos teszt

Izombetegségek myotoniaval és periodicus paralysissel Myotonia PP RFT HFT Hűtés DM1 + - ± + - DM2 + - NA NA NA Myot. Cong. D + - + NA ± Myot. Cong. R + ± + + - Na-csat. myot + - NA NA NA Paramyot. Cong. + - + + + Hyperkalaemias PP + + ± + - Hypokalaemias PP - + ± + - Andersen sy. - ± - + -

Hosszú fárasztásos teszt 10.0 mv 12.8 mv (+28%) Andersen-Tawil sy. Ventricularis arrhythmia Micrognathia, clinidactylia 10.0 mv Fárasztás előtt 5 perces izomkontrakció után percenkénti stimulus 7.8 mv (-64%) Periodikus izomparesis KCNJ2 gén mutáció 60%-ban Csökkent Na transzport az izomsejtekbe Pozitív teszt: Fárasztás után +35% A Legkisebb válasz -50% A

EMG/ENG indikáció Indokolt Perifériás tünetek ismeretlen ethiológiával progresszióval vagy anélkül Perfériás tünetek ismert ethiológiával progresszióval Terápia hatékonyságának az ellenőrzése Nem indokolt Egyértelmű tünettan ennek megfelelő ethiológiával progresszió nélkül Korábbi mérések, igazolt ethiológia, progresszió nincs Korábbi mérések, igazolt genetikai rendellenesség, nincs új tünettan

Kérdéses motoros gyengeség Szervi betegséghez köthető? Funkcionális? Az alábbi vizsgálatok együttes alkalmazásával eldönthető: 1. MEP (bilateralis, felső és alsó végtag) 2. ENG (motoros, sensoros) 3. NMJ vizsgálata (sorozatingerlés, fárasztásos teszt, SFEMG) 4. EMG (pareticus izmok)

Köszönetnyilvánítás Dr. Deli Gabriella Dr. Égi Csilla Lábady Ildikó Dr. Nagy Ferenc Dr. Pál Endre Electrophysiológiai Labor Szakdolgozói

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!