(11) Lajstromszám: E (13) T2 EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA. (51) Int. Cl.: D03C 7/02 ( )

Átírás

1 !HU T2! (19) HU (11) Lajstromszám: E (13) T2 MAGYAR KÖZTÁRSASÁG Magyar Szabadalmi Hivatal EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA (21) Magyar ügyszám: E (22) A bejelentés napja: (96) Az európai bejelentés bejelentési száma: EP (97) Az európai bejelentés közzétételi adatai: EP A (97) Az európai szabadalom megadásának meghirdetési adatai: EP B (51) Int. Cl.: D03C 7/02 ( ) (30) Elsõbbségi adatok: DE (72) Feltalálók: Hockemeyer, Kurt, Borken-Weseke (DE); Klöcker, Matthias, Borken-Weseke (DE) (73) Jogosult: Gebrüder Klöcker GmbH, Borken-Weseke (DE) (74) Képviselõ: Weichinger András, DANUBIA Szabadalmi és Jogi Iroda Kft., Budapest (54) Berendezés forgófonalas szegély képzésére (57) Kivonat HU T2 A találmány berendezés (1) forgófonalas szegély képzésére, amelynek két emelõnyüstszála (10, 20) és egy fél nyüstszála van, míg az emelõnyüstszállal (10, 20) a felsõ és alsó végükön egy-egy rögzítõelemmel (13, 23, 14, 24) rendelkeznek, míg az emelõnyüstszálak (10, 20) az alsó végtartományában a fél nyüstszál lába számára legalább egy mágnessel rendelkeznek. A találmány lényege, hogy mindegyik emelõnyüstszál (10, 20) felsõ vége tartományában legalább egy mágnessel (18, 28) rendelkezik, míg a berendezés két emelõnyüstszála (10, 20) mágneseinek (18, 28) pólusai vonzzák egymást. Elõnyösen az emelõnyüstszálak (10, 20) egy felsõ és egy alsó szárral (11, 21, 12, 22) rendelkeznek, míg a felsõ szárnak a rögzítõelemhez vezetõ átmeneti tartományában legalább egy mágnes (18, 28) van elrendezve. A leírás terjedelme 8 oldal (ezen belül 3 lap ábra) 1. ábra Az európai szabadalom ellen, megadásának az Európai Szabadalmi Közlönyben való meghirdetésétõl számított kilenc hónapon belül, felszólalást lehet benyújtani az Európai Szabadalmi Hivatalnál. (Európai Szabadalmi Egyezmény 99. cikk (1)) A fordítást a szabadalmas az évi XXXIII. törvény 84/H. -a szerint nyújtotta be. A fordítás tartalmi helyességét a Magyar Szabadalmi Hivatal nem vizsgálta.

2 1 HU T2 2 A találmány berendezés forgófonalas szegély képzésére, amelynek két emelõnyüstszála és egy fél nyüstszála van, míg az emelõnyüstszálak felsõ és alsó végein mindig egy rögzítõelem van, és az emelõnyüstszálak alsó végük tartományában a fél nyüstszál lába számára legalább egy mágnessel rendelkeznek. A DE U1 számú leírásban forgófonalas szegélyrögzítõ berendezés, mint a bevezetõben is említettük, két emelõnyüstszálból, és mindig az egyik emelõnyüstszál által váltakozva magával vitt fél nyüstszálból. Az emelõnyüstszálak maguk vagy a nyüstszál vezetõsínjében magán a nyüstön vannak elrendezve. Egy fél nyüstszálat az jellemez, hogy elvileg U alakú kialakítású, ahol a két szár felsõ végén egy füllel rendelkezik az álló szál vezetésére. A fél nyüstszálak szárai alsó végükön egy fél nyüstszállábbal rendelkeznek. Az emelõnyüstszálak maguk két szárral rendelkeznek, nevezetesen egy alsó és egy felsõ szárral, míg mindegyik emelõnyüstszál végoldalán egy rögzítõelem van a nyüstszál vezetõsínhez történõ csatlakozásra, vagy a nyüsthöz való csatlakozásra. Az alsó szár itt egy réssel van ellátva a fél nyüstszál szárának vezetésére. Az alsó szár alsó tartományában a rés mindkét oldalán egymás fölött elrendezett mágnesek vannak, amelyek a fél nyüstszál lefékezésére szolgálnak a fél nyüstszálnak az egyik emelõnyüstszálról a másik emelõnyüstszálra történõ átmeneténél. Azonkívül feladatuk, hogy a fél nyüstszálat szabályozzák. Szabályozás alatt itt azt értjük, hogy a fél nyüstszál biztonságosan az azt továbbító emelõnyüstszál révén megragadásra kerüljön. A forgó szál vagy hurok váltakozva jobbra vagy balra a fél nyüstszál szárai között és a megfelelõ emelõnyüstszál szára mentén fut. Ennél a technika szintjébõl ismert forgófonalas szegélyrögzítõ berendezésnél, ahol az emelõnyüstszálak alsó végénél mágnesek vannak, a mágnesek polarizálása olyan, hogy a két emelõnyüstszál egymást taszítja. Ennek a következménye, hogy a két emelõnyüstszál, amely egy forgófonalas szegélyrögzítõ berendezés része, x vonalban áll egymáshoz képest. Ezen x beállás révén a fél nyüstszál is feszültség alatt áll. A fél nyüstszál ebben az esetben igyekszik felfelé vándorolni. Ez azt jelenti, hogy különösen akkor, amikor az állószál szakad, fennáll a veszély, hogy rövid idõ alatt a gyorsan futó szövõgép, azaz gépeknél, amelyeknél igen nagy a vetüléksûrûség, a mágnesek már nem tudják tartani a fél nyüstszálat, az felemelkedik, és végül az emelõnyüstszál révén már nincs megtartva, és legvégül a gépbe esik. Amennyiben a gép nem kerül közvetlenül ezután megállításra, mert például a szálszakadás nem kerül rögtön felismerésre, ez jelentõs károkat okozhat a gépben. A fent leírt veszélyek különösen akkor állnak fenn, mint ahogy már kifejtettük, ha gyorsfutású gépekrõl van szó. Mindenesetre ilyen jelenségek már olyan gépeknél is megfigyelhetõk voltak, amelyek korlátolt vetüléksûrûséggel dolgoznak. A találmány feladata tehát olyan forgófonalas szegélyrögzítõ berendezés létesítése, amely a bevezetésben említett típusba tartozik, amelynél azonban az emelõnyüstszálak x alakú beállása kiküszöbölhetõ A találmány szerint a kitûzött feladatot azáltal oldjuk meg, hogy mindegyik emelõnyüstszál felsõ vége tartományában legalább egy mágnessel rendelkezik, ahol a mágnesek pólusai a forgófonalas szegélyrögzítõ berendezés emelõnyüstszálain olyanok, hogy azok egymást vonzzák. Amennyiben biztosított, hogy a forgófonalas szegélyrögzítõ berendezés két emelõnyüstszála a felsõ vég tartományában homlokoldalával egymásra fekszik, akkor az alsó tartományban kicsi a veszélye annak, hogy ezek az elõbb említett x alakú állást vegyék fel. Különösen, ha a mágnesek az emelõnyüstszálak alsó tartományában, azaz az alsó szárról a rögzítõelemre történõ átmeneti tartományban egy olyan pólussal rendelkeznek, hogy egy forgófonalas szegélyrögzítõ berendezés emelõnyüstszálai egymást vonzzák, az x alakú emelõnyüstszál beállástól az elõbb ismertetett módon nem kell félni. Ez azt jelenti, hogy nagy vetüléksûrûség esetén az emelõnyüstszálak szárai mindig párhuzamosan egymással helyezkednek el, és így az a veszély, hogy a fél nyüstszál felemelkedjen, még szakadt állószál esetén is ki van küszöbölve, és a fél nyüstszál terhelése az emelõnyüstszálak párhuzamos helyzete következtében lényegesen kisebb. Megmutatkozott továbbá, hogy különösen következményként bekövetkezõ károk esetén a berendezésbõl kiesõ fél nyüstszálak lényegesen lecsökkenthetõk. További elõnyös jellemzõk az aligénypontokból ismerhetõk meg. Így különösen figyelemre méltó, hogy emelõnyüstszál a felsõ szárból a rögzítõelembe való átmenet tartományában egy ütközõvel rendelkezik, míg a legalább egy mágnes az ütközõben van elrendezve. Ez az ütközõ szolgál korlátozásként a nyüstszáltartó sín, illetve a nyüst számára, hogy stabil emelõnyüstszál rögzítést lehessen elérni a nyüstön, illetve a nyüstszálat tartó sínen. A másik emelõnyüstszál a felsõ szárból a rögzítõelemre történõ átmenet tartományában egy könyökkel rendelkezik, míg a legalább egy mágnes ebben a könyökben van elrendezve. Ebbõl világosan kitûnik, hogy a mindenkori emelõnyüstszál felsõ tartományában elrendezett mágnesek csak kis távolságra vannak egymástól, és így ezek arról gondoskodnak, hogy az emelõnyüstszálak a mágnesek vonzása következtében mindig egymáson fekszenek. Továbbá a találmány egy további jellemzõje szerint mindegyik emelõnyüstszál alsó szárán egy hasítékkal, illetve réssel rendelkezik a fél nyüstszál szárának felvételére, míg az emelõnyüstszál a rés két oldalán lévõ tartományban a szárból a rögzítõelembe való átmenet tartományában egymás fölött két mágnessel rendelkezik, és a mágnesek polarizálása olyan, hogy a mágnesek a két emelõnyüstszálon egymást vonzzák. Ez azt jelenti, hogy egymást vonzza az emelõnyüstszálak nemcsak felsõ tartománya, hanem az alsó tartomány is, aminek következtében minden esetben biztosított az emelõnyüstszálak párhuzamos kialakítása. A fent ismertetett mágnes elrendezés, különösen azok pólusait tekintve, továbbá elérhetõ, hogy két egymással szomszédos forgófonalas szegélyrögzítõ berendezés esetén, amelyeknek két emelõnyüstszála 2

3 1 HU T2 2 van, egymáshoz ütköznek. Ez azt jelenti, hogy a mágneses erõ nagyságának megfelelõen a két szomszédos emelõnyüstszál között mindig egy távolság van, amely megakadályozza, hogy egy forgófonalas szegélyrögzítõ berendezés emelõnyüstszála a szomszédos forgófonalas szegélyrögzítõ berendezés emelõnyüstszálával súrlódjon. A súrlódás és az ezzel járó kopás ily módon messzemenõen ki van küszöbölve. A találmány egy további jellemzõje szerint a két alsó mágnespár polarizálása különbözõ, és így a fél nyüstszál lábával kapcsolatban ugyanúgy, mint az egész emelõnyüstszál mágnesezhetõ anyagból áll, és ezáltal zárt mágneskör adódik. Az alsó mágnesek amellett kisebbek lehetnek, mint a fölöttük elrendezett mágnesek, mert ezeknek a feladata a fél nyüstszál járulékos biztosítása az ellen, hogy a fél nyüstszál átüssön az emelõnyüstszálra. Ez azt jelenti, hogy a két alsó tartományban, azaz az emelõnyüstszál alsó szárán elrendezett mágnesek szolgálnak a fél nyüstszál lefékezésére oly módon, hogy azok a fél nyüstszál lábát megragadják, és ezáltal a fél nyüstszál mozgásában fékezésre kerül, illetve a fél nyüstszál lába megfogásra kerül, hogy ily módon a fél nyüstszálra szabályozóan hasson, mégpedig az egyik emelõnyüstszálról a másik emelõnyüstszálra való átmenetnél. Továbbiakban az alsó száron elrendezett mágnesek egy, a fél nyüstszál lába számára szolgáló ággyal vannak ellátva, amely formájában a fél nyüstszál lába alsó végének felel meg. Ez az ágy végül a fél nyüstszál felfogására és lefékezésére szolgál, amikor a mágneses erõ valamilyen okból nem elegendõ, hogy a fél nyüstszálat az egyik emelõnyüstszálról a másik emelõnyüstszálra történõ átmenetnél lefékezze. A találmányt részletesen kiviteli példák kapcsán rajzok alapján ismertetjük, ahol az 1. ábra egy forgófonalas szegélyrögzítõ berendezés két emelõnyüstszála oldalnézetben, a 2. ábra az 1. ábra szerinti II II vonal mentén vett nézet, a 3. ábra a fél nyüstszál nézete, a 4a. ábra az emelõnyüstszál egy kimetszett része az alsó mágnesekkel, a 4b. ábra a 4a. ábra szerinti IVb vonal mentén vett metszet, az 5a. ábra a 4a. ábra szerinti emelõnyüstszál egy másik kivitelének rajza, az 5b. ábra az 5a. ábra Vb vonal mentén vett metszete. Az 1 forgófonalas szegélyrögzítõ berendezés rendelkezik mindkét 10 és 20 emelõnyüstszállal, valamint 30 fél nyüstszállal. Mindegyik 10, 20 emelõnyüstszál egy 11, 21 felsõ szárral, és 12, 22 alsó szárral rendelkezik, miközben mindegyik száron egy 13, 23, illetve 14, 24 rögzítõelem van elrendezve, amelyek segítségével az emelõnyüstszálak a nyüstszáltartó sínén vannak rögzítve. A 10, 20 emelõnyüstszálak veszik fel a 30 fél nyüstszálat. A forgófonalas szegélynek egy forgófonalas szegélyrögzítõ berendezéssel történõ elõállításának elve emelõ- és fél nyüstszál alkalmazásával alapvetõen ismert. Ebben az összefüggésben utalunk a DE C1 vagy a DE U1 leírásokra, amelyek a forgófonalas szegélyrögzítõ berendezés elõállításának mindkét módját leírják. A 30 fél nyüstszál rendelkezik mindkét 30 vagy 32 szárral, a végeiken 31a, 32a lábakkal. A 10, 20 emelõnyüstszálak a 21a, 22a rés tartományában egy 12b, illetve 22b ülékkel rendelkezik, amelyre a fél nyüstszál U alakú végével (34 nyíl) a 35 fül tartományában felül. A 35 fül az álló szár részére szolgál. A 31, illetve 32 szárak hossza korrelál a 12b, illetve 22b üléktõl a két 15, 16, illetve 25, 26 mágnesig terjedõ távolsággal, amikor a 30 fél nyüstszálnak a 31a, illetve 32a lábát kell megragadni. A 15, 16, illetve 25, 26 mágnesek elrendezése a 2. ábrából látható. Itt felismerhetõ, hogy a felsõ két 15, 25 mágnes nagyobb, mint az alsó két 16, 26 mágnes. Ami még lényegesebb, hogy mindkét mágnespár ellentétesen van polarizálva. Ez elõidézi a fél nyüstszál 31a, 32a lábával a kapcsolatot, ami zárt mágneskört eredményez, amely különösen a fél nyüstszál lefékezése szempontjából fontos a mindenkor továbbító emelõnyüstszálba történõ bemerülésre, ami különösen elõnyösnek mutatkozott, amikor ezáltal a fél nyüstszál lefékezésre került. Arra az esetre, ha a mágneses erõ a fél nyüstszál lefékezésére nem teljesen elegendõ, a 16, 26 mágnesek alatt mindig egy 17, 27 ágy van, amely háromszög alakúan van kialakítva, megfelelõen a 30 fél nyüst 31a, 32a lábainak alsó végéhez. Ennek a 17, 27 ágynak funkciója kizárólag abban van, hogy a fél nyüstszálat felfogja úgy, hogy az felsõ végével a 34 nyíl tartományában a 12b, illetve 22b ülékre felütközzön. Lényeges, hogy az egyik emelõnyüstszál 15, 16 mágneseinek beállítása és ezzel korreszpondálva a másik 20 emelõnyüstszál 25, 26 mágneseinek beállításával mindkét 10, 20 emelõnyüstszál meghúzásra kerül. Ebben az összefüggésben tekintve a 10, 20 emelõnyüstszál felsõ vége szintén el van látva 18, 28 mágnesekkel, és így a 18 mágnes a 19 ütközõ tartományában, és a 28 mágnes a 29 könyök tartományában van elrendezve. Itt is a 18, 28 mágnesek pólusa úgy van megválasztva, hogy azok egymást vonzzák. A mágnesek beállításának eredménye, hogy rögzítsék, hogy az emelõnyüstszálak a felsõ és alsó végükön történõ vonzás következtében mindenképpen párhuzamosan állnak egymással, és nem úgy, mint a technika szintje esetén, ahol x alakú állást vesznek fel, amely akkor következik be, ha a mágnesek az alsó tartományban ütköznek. Részleteiben a mágnesek pólusai a 4a., 4b. és az 5a., 5b. ábrákból láthatók. Különösen látható, hogy két, egymással szomszédos forgófonalas szegélyrögzítõ berendezés esetén, amelyek mindegyik két emelõnyüstszállal és egy fél nyüstszállal rendelkezik, az emelõnyüstszálak az egyik forgófonalas szegélyrögzítõ berendezésnél a szomszédos forgófonalas szegélyrögzítõ berendezéstõl a mágnesek pólusai miatt eltaszításra kerül. Ami azt jelenti, hogy biztosítva van, hogy a két, szomszédos forgófonalas szegélyrögzítõ berendezés esetén, azok emelõnyüstszálai semmi esetre sem súrlódhatnak egymáson, ami a kopást nagymértékben csökkenti. 3

4 1 HU T2 2 SZABADALMI IGÉNYPONTOK Berendezés (1) forgófonalas szegély képzésére, amelynek két emelõnyüstszála (10, 20) és egy fél nyüstszála (30) van, míg az emelõnyüstszállal (10, 20) a felsõ és alsó végükön egy-egy rögzítõelemmel (13, 23, 14, 24) rendelkeznek, míg az emelõnyüstszálak (10, 20) az alsó végtartományában a fél nyüstszál (30) lába (31a, 32a) számára legalább egy mágnessel rendelkeznek, azzal jellemezve, hogy mindegyik emelõnyüstszál (10, 20) felsõ vége tartományában legalább egy mágnessel (18, 28) rendelkezik, míg a berendezés két emelõnyüstszála (10, 20) mágneseinek (18, 28) pólusai vonzzák egymást. 2. Az 1. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy az emelõnyüstszálak (10, 20) egy felsõ és egy alsó szárral (11, 21, 12, 22) rendelkeznek, míg a felsõ szárnak a rögzítõelemhez vezetõ átmeneti tartományában legalább egy mágnes (18, 28) van elrendezve. 3. A 2. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy az egyik emelõnyüstszál (10) a felsõ szárból (11) a rögzítõelembe (13) való átmenet tartományában egy ütközõvel (19) rendelkezik, míg az ütközõben (19) legalább egy mágnes (18) van elrendezve. 4. A 2. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a másik emelõnyüstszál (20) a felsõ szárból (21) a rögzítõelembe (23) való átmenet tartományában egy könyökkel (29) rendelkezik, míg legalább egy mágnes (28) van a könyökben (29) elrendezve. 5. A 2. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy mindegyik emelõnyüstszál (10, 20) alsó szárban (12, 22) egy-egy réssel (12a, 22a) rendelkezik a fél nyüstszál (30) egyik szárának (31, 32) felvételére, míg az emelõnyüstszálak a rés mindkét oldalán az alsó szárból (12, 22) a rögzítõelemhez (14, 24) való átmenet tartományában egymás felett két mágnessel (15, 16, 25, 26) rendelkeznek, ahol a mágnesek pólusai egy berendezés mindegyik emelõnyüstszálán úgy vannak beállítva, hogy mindkét emelõnyüstszál (10, 20) mágnesei (15, 16, 25, 26) egymást vonzzák. 6. Az 5. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a két alsó mágnespár (15, 16, 25, 26) pólusainak beállítása különbözõ, úgyhogy a fél nyüstszál (30) lábával (31a, 32a) kapcsolatban egy zárt mágneskör adódik. 7. Az 5. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy az alsó szárban (12, 22) elrendezett mágnesek (15, 16, 25, 26) alatt a fél nyüstszál (30) lába számára egy ágy (17, 27) van, amely formáját tekintve a fél nyüstszál (30) lába (31a, 32a) alsó végének felel meg. 8. Az 5. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy az alsó mágnesek (16, 26) kisebbek, mint a felettük elrendezett mágnesek. 4

5 HU T2 Int. Cl.: D03C 7/02 5

6 HU T2 Int. Cl.: D03C 7/02 6

7 HU T2 Int. Cl.: D03C 7/02 7

8 Kiadja a Magyar Szabadalmi Hivatal, Budapest A kiadásért felel: Törõcsik Zsuzsanna fõosztályvezetõ-helyettes Windor Bt., Budapest