!HU000008262T2! (19) HU (11) Lajstromszám: E 008 262 (13) T2 MAGYAR KÖZTÁRSASÁG Magyar Szabadalmi Hivatal EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA (21) Magyar ügyszám: E 03 725251 (22) A bejelentés napja: 2003. 05. 23. (96) Az európai bejelentés bejelentési száma: EP 20030725251 (97) Az európai bejelentés közzétételi adatai: EP 1507938 A1 2003. 12. 04. (97) Az európai szabadalom megadásának meghirdetési adatai: EP 1507938 B1 2010. 03. 24. (51) Int. Cl.: E04C 3/293 (2006.01) E04B 5/29 (2006.01) E04C 3/07 (2006.01) (87) A nemzetközi közzétételi adatok: WO 03100186 PCT/FI 03/000398 (30) Elsõbbségi adatok: 20021009 2002. 05. 29. FI (72) Feltaláló: TUOMINEN, Kari, FIN-15900 Lahti (FI) (73) Jogosult: Peikko Group Oy, 15170 Lahti (FI) (74) Képviselõ: Erdély Péter, DANUBIA Szabadalmi és Jogi Iroda Kft., Budapest (54) Eljárás acélgerenda elõállítására, és acélgerenda HU 008 262 T2 A leírás terjedelme 6 oldal (ezen belül 2 lap ábra) Az európai szabadalom ellen, megadásának az Európai Szabadalmi Közlönyben való meghirdetésétõl számított kilenc hónapon belül, felszólalást lehet benyújtani az Európai Szabadalmi Hivatalnál. (Európai Szabadalmi Egyezmény 99. cikk (1)) A fordítást a szabadalmas az 1995. évi XXXIII. törvény 84/H. -a szerint nyújtotta be. A fordítás tartalmi helyességét a Magyar Szabadalmi Hivatal nem vizsgálta.
1 HU 008 262 T2 2 A találmány tárgya eljárás acélgerenda-gyártásra, amely acélgerenda betonnal együtt különbözõ épületszerkezetek kompozit tartóeleme, ahol az eljárás során az acélgerenda alaplemezét, gerincelemeit és felsõ lemezét lemezanyagból kivágjuk, és olyan módon állítjuk össze, hogy a részek között tér maradjon betonnak a gerincelemek nyílásain át történõ beöntéséhez, és a részeket összehegesztjük. A találmány tárgya továbbá egy acélgerenda. A találmány szerinti acélgerenda épületek üreges lemezekbõl, kompozit lemezekbõl, héjazat lemezekbõl, és helyben öntött összetevõkbõl kialakított tartószerkezeteit hordozza. A fugázás vagy betonozás alatt a gerenda megtelik betonnal, és miután a beton megkötött, a gerenda kompozit szerkezetként szolgál. Manapság az ilyen típusú gerendák meglehetõsen jól ismertek az építõipar területén. Ismert megoldások leírásai találhatók a 85745 és 92089 számú finn szabadalmi leírásokban. A kompozit szerkezet használata olyan acélgerendát igényel, amely könnyebb a korábbiaknál, és a korábbiaknál hosszabb áthidalásokhoz is használható. A fenti dokumentumokban szereplõ megoldások problémamentes szerkezetekként szolgálnak. Mindemellett a hátrány a gyártási eljárásokban jelentkezik. Az alkalmazott gyártási eljárások viszonylag nehezek, és meglehetõsen összetettek. A gyártás nehézsége és összetettsége miatt a költségek magasak, következésképpen a gerenda ára is magas, ami azt jelenti, hogy a végeredmény nem lehetõ legjobb. A találmánnyal célunk eljárás kialakítása acélgerenda-gyártáshoz és maga az acélgerenda, amelynek segítségével a technika állása szerinti hátrányok megszüntethetõk. Ezt a jelen találmánnyal lehet elérni. A találmány szerinti eljárásra az a jellemzõ, hogy a gerincelemek az elõfeszítésnek megfelelõ hajlított alakra vannak kivágva, a gerincelemek elhelyezését meghatározó oldaltámaszok és a felsõ lemez elhelyezését meghatározó központi támaszok az alaplemezhez vannak rögzítve szabályos közökben az acélgerenda hosszanti irányában, az alaplemez a gerincelemek görbülethez van szorítva, és ahol az oldaltámaszok a gerincelemek helyzetét, és a központi támaszok a felsõ lemez helyzetét határozzák meg. A találmány szerinti acélgerendában a gerincelemek elõfeszítésnek megfelelõ hajlított alakra vannak kivágva, a gerincelemek elhelyezését meghatározó oldaltámaszok és a felsõ lemez elhelyezését meghatározó központi támaszok az alaplemezhez vannak rögzítve szabályos közökben az acélgerenda hosszanti irányában, az alaplemez a gerincelemek görbülethez van szorítva, és az oldaltámaszok a gerincelemek helyzetét, és a központi támaszok a felsõ lemez helyzetét határozzák meg. A találmány elõnye a technika állásával szemben mindenekelõtt az a tény, hogy az acélgerenda gyártása lényegileg egyszerûbb, mint korábban volt, miáltal a költségek tekintélyesen alacsonyabbak. A gyakorlatban a találmány szerinti eljárás alkalmazása szintén egyszerû, miáltal a találmány bevezetése és felhasználása elõnyös. A találmány szerinti eljárás további 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 elõnye, hogy igen rugalmas, mivel elõnyös módon alkalmazható a legkülönbözõbb acélgerendák gyártásához. A találmány további részleteit kiviteli példákon, rajz segítségével ismertetjük. A rajzon az 1 5. ábrák a találmány szerinti eljárást lépésenként mutatják, a 6. ábra a találmány szerinti eljárással gyártott acélgerenda hosszirányú nézete, és a 7. ábra a találmány szerinti eljárással gyártott acélgerenda távlati képe. Az 1 5. ábrák a találmány szerinti eljárást lépésenként bemutató ábrák, ahol 1 hivatkozási szám jelöli az acélgerenda alaplemezét, 2 hivatkozási szám a gerincelemeket, és a 3 hivatkozási szám a felsõ lemezt. Az 1 5. ábrákon csak egy gerincelem szerepel. A kész acélgerendának azonban két gerinceleme van, amint az látható például a 6. ábrán. A találmány lényegét adó ötlet szerint az acélgerenda 1 alaplemeze elõször egy padozatra van helyezve, amint az az 1. ábrán látható. A következõ lépésben a 2 gerincelemek, azaz gerincelemek helyzetét meghatározó 4 oldaltámaszok, és a felsõ lemez elhelyezését meghatározó 5 központi támaszok az alaplemezhez vannak rögzítve, szabályos közökben az acélgerenda hosszanti irányában. A 4 oldaltámaszok és az 5 központi támaszok világosan láthatók a 6. ábrán. A 4 oldaltámaszoknak és az 5 központi támaszoknak az alaplemezen történõ rögzítését általánosan mutatja a 2. ábra. Ebben a lépésben a 3 felsõ lemez is a helyére kerülhet az 5 központi támaszokon, ahogyan ez a 2. ábrán látható. A következõ lépésben a 2 gerincelemek a 4 oldaltámaszokon vannak elhelyezve. A találmány lényegét adó ötlet szerint a 2 gerincelemek az acélgerenda elõfeszítésének megfelelõ hajlított alakra vannak kivágva. A jobb megértés céljából a gerincelem hajlított alakja felnagyítottan van ábrázolva. A 2 gerincelemeknek az 1 alaplemezre állítását a 3. ábra mutatja. A kivágási lépés alatt készülnek szintén a 2 gerincelemekena6nyílások, amelyeken át betont lehet bejuttatni az acélgerenda belsejébe. A találmány szerinti eljárás következõ lépésében erõhatást gyakorlunk az alaplemezre, amellyel kényszerítjük az 1 alaplemezt a 2 gerincelemek által meghatározott görbület felvételére, miáltal a 4 oldaltámaszok a 2 gerincelemek helyzetét, és mivel a központi támasz az alaplemezzel mozog a gerincelemek hajlása szerinti helyzetbe, az 5 központi támaszok a 3 felsõ lemez görbületét határozzák meg. A 4. ábrán a fentebb említett erõhatást az F nyíllal jelöltük. Az 1 alaplemez, a 2 gerincelemek, és a 3 felsõ lemez összeerõsítése hegesztéssel történik, hogy az 5. ábrán látható acélgerendát nyerjük. Az acélgerenda fel lehet szerelve zárólemezekkel a profil végeinek lezárására. Az 1 5. ábrákon a zárólemezek nem szerepelnek. A zárólemezt hegesztéssel rögzítjük az acélgerendához. A zárólemezek példaként szerepelnek a 7. ábrán, és jelölésükre a 7 hivatkozási számot használtuk. 2
1 HU 008 262 T2 2 Az elõzõekben bemutatott eljárás elõnye lényegében abban van, hogy az acélgerenda gyártását a korábban az acélgerenda-gyártáshoz használt drága készülékek nélkül oldja meg. Az acélgerenda bebetonozása, amelyet a különbözõ szerkezeteken a fent említett módon végeznek, ismert a technika állásában tájékozott szakemberek számára, ezért e helyütt nem mutattuk be részletesebben. A több ízben hivatkozott 85745 számú finn szabadalmi leírásban ez részletesen szerepel. A 4 oldaltámaszok olyan módon vannak kialakítva, hogy tartalmaznak egy, az alaplemezhez való erõsítésre szolgáló részt, és rendelkeznek egy 4a elsõ véggel, abból a célból, hogy az meghatározza a gerincelem alsó peremének elhelyezkedését, és egy 4b második véggel, abból a célból, hogy meghatározza a gerincelem felsõ peremének elhelyezkedését. A 4 oldaltámaszok elvileg bármilyen alakúak lehetnek. Az elõnyös megoldások egyikénél az a rész, amelyet az alaplemezhez rögzítünk, lényegében L alakú, és a 4a, 4b ágak szabad végei szolgálnak a 2 gerincelem peremeinek elhelyezésére. Ennél a kiviteli alaknál egy ág külsõ felületét úgy alakítottuk ki, hogy az rögzítõfelületként szolgáljon az adott ág és az 1 alaplemez között. A felhasználásnak ezt a módját mutatja a 6. ábra. A 4 oldaltámaszok például hegesztéssel is rögzíthetõk az 1 alaplemezhez. A 4 oldaltámaszok lemezanyagból vághatók ki, például acéllemezbõl. A 6. ábrán látható L alakú oldaltámaszok ebbõl vannak készítve. Az 5 központi támaszok készítésénél ugyanúgy járunk el, mint a 4 oldaltámaszok esetében. Az 5 központi támaszok alakja szintén változatos lehet; a 6. ábrán szereplõ kiviteli alak esetében a központi támaszok különálló, lényegében négyszög szelvényû darabok. Lehet a támaszokat úgy is készíteni, hogy az oldaltámaszok és a központi támaszok egy és ugyanazon elembõl készüljenek, amennyiben ez tûnik elõnyösnek. Az oldal- és/vagy a központi támaszok készülhetnek rúd vagy hasonló anyagból is. SZABADALMI IGÉNYPONTOK 1. Eljárás acélgerenda-gyártásra, amely acélgerenda betonnal együtt különbözõ épületszerkezetek kompozit tartóeleme, ahol az eljárás során az acélgerenda alaplemezét (1), gerincelemeit (2) és felsõ lemezét (3) lemezanyagból kivágjuk, és olyan módon állítjuk 5 10 15 20 25 30 35 40 45 össze, hogy a részek között tér maradjon a betonnak a gerincelemek (2) nyílásain (6) át történõ beöntéséhez, és a részeket összehegesztjük, azzal jellemezve, hogy a gerincelemeket (2) elõhajlított alakra vágjuk, a gerincelemek (2) elhelyezését meghatározó oldaltámaszokat (4) és a felsõ lemez (3) elhelyezését meghatározó központi támaszokat (5) az alaplemezhez (1) rögzítjük szabályos közökben, az acélgerenda hosszanti irányában, az alaplemezt (1) olyan erõvel (F) terheljük, amelynek hatására az alaplemez (1) a gerincelemek (2) által képzett görbülethez idomul úgy, hogy az oldaltámaszok (4) a gerincelemek (2) helyzetét, a központi támaszok (5) pedig a felsõ lemeznek (3) az összeszereléshez szükséges görbületét határozzák meg. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az oldaltámaszok (4) és a központi támaszok (5) az alaplemezhez (1) vannak hegesztve. 3. Acélgerenda, amely betonnal együtt különbözõ épületszerkezetek kompozit tartóeleme, és amely tartalmaz lemezanyagból kivágott alaplemezt (1), gerincelemeket (2) és felsõ lemezt (3), ahol az alaplemez (1), a gerincelemek (2) és a felsõ lemez (3) olyan módon vannak összeszerelve és összehegesztve, hogy a részek között tér maradjon betonnak a gerincelemek (2) nyílásain (6) át történõ beöntéséhez, azzal jellemezve, hogy a gerincelemek (2) az elõfeszítésnek megfelelõ hajlított alakra vannak kivágva, a gerincelemek (2) elhelyezését meghatározó oldaltámaszok (4) és a felsõ lemez (3) elhelyezését meghatározó központi támaszok (5) az alaplemezhez (1) vannak rögzítve szabályos közökben az acélgerenda hosszanti irányában, az alaplemez (1) a gerincelemek (2) görbületére van szorítva, és az oldaltámaszok (4) a gerincelemek (2) helyzetét, a központi támaszok (5) pedig a felsõ lemez (3) helyzetét határozzák meg. 4. A 3. igénypont szerinti acélgerenda, azzal jellemezve, hogy az oldaltámaszok (4) tartalmaznak egy, az alaplemezhez való erõsítésre szolgáló részt, és rendelkeznek egy elsõ véggel (4a) a gerincelem (2) alsó pereme elhelyezkedésének meghatározásához, és egy második véggel (4b) a gerincelem (2) felsõ pereme elhelyezkedésének meghatározásához. 5. A 4. igénypont szerinti acélgerenda, azzal jellemezve, hogy az oldaltámaszok (4) lényegében L alakúak, és az ágak szabad végei (4a, 4b) meghatározzák a gerincelem (2) peremeinek elhelyezkedését, és az egyik elágazás külsõ felülete rögzítõfelületet alkot az oldaltámasz (4) és az alaplemez (1) között. 3
HU 008 262 T2 Int. Cl.: E04C 3/293 4
HU 008 262 T2 Int. Cl.: E04C 3/293 5
Kiadja a Magyar Szabadalmi Hivatal, Budapest Felelõs vezetõ: Szabó Richárd osztályvezetõ Windor Bt., Budapest