(11) Lajstromszám: E (13) T2 EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA

Átírás

1 !HU T2! (19) HU (11) Lajstromszám: E (13) T2 MAGYAR KÖZTÁRSASÁG Magyar Szabadalmi Hivatal EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA (21) Magyar ügyszám: E (22) A bejelentés napja: (96) Az európai bejelentés bejelentési száma: EP (97) Az európai bejelentés közzétételi adatai: EP A (97) Az európai szabadalom megadásának meghirdetési adatai: EP B (1) Int. Cl.: F27B /16 ( ) C21D 9/00 ( ) (30) Elsõbbségi adatok: FR (72) Feltalálók: Garcia Jean-Michel, 69100, Villeurbanne (FR); Petitjean Oliver, 69440, Saint-Laurent d Agny (FR); Sion, Eric, 67380, Lingolsheim (FR) (73) Jogosult: MESSIER-BUGATTI, Velizy, Villacoublay (FR) (74) Képviselõ: Farkas Tamás, DANUBIA Szabadalmi és Jogi Iroda Kft., Budapest (4) Tömítõszerkezet kemence gázbemenetéhez (7) Kivonat HU T2 A találmány tárgya gázbevezetõ eszköz gáz bevezetésére kemencébe, a kemence külsõ részérõl egy gázbemeneti járaton (14) át, amely a kemencén belül elrendezett reakciókamrában (16) van kiképezve, valamint a gázbevezetõ eszköz tartalmaz egy gázbevezetõ csövet (12) a gáznak a kemencébe történõ bevezetésére, ahol a gázbevezetõ csõ a kemence külsõ része, valamint a kemence belsõ része között húzódik, és az említett gázbevezetõ csõ (12) egyik vége legalább a reakciókamrában kialakított gázbevezetõ járat (14) közelében végzõdik; és a gázbevezetõ csõhöz képest sugárirányban kifelé elhelyezkedõ csõszerû tömítõeszközt (32), ahol a csõszerû tömítõeszköz gáztömör módon van a gázbevezetõ csõ elsõ végéhez rögzítve a kemence belsõ felületének egy olyan helyén, ahol a gázbevezetõ csõ behatol a kemencébe, és a gázbemeneti járat melletti hely irányában húzódik, és ahhoz szigetelt módon rögzítve van; valamint a csõszerû tömítõeszköz tartalmaz egy rugalmas elsõ tengelyirányú részt (32a), valamint egy viszonylag merev második tengelyirányú részt (32b). A leírás terjedelme 8 oldal (ezen belül 2 lap ábra) 1. ábra Az európai szabadalom ellen, megadásának az Európai Szabadalmi Közlönyben való meghirdetésétõl számított kilenc hónapon belül, felszólalást lehet benyújtani az Európai Szabadalmi Hivatalnál. (Európai Szabadalmi Egyezmény 99. cikk (1)) A fordítást a szabadalmas az 199. évi XXXIII. törvény 84/H. -a szerint nyújtotta be. A fordítás tartalmi helyességét a Magyar Szabadalmi Hivatal nem vizsgálta.

2 1 HU T2 2 A jelen találmány tárgya általánosságban véve kemencékre, hõkezelõ kamrákra és hasonlókra vonatkozik, amelyekbe reagens gázt vezetnek be a kezelési lépés részeként. A találmány egyik kiviteli alakjában kémiai átgõzölögtetõ kemencékre/kémiai leülepítõ kemencékre (CVI/CVD) vonatkozik, amelyekbe reagens gázt vezetnek be porózus gyártmányok tömörítésére szolgáló eljárás részeként, például súrlódó alkatrészek porózus elõgyártmányai esetében. Általában véve ismeretes olyan kemencék és hõkezelõ kamrák vagy hasonló eszközök alkalmazása, amelyekbe reagens gázt vezetnek be a kezelési lépés részeként (az itt következõ leírásban a kemence kifejezés széles értelemben értendõ, minthogy alkalmazható ilyen típusú kemencékre és más kezelõkamrákra is). Kémiai átgõzölögtetésre szolgáló eljárás például az, amelynek során egy prekurzor reagens gázt vezetnek be a kemencébe, ahol a kemencében porózus gyártmányok vannak elrendezve (például, de korlátozás nélkül, ilyen porózus elõgyártmány lehet a féktárcsa). Általában véve a hagyományos kemencék külsõ kemenceházában kemencetér vagy reakciókamra van kialakítva, amelyben a kezelendõ tárgyakat vagy gyártmányok helyezhetõk el, továbbá a reagens gáz kemencébe vezetésére, illetve kemencébõl történõ kivezetésére alkalmas rendszerrel, valamint hevítõrendszerrel van ellátva, amely a reakciókamrának legalább a belsõ részét fûti. Ismert módon a reagens gázt arra kényszerítik, hogy behatoljon a porózus alkatrész porózus szerkezetébe. A reagens gáz szénhidrogéngáz, például propán lehet. Egy ismert megoldás szerint a reagens gázt féktárcsák gyûrû alakú elõgyártmányainak rakatéba vezetik be, amelyek lényegében egy vonalban sorakoznak a kemence reakciókamrájában. A gázt arra kényszerítik, hogy a rakat belsejébõl a rakat külseje felé áramoljon diffúzióval a pórusokon (például szálszerû pórusokon át), az elõgyártmányok porozós szerkezetén át és/vagy úgy, hogy átáramoljon az egymásra helyezett, szomszédos elõgyártmányok közötti réseken, amelyeket távtartókkal vagy hasonló eszközökkel alakítanak ki. A hevítõrendszerrel legalább a reakciókamra belsejét hevítik. Így a féktárcsa-elõgyártmányok relatíve magas hõmérséklete következtében a reagens gáz pirolízisnek van kitéve, és bomlástermékei leülepszenek a porózus szerkezet belsõ felületein. Példának okáért szénhidrogéngáz esetében a bomlási termék pirolitikus karbon, és így egy karbontartalmú kompozit anyagot hoznak létre (például karbon-karbon anyagot). Az ilyen típusú kemencék általában számos alkatrészbõl állnak, amelyeket hegesztéssel, csavarozással vagy hasonló módon egyesítenek egymással úgy, hogy az összeszerelt szerkezet különféle egységeit alkossák. Mindazonáltal különféle szerkezeti hibák vagy eltérések mutatkozhatnak a kemence szerkezetében. Például az alkatrészek rosszul illeszkednek egymáshoz a kemence készítése során. Más körülmények esetén idõszakos hibák léphetnek fel, például az alkatrészek eltolódása a hõtágulási különbségek miatt a kemence üzeme során. Ez akkor fordul elõ például, amikor különféle hõtágulási együtthatóval rendelkezõ különféle anyagokat alkalmaznak ugyanabban a szerkezetben. Általánosságban a szerkezeti hibák ezeken a helyeken az alkatrészek közötti rések, hézagok kialakulásához, vagy hasonló hibákhoz vezetnek, amelyeken át külsõ levegõ (amely például szennyezõket is tartalmazhat) hatolhat be a kemencébe, és amelyeken át a reagens gáz (amely többek között általában gyúlékony anyag) elszökhet. Az a hely vagy helyek, amelyeken át a gázt bevezetik a kemencébe, különösen nagy problémát jelent, különös tekintettel arra, hogy a reagens gáz, amely ahelyett, hogy hasznosulna a kemence zónájában, ahol a féktárcsa-elõgyártmányok vagy hasonló alkatrészek vannak elhelyezve, elszökhet a gázvezetékbõl. A fentiek alapján látható, hogy szükség van a reagens gáz szivárgásveszélyének csökkentésére azokon a helyeken, ahol a gázt bevezetjük a kemencébe és a belsejében elrendezett reakciókamrába. Ezzel együtt rendkívül célszerû a kemence szerkezetére nézve, hogy megõrizzük annak megfelelõ szerkezeti állapotát úgy, hogy felderítjük a gyártási hibákat és problémákat, illetve hasonló jelenségeket. A jelen találmány szerint általánosságban egy rugalmas csõszerû szigetelõeszközt helyezünk a gázbevezetõ csõ vége köré azon a helyen, ahol a gázbevezetõ csõ belép a kemencetestbe, és amely a reakciókamrában lévõ gázbemeneti nyílás közelében végzõdik. Célszerûen legalább a csõszerû szigetelõeszköz egy része keresztirányban és/vagy tengelyirányban rugalmas (egy olyan tengelyhez képest, amely mentén a csõszerû szigetelõeszköz a kemence fala és a reakciókamra gázbevezetõnyílása között húzódik). Ez a rugalmas rész például harmonikaszerû szerkezet lehet. A csõszerû szigetelõeszköz többi része viszonylag merev. A találmány egyik kiviteli alakjában a csõszerû szigetelõelem rugalmas része rozsdamentes acélból készül és vastagsága olyan, hogy lehetõvé teszi a megfelelõ fokú rugalmasságot, míg a csõszerû tömítõeszköz többi része Inconel ötvözetbõl vagy hasonló anyagból készülhet. A csõszerû tömítõeszköznek legalább azt a tengelyirányú végét, amely a kemence házába belépõ gázbemeneti csõ bementével szomszédos, úgy hegesztjük a helyére, hogy tovább javítjuk a gáztömítõ eszköz integritását. Következésképpen az ismertetett és igényelt csõszerû szigetelõeszköz célszerûen tömítést alkot a gázbemeneti csõ vége körül, ahol az behatol a kemence házába, és a reakciókamrán kialakított gázbemenet közelében ér véget. Ezenkívül a tömítési hatás a gázbemeneti csõ és a gázbemeneti nyílás közötti bármilyen rossz (például a gyártási vagy telepítési hibák következtében fellépõ) illesztés ellenére fennmarad. Végezetül a tömítési funkció fennmarad még akkor is, ha a gázbemeneti csõ és a gázbemeneti nyílás közötti rés üzem közben, a kemence egyes eltérõ hõtágulási tényezõjû részeinek különbözõ mértékû tágulása következtében változik. 2

3 1 HU T2 2 A jelen találmány jobban érthetõ lesz a csatolt rajzok alapján, ahol a rajzon az 1. ábra a jelen találmány szerinti kemence keresztmetszetét mutatja be azon a helyen, ahol a reagens gáz bemeneti csõ belép a kemence házába, és a kemence házában elrendezett reakciókamrában kialakított gázbemeneti nyílás közelében ér véget, a 2. ábra a jelen találmány szerinti csõszerû tömítõeszköz robbantott perspektivikus nézete, és a 3. ábra a találmány szerinti csõszerû tömítõeszköz elsõ és második tengelyirányú részei közötti kapcsolatot ábrázoló nagyított, kitört nézet. Általában véve a CVI/CVD eljárások során használt kemencének fala vagy burkolata van, amely elválasztja a kemence belsejét a külsõ tértõl, és benne kemencetér van kiképezve. A kemencetéren belül reakciókamra szerkezet van elrendezve. A CVI/CVD kemence reakciókamrája egy további kemencetér lehet a kemencetéren belül. A kezelendõ vagy módosítandó munkadarabokat, például porózus féktárcsa-elõgyártmányokat, a reakciókamrában helyezzük el. Általában véve a reagens gázt áramoltató rendszer úgy van kialakítva, hogy bevezesse a reagens gázt a kemencébe és el is távolítsa azt onnan. A reagens gázt célszerûen a kemence belsejében található reakciókamrába vezetjük be. A gázt a kemencébõl megfelelõ, a technika állásában, illetve az iparban is ismert mechanizmussal távolítjuk el, nem korlátozó jelleggel ideértve a kemencén belül uralkodó gáznyomást, amely különbözik a kemencén kívüli nyomástól, vagy különféle elszívó- vagy eltávolítómechanizmussal, amely a szakmai gyakorlatban ismert. Legalább a reakciókamra belsejét hevítõrendszerrel hevítjük. Az ilyen típusú kemence hevítése ismert a szakmai gyakorlatban. A hevítõrendszerre vonatkozó két példa a konduktív hevítés és az ellenállásfûtés. Annak érdekében, hogy egyszerûsítsük a szerkezet itt következõ ismertetését, a különbözõ járatok, csövek vagy hasonló elemek ismertetése során feltesszük, hogy keresztmetszetük gyakorlatilag kör alakú, mindazonáltal ez nem szükségképpen igaz. Az 1. ábra annak a zónának a kitört keresztmetszetét mutatja, ahol a reagens gázbevezetõ 12 csõ áthalad a kemence 10 falán annak érdekében, hogy a reagens gázt bevezessük a kemence belsejébe (az 1. ábrán A nyíllal jelöljük). Egy lehetséges kiviteli alakban a gázbemeneti 14 járat, amely a 16 reakciókamrában van kiképezve, olyan átmérõvel van kialakítva, amelyet egy betéttel alakítunk ki vagy szabályozhatunk. A betét 18 csõbõl áll, amely megfelelõ helyzetben van felszerelve és rögzítve, vagy máshogy van helyzetében megtartva egy gyûrûszerû 20 szerelvénylemezhez viszonyítva, amelyen 20a központi nyílás van, és lényegében egy vonalban van a 18 csõvel. A 20 szerelvénylemez ugyanakkor rögzítve van a 16 reakciókamra felületéhez, például csavarokkal, ahogy az 1. ábrán is látható. Hagyományos szigetelõanyag helyezhetõ el a 18 csõ kerülete körül, és elõnyösen több gyûrûszerû rétegbõl állhat (nem látható az ábrán), amelyeket például 24 csavarokkal tartunk egyben. Végezetül a 16 reakciókamra külsõ része befedhetõ hagyományos hõszigetelõ anyaggal, amelyet az ábrákon 28 rétegként jelzünk. A reagens gázbevezetõ csõ olyan helyen végzõdik, amely legalább a 16 reakciókamrában kialakított gázbemeneti 14 járat közelében van. Bizonyos kialakítások esetén a reagens gázbevezetõ 12 csõ érintkezésbe léphet a gázbemeneti 14 járatot alkotó szerkezettel vagy valamilyen más módon nekinyomódhat annak. A késõbbiekben részletezendõ okok miatt elõnyös, ha a reagens gázbevezetõ 12 csõ független a gázbemeneti 14 járattól (például nem rögzítjük ezeket egymáshoz), valamint hogy fenntartsunk egy rést a reagens gázbevezetõ 12 csõ, valamint a gázbemeneti 14 járat között. A jelen találmány szerint egy csõszerû tömítõeszközt (amelyet általában 32¹es számmal jelölünk) alkalmazunk. A csõszerû 32 tömítõeszköz lényegében körkörösen körülveszi a gázbevezetõ 12 csõ és a gázbemeneti 14 járat közötti átmenetet, és ezt elõnyösen szivárgásmentessé teszi. Annak érdekében, hogy megteremthessük az üzemi körülményeket a kemencén belül (különösen ami a hõmérsékletet illeti), a csõszerû 32 tömítõeszköz célszerûen fémbõl készül. Legalább a csõszerû 32 tömítõeszköz egy része rugalmas, még célszerûbben keresztirányban és/vagy tengelyirányban rugalmas egy olyan tengelyhez képest, amely mentén a csõszerû 32 tömítõeszköz húzódik. Ez a rugalmasság kompenzálja a gázbemeneti 12 csõ és a gázbemeneti 14 járat közötti illeszkedési hibákat, amelyeket például a gyártási hibák vagy az aszimmetrikusan egyenetlen hõhatások, illetve hõsokkok okoznak, amelyeket fentebb tárgyaltunk. Így például a gázbemeneti 12 csõ vége, valamint a 16 reakciókamra közötti távolság (amely reakciókamra tartalmazza a rajta kiképzett gázbemeneti 14 járatot), üzem közben, miközben a kemence belsõ terét felfutjuk, a különbözõ hõtágulási együtthatók miatt változhat. Következésképpen még akkor is, ha növekvõ vagy csökkenõ méretû rés keletkezik a gázbemeneti 12 csõ és a gázbemeneti 14 járat között, illetve még akkor is, hogyha ezek oldalirányban elmozdulnak az illeszkedésbõl, az egész szerelvény gyakorlatilag szivárgásmentes módon szigetelt marad úgy, hogy képes kezelni a különbözõ illeszkedési és hasonló hibákat. A csõszerû 32 tömítõeszköz célszerûen legalább két axiális részbõl áll: egy elsõ tengelyirányú 32a részbõl, amely rugalmas és egy második tengelyirányú 32b részbõl, ami ehhez képest merev (az elsõ tengelyirányú résszel összehasonlítva). Az elsõ tengelyirányú 32a rész célszerûen olyan alakú és szerkezetû, amely keresztirányban és/vagy hosszirányban biztosítja a kívánt rugalmasságot. Például, és ahogy az ábrákon is látható, az elsõ tengelyirányú 32a rész alakja harmonikaszerû. 3

4 1 HU T2 2 A jelen találmány egyik kiviteli alakjában az elsõ tengelyirányú 32a rész rozsdamentes acélból készült (például ASME 321 acélból) vagy Inconel ötvözetbõl, amelyet célszerûen úgy választunk ki, hogy ellenálljon az 00 C¹ot is elérõ hõmérsékleteknek. Nyilvánvaló, hogy figyelembe kell venni az anyag vastagságát is úgy, hogy a megfelelõ rugalmasságot elérjük. A második tengelyirányú 32b rész teljesen csõszerû lehet, amelynek keresztmetszete megfelel az elsõ tengelyirányú 32a részének úgy, hogy biztosítja a folytonosságot. A jelen találmány egyik kiviteli alakjában a második tengelyirányú 32b rész Inconel ötvözetbõl készül. Összehasonlítva az elsõ tengelyirányú 32a résszel a második tengelyirányú 32b rész merevebb. Ahogy fentebb már említettük, a csõszerû 32 tömítõeszköz általában véve csõszerû burok, amely tengelyirányban és oldalirányban rugalmas a gázbemeneti 12 csõ, valamint a gázbemeneti 14 járat közötti átmenetnél úgy, hogy megakadályozza a reagens gáz szivárgását. A csõszerû tömítõeszköz lényegében tengelyirányban húzódik a kemence 10 falának belsején lévõ 34 hely, valamint a 16 reakciókamrával legalább szomszédos, vagy azzal érintkezõ 36 hely között. Az ábrákon látható konstrukciós példában az elsõ tengelyirányú 32a rész megfelelõ eszközzel, például hegesztéssel, gyûrûszerû 38 lemezhez van rögzítve, amely majdnem teljesen szigetel az elsõ tengelyirányú 32a rész, valamint a gyûrûszerû 38 lemez közötti gázjárathoz viszonyítva. A gyûrûszerû 38 lemez mereven van felszerelve a 10 kemencefal belsejére. Bármely rögzítési eljárás alkalmazható, amely megfelelõ gáztömörséget eredményez a gyûrûszerû 38 lemez, valamint a 10 kemencefal között, különösen 42 csavarok vagy hasonló elemek használata elõnyös, ahogy az ábrákon is látható. A gyûrûszerû 38 lemez, valamint a 10 kemencefal közötti tömítés hagyományos módon, ezek közé helyezett tömítõgyûrûk vagy hasonló elemek segítségével, és/vagy hegesztéssel tovább javítható, ahogy azt 39¹es hivatkozási jellel jelöltük. A csõszerû 32 tömítõeszköz ellentétes tengelyirányú végénél például egy második tengelyirányú 32b rész van, amely 44 gyûrûben végzõdhet, amelyet a helyén tarthatunk anélkül, hogy eredetileg rögzítettük volna a 16 reakciókamra felülete (és/vagy a 28 szigetelõanyag felülete), valamint a második tengelyirányú 32b rész külsõ felülete között. Például a 44 gyûrû egy olyan felületen rendezhetõ el, amely érintkezésbe kerül a 20 szerelvénylemez ellentétes felületével. Bizonyos kialakításokban elõnyös lehet egy vagy több 4 tömítõgyûrû elhelyezése a 44 gyûrû, valamint a 20 szerelvénylemez között. Például 4 tömítõgyûrûket helyezhetünk el, amelyek grafitból készülhetnek. Az 1. ábrán csak két ilyen 4 tömítõgyûrût ábrázoltunk az illusztráció kedvéért. Bizonyos kialakítások esetében egy vagy több további 49 tömítõgyûrû helyezhetõ el a sugárirányban kifelé húzódó külsõ átmérõn úgy, hogy a 20 szerelvénylemez és a 16 reakciókamra felülete között vannak elrendezve A jelen találmány egyik kiviteli alakjában az elsõ és a második tengelyirányú 32a és 32b részek, amelyek a csõszerû 32 tömítõeszközt alkotják, különálló részek, amelyeket gáztömör módon csatlakoztatunk saját tengelyirányú szomszédos végeikhez bármilyen hagyományos eljárással, amely megfelelõ mértékû tömítést biztosít az elsõ és második tengelyirányú 32a és 32b részek között. Egy célszerû kiviteli alakban, ahogy az ábrákon is látható, az elsõ tengelyirányú 32a rész, amely, ahogy azt fentebb ismertettünk, kialakítható egy viszonylag vékony fémszalagból (például rozsdamentes acélból) egy perem alakú 0 résszel lehet ellátva (az elsõ tengelyirányú 32a rész tengelyéhez viszonyítva) a végénél, amely a második tengelyirányú 32b rész mellett van (lásd különösen a 2. és 3. ábrákat). Megfelelõ módon a második tengelyirányú 32b résznek is pereme vagy 48 gyûrûje van, amely keresztirányban húzódik, és amely hagyományos módon van rögzítve ahhoz, például hegesztéssel (amely különösen alkalmas hatásos gáztömörség elérésére). Ahogy az ábrákon, és különösen a 3. ábrán is látható a peremképzõ 0 rész és a 48 perem egymással szemben vannak elrendezve. Egy 2 tömítõgyûrû (amely például grafitból készülhet) helyezhetõ el a megfelelõ peremek közé annak érdekében, hogy növeljük a közöttük lévõ gáztömörséget. Végezetül a 48 perem, az 0 perem és a közöttük lévõ 2 tömítõgyûrû összefogható hagyományos rögzítõeljárással, például csavaranyákkal és 4, 6 csavarokkal. A fent ismertetett csõszerû tömítõeszköz szerkezetének kivételével például a 10 kemencefal, a gázbevezetõ 12 csõ, a 16 reakciókamra, a 28 hõszigetelés stb. anyagai és/vagy a kialakítása ismert a szakirodalomból, illetve a szakmai gyakorlatból. Általában véve a fent ismertetett összes alkatrésznek képesnek kell lennie arra, hogy megfelelõen ellenálljon a CVI/CVD eljárások során a kemencében fellépõ üzemi hõmérsékleteknek. Különösen az elsõ rugalmas tengelyirányú 32a résznek kell megõriznie rugalmasságát ésszerû élettartama során, amennyiben figyelembe vesszük azokat az üzemi hõmérsékleteket, amelyekkel használata közben számolni kell. Végezetül néhány alkatrészt olyan anyagból kell készíteni, amelyek lényegében nem reaktívak (különösen a fent említett magas hõmérsékleteken) úgy, hogy elkerüljük a kemencében végrehajtott tömörítési eljárás kémiai folyamataival való ütközést. A fent ismertetett csõszerû tömítõeszköz, amelyet az igénypontokban igényelünk, könnyen telepíthetõ a kemencében, és könnyen eltávolítható onnan a kemence karbantartási munkálatai során. SZABADALMI IGÉNYPONTOK 1. Gázbevezetõ eszköz gáz bevezetésére kemencébe, a kemence külsõ részérõl egy gázbemeneti járaton (14) át, amely a kemencén belül elrendezett reak- 4

5 1 HU T2 2 ciókamrában (16) van kiképezve, valamint a gázbevezetõ eszköz tartalmaz: egy gázbevezetõ csövet (12) a gáznak a kemencébe történõ bevezetésére, ahol a gázbevezetõ csõ a kemence külsõ része, valamint a kemence belsõ része között húzódik, és az említett gázbevezetõ csõ (12) egyik vége legalább a reakciókamrában kialakított gázbevezetõ járat (14) közelében végzõdik; és a gázbevezetõ csõhöz képest sugárirányban kifelé elhelyezkedõ csõszerû tömítõeszközt (32), ahol a csõszerû tömítõeszköz gáztömör módon van a gázbevezetõ csõ elsõ végéhez rögzítve a kemence belsõ felületének egy olyan helyén, ahol a gázbevezetõ csõ behatol a kemencébe, és a gázbemeneti járat melletti hely irányában húzódik, és ahhoz szigetelt módon rögzítve van; valamint a gázbemeneti eszközre az jellemzõ, hogy a csõszerû tömítõeszköz tartalmaz egy rugalmas elsõ tengelyirányú részt (32a), valamint egy viszonylag merev második tengelyirányú részt (32b). 2. Az 1. igénypont szerinti gázbemeneti eszköz, azzal jellemezve, hogy az elsõ tengelyirányú résznek harmonikaszerû szerkezete van. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti gázbevezetõ eszköz, azzal jellemezve, hogy az elsõ tengelyirányú rész fémbõl készült. 4. Az 1 3. igénypontok bármelyike szerinti gázbevezetõ eszköz, azzal jellemezve, hogy az elsõ tengelyirányú rész rozsdamentes acélból készült Az 1 4. igénypontok bármelyike szerinti gázbevezetõ eszköz, azzal jellemezve, hogy a csõszerû tömítõrész második tengelyirányú része fémbõl készült. 6. Az 1 4. igénypontok bármelyike szerinti gázbevezetõ eszköz, azzal jellemezve, hogy a második tengelyirányú rész Inconel ötvözetbõl készült. 7. Eljárás gáz bejuttatására reakciókamrában elrendezett gázbevezetõ járatba, ahol az eljárás során: gázszállító csövet rendezünk el a kemence külsõ részén a kemence belsõ részével összeköttetésben, a gázcsõ legalább a gázbemeneti járat közelében ér véget; és lényegében elszigeteljük a gázvezetõ csövet úgy, hogy körülvesszük a gázszállító csövet egy csõszerû tömítõeszközzel, amely gyakorlatilag gáztömör, és amely a kemence belsõ falától egy olyan helyen, ahol a csõ behatol a kemencébe, egy olyan másik helyig húzódik, amely a reakciókamra gázbemeneti járata közelében van; ahol az eljárásra az jellemzõ, hogy a csõszerû tömítõeszköz a helyén a gázbevezetõ csövet magában foglaló, gyakorlatilag gáztömör részt képezõ módon van rögzítve, továbbá legalább a csõszerû tömítõeszköz egy része keresztirányban rugalmas annak érdekében, hogy közömbösítse azokat a helyzetváltozásokat, amelyek a csõszerû tömítõeszköz megfelelõ végei között fellépnek, vagyis a tömítõszerkezetnek a kemence falhoz történõ rögzítési helye, és a gázbevezetõ járattal szomszédos hely között.

6 HU T2 Int. Cl.: F27B /16 6

7 HU T2 Int. Cl.: F27B /16 7

8 Kiadja a Magyar Szabadalmi Hivatal, Budapest Felelõs vezetõ: Törõcsik Zsuzsanna Windor Bt., Budapest