(11) Lajstromszám: E (13) T2 EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA

Átírás

1 !HU T2! (19) HU (11) Lajstromszám: E (13) T2 MAGYAR KÖZTÁRSASÁG Magyar Szabadalmi Hivatal EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA (21) Magyar ügyszám: E (22) A bejelentés napja: (96) Az európai bejelentés bejelentési száma: EP (97) Az európai bejelentés közzétételi adatai: EP A (97) Az európai szabadalom megadásának meghirdetési adatai: EP B (1) Int. Cl.: B66B 11/02 (06.01) F24F 11/00 (06.01) F24F 7/06 (06.01) (87) A nemzetközi közzétételi adatok: WO PCT/EP 06/0677 () Elsõbbségi adatok: LU (72) Feltalálók: HEIN, Carlo, L-6686 Mertert (LU); HEIN, Mike, L-66 Born (LU) (73) Jogosult: Royal AFC S. A., 66 Luxembourg (LU) (74) Képviselõ: Sipos József, DANUBIA Szabadalmi és Jogi Iroda Kft., Budapest (4) Eljárás és rendszer hõenergiával való gazdálkodásra emelõberendezésekhez kiépített aknával rendelkezõ épületben (7) Kivonat HU T2 A találmány tárgya eljárás hõenergiával való gazdálkodásra olyan épületben (), amely egy emelõberendezést (13) tartalmaz egy aknában (14) mozgatható fülkével (16) és egy, az akna (14) és a külsõ légkör között húzódó szellõzõjárattal (22). A találmány szerinti eljárás a következõ lépéseket tartalmazza: az emelõberendezés (13) legalább egy állapotjelzõjének felügyelete, ami egy személy emelõberendezésben (13) való jelenlétének a felügyeletét és/vagy a fülke (16) aknában (14) való mozgásának a felügyeletét foglalja magában; az aknaszellõztetés szükségességének értékelése egy vezérlõegységben (32) ezen állapotjelzõk alapján, ahol a vezérlõegység (32) eldönti az akna (14) szellõztetésének szükségességét, ha egy személy jelenlétének és/vagy a fülke (16) mozgásának érzékelése történik; egy, a szellõzõjárathoz (22) hozzárendelt elzáróelem () átállítása egy nyitott helyzetbõl, amelyben a szellõzõjárat (22) alapvetõen nyitva van, egy zárt helyzetbe, amelyben a szellõzõjárat (22) legalább részben le A leírás terjedelme 8 oldal (ezen belül 1 lap ábra) 1. ábra Az európai szabadalom ellen, megadásának az Európai Szabadalmi Közlönyben való meghirdetésétõl számított kilenc hónapon belül, felszólalást lehet benyújtani az Európai Szabadalmi Hivatalnál. (Európai Szabadalmi Egyezmény 99. cikk (1)) A fordítást a szabadalmas az 199. évi XXXIII. törvény 84/H. -a szerint nyújtotta be. A fordítás tartalmi helyességét a Magyar Szabadalmi Hivatal nem vizsgálta.

2 van zárva, de csak akkor, ha az értékelés azt jelzi, hogy az akna (14) szellõztetése nem szükséges, miközben az elzáróelem () elõ van feszítve nyitott helyzete felé. A találmány tárgyát képezi egy energiagazdálkodási rendszer is a találmány szerinti eljárás megvalósítására. A találmány szerinti eljárás és rendszer lehetõvé teszi felvonó telepítését alacsony energiafelhasználású vagy passzív épületekbe. 0 A jelen találmány tárgya eljárás és rendszer, különösen energiatakarékos eljárás és rendszer hõenergiával való gazdálkodásra olyan épületben, ahol emelõberendezések, úgymint személyfelvonók, teherfelvonók vagy ételliftek egy vagy több aknája található, különösképpen alacsony energiafelhasználású épületben. Egy ilyen épületben általában egy olyan akna van kiépítve, amely függõleges irányban húzódik az épület különbözõ szintjei között. Biztonsági okokból szükséges az akna szellõztetése, például abban az esetben, ha valaki bennreked egy felvonófülkében vagy az aknában. Az akna szellõztetése azért is elõnyös, hogy elkerülhetõ legyen az akna felsõ részének túlzott felmelegedése, ahol adott esetben hõmérsékletre érzékeny mûszaki berendezések találhatók. Egyébként az aknának meg kell felelnie minden érvényes hatósági elõírásnak. Az akna szellõztetését egyébként igen sok ország érvényes hatósági elõírásai kötelezõvé teszik. Ennek értelmében, például, az EN 81 1 és az EN 81 2 szabványnak megfelelõen, amit az EK/9/16 irányelv az EU minden tagországában a nemzeti jog részévé tett, a felvonóaknákat kötelezõ megfelelõ szellõzéssel ellátni. Megfelelõ rendelkezések vagy szabványok hiányában ajánlott, hogy az akna felsõ részében szellõzõnyílásokat alakítsanak ki, az akna vízszintes keresztmetszetének legalább 1%¹át kitevõ felületen. Azonkívül, az EN 81 1/EN81 2 szabvány megtiltja, hogy az aknát más helyiségek szellõztetésére használják, mint a felvonóhoz tartozó helyiségekéhez. Számos országban a felvonóaknák vonatkozásában a hatóságok egyéb szellõzõ felületek kialakítását is elõírják, pontosan meghatározott egyéb veszélyek elhárítása céljából. A Luxemburgi Nagyhercegségben például kötelezõ legalább az akna vízszintes keresztmetszete 2,0%-ának megfelelõ szellõztetési felületet kialakítani, ami tûz esetén az akna füstmentesítését is lehetõvé teszi. Több olyan szabadalom is létezik, amely bizonyos különleges helyzetekben (ha tûz vagy füst keletkezik az épületben) a kényszerszellõztetést ventilátorral oldja meg (US,718,627, DE , EP , DE ). Ezek a rendszerek, az EN 81 1/EN 81 2 szabvány.2.3 pontjával ( Az akna szellõztetése ) ellentétesen, a felvonóaknát füstelvezetés céljára használják az épület egyéb helyiségei számára. Ezekben a rendszerekben a szellõzõjáratot zárt helyzetben tartják, ami szintén ellentétes több ország hatósági elõírásaival. A szellõzõjáratot csak akkor nyitják ki, ha vészhelyzet, például tûzjelzése történik. A hatósági elõírásokon felül, gazdasági és környezeti kérdéseket is meg kell fontolni. Ténylegesen az akna mindenféle szellõztetése jelentõs hõveszteséghez vezet. Tulajdonképpen, mivel az akna és az épület különbözõ szintjei közötti aknaajtók nem képesek légmentesen lezárni az aknát az egész épületben, így az aknán keresztüli hõveszteség elkerülhetetlen, még az akna egyszerû, természetes szellõzése esetében is. Az ilyen fajta hõveszteséget el kell kerülni, fõleg az alacsony energiafelhasználású épületek esetében. Ténylegesen, az ilyen fajta hõveszteség általában annyira jelentõs, hogy az alacsony energiafelhasználású vagy passzív épületek esetében lehetetlenné teszi felvonó beszerelését. Az ilyen jellegû hõveszteség elkerülésére például egy megoldás, ha az aknát az épület hõburkán kívül helyezik el. Ugyanakkor az aknának ilyen elhelyezése gyakran nemkívánatos, vagy nem lehetséges. Másik megoldás lehetne például tömített zsilipkamra kialakítása az akna és az aknabejáratok körül. Egy ilyen zsilipkamra építése mindazonáltal jelentõs költségekkel jár. A találmány célja A jelen találmány célja olyan eljárás és rendszer létrehozása hõenergiával való gazdálkodásra emelõberendezésekhez kiépített aknával rendelkezõ épületekben, ahol alacsony a hõveszteség, mégpedig az elõzõekben hivatkozott megoldások hátrányai nélkül. A találmány általános leírása A találmány értelmében a kitûzött célt egy különösen energiatakarékos hõenergia-gazdálkodási eljárással érjük el, ahogy azt az 1. igénypont tartalmazza. Egy emelõberendezéssel rendelkezõ épület egy aknában mozgatható felvonófülkét (járószéket) és egy, az akna és a külsõ légkör közötti szellõzõjáratot foglal magában. A találmány szerinti energiagazdálkodási eljárás a következõ lépéseket tartalmazza: az emelõberendezés legalább egy állapotjelzõjének felügyelete, ahol a legalább egy állapotjelzõ felügyelete egy személy emelõberendezésben való jelenlétének a felügyeletét és/vagy a fülke aknában való mozgásának a felügyeletét foglalja magában; az aknaszellõztetés szükségességének értékelése egy vezérlõegységben ezen állapotjelzõk alapján, ahol a vezérlõegység eldönti az akna szellõztetésének szükségességét, ha egy személy jelenlétének és/vagy a fülke mozgásának érzékelése történik; és egy, a szellõzõjárathoz hozzárendelt elzáróelem átállítása egy nyitott helyzetbõl, amelyben a szellõzõjárat alapvetõen nyitva van, egy zárt helyzetbe, amelyben a szellõzõjárat legalább részben le van zárva, de csak akkor, ha az értékelés azt jelzi, hogy az akna szellõztetése nem szükséges, miközben az elzáróelem elõ van feszítve nyitott helyzete felé. 2

3 Ez az eljárás lehetõvé teszi a szellõzõjárat lezárását, és így az aknán és a szellõzõjáraton keresztüli hõveszteségek elkerülését. Így ez az eljárás, bizonyos körülmények között, eleget tesz a hõveszteség elkerülésére irányuló energiatakarékossági követelménynek, ezenkívül minden esetben megfelel a jogi, mûszaki és biztonsági elõírásoknak. Mielõtt az elzáróelem zárt helyzetbe váltana át, az eljárás ellenõrzi, hogy az emelõberendezés helyzete ténylegesen megengedi¹e a szellõzõjárat lezárását. Az emelõberendezés üzemeltetése során az aknát szellõztetni kell, és az elzáróelem ezért nyitott helyzetében marad. Nyilvánvaló, hogy a jogi és mûszaki követelmények megelõzik a hõenergia-gazdálkodás követelményeit, és hogy az elzáróelem csak akkor van zárt helyzetbe átállítva, ha a jogi és mûszaki követelmények ezt megengedik. Ezenkívül, az akna szellõzõjáratán keresztül bekövetkezõ hõveszteség elkerülésével a találmány szerinti eljárás lehetõvé teszi, hogy felvonót szereljenek be egy alacsony energiafelhasználású vagy passzív épületbe. Az elzáróelem csak akkor van átállítva zárt helyzetbe, ha a mûködtetõ rendszertõl erre pozitív utasítást kap, és mihelyt ez a pozitív utasítás nincs érvényben, az elzáróelem ismét nyitott helyzetébe áll vissza. Áramkimaradás, vagy az eljárást végrehajtó rendszer meghibásodása esetén a szellõzõjárat így kötelezõen nyitva van. A legalább egy állapotjelzõ felügyelete magában foglalhatja annak a felügyeletét, hogy tartózkodik¹e személy a fülkében, a fülke tetején vagy az aknában. Személy jelenlétének érzékelésekor a vezérlõegység ebbõl arra következtet, hogy az aknát szellõztetni kell. Személy jelenléte a fülkében az emelõberendezés üzemeltetését jelenti, amely esetre vonatkozóan a törvények elõírják az akna szellõztetésének szükségességét. A vezérlõegység biztosítja, hogy az elzáróelem nyitott helyzetében maradjon. Személy jelenlétét a fülkében, a fülke tetején, vagy az aknában egy független rendszer is érzékelheti, vagy jelezheti magának az emelõberendezésnek az irányítószerkezete. A legalább egy helyzetjelzõ felügyelete magában foglalhatja annak a felügyeletét, hogy elmozdul¹e a fülke az aknában. A fülke elmozdulásának érzékelésekor a vezérlõegység arra következtet, hogy az aknát szellõztetni kell. A fülke elmozdulása az emelõberendezés üzemelését jelenti, amely esetre vonatkozóan a törvények elõírják az akna szellõztetésének szükségességét. Ezt az információt független rendszer is szállíthatja, vagy pedig magának az emelõberendezésnek az irányítószerkezete. A vezérlõegység biztosítja, hogy az elzáróelem nyitott helyzetében maradjon. A vezérlõegység következtethet arra, hogy az akna szellõztetése nem szükséges, ha személy jelenléte nem lett érzékelve sem a fülkében, sem a fülke tetején, sem a felvonóaknában; emellett a fülkének semmilyen elmozdulását sem lehetett érzékelni. Ebben az esetben arra lehet következtetni, hogy az emelõberendezést nem üzemeltetik. Ebben az esetben sem jogi, sem mûszaki elõírások nem követelik meg az akna szellõztetését. Az elzáróelem most már szabadon visszaállhat 0 zárt helyzetébe, hogy legalább részben lezárja a szellõzõjáratot. Ennek az lehet az eredménye, hogy a hõ megõrzõdik az épületben, és egyebek között lehetõvé teszi felvonó beszerelését egy alacsony energiafelhasználású vagy passzív épületbe, ami eddig lehetetlen volt. Az energiatakarékossági eljárás, egy elõnyös megvalósítási mód értelmében, egyebek között még az alábbi lépéseket tartalmazhatja: legalább egy ellenõrzõ paraméter felügyelete; annak értékelése a legalább egy ellenõrzõ paraméter alapján, hogy az említett szellõzõjárat lezárása célszerû¹e; az elzáróelem átállítása zárt helyzetébe, amikor a vezérlõegység megállapítja, hogy nem szükséges az akna szellõztetése; és amikor az értékelés azt jelzi, hogy a szellõzõjárat lezárása célszerû. Amikor semmilyen jogi vagy mûszaki elõírás nem tiltja a szellõzõjárat lezárását, az eljárás lehetõvé teszi annak értékelését, hogy célszerû¹e lezárni a szellõzõjáratot. A jelen eljárás az elzáróelemet csak akkor engedi zárt helyzetbe átváltani, ha egy ilyen lezárás engedélyezett és kívánatos. Ha a szellõzõjárat lezárása engedélyezett, az épület hõenergia-szabályozása lehetõvé válik az elzáróelem nyitott és zárt helyzet közötti átállításával. A szellõzõjárat lezárásával az épület szellõzõjáraton keresztüli hõveszteségei csökkenthetõk, ami energiamegtakarításhoz vezethet. A legalább egy ellenõrzõ paraméter felügyelete elõnyösen magában foglalja legalább egy paraméter felügyeletét az alábbiak közül: az épületen belüli hõmérséklet; az aknán belüli hõmérséklet; személy jelenléte egy aknaajtó környezetében az épület valamely szintjén; az épületen kívüli hõmérséklet; a szél sebessége az épületen kívül; és a napsugárzás erõssége az épületen kívül. Meg kívánjuk jegyezni, ez hogy ez a felsorolás nem teljes. Még akkor is, ha a lezárást a jogi és mûszaki elõírások megengedik, ezen jellemzõk értékelése olyan döntéshez vezethet, hogy a szellõzõjárat nyitva maradjon. Ilyen eset fordulhat elõ nyáron, amikor az épületen belüli hõmérséklet jóval magasabb a kívánatosnál, és az épületen kívüli hõmérséklet alacsonyabb, mint az épületen belüli. Elõnyös módon, az eljárás részét képezi ezenkívül az állapotjelzõ adatok, az elzáróelem helyzetét jelzõ adatok, és adott esetben az ellenõrzõ paraméterek adatainak a mentése is egy tárolóegységben, lehetõvé téve ily módon az eljárást üzemeltetõ rendszer helyes mûködésének ellenõrzését. A mentett adatok, például egy baleset után, annak a bizonyítására is szolgálhatnak, hogy az emelõberendezés megfelelt a jogi elõírásoknak. A jelen találmány vonatkozik egy, a 9. igénypont szerinti rendszerre is, amelynek a feladata a fent említett eljárás mûködtetése. Egy ilyen hõenergia-gazdálkodási rendszer, különösen egy energiatakarékos rendszer, egy olyan épületben, amely magában foglal 3

4 egy emelõberendezést egy aknában mozgatható fülkével, valamint egy szellõzõjáratot az akna és a külsõ légkör között, többek között az alábbiakat tartalmazza: egy, a szellõzõjárathoz hozzárendelt elzáróelemet, ahol ez az elzáróelem elmozdítható egy nyitott helyzet, amelyben a szellõzõjárat alapvetõen nyitva van, és egy zárt helyzet között, amelyben a szellõzõjárat legalább részben le van zárva; egy elõfeszítõ eszközt az elzáróelem nyitott helyzetben való megtartására passzív helyzetben; és egy, az elzáróelem helyzetét szabályozó vezérlõegységet, amely vezérlõegység eszközökkel rendelkezik az emelõberendezés legalább egy állapotjelzõjének felügyeletére és az aknaszellõztetés szükségességének értékelésére, ahol a vezérlõegység csak akkor engedi az elzáróelem átváltását zárt helyzetbe, amikor a szellõztetés szükségességének értékelése azt jelzi, hogy az akna szellõztetése szükségtelen, és ahol az emelõberendezés legalább egy állapotjelzõjének felügyeletére szolgáló eszközök legalább egy eszközt tartalmaznak egy személy jelenlétének érzékelésére az emelõberendezésben és/vagy legalább egy eszközt a fülke aknában való elmozdulásának az érzékelésére, ahol a vezérlõegység az aknaszellõztetés szükségessége mellett dönt, ha egy személy jelenléte és/vagy a fülke elmozdulása kerül érzékelésre. A találmány ismertetése az ábrák alapján A találmány egyéb sajátosságai és jellemzõi megismerhetõk az alábbiakban egy példaként bemutatott elõnyös kiviteli alak részletes leírása alapján, az 1. ábrára hivatkozva, amely egy találmány szerinti hõenergia-gazdálkodási rendszert tartalmazó, felvonóval ellátott épület vázlatos metszetét mutatja. Az 1. ábrán egy épület látható, több 12, 12, 12, 12 szinttel. A 13 emelõberendezés, jelen esetben egy felvonóberendezés, függõlegesen van elrendezve a épületben, olyan módon, hogy összekösse egymással a épület különbözõ 12, 12, 12, 12 szintjeit. Egy ilyen berendezés tartalmaz egy 14 aknát, amelyben egy (nem ábrázolt) motorral összeköttetésben álló 16 fülke van felszerelve, ahol a motor felfelé és lefelé mozgatja a 16 fülkét a 14 aknában. A 16 fülke egy 18 fülkeajtót tartalmaz, amely egy megfelelõ,,, aknaajtóval együtt nyílik a 12, 12, 12, 12 szinteken, ahol megáll a 16 fülke, és lehetõvé teszi, hogy átjárás jöjjön létre a 16 fülke és a 12, 12, 12, 12 szintek között. Egy 22 szellõzõjárat köti össze a 14 aknát a külsõ légkörrel a épület 24 tetején keresztül. Az érvényes európai hatósági elõírásoknak megfelelõen, a 22 szellõzõjárat keresztmetszete a 14 akna keresztmetszetének legalább 1%¹a. Általában a 18 fülkeajtók és a,,, aknaajtók nem zárnak légmentesen, így lehetõvé tesznek egy légcserét a 14 akna és a különbözõ 12, 12, 12, 12 szintek között. A 22 szellõzõjárat a maga részérõl a 14 akna és a külsõ légkör között tesz lehetõvé légcserét a épület 24 tetején keresztül. A különbözõ 0 12, 12, 12, 12 szintek és a külsõ légkör közötti légcserével együtt hõenergia-csere is történik, ami különösen a hideg évszakban, az akna jelentõs lehûlését idézi elõ, és így hõveszteséget okoz a épületben. A jelen találmánynak megfelelõen a 22 szellõzõjárathoz egy elzáróelem, mint például egy csappantyú vagy egy elzáró tolattyú, van hozzárendelve, amely egy nyitott helyzet és egy zárt helyzet között képes átváltani. Nyitott helyzetben a elzáróelem nyitva tartja a 22 szellõzõjáratot, lehetõvé téve így a légcserét a 14 akna és a külsõ légkör között. Zárt helyzetben a elzáróelem legalább részben lezárja a 22 szellõzõjáratot, lehetõvé téve a hõ visszatartását a épület belsejében, elkerülve így a szükségtelen hõveszteséget. Biztonsági okokból a elzáróelem normál esetben nyitott helyzetben van tartva, és zárt helyzetbe csak akkor van átállítva, ha a körülmények ezt megengedik. Így áramkimaradás, vagy a rendszer meghibásodása esetén, a 14 akna szellõztetése kötelezõ jelleggel biztosítva van. Emellett fel van szerelve egy 32 vezérlõegység, amelynek a feladata az állapotjelzõk kiértékelése és annak eldöntése, hogy a elzáróelem átváltson¹e zárt helyzetbe. A 32 vezérlõegység azért készült, hogy vezérelje a elzáróelem átváltását a hatósági elõírásoknak megfelelõen, vagyis ügyeljen arra, hogy a 14 akna olyan módon legyen szellõztetve, ahogy azt a törvények és a mûszaki elõírások kikötik. Biztonsági okokból és a hatósági elõírásoknak való megfelelés céljából, a elzáróelemnek például nyitott helyzetben kell lennie a felvonó mûködésekor. A felvonót akkor tekintik mûködésben levõnek, ha a 16 fülke mozgásban van, vagy ha személy tartózkodik a 14 aknában. Az 14 aknában bekövetkezõ mozgásokat érzékelni lehet egy, a 16 fülke tetejére szerelt 34 mozgásérzékelõvel vagy egy 34 mozgásérzékelõvel az aknafejben, az elsõ 36 jelenlét-érzékelõvel a 16 fülkében, vagy egy második 38 jelenlét-érzékelõvel az 14 akna aljában. Ha a 34 vagy 34 mozgásérzékelõk a 16 fülke mozgását, vagy személy jelenlétét érzékelik a fülkében vagy annak tetején, vagy egy személy jelenlétét érzékeli az elsõ 36 vagy a második 38 jelenlét-érzékelõ, akkor a 32 vezérlõegység a 34, 34 36, 38 érzékelõk által szállított jelekbõl azt a következtetést vonja le, hogy a 14 akna szellõztetése szükséges, és ezért biztosítja, hogy a elzáróelem nyitott helyzetben legyen. Ezenkívül egy elsõ 42 elsõ hõmérséklet-érzékelõ van felszerelve a 14 akna 44 felsõ részében. Ez az elsõ 42 hõmérséklet-érzékelõ egy olyan zónában érzékeli a hõmérsékletet, ahol hõmérsékletre érzékeny mûszaki berendezések fordulhatnak elõ. Az elsõ 42 hõmérséklet-érzékelõ összeköttetésben áll a 32 vezérlõegységgel, és egy jelet továbbít felé az érzékelt hõmérsékletrõl. Az elsõ 42 hõmérséklet-érzékelõ által továbbított jel alapján a 32 vezérlõegység a elzáróelemet nyitott helyzetben tarthatja, ha a 14 akna 44 felsõ része túlzottan felmelegedett, és így meg lehet óvni az ebbe a zónába telepített mûszaki berendezéseket. Egy második 48 hõmérséklet-érzékelõt arra lehet használni, hogy különbséget tegyen a meleg és hideg idõszakok között. A meleg idõszakok alatt hõveszteség vagy nincs, vagy 4

5 kívánatos, és a elzáróelem az épület klimatizálási vagy szellõztetési szükségleteinek megfelelõen vezérelhetõ. A hideg idõszakokban, általában télen, a elzáróelemet ajánlatos zárt helyzetébe átállítani, hogy a tekintélyes hõveszteség elkerülhetõ legyen. Egy felvonó telepítését mindeddig jelentõs hõveszteség kísérte télen, ezért például alacsony energiafelhasználású vagy passzív házakban lehetetlen volt felvonók beszerelése. A jelen találmány tárgyát képezõ eljárásnak köszönhetõen, ez a hõveszteség elkerülhetõ, és így lehetségessé válik felvonó beszerelése az alacsony energiafelhasználású vagy passzív házakban is. Ha a 16 fülke álló helyzetben van, és a fülkében nincs senki, és a 14 aknában sem tartózkodik személy, akkor a 14 akna szellõztetése nem szükséges, minthogy a berendezés nem üzemel. Ebben az esetben a elzáróelemet zárt helyzetbe lehet átállítani. Zárt helyzetben levõ elzáróelem esetén a 22 szellõzõjárat legalább részben le van zárva, elõnyösen teljesen le van zárva, és ilyenkor a 14 akna és a külsõ légkör közötti légcsere le van csökkentve, vagy meg sem történik. Ez kisebb hõveszteséget eredményez, és így a épület belsejében energiatakarékossághoz vezet. A elzáróelem zárt helyzetbe való átállításának a szükségességét a 32 vezérlõegység állapíthatja meg, több érzékelõ adatai alapján. Ezek között az érzékelõk között, a teljesség igénye nélkül, az alábbiak találhatók: 46, 46, 46, 46 hõmérséklet-érzékelõk a épület belsejében, annak 12, 12, 12, 12 szintjein, egy 48 hõmérséklet-érzékelõ a épületen kívül, egy 0 napsugárzás-érzékelõ a épületen kívül, egy 2 szélsebesség-érzékelõ a épületen kívül és harmadik 4, 4, 4, 4 jelenlét-érzékelõk a épület belsejében, annak 12, 12, 12, 12 szintjein. Az energiagazdálkodási rendszer biztonságának további növelésére, a 32 vezérlõegység opcionálisan tartalmazhat két redundáns 32, 32 központi egységet. A 32 vezérlõegység, illetve a központi egységek fel lehetnek szerelve tartalék áramforrással, hogy biztosítva legyen a rendszer megfelelõ mûködése áramkimaradás esetén is. Kétirányú kommunikáció van elõirányozva a 32 vezérlõegység és a elzáróelem között, digitális vagy rádiós úton, lehetõvé téve így a elzáróelem vezérlését és visszacsatolásként információk szerzését a elzáróelem helyzetérõl. Ilyen módon a vezérlõegység képes arra, hogy jelzést adjon az 6 információs egységnek a elzáróelem helyzetérõl. Vizuális vagy akusztikus kijelzõk használhatók a 22 szellõzõjárat nyitott helyzetének és a rendszer mûködési helyzetének a kijelzésére. A 32 vezérlõegység lehet moduláris felépítésû, hogy rugalmas módon többféle típusú, a komplex környezet perifériáival összekötõ interfészt tartalmazhasson, vagy lehet rögzített típusú is, hogy csak egy bizonyos számú periferiális berendezéssel legyen összeköttetésben. 0 A 32 vezérlõegység el lehet látva mindenféle interfésszel azért, hogy beilleszthetõ legyen a különbözõ ingatlankezelési és ¹menedzselési rendszerekbe, mint például a BUS vagy az EIB. A 32 vezérlõegység ellátható egy EPROM központi egységgel, vagy bármilyen más elõre programozott adathordozóval, ugyanígy egy szabadon programozható élõ memóriával, az ügyfél szükségleteinek és kötelezettségeinek megfelelõen. A 32 vezérlõegység szabványosított vagy programozható interfészekkel rendelkezhet egy esetleges közvetlen kapcsolat létesítésére a felvonó irányításával, hogy az információt küldjön a felvonó helyzetérõl. A különbözõ elemek, mint az érzékelõk, az elzáróelem és a detektorok mindenféle elektromos kábellel, rádióhullámmal, üvegszálakkal, vezeték nélkül, LED, infravörös fény, indukciós mezõ kapcsolat útján vagy más módon is összeköthetõk a 32 vezérlõegységgel. Meg kell jegyeznünk, hogy egy emelõberendezéshez tartozhat általában többek között egy gépház is. Ebben az esetben az akna szellõztetését megvalósíthatjuk egy, a gépházzal összekötött szellõzõjáraton keresztül, ahol ez a gépház összeköttetésben áll az aknával. A jelen bejelentés esetében egy ilyen gépház az akna szerves részének tekintendõ. Így például egy személy jelenléte a gépházban egyenértékû egy személy jelenlétével az aknában, és az akna szellõztetése biztosítható annak szellõzõjáratán keresztül, akkor is, ha a gépház az akna és a külsõ légkör felé nyíló szellõzõjárat között helyezkedik el. Azon felül, hogy a jelen találmány szerinti hõenergia-gazdálkodási eljárás és rendszer új építésû és már meglévõ épületekben egyaránt hozzájárulnak az energiatakarékossághoz, különösen alkalmasak arra, hogy lehetõvé tegyék felvonó telepítését alacsony energiafelhasználású vagy passzív épületekbe. SZABADALMI IGÉNYPONTOK 1. Eljárás hõenergiával való gazdálkodásra olyan épületben (), amely egy emelõberendezést (13) tartalmaz egy aknában (14) mozgatható fülkével (16) és egy, az akna (14) és a külsõ légkör között húzódó szellõzõjárattal (22), amely eljárás a következõ lépéseket tartalmazza: az emelõberendezés (13) legalább egy állapotjelzõjének felügyelete, ahol a legalább egy állapotjelzõ felügyelete egy személy emelõberendezésben (13) való jelenlétének a felügyeletét és/vagy a fülke (16) aknában (14) való mozgásának a felügyeletét foglalja magában; az aknaszellõztetés szükségességének értékelése egy vezérlõegységben (32) ezen állapotjelzõk alapján, ahol a vezérlõegység (32) eldönti az akna (14) szellõztetésének szükségességét, ha egy személy jelenlétének és/vagy a fülke (16) mozgásának érzékelése történik; egy, a szellõzõjárathoz (22) hozzárendelt elzáróelem () átállítása egy nyitott helyzetbõl, amelyben a szellõzõjárat (22) alapvetõen nyitva van, egy

6 zárt helyzetbe, amelyben a szellõzõjárat (22) legalább részben le van zárva, de csak akkor, ha az értékelés azt jelzi, hogy az akna (14) szellõztetése nem szükséges, miközben az elzáróelem () elõ van feszítve nyitott helyzete felé. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás, amelynél egy személy emelõberendezésben (13) való jelenlétének felügyelete magában foglalja egy személy jelenlétének a felügyeletét a fülkében (16), a fülke tetején, vagy az aknában (14). 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás, amelynél a vezérlõegység (32) megállapítja, hogy nem szükséges az akna (14) szellõztetése, ha: a fülkében (16), a fülke tetején, vagy az aknában (14) nem érzékelhetõ személy jelenléte; és a fülke (16) mozgása sem érzékelhetõ. 4. Az 1 3. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, amely továbbá az alábbi lépéseket tartalmazza: legalább egy ellenõrzõ paraméter felügyelete; annak értékelése a legalább egy ellenõrzõ paraméter alapján, hogy a szellõzõjárat (22) lezárása célszerû¹e; az elzáróelem () átállítása zárt helyzetébe, amikor a vezérlõegység (32) megállapítja, hogy nem szükséges az akna (14) szellõztetése; és amikor az értékelés azt jelzi, hogy a szellõzõjárat (22) lezárása célszerû.. A 4. igénypont szerinti eljárás, amelynél a legalább egy ellenõrzõ paraméter felügyelete az alábbi csoportból kiválasztott legalább egy ellenõrzõ paraméter felügyeletét jelenti: az épületen () belüli hõmérséklet; az aknán (14) belüli hõmérséklet; személy jelenléte egy aknaajtó környezetében az épület () valamely szintjén (12, 12, 12, 12 ); az épületen () kívüli hõmérséklet; a szél sebessége az épületen () kívül; és a napsugárzás erõssége az épületen () kívül. 6. Az 1. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, amely tartalmazza továbbá az állapotjelzõk, az ellenõrzõ paraméterek és az elzáróelem () helyzetét jelzõ adatok mentését egy tárolóegységben. 7. Az 1 6. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, amely tartalmazza továbbá az információszolgáltatást az elzáróelem () helyzetérõl és/vagy a vezérlõegység (32) mûködési állapotáról. 8. Rendszer hõenergiával való gazdálkodásra olyan épületben (), amely egy emelõberendezést (13) tartalmaz egy aknában (14) mozgatható fülkével (16) és egy, az akna (14) és a külsõ légkör között húzódó szellõzõjárattal (22), amely rendszer ezenkívül a következõket tartalmazza: egy, a szellõzõjárathoz (22) hozzárendelt elzáróelemet (), ahol ez az elzáróelem () átállítható egy nyitott helyzet, amelyben a szellõzõjárat (22) alapvetõen nyitva van, és egy zárt helyzet között, amelyben a szellõzõjárat (22) legalább részben le van zárva; egy elõfeszítõ eszközt az elzáróelem () nyitott helyzetben való megtartására passzív helyzetben; és 0 egy, az elzáróelem () helyzetét szabályozó vezérlõegységet (32), amely vezérlõegység (32) eszközökkel rendelkezik az emelõberendezés (13) legalább egy állapotjelzõjének felügyeletére és az aknaszellõztetés szükségességének értékelésére, ahol a vezérlõegység (32) csak akkor engedi az elzáróelem () átváltását zárt helyzetbe, amikor az aknaszellõztetés szükségességének értékelése azt jelzi, hogy az akna (14) szellõztetése szükségtelen, és ahol az emelõberendezés (13) legalább egy állapotjelzõjének felügyeletére szolgáló eszközök legalább egy eszközt tartalmaznak egy személy jelenlétének érzékelésére az emelõberendezésben (13) és/vagy legalább egy eszközt a fülke (16) aknában (14) való elmozdulásának az érzékelésére, ahol a vezérlõegység (32) az akna (14) szellõztetésének szükségessége mellett dönt, ha egy személy jelenléte és/vagy a fülke elmozdulása kerül érzékelésre. 9. A 8. igénypont szerinti rendszer, amelyben a személy jelenlétét az emelõberendezésben (13) érzékelõ eszköz legalább egy jelenlét-érzékelõt (34, 34, 36, 38) tartalmaz a fülkében (16), a fülke tetején vagy az aknában (14).. A 8. vagy 9. igénypont szerinti rendszer, amelyben a fülke (16) aknában (14) való elmozdulását érzékelõ legalább egy eszköz legalább egy mozgásérzékelõt (34, 34 ) tartalmaz. 11. A 8. igénypontok bármelyike szerinti rendszer, amely tartalmaz továbbá legalább egy érzékelõt az ellenõrzõ paraméterekhez, ugyanakkor a vezérlõegység (32) eszközökkel rendelkezik annak értékelésére, hogy célszerû¹e a szellõzõjárat (22) lezárása a legalább egy ellenõrzõ paraméter alapján. 12. A 11. igénypont szerinti rendszer, ahol az ellenõrzõ paraméterek legalább egy érzékelõje az alábbi csoportba tartozók közül van kiválasztva: hõmérséklet-érzékelõ (46, 46, 46, 46 ) az épület () belsejében; hõmérséklet-érzékelõ az aknán (14) belül; jelenlét-érzékelõ (4, 4, 4, 4 ) személy jelenlétének érzékelésére egy aknaajtó környezetében az épület () valamely szintjén (12, 12, 12, 12 ); hõmérséklet-érzékelõ (48) az épületen () kívül, szélsebesség-érzékelõ (2) az épületen () kívül; és napsugárzás-erõsség érzékelõ (0) az épületen () kívül. 13. A igénypontok bármelyike szerinti rendszer, amelyben a vezérlõegység (32) legalább két redundáns központi egységet tartalmaz. 14. A igénypontok bármelyike szerinti rendszer, amely tartalmaz továbbá egy tárolóegységet, ahol a tárolóegység az állapotjelzõket, az elzáróelem () helyzetére vonatkozó adatokat, és adott esetben az ellenõrzõ paramétereket tárolja.. A igénypontok bármelyike szerinti rendszer, amely tartalmaz továbbá egy információs egységet (6), amely adatokat szolgáltat az elzáróelem () helyzetérõl és/vagy a vezérlõegység (32) mûködési állapotáról. 6

7 HU T2 Int. Cl.: B66B 11/02 7

8 Kiadja a Magyar Szabadalmi Hivatal, Budapest Felelõs vezetõ: Törõcsik Zsuzsanna Windor Bt., Budapest