(11) Lajstromszám: E (13) T2 EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA

Átírás

1 !HU T2! (19) HU (11) Lajstromszám: E (13) T2 MAGYAR KÖZTÁRSASÁG Magyar Szabadalmi Hivatal EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA (21) Magyar ügyszám: E (22) A bejelentés napja: (96) Az európai bejelentés bejelentési száma: EP (97) Az európai bejelentés közzétételi adatai: EP A (97) Az európai szabadalom megadásának meghirdetési adatai: EP B (51) Int. Cl.: B65D 19/40 ( ) (87) A nemzetközi közzétételi adatok: WO PCT/NL 06/ (30) Elsõbbségi adatok: NL NL (72) Feltalálók: MEIJER, Hendrik, NL-9079 LV Sint Jacobiparochie (NL); DE GRAAF, Folkert, NL-9032 XC Blessum (NL) (73) Jogosult: Gebr. Meijer St. Jabik B. V., 9079 NG Sint Jacobiparochie (NL) (74) Képviselõ: Lantos Mihály, DANUBIA Szabadalmi és Jogi Iroda Kft., Budapest (54) Teherhordó szerkezet (57) Kivonat HU T2 Jelen találmány tárgya egy teherhordó szerkezet, mely legalább a teher szállítása közben használatos. A szerkezet részét képezi egy alaplap (8), mely alátámasztásul szolgál, amikor a szerkezet egy tartófelületre van helyezve. A szerkezet részét képezi továbbá egy tartólap (7), mely az alaplapra helyezett terhet legalább a használat során tartja; és egy kapcsolat az alaplap és a tartólap között, ahol az alaplap és a tartólap szabadon eltávolodhat és közeledhet egymás irányában, és a tartólap és az alaplap közt azok bármely relatív helyzetében egy minimális bevezetõnyílás van, mely úgy van méretezve, hogy abba egy kívülrõl beillesztendõ eszköz, pl. egy emelõvillás targonca villája beférjen. A leírás terjedelme 12 oldal (ezen belül 6 lap ábra) 3. ábra Az európai szabadalom ellen, megadásának az Európai Szabadalmi Közlönyben való meghirdetésétõl számított kilenc hónapon belül, felszólalást lehet benyújtani az Európai Szabadalmi Hivatalnál. (Európai Szabadalmi Egyezmény 99. cikk (1)) A fordítást a szabadalmas az évi XXXIII. törvény 84/H. -a szerint nyújtotta be. A fordítás tartalmi helyességét a Magyar Szabadalmi Hivatal nem vizsgálta.

2 1 HU T A találmány ismertetése Jelen találmány tárgya egy teherhordó szerkezet, mely fõleg, de nem kizárólagosan görgõs villájú emelõvillás targoncával, vagy bármely más emelõeszközzel való használathoz lett tervezve. Mint ismeretes, a görgõs emelõvilla, többek közt a WO A 02/ számú nemzetközi szabadalmi bejelentésben ismertetett is, elkeskenyedõ külsõ véggel rendelkezhet. Dobozokat, szemcsés anyaggal töltött zsákokat stb. általában már ismert szerkezetekre helyeznek, és szállítás közben azokon is maradnak. E szerkezetek pl. raklapként ismeretesek. Ezek magassága fix, továbbá teherbírásuk és szilárdságuk miatt a múltban fenntartás nélkül elfogadottak voltak. A raklapok által a használat során elfoglalt hely is elfogadott volt, noha raktározás és szállítás közben a raklapok pazarló módon foglalták a helyet. A lenti 1. igénypont bevezetõ része szerinti szerkezet már ismert a WO A 03/ ból, mely raklapként használatos. E szerkezet egy alaplappal, ill. talplemezzel, egy tartólappal, valamint az alaplap és a tartólap közti összekötõ elemmel rendelkezik. Az összekötõ elem összehajtható részekbõl áll, melyek felállításuk után így is maradnak. Elõnye, hogy a raklapokat összecsukott állapotban szállítják elsõ felhasználási helyükre. Ez az ismert szerkezet a teherrel együtt történõ szállításkor, vagyis az elsõ felhasználási helyre érkezés után már nem helytakarékos. Az EP A tárgya hasonlóképpen egy raklapként is használható szerkezet, mely szétnyitható lábakkal rendelkezik, amely alaplapnak is tekinthetõ. A konstrukciója egy összecsukható asztaléra hasonlít. Az ismert szerkezetek, mint pl. raklapok, közös hátránya, hogy nem helytakarékosak, legalábbis az elsõ felhasználási helyrõl, teherrel együtt történõ szállítás során nem. Vagyis ha a már ismert szerkezetet felállították, legalábbis a WO A 03/ elgondolása szerintit, az szándékoltan felállítva is marad. Az innen ismert szerkezetek felállítása manuálisan történik, vagy másképpen, mint egy kívülrõl behelyezett eszköznek, pl. egy emelõvillás targonca villájának segítségével. Az EP A szerinti szerkezet esetében e raklapba összecsukott állapotban egyáltalán nem lehetséges a villa behelyezése, így csakis a szerkezet felállított állapotában használható arra, hogy az emelõvillás targonca a villáját egy késõbbi lépésként a szerkezet, vagyis a raklap belsejébe, vagy az alá behelyezhesse. Teherrel együtt történõ szállítás során az e publikációból ismert szerkezetet ezért mindig fel kell állítani, így az szinte ugyanannyi vagy még több helyet foglal el, mint a hagyományos raklapok, melyek alaplapja és tartólapja nem tud elmozdulni egymáshoz képest. Jelen találmány célja, hogy a technika állása szerinti fentiekben vázolt hátrányokat elkerülje. Ez a cél a független 1. igénypont szerint kialakított szerkezet révén elérhetõ. A jelen találmány szerinti szerkezet (raklap) segítségével hely takarítható meg a teher e szerkezeten való szállítása során, és a minimális bevezetõnyílásokat a behelyezhetõ eszköz, mint pl. az emelõvillás targonca villája a hegye behelyezésével tágítja ki. E villák így be tudnak férni a jelen találmány szerinti szerkezet belsejébe, vagy az alá. Ezáltal helyet lehet megtakarítani a teherrel együtt történõ szállítás során, továbbá a raklapok elsõ felhasználási helyére történõ szállítása során is, ahol majd a terhek rájuk kerülnek. A szerkezet leeresztésével annak magassága minimálisra csökkenthetõ, miközben a kvázi összecsukott állapotban is lehetséges a hozzáférés az emelõeszköz megfelelõ része, pl. az emelõvillás targonca villája számára. Így tehát minden helyzetben biztosított a szerkezet és az emelõvilla hatékony összeillesztése, miközben a szerkezet a lehetõ legkisebb helyet foglalja el a szállítás során. Egy elõnyös kiviteli alakban az összekötõ elem az alaplap és a tartólap között egy minimális és egy maximális távolság legalább egyikét meghatározhatja. A gyakorlatban, nem kizárólagosan ugyan, az összekötõ elem a minimumot és a maximumot egyszerre határozza meg. Fontos biztosítani, hogy általában az alaplap, a tartólap és a kapcsolatuk együttese mindig õrizze meg kívánatos szerkezeti integritását, hogy teherhordó szerepének megfelelhessen a szállítás és az emelõeszközzel, pl. emelõvillás targoncával történõ anyagmozgatás során egyaránt. Az alaplap és a tartólap közti minimális távolság legelõnyösebben egy emelõeszköz egyik alkatrésze vastagságának felel meg, pl. egy emelõvillás targonca villájáénak, mely utóbbi elkeskenyedõ alakkal rendelkezhet a minimális távolság további csökkentése céljából. Ez biztosítja, hogy a szerkezet egy nyílása egy emelõvillás targonca villája számára megfelelõ legyen, de a jelen találmány szerint elegendõ hely áll rendelkezésre abból a célból is, hogy (ideiglenesen) az emelõvillától különbözõ egyéb tehermozgató emelõszerkezet egy része is beilleszthetõ legyen. Egy alternatív legelõnyösebb kiviteli alakban, mely kiegészítés is lehet, a tartólap alapvetõen sík felsõ felülettel rendelkezik. Így igen stabil felület biztosítható a dobozok, zsákok, ill. egyéb terhek számára. Kiegészítésként vagy alternatívaként, az alaplap részét képezheti egy lemezszerû elem. Mindenekelõtt az alaplapnak stabilan kell az alatta lévõ felületre feküdnie, amikor a szerkezetet a hordandó teherrel az emelõeszköz lehelyezi a tartófelületre. Ugyanakkor az alaplap részét képezheti néhány támaszelem is, és ezekben kialakítható a jelen találmány szerinti összekötõ elem egyik kiviteli alakja. Az alapvetõ cél, hogy a szerkezet, a földön lévõ vagy egymásra sorolt állapotban, az alaplap és a tartólap között minimális távolsággal, ill. nyílásmérettel rendelkezzen, és így az emelõeszköz egy részével vagy alkatrészével összeilleszthetõ legyen. A kiviteli alakban, melyben az alaplapot egy lemezszerû elem képez, a lemezként kialakított alaplapon kialakítható egy vagy több, a tartólap felé kinyúló kiemelkedés, mely célszerûen mindig az egyik összekötõ elemnél van. A kiemelkedések mellett így már hely biztosítható az alaplap és a tartólap között pl. az emelõvillás targonca villájának behelyezéséhez. Továbbá az alaplap és a tartólap között egy másik összekötõ elem is elhelyezhetõ a kiemelkedéseken, mely 2

3 1 HU T2 2 változtatható hosszúságú vagy változtatható távolságot enged meg. Így az alaplap és a tartólap közt olyan járatok alakulhatnak ki, melyek az alaplap és a tartólap közti változtatható távolságú összekötõ elemnek köszönhetõen elég tágasak ahhoz, hogy emelõvillát vagy egyéb, különféle vastagságú, beilleszthetõ alkatrészeket fogadhassanak be. Kiegészítésként vagy alternatívaként, az összekötõ elem részét képezheti továbbá egy elforduló szerkezeti egység. Itt több lehetõség elképzelhetõ, pl. összekötõ pántok vagy egymáson több, csuklópánttal kapcsolódó lemez. Egy példakénti kiviteli alakban, mely pántot alkalmaz, a pánt legelõnyösebben egyik végén egy hosszúkás lyukkal ellátott csaplyukas kapcsolattal, másik végén csuklóval, ill. csuklós kapcsolattal rendelkezik. Az alaplap és a tartólap közti változtatható távolság úgy jön létre, hogy a csap elcsúszik a hosszúkás lyukban, ami egyúttal a lyuk hosszúságának köszönhetõen határt is szab a szerkezetben kialakuló távolságnak. Még egy további legelõnyösebb kiviteli alakban a kötõelem részét képezheti egy reteszelõelem, mely az alaplap és a tartólap helyzetét rögzíti (esetleg csak ideiglenesen) egymáshoz képest, miután felvették e helyzetet. Ezáltal biztosítható, hogy az emelõvillás targonca villája, vagy egy emelõeszköz bármilyen beilleszthetõ része biztosan behelyezhetõ legyen az alaplap és a tartólap közti nyílásba, melyet a retesz fix helyzetben rögzíti. A retesz csak a szerkezet egymásra sorolt vagy lerakott helyzetében old, vagy ki kell kapcsolni, hogy a szerkezet felvegye a minimális magasságot, és a lehetõ legnagyobb hely álljon rendelkezésre szállítás céljára a szállítandó teher elhelyezésére, pl. egy kamion belsejében. A mellékelt ábrákon a jelen találmány szerinti szerkezet lehetséges kiviteli alakjainak nem korlátozó alternatívái láthatók. Az ábrákon az azonos vagy hasonló részek, részegységek ugyanazzal a hivatkozási számmal vannak ellátva. Az 1. ábra a jelen találmány szerinti, 1 raklapként kialakított szerkezeten egymásra helyezett dobozok vagy ehhez hasonló terhek láthatók a hozzájuk használatos emelõeszközzel együtt, távlati ábrázolásban; a 2. ábra az 1. ábrán szereplõ raklap felülnézeti képe távlati ábrázolásban; a 3. ábra a 2. ábra szerinti raklap robbantott távlati ábrázolásban; a 4. ábra a 2. ábrán szereplõ IV. nyíl felõl vetített alulnézet távlati ábrázolásban; az 5. ábra egy teherrel megrakott 1 raklap, emelõeszközzel felemelt helyzetben, távlati ábrázolásban; a 6. ábra az 1 raklapot oldalnézete az 5. ábrán vázolt VI. nyíl felõl vetítve; a 7. ábra az 1 raklap oldalnézete az 5. ábrán vázolt VII. nyíl felõl vetítve; a 8. és 9. ábrán a jelen találmány szerinti szerkezet egy másik kiviteli alakja látható távlati, ill. oldalnézeti ábrázolásban; és a és 11. ábra a jelen találmány szerinti szerkezet még egy másik kiviteli alakját szemlélteti távlati, ill. oldalnézeti ábrázolásban. Az 1. ábrán látható emelõeszköz 2 emelõvillás targonca, távlati ábrázolásban. A 2 emelõvillás targonca részét képezi egy 3 görgõs villa, mely a szállítandó terhek felemelésére és lerakására szolgál egy 1 raklap segítségével, mely utóbbi a jelen találmány szerinti szerkezet egyik lehetséges kiviteli alakja. Amennyiben az 1 raklapok és rajtuk a 4 terhek egymásra vannak sorolva, az 1 raklapok vastagsága a lehetõ legkisebbre csökkentett. Ugyanakkor az 1 raklapokon még ilyen egymásra helyezett esetben is megfelelõ méretûnek kell lenniük a nyílásoknak ahhoz, hogy a 2 emelõvillás targonca 3 görgõs villája e nyílásokba behatolhasson abból a célból, hogy az 1 raklap és rajta a 4 teher felemelhetõ, ezáltal szállítható legyen. Az alábbiakban ezt ismertetjük részletesebben. A 2., 3. és 4. ábrán a jelen találmány szerinti szerkezet 1 raklap jellegû kialakításának egy lehetséges kiviteli alakja látható, többféle nézetben ábrázolva. A 2. ábrán látható 1 raklap részét képezi egy 7 tartólap és egy 8 alaplap. A 3. ábrán a 8 alaplap egyértelmûbben látható robbantott távlati ábrázolásban, továbbá a 8 alaplap a 4. ábrán is jól értelmezhetõen látható alulnézeti távlati ábrázolásban. Mint látható, a 8 alaplapon több 9 kiemelkedés helyezkedik el. Nyugalmi helyzetben, vagyis amikor a 4 teher az 1 raklapra van helyezve, a 7 tartólap a 9 kiemelkedésekre fekszik fel. A 9 kiemelkedések a 7 tartólap és a 8 alaplap közt 5 nyílásokat hoznak létre, melyek magassága akkora, hogy a 2 emelõvillás targonca 3 villájának, különösen a görgõs villának a hegye épp beléjük férhessen. E magasság tehát kisebb lehet, mint az ilyen villák normálvastagsága, különösen abban az esetben, ha a 3 villa külsõ vége elkeskenyedik. A 7 tartólapot és a 8 alaplapot elmozdítható módon kapcsolják egymáshoz a 6 összekötõ elemek, melyek a rajzon példaként bemutatott kiviteli alakon egy 11 csapból és annak mindkét végén kialakított 12 perembõl állnak. A 6 összekötõ elemek áthatolnak a 7 tartólapon és a 8 alaplapon elhelyezkedõ 10 nyílásokon. A 8 alaplapon a 10 nyílások a 9 kiemelkedéseken helyezkednek el. A 6 összekötõ elemek két végén lévõ 12 peremek a 8 alaplap alá, illetve a 7 tartólap fölé akaszkodnak. E 6 összekötõ elemeknek köszönhetõen a 7 tartólap és a 8 alaplap egymáshoz képest a 11 csap magassága által meghatározott távig elmozdulhat. Mint említettük, a 4 teher a szállításhoz a 7 tartólapra van helyezve. Az 1 raklap pedig az 1. és 7. ábrán látható módon szintén ráhelyezhetõ egy már ott lévõ 4 teher tetejére, így több, teherrel megrakott 1 raklap egymásra sorolható úgy, hogy eközben a szállítandó 4 terhek közéjük kerülnek. Ha az 5. és 6. ábrán látható módon az 1 raklapot, rajta a 4 teherrel, fel kell emelni, a 2 emelõvillás targonca a 3 villáját az 5 nyílásba helyezi. A 3 villa ellátható egy olyan anyagbevonattal, pl. teflonnal, melynek az 1 raklap anyagával érintkezve alacsony a súrlódási 3

4 1 HU T együtthatója. Ezzel szemben, javasolható megoldásként, a fent említett 3 görgõs villa is használható erre a célra. A villa 5 nyílásba történõ benyomásakor a villa hegyének ékelõhatása által a 7 tartólap a 8 alaplaphoz képest felfelé mozdul (6. ábra) olyan távolságra, hogy a 3 villa teljes vastagságával behatolhasson a 7 tartólap és a 8 alaplap közé. Az 1 raklap, és rajta a 4 teher így az emelõvillás targonca által szállítható. A 8 alaplap a 6 összekötõ elemeken keresztül a 7 tartólapon függ, a 7 tartólap pedig a targonca 3 villáján helyezkedik el. Helyére érve a villa leteszi az 1 raklapot, így a 8 alaplap a földre, egy 4 teherre, vagy egy másik 1 raklapra kerül. A targonca visszahúzza a 3 villát a 8 alaplap és a 7 tartólap közti pozícióból, így a 7 tartólap visszaesik a 8 alaplap 9 kiemelkedéseire. Az 1 raklap, és rajta a 4 teher további szállításakor, pl. teherautón vagy hasonlón, a találmány szerinti 1 raklap csak nagyon kevés helyet foglal el. A fent említett 3 görgõs villának a találmány szerinti 1 raklappal való együttes használata azzal a jelentõs elõnnyel bír, hogy a 3 villa könnyen benyomható a 8 alaplap és a 7 tartólap közé, mivel a 3 görgõs villa görgõi a 7 tartólap alsó oldalán és a 8 alaplap felsõ oldalán egyaránt végiggördülnek. Nyilvánvaló, hogy a 9 kiemelkedések elhelyezkedése, az 5 nyílások szélessége és valamennyi egyéb méret a tervezett alkalmazásnak megfelelõen lehet kialakítva. A találmány szerinti raklap anyaga lehet pl. egy megfelelõ mûanyag, melynek pontos kiválasztásánál egy esetlegesen kívánatos szempont lehet az acélra, mint pl. a 3 villa anyagára vonatkozó alacsony súrlódási együttható. Egyéb anyagok, pl. préselt farostlemez, kartonlemez vagy más hasonlók is elképzelhetõk. A 8. és 9. ábrán a jelen találmány szerinti szerkezet egy alternatív kiviteli alakja látható, egy 13 raklap. A 8. ábrán távlati nézetben, a 9. ábrán pedig a 8. ábra IX IX metszetvonala szerinti keresztmetszeti nézetben látható. Az itt ábrázolt kiviteli alaknál a 13 raklap részét képezi a 7 tartólap és a 8 alaplap közt elhelyezkedõ, 14 pánt alakú összekötõ elem. A 14 pánt egy 15 csuklóval kapcsolódik a 7 tartólaphoz, a 14 pánt 15 csuklóval átellenes 16 külsõ vége pedig hajlított kialakítású, mely egy 17 hasítékba illeszkedik. Ily módon a 14 pánt lehajtható, és a 7 tartólap a 9. ábrán szaggatott vonallal jelölt pozícióba leereszthetõ. Nyilvánvaló, hogy a 9. ábrán látható 13 raklap oldalán elhelyezkedõ, minimális méretû 5 nyílások az emelõvillás targonca villája számára vannak kialakítva, de a 13 raklap magassága ebben a helyzetben, vagyis leeresztett 7 tartólappal minimális, ezáltal a 13 raklap a lehetõ legkisebb helyet foglalja el. Ugyanakkor mégis megfelelõ méretû hely állhat rendelkezésre a 2 emelõvillás targonca villájának behelyezéséhez, amennyiben e villa vége különösen elõnyös módon elkeskenyedõ kialakítású, ahogyan az pl. a 6. ábrán a 18 hivatkozási számmal jelölve látható. A 10. és 11. ábrán a jelen találmány szerinti szerkezet még egy kiviteli alakja látható, egy 18 raklap. E kiviteli alak alapanyaga kartonlemez, a lemez kialakítását pedig alább ismertetjük. A 10. és 11. ábrán tehát jelen találmány szerinti szerkezet egy nagyon olcsón és könnyen elõállítható kiviteli alakja látható. A 7 tartólap és a 8 alaplap egyaránt sima kartonlemezbõl készül. A 19 kartonlemezdarabok a 18 raklap sarkain, egymásra téve helyezkednek el, és a szintén kartonlemezekbõl lévõ 7 tartólaphoz és 8 alaplaphoz a 11. ábrán látható módon 20 öntapadós ragasztószalaggal kapcsolódnak. A 11. ábrán elsõsorban a 6. ábrának megfelelõ szituációban látható a 18 raklap, használat közben, ahol a 11. ábra jobb oldali részén egy 2 emelõvillás targonca 3 villája (nincs ábrázolva) a 7 tartólap és a 8 alaplap közé van behelyezve, ahol emiatt nagyobb távolság jön létre. A 3 villa (nincs ábrázolva) számára tehát több hely lett, míg az ábra bal oldali részén a 18 raklap továbbra is az alatta lévõ 4 terhen helyezkedik el. Nyilvánvaló, hogy a jelen találmány hatókörén belül számos további kiviteli alak képzelhetõ el a fenti leírás áttanulmányozása után. E további, kiegészítõ vagy alternatív kiviteli alakokat is a jelen találmány hatókörébe esõknek kell tartanunk, amennyiben nem térnek el az alább felsorolt szabadalmi igénypontokban foglaltaktól. Emiatt lehetséges az alaplap és a tartólap olyan kialakítása, hogy a jelen típusú 1 raklapok üres állapotban egymásba illeszthetõek legyenek, így azok üresen szállítva is igen kevés helyet foglalnának el. Továbbá a raklap alaplapja és a tartólapja egymáshoz képest elcsúsztatható kialakítású is lehet egy korlátozott távon, oly módon, hogy az egyik pozícióban az alaplap és a tartólap egymáson fekszik, a másik pozícióban pedig az emelõvillás targonca villájának behelyezéséhez szükséges hely alakul ki közöttük. A 6 összekötõ elemek kiviteli alakja tetszõleges lehet, azok kizárólag az alaplap és a tartólap egybetartására szolgálnak. Ez abból is látszik, ha összehasonlítjuk a 3., a 9. és a 11. ábrán látható kiviteli alakokat. Az összekötõ elemek pl. lehetnek az egyik lap kiálló részei is, melyek a másik lap mélyedéseibe illeszkednek. SZABADALMI IGÉNYPONTOK 1. Eszköz teher tartására, legalább annak közben, mely tartalmaz: alaplapot (8), mely az eszköznek egy alapfelületre helyezett állapotában alátámasztást képez; az alaplap (8) felett elhelyezett és legalább használat közben a terhet hordozó tartólapot (7); és egy kapcsolatot (6, 14, 19) az alaplap és a tartólap között, azzal jellemezve, hogy az alaplap és a tartólap szabadon eltávolodhat és közeledhet egymás irányában, és a tartólap és az alaplap közt bármely helyzetben egy minimális bevezetõnyílás (5) van, mely nyílás úgy van méretezve, hogy abba egy kívülrõl beillesztendõ eszköz, pl. egy emelõvillás targonca villája beférhessen. 2. Az 1. igénypont szerinti eszköz, melyben a kapcsolat legalább egy összekötõ elembõl áll, mely meg- 4

5 1 HU T2 2 határozza az alaplap és a tartólap közti minimális és maximális távolság legalább egyikét. 3. A 2. igénypont szerinti eszköz, melyben a minimális távolság az emelõeszköz egy része vastagságának felel meg, pl. egy emelõvillás targonca villájáénak. 4. Az 1 3. igénypontok bármelyike szerinti eszköz, melyben a tartólap felsõ felülete alapvetõen sík. 5. Az elõzõ igénypontok bármelyike közül legalább az egyik szerinti eszköz, melyben az alaplap egy lemezszerû elemet tartalmaz. 6. Az 5. igénypont szerinti eszköz, melyben a lemezszerû elemnek legalább az egyik összekötõ elemnél a tartólap irányába domborodó kiemelkedése (9) van. 7. A 2 6. igénypontok bármelyike közül legalább az egyik szerinti eszköz, melyben az összekötõ elem egy elforduló szerkezeti egységet tartalmaz A 7. igénypont szerinti eszköz, melyben a szerkezeti egység több, egymásra sorolt, csuklósan egymáshoz kapcsolódó lemezt tartalmaz. 9. A 7. vagy 8. igénypont szerinti eszköz, melyben a szerkezeti egység részét képezi egy pánt (14), egyik végén egy hosszúkás lyukkal ellátott csaplyukas kapcsolattal, másik végén csuklós vagy forgócsapos kapcsolattal. 10. A 2 9. igénypontok bármelyike közül legalább az egyik szerinti eszköz, melyben az összekötõ elem részét képezi egy reteszelõelem, mely az alaplap és a tartólap egymáshoz képesti helyzetét egy adott helyzet elérésekor rögzíti. 11. A igénypontok bármelyike közül legalább az egyik szerinti eszköz, melyben az összekötõ elem kialakítása lehetõvé teszi az alaplap és a tartólap közti távolság szabad változtatását. 5

6 HU T2 Int. Cl.: B65D 19/40 6

7 HU T2 Int. Cl.: B65D 19/40 7

8 HU T2 Int. Cl.: B65D 19/40 8

9 HU T2 Int. Cl.: B65D 19/40 9

10 HU T2 Int. Cl.: B65D 19/40 10

11 HU T2 Int. Cl.: B65D 19/40 11

12 Kiadja a Magyar Szabadalmi Hivatal, Budapest Felelõs vezetõ: Törõcsik Zsuzsanna Windor Bt., Budapest