(11) Lajstromszám: E (13) T2 EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA

Átírás

1 !HU T2! (19) HU (11) Lajstromszám: E (13) T2 MAGYAR KÖZTÁRSASÁG Magyar Szabadalmi Hivatal EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA (21) Magyar ügyszám: E (22) A bejelentés napja: (96) Az európai bejelentés bejelentési száma: EP 0701 (97) Az európai bejelentés közzétételi adatai: EP A (97) Az európai szabadalom megadásának meghirdetési adatai: EP B (1) Int. Cl.: E04H 4/12 (06.01) B01D 24/46 (06.01) B01D 3/02 (06.01) (87) A nemzetközi közzétételi adatok: WO PCT/EP 03/ () Elsõbbségi adatok: DE (72) Feltaláló: POLAK, Walter, A-0 Salzburg (AT) (73) Jogosult: P & W Invest Vermögensverwaltungsgesellschaft MbH, 0 Salzburg (AT) (74) Képviselõ: Kis-Kovács Annemarie, DANUBIA Szabadalmi és Jogi Iroda Kft., Budapest (4) Eljárás vízvezetõ rendszerek csírátlanítására és tisztítására, különösen úszómedenceés fürdümedencelétesítményekben, valamint berendezések annak végrehajtására (7) Kivonat A találmány eljárás vízvezetõ rendszerek és felületek csírátlanítására és tisztítására, amelynek során a csírátlanítás és tisztítás egy elõre meghatározott mennyiségû fertõtlenítõ hatóanyagnak klór-oxid¹, halogén¹, HU T2 A leírás terjedelme 14 oldal (ezen belül 2 lap ábra) 1. ábra Az európai szabadalom ellen, megadásának az Európai Szabadalmi Közlönyben való meghirdetésétõl számított kilenc hónapon belül, felszólalást lehet benyújtani az Európai Szabadalmi Hivatalnál. (Európai Szabadalmi Egyezmény 99. cikk (1)) A fordítást a szabadalmas az 199. évi XXXIII. törvény 84/H. -a szerint nyújtotta be. A fordítás tartalmi helyességét a Magyar Szabadalmi Hivatal nem vizsgálta.

2 és/vagy peroxidtartalmú vizes öblítõoldat alakjában történõ hozzáadásával történik. Az eljárás egyik változata szerint az alábbi eljárási lépéseket hajtják végre: (1) a vízvezetõ rendszer, illetve vízvezetõ felület egy elsõ és egy második pontja között zárt körfolyamatot építenek fel, ahol a csírátlanítandó és tisztítandó rendszerkomponensek az elsõ és a második pont között mechanikus fluidum összeköttetésben vannak elrendezve és ahol ezen rendszerkomponensek legalább csöveket és adszorbeáló tulajdonságokkal rendelkezõ vagy nem rendelkezõ szûrõszenet magukba foglaló szûrõanyagokat tartalmazó szûrõket foglalnak magukban, (2) a zárt körfolyamatba a csírátlanításra és tisztításra szolgáló vizes öblítõoldatot viszik be, (3) a rendszerkomponenseket az öblítõoldatnak a zárt körfolyamatban meghatározott idõintervallumokban történõ periodikus keringtetése mellett csírátlanítják és tisztítják, (4) a vizes öblítõoldatot a zárt körfolyamatból leengedik és eltávolítják, és () az eredeti vízáramlást visszaállítják. A találmány még berendezés vízvezetõ rendszerek és felületek csírátlanítására és tisztítására. A találmány tárgya eljárás vízvezetõ rendszerek csírátlanítására és tisztítására, különösen úszómedence- és fürdõmedence-létesítményekben, valamint berendezés annak végrehajtására. Különösen uszodákban a víz tisztítása során a tisztítást és a fertõtlenítést tekintve különösen szigorú követelményeknek kell eleget tenni. Az úszómedencében és fürdõmedencében lévõ víz higiéniájának döntõ jelentõsége van. Így például a szûrõágyban elõforduló biogén lerakódások (biofilmek) amelyek a vízvezetõ rendszerekben kényszerûen keletkeznek, valamint a vízvezetõ rendszernek (csõvezetékek) és a szûrõknek a legkülönbözõbb csírákkal, mint kórokozókkal, spóraképzõkkel, mikroorganizmusokkal és hasonlókkal való szennyezõdései is szerepet játszanak, úgyhogy azok eltávolítása érdekében rendszeres idõközönként a víz, illetve az úszó- és fürdõmedence vizének szükséges fertõtlenítésén túlmenõen hatékony és mûszakilag jól végrehajtható tisztítást és fertõtlenítést kell elvégezni. Ennek során állandó jó vízminõségrõl kell gondoskodni, aminek érdekében egyrészt a csírák és mikroorganizmusok elpusztítására, illetve fertõtlenítésre kielégítõ csíraölõ kapacitást kell rendelkezésre bocsátani, és egyidejûleg gondoskodni kell arról, hogy a fürdõvendégre a fürdõvíz vegyi vagy mikrobiológiai szennyezõdése károsan ne hasson. Szakszerûtlen víztisztítás és ¹fertõtlenítés miatt például a kórokozó csírák, spóraképzõk vagy vírusok stb. jelentõs fertõzési és ezáltal egészségügyi kockázatot jelenthetnek a fürdõzõk számára. Kísérletek azt mutatták ki, hogy a különbözõ szûrõanyagok hozzávetõleg 80 90%¹a különösen az alsó tartományban csírák humánpatogén, mint például Pseudomonas aeruginosa vagy Legionella pneumophilia által nagymértékben szennyezettek. A szûrõanyagon kívül ez vonatkozik a filtrátumkamra felületeire, a szûrõfúvókákra, valamint az úszó- és fürdõmedencelétesítmény vízvezetõ rendszerének teljes csõhálózatára is. Az ismert, víztisztításra és vízfertõtlenítésre szolgáló eljárásoknak az a hátránya, hogy a fürdõvíz szokásos fertõtlenítésével együtt a vízvezetõ rendszereket nem kielégítõ mértékben tisztítják és fertõtlenítik. Ez még nagy klórmennyiségek esetén is érvényesül. Ennek a hátrányai kézenfekvõek, úgyhogy nagy koncentrációknál sem akadályozható meg a vízben lévõ anyagok általi szennyezés növekedése és ezáltal a vízvezetõ rendszereken a biogén lerakódások (biofilmek) kialakulása. Idõközben szakmai körökben ismertté vált, hogy a biofilmek révén a mikroorganizmusok számára saját élettér keletkezik, amely ennek megfelelõen vízzel, szubsztrátumokkal és tápanyaggal jól el van látva. Ebben a saját élettérben különbözõ mikroorganizmusok, mint baktériumok, protozoonok vagy vírusok élnek. A mikroorganizmusok ebben az életközösségben nemcsak tápanyaghoz jutnak, hanem további fejlõdésükhöz védelemben részesülnek. A biofilmben a mikroorganizmusok (lakók) ellátására ennek megfelelõ csatornák helyezkednek el. Ebben az esetben az a veszély áll fenn, hogy maguk a baktériumok aktív módon leválhatnak és ekkor agglomerátum alakjában a vízbe kerülhetnek. Ezek az agglomerátumok az olyan fertõtlenítõszer-tartalommal szemben érzéketlenek, mint amilyen például az úszóés fürdõmedence-vízre vonatkozóan elõ van írva. Különösen veszélyesek ekkor a fertõtlenítõszert nem tartalmazó tartományok, mint amilyenek uszodalétesítményekben széntartalmú adszorbeáló anyagok alkalmazása esetén a szûrõanyag, valamint a filtrátumkamra és a filtrátumvezeték alsó részében fordulnak elõ. Ezen okokból kifolyólag viszonylag gyorsan képzõdnek biofilmek. Nem utolsó sorban a fõleg mûanyagból álló nyersanyagoknak is jelentõs szerepe van ezzel kapcsolatban. Minél öregebbek ezek a biofilmek, annál nehezebb azok lebontása. A szokásosan, például uszodákban alkalmazott klórtartalom a meglévõ biofilmeket nem tudja eltávolítani. A biofilmeknek alkalmas eljárások segítségével történõ lebontásának az idõközben felismert, emberi egészségre ható kockázatok miatt a jövõben még nagyobb jelentõséget fognak tulajdonítani. Egy, a technika állásából ismert példa szerint a DE számú szabadalmi leírásból ismert, hogy 2

3 uszodai ivó¹, és szennyvíz tisztítására szolgáló berendezésekben víztisztításra a visszaöblíthetõ részecsketartalmú szûrõágyak számára határoló felületen aktív anyagot alkalmaznak visszaöblítõ szerként. Ennél az eljárásnál azonban a tisztítóhatás a szilárd lerakódásokkal szemben csak mérsékelt. Különösen a szûrõnek mikroorganizmusokkal való szennyezõdésekkel szemben csak kis hatást értek el. Ezenkívül a határoló felületen aktív anyagot nagy koncentrációban kell alkalmazni, ami nagy költségeket és a szennyvíz nagy terhelését vonja maga után. A DE C bõl olyan úszómedence ismert, amely kiegyenlítõ tárolóval a rendszerben lévõ víztérfogat szabályozása érdekében egy közös, keringtetõszivattyúval és szûrõvel ellátott vezetéken keresztül van összekötve. A közös vezetéket ebben az esetben oly módon alkalmazzák, hogy a kiegyenlítõ tárolóból a keringtetett medencevízbe nyomástól függõ vízhozzákeverés valósul meg. Tisztító és fertõtlenítõ eljárás, valamint az ehhez szükséges berendezés jellemzõi nincsenek feltárva. A DE A1 0 2 ciklikus vagy lineáris víztisztító berendezések szemcsetartalmú szûrõágyak csírátlanító és tisztító öblítésére szolgáló kétfokozatos eljárást ismertet, ahol a szûrõt egy elsõ eljárási lépés során öblítõoldattal látják el, és az öblítõoldatnak a szûrõanyagra való hatáskifejtése után egy második eljárási lépésben vízzel öblítik. Az eljárás szûrõk tisztítására és fertõtlenítésére korlátozódik, és további komponensek és különösen nem a teljes vízvezetõ rendszer hatékony dekontaminálását nem teszi lehetõvé. Ezenkívül egy erre vonatkozó berendezést sem ír le. Az FR A úszómedencéhez fertõtlenítõszert mérõ és adagoló berendezést párhuzamos elrendezésben ismertet, amely zárt vízkörfolyamattal van összekötve, amely az úszómedencét, egy szivattyút és egy szûrõt tartalmaz, és az úszómedence vizében elõre meghatározott fertõtlenítõhatás fenntartásához a fertõtlenítõszert a zárt vízkörfolyamatban szabályozottan beadagolják. A feltárt mérõ- és adagolóberendezés a vízvezetõ rendszer egyes komponenseinek hatékony dekontaminálását nem teszi lehetõvé. A teljes rendszer dekontaminálása ezenkívül az úszómedence vizének fertõtlenítésére korlátozódik. A fentiekbõl kiindulva a jelen találmány révén megoldandó feladat olyan eljárás létrehozása, amely a fentiekben ismertetett hátrányokat kiküszöböli. A találmány szerinti eljárásnak különösen nagy tisztító- és csírátlanítóhatás mellett a biofilmmel összefüggõ probléma megoldására a teljes vízvezetõ rendszer vagy a teljes vízvezetõ felület például egy uszoda- vagy fürdõlétesítményben hatékony dekontaminálását kell biztosítania, különösen mikroorganizmusokat, patogén csírákat, spóraképzõket, vírusokat, gombákat, valamint bármilyen fajtájú szennyezõdéseket eltávolítania. Ezenkívül kívánatos, hogy az eljárás költség szempontjából elõnyös legyen, azaz gazdaságos üzemelést tegyen lehetõvé, és az elvezetendõ vizet csak kismértékben terhelje meg. Ezt a feladatot a találmány szerint vízvezetõ rendszerek és felületek mint például uszoda- és fürdõmedence-létesítményekben csírátlanítására és tisztítására szolgáló olyan eljárás révén oldottuk meg, amelynek során az alábbi lépéseket hajtjuk végre: (1) a vízvezetõ rendszer, illetve vízvezetõ felület két pontja között zárt körfolyamatot építünk fel, (2) klór-oxid, halogén és/vagy peroxidtartalmú vizes öblítõoldat alakjában elõre meghatározott mennyiségû fertõtlenítõ hatóanyagot adunk hozzá csírátlanításra és tisztításra, (3) a rendszerben meglévõ csöveket, szûrõket és szûrõanyagokat magukba foglalva adszorbeáló tulajdonságokkal rendelkezõ vagy nem rendelkezõ szûrõszenet az öblítõoldatnak a zárt körfolyamatban meghatározott idõintervallumokban történõ periodikus keringtetésével csírátlanítjuk és tisztítjuk, (4) a vizes öblítõoldatot leengedjük és eltávolítjuk, és () az eredeti vízkörfolyamatot visszaállítjuk. Az eljárást elõnyösen úszó- vagy fürdõmedence-létesítmény csírátlanítására és tisztítására alkalmazzuk. Ezen elsõ, találmány szerinti eljárásváltozat szerint az (1) lépésben a kiegyenlítõmedence lefolyója és közvetlenül a tiszta víznek az uszoda- vagy fürdõmedencébe való beáramlása elõtt elhelyezkedõ beömlés között zárt körfolyamatot hozunk létre. Ez a meglévõ uszoda- vagy fürdõmedence-létesítménytõl függõen szakember számára ismert eszközök segítségével valósítható meg és a mindenkori építészeti adottságoktól függ. Ehhez a (2) lépésben klór-oxid¹, halogénés/vagy peroxidtartalmú vizes öblítõoldatból kiválasztott, csírátlanításra és tisztításra szolgáló, elõre meghatározott mennyiségû fertõtlenítõ hatóanyag hozzáadása csatlakozik. Az öblítõoldat mennyisége és összetétele a mindenkori igényektõl függõen módosítható és a meglévõ vízvezetõ rendszer annak mérete, befogadó térfogata, szennyezõdésének foka, valamint a tisztításra rendelkezésre álló idõ alapján meghatározandó. A (3) lépésben a rendszerben meglévõ csövek, szûrõk és szûrõanyagok magukba foglalva az adszorbeáló tulajdonságokkal rendelkezõ vagy nem rendelkezõ szûrõszenet is csírátlanítása és tisztítása következik, az öblítõoldatnak meghatározott idõintervallumokban a zárt vezetékrendszerben történõ periodikus keringtetése mellett. Más szavakkal kifejezve az öblítõoldatot nem szükséges folyamatosan keringtetni, hanem hosszabb hatóidõket is lehet alkalmazni, amelyek során keringtetés nem valósul meg. Célszerûnek bizonyult, ha az öblítõoldatot néhány perctõl több órán át tartóan, például hozzávetõleg 3 percig vagy 3 óráig, elõnyösen 4 8 óráig, különösen hozzávetõleg 4 6 óráig keringtetjük, amelynek során a keringtetést egy vagy több alkalommal megszakíthatjuk. A keringtetést tehát úgynevezett nyugalmi fázisok váltják le, amelyekben az öblítõoldatot egy meghatározott hatóidõn belül állni hagytuk. A keringtetést elõnyösen egy kiváltságos irányban vagy felváltva, a két irány egyikében hajthatjuk végre. A találmány elsõ eljárási változatának (4) lépésében a csírátlanítást és tisztítást követõen a vizes öblítõoldatot leengedjük és eltávolítjuk. Az öblítõoldatot még 3

4 fel nem használt hatóanyag jelenlétének vizsgálata (minõségi teszt) után többször is alkalmazhatjuk. Végül az () lépésben a járulékos, átmenetileg rendelkezésre bocsátott vezetékek, berendezések vagy rendszerek egyszerû lebontásával vagy eltávolításával az úszó- és fürdõlétesítmény eredeti vízáramlását visszaállítjuk, úgyhogy a normálüzemelést ismét megkezdhetjük. Ajánlatos, hogy az (1) () lépéseket magában foglaló, ezen elsõ eljárásváltozatot megismételjük, azaz szabályos idõintervallumokban végrehajtjuk, hogy egy megfelelõ tisztító- és csírátlanítóhatást fenntartsunk, illetve hosszabb idõtartamra nem kívánt szennyezõdést megelõzzünk. Egy további elõnyös foganatosítási mód esetén a vízvezetõ rendszert meleg vizû pezsgõfürdõ-medence, különösen egy úgynevezett hot-whirlpool vagy whirlkád képezi. Az eljárás azonban jó eredménnyel alkalmazható épületgépészeti ivóvíz-bevezetõ rendszerben is, különösen zuhanyrendszerben. Zuhanyrendszerben való alkalmazás esetén különösen elõnyös, ha a zárt körfolyamatnak az (1) lépés alatt történõ felépítését a melegvíz-bojler és a zuhanyfej között valósítjuk meg. Jó eredményeket továbbá azzal érünk el, ha az eljárást ipari területen folyamatvíz-tisztító rendszerben alkalmazzuk. Különösen elõnyös egy olyan további, találmány szerinti eljárásváltozat is, amely szerint tisztítóberendezésekben, csõrendszerekben, valamint úszómedenceés fürdõmedence-létesítményekben lévõ vízvezetõ rendszerek és felületek csírátlanítására és tisztítására olyan eljárást javasolunk, amelynek során az alábbi lépéseket hajtjuk végre: (a) a vízvezetõ rendszeren belül egy meghatározott szakaszt leválasztunk, (b) legalább egy fertõtlenítõ hatóanyagot tartalmazó, nagy koncentrációjú öblítõoldatot viszünk be, (c) a meghatározott szakaszt az öblítõoldattal adott esetben keringtetés alatt átöblítjük, (d) az öblítõoldatot összegyûjtjük, (e) a hatóanyag jelenlétét és/vagy a hatóanyag-koncentrációját és/vagy a csírátlanító- és tisztítóhatást ellenõrizzük, (f) a (c) (e) lépéseket adott esetben megismételjük, (g) a vizes öblítõoldatot leengedjük és eltávolítjuk, és (h) az úszómedence- és fürdõmedence-létesítmény eredeti vízáramlását visszaállítjuk. Ezen, találmány szerinti második változat szerint elõször az (a) lépés során a vízvezetõ rendszerben egy meghatározott szakaszt leválasztunk, azaz egy meghatározott tartományt kiválasztunk és két határt határozunk meg. Ebben a meghatározott tartományban ezután a (b) lépés szerint legalább egy fertõtlenítõ hatóanyagot tartalmazó, nagy koncentrációjú öblítõoldatot viszünk be. Ezután a meghatározott szakaszt az öblítõoldattal átöblítjük [(c) lépés]. Az átöblítés fogalmat a jelen találmány szerint a legtágabb értelemben kell értelmezni. Ez az egyik lehetséges változatnak megfelelõen gáz bevezetésével és az öblítõoldatnak nyomás alatt a meghatározott szakaszon keresztül történõ mozgatásával hajtható végre. Elõnyös, ha nyomólevegõt alkalmazunk. Egy további kiviteli példa szerint a csõ-belsõfalakra, szûrõkre és szûrõanyagokra az öblítõoldatot porlasztással is felvihetjük. Az öblítõoldatot opcionálisan ahogy a fentiekben ismertettük keringtethetjük is. Az öblítõoldatnak a (d) lépés során történõ összegyûjtését követõen megvizsgáljuk, hogy fertõtlenítõ hatóanyag jelen van¹e még. A hatóanyag felhasznált mennyisége (amit fogyasztásnak is nevezünk) alapján a fertõtlenítõhatásra következtethetünk. Teljes mértékû fertõtlenítés akkor valósult meg, ha fertõtlenítõszert már nem használunk fel. Járulékos, pontosabb vizsgálat a hatóanyag-koncentrációjának a fertõtlenítõ öblítés elõtt és után történõ meghatározásával és a két koncentrációérték ezt követõ összehasonlításával valósítható meg. A mindenkori igényektõl függõen a fertõtlenítõhatás ellenõrzésére egy megfelelõ módszer választható ki. A találmány szerint a csírátlanító- és tisztítóhatás ellenõrzése elõnyösen az ismert Bart-teszt (Biological Activity Reaction Test) segítségével és a meglévõ szûrõanyagoktól függõen további, az adszorpciós aktivitásra vonatkozó ismert tesztek, illetve további biológiai vizsgálatok segítségével hajtható végre. Az ilyen jellegû vizsgálati eljárások, gyorstesztek és hasonlók szakember számára ismertek, úgyhogy azok részletes magyarázatától itt eltekinthetünk. A mindenkori igényektõl függõen a vízvezetõ rendszer csírátlanítására és tisztítására szolgáló (c) (e) lépések megismételhetõk. A találmány szerint lehetõség van arra is, hogy a fentiekben ismertetett elsõ és második eljárási változatot egymással kombináljuk, úgyhogy egy folyamatszakasz különösen nehezen tisztítandó részeit járulékosan egy külön elvégzett tisztításnak és fertõtlenítésnek vethetjük alá. Például olyan folyamatszakaszok tisztítása és fertõtlenítése esetén, amelyeknél a középsõ tisztítófokozat a szûrés adszorbeáló tulajdonságokkal rendelkezõ szûrõanyagokkal (például szemcsés aktív szén vagy meghatározott barnaszénfajták) valósul meg, elõnyös, ha ezt a szûrõanyagot elõször külön kezeljük oly módon, hogy elõször az adszorbeáló tulajdonságokkal rendelkezõ, széntartalmú anyagok tisztításához szükséges öblítõoldatot a szükséges mennyiségben bevezetjük és hatni hagyjuk (a találmány elsõ eljárási változata). Ezt követõen a teljes tisztítófolyamatot az öblítõoldat keringtetésével vagy egy meghatározott folyamatszakasznak csupán az egyik részében hajthatjuk végre (a találmány elsõ változatának megismétlése), vagy a teljes folyamatszakaszt vethetjük alá a tisztításnak és fertõtlenítésnek (a találmány második eljárási változata). Így például arra is van lehetõség, hogy periodikusan, például egy nem kívánt nagy csíratartalmú szemes aktív szénszûrõt amely például egy homokszûrõ után van kapcsolva ezzel a tisztítórendszerrel speciálisan kezeljük. A találmány szerinti eljárás segítségével tehát egy folyamatszakaszon célzottan egy csõhálózat 4

5 meghatározott szakaszait, mint például a filtrátum- és tisztavíz-vezetéket tisztíthatjuk és fertõtleníthetjük. A találmánynak egy különösen elõnyös foganatosítási módja szerint vizes öblítõoldatként klór-oxid-tartalmú vizes oldatot alkalmazunk. Bebizonyosodott, hogy a klór-oxidok közül mind a hatékonyságot, mind a hozzáférést tekintve a klór-dioxid különösen elõnyben részesítendõ. Mivel a klór-dioxid egy vegyileg instabil és nehezen kezelhetõ anyag, ezért elõnyös, ha a klór-dioxidnak egy nagy része az oldatban nem szabad formában van jelen, hanem vegyileg megkötve egy speciális vegyületfajta alakjában, amelybõl folyamatosan klór-dioxidot utánképzünk. Ilyen anyag a tetraklór-dekaoxidkomplex-dianion [Cl 4 O ] 2. Ez a komplex dianion, amely ELINCS szám alatt van regisztrálva, vizes oldatban az alábbi két reakció szerint reagál: (1) [Cl 4 O ] 2 4 ClO 2 +O 2 +2e (átfutó fázis) (2) [Cl 4 O ] 2 +2e O 2 +4 Cl (egyensúly-összképlet) A tetraklór-dekaoxid-komplex-dianion tehát a klórdioxiddal egyensúlyban van, úgyhogy a dianion oldata mindenkor bizonyos mennyiségû klór-dioxidot tartalmaz, amely a komplex vegyület szétesése esetén közbensõ termékként szerepel, és felhasználása után utánképzõdik. A TCDO-komplex vegyület ezért biokatalitikusan aktiválható oxigénhordozót képez, amely oxidációs tulajdonságait tekintve minõségileg hipoklorittól, kloráttól és hidrogén-peroxidtól, valamint mennyiségileg a klorittól különbözik. Végsõ reakciós termékekként csupán oxigén és klorid képzõdik, amelyek nem okoznak szennyvízproblémát. A találmánynak egy elõnyös foganatosítási módja szerint eszerint a tetraklór-dekaoxid-komplex-dianion [Cl 4 O ] 2 vizes oldatát alkalmazzuk, amely a biokatalitikusan szelektív hatómechanizmusnak köszönhetõen kiváló tulajdonságokkal rendelkezik. Ez a tetraklór-dekaoxid-komplex-dianionokat tartalmazó vizes oldatot elõnyösen úgy állítjuk elõ, hogy egy szulfátion-tartalmú vizes oldatot amelynek ph¹értéke 3 egy ebben stabil peroxovegyülettel keverünk össze, és ezt az oldatot ezt követõen egy klorit alkalikus vizes oldatával keverjük össze. Elõnyös, ha a szulfátion-tartalmú vizes oldatot egy olyan mennyiségû, ebben stabil peroxovegyülettel keverjük össze, hogy az oldatban a peroxovegyület koncentrációja hozzávetõleg 0,001 és 0,01 molár közötti tartományban legyen. A találmány szerint úgy is eljárhatunk, hogy a szulfátion-tartalmú vizes oldatot egy ebben stabil peroxovegyülettel keverjük össze, és ezt az oldatot ezt követõen egy kloritnak egy alkalikus vizes oldatával olyan mennyiségben keverjük össze, hogy 7,0-nál nagyobb, különösen 7, és 8,0 közötti ph¹értéket állítunk be. Különösen elõnyösnek bizonyult, ha peroxovegyületként hidrogén-peroxid, egy alkáli- vagy alkáliföldfémperszulfát, ¹perkarbonát, ¹perborát vagy ¹peroxid alakjában jelen lévõ szervetlen peroxovegyületet alkalmazunk. Célszerû, ha kloritként egy alkáli- és/vagy alkáliföldkloritot alkalmazunk. Különösen elõnyös eredményeket azzal érhetünk el, ha olyan szulfátion-tartalmú vizes oldatot alkalmazunk, amelynek ph¹értéke 1. Amennyiben az alkalmazott vizes kiindulási oldatok csupán kis karbonátkeménységgel rendelkeznek, illetve ezeket demineralizált vízzel állítjuk elõ, úgy ajánlatos, ha semleges gázatmoszférában dolgozunk, mivel védõgázréteg hiánya esetén a kismértékben kigázosodó klór-dioxid és a levegõ között robbanékony levegõ/klór-dioxid keverékek képzõdhetnek. A levegõ/klórdioxid keverékek a levegõnek a klór-dioxidhoz képesti :1 aránya esetén arra hajlanak, hogy a klór-dioxid robbanásszerûen klórra és oxigénre esik szét. Közepes vagy nagy karbonátkeménységû vizes kiindulási oldatok esetén (>hozzávetõleg 7 fok, illetve >hozzávetõleg 1,3 mmol/l karbonátkeménység) közömbös gáz alkalmazására általában nincs szükség, mivel a széndioxidból egyfajta védõgázréteg képzõdik. Ezért elõnyösen a szulfátion-tartalmú vizes oldat elõállításához amelyet a tetraklór-dekaoxid-komplex-dianionokat tartalmazó oldat képzésére kívánunk alkalmazni mineralizált vizet alkalmazunk. Elõnyös, ha a tetraklór-dekaoxid-komplex-dianionokat tartalmazó oldat vízben oldható foszfátot tartalmaz, mivel a peroxovegyületek mennyisége csökkenthetõ, ha a kész oldathoz egy vízben oldható foszfátot, így például nátrium-metapolifoszfátot kis mennyiségben hozzáadunk. A koncentráció, amellyel a vizes öblítõoldatot alkalmazzuk, különbözõ tényezõktõl függ, mint például a szennyezõdés fokától és/vagy a biogén lerakódásoktól, illetve a vízvezetõ rendszer bakteriális szennyezõdésétõl. Elõnyös, ha a találmány szerinti eljárásnál fertõtlenítõ hatóanyagként klór-oxid¹, halogén- és/vagy peroxidtartalmú vizes öblítõoldatot alkalmazunk olyan koncentrációban, amely a kloritnak legalább hozzávetõleg 0,1 mol/l¹rel, elõnyösen legalább 0,1 mol/l¹rel egyenlõ kiindulási koncentrációjának felel meg. Ez a találmány szerint különösen jó eredményeket biztosított. Természetesen a tetraklór-dekaoxid-komplex-dianion [Cl 4 O ] 2 vizes oldatának a fentiekben ismertetett, találmány szerinti változatain kívül más klór-oxid¹, halogéntartalmú és/vagy peroxidtartalmú vizes öblítõoldatokat is alkalmazhatunk, amelyek azonban kevésbé elõnyösek. Az eljárás során úgy is eljárhatunk, hogy folyamatosan fertõtlenítõszert adagolunk hozzá. Ilyen adagolást például a létesítménynek a zuhanyzó és mosóvíz biztosítására szolgáló bevezetett víz segítségével vagy uszodalétesítmények vízvezetõ csõvezetékének egy megkerülõ vezetékében, illetve ipari célokra szolgáló víz bevezetõ vezetékében alkalmazhatunk. Különösen elõnyös, ha az elrendezés úgy van kiképezve, hogy lehetõvé teszi mind a fertõtlenítõszer periodikus öblítését, mind a fertõtlenítõszer folyamatos hozzáadagolását. Az 1. ábra olyan zuhanyelrendezést mutat, amely lehetõvé teszi, hogy a vízvezetõ rendszerek periodikus

6 öblítésére a szükséges mennyiségû fertõtlenítõszert bevigyük, és ezenkívül fertõtlenítõszereket folyamatosan hozzáadagoljunk. Periodikus öblítés esetén 3 és lezárószerelvényeket lezárunk. A 7 ürítõcsapot pedig nyitjuk, és olyan mennyiségû vizet veszünk el a rendszerbõl, mint amennyit ezt követõen a fertõtlenítõszer-oldat-használt oldattal ismét feltöltjük. A kiürítés és a fertõtlenítõszeroldattal való feltöltés elõtt 6 és 17 lezárószerelvényeknek nyitva kell lenniük. Ezt követõen 16 keringtetõszivattyút indítunk és egyben a szükséges mennyiségû fertõtlenítõszert hozzáadagoljuk (az öblítést egy úgynevezett stop and go eljárás segítségével hajtjuk végre, aminek során a szállítóáram irányát meghatározott intervallumokban megváltoztatjuk). Az öblítõfolyamatot követõen a teljes rendszert kiürítik. Ezt követõen a rendszert ismét ivóvízzel töltjük fel, amelyet ismételten cirkuláltatunk, majd a rendszert kiürítjük. Ezzel biztosítjuk, hogy az adott esetben még meglévõ fertõtlenítõoldatot és biogén lerakódások maradványait és szennyezõdéseket a rendszerbõl kiöblítjük. Ezután a vezetéket ismét ivóvízzel töltjük meg, és rendeltetésszerûen üzemeltethetjük. Amennyiben folyamatosan fertõtlenítõszert kívánunk hozzáadagolni, úgy a két 6 és lezárószerelvényt lezárjuk. Az 1, 3, 8 és 17 lezárószerelvények nyitva vannak. A két adagolószivattyú és kontakt-vízfogyasztásmérõ segítségével a szükséges mennyiségû fertõtlenítõszer-oldatot a vízfogyasztástól függõen hozzáadagoljuk. Ugyanúgy, mint ahogy itt a zuhanyelrendezés példáján ismertetjük, a vízvezetõ rendszerek csírátlanítására és tisztítására szolgáló eljárás más alkalmazási területen is alkalmazható, valamint fertõtlenítõszer mennyiség szerinti arányos adagolása biztosítható. A találmány tárgya továbbá vízvezetõ rendszerek és felületek csírátlanítására és tisztítására szolgáló berendezés, például úszómedence- és fürdõmedence-létesítményekben, amely tartalmaz: (1) a vízvezetõ rendszer, illetve a vízvezetõ felület két pontja között létrehozott zárt körfolyamatot, amely klór-oxid¹, halogén- és/vagy peroxidtartalmú vizes öblítõoldat alakjában csírátlanításra és tisztításra szolgáló, legalább egy, elõre meghatározott mennyiségû fertõtlenítõ hatóanyagot tartalmaz, (2) az öblítõoldatnak a zárt vezetékrendszerben a rendszerben lévõ csövek és szûrõk csírátlanítása és tisztítása mellett történõ keringtetésére szolgáló szivattyút, (3) a vizes öblítõoldat leengedésére lefolyót, és (4) az eredeti vízáramlás visszaállítására alkalmas eszközöket. Célszerû, ha a vízvezetõ rendszer egy úszómedence- vagy fürdõmedence-létesítmény. Ebben az esetben az úszómedence- és fürdõmedence-létesítmény csírátlanítása és tisztítása olyan berendezés segítségével van megvalósítva, amely tartalmaz: (1) a kiegyenlítõmedence lefolyója és közvetlenül a tiszta víznek az úszó- vagy fürdõmedencébe való beáramlása elõtt elhelyezkedõ beömlés között létrehozott zárt körfolyamatot, amely egy elõre meghatározott mennyiségû, klór-oxid¹, halogénés/vagy peroxidtartalmú, csírátlanításra és tisztításra szolgáló vizes öblítõoldat alakjában lévõ, legalább egy fertõtlenítõ hatóanyagot tartalmaz, (2) az öblítõoldatnak a zárt vezetékrendszerben a rendszerben jelen lévõ csövek és szûrõk csírátlanítása és tisztítása mellett történõ keringtetésére szolgáló szivattyút, (3) a vizes öblítõoldat számára lefolyót, és (4) az eredeti vízáramlás visszaállítására alkalmas eszközöket. A találmány szerinti berendezés így tehát a kiegyenlítõmedence lefolyója és közvetlenül a tiszta víznek az úszó- és fürdõmedencébe való beáramlása elõtt lévõ beömlés között kialakított zárt körfolyamatot tartalmaz, és csírátlanításra és tisztításra egy elõre meghatározott mennyiségû, klór-oxid¹, halogénés/vagy peroxidtartalmú vizes öblítõoldatot tartalmaz. Ebben az esetben elõnyösen a már ismertetett tetraklór-dekaoxid-komplex-dianionról van szó vizes oldatban. Ezenkívül legalább egy, az öblítõoldatnak a zárt körfolyamatban a rendszerben lévõ csövek és szûrõk csírátlanítása és tisztítása mellett történõ keringtetésére szolgáló szivattyú van elrendezve, amely úgynevezett stop and go üzemmódban mûködik, azaz a mindenkori igénytõl függõen egy meghatározott idõintervallumban keringtet, ahol a keringtetés felváltva elõször az egyik, majd a másik irányban történhet, majd ezt követõen lekapcsol, hogy az öblítõoldat a vízvezetõ rendszerben álljon és hatást fejtsen ki, ezután az öblítõoldatot újból keringteti. A tisztítóberendezésekben, csõrendszerekben, valamint úszómedence- és fürdõmedence-létesítményekben lévõ vízvezetõ rendszerek és felületek csírátlanítására és tisztítására szolgáló berendezésnek egy elõnyös, találmány szerinti továbbfejlesztése tartalmazhat: (a) a vízvezetõ rendszeren belül egy meghatározott szakasz leválasztására szolgáló eszközöket, (b) legalább egy fertõtlenítõ hatóanyagot tartalmazó, nagy koncentrációjú öblítõoldat bevezetésére alkalmas eszközöket, (c) a meghatározott szakasznak az öblítõoldattal történõ átöblítésére szolgáló eszközöket, (d) az öblítõoldat összegyûjtésére szolgáló berendezést, (e) a hatóanyag jelenlétének és/vagy a hatóanyag-koncentrációjának és/vagy a csírátlanító- és tisztítóhatás ellenõrzésére szolgáló eszközöket, (f) a vizes öblítõoldat leengedésére szolgáló eszközöket, és (g) az úszómedence- és fürdõmedence-létesítmény eredeti vízáramlásának a visszaállítására szolgáló eszközöket. Ez a vízvezetõ rendszerben a tisztító- és csírátlanítóhatás optimális vezérlését és ellenõrzését teszi lehetõvé, ahogy a találmány megfelelõ eljárási változatának ismertetésénél már részletesen kifejtettük. 6

7 A találmány szerinti eljárás és berendezés fürdõlétesítményekben, különösen úszómedence- és fürdõmedence-körfolyamatokban lévõ, különbözõ típusú vízvezetõ rendszerek csírátlanítására és tisztítására alkalmas, ahol a vízvezetõ rendszer jellegét, méretét és felépítését tekintve nincsenek elvi korlátok. Ezenkívül a találmány szerinti két eljárási változat, illetve berendezésváltozat egymással kombinálható, aminek köszönhetõen folyamatszakaszok neuralgikus tartományai is csírátlaníthatók és tisztíthatók. Összefoglalóan megállapítható, hogy a találmány szerint uszodaberendezéseknek olyan csírátlanítása és tisztítása válik lehetõvé, amely a technika állásával összehasonlítva jelentõsen javított eredményekhez vezet. Így a biogén lerakódásokkal (biofilmekkel) szembeni tisztítóhatás lényegesen javult. Ezáltal különösen szembetûnõek a csírákkal, mikroorganizmusokkal, spóraképzõkkel, vírusokkal és gombákkal okozott szennyezõdésekkel szembeni hatásra vonatkozó, döntõ jelentõségû elõnyök. A technika állásából ismert tisztító eljárások ezen a területen csak gyenge hatást érnek el. Meglepõ módon bebizonyosodott, hogy a találmány szerinti eljárás segítségével nemcsak a mikroorganizmusokkal való fertõzöttségre, illetve biofilmszerkezetek kialakulására vonatkozóan eredményes dekontamináció valósítható meg, hanem erõsen megelõzõ hatás is elérhetõ. Ez feltehetõen arra vezethetõ vissza, hogy az összes csíra elpusztításával és szinte az összes, a mikroorganizmus növekedéséhez vezethetõ és például tápforrásként szolgáló szennyezõdés egyidejûleg történõ eltávolításával a mikroorganizmusok elterjedését a kezelés utáni hosszabb idõtartamon keresztül is megakadályozzuk. A találmány szerinti eljárás alkalmazása aktív és megelõzõen ható egészségvédelem érdekében megelõzõ intézkedésként tekinthetõ és tekintendõ és végrehajtandó. A fentiekben ismertetett, találmány szerinti kiviteli alakok révén ezért lehetõvé válik, hogy egy folyamatszakasz meghatározott részeit célzottan kiválasszuk és a tisztító és fertõtlenítõ eljárást ehhez igazítva alkalmazzuk. Ez különösen viszonylag nagy csõkeresztmetszetek esetén vízfogyasztás csökkentését teszi lehetõvé. A szükséges öblítõoldat mennyisége jelentõsen csökkenthetõ, miközben egyben azonos tisztítóés csírátlanítóhatás érhetõ el. A találmány ismertetett eljárási változatainak egy további elõnye, hogy minden egyes átfutás után a tisztítóhatás ellenõrzését teszi lehetõvé, úgyhogy célzott vezérlés biztosítható, és további átfutás csak akkor valósul meg, ha erre szükség van. Ez biztosítja, hogy az öblítõoldat koncentrációja, a tisztítófolyamat idõtartama és az alkalmazott vízmennyiség optimálisan egymáshoz igazítható legyen. Ezenkívül különösen nehezen tisztítható szakaszok is kezelhetõk. Egy folyamatszakaszban a csõhálózatnak bizonyos részei, mint például a filtrátum- és tisztavízvezeték célzottan tisztíthatók és fertõtleníthetõk. Így a találmány szerint a lényegesen csökkentett vízmennyiségnek köszönhetõen az öblítõoldat tekintetében költségek megtakaríthatók, miközben az elvezetett víz sem szennyezõdik említésre méltó mértékben A találmány szerinti berendezésnek egy kiviteli alakját a mellékelt 2. ábra kapcsán ismertetjük, amelyen vázlatosan látható: kiegyenlítõmedence, a nyers víz-csõhálózathoz való a bevezetõ, nyers vízhez mintakivételi vezeték és 2a csap a pelyhesítés elsõ F1. tisztítófokozata elõtt, szûrõ, a adszorpciós fokozattal, b záróréteggel, és c támasztórétegekkel, mintakivételi vezeték és 2b csap a fertõtlenítés (klórozás) elõtti filtrátumban, hõcserélõ, alap- és üzemi klórozásra szolgáló 0 berendezés, mintakivételi vezeték és 2c csap a fertõtlenítés (klórozás) után a tiszta vízben közvetlenül a medencébe való belépés elõtt, a tisztavíz-csõhálózatnál b beömlés és c úszómedence. A szûrõ az alsó részben, azaz a c támasztórétegekben a legerõsebb elcsírásodási mértéket (csíraszám) mutatja, amely az alap és üzemi klórozáshoz való 0 berendezésig folytatódik, és gyengülõ mértékben a úszómedencéig terjedhet. Azonban a szûrõ felsõ tartományában, a a adszorpciós fokozatban és a kiegyenlítõmedence medenceperemein is tapasztalható erõs és közepesen erõs csírásodás. Annak érdekében, hogy az uszodalétesítmény vízvezetõ rendszerében lévõ folyamatszakasz ezen különösen erõsen elcsírásodott tartományait csírátlanítsuk és tisztítsuk, a kiegyenlítõmedence lefolyója, azaz a a bevezetõ és közvetlenül a tiszta víznek az úszóvagy fürdõmedencébe való beáramlása elõtti beömlés, azaz a b beömlés között zárt vezetékrendszert (nincs ábrázolva) képezünk. Ebbe a rendszerbe egy elõre meghatározott mennyiségû, klór-oxid¹, halogénés/vagy peroxidtartalmú vizes öblítõoldatot juttatunk csírátlanításra és tisztításra, elõnyösen egy TCDOkomplex vegyületet juttatunk és ezt szivattyú (nincs ábrázolva) alkalmazásával meghatározott idõintervallumokban keringtetjük. Az öblítõoldat keringtetése során a mintakivételi csapokat kismértékben nyitni kell, hogy azon csöveknek és tömlõknek az öblítõoldattal való tisztítását és fertõtlenítését is lehetõvé tegyük, amelyek a csõvezetékek (nyersvíz¹, filtrátum- és tisztavíz-vezeték) és a mintakivételi csapok között helyezkednek el. Ez annyiban fontos, hogy ismert módon a keringtetõberendezés (filtrációs folyamat) mûködése során és az idõ elteltével a víz ezekben a csõ- és tömlõvezetékekben túlnyomórészt stagnálási fázisban van. Ezáltal gyakran felerõsödik a csövekben és tömlõkben és a mintakivételi csapokban a mikrobiológiai szennyezõdés és ez a mikrobiológiai vizsgálat során hibás interpretációhoz vezethet. A tisztítás és csírátlanítás elvégzése után a vizes öblítõoldatot leengedjük és az uszodalétesítménynek az 1. ábrán bemutatott eredeti vízáramlását ismét visszaállítjuk. 7

8 A találmányt az alábbiakban példák segítségével ismertetjük részletesebben: 1. példa Tetraklór-dekaoxid-komplex-dianionokat tartalmazó oldat elõállítása Szulfátot tartalmazó, 0, ph¹értékû, 1 l vízhez (karbonátkeménység: 18 fok, illetve 3,2 mmol/l) 0, g tömeg%¹os hidrogén-peroxid-oldatot adunk hozzá. Ehhez az oldathoz intenzív keverés alatt 0,9 l, kereskedelemben beszerezhetõ nátrium-klorit-oldatot (hozzávetõleg 0 g nátrium-klorit/liter) adunk hozzá. Ennek során az oldat barna színûvé válik, amely 7¹tel egyenlõ ph¹értéken való túllépése esetén a stabilizálási reakció lefutása után egy világoszöld színbe vált át. Ekkor az oldatban 7,-del egyenlõ ph¹érték áll be. 2. példa Egy uszoda vízvezetõ rendszerének az elsõ, találmány szerinti eljárási, illetve berendezési változattal történõ csírátlanítása és tisztítása A jelen esetben egy nyilvános fedett uszodában egy mély vizû és egy sekély vizû medence fürdõvíztisztító berendezését csírátlanítottuk és tisztítottuk. Hozzávetõleg 470 m 3 medence-víztérfogat mellett a szállítóáram Qh m 3 volt. A fürdõlétesítményt átlagosan személy/nap használta. Az üzemi idõk alatt a látogatási gyakoriság hozzávetõleg és 00 fõ/nap közötti tartományba esett. A találmány szerinti eljárást az alábbiak szerint hajtottuk végre. Elsõ lépésben a kiegyenlítõmedencének a lefolyója és az uszoda beömlése között zárt körfolyamatot hoztunk létre. Ezt az úszóvíztisztító berendezés nyersvízés tisztavíz-csõhálózatánál meghatározott helyeken járulékos bemenetek és kimenetek kialakításával hajtottuk végre. Ezt követõen a szûrõt a berendezés vonatkozásában szükséges öblítési adatok szerint öblítettük. Az öblítés után a keringtetõberendezést ismételten normálüzemre állítottuk át. Az úszó- és fürdõmedence vizének hozzávetõleg perces keringtetését követõen a berendezést leállítottuk és ügyeltünk arra, hogy a folyamatszakaszból víz ne vesszen el. Ezután a tisztítandó folyamatszakaszból csupán annyi vizet ürítettünk, mint amennyit másfelõl a fertõtlenítõoldat bevezetésével pótoltunk. Ezt követõen csírátlanításra és tisztításra szolgáló, tetraklór-dekaoxidkomplex-dianion-oldat alakjában amelynek koncentrációja kloritnak hozzávetõleg 0,1 és 0,2 mol/l¹rel egyenlõ kiindulási koncentrációjának felelt meg vizes öblítõoldatot vezettünk be. A fertõtlenítõoldat bevezetése a keringtetés során adagolószivattyúk segítségével az úszómedence-víztisztító berendezés folyamatszakaszának tisztítandó részeibe való adagolásával történt. Az öblítõoldatot egy speciális frekvenciavezérelt keringtetõszivattyú segítségével úgynevezett stop and go eljárásban mindenkor hozzávetõleg 1 3 órás meghatározott idõintervallumokra keringtettük, és a szivattyút hozzávetõleg percre lekapcsoltuk, hogy az öblítõoldat meghatározott hatáskifejtõ idejét biztosítsuk. Az úgynevezett nyugalmi fázisokban elõnyös, ha öblítõlevegõ-fúvó berendezést alkalmazunk, hogy 2 percre a szûrõbe öblítõlevegõt fújjunk és a szûrõanyagnak egy járulékos fellazulását elérjük, amely a TCDO-oldatnak a szûrõanyagban való oxidatív tisztítófolyamatát elõsegíti. Miután az öblítõoldatot hozzávetõleg 3 órán keresztül alkalmaztuk, TCDO-reagens segítségével ellenõrizni kell, hogy az öblítõoldatban az alkalmazott TCDO-oldatból még jelen van¹e hatóanyag. Ezáltal biztosítani kívánjuk, hogy a teljes tisztítófolyamat során a fertõtlenítõoldat elegendõ hatékonysággal mûködjön. Ezután a vizes öblítõoldat leengedése és eltávolítása következett. Ezt csak a csõvezetékeknél hajtjuk végre. A szûrõben lévõ maradék öblítõoldatot a szûrõ öblítésével az öblítõvíz-vezetéken keresztül kivezetjük. Ezt követõen az úszómedence- és fürdõmedencevíztisztító eredeti vízáramlását újból visszaállítjuk. Ezután célszerû, ha a szûrõt órás üzemi idõ után ismét öblítjük. Az öblítõoldat mennyisége 11 l használati oldat (hatóanyag: TCDO-anion), amelyet összesen 9 m 3 vízbe vezettünk be és öblítõoldatként alkalmaztunk. 3. példa Vízvezetõ rendszernek egy találmány szerinti eljárási változat segítségével történõ csírátlanítása és tisztítása Úgy jártunk el, mint a 2. példánál, ahol azonban az öblítõoldatot mindenkor 1 3 órás meghatározott idõintervallumokban keringtettük, és a szivattyút hozzávetõleg percre lekapcsoltuk, hogy az öblítõoldat meghatározott hatáskifejtését biztosítsuk. Az öblítõoldat csírátlanító- és tisztítóhatását a DIN EN 1276/augusztus 1997 szerinti fertõtlenítõszer-vizsgálat (vegyi fertõtlenítõszerek és antiszeptikumok), valamint különbözõ nyilvános uszodákból származó, mikrobiológiailag szennyezett szemes aktív szén tetraklórdekaoxid-dianion (TCDO-komplex vegyület) segítségével történõ vegyi tisztítására és fertõtlenítésére szolgáló kísérletek és vizsgálatok laboratóriumi és ipari méretben végrehajtva alapján állapítottuk meg. A gyakorlati alkalmazás során az öblítõoldatban lévõ TCDO-anion minõségi kimutatása a HydroQuant TCDO-reagens révén válhat, illetve válik lehetõvé. A HydroQuant TCDO-reagens lényegében FeCl 3 összképletû vas(iii)-klorid vizes oldatából épül fel, és egy egyszerûen kezelhetõ vegyi vizsgálószert képez, amely a TCDO-anion kimutatását színváltás útján történõ kimutatását teszi lehetõvé (világossárgáról barnára való színváltás). Amennyiben az öblítõoldatban TCDO-anion még jelen van, úgy barna elszínezõdés valósul meg, amely az oldat ph¹értékétõl függetlenül a 3 és 11 közötti ph¹érték intervallumban lép fel. A barna elszínezõdés a szabadon ható klór tartalmától is függetlenül jön létre. Akár 0 mg/l szabadon ható klórkoncentrációk sem gyakorolnak befolyást az öblítõoldatban jelen lévõ TCDO-anion mérhetõségére. Az öblí- 8

9 tõoldat csírátlanító- és tisztítóhatását eszerint a TCDOkomplex vegyület felhasználása révén állapítottuk meg. 4. példa A vízvezetõ rendszernek egy további, találmány szerinti eljárási változat segítségével történõ csírátlanítása és tisztítása Ugyanúgy, mint a 2. példa esetén, zárt körfolyamatot építettünk fel, azonban pontosan meghatározott határokkal, aminek révén a folyamatszakasznak csupán egy meghatározott részét kívántuk csírátlanítani és tisztítani. Ezt követõen csírátlanításra és tisztításra nagy koncentrációjú vizes öblítõoldatként egy tetraklór-dekaoxid-komplex-dianion-oldatot alkalmaztunk olyan koncentrációban, amely koncentráció a kloritnak hozzávetõleg 1, mol/l¹rel egyenlõ kiindulási koncentrációjának felelt meg. Az öblítõoldat mennyisége a csõ térfogatának 1/0 és 1/ közötti részének felelt meg. Az öblítõoldatot nyomólevegõ segítségével a leválasztott szakaszon keresztül vezettük. A csírátlanító- és tisztítóhatást az elõbbiekben a 3. példa kapcsán leírtaknak megfelelõen határoztuk meg. SZABADALMI IGÉNYPONTOK 1. Eljárás vízvezetõ rendszerek és felületek csírátlanítására és tisztítására, amelynek során a csírátlanítás és tisztítás egy elõre meghatározott mennyiségû fertõtlenítõ hatóanyagnak klór-oxid¹, halogén¹, és/vagy peroxidtartalmú vizes öblítõoldat alakjában történõ hozzáadásával történik, azzal jellemezve, hogy az alábbi eljárási lépéseket hajtjuk végre: (1) a vízvezetõ rendszer, illetve vízvezetõ felület egy elsõ és egy második pontja között zárt körfolyamatot építünk fel, ahol a csírátlanítandó és tisztítandó rendszerkomponensek az elsõ és a második pont között mechanikus fluidum-összeköttetésben vannak elrendezve és ahol ezen rendszerkomponensek legalább csöveket és adszorbeáló tulajdonságokkal rendelkezõ vagy nem rendelkezõ szûrõszenet magukba foglaló szûrõanyagokat tartalmazó szûrõket foglalnak magukban, (2) a zárt körfolyamatba a csírátlanításra és tisztításra szolgáló vizes öblítõoldatot visszük be, (3) a rendszerkomponenseket az öblítõoldatnak a zárt körfolyamatban meghatározott idõintervallumokban történõ periodikus keringtetése mellett csírátlanítjuk és tisztítjuk, (4) a vizes öblítõoldatot a zárt körfolyamatból leengedjük és eltávolítjuk, és () az eredeti vízáramlást visszaállítjuk. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a vízvezetõ rendszer egy úszómedence- vagy fürdõmedence-létesítmény. 3. A 2. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az úszómedence- vagy fürdõmedence-létesítmény lefolyóval ellátott hullámmedencét és beömléssel ellátott úszó- vagy fürdõmedencét foglal magában, ahol a lefolyó és a beömlés mechanikus fluidum-összeköttetéssel rendelkezik, és ahol az elsõ pont a mechanikus fluidumösszeköttetésben a lefolyó közelében és a második pont a mechanikus fluidum-összeköttetésben közvetlenül a beömlés elõtt helyezkedik el, és ahol a zárt körfolyamat felépítése az elsõ és a második pont között történik. 4. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a vízvezetõ rendszer meleg vizû pezsgõfürdõmedence, különösen meleg vizû whirlpool vagy pezsgõfürdõkád.. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a vízvezetõ rendszer épületgépészetben lévõ ivóvíz-bevezetõ rendszer, különösen zuhanyrendszer. 6. Az. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a zárt körfolyamatnak az (1) lépésben végrehajtandó felépítését a melegvíz-bojler és a zuhanyfej között hajtjuk végre. 7. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a vízvezetõ rendszer ipari létesítményekben lévõ folyamatvíz-tisztító rendszer. 8. Az elõzõ igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a (3) lépés szerinti keringtetést egy kiváltságos irányban vagy felváltva, a két irány egyikében hajtjuk végre. 9. Az elõzõ igénypontok legalább egyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az öblítõoldatot néhány perctõl néhány óráig tartóan, különösen 3 12 óra alatt keringtetjük, aminek során a keringtetést egy vagy több alkalommal megszakítjuk.. Eljárás vízvezetõ rendszerek és felületek csírátlanítására és tisztítására, különösen tisztítóberendezésekben, csõrendszerekben, valamint úszómedencevagy fürdõmedence-létesítményekben, amelynek során a csírátlanítást és tisztítást nagy koncentrációjú öblítõoldat hozzáadásával hajtjuk végre, amely legalább egy fertõtlenítõ hatóanyagot tartalmaz, azzal jellemezve, hogy az alábbi eljárási lépéseket hajtjuk végre: (a) a vízvezetõ rendszeren belül egy elsõ és egy második pont között meghatározott szakaszt választunk le, ahol a csírátlanítandó és tisztítandó rendszerkomponensek az elsõ és a második pont között mechanikus fluidum-összeköttetésben vannak elrendezve, (b) a leválasztott szakaszba a nagy koncentrációjú öblítõoldatot visszük be, (c) a leválasztott szakaszt az öblítõoldattal, adott esetben keringtetés alatt átöblítjük, (d) a leválasztott szakaszból az öblítõoldatnak egy mintáját vesszük ki, (e) a hatóanyag jelenlétét és/vagy a hatóanyag-koncentrációját és/vagy a csírátlanító- és tisztítóhatást az öblítõoldat mintájában ellenõrizzük, (f) a (c) (e) lépéseket adott esetben megismételjük, (g) a vizes öblítõoldatot a leválasztott szakaszból leengedjük és eltávolítjuk, és (h) az eredeti vízáramlást visszaállítjuk. 11. A. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a (c) lépés során az öblítõoldatot megnövelt nyomás alatt gáz segítségével öblítjük át. 9

10 12. A. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az öblítõoldatot a (c) lépés során a csövek belsõ falaira, szûrõkre és/vagy szûrõanyagokra porlasztjuk. 13. Az elõzõ 1 9. vagy 12. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a (3) lépés vagy a (c) lépés szerinti csírátlanításnak és tisztításnak a rendszerben meglévõ mintakivételi vezetéket és mintakivételi csapokat is kiteszünk. 14. Az elõzõ igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy fertõtlenítõ hatóanyagként klór-oxid¹, halogén- és/vagy peroxidtartalmú vizes öblítõoldatot alkalmazunk olyan koncentrációban, amely a kloritnak legalább hozzávetõleg 0,1 mol/l¹rel, elõnyösen legalább 0,1 mol/l¹rel egyenlõ kiindulási koncentrációjának felel meg. 1. A 14. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a klór-oxid-tartalmú vizes oldat tetraklór-dekaoxid-komplex-dianiont [Cl 4 O ] 2 tartalmaz. 16. A 14. vagy 1. igénypont legalább egyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a tetraklór-dekaoxid-komplex-dianion vizes oldatát úgy állítjuk elõ, hogy egy szulfátion-tartalmú vizes oldatot amelynek ph¹értéke 3 egy ebben stabil peroxovegyülettel keverünk össze, és ezt az oldatot ezt követõen egy klorit alkalikus vizes oldatával keverjük össze. 17. A 16. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a szulfátion-tartalmú vizes oldatot egy olyan mennyiségû, ebben stabil peroxovegyülettel keverjük össze, hogy az oldatban a peroxovegyület koncentrációja hozzávetõleg 0,001 és 0,01 molár közötti tartományban legyen. 18. A 16. vagy 17. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a szulfátion-tartalmú vizes oldatot egy ebben stabil peroxovegyülettel keverjük össze, és ezt az oldatot ezt követõen egy kloritnak egy alkalikus vizes oldatával olyan mennyiségben keverjük össze, hogy 7,0-nál nagyobb, különösen 7, és 8,0 közötti ph¹értéket állítunk be. 19. A igénypontok legalább egyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy peroxovegyületként hidrogén-peroxid, egy alkáli- vagy alkáliföldfém-perszulfát, ¹perkarbonát, ¹perborát vagy ¹peroxid alakjában jelen lévõ szervetlen peroxovegyületet alkalmazunk.. A igénypontok legalább egyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy kloritként egy alkáliés/vagy alkáliföld-kloritot alkalmazunk. 21. A 16. igénypontok legalább egyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a szulfátion-tartalmú vizes oldat ph¹értéke A igénypontok legalább egyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a szulfátion-tartalmú vizes oldat elõállítására demineralizált vizet alkalmazunk. 23. A igénypontok legalább egyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az öblítõoldat vízben oldódó foszfátot tartalmaz. 24. Az elõzõ igénypontok legalább egyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy fertõtlenítõszereket állandóan hozzáadagolunk Berendezés vízvezetõ rendszerek és felületek csírátlanítására és tisztítására, ahol a vízvezetõ rendszerek és felületek legalább csöveket és egy szûrõt tartalmaznak, és ahol a berendezés elõre meghatározott mennyiségû, legalább egy fertõtlenítõ hatóanyag bevitelére szolgáló eszközöket tartalmaz, azzal jellemezve, hogy tartalmaz: (1) a vízvezetõ rendszernek, illetve a vízvezetõ felületnek egy elsõ és egy második pontja között zárt körfolyamat létrehozására szolgáló eszközöket, ahol a csírátlanítandó és tisztítandó rendszerkomponensek az elsõ és a második pont között mechanikus fluidum-összeköttetésben vannak elrendezve és legalább a csöveket és a szûrõt foglalják magukba, (2) bevitelre szolgáló eszközöket, ahol ezek a legalább egy fertõtlenítõ hatóanyag elõre meghatározott mennyiségének a zárt körfolyamatba való bevitelére szolgálnak, és ahol a fertõtlenítõ hatóanyag klóroxid¹, halogén- és/vagy peroxidtartalmú, csírátlanításra és tisztításra szolgáló vizes öblítõoldat, (3) legalább egy, az öblítõoldatnak a zárt körfolyamatban a rendszerkomponensek csírátlanítása és tisztítása érdekében történõ keringtetésére szolgáló szivattyút, (4) legalább egy lefolyót a vizes öblítõoldatnak a zárt körfolyamatból való leengedésére, és () az eredeti vízáramlás visszaállítására alkalmas eszközöket. 26. A 2. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a vízvezetõ rendszer egy úszómedencevagy fürdõmedence-létesítmény. 27. A 26. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy az úszómedence- vagy fürdõmedencelétesítmény lefolyóval ellátott hullámmedencét és beömléssel ellátott úszó- vagy fürdõmedencét foglal magában, ahol a lefolyó és a beömlés mechanikus fluidum-összeköttetéssel rendelkezik, és ahol az elsõ pont a mechanikus fluidum-összeköttetésben a lefolyó közelében és a második pont a mechanikus fluidumösszeköttetésben közvetlenül a beömlés elõtt helyezkedik el. 28. Berendezés vízvezetõ rendszerek és felületek csírátlanítására és tisztítására, különösen tisztítóberendezésekben, csõrendszerekben, valamint úszómedence- és fürdõmedence-létesítményekben, amely magában foglal legalább egy fertõtlenítõ hatóanyagot tartalmazó, nagy koncentrációjú öblítõoldat bevitelére szolgáló eszközöket és a hatóanyag jelenlétének és/vagy a hatóanyag-koncentrációjának és/vagy a csírátlanító- és tisztítóhatás ellenõrzésére szolgáló eszközöket, azzal jellemezve, hogy tartalmaz: (a) a vízvezetõ rendszeren belül egy meghatározott, egy elsõ és egy második pont közötti szakasz leválasztására szolgáló eszközöket, ahol a csírátlanítandó és tisztítandó rendszerkomponensek az elsõ és a második pont között mechanikus fluidumösszeköttetésben vannak elrendezve, (b) bevitelre szolgáló eszközöket, ahol ezek a nagy koncentrációjú öblítõoldatnak a leválasztott szakaszba való bevezetésére alkalmas eszközök,

11 (c) a leválasztott szakasznak az öblítõoldattal a rendszerkomponensek csírátlanítása és tisztítása érdekében történõ átöblítésére szolgáló eszközöket, (d) az öblítõoldat egy mintájának a leválasztott szakaszból való kivételére szolgáló eszközöket, (e) a vizes öblítõoldat a leválasztott szakaszból való leengedésére szolgáló eszközöket, és (f) az eredeti vízáramlás visszaállítására szolgáló eszközöket. 11

12 HU T2 Int. Cl.: E04H 4/12 12

13 HU T2 Int. Cl.: E04H 4/12 13

14 Kiadja a Magyar Szabadalmi Hivatal, Budapest Felelõs vezetõ: Törõcsik Zsuzsanna Windor Bt., Budapest