Antigén-felismerő receptorok (BCR, TCR) GYTK Immunológia

Hasonló dokumentumok
Immunológiai módszerek a klinikai kutatásban

B sejtek és a B sejt közvetített immunválasz. Pállinger Éva

Natív antigének felismerése. B sejt receptorok, immunglobulinok

Az Ig génátrendeződés

A T sejt receptor (TCR) heterodimer

Immunológia 4. A BCR diverzitás kialakulása

Immunológia alapjai előadás. Az immunológiai felismerés molekuláris összetevői.

Immunológia alapjai előadás. Az immunológiai felismerés molekuláris összetevői

(1) A T sejtek aktiválása (2) Az ön reaktív T sejtek toleranciája. α lánc. β lánc. V α. V β. C β. C α.

Immunológia alapjai előadás Az immunológiai felismerés molekuláris összetevői. Az antigén fogalma. Antitestek, T- és B-sejt receptorok:

Az ellenanyagok szerkezete és funkciója. Erdei Anna Immunológiai Tanszék ELTE

4. A humorális immunválasz október 12.

Immunológiai módszerek a klinikai kutatásban

Immunológia alapjai előadás. A humorális immunválasz formái és lefolyása: extrafollikuláris reakció és

Immunológia Alapjai. 13. előadás. Elsődleges T sejt érés és differenciálódás

A B sejtek érése, aktivációja, az immunglobulin osztályok kialakulása. Uher Ferenc, PhD, DSc

Immunológia alapjai. Az immunválasz szupressziója Előadás. A szupresszióban részt vevő sejtes és molekuláris elemek

Adaptív/anticipatív immunrendszer. Egyedi, klonális receptorok. szignáljainak kontrollja alatt áll

Immunológia alapjai 5-6. előadás MHC szerkezete és genetikája, és az immunológiai felismerésben játszott szerepe. Antigén bemutatás.

Immunológia alapjai előadás. Az antigén-receptor gének szerveződése és átrendeződése. Primer B-sejt fejlődés

Sejt - kölcsönhatások az idegrendszerben

3. Az alábbi citokinek közül melyiket NEM szekretálja az aktivált Th sejt? A IFN-γ B interleukin-10 C interleukin-2 D interleukin-1 E interleukin-4

Sejtfelszíni markerek és antigén csoportok

Immunológia alapjai előadás MHC. szerkezete és genetikája, és az immunológiai felismerésben játszott szerepe. Antigén bemutatás.

Az adaptív immunválasz kialakulása. Erdei Anna Immunológiai Tanszék ELTE

Az immunológia alapjai (2018/2019. II. Félév)

Az ellenanyagok orvos biológiai alkalmazása

Immunológia alapjai. 10. előadás. Komplement rendszer

Az immunrendszer szerepe

Immunológiai módszerek a klinikai kutatásban

Immunológia alapjai. T-sejt differenciálódás és szelekció a tímuszban: a mikrokörnyezet és szolubilis faktorok szabályozó szerepe

Antigén, Antigén prezentáció

Az immunrendszer működésében résztvevő sejtek Erdei Anna Immunológiai Tanszék ELTE

Immunológia alapjai. 16. előadás. Komplement rendszer

Immunológia I. 4. előadás. Kacskovics Imre

Allergia immunológiája 2012.

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

Bevezetés Áttekintés

Receptorok és szignalizációs mechanizmusok

Az ellenanyagok orvosbiológiai. PhD kurzus 2011/2012 II. félév

INTRACELLULÁRIS PATOGÉNEK

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

Az immunrendszer ontogenezise, sejtjei, differenciálódási antigének és az immunszervek

Alapfogalmak I. Elsősorban fehérjék és ezek szénhidrátokkal és lipidekkel alkotott molekulái lokalizációjának meghatározásának eszköze.

Immunológia alapjai (Fogász)

TÚLÉRZÉKENYSÉGI I. TÍPUSÚ TÚLÉRZÉKENYSÉGI REAKCIÓ A szenzitizáció folyamata TÚLÉRZÉKENYSÉGI REAKCIÓK ÁTTEKINTÉSE TÚLÉRZÉKENYSÉGI REAKCIÓK

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

Immunológia alapjai 7-8. előadás Adhéziós molekulák és ko-receptorok.

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

Az immunológia alapjai

transzláció DNS RNS Fehérje A fehérjék jelenléte nélkülözhetetlen minden sejt számára: enzimek, szerkezeti fehérjék, transzportfehérjék

Hogyan véd és mikor árt immunrendszerünk?

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

Immunológia alapjai előadás T-sejt differenciálódás T sejt szelekció a tímuszban: a mikrokörnyezet és szolubilis faktorok szabályozó szerepe

Immunológia I. 2. előadás. Kacskovics Imre

Irányzatok a biológiában: IMMUNOLÓGIA

Doktori értekezés tézisei

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

Immunológia alapjai T sejt fejlődés a tímuszban Differenciálódási stádiumok, környezeti faktorok szerepe

A preventív vakcináció lényege :

Az immunrendszer ontogenezise, sejtjei, differenciálódási antigének és az immunszervek

Saját és idegen megkülönböztetés Antigén bemutatás MHC (HLA) fehérjék Kombinatórikus receptorok, antigénfelismerő

1. előadás Immunológiai alapfogalmak. Immunrendszer felépítése

Immunkomplexek kialakulása, immunkomplexek által okozott patológiás folyamatok

A sejtfelszíni receptorok három fő kategóriája

A B sejtek érése, aktivációja, az immunglobulin osztályok kialakulása

Immunrendszer. Immunrendszer. Immunológiai alapfogalmak Vércsoport antigének,antitestek Alloimmunizáció mechanizmusa Agglutináció

Immunológia alapjai előadás. Sej-sejt kommunikációk az immunválaszban.

Immunbiológia 4. előadás MHC szerkezete és genetikája, és az immunológiai felismerésben játszott szerepe Antigénprezentáció Engelmann Péter

Immunbiológia I. 1. Immunbiológia 0. BEVEZETÉS

Immunbiológia - II. 2. Immunbiológia II/D. T SEJTEK ÉS MHC PROTEINEK

Az immunrendszer sejtjei, differenciálódási antigének

A csodálatos Immunrendszer Lányi Árpád, DE, Immunológiai Intézet

A T sejtes immunválasz egy evolúciós szempontból váratlan helyzetben: Szervtranszplantáció

Immunológiai módszerek a klinikai kutatásban

Az immunválasz genetikai szabályozása. Falus András Semmelweis Egyetem GSI Intézet

TEMATIKA Biokémia és molekuláris biológia IB kurzus (bb5t1301)

Immunológia Világnapja

Környezetegészségtan 2018/2019. Immunológia 1.

Környezetegészségtan 2016/2017. Immunológia 1.

Immunológia. Hogyan működik az immunrendszer? password: immun

Immunpatológia kurzus, - tavaszi szemeszter

Tumor immunológia

Immunológia alapjai. 8. előadás. Sejtek közötti kommunikáció: citokinek, kemokinek. Dr. Berki Timea

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

Sejt - kölcsönhatások. az idegrendszerben és az immunrendszerben

1b. Fehérje transzport

ÖSSZ-TARTALOM 1. Az alapok - 1. előadás 2. A jelutak komponensei 1. előadás 3. Főbb jelutak 2. előadás

Jelutak ÖSSZ TARTALOM. Jelutak. 1. a sejtkommunikáció alapjai

TÁMOP /1/A

Immunitás és evolúció

OTKA ZÁRÓJELENTÉS

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

KERINGŐ EXTRACELLULÁRIS VEZIKULÁK ÁLTAL INDUKÁLT GÉNEXPRESSZIÓS MINTÁZAT VIZSGÁLATA TROPHOBLAST SEJTVONALBAN

ÖSSZ-TARTALOM. 1. Az alapok - 1. előadás 2. A jelutak komponensei 1. előadás 3. Főbb jelutak 2. előadás 4. Idegi kommunikáció 3.

Szignalizáció - jelátvitel

A B sejtek érése, aktivációja, az immunglobulin osztályok kialakulása

Név: Csoportszám: EGYSZERŰ VÁLASZTÁS

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

ELMÉLETI ÖSSZEFOGLALÓ

Átírás:

Antigén-felismerő receptorok (BCR, TCR) GYTK Immunológia Dr Pállinger Éva Genetikai Sejt- és Immunbiológiai Intézet

Nem antigén- specifikus antigénreceptorok Opszonizáló receptorok Mintázat felismerő receptorok (PRR) Fc receptorok Komplement receptorok

Specifikus Ag felismerés = antigénreceptorok B sejt receptor: BCR (Sejtfelszínhez kötött immunglobulin) T sejt receptor: TCR APC B Felismeri: Szolubilis és membránhoz kötött Ag (epitóp) Fehérje, poliszacharid, lipid, DNS, RNS Konformációs és lineáris epitópok Felismeri: Feldolgozott antigének: peptid MHC komplex Kizárólag peptideket (αβ TCR) lineáris epitópok T

Emlékeznek? Az antigén felismerése Nativ Professzionális antigen prezentéló sejtek (APC) Dendritikus sejtek Makrofágok B-limfociták Timusz hámsejtek Processzált MHC korlátozott bemutatás T-limfocitáknak bacteriu m Natív antigen 4

Hasonlóságok a TCR és a BCR között ANTIGÉN KÖTŐHELY ANTIGÉN KÖTŐHELY ANTIGÉN KÖTŐHELY Variábilis régió (V) Konstans régió (C) Transzmembrán régió Citoplazmatikus farok Specifikus antigénkötő receptorok Variábilis és konstans régióik vannak Az Ag-kötőhelyet heterodimerek alkotják (2 különböző lánc) Felszínhez kötött = BCR Lehet szolubilis Kizárólag felszínhez kötött formában létezik

BCR

Nehézlánc (H): IgG, IgM, IgA, IgE, IgD Könnyűlánc (L): k. l -COOH 7

VARIÁBILIS RÉGIÓ Hipervariábilis régiók (komplementaritást meghatározó régiók) KÖNNYŰ LÁNCOK KAPOCS RÉGIÓ KONSTANS RÉGIÓ SZÉNHIDRÁT SZÉNHIDRÁT NEHÉZ LÁNCOK Ig DOMÉNEK DISZULFID HIDAK

Az ellenanyagok felxibilitása KAPOCS RÉGIÓ

Milyen struktúrákat ismernek fel az ellenanyagok? Konformációs epitóp Lineáris epitóp Neo-antigén determináns Denaturáció Az epitóp elvész Az Ig csak denaturáció után ismeri fel az epitópot Az Ig denaturáció Előtt és után is felismeri az epitópot Az epitóp proteolízis után keletkezik

Mivel jellemezhető az At-Ag kapcsolat? AFFINITÁS - AVIDITÁS Affinitás = az antitest kötődés erőssége Az Ag-Ab komplex képződésének egyensúlyi állandójával (K eq ) jellemezhető: Aviditás = az antigén és az antitest közötti kötőerők összege IgG IgG IgM ALACSONY AVIDITÁS NAGY AVIDITÁS NAGYON NAGY AVIDITÁS 11

Mivel jellemezhető az At-Ag kapcsolat? SPECIFITÁS KERESZT REAKTIVITÁS Specifitás = az antitest azon képessége, hogy mennyire képes egyetlen antigént (epitópot) felismerni és ahhoz kötődni Kereszt reaktivitás = az antitest azon képessége, hogy többféle antigénhez is képes kötődni, DE CSAK ABBAN AZ ESETBEN, ha az antigéneknek van közös epitópjuk. 12

Ag- At kötések jellemzői Nem kovalens kötés Elektrosztatikus H-híd Van der Waals Ellentétes töltések között H atomok elektronegatív atomok között Fluktuáló elektronfelhő az ellentétesen polarizált szomszédos atomok között Hidrofób Hidrofób csoportok és vízmolekulák között 13

Immunglobulin izotípus A nehézlánc (a,g,d,m,e) a biológiai effektor funkciót határozza meg.

Ellenanyagok által közvetített effektor funkciók http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_524_immunologia/ch14s08.html

Az emberi immunglobulin izotípusok funkciói

Fc receptorok

Fcg receptorok szerepe az immunválasz szabályozásában Nature Reviews Immunology 8, 34-47 (January 2008)

Immunglobulin allotípus Izotípuson belüli allérvariációk (fajon belüli egyedi eltérések), amelyek a konstans régiót érintik. Oka: genetikai polimorfizmus 1. személy 2. személy Nem befolyásolja sem az antigén kötést sem az effektor funkciót. Jelentőség: Csv transzplantáció monitorozás;apasági tesztek

Immunglobulin idiotípus 1. személy 2. személy Az immunglobulin egyedi Ag determinánsa; a hipervariábilis régióval függ össze Jelentőség: idiotípus anti-idiotípus szabályozás; vakcináció; B sejt eredetű tumorok célpontja

BCR komplex Extracelluláris tér PLAZMA MEMBRÁN citolazma ITAM MOTÍVUM CITOPLAZMATIKUS FAROK JELÁTVITELI EGYSÉG

A BCR-k keresztkötése szükséges a B sejt aktivációhoz

A BCR jelátvitel Antigén keresztkötés Fyn és Lyn (Src kinázok) aktivációja az a és b láncok ITAM motívumainak foszforilációja a Syk (tirozin kináz) dokkolása Grb2 és PLCγ aktiváció DAG és IP3 útvonalak aktiválódása PKC aktiváció intracelluláris Ca2+ koncentráció emelkedése

A naiv és az érett B sejtek eltérő BCR-t hordoznak ÉRETT B SEJT NAIV B SEJT ÉRETT B SEJT ÉRETT B SEJT A sejtfelszínhez kötött immunglobulinok monomerek.

Immunglobulin szupercsalád Antigén receptorok, ko-receptorok, ko-stimulációs molekulák Ag kötés, prezentáció, adhézió, citokin receptorok Ig domének

IVIG

TCR

TCR komplex Figure 3-6 ANTIGÉN FELISMERÉS 1. a T lymphocyták felszínén expresszálódik 2. Feladata az MHC (major histocompatibility complex) molekulák révén bemutatott peptidek felismerése 3. heterodimerek (a/b vagy g/d) 4. A jelátvitelt a CD3 complex közvetíti JELÁTVITEL

ANTIGÉN KÖTŐHELY ANTIGÉN KÖTŐHELY Variábilis régió (V) Konstans régió (C) Transzmembrán régió Citoplazmatikus farok Keringő T sejtek 90%-a Keringő T sejtek 10%-a

MHC RESTRIKCIÓ kontakt aminósav CDR2 T-sejt receptor CDR2 Az MHC molekula Polimorf része Horgonyzó aminósavak MHC zseb Peptid

A T sejt aktiváció feltétele a TCR-CD3 complex kötődése az MHC-Ag complexhez. CD4/CD8 MHC felismerés elengedhetetlen. APC CÉLSEJT peptid TCR CD4 peptid TCR CD8 Th Tc CD4 MHC-II CD8 MHC-I

TCR KOMPLEX Járulékos molekulák peptid kötőhely Járulékos molekulák JELÁTVITELI EGYSÉG

ANTIGÉN PREZENTÁLÓ SEJT TCR JELÁTVITELI EGYSÉG

TCR MHC-peptide CD4/CD8 MHC CD28 B7 CD45 TCR coligation lymphocytaspecifikus protein tirozin kináz(lck) foszforiláció Linker for Activation of T cells TCR Fyn CD4/CD8 p56lck CD45 tirozin foszfatáz ZAP70 tirozin kináz LAT foszforiláció Phosphatidylinositol útvonal Ic Ca++ NF-ATc transzlokáció a magba IL-2 gén aktiváció

Az Ag-specifikus receptorok sokféleségének kialakulása

Az emberi genom 20-22000 gént tartalmaz Kb. 10 7 FÉLE Ag FELISMERÉSÉRE KÉPES AZ IMMUNRENDSZER HOGYAN KÉPES AZ IMMUNRENDSZER ENNYIFÉLE SPECIFITÁSSAL RENDELKEZŐ Ag RECEPTORT LÉTREHOZNI?

A BCR és a TCR CDR régiójának szegmensei: 1. V (variabilitást meghatározó) szegmens 2. D (diverzitást meghatározó) szegmens 3. J (kapcsolódási szegmens) A D szegmens csak a nehézláncokat és a TCR b láncát kódoló génekben van jelen.

SZOMATIKUS GÉNÁTRENDEZŐDÉS VDJ rekombináció 65 27 6 EMBRIONÁLIS (GERMLINE) DNS LEHETSÉGES mrns (3 KÜLÖNBÖZŐ B SEJT KLÓNBAN) 1 V, 1 J és (ha van) 1 D szegmens kiválasztódása

RAG1 és RAG2 enzimek szabályozzák EMBRIONÁLIS (GERMLINE) DNS DNS ÁTRENDEZŐDÉS PRIMER RNS TRANSZKRIPTUM mrns ÉRETT FEHÉRJE

RAG1 és RAG2 enzimek működése 1. A V, J és D exonok határán konszenzusszekvenciák (RSS Recombination Signal Sequence) találhatók. 2. Az RSS a RAG enzimek szubsztrátja 3. Minden RSS egy heptamer és egy nonamer szekvenciát tartalmaz, amelyeket egymástól meghatározott számú nukleotid (12 bp vagy 23 bp) választ el. 4. A 12 bp-ral elválasztott szekvenciák (1 turn signal) csak a 23 bp-ral elválasztottakkal (2 turn signal) kerülhetnek kölcsönhatásba. Ez biztosítja, hogy csak a megfelelő rekombinációs események játszódhassanak le. RAG DNS valamelyik hepatamernél felhasad Hajtű struktúrák képződése DNS függő protein kináz hatására a hajtű kinílik és a RAG enzim leválik Szabad végeken: A) TdT nukleotid beépülés B) Endonukleázok: rövidülés Ligáció: a V, D, J szakaszok összekapcsolódása Az RSS régiók kapcsolódása gyűrűvé zárja a nem kódoló génszakaszokat.

Junkcionális (kapcsolódási) diverzitás A RAG enzimek által elvágott DNS szakaszok pontatlan összeillesztésének korrekciója: NUKLEOTIDOK ADDÍCIÓJA 1. TdT: max. 20, nem templát által kódolt nukleotid (=N-nukleoitd) beépülése 2. A rekombináció során képződő hajtűkanyart érintő repair során a nem kódoló szakaszból P-nukleoitidok kerülhetnek a kódoló DNS-szálra.

1. A VDJ rekombináció FÜGGETLEN FOLYAMAT az immunglobulinok nehéz (H) és a könnyű láncaiban (L) ill. a TCR-k a és b láncaiban. 2. A VDJ rekombinációval és a Junkcionális (kapcsolódási) diverzitással befejeződik a TCR kialakulása

Az ellenanyag repertoire kialakulása: Szomatikus hipermutáció affinitás érés Th sejtek citokin termelése a naiv B sejtek V gén mutációja fokozódik (1000x) (szomatikus hipermutáció) Azok a B sejt klónok, amelyek ennek eredményeként jobban kötik az Ag-t, kiszelektálódnak (pozitív szelekció) és osztódni kezdenek

Az ellenanyag repertoire kialakulása: Izotípus váltás A csontvelői B sejtek érés során a konstans régió átírása a m és a d láncok promoterénél kezdődik A naiv B sejtek IgM és IgD immunglobulinokat expresszálnak. Th sejtek citokin termelése az aktivált B sejtekben beindul az AID (aktiváció indukált deamináz) enzim működése Szabályozza konstans régiókat kódoló genomiális gén szakaszok átíródását

A plazmasejtek immunglobulin termelése Th sejtek citokin termelése az Ig mrns poliadenilációja Ig szekréciós formája termelődik

Az ellenanyag repertoire kialakulása: Ag függő és antigéntől független mechanizmusok Csontvelő Antigéntől független Periféria Antigén-függő Lymphoid őssejt Pro-B sejt Pre-B sejt Éretlen B sejt Naiv B sejt Érett B sejt

Az ellenanyag repertoire kialakulása: Ag függő mechanizmusok T SEJT FÜGGETLEN ANTIGÉNEK Szénhidrátok, lipidek, nukleinsavak T SEJT FÜGGŐ ANTIGÉNEK Proteinek, peptidek Alacsony affinitású IgM Nincs izotípus váltás Nincs affinitás érés Rövid élettartamú memória sejtek indukciója Nagy affinitású IgG, IgA, IgE Izotípus váltás Affinitás érés Hosszú élettartamú memória sejtek indukciója

Az ellenanyag repertoire kialakulása: Ag függő mechanizmusok

Poszt- VDJ rekombináció VDJ rekombináció AZ ANTIGÉN-RECEPTOROK DIVERZITÁSÁNAK KIALAKULÁSI MECHANIZMUSAI 1. Csíravonal diverzitás 2. Kombinatórikus diverzitás 3. Junkcionális diverzitás 4. Receptor átszerkesztés (editing) és revízió 5. Szomatikus hipermutáció

Immunglobulin nehéz lánc V D J H 65 27 6 Gének száma 65 + 27 + 6 = 98 helyett Kombinációk száma 65 X 27 x 6 = 10530 + függetlenül átrendeződő könnyű lánc Kappa: V(40)xJ(5) = 200 Lambda: V(30) xj(4) = 120 10530 x 200 x 120 = 252 720 000

AZ ELLENANYAG-REPERTOÁR KIALAKULÁSA Az elleanyag diverzitást fokozó mechanizmusok Az elleanyag diverzitást korlátozó mechanizmusok

Allélikus exklúzió: csak egy allél expresszálódik k l Nehéz lánc