(11) Lajstromszám: E (13) T2 EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA

Átírás

1 !HU T2! (19) HU (11) Lajstromszám: E (13) T2 MAGYAR KÖZTÁRSASÁG Magyar Szabadalmi Hivatal EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA (21) Magyar ügyszám: E (22) A bejelentés napja: (96) Az európai bejelentés bejelentési száma: EP (97) Az európai bejelentés közzétételi adatai: EP A (97) Az európai szabadalom megadásának meghirdetési adatai: EP B (1) Int. Cl.: B6D 23/08 ( ) B6D 23/14 ( ) B6D 71/08 ( ) (30) Elsõbbségi adatok: FR (72) Feltaláló: Fresnel, Eric, 7007 Paris (FR) (73) Jogosult: SLEEVER INTERNATIONAL COMPANY, F Morangis (FR) (74) Képviselõ: Sipos József, DANUBIA Szabadalmi és Jogi Iroda Kft., Budapest (4) Hõre zsugorodó mûanyag hüvelybõl álló burkolat legalább egy tárgy csomagolására (7) Kivonat HU T2 A találmány tárgya egy hõre zsugorodó mûanyag hüvelybõl álló burkolat legalább egy tárgy csomagolására, amely burkolat képes szorosan körbevenni a tárgy vagy tárgyak csoportjának legalább egy részét. A találmány lényege az, hogy a hüvely (0) legalább két fal (1, 2, 3) egymás fölé helyezésével van kialakítva, amelyek öntapadó ragasztás (11) által vannak egymáshoz erõsítve, amely általánosan a burkolat felületének az egészét érinti, ahol a falak lényegében azonos zsugorodási tulajdonságokkal rendelkeznek, és ahol a hüvely (0) legkülsõ fala (1) a teljes vastagságán keresztül legalább egy vágási vonallal (120, 121, 111) rendelkezik, amely egy leválasztható kerületi szalag () legalább egy részét határolja, ahol ez a kerületi szalag oly módon van nyomtatva, hogy egy nyomtatási képpel rendelkezik, amely mindegyik oldalán megjelenik, emellett a másik, illetve a többi fal (2, 3) szintén nyomtatási képekkel rendelkezik, A leírás terjedelme 12 oldal (ezen belül 4 lap ábra) különösen a leválasztható kerületi szalag () mögött, oly módon, hogy a leválasztható kerületi szalag leválasztása után tûnik elõ. 1. ábra Az európai szabadalom ellen, megadásának az Európai Szabadalmi Közlönyben való meghirdetésétõl számított kilenc hónapon belül, felszólalást lehet benyújtani az Európai Szabadalmi Hivatalnál. (Európai Szabadalmi Egyezmény 99. cikk (1)) A fordítást a szabadalmas az 199. évi XXXIII. törvény 84/H. -a szerint nyújtotta be. A fordítás tartalmi helyességét a Magyar Szabadalmi Hivatal nem vizsgálta.

2 1 HU T2 2 A találmány tárgyak csomagolására vonatkozik, különösen olyan fogyasztási cikkek csomagolására és kikészítésére, mint az élelmiszertermékek, továbbá a vegyi, kozmetikai vagy gyógyszerészeti termékek, amelyeket általában el kell látni információval vagy használati utasítással a fogyasztó vagy a felhasználó számára, vagy akár egyéb, pusztán kereskedelmi jellegû információval. Pontosabban szólva: a találmány tárgya egy hõre zsugorodó mûanyag hüvelybõl (általánosan használt angol neve sleeve ) álló burkolat legalább egy tárgy csomagolására, amely burkolat képes szorosan körbevenni a tárgy vagy tárgyak csoportjának legalább egy részét, és amelynél a hüvely magában foglalja egy információhordozó integrálásának a lehetõségét. A találmány mûszaki háttere A bejelentõ EP A számú szabadalmi leírása egy, az elõzõekben vázolt típusú burkolatot ismertet, amely egy kiegészítõlebennyel rendelkezik, amely egy olyan szárnylapot képez, amely felszakítással leválasztható a hüvely alkotói mentén húzódó két párhuzamos vonal mentén. Ez a kiegészítõlebeny a hüvely fõ részének szemközti oldalával együtt egy zsebet képez, amely arra szolgál, hogy magában foglaljon egy ismertetõnyomtatványt, amely egy vagy néhány lapból áll. Ennek egy változataként a bejelentõ EP A számú szabadalmi leírása egy másik, kiegészítõlebennyel ellátott burkolatot ismertet, amelynél a szárnylap felszakítással leválasztható a hüvely kerületi irányában húzódó két párhuzamos vonal magasságában, egy hozzárendelt nyelv meghúzásával. Emellett még a kiegészítõlebeny a hüvely fõ részével együtt egy zsebet határol, amelybe egy ismertetõnyomtatvány van behelyezve, amelyhez a szárnylap leválasztása után lehet hozzáférni. A fenti iratokban ismertetett megoldások hátránya alapvetõen abban van, hogy a burkolatokhoz hozzárendelt ismertetõnyomtatványokat kézzel helyezik be, így ez a behelyezés erre szakosodott munkaerõ alkalmazását követeli meg, ami lassítja a gyártás ütemezését, és egy nem elhanyagolható részét teszi ki a burkolatok gyártási költségének. Ezen hátrányok kiküszöbölése érdekében javasoltak már olyan megoldást is, amelynél egy ragasztószalag húzódik a hüvely egy alkotója mentén, a hüvely fõ részének külsõ oldalán, ahol ez a szalag arra szolgál, hogy rögzítsen egy lapos tárgyat a kiegészítõlebeny által képzett zsebben, oly módon, hogy a tárgy be legyen fogva a leválasztható szárnylap mögött, és visszanyerhetõ legyen, miután a szárnylap leválasztásra került, amint az a bejelentõ EP A számú szabadalmi leírásából megismerhetõ. Az említett irat szerinti megoldás teljesen kielégítõ, amikor a kozmetikai vagy gyógyszerészi termékek szokásos méreteinek megfelelõ méretû tárgyak csomagolásáról van szó, cm¹es vagy ennél nagyobb átmérõkkel. Ugyanakkor viszont kisebb átmérõjû tárgyak esetében, és amelyeknek az alakja nem szükségszerûen hengeres, nehéz kialakítani egy ismertetõfüzetet vagy ¹könyvecskét befogadó zsebet a rendelkezésre álló kevés hely miatt. Ezenfelül pedig nem lehet korlátlanul miniatürizálni ezeket az ismertetõfüzeteket vagy ¹könyvecskéket, miután az országok többsége rendeletileg szabályozza az információs nyomtatások minimális méretét, különösen a fogyasztók törvényben elõírt tájékoztatása kapcsán, hogy garantálni lehessen ezen információk elégséges olvashatóságát. Meg kell jegyeznünk, hogy a bejelentõ fentebb hivatkozott valamennyi szabadalmi leírásában a kiegészítõlebeny, amely megtoldja a hüvely fõ részét, azzal a funkcióval rendelkezik, hogy egy zsebet határoljon, amelybe egy ismertetõnyomtatvány van behelyezve, így a lebeny nem lehet hozzáragasztva a hüvely fõ részéhez az érintett felület egészén, ami nélkül nem is lehetne többé zseb, úgyhogy a hozzátapadás mindig arra a két párhuzamos alkotóra korlátozódik, amelyek a leválasztható szárnylapot képezõ kiegészítõlebenyt határolják. A DE U számú irat egy kétfalú szalag és egy nyomtatási kép alkalmazását fejti ki. A találmány célja A találmány célja a fentiekben ismertetett típusú burkolatok tökéletesítése egy olyan elrendezés létrehozásával, amely lehetõvé teszi egy jelentõs információs felület biztosítását, még abban az esetben is, ha az érintett tárgyak csekély átmérõjûek, miközben meg tudunk õrizni egy minimális betûméretet ezen információk olvashatósága érdekében. A találmány általános meghatározása A fentebb vázolt mûszaki problémát a találmány értelmében egy típusát tekintve hõre zsugorodó mûanyag hüvelybõl álló, legalább egy tárgy csomagolására szolgáló olyan burkolattal oldjuk meg, amely képes szorosan körbevenni a tárgy, vagy tárgyak csoportjának legalább egy részét, és amely burkolatnál a hüvely legalább két fal egymás fölé helyezésével van kialakítva, amelyek öntapadó ragasztás által vannak egymáshoz erõsítve, amely általánosan a burkolat felületének az egészét érinti, ahol a falak lényegében azonos zsugorodási tulajdonságokkal rendelkeznek, hogy lehetõvé tegyék a hüvelynek a tárgyra, vagy tárgyak csoportjára való homogén rázsugorodását, és ahol a hüvely legkülsõ fala emellett a teljes vastagságán keresztül legalább egy vágási vonallal rendelkezik, amely egy leválasztható kerületi szalag legalább egy részét határolja, ahol a kerületi szalag oly módon van nyomtatva, hogy egy nyomtatási képpel rendelkezik, amely mindegyik oldalán megjelenik, emellett a másik, illetve a többi fal szintén nyomtatási képekkel rendelkezik, különösen a leválasztható kerületi szalag mögött, oly módon, hogy a leválasztható kerületi szalag leválasztása után tûnik elõ. Ily módon, amint a felhasználó leválasztotta a leválasztható kerületi szalagot, el tudja olvasni a kerületi szalag mindegyik oldalán megjelenõ információkat, tehát annak elülsõ oldalát és hátoldalát is tanulmányoz- 2

3 1 HU T va, és mindezt egy olyan hosszúságban, amely lényegében megfelel a tárgy kerületének egy hengeres tárgy esetén, emellett fennáll az a lehetõség is, hogy el lehet olvasni azokat az információkat, amelyek a leválasztható kerületi szalag leválasztása után tûnnek elõ, tehát egy optimális rendelkezésre állásról beszélhetünk a burkolat azon részének teljes külsõ felületén, amely az érintett tárgyon vagy tárgycsoporton visszamarad. A találmány egy elõnyös kiviteli alakja értelmében a hüvely legkülsõ fala egy alkotó mentén egy feltéphetõ szalaggal rendelkezik, amelyet két párhuzamos perforált vonal vagy hasonló határol, és amelynek a levétele, fõként egy tépõfül segítségével, lehetõvé teszi a leválasztható kerületi szalag ezt követõ leválasztását. Elõirányozható azután, az elõzõ jellemzõvel kombinálva, vagy azt helyettesítve, hogy a hüvely legkülsõ fala egy tépõnyelvet meghatározó vágási vonallal rendelkezzen a leválasztható kerületi szalag végén. Különösen elõirányozható a tépõnyelv mögött egy lehúzás ellen kisebb ellenállást kifejtõ zóna kialakítása, amely lehetõvé teszi ezen nyelv szabaddá tételét, vagy egy lehetséges változatként egy megerõsítõszalag elrendezése a hüvely egy alkotója mentén. A burkolat tartalmazhat két párhuzamos kerületi vágási vonalat, amelyek egy közbensõ kerületi szalagot határolnak. Egy lehetséges változatként elõirányozható egyetlen vágási vonal a hüvely felsõ (vagy alsó) részében, ahol az így meghatározott kerületi szalag másik szélét a bevágott fal szabad felsõ (vagy alsó) széle képezi. Egy másik lehetséges kiviteli alaknál egy, a hüvely teljes magasságára kiterjedõ, lényegében tengelyirányú vágási vonal van elõirányozva, ahol az így meghatározott kerületi szalag széleit a bevágott fal szabad felsõ és alsó széle képezi. Elõnyös még a találmány értelmében, ha a leválasztható kerületi szalag egy átlátszatlanságot biztosító kelléket foglal magában, amelyet vagy anyagában hordoz, vagy a felületére van felhordva, ami biztosítja a kerületi szalag mindkét oldalán megjelenõ nyomtatási képek olvashatóságát. Ugyancsak elõnyös lehet, ha a leválasztható kerületi szalag dombornyomással van ellátva. Elõnyös ezenkívül, ha a hüvelyt képezõ falak, független módon, egyenként, vagy ugyanazon fal többszöri hajtogatása mellett vannak egymás fölé helyezve, az öntapadó ragasztás közbeiktatásával. Az öntapadó ragasztás esettõl függõen lehet lehúzható vagy újra visszahelyezhetõ. Az öntapadó ragasztás megjelenhet egy ragasztóréteg formájában vagy egy, a falakat képezõ fóliák koextrudálása során alkalmazott polimer kötõanyag formájában, vagy még az egymással szemközti falfelületek villamos polarizációjaként az elektrosztatikus mezõ megfordítása által. Elõnyös továbbá, ha a hüvelyt képezõ falak olyan mûanyag fóliákból vannak kialakítva, amelyek mind vagy keresztirányban, vagy hosszirányban monoaxiálisan orientáltak. Különösképpen, a falakat képezõ fóliák lényegében azonos zsugorodási görbékkel és lágyuláspontokkal rendelkeznek, ugyanakkor a fóliák különbözhetnek egymástól az anyaguk és/vagy a színük és/vagy a vastagságuk és/vagy a tapintási tulajdonságaik tekintetében. A találmány további jellemzõi és elõnyei világosan kitûnnek az alább következõ leírásból és a csatolt rajzból, amelyek a találmány egy speciális kiviteli alakjára vonatkoznak. A rajz ábráinak rövid ismertetése Az alábbiakban hivatkozunk a csatolt rajz ábráira, ahol az 1. ábra egy találmány szerinti burkolattal becsomagolt tartályt szemléltet perspektivikus nézetben, ahol a burkolat egy nyomtatott közbensõ kerületi szalagot foglal magában, amely leválasztható, jelen esetben egy hozzárendelt tengelyirányú feltéphetõ szalagot használva; a 2. és 3. ábra a leválasztható elemek fokozatos leválasztását mutatja, ahol a 2. ábrán a tengelyirányú feltéphetõ szalag, majd a 3. ábrán a leválasztható kerületi szalag kerül leválasztásra, lehetõvé téve ennélfogva a nyomtatott információk optimális olvashatóságát; a 4. ábra az említett burkolat lefejtett külsõ oldalának alaprajza, a burkolat hüvely formájába történõ elrendezése elõtt; az. ábra a 4. ábra V V vonala szerinti metszet, amely világosan mutatja a leválasztható közbensõ kerületi szalagot meghatározó félmélységû vágási vonalat; a 6A. és 6B. ábra a 4. ábra VI VI vonala szerinti metszeteket tüntet fel, amelyek a falak egymásra helyezésének változatait szemléltetik, egyrészt egyedileg elrendezett módon, másrészt hajtogatott módon, egy öntapadó ragasztás közbeiktatásával; a 7. és 8. ábra az 1 3. ábrákhoz hasonló perspektivikus nézeteket tüntet fel, amelyek az elõzõ burkolat egy lehetséges változatát szemléltetik, amelynél a leválasztható közbensõ kerületi szalag egy tépõnyelvvel rendelkezik; a 9. ábra egy, a 4. ábrához hasonló alaprajz, amely a 7. és 8. ábra burkolatát kiterítve mutatja; a. ábra a 9. ábra X X vonala szerinti metszet; a 11A. és 11B. ábra a 9. ábra XI XI vonala szerinti metszeteket tüntet fel, amelyek az egymásra helyezés két változatát szemléltetik, miként elõzõleg a 6A. és 6B. ábra; a 12A. és 12B. ábra a 11A. és 11B. ábrához hasonló metszeti nézeteket tüntet fel, amelyek további változatokat szemléltetnek, ahol a hüvely három fal egymásra helyezésével van kialakítva, amely falak egy öntapadó ragasztás által vannak egymáshoz erõsítve; a ábrák további, egyetlen vágási vonallal rendelkezõ változatokat mutatnak perspek- 3

4 1 HU T2 2 tivikus nézetben, egy felsõ kerületi vágási vonallal (13. ábra) vagy alsó kerületi vágási vonallal (14. ábra), vagy egy lényegében tengelyirányú vágási vonallal (1. ábra), ahol a leválasztható kerületi szalagnak ez utóbbi esetben ugyanakkora a magassága, mint a hüvelynek. Elõnyös kiviteli alakok részletes leírása Az 1. ábra egy 1 tartályt szemléltet, amely egy találmány szerinti 0 hivatkozási számmal jelölt burkolattal van körbecsomagolva. Az 1 tartály itt egy lényegében hengeres 2 alaptesttel, valamint egy 3 zárókupakkal rendelkezik, és a 0 csomagolóburkolat szorosan körbeveszi ezen tartály alaptestét egy erre történt hõzsugorítás következtében. Egy ilyen tartály természetesen csupán példaként van megadva, hogy szemléltessük egy találmány szerinti burkolatba csomagolt tárgy speciális esetét. Különösképpen a hõzsugorodás jelenségének az irányított felhasználása lehetõvé teszi a korábbiaknál sokkal bonyolultabb formájú tárgyak csomagolását, megõrizve ugyanakkor az ezen csomagolásokat képezõ hüvelyek ( sleeves ) által hordozott nyomtatások olvashatóságát. A 0 burkolat, amely egy 130 hegesztési vonal környezetében van összezárva, egy hõre zsugorodó mûanyagból levõ hüvelybõl áll, amelynek jelen esetben az a különlegessége, hogy legalább két fal egymásra helyezésével van kialakítva, amelyek egy öntapadó ragasztás által vannak egymáshoz erõsítve. Ez a különlegesség jobban látható az. ábra metszeti képén, amely egy kétfalú változatot tüntet fel, 1 és 2 hivatkozási számmal jelölt falakkal. A 1 és 2 fal egy öntapadó ragasztás által van egymáshoz erõsítve, amely egy 11 hivatkozási számmal jelölt rétegként van elrendezve. Ez az öntapadó ragasztás általánosan kiterjed a burkolat felületének egészére, amely laposra kiterítetten látható a 4. ábrán. A 4. ábrán megkülönböztethetünk és végtartományokat, amelyek egymásra vannak helyezve és össze vannak hegesztve, hogy egy hüvelyt képezzenek, amely hüvely azután rá van húzva a csomagolandó tárgyra, majd hõ hatására rá van zsugorítva ezen tárgy alaptestére. Amint azt a következõkben látni fogjuk, lényeges, hogy a 1, 2 falak lényegében azonos zsugorodási jellemzõkkel rendelkezzenek, hogy a 0 hüvely homogén rázsugorodása valósuljon meg az 1 tárgyra. Gyakorlatilag a 0 hüvelyt képezõ falakat olyan mûanyag fóliákból készítjük, amelyek mind monoaxiálisan orientáltak vagy keresztirányban, vagy hosszirányban. Valójában az a lényeges, hogy az orientáció módja azonos legyen az egymásra helyezett falak tekintetében, hogy ne vigyünk be torzulásokat a hüvely zsugorításához végzett felhevítés során. Pontosabban szólva: feltételezzük, hogy a 1, 2 falakat képezõ fóliák lényegében egymással azonos zsugorodási görbékkel és lágyuláspontokkal rendelkeznek. A zsugorodási görbék és a lágyuláspontok képezik tulajdonképpen azokat az alapkritériumokat, amelyek kormányozzák a hõre zsugorodó mûanyagból levõ fóliák zsugorodását. Természetesen a 1, 2 falakat képezõ fóliák egyébként különbözhetnek az anyaguk és/vagy a színük és/vagy a vastagságuk és/vagy a tapintásuk tekintetében. A találmány egy másik jellemzõje értelmében a 1 fal, amely a 0 hüvely legkülsõ fala, rendelkezik továbbá a teljes vastagságában legalább egy vágási vonallal, amely egy hivatkozási számmal jelölt leválasztható kerületi szalag legalább egy részét határolja. A vágási vonalat vagy vonalakat általában pontosan jelöljük ki a leválasztható kerületi szalag által hordozott nyomtatási képekhez képest. Az 1. ábrán így két 120, 121 kerületi vágási vonalat különböztetünk meg, ami jelen esetben az 1 tárgyra rázsugorított 0 burkolat teljes kerületét érinti. Amint az jobban látható az. ábra szerinti metszeten, a 120, 121 vonalakat képezõ bevágások félmélységûek, vagyis mindegyikük véget ér a 11 öntapadó ragasztás szintjének mélységében. A 120, 121 vágási vonalak kialakíthatók, amikor a burkolat lapos állapotban van, mechanikus vágóeszközök (forgó pengék) segítségével, vagy lézersugárral, folyamatos üzemben. Változatként elõirányozhatók a teljes kerületnél kisebb hosszúságú kerületi vágási vonalak, ahol a leválasztás a 1 fal részleges felszakításával történne. A kerületi szalag leválasztásához az 1. ábrán az van elõirányozva, hogy a 1 fal, amely a 0 hüvely legkülsõ fala, egy alkotó mentén, és jelen esetben magasságának egy részére kiterjedõen egy tengelyirányú 7 feltéphetõ szalagot tartalmaz, amelyet két párhuzamos 6 perforált vonal vagy hasonló határol. A 7 feltéphetõ szalag emellett itt egy 8 tépõfüllel rendelkezik a 120 vágási vonal fölött, ami megkönnyíti a feltéphetõ szalag megfogását és annak levételét, amint az vázlatosan látható a 2. ábrán, hogy azután a leválasztható kerületi szalagot le tudjuk választani. A 7 feltéphetõ szalag levétele lehetõvé teszi ily módon egy 1 tépõnyelv szabaddá válását a leválasztható kerületi szalag végén. Elõnyös továbbá, ha a 1 tépõnyelv mögött egy lehúzás ellen kevésbé ellenálló 9 zóna van kialakítva, vagyis amely kisebb mechanikai ellenállást fejt ki a tépõnyelv szabaddá válásának megkönnyítése céljából, miközben azért odatapadva marad az eltérõ zsugorodás elkerüléséhez (ferdén sraffozott zóna az 1., 2. és 4. ábrán). Ez a 9 zóna kialakítható például egy taszító lakkréteg helyi felhordásával. Elegendõ tehát csak meghúzni a 1 tépõnyelvet egy körkörös mozdulattal az 1 tárgy körül, hogy leválasszuk a kerületi szalag egészét, miként azt a 3. ábra mutatja. Most azokkal a nyomtatási elemekkel foglalkozunk alaposabban, amelyek a találmány szerint megvalósított 0 burkolaton vannak elõirányozva. A kerületi szalag úgy van nyomtatva, hogy olyan nyomtatási képpel rendelkezzen, amely megjelenik a szalag mindegyik oldalán. Ahhoz, hogy biztosítsuk a tökéletes olvashatóságot a kerületi szalag egyik vagy a másik oldalát nézve, ez a szalag magá- 4

5 1 HU T2 2 ban foglal egy megfelelõ átlátszatlanságot biztosító kelléket. Ez az átlátszatlanságot biztosító kellék jelen lehet a szalag anyagában, egy fehér vagy színes fóliát alkalmazva az anyagban, vagy felvihetõ ez a kellék a felületre, például nyomdafestékkel, vagy fehérrel nyomtatott fémezéssel a fólia felületére. Ez az átlátszatlanságot biztosító kellék lényeges a kerületi szalag mindkét oldalán megjelenõ nyomtatási képek olvashatóságának biztosításához. Ebben a tekintetben megfigyelhetõ, hogy a nyomtatási képek rányomtathatók a kerületi szalagnak ugyanarra az oldalára, feltéve, hogy közbeiktatott kellék révén biztosított az átlátszatlanság. Az ábrákon X és Y betûkkel szemléltettük a kerületi szalag oldalain megjelenõ nyomtatási képeket. A kerületi szalag leválasztása elõtt (1. ábra) a felhasználó nem vesz észre mást, csak az X betûket, amelyek a 0 burkolat 4 külsõ oldalán láthatók. A kerületi szalag leválasztása után (3. ábra) a felhasználó nem csupán az X betûk által szimbolizált információkat tudja elolvasni, hanem az Y betûk által szimbolizált, mindeddig láthatatlan többi információt is, megvizsgálva a szalag túlsó oldalát. A kerületi szalag így olyan hosszúságú nyomtatott információt képes hordozni, amely az érintett hengeres tárgy kerületének körülbelül a kétszeresét teszi ki, ami nagyon is érdekes, amikor az érintett tárgyak csekély átmérõjûek. A 0 hüvely másik 2 fala szintén el van látva legalább egy nyomtatási képpel, jelen esetben különösen a kerületi szalag mögött, oly módon, hogy a megfelelõ nyomtatási kép az említett leválasztható kerületi szalag leválasztása után tûnik elõ. Az 1 3. ábrákon Z betûkkel jeleztük a kívülrõl látható nyomtatási képeket. A kerületi szalag leválasztása elõtt (1. ábra) a Z¹vel jelölt nyomtatási képek ezen szalag fölött és alatt láthatók. Ezután, ha a kerületi szalag le lett választva (3. ábra), a 2 fal központi része, amely ekkor láthatóvá válik az információval, lehetõvé teszi egy járulékos nyomtatási felület rendelkezésre bocsátását (Z betûk), amely eddig el volt takarva a leválasztható kerületi szalag által. Ily módon a leválasztható kerületi szalaggal együtt a tárgy kerületének körülbelül a háromszorosát kitevõ információhosszúság áll a rendelkezésünkre. A 4. ábrán látható kiterített alaprajzon vázlatosan szemléltetjük az X, Y és Z betûket, ahol az Y betûk pontozottan vannak ábrázolva a másik oldalon, mivel ezek nem láthatók, csak a másik oldal felõl nézve, ha a leválasztható kerületi szalagot már leválasztottuk, míg azok a Z betûk, amelyek a kerületi szalag mögött vannak, szintén (az adott helyükön) pontozottan vannak feltüntetve, mivel ezek csak a kerületi szalag eltávolítása után tûnnek elõ. Az X, Y és Z betûk jelezve vannak az. ábra szerinti metszeten is. Amint az a 6A. és 6B. ábrán látható, a szerkezeti felépítés tekintetében elõirányozható, hogy a 0 hüvelyt képezõ 1, 2 falak egy öntapadó 11 ragasztás közbeiktatása mellett vagy független módon, egyenként vannak egymásra helyezve (6A. ábra), vagy ugyanazon fal hajtogatásával (6B. ábra) A 7. ábra, amely hasonló az elõzõekben ismertetett 1. ábrához, egy olyan kiviteli változatot szemléltet, amelynél a 0 hüvely legkülsõ 1 fala egy járulékos 111 vágási vonallal van ellátva, amely a 120, 121 kerületi vágási vonalakkal együtt egy 1 tépõnyelvet határoz meg a leválasztható kerületi szalag végén. Ezen 111 vágási vonal jelenléte azonban meggyengítheti a 0 hüvelyt annak a tárgyra való rázsugorítása során. Ezért egy olyan megerõsítési technikát alkalmazhatunk, amely a bejelentõ EP A számú szabadalmi leírásában van részletesebben ismertetve. Ennek megfelelõen egy 112 hivatkozási számmal jelzett megerõsítõszalagot alkalmazunk, amely a 0 hüvely egyik alkotója mentén van elrendezve, jelen esetben annak teljes magasságára kiterjedõen, és ez a megerõsítõszalag a 1 tépõnyelv végszéle mögött van elõirányozva. Jelen esetben, a 0 hüvely két 1, 2 falból álló felépítésére tekintettel, a 112 megerõsítõszalagot a két fal közé illesztjük be a 11 vágási vonal környékén. Ily módon a kerületi szalag leválasztása a 1 tépõnyelv végének egyszerû megfogásával, majd a tárgy körül elforgatva történõ leválasztásával megy végbe, amint azt a 8. ábrán szemléltettük. Így tehát rendelkezésünkre állnak olyan információk, amelyek a kerületi szalag egyes oldalainak a tanulmányozása révén láthatók, és amelyeket jelen esetben az X, és Y betûk szimbolizálnak. Ugyancsak feltüntettünk ezeken az ábrákon egy olyan kiviteli változatot, amelynél a 2 fal különbözõ információkat hordoz az elhelyezés szintjétõl függõen, amelyeket a Z1 és Z2 betûk szimbolizálnak, ahol a Z2 betûknek megfelelõ információk csak a kerületi szalag leválasztása után láthatók. Amint az jól látható a. ábra szerinti metszeten, a 120, 121 vágási vonalak félmélységig hatolnak be, vagyis a 1 fólia teljes falvastagságában, az öntapadó 11 ragasztás mélységéig. Miként fentebb is, a falak összeállítását meg lehet valósítani a falak független módon való egymásra helyezésével (11A. ábra), vagy ugyanazon fal hajtogatásával (11B. ábra), egy öntapadó 11 ragasztás egy rétegének a közbeiktatása mellett. A 12A. és 12B. ábra további változatokat szemléltet, amelyeknél a 0 hüvelyt három 1, 2, 3 fal egymásra helyezésével képezzük, amelyek itt is öntapadó 11 ragasztás által vannak egymáshoz erõsítve. Megtalálni ezeken az ábrákon egy közvetlen egymásra helyezéses elrendezést (12A. ábra) vagy egy kettõs hajtogatásos elrendezést (12B. ábra) ugyanazon fóliafalból. Ezek a háromrétegû elrendezések utat nyithatnak még további lehetõségeknek az információ bemutatásához, de ezek ugyanakkor bonyolítják is az igényelt nyomtatási technikát, különösen, ha egyetlen fakói van szó, amely önmagára többszörösen vissza van hajtva, miként a 12B. ábrán látható. Amennyiben úgy kívánjuk, az is elõirányozható még, hogy a leválasztható kerületi szalag dombornyomással legyen ellátva (nem ábrázolt kiviteli változat). Ez elõnyös lehet a kerületi szalag tapintás általi felismerhetõsége szempontjából, de ugyanakkor egy öntapadó ragasztó esetében, amely visszahelyezhetõ,

6 1 HU T2 2 olyan szempontból is, hogy megkönnyíti a lapos szalag felhelyezését egy másik hordozóra, miután a szalagot már leválasztottuk. Általánosan lehetõségünk van olyan öntapadó ragasztás alkalmazására, amely lehúzható vagy újra visszahelyezhetõ. Az alkalmazott ragasztás különbözõ típusú lehet: lehet szó egy ragasztórétegrõl, vagy kiviteli változatként egy polimer kötõanyagról, amelyet az egymásra helyezett falakat képzõ fóliák koextrudálása során alkalmazunk. Ugyancsak alkalmazhatjuk az egymással szemközti falak felületének villamos polarizálását az elektrosztatikus mezõ megfordítása által (a ragasztóréteg tehát ebben az esetben anyag nélküli, ami lehetõvé teszi vékony szerkezetek létrehozását több fal alkalmazása esetén is). Így tehát egy olyan burkolatot valósítunk meg, amely optimális terjedelmû nyomtatható felületet biztosít, még kis átmérõk esetében is, megõrizve a szövegek számára egy minimális betûméretet ezek olvashatóságának biztosítására. Elõirányozható még számos egyéb változat, amelyek különböznek az elõzõektõl a leválasztható kerületi szalag elrendezésében, például egy felsõ, illetve egy alsó szalagot kiképezve, amelyet egyetlen félmélységû kerületi vágási vonal határoz meg, ahol a leválasztható kerületi szalag másik szélét a hüvely szabad felsõ, illetve alsó széle képezi. Ilyen kiviteli változatok vannak szemléltetve a 13. ábrán egy felsõ szalaghoz, amelyet a 0 hüvely felsõ részében kialakított egyetlen 121 kerületi vágási vonal határoz meg, és a 14. ábrán egy alsó szalaghoz, amelyet a 0 hüvely alsó részében kialakított egyetlen 120 kerületi vágási vonal határoz meg (a bevágott 1 fal szabad felsõ és alsó széleit 1.1 és 1.1 hivatkozási számok jelölik). Ezeken a 13. és 14. ábrán a tengelyirányú 7 feltéphetõ szalag olyan elrendezését szemléltetjük, mint az 1 4. ábrákon, de természetesen itt is csak egy példáról van szó. Ugyanúgy elõ lehetne irányozni több ilyen kerületi szalagot is, összetettebb félmélységû vágási vonalakkal a hüvely legkülsõ falának vastagságában (itt nem ábrázolt kiviteli változat). Lehetne továbbá kialakítani egyetlen vágási vonalat lényegében tengelyirányban, a 0 hüvely teljes magasságára kiterjedõen, azonban kerületi vágási vonal(ak) nélkül, amint azt a 1. ábra szemlélteti a 111 vágási vonallal (jelen esetben ezen vágási vonal mögött egy 112 megerõsítõszalaggal, miként a 7 9. ábrákon). A leválasztható kerületi szalagnak ebben az esetben ugyanakkora a magassága, mint a 0 hüvelynek, ahol a szalag széleit egyúttal a bevágott 1 fal szabad 1.1 felsõ széle és 1.2 alsó széle képezi. Végezetül: jóllehet az ábrákon nem került bemutatásra, elõirányozható egy burkolat tárgyak csoportjának csomagolására, miként azt a bejelentõ már említett EP A számú szabadalmi leírása ismerteti. Ebben az esetben egy kétrekeszes hüvelyt alkalmazunk, egy második hegesztési vonallal, amely bizonyos távolságra van elrendezve a 130 hegesztési vonaltól, oly módon, hogy egy közbensõ lapot (membránt) határozzon meg. A leválasztható kerületi szalag elrendezése egyébként változatlan marad. A találmány nem korlátozódik a fentiekben ismertetett kiviteli alakokra, hanem magában foglal minden olyan változatot, amely ekvivalens eszközökkel tartalmazza a találmány fentebb kifejtett lényeges jellemzõit. SZABADALMI IGÉNYPONTOK 1. Egy hõre zsugorodó mûanyag hüvelybõl álló burkolat legalább egy tárgy csomagolására, amely burkolat képes szorosan körbevenni a tárgy vagy tárgyak csoportjának legalább egy részét, és amelynél a hüvely magában foglalja egy információhordozó integrálásának lehetõségét, azzal jellemezve, hogy a hüvely (0) legalább két fal (1, 2, 3) egymás fölé helyezésével van kialakítva, amelyek öntapadó ragasztás (11) által vannak egymáshoz erõsítve, amely általánosan a burkolat felületének az egészét érinti, ahol a falak lényegében azonos zsugorodási tulajdonságokkal rendelkeznek, hogy lehetõvé tegyék a hüvelynek (0) a tárgyra vagy tárgyak csoportjára való homogén rázsugorodását, és ahol a hüvely (0) legkülsõ fala (1) emellett a teljes vastagságán keresztül legalább egy vágási vonallal (120, 121, 111) rendelkezik, amely egy leválasztható kerületi szalag () legalább egy részét határolja, ahol a kerületi szalag oly módon van nyomtatva, hogy egy nyomtatási képpel rendelkezik, amely mindegyik oldalán megjelenik, emellett a másik, illetve a többi fal (2, 3) szintén nyomtatási képekkel rendelkezik, különösen a leválasztható kerületi szalag () mögött, oly módon, hogy a leválasztható kerületi szalag leválasztása után tûnik elõ. 2. Az 1. igénypont szerinti burkolat, azzal jellemezve, hogy a hüvely (0) legkülsõ fala (1) egy alkotó mentén egy feltéphetõ szalaggal (7) rendelkezik, amelyet két párhuzamos perforált vonal (6) vagy hasonló határol, és amelynek a levétele, fõként egy tépõfül (8) segítségével, lehetõvé teszi a leválasztható kerületi szalag () ezt követõ leválasztását. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti burkolat, azzal jellemezve, hogy a hüvely (0) legkülsõ fala (1) egy tépõnyelvet (1) meghatározó vágási vonallal (120, 121, 111) rendelkezik a leválasztható kerületi szalag () végén. 4. A 3. igénypont szerinti burkolat, azzal jellemezve, hogy a tépõnyelv (1) mögött egy lehúzás ellen kisebb ellenállást kifejtõ zóna (9) van kialakítva, amely lehetõvé teszi ezen nyelv szabaddá tételét.. A 3. igénypont szerinti burkolat, azzal jellemezve, hogy a tépõnyelv (1) végszéle mögött egy megerõsítõszalag (112) van elrendezve a hüvely (0) egy alkotója mentén. 6. Az 1. igénypontok bármelyike szerinti burkolat, azzal jellemezve, hogy két párhuzamos kerületi vágási vonalat (120, 121) tartalmaz, amelyek egy közbensõ kerületi szalagot () határolnak. 6

7 1 HU T Az 1. igénypontok bármelyike szerinti burkolat, azzal jellemezve, hogy egyetlen kerületi vágási vonalat (121) tartalmaz a hüvely (0) felsõ részében, ahol az így meghatározott kerületi szalag () másik szélét a bevágott fal (1) szabad felsõ széle (1.1) képezi. 8. Az 1. igénypontok bármelyike szerinti burkolat, azzal jellemezve, hogy egyetlen kerületi vágási vonalat (120) tartalmaz a hüvely (0) alsó részében, ahol az így meghatározott kerületi szalag () másik szélét a bevágott fal (1) szabad alsó széle (1.2) képezi. 9. Az 1. igénypontok bármelyike szerinti burkolat, azzal jellemezve, hogy egy, a hüvely (0) teljes magasságára kiterjedõ, lényegében tengelyirányú vágási vonalat (111) tartalmaz, ahol az így meghatározott kerületi szalag () széleit a bevágott fal (1) szabad felsõ és alsó széle (1.1, 1.2) képezi.. Az 1 9. igénypontok bármelyike szerinti burkolat, azzal jellemezve, hogy a leválasztható kerületi szalag () egy átlátszatlanságot biztosító kelléket foglal magában, amelyet vagy az anyagában hordoz, vagy a felületére van felhordva, ami biztosítja a kerületi szalag mindkét oldalán megjelenõ nyomtatási képek olvashatóságát. 11. Az 1. igénypontok bármelyike szerinti burkolat, azzal jellemezve, hogy a leválasztható kerületi szalag () dombornyomással van ellátva. 12. Az igénypontok bármelyike szerinti burkolat, azzal jellemezve, hogy a hüvelyt (0) képezõ falak (1, 2, 3) független módon, egyenként vannak egymás fölé helyezve, az öntapadó ragasztás (11) közbeiktatásával. 13. Az igénypontok bármelyike szerinti burkolat, azzal jellemezve, hogy a hüvelyt (0) képezõ falak (1, 2, 3) ugyanazon fal hajtogatása(i) mellett vannak egymás fölé helyezve, az öntapadó ragasztás (11) közbeiktatásával. 14. A 12. vagy 13. igénypont szerinti burkolat, azzal jellemezve, hogy az öntapadó ragasztás (11) lehúzható. 1. A 12. vagy 13. igénypontok bármelyike szerinti burkolat, azzal jellemezve, hogy az öntapadó ragasztás (11) újra visszahelyezhetõ. 16. Az 1 1. igénypontok bármelyike szerinti burkolat, azzal jellemezve, hogy az öntapadó ragasztás (11) egy ragasztóréteg formájában van megvalósítva. 17. Az 1 1. igénypontok bármelyike szerinti burkolat, azzal jellemezve, hogy az öntapadó ragasztás (11) a falakat (1, 2, 3) képezõ fóliák koextrudálása során alkalmazott polimer kötõanyag formájában van megvalósítva. 18. Az 1 1. igénypontok bármelyike szerinti burkolat, azzal jellemezve, hogy az öntapadó ragasztás (11) az egymással szemközti falfelületek (1, 2, 3) villamos polarizációjaként, az elektrosztatikus mezõ megfordítása által van megvalósítva. 19. Az igénypontok bármelyike szerinti burkolat, azzal jellemezve, hogy a hüvelyt (0) képezõ falak (1, 2, 3) olyan mûanyag fóliákból vannak kialakítva, amelyek mind vagy keresztirányban, vagy hosszirányban monoaxiálisan orientáltak. 20. A 19. igénypont szerinti burkolat, azzal jellemezve, hogy a falakat (1, 2, 3) képezõ fóliák lényegében azonos zsugorodási görbékkel és lágyuláspontokkal rendelkeznek, ugyanakkor a fóliák különbözhetnek egymástól az anyaguk és/vagy a színük és/vagy a vastagságuk és/vagy a tapintási tulajdonságaik tekintetében. 7

8 HU T2 Int. Cl.: B6D 23/08 8

9 HU T2 Int. Cl.: B6D 23/08 9

10 HU T2 Int. Cl.: B6D 23/08

11 HU T2 Int. Cl.: B6D 23/08 11

12 Kiadja a Magyar Szabadalmi Hivatal, Budapest Felelõs vezetõ: Törõcsik Zsuzsanna Windor Bt., Budapest