(11) Lajstromszám: E (13) T2 EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA. 1. ábra

Átírás

1 !HU T2! (19) HU (11) Lajstromszám: E (13) T2 MAGYAR KÖZTÁRSASÁG Magyar Szabadalmi Hivatal EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA (21) Magyar ügyszám: E (22) A bejelentés napja: (96) Az európai bejelentés bejelentési száma: EP (97) Az európai bejelentés közzétételi adatai: EP A (97) Az európai szabadalom megadásának meghirdetési adatai: EP B (51) Int. Cl.: A24B 7/14 ( ) A01F 29/20 ( ) A24B 7/12 ( ) (87) A nemzetközi közzétételi adatok: WO PCT/PL 04/ (30) Elsõbbségi adatok: PL (72) Feltaláló: CHOJNACKI, Wojciech, Jerzy, PL Radom (PL) (73) Jogosult: International Tobacco Machinery Poland Ltd., Radom (PL) (74) Képviselõ: dr. Antalffy-Zsiros András, DANUBIA Szabadalmi és Jogi Iroda Kft., Budapest (54) Eljárás szerves növényi anyagok, különösen dohányanyagok vágógépének kései közötti rés szabályozására (57) Kivonat 1. Eljárás szerves növényi anyagok, különösen dohányanyagok vágógépének kései közötti rés szabályozására, amely vágókés dobbal ellátott vágófejet és alsó késsel ellátott szállító- és tömörítõszerelvényt tartalmaz, ahol a kések szervomechanizmusokkal történõ pozicionálására villamos érzékelõk jeleit használják, és a jele- HU T2 A leírás terjedelme 6 oldal (ezen belül 2 lap ábra) 1. ábra Az európai szabadalom ellen, megadásának az Európai Szabadalmi Közlönyben való meghirdetésétõl számított kilenc hónapon belül, felszólalást lehet benyújtani az Európai Szabadalmi Hivatalnál. (Európai Szabadalmi Egyezmény 99. cikk (1)) A fordítást a szabadalmas az évi XXXIII. törvény 84/H. -a szerint nyújtotta be. A fordítás tartalmi helyességét a Magyar Szabadalmi Hivatal nem vizsgálta.

2 1 HU T2 2 ket a vágógép központi vezérlõegységében feldolgozzák, azzal jellemezve, hogy egy elsõ érzékelõ (C1) meghatározza a rést (a) az érzékelõ (C1) végfelülete és a vágókés (3) pengéje között a vágófejdob (2) sugárirányában, egy második érzékelõ (C2) meghatározza a rést (b) a vágófej- (1) keret és a szállító- és tömörítõszerelvény (4) kerete között, és egy harmadik érzékelõ (C3) meghatározza a rést (d) az érzékelõ (C3) végfelülete és az alsó kés (7) éle között, és a vágókés (3) pengéje és az alsó kés (7) széle közötti rés (c) c változását a c= a+ b+ d összefüggés szerint határozzák meg, ahol a a az elsõ érzékelõ (C1) végfelülete és a vágókés (3) pengéje közötti távolság változása, amely megfelel a vágófejdob (2) átmérõje változásának, b a vágófej- (1) kerete és a szállító- és tömörítõszerelvény (4) kerete közötti távolság változása, és d az alsó kés (7) kopási vesztesége, feltételezve, hogy a vágógép alszerelvényei közötti kiindulási rések (a, b, c és d) ismertek A találmány szerves növényi anyagok, különösen dohányanyagok vágógépének kései közötti rés szabályozására szolgáló eljárásra vonatkozik. Dohányanyagokhoz való ismert vágógépeket mutatnak be például a P353760, P356019, P számú lengyel, valamint az US A 2,829,692 számú szabadalmi leírások. Egy ilyen típusú készüléknek kerete és a kereten belül szerelt dob alakú vágófeje van, ahol a dobnak kerülete mentén szimmetrikusan elrendezett kései vannak. A vágandó anyagot a vágózónába táplálják egy olyan szállító- és tömörítõszerelvény segítségével, amely szállítóelemekkel van ellátva és az aprítandó anyag tömörítéséhez és alakításához egy úgynevezett szájrésszel van ellátva. A szájrész alsó része, amelyet alsó késnek hívnak, a vágófejdob késeinek ellendarabja. A P számú lengyel szabadalmi leírásból dohányanyagot aprító kések automatikus élesítésére szolgáló eljárás és készülék ismert, ahol egy kés a vágógép normális mûködése során elõre halad, és ahol a dohányanyagokat egy õrlõkerékkel megfelelõ módon megõrölték, a vágógép hajtásának nyomatékát feljegyzik, majd a kést a feljegyzett nyomatéknak megfelelõen mozgatják elõre. A vágógépnek a hajtás nyomatékának érzékelésére szolgáló érzékelõje van, amely beállítóelemek hajtásához kapcsolódik. Az ennél az ismert megoldásnál alkalmazott nyomatékérzékelõ lehetõvé teszi a kések elõre mozgatási sebességének a vezérlését a vágási mûvelet során fellépõ ellenállás erõk függvényében. A dohányanyagokhoz való vágógép egy integrált szabályozórendszerrel van ellátva, amely szervomechanizmusok szerelvényét tartalmazza, és a rendszer a gép és a beállítóelemek hajtásával van összekapcsolva. Ez az ismert gép azonban nem teszi lehetõvé, hogy a dohányanyagokhoz való vágógép kései közötti rést szabályozzuk. A dohányanyagokhoz való vágógép kései közötti rés alapvetõen befolyásolja a végtermék minõségét és a vágószerkezet energiafogyasztását. Általában manuális mûveleteket alkalmaznak egy vágógép kései közötti rés meghatározására, ahol a mûveleteket csak azt követõen lehet végrehajtani, miután a vágógépet leállították. Egy ismert eljárás szerint a késeket egymást követõ közelítõlépésekkel hozzák érintkezésbe. Ezután a szállító- és tömörítõszerelvényt egy kívánt távolságra húzzák hátra. A fenti eljárás nem kellõen pontos és magában foglalja a kések eltûrésének vagy elgörbülésének a veszélyét. Egy másik ismert eljárás során ismert vastagságú ragasztószalagból több réteget visznek fel az alsó kés végfelületére. A vágófej bekapcsolása és leállítása után megszámolják azoknak a rétegeknek a számát, amelyek nem vágódtak át, és a szalag vastagsága és a szalagok számának a szorzata megadja a távolságot a vágókések és az alsó kés között. Így a fenti szabályozás ismétlésével és ellenõrzési mûvelet többszöri ismétlésével egy kívánt rés állítható be. Az eljárás nem pontos, mert attól a pontosságtól függ, amellyel a szalag vastagságát meghatározták, valamint függ a szalag vastagságának az egyformaságától. A találmány értelmében szerves növényi anyagok, különösen dohányanyagok vágógépének kései közötti rés szabályozására szolgáló eljárás során, ahol a gép vágókés dobbal rendelkezõ vágófejet és egy alsó késsel rendelkezõ szállító-tömörítõ szerelvényt tartalmaz, villamos érzékelõk jeleit használjuk fel a kések szervomechanizmusok segítségével történõ pozicionálására, és a jeleket a vágógép egy központi vezérlõegységben feldolgozzuk, és az eljárást az jellemzi, hogy egy elsõ érzékelõ meghatározza a rést a szenzor végfelülete és egy vágókés pengéje között a vágófejdob sugárirányában, egy második érzékelõ meghatározza a rést a vágófej kerete és a szállító- és tömörítõszerelvény kerete között, és egy harmadik érzékelõ meghatározza a rést a szenzor végfelülete és az alsó kés éle között, és az egy vágókés pengéje és az alsó kés éle közötti rést az c= a+ b+ d függvény szerint határozzuk meg, ahol a az elsõ szenzor végfelülete és a vágókés pengéje közötti távolság megváltozása, a vágófejdob átmérõje változásának megfelelõen, b a vágófej keretnek a szállító- és tömörítõszerelvény keretétõl mért távolságának a megváltozása, és d az alsó kés kopási vesztesége, feltételezve, hogy a vágógép alszerelvényei közötti kiindulási rések értéke ismert. A szenzorok elõnyösen örvényáramú induktív szenzorok. A vágófej kerete és a szállító- és tömörítõszerelvény kerete közötti távolságot elõnyösen két második érzékelõvel mérjük, amelyeket a szállító- és tömörítõszerelvény keretéhez viszonyítva a bal oldalon, illetve a jobb oldalon helyezünk el. A villamos érzékelõktõl elõnyösen analóg jeleket továbbítunk a vágógép vezérlõegységéhez. Egy másik elõnyös kiviteli alak értelmében a villamos érzékelõktõl digitális jeleket továbbítunk a vágógép vezérlõegységéhez. 2

3 1 HU T2 2 A a és b távolságváltozásokat elõnyösen folyamatosan mérjük, míg a d paramétert idõszakosan mérjük. Egy elõnyös kiviteli alak értelmében az köszörûkõ kõlehúzásához használt gyémánt helyzetét egy szervomechanizmussal állítjuk be a vezérlõegység kimenõjele alapján. A vágógép kései közötti rés szabályozására szolgáló találmány szerinti eljárás lehetõvé teszi, hogy a vágógép üzemelése alatt állandó értékû rést tartsunk fenn anélkül, hogy a rés beállításához a gépet le kellene állítani. A rés a vágógép mûködése közben, egyetlen vezérlõpanel használatával, vagy a vágógép központi vezérlõegységétõl távol beállítható. A rést nagy pontosságú érzékelõk mérési eredményei alapján határozzuk meg, melyek nem függnek a gépet mûködtetõ személyzet szubjektív becsléseitõl. A találmány szerint javasolt megoldás esetében a mérési értékek pontosságát nem rontja az érzékelt felületek szennyezettsége, mert az alkalmazott érzékelõk kizárólag fémre érzékenyek. Ezen túlmenõen a résre vonatkozó információt a vágógép vezérlõpanelján ki is jelezhetjük és egy központi vezérlõegységhez is elküldhetjük. A találmány szerinti eljárást dohányanyagokhoz való vágógép használatával valósítottuk meg, amelyet a rajzokon ábrázoltunk, ahol az 1. ábra egy vágógép vázlatos oldalnézetét mutatja, és a 2. ábra vázlatosan egy szállító- és tömörítõszerelvényt mutat. Mint az 1. ábrán látható, dohányanyagokhoz való vágógép 1 vágófejet tartalmaz, amelyben forgó vágófej¹ 2 dob van felszerelve, melynek kerületi felületén szimmetrikusan elrendezett vágó¹ 3 kései vannak, és szállító- és tömörítõ¹ 4 szerelvénye van, amelyet olyan keret vagy test alkot, amelyben két 5 és 6 szállító van felszerelve, amelyek a dohányanyag áramlási irányában konvergálnak. A szállító- és tömörítõ¹ 4 szerelvény az 1 vágófejhez képest mozgatható és a vágógép mûködése során annak nekinyomható. A szállító- és tömörítõ¹ 4 szerelvény és az 1 vágófej közötti rést (a rajzon nem látható) szervomechanizmusokkal állítjuk be, amelyek egy központi vezérlõegységhez kapcsolódnak. A vágandó dohányanyagot a szállító- és tömörítõ¹ 4 szerelvény tömöríti és továbbítja a vágófej¹ 2 dob felé. Miközben a vágó¹ 3 kések aprítják, az érkezõ dohányanyag a mozdulatlan alsó 7 késnek ütközik, amely mereven van a szállító-tömörítõ 4 szerelvényhez csatlakoztatva. Minden egyes vágó¹ 3 kést egy korong típusú vagy serleg típusú 8 köszörûkõ élesít, amelynek felületét 9 gyémánttal kezeljük. A 9 gyémánt pozícióját egy a rajzon nem látható szervomechanizmus állítja be, amely a vágógép központi vezérlõegységével áll kapcsolatban. Mint az 1. ábrán látható, a vágó¹ 3 kések forgó pengéi által meghatározott virtuális henger átmérõje a 9 gyémánt végfelületének helyzetétõl függ. A dohányanyag vágási mûveletének minõsége és a vágógép teljesítmény felvétele attól a távolságtól függ, amelyen a forgó vágófej¹ 2 dob minden egyes vágó¹ kése eléri a szállító- és tömörítõ¹ 4 szerelvény alsó 7 késének az élét. A távolság az alsó 7 kés kopása következtében, továbbá a vágó¹ 3 kések forgó pengéi által meghatározott henger átmérõjének a változása következtében változik, és az 1 vágófej kerete és a szállító- és tömörítõ¹ 4 szerelvény kerete közötti távolság változásától függ. A vágógép kései közötti rés szabályozása és a vágókések kiterjedésének a beállítása jelentõsen befolyásolja a végtermék minõségét. A vágógép kései közötti rés szabályozásához a gép villamos távolság érzékelõkkel van ellátva, elõnyösen örvényáramhatást felhasználó induktív érzékelõkkel. Az 1 vágófej keretéhez erõsített elsõ C1 érzékelõvel, amely a vágófej¹ 2 dob sugárirányával párhuzamosan helyezkedik el, a rést a C1 érzékelõ végfelülete és a vágó¹ 3 kések pengéi közötti távolságként mérjük. Az elsõ C1 érzékelõnek a réssel arányos analóg vagy digitális kimenõjelét egy központi vezérlõegységhez továbbítjuk, minek révén meghatározható a vágó¹ 3 kések forgó pengéi által meghatározott henger átmérõjének a változása. Ha a vágó¹ 3 kések forgó pengéi által meghatározott henger átmérõjének a változása meghalad egy elõre meghatározott értéket, akkor a központi vezérlõegység jelet küld a szervomechanizmusnak, hogy az rögzítse a 9 gyémánt pozícióját. Ezen túlmenõen egy második C2 érzékelõ méri az 1 vágófej kerete és a szállító- és tömörítõ¹ 4 szerelvény kerete közötti b rést. Egy elõnyös kiviteli alak esetében két második C2 és C2 érzékelõt használunk, amelyeket a szállító- és tömörítõ¹ 4 szerelvény keretéhez viszonyítva a bal oldalon, illetve a jobb oldalon helyezünk el. melyek közül a C2 érzékelõ a rajzon nem látható. A C2 és C2 érzékelõk analóg vagy digitális kimenõjele alapján egy központi vezérlõegység megfelelõ eredõ jelet állít elõ. Az alsó 7 kés kopási folyamata következtében a c rés megnõ a vágófej¹ 2 dob vágó¹ 3 kései és a szállító- és tömörítõ¹ 4 szerelvény alsó 7 kése között. Az alsó 7 kés kopási folyamata egy nagyon lassú folyamat, úgyhogy a veszteséget elegendõ idõszakosan mérni. A találmány értelmében az alsó 7 kés kopása következtében beálló veszteséget a 2. ábrán látható kodon a d távolság változásaként definiáljuk. Egy harmadik C3 érzékelõ periodikusan méri a d távolságot az alsó 7 kés végfelülete között, és a mért értéket a vágógép központi vezérlõegységének memóriájában tároljuk. Amennyiben a vágó¹ 3 kések és az alsó 7 kés közötti c rés kezdeti értéke ismert, amelyet a vágógép alszerelvényei közötti ismert a, b és d rések mellett mértünk, úgy a találmány értelmében a c változást az a b és d rések számtani összegeként határozzuk meg az alábbi függvénynek megfelelõen: c= a+ b+ d, ahol a a és b mérési értékek folyamatosan mért értékek, és a d mérési értéke egy periodikusan mért érték. A mérési eredmények alapján a vágógép központi vezérlõegysége szervomechanizmusokhoz továbbított jeleket állít elõ, amelyekkel beállítja a b rést az 1 vágófej kerete és a szállító- és tömörítõ¹ 4 szerelvény kerete 3

4 1 HU T2 2 között, hogy kompenzálja a vágógép kései közötti c rés változását. Példa Az 1. és 2. ábrán vázlatosan bemutatott, dohányanyagokhoz való vágógépben négy örvényáramú induktív érzékelõt használtunk: a C1 érzékelõt úgy szereltük fel, hogy végfelülete a vágó¹ 3 kések forgó pengéi által meghatározott henger virtuális felületétõl a mérési tartomány 50 75%¹át, elõnyösen 60%¹át kitevõ távolságban helyezkedett el. Az alkalmazott érzékelõ mérési tartománya 1,5 mm volt. a C2 és C2 érzékelõket úgy szereltük fel, hogy végfelületük az 1 vágófej keretétõl a mérési tartomány 50 80%¹át, elõnyösen 70%¹át kitevõ távolságban helyezkedett el. Az alkalmazott érzékelõk mérési tartománya 5 mm volt. a C3 érzékelõt úgy szereltük fel, hogy mérési pozíciójában végfelülete a még el nem használódott alsó 7 kés végfelületétõl a mérési tartomány 40 80%¹át, elõnyösen 60%¹át kitevõ távolságban húzódott. A C1 és C3 érzékelõk mérési eredményeinek ismételhetõsége jobb volt, mint 0,03 mm, míg a C2 és C2 érzékelõk esetében jobb volt, mint 0,04 mm. A vágógép kései közötti rés változásának az alábbi összefüggés szerinti meghatározásának a d c ismételhetõsége: c= a+ b+ d, nem volt rosszabb, mint: D c (0,03 0,04+0,03) mm d c 0,1 mm A bemutatott találmány szerinti megoldás lehetõvé tette a vágógép kései közötti c rés 0,15 mm¹es beállítását anélkül, hogy a vágó¹ 3 kések és az alsó 7 kés között bármilyen összeütközés veszélye állnak fenn. SZABADALMI IGÉNYPONTOK 1. Eljárás szerves növényi anyagok, különösen dohányanyagok vágógépének kései közötti rés szabályozására, amely vágókés dobbal ellátott vágófejet és alsó késsel ellátott szállító- és tömörítõszerelvényt tartalmaz, ahol a kések szervomechanizmusokkal történõ pozicionálására villamos érzékelõk jeleit használjuk, és a jeleket a vágógép központi vezérlõegységében feldolgozzuk, azzal jellemezve, hogy egy elsõ érzékelõ (C1) meghatározza a rést (a) a vágófejdob (2) sugárirányában az érzékelõ (C1) végfelülete és a vágókés (3) pengéje között, egy második érzékelõ (C2) meghatározza a rést (b) a vágófej- (1) keret és a szállító- és tömörítõszerelvény (4) kerete között, és egy harmadik érzékelõ (C3) meghatározza a rést (d) az érzékelõ (C3) végfelülete és az alsó kés (7) éle között, és a vágókés (3) pengéje és az alsó kés (7) széle közötti rés (c) c változását a c= a+ b+ d összefüggés szerint határozzuk meg, ahol a az elsõ érzékelõ (C1) végfelülete és a vágókés (3) pengéje közötti távolság változása, amely megfelel a vágófejdob (2) átmérõje változásának, b a vágófej (1) kerete és a szállító- és tömörítõszerelvény (4) kerete közötti távolság változása, és d az alsó kés (7) kopási vesztesége, feltételezve, hogy a vágógép alszerelvényei közötti kiindulási rések (a, b, c és d) ismertek. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az érzékelõk (C1, C2, C3) örvényáramú induktív érzékelõk. 3. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a vágófej (1) kerete és a szállító- és tömörítõszerelvény (4) kerete közötti távolságot (b) a szállító- és tömörítõszerelvény (4) keretéhez viszonyítva a bal oldalon, illetve a jobb oldalon elhelyezett két második érzékelõvel (C2, C2 ) mérjük. 4. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a villamos érzékelõktõl analóg jeleket továbbítunk a vágógép vezérlõegységéhez. 5. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a villamos érzékelõktõl digitális jeleket továbbítunk a vágógép vezérlõegységéhez. 6. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a a és b távolságváltozásokat folyamatosan mérjük, míg a d paramétert periodikusan mérjük. 7. A 4. vagy 5. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a köszörûkõ (8) kõlehúzó gyémántjának (9) helyzetét a vezérlõegység kimenõjele alapján szervomechanizmussal állítjuk be. 4

5 HU T2 Int. Cl.: A24B 7/14 5

6 HU T2 Int. Cl.: A24B 7/14 Kiadja a Magyar Szabadalmi Hivatal, Budapest Felelõs vezetõ: Törõcsik Zsuzsanna Windor Bt., Budapest