III./9.4. Mononeuropathiák alagút szindrómák
|
|
- Kinga Boros
- 9 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 III./9.4. Mononeuropathiák alagút szindrómák A peripheriás idegek sérülésének lehetséges okait összefoglalva az 5. táblázat mutatja. Mononeuropathiáról beszélünk, ha csak egy ideg érintett, amely legtöbbször lokális ok következménye és az idegkárosodás helye jól lokalizálható, de általános betegség (pl. diabetes mellitus) is járhat csak egy ideg klinikai károsodásával. Ez utóbbi esetben az adott ideg diffúzan érintett. 5. táblázat: A peripheriás idegek sérüléseinek okai A körülírt peripheriás idegkárosodás leggyakoribb okai közé tartozik az ideg kompressziója, amely lehet külső kompresszió, ill. az ideg lefutása mentén, csontokkötőszövet-izmok által határolt területeken való áthaladás közben kialakuló kompresszió következménye. Ez utóbbit alagút szindrómának hívjuk. Az alábbiakban a napi gyakorlatban leggyakrabban észlelt körülírt idegkárosodások tüneteit és okait tárgyaljuk. Nervus medianus A n. medianus ellátja motorosan a csukló és ujjflexorokat, valamint a thenar döntő részét. Sensorosan a kéz radialis palmaris területét látja el, az első három ujjat, valamint a IV. ujj radialis felét (részletesen lásd az anatómiai tankönyvben). Carpalis alagút szindróma: A carpalis alagút a csuklónál a kéztőcsontok és a ligamentum carpi transversum által határolt anatómiai hely, amelyen áthaladnak a flexorínak és a n. medianus. A n. medianus distalis kompressziója következtében kialakuló carpalis alagút szindróma egyértelműen a leggyakoribb fokális neuropathia. Ez egyben a leggyakoribb alagút szindróma és az egyik leggyakoribb neurológiai tünet/betegség is. Incidenciája / /év. Kb. háromszor gyakrabban fordul elő nőknél. Tünetek: A betegség rendszerint kétoldali, de jellemzően a domináns kezet érinti először. Első, rendkívül típusos tünete a kéz fájdalmas éjszakai zsibbadása, amely az alvást is megzavarja. A betegek sokszor az egész kar fájdalmáról, ill. az alkar zsibbadásáról is beszámolnak, nem mindig csak a n. medianus által ellátott I-III. ujjak panaszosak. Jellegzetes tünet még ébredéskor az ujjak merevsége, ill. sokszor a betegek úgy érzik, mintha az ujjak duzzadtak lennének. Később nappal is jelentkeznek tünetek, főként a kéz használatakor, terhelésekor. Ilyen jellegzetes tevékenység pl. a burgonyahámozás, kerékpározás, autóvezetés. Később a zsibbadás állandósul és érzéskiesés is kialakul az ujjakon, amely már ügyetlenségben, a kéz finom funkciójának romlásában nyilvánul meg. Legsúlyosabb esetben a motoros rostok is károsodnak és a thenar elsorvad (8. ábra), a kéz ʽcsipeszfunkciója is károsodik és a betegnek egyszerű, mindennapi tevékenységekben is nehézségei támadnak (pl. gombolás, cipzár felhúzása).
2 Okok: 8. ábra: Carpalis alagút szindróma tünetei A carpalis alagút szindróma leggyakrabban idiopathiás, amely feltehetően alkatilag szűkebb carpalis alagutat jelent. Ez elsősorban nőknél, év között okoz először tüneteket. Emellett minden olyan állapot, amely beszűkíti a carpalis alagutat, ill. megváltoztatja a csukló anatómiáját vagy a csukló-kéz fokozott terhelésével jár, hajlamosít a carpalis alagút szindrómára: Diagnózis: obesitas oedema (pl. terhesség, lymphoedema, hypothyreosis) régi vagy újabb keletű csuklótörés arthrosis rheumatoid arthritis vagy egyéb eredetű arthritis diabetes mellitus (a polyneuropathia által már kissé károsodott ideg fokozottan érzékeny a nyomásra). foglalkozások (pl. asztalos, ács, kőműves, lakatos) sporttevékenységek (pl. kerékpározás) A carpalis alagút szindróma legtöbbször már a jellegzetes panaszok alapján diagnosztizálható. Gyakori, hogy a panaszok a csukló passzív flexiójával, az ún. Phalen manőverrel provokálhatók (9. ábra). Szintén jellemző a Tinel-f. jel (10. ábra): egy körülírt idegsérülés esetén a sérülés helyének finom nyomása, ütése villanyozó érzést provokál az ideg lefutása mentén. 9. ábra: Phalen-f. provokációs manőver carpalis alagút szindrómában 10. ábra: Tinel-f. jel A carpalis alagút szindróma objektíve EMG-vel igazolható, amely kezdetben fokális demyelinisatiot mutat a carpalis alagútban, axonlaesio csak később társul. A klinikai
3 tüneteknek megfelelően a sensoros rostok korábban és súlyosabban érintettek, mint a motoros rostok. Fontos tudni, hogy kezdeti stádiumban az EMG sokszor még nem mutat eltérést, amely azonban nem zárja ki a carpalis alagút szindrómát. Kezelés: A carpalis alagút szindrómán tünetileg a csukló éjszakai sínezésével vagy lokális szteroid injekcióval lehet segíteni. Végleges megoldás az ideg műtéti dekompressziója, a lig. carpi transversum átvágása. A n. medianus proximalis károsodása, kompressziója jóval ritkább (pl. alvás alatt vagy compartment szindróma következtében.). Az ideg teljes károsodása esetén a distalis tünetek mellett (ujjakon érzéskiesés, thenar atrophia) az ujjflexorok is paretikusak lesznek, amely következtében a kéz ökölbe szorításakor ún. eskükéz tartás (11. ábra) jön létre (az I-III. ujj extendálva marad). Nervus ulnaris 11. ábra: Eskükéz tartás proximalis n. medianus laesioban A n. ulnaris motorosan a thenarból a m. adductor pollicist, valamint az összes kiskézizmot és az ulnaris alkarflexorokat látja el. Sensoros ellátási területe a kéz ulnaris fele, beleértve a IV-V. ujjat. (Részletesen lásd az anatómiai tankönyvben.) Könyöktájéki n. ulnaris laesio: A n. ulnaris sérülés leggyakoribb helye. A könyöktájékon sérülhet egyrészt a sulcus nervi ulnarisban, az epicondylus medialis humeri mögött (retroepicondylarisan), ill. ritkábban a cubitalis alagútban (a könyök alatt közvetlenül, a m. flexor carpi ulnaris két eredő fejét összekötő aponeurosis alatt) (12. ábra). 12. ábra: A n. ulnaris lefutása a könyöktájékon Retroepicondylaris laesio okai: tardív ulnaris laesio: régi könyöktörés, deformitás arthrosis rheumatoid arthritis diabetes mellitus
4 külső kompresszió, gyakran iatrogén okból (pl. műtétek alatt) Cubitalis alagút szindróma okai: Tünetek: idiopathiás gyakori, habituális könyökflexió Mint általában kompressziós idegkárosodásban, először sensoros tünetek jelentkeznek: a kéz ulnaris felének és a IV-V. ujj zsibbadása, érzéskiesése. Jellemző, hogy az érzészavar kezdetben nem az egész ulnaris területen, hanem csak az ujjbegyeken jelentkezik. Később társulnak a motoros tünetek, a hypothenar, az interosseus izmok és a thenarból a m. adductor pollicis paresise és atrophiája, következményes karomtartással (13. ábra). A kiskézizmok sorvadása miatt a kéznek ʽcsontvázkéz külleme van. Érdekes módon a IV-V. ujj flexiós ereje sokszor megtartott. A m. adductor pollicis paresise jól demonstrálható a Froment-f. jellel (14. ábra), amikor a hüvelykujj addukciójának kiesését a hosszú, n. medianus által innervált flexorok pótolják. Szintén jellemző a Wartenberg-f. jel (15. ábra), amely azt jelenti, hogy a 3. palmaris interosseus preferenciális érintettsége miatt a kisujj eláll a többi ujjtól. 13. ábra: Jellegzetes karomtartás n. ulnaris laesioban 14. ábra: Froment-f. jel n. ulnaris laesioban Diagnózis: 15. ábra: Wartenberg-f. jel n. ulnaris laesioban A jellegzetes klinikai tünetek mellett a n. ulnaris laesio objektíven EMG-vel igazolható (16. ábra). Differenciáldiagnosztikai szempontból legfontosabb a C8 radicularis laesio elkülönítése, amelynek sensoros tünetei megegyeznek a n. ulnaris laesio tüneteivel, de a nyaki spondylosis egyéb tünetei társulhatnak, ill. a motoros károsodás eloszlása a C8 myotomnak megfelelő (nem csak a kiskézizmok, hanem pl. a m. extensor indicis is paretikus).
5 Kezelés: 16. ábra: Könyöktáji laesio n. ulnaris elektrofiziológiai diagnózisa könyökflexió kerülése, műtéti felszabadítás. Csuklótáji (distalis) n. ulnaris laesio: jóval ritkább, mint a könyöktáji laesio. Guyon alagútnak hívjuk azt a területet, ahol a n. ulnaris áthalad a tenyérre. A valódi Guyon alagút szindróma azonban ritka és kérdéses entitás, és nem szinonimája a distalis, csuklótáji n. ulnaris laesionak. A klinikai gyakorlatban sokkal gyakrabban látjuk az ideg distalisabb ágainak, elsősorban a mély tenyéri, tisztán motoros ágának kompressziós károsodását. Ez az ág a hypothenart ellátó ágtól distalisan ered, ellátja a hypothenar kivételével az összes ulnaris innervált kiskézizmot és ennek megfelelő paresist és atrophiát okoz, érzészavar nélkül. Ezen tüneteket motoneuron betegséggel, cervicalis myelopathiával szokták összetéveszteni. Egyes foglalkozások, pl. asztalosok, légkalapáccsal dolgozók körében valamint sporttevékenységek, pl. kerékpározás során alakulhat ki. Nervus radialis A n. radialis motorosan a m. tricepset és a csukló és ujjak extensorait látja el. Sensoros ellátási területe a kézfej radialis dorsalis része. (Részletesen lásd az anatómiai tankönyvben.) N. radialis kompressziós károsodása a felkaron: A n. radialis károsodásának leggyakoribb helye a humerus közepének magasságában van, ott ahol az ideg közvetlenül a csontra fekszik a spirális csatornában. A kompressziós károsodás legtöbbször alvás alatt, a fej vagy a partner fejének nyomása következtében jön létre, különösen akkor, ha nagyfokú kimerülés, alkohol, ill. gyógyszerfogyasztás miatt a szokottnál mélyebb az alvás. Ezért ezt szombat esti bénulásnak is szokták nevezni. Tünetek: A csukló és az ujjextenzorok paresise miatt lógó kézfej látható (17. ábra), míg a m. triceps brachii ereje megtartott, mivel a tricepshez futó ág már az axillánál leválik. Érzészavar a kézfej radialis dorsalis oldalán észlelhető. 17. ábra: Lógó kézfej n. radialis laesioban
6 Diagnózis: Legtöbbször a klinikai tünetek alapján biztonsággal lehet diagnosztizálni. Ritkán centrális, distalis túlsúlyú paresis is hasonlóan lógó kézfejet eredményezhet, de ez esetben általában az ujjflexió és a kiskézizmok ereje is gyengült. Kezelés: Külső kompresszió okozta károsodás esetén spontán gyógyulás várható, amelynek időtartamát a károsodás súlyossága (neurapraxia-axonotmesis) határozza meg. N. radialis károsodása az alkaron A n. radialis distalis, tisztán motoros ágának, a n. interosseus posterior kompressziós károsodása a m. supinator magasságában alakulhat ki, amely izmot ez az ág átfúrja (supinator alagút szindróma). A kiváltó ok legtöbbször a gyakori supinatiovalpronatioval járó tevékenység, ill. munkafolyamat. Érzészavar nincs és csak az ujjextenzorok paretikusak, a csuklóextenzió nagyrészt megtartott. Jellemző, hogy az extenziós gyengesége a IV-V. ujjon kezdődik, amelynek következtében a IV-V. ujj flektált helyzetben van (lóg), míg a többi nem A n. radialis distalis, tisztán sensoros ága, a n. radialis superficialis is károsodhat az alkar distalis harmadában, ott ahol, az ideg felületessé válik. Ezen a területen kompressziós károsodást okozhat pl. egy szoros bilincs, vagy műtét (de Quervain-f. tenosynovitis) kapcsán sérülhet. Nervus peroneus communis A n. peroneus communis motorosan ellátja a lábfej és lábujjak dorsalflexióját végző izmokat, valamint a peroneus izmokat. Sensoros ellátási területe a lábhát. (Részletesen lásd az anatómiai tankönyvben.) N. peroneus comm. kompressziós károsodása a fibulafejecsnél: A n. peroneus communis a fossa popliteából előrefelé futva a fibulafejecset kívülről kerüli meg, ahol ráfekszik a csontra és közvetlenül a bőr alatt helyezkedik el. Ezért itt nagyon könnyen érheti kompresszió. Diabetes mellitus hajlamosító tényező. Okai: tartós oldalfekvés (pl. comatosus állapotban, ágyhoz kötött betegeknél, kemény fekhelyen való alvás alatt) huzamosan keresztbe tett láb hosszan tartó guggolás (pl. eperszedés, csempézés) műtétek alatt (a beteget túl szoros rögzítése a térdnél) gipszkötés A fibulafejecs magasságában a m. peroneus longus eredő feje egy ínas alagutat képez, amelyen áthalad a n. peroneus communis. Az itt kialakuló kompresszió, a valódi peroneus alagút szindróma azonban nagyon ritka és elsősorban akkor kell gondolni rá, ha a tünetek fokozatosan romlanak és más ok nem jön szóba. Tünetek: A n. peroneus laesio jellegzetes tünete a lógó lábfej (18. ábra) és a következményes szteppelő járás (járás közben a beteg az érintett oldalon magasabbra emeli a térdét, hogy ne akadjon bele a lábfeje a talajba). A beteg nem tud sarokra állni az érintett oldalon. Érzészavar a lábszár lateralis oldalán és a lábfej dorsalis felszínén alakul ki. Differenciáldiagnosztikai szempontból igen fontos, hogy lógó lábfejet L5 radiculopathia is okozhat, amely szintén gyakori kórkép. Ez esetben azonban a lábfej dorsalflexiós
7 gyengesége mellett más L5 izmok gyengesége is társul, pl. a lábfej inversioja (m. tibialis posterior) és a csípő abdukciója (m. gluteus medius) is gyenge, valamint a spondylosis és radiculopathia egyéb tünetei társulnak. Továbbá, klinikailag n. peroneus communis laesionak megfelelő tüneteket okozhat proximalisabb laesio is, pl. n. ischiadicus károsodás vagy a kismedencében a lumbosacralis truncus kompressziója (lásd a plexopathiáknál). A n. ischiadicusban a n. peroneus comm. rostjai elkülönülve futnak a n. tibialistól, ezért szelektíven károsodhatnak. Diagnózis: 18. ábra: Lógó lábfej n. peroneus comm. laesioban A klinikai tünetek mellett EMG-vel a n. peroneus communis károsodása a fibulafejecs magasságában jól lokalizálható (19. ábra). Az EMG-nek továbbá döntő szerepe van a fent említett, a n. peroneus comm. laesiot utánzó kórképektől való elkülönítésben. Kezelés: 19. ábra: N. peroneus comm. vezetési blokk a fibulafejecs magasságában Külső kompresszió okozta károsodás esetén spontán gyógyulás várható, amelynek időtartamát a károsodás súlyossága (neurapraxia-axonotmesis) határozza meg. A ritka n. peroneus alagút szindróma esetén műtéti felszabadítás javasolt. Nervus cutaneus femoris lateralis A n. cutaneus femoris lateralis egy tisztán bőrideg, amely a comb bőrének lateralis felszínét látja el. Az ideg a kismedencéből a ligamentum inguinalé-t átfúrva lép ki, közel a spina iliaca anterior superior-hoz, ahol nagyon gyakran komprimálódik vagy egyéb okból károsodik. A kórkép neve meralgia paraesthetica. Okai: idiopathiás obesitas terhesség szűk ruházat
8 Tünetek: diabetes mellitus crista biopszia Égő, zsibbadó fájdalom és hypaesthesia a comb lateralis oldalán (20. ábra). A panaszok álló helyzetben kifejezettebbek. Az érzészavarnak éles határa van, ez különbözteti meg az egyébként ritka, de hasonló eloszlású érzészavart okozó L2 radiculopathiától. Diagnózis: 20. ábra: N. cutaneus femoris lateralis ellátási területe Legtöbbször a klinikai tünetek alapján biztonsággal lehet diagnosztizálni. Kezelés: Fogyás, laza ruházat. Ritkán lokális szteroid adása szóba jön, azonban általában spontán remisszió várható.
Dr. Arányi Zsuzsanna Neurológiai Klinika Semmelweis Egyetem
Dr. Arányi Zsuzsanna Neurológiai Klinika Semmelweis Egyetem A peripheriás idegrendszer A peripheriás ideg Peripheriás idegek : Motoros rostok Sensoros rostok Autonóm rostok A peripheriás ideg anatómiája
Alagút syndromák klinikum, diagnosztika
Alagút syndromák klinikum, diagnosztika Dr. Kiss Gábor REUMATOLÓGIA KÖTELEZŐ SZINTEN TARTÓ TANFOLYAM 2014. január 27 30. A perifériás neuropathiákgyakorisága Norm. populáció 2,4 %-a 55 év felett 8%! Azhary
Seminarium IV. sensoros és motoros beidegzése, sek
Seminarium IV. A fels végtag sensoros és motoros beidegzése, idegsérülések sek Dr. Weiczner Roland Dr. Fodor Lóránt SZTE ÁOK Anatómiai, Szövet- és Fejl déstani Intézet Szeged, 2013. Radix clavicula Truncus
A kéz ízületei és izmai
A kéz ízületei és izmai Dr. Baksa Gábor Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet 2017. Michelangelo: Ádám teremtése (részlet) Sobotta A kéz csontjai (ossa manus) A kéz ízületei (Articulationes manus)
NERVI MEMBRI SUPERIORIS (A felső végtag idegei)
41 NERVI MEMBRI SUPERIORIS (A felső végtag idegei) 1) PLEXUS BRACHIALIS (karfonat) Segmentum spinale n. spinalis r. ventralis Pars supraclavicularis Pars infraclavicularis C 5 C 6 C 7 C 8 Th 1 Truncus
Neuropathiák, dysimmun neuropathiák. Komoly Sámuel PTE Neurológiai Klinika
Neuropathiák, dysimmun neuropathiák Komoly Sámuel PTE Neurológiai Klinika A központi és környéki idegrendszer határa Központi idegrendszer: oligodendrogliák Környéki idegrendszer: Schwann-sejtek A környéki
A felső végtag funkcionális és klinikai anatómiája
A felső végtag funkcionális és klinikai anatómiája Felszíni anatómia (látható, tapintható képletek a felső végtagon) Clavicula, acromion, processus coracoideus Epicondylus medialis, epicondylus lateralis,
A kéz ízületei és izmai
A kéz ízületei és izmai Dr. Baksa Gábor / Dr. Ruttkay Tamás Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet 2018. Michelangelo: Ádám teremtése (részlet) Sobotta A kéz csontjai (ossa manus) A kéz ízületei (Articulationes
Elektrofiziológiai vizsgálatok munkaegészségügyi vonatkozásai
Elektrofiziológiai vizsgálatok munkaegészségügyi vonatkozásai Az elektrofiziológia meghatározása A klinikai eletrofiziológia a központi a perifériás a vegetatív idegrendszer az izmok működésének vizsgálatával
TRIGGER- ÉS TENDERPONT
TRIGGER- ÉS TENDERPONT - SPECIÁLIS MANUÁLIS TERÁPIA - Írta: Kanyó Ildikó, gyógytornász, manuálterapeuta, sportfizioterapeuta Kanyó Ildikó - 2015.05.20. - Dornterápia - Speciális gerincterápia PhysioVit
Elektrofiziológiai vizsgálatok a felső végtagon - a kézsebész szemével. Noviczki Miklós, Diószeghy Péter
Elektrofiziológiai vizsgálatok a felső végtagon - a kézsebész szemével Noviczki Miklós, Diószeghy Péter Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kórházak és Egyetemi Oktatókórház Traumatológiai és Kézsebészeti Osztály,
Alagútszindrómák az alsó végtagon. Dr. Tóth Andrea Zsigmondy Vilmos Harkányi Gyógyfürdőkórház
Alagútszindrómák az alsó végtagon Dr. Tóth Andrea Zsigmondy Vilmos Harkányi Gyógyfürdőkórház kompressziós mononeuropathiák erős fájdalom, egyes izmok vagy izomcsoportok működése csökken, vagy kiesik kompresszió
A vállöv és a felső végtag izmai
A vállöv és a felső végtag izmai A vállöv és a felső végtag izmai Vállöv izmai Felkar izmai Alkar izmai Kéz izmai Vállöv izmai Erednek: scapula - clavicula Tapadnak: humerus proximalis részén Meghatározzák
REGIONES POSTERIORES membri superioris
11 REGIONES POSTERIORES membri superioris (felső végtag hátsó régiói) REGIONES 1. Regio scapularis (lapocka régiója) 2. Regio brachialis / brachii posterior (kar hátsó régiója) Határvonalak Sup. Inf. Med.
VASA SANGUINEA MEMBRI SUPERIORIS (A felső végtag vérerei)
31 VASA SANGUINEA MEMBRI SUPERIORIS (A felső végtag vérerei) 1) Arteriae membri superioris: a. subclavia a. axillaris a. brachialis a. ulnaris et radialis régió lefutás ágak A. axillaris A. brachialis
Neuropathiák, dysimmun neuropathiák. Komoly Sámuel PTE Neurológiai Klinika
Neuropathiák, dysimmun neuropathiák Komoly Sámuel PTE Neurológiai Klinika A központi és környéki idegrendszer határa Központi idegrendszer: oligodendrogliák Környéki idegrendszer: Schwann-sejtek A környéki
GYAKORLATI ÚTMUTATÓ EMG VIZSGÁLATOKHOZ. Dr. Arányi Zsuzsanna Semmelweis Egyetem, ÁOK Neurológiai Klinika Elektrofiziológiai Laboratórium
GYAKORLATI ÚTMUTATÓ EMG VIZSGÁLATOKHOZ Dr. Arányi Zsuzsanna Semmelweis Egyetem, ÁOK Neurológiai Klinika Elektrofiziológiai Laboratórium TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK ALAPFOGALMAK... 3 I. ENG ALAPFOGALMAK...
neuropathiák a gyakorlatban
neuropathiák a gyakorlatban Prof. Dr. Illés Zsolt Oxford, Church College neurológiai alapelv lézió helye hol van? centrum periféria tünetek oka: betegség lézió helye? rendszer struktúra lézió helye: struktúra
II./2.11. Speciális szempontok
II./2.11. Speciális szempontok A betegvizsgálat általános leírása után négy speciális alaphelyzetet mutatunk be. Ez a négy helyzet azt szemlélteti, hogy az előzőekben bemutatott részletek hogyan kapcsolódhatnak
AZ ANATÓMIA-1 VIZSGA KÖVETELMÉNYEI FOGORVOSTANHALLGATÓK SZÁMÁRA (Összeállította: dr. Hollósy Tibor, jóváhagyta: dr. Tóth Pál) 2011 CSONTOK
AZ ANATÓMIA-1 VIZSGA KÖVETELMÉNYEI FOGORVOSTANHALLGATÓK SZÁMÁRA (Összeállította: dr. Hollósy Tibor, jóváhagyta: dr. Tóth Pál) 2011 CSONTOK 1. Minden csontot ismerjen fel, tudja a nevüket magyarul és latinul.
MUSCULI MEMBRI SUPERIORIS. N. accessorius
15 I. Felületes hátizmok csoportja MUSCULI MEMBRI SUPERIORIS (A felső végtag izmai) Spinohumeralis izmok Ventrolateralisan bevándorolt izmok musculus origo insertio functio innervatio protuberantia lapocka
DINAMIKUS MANUÁLTERÁPIA. Varga Viola DINAMIKUS MANUÁLTERÁPIA. A myofasciális rendszer vizsgálata és kezelése. Varga Virág és Gyenes Péter rajzaival
Varga Viola DINAMIKUS MANUÁLTERÁPIA A myofasciális rendszer vizsgálata és kezelése Varga Viola DINAMIKUS MANUÁLTERÁPIA A myofasciális rendszer vizsgálata és kezelése Varga Virág és Gyenes Péter rajzaival
III./9.6. Polyneuropathiák
III./9.6. Polyneuropathiák Polyneuropathia alatt a peripheriás idegrendszer generalisált megbetegedését értjük; prevalenciája 2,4% körül van, de 55 év felett eléri a 8%-ot is. Hátterében legtöbbször egy
I/8 IZOMTAN CSÍPİ-TÉRD MOZGATÓK JGYTFK Testnevelési és Sporttudományi Intézet
I/8 IZOMTAN CSÍPİ-TÉRD MOZGATÓK JGYTFK Testnevelési és Sporttudományi Intézet CSÍPİÍZÜLET MOZGATÓK A csípıízület mozgatók az articulatio coxaera (acetabulum-caput femoris) hatnak, ahol a törzs súlya az
A könyökízület és ráható izmok
A könyökízület és ráható izmok Dr. Székely Andrea Dorottya Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kar Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet Budapest VÉGTAGÍZÜLETEK ÁLTALÁNOS SORRENDJE 1. ART.
A peripheriás idegek nagyfelbontású ultrahang vizsgálata
MTA Doktori Értekezés tézisei A peripheriás idegek nagyfelbontású ultrahang vizsgálata Dr. Arányi Zsuzsanna 2016 Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kar Neurológiai Klinika MTA-SE NAP B Peripheriás
A DE KK Belgyógyászati Klinika Intenzív Osztályán és Terápiás Aferezis Részlegén évi közel 400 db plazmaferezis kezelést végzünk.
A DE KK Belgyógyászati Klinika Intenzív Osztályán és Terápiás Aferezis Részlegén évi közel 400 db plazmaferezis kezelést végzünk. Az eseteink túlnyomó részét neuro-, immunológiai eredetű kórképek adják.
A Nemzeti Erőforrás Minisztérium szakmai protokollja. Acut flexorín-sérülésekről a kézen
Jóváhagyom: Dr. Réthelyi Miklós miniszter ph A Nemzeti Erőforrás Minisztérium szakmai protokollja Acut flexorín-sérülésekről a kézen Készítette: a Magyar Kézsebész Társaság vezetősége a Traumatológiai
Az Egészségügyi Minisztérium szakmai protokollja Carpal tunnel szindróma. Készítette: Az Ortopédiai Szakmai Kollégium
Az Egészségügyi Minisztérium szakmai protokollja Carpal tunnel szindróma Készítette: Az Ortopédiai Szakmai Kollégium I. Alapvető megfontolások 1. A protokoll alkalmazási, érvényességi területe Ortopédia
Mozgásrendszer. A vállövre ható izmok működése
Mozgásrendszer 1 A vállövre ható izmok működése A vállat emelő izmok (a clavicula acromialis végét és a scapulát emelő izmok): (max. 40º) m. levator scapulae, A vállat süllyesztő izmok (a clavicula acromialis
Legalább egy adekvát tudományos tanulmány bizonyíték D Nem áll rendelkezésre megalapozott tudományos bizonyíték
3220 EGÉSZSÉGÜGYI KÖZLÖNY 21. szám A ok szintjei A ok szintjei Kód Szint Definíció A Erõsen megalapozott tudományos Többszörösen releváns, minõségi tudományos tanulmány, homogén eredményekkel B Közepesen
VIII./1. fejezet: A láb fejlődési rendellenességei
VIII./1. fejezet: A láb fejlődési rendellenességei A fejezetben a lábat alkotó csontok számbeli többletét és hiányát, valamint méretbeli túl-, illetve alulnövekedését részletezzük. Az e fejezetben található
IVIG kezelés dysimmun neuropathiákban. Komoly Sámuel PTE AOK Neurológiai Klinika
IVIG kezelés dysimmun neuropathiákban Komoly Sámuel PTE AOK Neurológiai Klinika Dysimmun neuropathiák A dysimmun neuropathiák ritka betegségek Két fő formájuk Guillain-Barré szindróma (GBS) Cronicus Inflammatios
Térdízület és mozgásai
Térdízület és mozgásai dr. Ruttkay Tamás Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet 2016. Femur Patella Tibia Fibula Articulatio genus Mechanizmusa szerint trochoginglymus csuklóforgó ízület (Felépítése
Dr. Nusser NóraN. Zsigmondy Vilmos Harkányi (2012.10.12.)
Alagút t syndromák: felső végtag Dr. Nusser NóraN Zsigmondy Vilmos Harkányi Gyógyf gyfürdőkórház z NKft. (2012.10.12.) Anamnézis: Provokáló tényezők k tisztázása: sa: Megtört csukló Carpalis alagút t sy.
A patelláris reflex megjelenése
EaYETEM IDEG- ÉS ELMEGYÓGYÁSZATI KLINIKÁJÁRÓL. Igazgató: LECIINER KÁROLY dr. ny. r. tanár. A patelláris reflex megjelenése izomsorvadásos Tabes dorsalis" előrehaladt stádiumában.* írta: SZABÓ JÓZSEF dr.
I./5. Fejezet: Az állás és járás vizsgálata
I./5. Fejezet: Az állás és járás vizsgálata A következőkben az állás és járás nem műszeres vizsgálatát mutatjuk be. Megtanulható, hogy a fizikális betegvizsgálat részét képező ispekció során milyen általános
Izmok funkcionális anatómiája
Izmok funkcionális anatómiája Az emberi izomrendszer Arcizmok: 2 nagy körkörös lefutású mimikai izom: musculus orbicularis oris 4 kis, ajkakat mozgató mimikai izom: musculus orbicularis oculi m. levator
Alsó végtag csontjai
Alsó végtag csontjai medenceöv: szabad alsó végtag: medencecsont (os coxae) keresztcsont (os sacrum) comb (femur) combcsont (femur) lábszár (crus) sípcsont (tibia) szárkapocs (fibula) láb (pes) lábtő (tarsus)
Dorsalis régiók - összefoglaló
Dorsalis régiók - összefoglaló Összeállította: Hanics János Lektorálta: dr. Altdorfer Károly Semmelweis Egyetem Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézete, Budapest, 2005 Átdolgozva: 2010 1. Regio nuchae
Gyakorlati jelent ség:
Seminarium Dr. Weiczner Roland, Dr. Molnár Gergely SZTE ÁOK Anatómiai, Szövet- és Fejl déstani Intézet Szeged, 2011-2013. Gyakorlati jelent ség: Artériás nyomópontok Pulsus Vérnyomásmérés (noninvazív,
NOAC-kezelés pitvarfibrillációban. Thrombolysis, thrombectomia és kombinációja. Az ischaemiás kórképek szekunder prevenciója. A TIA új, szöveti alapú
NOAC-kezelés pitvarfibrillációban. Thrombolysis, thrombectomia és kombinációja. Az ischaemiás kórképek szekunder prevenciója. A TIA új, szöveti alapú meghatározása. (Megj.: a felsorolt esetekben meghatározó
II. félév, 2. ANATÓMIA elıadás JGYTFK, Testnevelési és Sporttudományi Intézet. Kardiovaszkuláris rendszer EREK (ANGIOLÓGIA)
II. félév, 2. ANATÓMIA elıadás JGYTFK, Testnevelési és Sporttudományi Intézet Kardiovaszkuláris rendszer EREK (ANGIOLÓGIA) Mit tanulunk? Az érrendszer alapelemeinek artériák, kapillárisok és vénák általános
A felső végtag sérülései. SE Traumatológia Tanszék
A felső végtag sérülései SE Traumatológia Tanszék A válltv lltól l a csuklóig azaz a sternoclavicularis izülett lettől l a carpalis izületig Lágyrész és csontsérülések sek Egon Schiele Sternoclavicularis
M E G O L D Ó L A P. Egészségügyi Minisztérium
Egészségügyi Minisztérium Szolgálati titok! Titkos! Érvényességi idı: az írásbeli vizsga befejezésének idıpontjáig A minısítı neve: Vízvári László A minısítı beosztása: fıigazgató M E G O L D Ó L A P szakmai
OSSA MEMBRI SUPERIORIS (A felső végtag csontjai)
1 OSSA MEMBRI SUPERIORIS (A felső végtag csontjai) Partes et ossa membri superioris (a felső végtag részei és csontjai) a. Cingulum membri superioris (felső függesztőöv v. vállöv) Clavicula (kulcscsont)
Neuropathiák, dysimmun neuropathiák. Komoly Sámuel PTE Neurológiai Klinika
Neuropathiák, dysimmun neuropathiák Komoly Sámuel PTE Neurológiai Klinika A környéki ideg szerkezete és működése A perifériás idegekben szorosan egymás mellett, keverten futnak vastag szomatikus érző és
A MEOSZ közlekedőképesség-minősítési rendszer felülvizsgálatára vonatkozó javaslata
Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége 1032 Budapest, San Marco utca 76. +36 1 388 2387, +36 1 388 2388 meosz@meosz.hu www.meosz.hu MELLÉKLET A MEOSZ közlekedőképesség-minősítési rendszer
MUSCULI MEMBRI INFERIORIS (Az alsó végtag izmai)
24 Belső csípőizmok Külső csípőizmok I. Mm. pelvis (csípőizmok) MUSCULI MEMBRI INFERIORIS (Az alsó végtag izmai) musculus origo insertio functio innervatio Th12 L4 rögzítettségtől M. iliopsoas csigolyatest
Égéssérült gyermekek rehabilitációja
Égéssérült gyermekek rehabilitációja dr.paraicz Éva MRE Bethesda Gyermekkórház Rehabilitációs Osztály Kávészünet, 2012.05.11. A rehabilitáció fogalma (WHO) Az a szervezett tevékenység, amelyet a társadalom
Sarkantyú kezelése gyógytornával
Sarkantyú kezelése gyógytornával A sarkantyú tulajdonképpen egy meszes kinövés a sarokcsont talpi felszínén, vagy az Achilles ín sarkon tapadó részén. Gyógytornászként sokszor találkozom ezzel a problémával,
A leggyakoribb reumatológia betegségcsoport: lágyrészreumatizmusok
A leggyakoribb reumatológia betegségcsoport: lágyrészreumatizmusok Géher Pál dr. Harkány 2012. október 12. A reumatológiai betegségek prevalencia adatai RA Spa AI betegségek Arthrosis Dorsopathiák Lágyrészreumatizmus
VII./2. Veleszületett fejlődési rendellenességek
VII./2. Veleszületett fejlődési rendellenességek A térd veleszületett rendellenességei összességében ritka kórképek, előfordulhatnak önálló elváltozásként, de időnként komplex fejlődési rendellenességek
REGIONES ANTERIORES membri superioris (felső végtag mellső régiói)
1 REGIONES ANTERIORES membri superioris (felső végtag mellső régiói) REGIONES 1. Regio infraclavicularis / pectoralis (nagy mellizom régiója) 2. Regio / Fossa axillaris* (hónalj régiója / hónaljárok) 3.
III./3.2.3.3. Egyes dystonia szindrómák. III./3.2.3.3.1. Blepharospasmus
III./3.2.3.3. Egyes dystonia szindrómák III./3.2.3.3.1. Blepharospasmus A blepharospasmus jellemzője a szemrést záró izomzat (m. orbicularis oculi) tartós vagy intermittáló, kétoldali akaratlan kontrakciója.
REUMATOLÓGIA BETEGTÁJÉKOZTATÓ. Sokízületi gyulladás
REUMATOLÓGIA BETEGTÁJÉKOZTATÓ Reumatoid artitisz Sokízületi gyulladás Mi is az a reuma? A köznyelv a reuma kifejezésen lényegében a mozgásszervi megbetegedéseket érti. A reumatológiai vagy reumás kórképek
Contractura fogalma, iránya, mértéke fogalma: az ízület passzív mozgásterjedelmének beszűkülése. a: valgus b: varus c: recurvatus
Gyakorlati vizsgakérdések kidolgozása a IV. ÁOK hallgatók ortopédia szigorlatához Kedves hallgatók! Ezzel a segédlettel célom az, hogy a gyakorlati szigorlatra való felkészüléseteket megkönnyítsem. Csak
A lábdeformitások mûtéti kezelése a neurológiai károsodást szenvedett betegek mozgásszervi rehabilitációja során DR. DÉNES ZOLTÁN
Az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet közleménye A lábdeformitások mûtéti kezelése a neurológiai károsodást szenvedett betegek mozgásszervi rehabilitációja során DR. DÉNES ZOLTÁN Érkezett: 1997. május
III./2. fejezet: Gerincfejlődési rendellenességek
III./2. fejezet: Gerincfejlődési rendellenességek III./2.1. Spondylolysis, spondylolisthesis III./2.1.1 Definíció Spondylolysis a csigolyaív pars interarticularisanak megszakadása, mely lehet egy, vagy
Dr.Tószegi Attila. reuma és fájdalomspecialista
ADHESIV CAPSULITIS Dr.Tószegi Attila reumatológus főorvos reuma és fájdalomspecialista Betegség megnevezésének synonimái: 1. Adhesiv capsulitis a vállízületben 2. Periarthritis humeroscapularis 3. "Befagyott
Traumatológia. Vortex. Distalis humerus lemez ±15
Vortex Traumatológia Distalis humerus lemez ±5 Referenciák. Bevezetés 4-5 3.3.5 A lemez előzetes rögzítése Dr. Vámhidy László PhD. Egyetemi Docens, Klinikai Igazgató...3 Az implantátum A műszerkészlet
A SZABÁLYOS JÁRÁS FONTOSSÁGA 2
Nagy Ildikó 1 Szolnoki Tudományos Közlemények XVI. Szolnok, 2012 A SZABÁLYOS JÁRÁS FONTOSSÁGA 2 Mindennapokban előforduló járáshibákra hívom fel cikkemben a figyelmet. A járás fázisainak részletezése után
SZÉDÜLÉS ÉS A NEUROREHABILITÁCIÓ. Péley Iván PTE KK Neurológiai Klinika és Szigetvári Kórház Neurorehabilitáció
SZÉDÜLÉS ÉS A NEUROREHABILITÁCIÓ Péley Iván PTE KK Neurológiai Klinika és Szigetvári Kórház Neurorehabilitáció Szédülés és a neurorehabilitáció Szédülés és a neurorehabilitáció Szédülés és a neurorehabilitáció
Az alkar csontjai: singcsont (ulna): medialisan, a kisujj oldalán orsócsont (radius): lateralisan, a hüvelykujj oldalán.
KÖNYÖKÍZÜLET Az alkar csontjai: singcsont (ulna): medialisan, a kisujj oldalán orsócsont (radius): lateralisan, a hüvelykujj oldalán Singcsont (ulna): pörgő bevágása (incisura trochlearis) koronanyúlvány
Kedves Kolléga! Dr. Bender György professzor emeritus
Kedves Kolléga! Évtizedek óta ismerem a Cégcsoport tevékenységét és termékeit. Véleményem szerint a Cégcsoport tevékenységének igénybevétele az egészségügyi szolgáltatáson belül elõsegítheti, illetve tovább
KÖNYÖKTÁJI CSONTÍZÜLETI SÉRÜLÉSEK GYERMEKKORI SAJÁTOSSÁGAI I.
Egészségtudományi Közlemények, 3. kötet, 1. szám (2013), pp. 113 121. KÖNYÖKTÁJI CSONTÍZÜLETI SÉRÜLÉSEK GYERMEKKORI SAJÁTOSSÁGAI I. NAGY ÁGNES 1, NEMESI ERIKA 1, DR. LOMBAY BÉLA 1,2 Összefoglalás: A csontok
palmaris lejtés: o
A. 15. tétel Prof. Dr. emer. Simonka János Aurél A RADIUS DISTALIS ÍZÜLETI VÉG TÖRÉSEK (TÍPUSOS RADIUS TÖRÉS) (FRACTURA RADII IN LOCO TYPICO) Anatómia: Radio-ulnaris szög: 25 o palmaris lejtés: 10-14 o
SZOMATOSZENZOROS SZENZOROS (SEP) Dr. Pfund Zoltán. PTE Neurológiai Klinika
SZOMATOSZENZOROS SZENZOROS KIVÁLTOTT VÁLASZOK V (SEP) Dr. Pfund Zoltán PTE Neurológiai Klinika 2011 SEP FOGALMAK SEP (somatosensory evoked potentials): a perifériás és centralis idegrendszer külső stimulus
Reumatológia és rehabilitáció határterületei Újdonságok a kombinált fizioterápiában
Reumatológia és rehabilitáció határterületei Újdonságok a kombinált fizioterápiában Ács Józsefné Ildikó* Zöldi Edina** Dr Barta Zsuzsanna Ildikó*** *Fizioterápiás asszisztens, gyógymasszőr/ előadó **Fizioterápiás
Elektrofiziológia neuropátiákban. Dr.Nagy Ferenc Pécs Neurológiai Klinika
Elektrofiziológia neuropátiákban Dr.Nagy Ferenc Pécs Neurológiai Klinika Elektrofiziológia neuropátiákban A diagnózishoz elengedhetetlen Segít a patofiziológia megértésében LEMS, MMN, AMAN Elektrofiziológia
DE OEC Ortopédiai Klinika 1/67
A láb funkcionális anatómiája. A láb betegségei, lúdtalp, bütyök, kalapácsujj. Veleszületett lábdeformitások, vertikális talus. Dongaláb előfordulása, tünetei, konzervatív és műtéti kezelése 1/67 26 csont
A NAGY FELBONTÁSÚ IDEG-ULTRAHANGVIZSGÁLATOK JELENTÔSÉGE A PERIFÉRIÁS IDEGEK BETEGSÉGEINEK DIAGNOSZTIKÁJÁBAN
ÖSSZEFOGLALÓ KÖZLEMÉNY A NAGY FELBONTÁSÚ IDEG-ULTRAHANGVIZSGÁLATOK JELENTÔSÉGE A PERIFÉRIÁS IDEGEK BETEGSÉGEINEK DIAGNOSZTIKÁJÁBAN SCHEIDL Erika 1, Josef BÖHM 2, FARBAKY Zsófia 3, DEBRECZENI Róbert 1 BERECZKI
CSUKLÓTÁJI IDEGLESZORÍTÁS
MŰTÉTI TÁJÉKOZTATÓ CSUKLÓTÁJI IDEGLESZORÍTÁS Kedves Betegünk! Kivizsgálása során az orvosi és eszközös vizsgálatok segítségével megállapítottuk, hogy panaszai hátterében csuklótáji idegleszorítás elnevezésű
DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI A HEMIPARETIKUS BETEGEK JÁRÁSÁNAK ÉS ÁLLÁSSTABILITÁSÁNAK HORVÁTH MÓNIKA
DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI A HEMIPARETIKUS BETEGEK JÁRÁSÁNAK ÉS ÁLLÁSSTABILITÁSÁNAK BIOMECHANIKAI JELLEMZÕI HORVÁTH MÓNIKA SEMMELWEIS EGYETEM DOKTORI ISKOLA SEMMELWEIS EGYETEM, TESTNEVELÉSI ÉS SPORTTUDOMÁNYI
Dátum, mikor történt a kontroll:
Dátum, mikor történt a kontroll: Adminisztratív adatok Az eltelt időben történt-e sérülés? Igen nem Ha igen, mi történt I. Sérült végtag vizsgálata I.1. Vaszkularis - O2 Saturatio mérése történt-e a sérült
Myotóniák és ioncsatornabetegségek. dr. Varga Dezső, PTE Neurológiai Klinika dezso.varga@hotmail.com
Myotóniák és ioncsatornabetegségek differenciáldiagnosztikája dr. Varga Dezső, PTE Neurológiai Klinika dezso.varga@hotmail.com Definíciók Myotónia(klinikai): delayed relaxation of muscle after voluntary
Kulcscsonttörés. A betegség leírása
Kulcscsonttörés A betegség leírása A kulcscsont a vállöv része, ez köti össze a kart a törzzsel. Alatta fontos erek és idegek futnak ezek mégis igen ritkán sérülnek, ha a kulcscsont eltörik. Általában
Carpal tunnel szindróma posztoperatív terápiája
Miskolci Egyetem Egészségügyi Kar Ápolás és Betegellátás szak Gyógytornász szakirány Carpal tunnel szindróma posztoperatív terápiája - avagy gyógytornával vagy anélkül Lebenszkyné Szabó Tünde Konzulens
ORSZÁGOS SPORTORVOSI KONFERENCIA LENYÓ LUX és Fizioterápia kombinációja MÁV Kórház Ortopéd - Trauma Osztályán
ORSZÁGOS SPORTORVOSI KONFERENCIA 2007.05.30. LENYÓ LUX és Fizioterápia kombinációja MÁV Kórház Ortopéd - Trauma Osztályán LENYÓ LUX és Fizikoterápia kombinációja Extrém alacsony intenzitású elektromos
Mozgásszervi fogyatékossághoz vezető kórképek
Mozgásszervi fogyatékossághoz vezető kórképek Dr Élő György Miért szükséges ismeretek ezek? Tudni kell a funkció károsodás okát, ismerni a beteg általános állapotát, hogy testi, szellemi és lelki állapotának
REUMATOLÓGIA - REUMATOLÓGIAI FIZIOTERÁPIA
9. FEJEZET REUMATOLÓGIA - REUMATOLÓGIAI FIZIOTERÁPIA 9/1. EGYSZERŰ FELELETVÁLASZTÁS 1. Hol található leggyakrabban rheumatoid csomó? A) a belső szervekben B) a végtagok hajlító oldalán C) a végtagok feszítő
1. oldal TÁMOP-6.1.2/LHH/11-B-2012-0037. Életmódprogramok megvalósítása Abaúj-Hegyköz lakosainak egészségéért. Hírlevél
1. oldal TÁMOP-6.1.2/LHH/11-B-2012-0037 Életmódprogramok megvalósítása Abaúj-Hegyköz lakosainak egészségéért. Hírlevél Dohányzás: a halálos szenvedély A dohányzás szervkárosító hatásai Kiadó: Gönc Város
A deréki gerincszakasz
A deréki gerincszakasz Áttekintés A krónikus hátfájdalom gyakori tünet, különösen a gerinc deréki szakaszán (alsó hát). Feltételezhetően az emberek 75 %-ánál jelentkeznek a tünetek alkalmanként, vagy folyamatosan.
Dr. Arányi Zsuzsanna A periphériás idegek nagyfelbontású ultrahang vizsgálata című MTA doktori értekezésének bírálata
Dr. Arányi Zsuzsanna A periphériás idegek nagyfelbontású ultrahang vizsgálata című MTA doktori értekezésének bírálata Preciz, kiválóan dokumentált, jól érthető, szép kivitelű, gépelésében hibátlannak talált
KÉZSEBÉSZET. 3. Fejlődési rendellenesség. Okai, classificatio. Syndactylia. 4. Tenosynovitis. Teniszkönyök. De Quervain betegség. Pattanó ujj.
KÉZSEBÉSZET I. 1. A kézsérült vizsgálata (Moberg séma). Érzéstelenítés és anaesthesiai lehetőségek a kézsebészetben. A sebellátás alapelvei a kézen. Halasztott sürgősség elvei a kézsebészetben. Bőrsérülés.
NS 1 Normális lábfej. Természetes méretű, SOMSO-műanyagból. Bemutatja az anatómiai szerkezetet és a sípcsont alatti részt. Egy darabból áll.
NS 1 Normális lábfej Bemutatja az anatómiai szerkezetet és a sípcsont alatti részt. Egy darabból áll. Hossz: (Pternion-Akropodion): 24 cm. Magasság: 13 cm., Szélesség: 26 cm., Mélység: 10 cm., Súly: 450
NERVI MEMBRI INFERIORIS
36 NERVI MEMBRI INFERIORIS (Az alsó végtag idegei) 1. ábra: PLEXUS LUMBOSACRALIS (1- n. iliohypogastricus, 2- n. ilioinguinalis, 3- n. cutaneus femoris lateralis, 4- n. genitofemoralis, 5- n. femoralis,
Végtagfájdalom szindrómák
www.printo.it/pediatric-rheumatology/hu/intro Végtagfájdalom szindrómák Verzió 2016 1. Bevezetés Számos gyermekkori betegség okozhat végtagfájdalmat. A végtagfájdalom szindróma" egy általános kifejezés
Gyakoribb lábbetegségek műtéti kezelése. Dr. Görgényi Szabolcs Kinetik-G Kft.
Gyakoribb lábbetegségek műtéti kezelése Dr. Görgényi Szabolcs Kinetik-G Kft. Volkmann/1886/: Úgy tűnik, hogy a láb megbetegedései csak a borbélyokat, tyúkszemvágókat és cipészeket érdeklik. Gschwend/1977/:
Orvosi képalkotó eljárások
Semmelweis Egyetem, Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet Orvosi képalkotó eljárások Vascularis rendszer Az a. carotis interna arteriogramja A. cerebri ant. ágai: 1. A. pericallosa 2. A. callosomarginalis
ANATÓMIA, SZÖVET- ÉS FEJL DÉSTAN KOLLOKVIUMI TÉTELEK I. ÉVFOLYAM 2017/2018. TANÉV I. FÉLÉV
Szegedi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar Anatómiai, Szövet- és Fejl déstani Intézete Mb. Igazgató: Dr. Nógrádi Antal egyetemi tanár 6724 Szeged, Kossuth L. sgt. 40. Telefon: (62)-545-665 6701
Magyarországon több mint 2 millió hypertoniás él. 2025-re az előrejelzések szerint további 60 százalékkal megnő az érintettek száma.
Magyarországon több mint 2 millió hypertoniás él. 2025-re az előrejelzések szerint további 60 százalékkal megnő az érintettek száma. A magasvérnyomásos populációban emelkedett vércukor értéket (5,6 mmol/l
Csigolyatörések konzervativ és műtéti kezelése. Kasó Gábor Pécsi Tudományegyetem, Idegsebészeti Klinika
Csigolyatörések konzervativ és műtéti kezelése Kasó Gábor Pécsi Tudományegyetem, Idegsebészeti Klinika Csigolyatörések konzervativ és műtéti kezelése traumás poroticus pathologias craniocervicalis, cervicalis,
Electro Therapad ET-950. Használati útmutató a zselés felületű elektróda párnák felhelyezéséhez
Electro Therapad ET-950 Használati útmutató a zselés felületű elektróda párnák felhelyezéséhez Köszönetnyilvánítás Köszönjük, hogy egészsége védelme érdekében az OTO termékét választotta. A felhasználói
Rossz prognózisú jóindulatú daganatok
Rossz prognózisú jóindulatú daganatok Dr. Apáthy Ágnes ORFI, III. Reumatológiai Rehabilitáció MR felvételek: Mozgásszervi Diagnosztika Kft, Dr.Kaposi N.Pál, Országos Onkológiai Intézet, Radiológiai Diagnosztika,
AZ AKUT DERÉKFÁJÁS KEZELÉSE
AZ AKUT DERÉKFÁJÁS KEZELÉSE Dr. BÁLINT GÉZA Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézet 2019. április 11-12. Kétszer ad, aki gyorsan ad! Semmit sem ad, aki késlekedik! Várólista termeli a krónikus
A neurológia helye az orvosi disciplínák között A fontosabb neurológiai betegségek epidemiológiája, neurológiában fontos vizsgáló-
A neurológia helye az orvosi disciplínák között A fontosabb neurológiai betegségek epidemiológiája, neurológiában fontos vizsgáló- módszerek (első rész) Dr. Komoly Sámuel MTA doktora tanszékvezető egyetemi
A foglalkozással összefüggő mozgásszervi megbetegedések diagnosztikája és prevenciója
A foglalkozással összefüggő mozgásszervi megbetegedések diagnosztikája és prevenciója Dr. Vereckei Edit Ph.D. Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézet, Budapest Foglalkozás-egészségügyi Fórum Foglalkozási
X./2. Fejezet: Infantilis cerebrális parézis
X./2. Fejezet: Infantilis cerebrális parézis A következőkben az infantilis cerebrális parézis különböző klinikai megjelenési formáit mutatjuk be. A fejezet áttanulmányozásával elsajátítható a betegség