(11) Lajstromszám: E (13) T2 EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA

Átírás

1 !HU T2! (19) HU (11) Lajstromszám: E (13) T2 MAGYAR KÖZTÁRSASÁG Magyar Szabadalmi Hivatal EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA (21) Magyar ügyszám: E (22) A bejelentés napja: (96) Az európai bejelentés bejelentési száma: EP (97) Az európai bejelentés közzétételi adatai: EP A (97) Az európai szabadalom megadásának meghirdetési adatai: EP B (1) Int. Cl.: B42D 1/00 ( ) (87) A nemzetközi közzétételi adatok: WO PCT/EP 03/0427 (30) Elsõbbségi adatok: DE (72) Feltalálók: BURCHARD, Theo, Gmund/Tegernsee (DE); KELLER, Mario, München (DE); TAUBER, Reinhard, Miesbach (DE); SEIDLER, Rudolf, Gmund/Tegernsee (DE) (73) Jogosult: Giesecke & Devrient GmbH, München (DE) (74) Képviselõ: Kis-Kovács Annemarie, DANUBIA Szabadalmi és Jogi Iroda Kft., Budapest (4) Biztonsági papír (7) Kivonat A találmány tárgya biztonsági papír értékdokumentumok, mint bankjegyek, csekkek vagy hasonlók, elõállítására, amely gyûrhetõ többrétegû szubsztrátumból áll, amely legalább egy papírréteget foglal magában, amely mindkét oldalon teljes felület mentén fóliával van bevonva, ahol legalább a fólia legalább egy biztonsági jellemzõvel van ellátva. A találmány tárgya továbbá értékdokumentum a találmány szerinti szubsztrátummal, valamint eljárás a biztonsági papír elõállítására, amelynek során a) egy papírgépen legalább egy papírréteget állítanak elõ, és b) ezt követõen a papírréteg mindkét oldalán a teljes felületre fóliát visznek fel, ahol a fólia legalább egy biztonsági jellemzõvel van ellátva, vagy a fóliát a felvitel után azzal látják el. HU T2 A leírás terjedelme 14 oldal (ezen belül lap ábra) Az európai szabadalom ellen, megadásának az Európai Szabadalmi Közlönyben való meghirdetésétõl számított kilenc hónapon belül, felszólalást lehet benyújtani az Európai Szabadalmi Hivatalnál. (Európai Szabadalmi Egyezmény 99. cikk (1)) A fordítást a szabadalmas az 199. évi XXXIII. törvény 84/H. -a szerint nyújtotta be. A fordítás tartalmi helyességét a Magyar Szabadalmi Hivatal nem vizsgálta.

2 1 HU T2 2 A találmány tárgya biztonsági papír értékdokumentumok, mint bankjegyek vagy hasonlók, elõállítására, amely egy gyûrhetõ többrétegû szubsztrátumból áll, amely legalább egy papírréteget és legalább egy fóliát foglal magában. A találmány tárgya továbbá eljárás egy ilyen jellegû biztonsági papír elõállítására. Az értékdokumentumok a találmány értelmében bankjegyek, csekknyomtatványok, részvények, okmányok, postai bélyegek, repülõjegyek, címkék termékbiztosításra és hasonlók. A leegyszerûsített biztonsági papír vagy értékdokumentum megnevezés ezért az alábbiakban mindenkor az említett fajtájú dokumentumokat foglalja magában. A bankjegyeket szokásos módon úgynevezett biztonsági papírból készítik, amely gyapotrostokból készül, és különösen biztonsági jellemzõket tartalmaz, mint egy legalább részben a papírba bemunkált biztonsági szálat és vízjelet. A bankjegy forgalmi idõtartama az igénybevételtõl függ. Bizonyos címleteket a kereskedelemben gyakrabban alkalmaznak, és ezért ezeknek a forgalmi idõtartama a környezeti hatások révén történõ erõsebb igénybevétel miatt rövidebb. A bankjegyek korlátozott forgalmi idõtartamának fõ okaként a korai elszennyezés számít. Mivel a bankjegypapír nagyon porózus, nagy felülettel, illetve nagy felületi érdességgel rendelkezik. Annak ellenére, hogy az ebbõl adódó kiugró részek és üregek olyan méretûek, amelyek felbontására az emberi szem már nem képes, úgy egy sima felülethez képest a szennyezõdések lerakódásához ideális feltételeket biztosítanak. A WO 98/1418 számú közzétételi iratban ezért már azt javasolták, hogy a bankjegyeket teljes mértékben mûanyag szubsztrátumból készítsék. Ebben az esetben azonban a szokásos és bevált biztonsági elemek, mint portré vízjelek és ablak biztonsági szál alkalmazásától el kell tekinteni, ugyanúgy, mint azon különleges tulajdonságoktól, mint a bankjegypapír hangzása és fogása. A bankjegyek területén szokásos, acél nyomólemezt alkalmazó metszetmélynyomtatási eljárás, ahol a nyomat a festékfelvitel révén keletkezõ domborzat útján járulékos, tapintással érzékelhetõ, eredetiséget igazoló jellemzõként szolgál, a mûanyag szubsztrátumoknál csupán egy lapos, alig érezhetõ domborzatot (reliefet) hoz létre. Ezenkívül a tiszta mûanyag bankjegyek hõvel szemben nagyon érzékenyek, úgyhogy éppen az olyan országokban, amelyekben klíma szempontjából elõnytelen feltételek uralkodnak, a mûanyag szubsztrátumok erõsen zsugorodásra hajlamosak. A mûanyag bankjegyek különösen a hamisítás elleni biztonság vonatkozásában azzal a döntõ hátránnyal rendelkeznek, hogy a szubsztrátum könnyen rendelkezésre áll, és mindenki számára beszerezhetõ. A WO 96/286 számú közzétételi iratban alternatív megoldásként egy lakkozást, azaz a papír bankjegyek bevonását javasolták. A bevonatot folyékony állapotban viszik fel a bevonandó papírszubsztrátumra. Ezáltal ugyan a szennyezõdéssel kapcsolatos probléma csökken, azonban a szubsztrátum mechanikai stabilitása ezáltal nem növelhetõ Javasolták továbbá többrétegû, fóliamagból és annak két oldalára felvitt papírrétegbõl álló szubsztrátumot. A tisztán papírszubsztrátummal összehasonlítva ezen többrétegû termék szilárdsága ugyan nagyobb, azonban a kívül fekvõ papírrétegekre visszavezethetõ elszennyezõdés problémája nincs megoldva. Az ilyen jellegû bankjegyek összvastagságának túlzott növekedésének megakadályozása érdekében a papírrétegeket ezért nagyon vékonyra kell kialakítani, úgyhogy a szokásos biztonsági jellemzõk, mint biztonsági szál vagy vízjel, optimálisan már nem vihetõk be. A találmány feladata ezért abban van, hogy olyan biztonsági papírt állítsunk elõ, amely szennytaszító, megnövelt mechanikus szilárdsággal és ezért nagy forgalmi idõtartammal rendelkezik, és amely hamisítás ellen megnövelt biztonságot nyújt. Ezen feladat megoldása a független igénypontból adódik, továbbfejlesztések az aligénypontok tárgyát képezik. A találmány szerint a biztonsági papír egy gyûrhetõ többrétegû szubsztrátumból áll, amely legalább egy papírréteget és egy fóliát foglal magában, ahol a fólia legalább egy biztonsági jellemzõvel van ellátva. A többrétegû szubsztrátum esetén egy gyûrhetõ képzõdményrõl van szó, amely egy lap gyûrési és hajtogatási tulajdonságaival rendelkezik, és nem mint egy karton, merev és csak kismértékben hajlítható. Különösen kívánatos, hogy a szubsztrátum a papír fogását és hangzását minél jobban megközelítõ fogással és hangzással rendelkezzék. A legegyszerûbb esetben a szubsztrátum két rétegbõl áll, éspedig egy papírrétegbõl és egy, a papírréteg egyik oldalára legalább részben felvitt fóliából. A papírréteg, ugyanúgy, mint a fóliaréteg, nem feltétlenül a teljes felület mentén van kiképezve. A fólia védõtulajdonságainak maximalizálása érdekében a fólia a papírréteget elõnyösen a teljes felület mentén lefedi. Ez kettõnél több réteggel rendelkezõ más, többrétegû szubsztrátumokra is érvényes. Elõnyben részesítendõ olyan rétegfelépítés, amelynél egy papírréteg mindkét oldalán fóliával, elõnyösen teljes felület mentén le van fedve. Ez azt jelenti, hogy a szubsztrátum egy papírmaggal rendelkezik, amelynek felületei legalább részben elõnyösen teljes felület mentén fóliával vannak lefedve. A papírréteg fajtájával szemben nincsenek különös feltételek támasztva, úgyhogy egyéves növények rostjaiból, különösen gyapotrostokból vagy cellulózrostokból, készült szokásos papírok alkalmazhatók, de olyan papírok is, amelyek legalább részben mûanyag szálakból, elõnyösen poliamidszálakból készülnek. A papírréteg szokásosan 0 és 0 g/m 2, elõnyösen 80 és 90 g/m 2 közötti tartományba esõ súllyal rendelkezik. Természetesen az alkalmazás módjától függõen bármely alkalmas súly alkalmazható. A papírréteg egyrétegûen vagy többrétegûen dolgozható fel. Többrétegû papírrétegek esetén a papírrétegek azonos vagy különbözõ papírfajtákból készülhetnek, és itt is mûanyag fóliákkal kombinálhatók. Az aláb- 2

3 1 HU T biakban papírréteg alatt mind az egyrétegû, mind a többrétegû változatot értjük. Ezenkívül lehetõség van arra, hogy a papírréteget teljes felületre kiterjedõen vagy különálló részfelületekként dolgozzuk fel. Egy fólia például megszakított papírréteget vagy több különálló papír részfelületet fedhet le. A papírréteget elõnyös módon egy körszitagépen állítjuk elõ. A papírréteg járulékosan biztonsági jellemzõkkel lehet ellátva, hogy a biztonsági papír hamisítását megnehezítsük. A biztonsági jellemzõk ebben az esetben a papírrétegre felvihetõk, vagy a papírréteg térfogatába bevihetõk. Amennyiben a biztonsági jellemzõket a biztonsági papír térfogatába be kívánjuk vinni, a számításba jöhetõ jellemzõket elõnyösen már a papírgyártás során a papírmasszába bevisszük. Klasszikus biztonsági jellemzõként különösen egy vízjelet munkálunk be a papírrétegbe. Alternatív módon vagy járulékosan is biztonsági szálak a papírba bemunkálhatók. A biztonság javítása érdekében különösen alkalmasnak tekintendõ egy úgynevezett ablakbiztonságiszál, amely a papírréteg elülsõ és/vagy hátsó oldalán jelenik meg. Elképzelhetõ olyan megoldás is, hogy a biztonsági szál a többrétegû szerkezetbe oly módon van bemunkálva, hogy összességében láthatóan a papírréteg és a fólia között helyezkedik el. Ezt a biztonsági szálat például a rétegszerkezet elõállítása során visszük be, és a papírrétegen kompozit ragasztó és a fólia révén rögzíthetõ. A papírtérfogatba bevitt biztonsági jellemzõ esetén egy vizuálisan és/vagy gépi úton kimutatható fizikai tulajdonsággal rendelkezõ jellemzõ anyagról lehet szó. Az anyag például mágneses, villamosan vezetõ, lumineszkáló, fénytörõ, fénypolarizáló, fotokróm, termokróm vagy fényinterferáló tulajdonságokkal rendelkezhet, és a teljes felület mentén egyenletesen elosztva lehet jelen, vagy minták alakjában vihetõ be. A lumineszkáló jellemzõ anyagok esetén például olyan lumineszcens anyagról lehet szó, amelyek UV fénnyel gerjeszthetõk, és a látható spektrumtartományban sugároznak. Gépi ellenõrzés esetén azonban nem látható spektrumtartományban, elõnyösen az infravörös spektrumtartományban emittáló lumineszcens anyagokat is alkalmazhatunk. A térfogatba bevitt biztonsági jellemzõk mellett biztonsági jellemzõk a papír felületére elõnyösen nyomatként is felvihetõk. Ebben az esetben a papírréteg egyik oldala, de természetesen mindkét felülete is a biztonsági jellemzõkkel látható el. Ebben az esetben egyrészt a fentiekben említett vizuálisan és/vagy gépi úton detektálható biztonsági jellemzõkrõl lehet szó. Másrészt különösen alkalmas a metszetmélynyomtatással elõállított nyomat, amely a nyomtatási folyamat során az anyagon egy tipikus reliefet hoz létre, amely könnyen kitapintható. Egy lehetõleg vékony fóliával való bevonat esetén a papírban lévõ relief a fólia ellenére kitapintható. A metszetmélynyomtatással létrehozott nyomat színes, vagy pedig vaknyomatként lehet kialakítva. Ugyanúgy optikailag változó biztonsági elemek lehetnek elrendezve a papíron. Optikailag változó elemek, illetve nyomófestékek, amelyek fénytörés vagy fényinterferencia hatására egy, a nézõszögtõl függõ színjátékot mutatnak, ezen hatás megfelelõ láthatóságának biztosítása érdekében lehetõleg sima hátteret igényelnek, úgyhogy a papíron való alkalmazás esetén ezt gyakran elõször egy primer réteggel elõ kell kezelni. Az ilyen jellegû biztonsági elemek például hologramok, kinegramok vagy más diffrakciós szerkezetek, fóliaszerû folyadékkristály- vagy interferencia-rétegszerkezetek, vagy pedig nyomófestékek is, amelyek interferenciaréteg- vagy folyadékkristály-pigmenseket vagy más hatáspigmensek, mint csillogó fémhatású festékpigmenseket tartalmaznak. Egyszerû fémrétegek vagy fémhatású nyomatok alkalmazása is lehetséges. A papír legalább egy felületére felvitt biztonsági jellemzõk kódolás alakjában is jelen lehetnek. Ez különösen nyomtatott biztonsági elemeknél kínálkozik. Több jellemzõ anyag alkalmazása és/vagy egy vagy több jellemzõ anyag koncentrációjának megfelelõ nyomófestékekben való változása révén nagyon egyszerû módon tetszõleges kódolások, például vonalkód alakjában a biztonsági papíron létrehozhatók. Ez a kódolás például egy önálló járulékos biztonsági jellemzõt képviselhet, vagy más, már a biztonsági papíron lévõ adatok vonatkozásában összehasonlító jellemzõként szolgálhat. Így például a bankjegyen vizuálisan látható információk, mint például portréban ábrázolt személy denominációja, neve vagy hasonló, kódolva és kódolás alakjában a szem számára láthatatlanul a papíron elhelyezhetõ. Gépi ellenõrzés esetén a kódolást kiolvassák, dekódolják és a vonatkozó, vizuálisan látható információval azonosságukat tekintve ellenõrzik. Ezenkívül lehetõség van arra, hogy lézer segítségével a papírba információt írjunk be. A lézerenergia intenzitásától függõen különbözõ szürke, barna és fekete árnyalatok hozhatók létre, amelyeknek segítségével különösen portrék ábrázolhatók. Alternatív módon mikroírásjelek is létrehozhatók, amelyeknél az egyes betûk maximális mérete 0 m¹t tesz ki. A papírrétegnek a legalább részben fóliával való lefedése a biztonsági jellemzõkhöz való nyitott hozzáférést megakadályozzák, amely biztonsági jellemzõk a papírrétegbe vagy a papírrétegre be, illetve fel lettek vive, aminek révén a hamisítás elleni biztonság lényegesen javult. Ebben az esetben a papírréteg vagy csak az egyik felülete, vagy pedig mindkét felülete fóliával látható el. Elõnyös módon a papírréteg teljes mértékben a fóliával le van fedve, hogy optimális felületi védelmet biztosítsunk. A fólia esetén egy mûanyag fóliáról, elõnyösen polietilén-tereftalátból (PET) vagy orientált polipropilénbõl (OPP) készült mûanyag fóliáról van szó. Természetesen bármilyen más alkalmas mûanyag szubsztrátum is alkalmazható. Az alkalmazástól függõen a fóliák matt vagy fényes fóliaként lehetnek kiképezve. A fólián való 3

4 1 HU T2 2 matt/fényes hatás speciális változata például azzal hozható létre, hogy egy fényes fóliát meghatározott szakaszokon egy reziszt lakkal bevonunk, majd a fóliafelületet marjuk, és ezt követõen a reziszt lakkot eltávolítjuk. Az eredetileg felvitt reziszt lakk tartományában a fólia továbbra is fényes marad, míg a reziszt lakk nélküli szakaszokban a felület mart és ezért mattként jelenik meg. A fólia elõnyösen 1 20 m, különösen elõnyösen 6 1 m közötti tartományba esõ vastagsággal rendelkezik. Az alkalmazástól függõen csupán 6 m¹t kitevõ vastagságú fóliák is alkalmazhatók. Ebben az esetben a papírlap tipikus tulajdonságai, mint gyûrõdékenysége, hajthatósága, különösen jól érvényre juttathatók. A fóliák többek között a biztonsági papír mechanikai szilárdságának javítására szolgálnak. Ennek további javítása érdekében különösen a beszakadási tulajdonság javítása érdekében az alkalmazott fóliák különbözõ nyújtásúak lehetnek. Különösen a papírréteg különbözõ oldalaira felvitt fóliák lényegesen megnövelik a tépõszilárdságot, ha különbözõ nyújtásúak. A fóliák a biztonsági papír mechanikai stabilitásának és szennytaszításának növelését biztosító képességük mellett megfelelõ biztonsági jellemzõkkel való ellátásuk esetén döntõen hozzájárulhatnak a hamisítás elleni biztonság növeléséhez. A fóliák is, ugyanúgy, mint a papírréteg, biztonsági jellemzõkkel láthatók el, amelyeket a fóliafelületre és/vagy a fólia térfogatába viszünk fel, illetve be. A fólia térfogatába bevitt biztonsági jellemzõ esetén egy vizuálisan és/vagy gépi úton kimutatható fizikai tulajdonsággal rendelkezõ jellemzõ anyagról lehet szó. Az anyag például mágneses, villamosan vezetõképes, lumineszkáló, fénytörõ, fénypolarizáló, fotokróm, termokróm vagy fényinterferáló tulajdonságokkal rendelkezhet, és teljes felület mentén egyenletesen elosztva lehet jelen, vagy minták alakjában lehet bevive. A lumineszkáló adalék anyagok esetén például olyan lumineszcens anyagokról lehet szó, amelyek ultraibolya fénnyel gerjeszthetõk, és vizuális spektrumtartományban emittálnak. Gépi ellenõrzés esetén azonban láthatatlan spektrumtartományban, elõnyösen infravörös spektrumtartományban emittáló lumineszcens anyagok is alkalmazhatók. A fólia felületére felvitt biztonsági jellemzõk esetén a biztonsági jellemzõ ebben az esetben a papírtól elmutató oldalon és/vagy a papír felé mutató oldalon lehet elrendezve. Egy háromrétegû szubsztrátum esetén eszerint a fólia felületén lévõ biztonsági jellemzõ vagy a szubsztrátum külsõ oldalán vagy belsõ oldalán helyezkedne el. Különösen az olyan biztonsági jellemzõk, amelyek a fóliával kevésbé szilárd kapcsolatba kerülnek, elõnyösen a réteges szerkezet belsõ oldalán helyezkednek el, úgyhogy a nehéz hozzáférés a hamisítást megnehezíti. A fólia felületére felvitt biztonsági jellemzõk esetén a fentiekben említett vizuálisan és/vagy gépi úton detektálható biztonsági jellemzõkrõl lehet szó. A fólián ugyanúgy optikailag változó biztonsági elemek lehetnek jelen. Optikailag változó elemek, mint nyomófestékek, amelyek a fénytörés vagy fényinterferencia következtében a nézõszögtõl függõ színjátszást mutatnak, ezen hatás jó láthatósága érdekében egy lehetõleg sima hátteret igényelnek, mint amilyent például fóliák nyújtanak. Az ilyen jellegû biztonsági elemek például hologramok, kinegramok vagy más diffrakciós szerkezetek, fóliaszerû folyadékkristályvagy interferencia-rétegszerkezetek, vagy pedig nyomófestékek, amelyek interferenciaréteg- vagy folyadékkristály-pigmenseket vagy más hatáspigmenseket, mint fényes, fémhatású festékpigmenseket tartalmaznak. Egyszerû fémrétegek vagy fémhatású nyomatok is alkalmazhatók. A fóliára felvitt biztonsági jellemzõk kódolás alakjában is jelen lehetnek, mint amilyenre részletesebben a papírréteggel kapcsolatban már kitértünk. A fólia felületére felvihetõ biztonsági jellemzõként például egy speciális nyomat is szolgálhat. Speciális nyomatként különösen egy metszetmélynyomtatással felvitt nyomat alkalmazható, amelynél egy könnyen kitapintható relieffelületet hozunk létre. A nyomtatás ebben az esetben egyrészt a készre kasírozott többrétegû szubsztrátumra valósítható meg, úgyhogy a készre laminált réteges szerkezet ebben az esetben mint egy hagyományos biztonsági papír kerül feldolgozásra, amelyet nyomattal látunk el. A metszetmélynyomtatású nyomat színes és/vagy vaknyomatként lehet kialakítva. Másfelõl a fólia, még mielõtt a réteges szerkezetbe bemunkálnánk, nyomattal külön is ellátható, és a papírrétegre csak a nyomtatási eljárás után vihetõ fel. Ahogy a papírréteggel kapcsolatban már kifejtettük, a fóliába is lézer segítségével írhatók be információk. Az optikailag változó elemek, illetve nyomófestékek közül különösen a fólia fémezése alkalmas, adott esetben diffrakciós szerkezetekkel kombinálva. A fémréteg felvitele ekkor opak vagy félig átlátszó módon hajtható végre, ahol a félig átlátszóság nagyon vékony fémrétegek vagy a fémréteg raszterezése révén érhetõ el. A félig átlátszóság alatt ebben az esetben áttetszõség érthetõ, azaz a fémréteg szokásos módon 90% alatti, elõnyösen 80% és 20% közötti fényáteresztõséggel rendelkezik. Ezenkívül lehetõség van arra, hogy különbözõ színû fémrétegeket alkalmazzunk, illetve kombináljunk. Különösen alkalmas a fémezésre az alumínium és/vagy réz. A fóliára közvetlenül felvitt fémréteg a rendkívül nagy fényességet biztosító döntõ elõnyt mutatja. Ez a fólia rendkívül sima felületére vezethetõ vissza, amely különösen irányított visszaverõdéseket a biztonsági jellemzõben tesz lehetõvé. Ezzel ellentétben az ilyen jellegû fémrétegek a papíron mindig homályosabbnak tûnnek, mivel a papírban elõforduló egyenetlenségek a visszaverõdésben zavarokat idéznek elõ. A fólia ezen nagymértékben visszaverõ fémrétegei elõnyösen csak részlegesen, az úgynevezett mosóeljárással, mint amilyen a WO 99/1317 számú közzétételi iratban van leírva, vannak elõállítva, amely közzétételi iratra itt kifejezetten hivatkozunk. Amennyiben a fémrétegeket járulékosan például nyomott diffrakciós szerkezetekkel látjuk el, úgy rendkí- 4

5 1 HU T2 2 vül fényes holografikus hatások adódnak, amelyek hagyományos módon nem állíthatók elõ. Hamisítás ellen különösen biztosak az ilyen jellegû biztonsági jellemzõk, ha a fólia a papírra úgy van felvive, hogy a biztonsági jellemzõk a laminátum belsõ oldalán helyezkednek el, és így kívülrõl nem hozzáférhetõk. Egy további elõnyös kiviteli alak esetén a fólia legalább részben egy mikroperforációval van ellátva, úgyhogy mechanikus manipulációk esetén elõnyösen a fólia roncsolódik. A mikroperforáció különösen a réteges szerkezetben lényegében nem látható. A perforáció a fóliának csak egy résztartományában lehet kiképezve, de a teljes fóliafelületre is kiterjedhet. A perforáció segítségével természetesen tetszõleges minta állítható elõ, elõnyösen perforált vonalakat alkalmazunk, amelyek a manipulációs kísérletek esetén a fólia különösen könnyû beszakadásához vezetnek. Alternatív módon a vonalak helyett információk, például betûk vagy portrék, perforálhatók. A perforációkat különösen a fóliának a papírrétegre való felkasírozása elõtt a fóliába bevisszük. Ez azzal az elõnnyel rendelkezik, hogy a kasírozás során levegõzárványok és ezáltal a fólia hajtásai és vetemedése elkerülhetõ. A perforáció fûthetõ tûhengerek segítségével hozható létre, ahol ennek során néhány mikrométer nagyságrendbe esõ lyukak keletkeznek. Lényegesen kisebb méretû, éspedig maximálisan 1 m átmérõjû perforációk lézer- vagy koronakezelés segítségével valósíthatók meg. Elképzelhetõ olyan megoldás is, amelynél a perforáció létrehozásához éles szélû sajtolást alkalmaznak. Egy további változat szerint a perforációt a már a papírrétegre felvitt fóliában is létrehozhatjuk. Adott esetben a perforáció járulékosan a papírrétegben is ki lehet képezve. A létrehozott lyukak alakja tetszõleges, és például kör alakú vagy vonal alakú méretekkel rendelkezhet. A fólia a papírrétegre különbözõ eljárások segítségével vihetõ fel, mint például a fóliának közvetlenül a papírpályára való extrudálás vagy felkasírozás útján. A fóliát a papírrétegre elõnyösen hidegen kasírozzuk fel. Ennek során a fóliára egy ragasztót viszünk fel, felületileg szárítjuk, és adott esetben elõnyösen maximálisan 80 és 90 C közötti hõmérsékleteken aktiváljuk. A fóliát különösen nem olvasztjuk hozzá, vagy hõvel túlzottan nem vesszük igénybe. Ez azzal az elõnnyel jár, hogy a fólia esetlegesen meglévõ nyújtott szakaszai nem roncsolódnak, hanem a kasírozás után is még jelen vannak. Az elõnyösen hidegkasírozás útján történõ laminálás egy szilárd elválaszthatatlan kapcsolatot létesít a papír és a fedõréteg között. A kasírozási folyamat hengeres kasírozás útján valósul meg, úgyhogy nagyon vékony, néhány m¹es vastagságú fóliák is problémák, mint buborékok képzõdése vagy elvetemedések felmerülése nélkül a papírrétegre felkasírozhatók. A papír vagy a fólia biztonsági jellemzõinek kiválasztása és azok kombinálása korlátlanul lehetséges A papírréteget és a fóliát elõnyösen ragasztó segítségével szétválaszthatatlanul egymással összekötjük. A ragasztó esetén elõnyösen egy vízre vagy UV fényre kötõ ragasztóról van szó. Különösen elõnyösen egy vizes ragasztót, különösen poliuretánragasztót alkalmazunk. A ragasztó nagyon nagy mennyiségben feldolgozható, anélkül, hogy a réteges szerkezet tulajdonságait rontaná. Nagyobb mennyiségû ragasztó feldolgozása azzal az elõnnyel jár, hogy a biztonsági jellemzõ nagyon könnyen és kielégítõ mennyiségben a ragasztóba bedolgozható. A ragasztót elõnyös módon 6 és 9 g/m 2 mennyiségben papíroldalra vagy fóliaoldalra visszük fel. Ugyanúgy, mint a papírréteg és a fólia, a ragasztó is biztonsági jellemzõkkel látható el. Itt olyan biztonsági jellemzõk kínálkoznak, mint amilyenek a papír, illetve a fólia térfogatába vihetõk be. A biztonsági jellemzõk esetén vizuálisan és/vagy gépi úton kimutatható fizikai tulajdonságokkal rendelkezõ jellemzõ anyagokról lehet szó. Az anyagok például mágneses, villamosan vezetõ, lumineszkáló, fénytörõ, fénypolarizáló, fotokróm, termokróm vagy fényinterferáló tulajdonságokkal rendelkezhetnek, és teljes felület mentén egyenletesen elosztva vagy minták alakjában lehetnek bevive. Különösen alkalmasnak bizonyultak a fluoreszkáló anyagok vagy az úgynevezett colorshift-flakes (színeltolódásos hártyák) vékonyréteg szerkezettel. A ragasztóréteg az alkalmazástól függõen optikai tulajdonságait tekintve változtatható. A ragasztó például átlátszótól opakig terjedõ kivitelben állhat rendelkezésre. Ezenkívül arra is van lehetõség, hogy a ragasztó színét a mindenkori alkalmazáshoz hozzáigazítsuk. A ragasztó mind egyrétegûen, mind többrétegûen felvihetõ. Elõnyös módon a fóliát a ragasztóval látjuk el, majd a ragasztóval bevont fóliát a papírrétegre visszük fel. A ragasztórétegek mind a teljes felület mentén, mind szakaszonként feldolgozhatók, amíg a laminátumban egy szilárd kötést érünk el. Így például egy elsõ jellemzõ anyaggal ellátott elsõ ragasztóréteg teljes felület mentén a fóliára vihetõ fel, míg egy második jellemzõ anyaggal ellátott második ragasztóréteg csak szakaszonként, például egy kódolás alakjában az elsõ ragasztórétegre felvihetõ. Ugyanúgy a különbözõ ragasztórétegekbe bevitt külön információk egy közös információvá kiegészíthetik egymást. Alternatív módon különbözõ színû ragasztók is feldolgozhatók, úgyhogy a ragasztóréteg egy ilyen felszerelésû értékdokumentumban szivárványszerûen alakulhat. Egy ilyen jellegû szivárványmegjelenés például mélynyomással három, különbözõen befestett henger segítségével hozható létre. A ragasztó ezenkívül más biztonsági elemekre, különösen a papírrétegben lévõ biztonsági szálak és vízjelek optikai megjelenési képére is elõnyösen hat. A vízjel világos/sötét tartományaiban érvényesülõ kontraszt lényegesen jobban felismerhetõen jelenik meg, mint a bevonat nélküli papírban lévõ hagyományos víz-

6 1 HU T2 2 jeleknél. A biztonsági szálak fémezés útján létrehozott bevonataiban szokásosan alkalmazott kihagyások is lényegesen egyszerûbben ismerhetõk fel átnézetben. Ezen kontraszterõsítõ hatás talán arra vezethetõ vissza, hogy a papírrétegbe behatoló ragasztó a törésindexet megváltoztatja. Ez azonban csupán egy lehetséges magyarázat, és nem egy tudományosan igazolt tény. Mivel a papír és/vagy fólia és/vagy ragasztó biztonsági jellemzõkkel való ellátása lehetséges, arra is van lehetõség, hogy az egyes rétegekben lévõ biztonsági jellemzõket oly módon kombináljuk, hogy ezek egymást egy közös információvá egészítsék ki, vagy pedig egymáshoz képest soregyen megvalósításával be legyenek vive. Ugyanúgy például különleges színhatások is adódhatnak. Így például egy kódolás részei, mint például egy vonalkód vonalainak egy része, a papírrétegre lehet nyomtatva, és a másik rész a fóliába lehet bevive. Ugyanúgy írásjelek vagy képinformációk egyes tartományokra felosztva lehetnek elrendezve, ahol az egyes tartományok különbözõ rétegekben, adott esetben akár eltérõ biztonsági jellemzõkkel vannak bevive. Egy speciális változat szerint a különbözõ rétegekben lévõ biztonsági jellemzõknek egymást egy közös információvá történõ kiegészítése önhitelesítésre is hasznosítható. Különösen olyan kiviteli alakoknál, amelyeknél a fólia és a papírréteg nem teljes mértékben egymást átfedik, például a fólia és a papírréteg egy-egy meghatározott nyomatmintával lehet ellátva, amelyek az egymásra helyezéskor egymást egy közös mintává kiegészítik. A papírrétegben lévõ vízjelek és színes fóliák egymásra helyezésével ily módon színes megjelenésû vízjelek hozhatók létre. A papírban lévõ vízjelek a fentiekben leírt fémbevonattal is kombinálhatók. Amennyiben különösen világos helyekkel rendelkezõ vízjeleket, az úgynevezett highlight vízjeleket alkalmazzuk, és ezeket például egy félig áttetszõ fénycsíkkal, amely a fólián helyezkedik el, egymásra helyezzük, rátekintésben csak a fénycsík, átnézetben azonban a vízjel ismerhetõ fel a fémen keresztül. Ezen rátekintési/átnézeti hatások különösen könnyen felismerhetõ humán jellemzõként alkalmasak. A jelen gyûrhetõ többrétegû szubsztrátum a technika állásából ismert említett hátrányokat kiküszöböli. A szubsztrátum különösen a papír és fólia kombinálása révén ezen két szubsztrátumtípus pozitív tulajdonságait egyesíti. Egyrészt a szubsztrátum mechanikai szilárdsága és méretstabilitása van biztosítva. A fólia zsugorodása a papírréteg segítségével ki van küszöbölve, míg a papír a fólia révén járulékos tartást nyer. Különösen a beszakadási szilárdság javul lényegesen. A papírréteg, fólia és ragasztó egymáshoz való pontos illesztése ezenkívül az egyes rétegek szilárd összetartását biztosítja, úgyhogy a szétválaszthatóság lényegesen csökken, vagy akár lehetetlenné válik. Másfelõl a fólia a papírfelület túl erõs elszennyezõdését akadályozza meg, úgyhogy a forgalmi idõtartam növekszik. A fóliabevonat ezenkívül a hamisítás elleni biztonságot növeli, mivel a papírban lévõ biztonsági jellemzõk, de részben a fóliában lévõ biztonsági jellemzõk is a szubsztrátum belsejében helyezkednek el, és ezáltal kívülrõl már nem hozzáférhetõk, és adott esetben egymáshoz képest komplex összefüggésben vannak elrendezve. Ezenkívül a papírnak a ragasztóval és fóliával való bevonása az egyes biztonsági jellemzõk javított minõségéhez vezet, ahogy a vízjel és a biztonsági szál kapcsán a fentiekben kifejtettük. A számos, a fólia tulajdonságain alapuló elõnyök ellenére a papír által bevitt elõnyökrõl sem kell lemondani. Így a fóliabevonat ellenére a szokásosan a biztonsági papír esetén kívánt, a fogásra és a hangzásra vonatkozó tulajdonságok változatlanul érvényesülnek. További elõnyöket és kiviteli alakokat az ábrák kapcsán részletesebben ismertetünk. Megjegyezzük, hogy az ábrák csupán vázlatosan a találmány szerinti biztonsági papír rétegszerkezetét ábrázolják. Az ábrákon mutatott arányok nem feltétlenül a valóságban megvalósuló viszonyoknak felelnek meg, és elsõsorban a jobb szemléltetést szolgálják. A rajzon az 1. ábrán egy találmány szerinti biztonsági papír felülnézetben, a 2. ábrán az 1. ábra szerinti, találmány szerinti biztonsági papír A B mentén vett metszete, a 3. ábrán egy találmány szerinti biztonsági papírnak egy további kiviteli alakja felülnézetben, a 4. ábrán egy találmány szerinti biztonsági papírnak a 3. ábra szerint A B mentén vett keresztmetszete, az. ábrán egy találmány szerinti biztonsági papírnak egy további kiviteli alakja felülnézetben, a 6. ábrán egy találmány szerinti biztonsági papírnak az. ábra szerint A B mentén vett keresztmetszete, a 7. ábrán egy találmány szerinti biztonsági papírnak egy további kiviteli alakja felülnézetben, a 8. ábrán egy találmány szerinti biztonsági papírnak a 7. ábra szerint A B mentén vett keresztmetszete, a 9. ábrán egy találmány szerinti biztonsági papírnak egy további kiviteli alakja felülnézetben, a. ábrán a 9. ábra szerinti kiviteli alak oldalnézete, és a 11. ábrán egy találmány szerinti biztonsági papír keresztmetszete látható. Az 1. ábra egy találmány szerinti 1 értékdokumentumot, mint például bankjegyet, mutat. A papírréteget szokásos módon gyapotrostokból vagy egyéves növények más rostjaiból állítjuk elõ. Bizonyos alkalmazásokhoz azonban célszerû lehet, ha ezen természetes rostoknak egy részét mûanyag szálak, különösen poliamidszálak, helyettesítik. Azonban tisztán mûanyag szálas papírok is létrehozhatók. A papírréteg elõállítása során már egyes biztonsági elemeket a papírba be- 6

7 1 HU T2 2 ágyazunk, mint például egy 2 portré vízjelet és egy 3 ablak-biztonságiszálat. Ezen 3 biztonsági szálat kvázi a papírba beszõjük, úgyhogy a 3a szakaszokban közvetlenül a papír felületére lép ki, míg a szaggatott vonallal rajzolt szakaszokban teljes mértékben a papírmasszába van beágyazva. Ez a 3 szál tetszõleges biztonsági jellemzõkkel, mint egy villamosan vezetõ fémes réteggel, egy hologrammal vagy hasonlóval lehet ellátva. A papírréteg mindkét oldalon fóliával van lefedve, ahol a fólia egyik oldalán, éspedig a fólia belül fekvõ oldalán egy 8 hologramcsík van felvive. A fóliának a kívül fekvõ oldalára acél nyomólemezt alkalmazó metszetmélynyomtatással egy szokásosan a bankjegyek nyomtatásakor alkalmazott számsort nyomtatunk fel. A 2. ábra a találmány szerinti 1 biztonsági papírnak az 1. ábrán pontvonalazott A B vonal mentén vett metszetét mutatja. A találmány szerinti 1 biztonsági papír 4 gyapotpapírból és a találmány szerinti 6 fóliabevonatból áll, amely a bemutatott kiviteli alak szerint teljes felület mentén az 1 biztonsági papír felületére vizes ragasztó segítségével fel van kasírozva. A 6 bevonat alternatív módon az 1 biztonsági papírnak azonban csak az egyik oldalára is felvihetõ. A fóliát a felkasírozás elõtt egy 8 hologramcsíkkal láttuk el. A fóliát oly módon kasíroztuk fel, hogy a 8 csík a réteges szubsztrátum belsejében helyezkedjen el. A készre kasírozott szubsztrátumra egy utolsó lépésben a 7 nyomatot metszetmélynyomtatással vittük fel. A 3. és 4. ábra egy találmány szerinti 9 biztonsági papírnak egy kiviteli alakját mutatja. A 4. ábrán ezen 9 biztonsági papírnak a 3. ábrán pontvonalkázottan rajzolt A B vonal mentén vett metszete van ábrázolva. Ahogy a 4. ábrán látható, a 9 biztonsági papír egy osztott papírpályából áll, amelynek 12 szélei elõnyösen merített szélekként vannak kialakítva. A papírpályára mindkét oldalára hidegen történõ kasírozás és vízzel kötõ ragasztó segítségével 13 fóliák vannak felvive. A 11 tartományban nem található papírréteg, hanem csupán az ragasztó és a 13 fóliák. Egy fóliaréteg az egyik oldalon egy nagymértékben visszaverõ 14 fémcsíkkal van ellátva. Járulékosan a papír térfogatában egy 1 jellemzõ anyag helyezkedik el, amely vizuálisan, de gépi úton is ellenõrizhetõ. A jellemzõ anyag esetén például egy normál megvilágítás alatt átlátszó lumineszcens anyagról lehet szó, amely UV fénnyel történõ besugárzás esetén vizuális spektrumtartományában sugároz, és ezáltal intenzív színtónust mutat. Azonban több jellemzõ anyag is alkalmazható, amelyek külön-külön kimutathatók. Ebben az esetben a jellemzõ anyagok keverési arányán keresztül járulékos kódolás hozható létre. Az. és 6. ábra egy találmány szerinti 16 biztonsági papírnak egy további kiviteli alakját mutatja. A 6. ábrán ezen találmány szerinti 16 biztonsági papírnak az. ábrán pontvonalazottan berajzolt A B vonal mentén vett metszete van ábrázolva. Az. ábra felülnézetben három széles 17, 18, 19 csíkot mutat, amelyek mindenkor eltérõ optikai megjelenési képpel rendelkeznek, és a szubsztrátum különbözõ rétegeibe vannak bevive A 6. ábra a 16 biztonsági papír keresztmetszetét mutatja. A 21 papírréteg ebben az esetben hagyományosan acél nyomólemezt alkalmazó metszetmélynyomtatású nyomattal, 17 csík alakjában van ellátva. Erre egy transzparens 20 ragasztóréteg lett felvive. A 18 tartományban egy második, azonban színezett ragasztóréteg lett felvive, amely a 18 csíkot adja. A 18, 20 ragasztórétegek 22 fóliával vannak lefedve, amelynek belsõ oldalán egy 19 hologramcsík helyezkedik el. A hátsó oldalra a transzparens 20 ragasztó révén egy további 23 fólia van felkasírozva. A 7. ábra egy találmány szerinti 24 biztonsági papír részletét mutatja, ahol különbözõ biztonsági jellemzõk különbözõ rétegekben soregyen megvalósításával vannak elrendezve, és egy kétszínû fémes körgyûrûvel való kombinációban MUSTER közös információt eredményeznek. A körgyûrû négy szegmensre van felosztva, ahol a 2a szegmensek arany színûek, és a 2b szegmensek pedig ezüst színûek. Az arany és ezüst színt például réz és alumínium vákuumgõzölés útján történõ felhordásával hozzuk létre. Járulékosan a 2b szegmensekben a fémrétegekben kihagyások vannak kiképezve, éspedig egyrészt az U betû, másrészt az E betû. Az M, S, T és R betûket metszetmélynyomtatással vittük fel, ahol az S és T betûket a papírfelületre és az M és R betûket a kívül fekvõ fóliafelületre nyomtattuk. A 26 tartományban egy, a papírtérfogatba bevitt, UV fénnyel gerjeszthetõ és látható fénnyel fluoreszkáló lumineszcens anyag van elrendezve. A 8. ábra a találmány szerinti 24 biztonsági papírnak a 7. ábrán bemutatott részletét keresztmetszetben mutatja. A biztonsági papír egy 28 papírrétegbõl és két, a papírréteg egy-egy oldalára felvitt 27a, 27b fóliarétegbõl tevõdik össze. A 28 papírrétegbe a 26 kör alakú tartományban 29 lumineszcens anyag van behelyezve. A papírrétegre metszetmélynyomtatással az S és T betûket nyomtattuk, ahol ezek a 26 tartomány fölött helyezkednek el. A 27b fólia szintén ilyen biztonsági jellemzõkkel van ellátva. A réteges szerkezet belsejében elhelyezkedõ oldalon a fólia szegmentált körgyûrû alakjában egy arany és ezüst színû, például alumíniumból és rézbõl készült fémréteggel van ellátva. Az ezüst színû 2b tartományban az U és E betûk alakjában hézagokat munkáltunk be. A 27b fólia kívül fekvõ felületeire metszetmélynyomtatás útján az M és R betûket nyomtattuk. A 9. ábra egy találmány szerinti 30 biztonsági papírt felülnézetben mutat. A biztonsági papír egy 31 papírrétegbõl és két 32a, 32b fóliarétegbõl tevõdik össze, amelyek a papírréteg egy-egy oldalára vannak laminálva. A. ábra a 9. ábrán bemutatott 30 biztonsági papírt keresztmetszetben mutatja. A 32a és 32b fóliák ebben az esetben teljes felületre kiterjedõen és átlátszóan vannak kiképezve. A 31 papírréteg két, kör alakjában létrehozott 33, 34 hézaggal van ellátva. Természetesen tetszõleges más alak is alkalmazható. Ezenkívül a 32a fólia nyomtatás útján az A, L és V betûkkel van ellátva, amelyek felülnézetben a 9. ábra szerint tükörképesen jelennek meg. A biztonsági papír- 7

8 1 HU T2 2 nak hozzávetõleg a közepén, a 31 papírrétegre az I és D betûk vannak nyomtatva. Amennyiben a biztonsági papírt a C C és E E pontvonalazott vonalak mentén hajtjuk, úgyhogy a biztonsági papír bal oldali és jobb oldali harmadát felfelé hajtjuk, és egymásra helyezzük, úgy a rányomtatott betûk VALID írásképet eredményezik. Az egyszerûség kedvéért az egymásra helyezendõ mezõk a 9. ábrán körökkel (folytonos vonal, illetve szaggatott vonal) vannak jelölve. Az egymást kiegészítõ nyomatok természetesen komplexebb jellegûek is lehetnek, illetve megfelelõ kialakítás esetén Moiré hatásokat és hasonlókat hozhatnak létre. A 11. ábra egy találmány szerinti 40 biztonsági papírt keresztmetszetben mutat. A biztonsági papír egy 41 papírrétegbõl és egy 42 fóliából áll, amelyek három különbözõ 43, 44, 4 ragasztó segítségével össze vannak ragasztva. A ragasztók különbözõ színûek, vagy különbözõ típusúak lehetnek. A bemutatott változat esetén a 43, 44, 4 ragasztók különbözõ tapadási tulajdonsággal rendelkeznek, úgyhogy célzottan a többrétegû szerkezetben kényszertörési helyek vannak bemunkálva, és irreverzíbilis változások alapján a manipulációk könnyen felismerhetõk. Elképzelhetõ olyan megoldás is, amelynél különbözõ törésmutatójú ragasztókat alkalmazunk, úgyhogy például egy vízjel tartományában egyes körvonalak célzottan kiemelhetõk, vagy legyengíthetõk. SZABADALMI IGÉNYPONTOK Biztonsági papír értékdokumentumok, mint bankjegyek, csekkek vagy hasonlók, elõállítására, amely gyûrhetõ többrétegû szubsztrátumból áll, amely legalább egy papírréteget foglal magában, amely mindkét oldalon teljes felület mentén fóliával van bevonva, ahol legalább a fólia legalább egy biztonsági jellemzõvel van ellátva. 2. Az 1. igénypont szerinti biztonsági papír, azzal jellemezve, hogy a papírréteg meg van szakítva. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti biztonsági papír, azzal jellemezve, hogy a fólia biztonsági jellemzõje nyomtatott képbõl, diffrakciós szerkezetekbõl, fémezésbõl, lumineszcens anyagokból, vékonyréteg-elemekbõl, folyadékkristályokból, mágneses pigmentekbõl, termokróm anyagokból, fotokróm anyagokból és festékanyagokból van kiválasztva. 4. Az 1 3. igénypontok legalább egyike szerinti biztonsági papír, azzal jellemezve, hogy a biztonsági jellemzõ metszetmélynyomtatással elõállított nyomtatott kép.. Az 1 4. igénypontok legalább egyike szerinti biztonsági papír, azzal jellemezve, hogy több fólia esetén ezek különbözõ nyújtásúak. 6. Az 1. igénypontok legalább egyike szerinti biztonsági papír, azzal jellemezve, hogy a biztonsági papír egyéves növények rostjaiból, különösen gyapotrostokból készült. 7. Az 1 6. igénypontok legalább egyike szerinti biztonsági papír, azzal jellemezve, hogy a biztonsági papír legalább részben mûanyag szálakból, elõnyösen poliamidszálakból készült. 8. Az 1 7. igénypontok legalább egyike szerinti biztonsági papír, azzal jellemezve, hogy a papírréteg legalább egy biztonsági jellemzõvel van ellátva. 9. Az 1 8. igénypontok legalább egyike szerinti biztonsági papír, azzal jellemezve, hogy a papírrétegben lévõ biztonsági jellemzõ vízjel.. Az 1 8. igénypontok legalább egyike szerinti biztonsági papír, azzal jellemezve, hogy a papírréteg biztonsági jellemzõje biztonsági szálból, nyomtatott képbõl, diffrakciós szerkezetekbõl, fémezésbõl, lumineszcens anyagokból, vékonyréteg-elemekbõl, folyadékkristályokból, mágneses pigmentekbõl, termokróm anyagokból, fotokróm anyagokból és festékanyagokból van kiválasztva. 11. Az 1. igénypontok legalább egyike szerinti biztonsági papír, azzal jellemezve, hogy a papírréteg, a fólia és/vagy további rétegek biztonsági jellemzõi soregyen megvalósításával vannak felvive, illetve bevive. 12. Az igénypontok legalább egyike szerinti biztonsági papír, azzal jellemezve, hogy a papírréteg, a fólia és/vagy további rétegek biztonsági jellemzõi úgy vannak felvive, illetve bevive, hogy egymást egy közös információvá egészítik ki. 13. Értékdokumentum, mint bankjegy, csekk vagy hasonló, azzal jellemezve, hogy az értékdokumentum az igénypontok legalább egyike szerinti gyûrhetõ szubsztrátummal van ellátva. 14. Eljárás az igénypontok legalább egyike szerinti gyûrhetõ biztonsági papír elõállítására, azzal jellemezve, hogy a) egy papírgépen legalább egy papírréteget állítunk elõ, és b) ezt követõen a papírréteg mindkét oldalán a teljes felületre fóliát viszünk fel, ahol a fólia legalább egy biztonsági jellemzõvel van ellátva, vagy a fóliát a felvitel után azzal látjuk el. 1. A 14. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a fóliát a felvitel után nyomattal látjuk el. 16. A 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy nyomtatási eljárásként metszetmélynyomtatást alkalmazunk. 17. A igénypontok legalább egyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a fóliát a papírrétegre hidegkasírozás útján visszük fel. 18. A 17. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a hidegkasírozás során vízben oldható kasírozó ragasztót alkalmazunk. 19. A igénypontok legalább egyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a fóliát a papírrétegre extrudáljuk. 8

9 HU T2 Int. Cl.: B42D 1/00 9

10 HU T2 Int. Cl.: B42D 1/00

11 HU T2 Int. Cl.: B42D 1/00 11

12 HU T2 Int. Cl.: B42D 1/00 12

13 HU T2 Int. Cl.: B42D 1/00 13

14 Kiadja a Magyar Szabadalmi Hivatal, Budapest Felelõs vezetõ: Törõcsik Zsuzsanna Windor Bt., Budapest