AZ GÉSZSÉGÜGY ÉS A MINŐSÉG Dénes Rita PhD hallgató Menedzsment és Vállalatgazdaságtan tanszék denes@mvt.bme.hu MIRŐL LSZ SZÓ? az egészségügyi rendszer fogalma a magyar egészségügyi szolgáltatás, sajátosságai, résztvevői, szereplői, kapcsolatrendszere a minőség fogalma az egészségügyben az egészségügyi szolgáltatás minőségének dimenziói minőségmenedzsment az egészségügyben stratégia, jogszabályok, standardok 2 AZ GÉSZSÉGÜGYI RNDSZR FOGALMA A WHO: Az egészségügyi rendszerbe azok a tevékenységek tartoznak, amelyek elsődleges célja az egészség előmozdítása, illetve az egészség helyreállítása vagy stabilizálása. 3 1
MAGYARORSZÁGI GÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁS 1997. évi CLIV. törvény + 2012-es módosítás Pszichoterápia és klinikai szakpszichológia Rehabilitáció Vérellátás Katasztrófa-egészségügyi ellátás Haldokló betegek gondozása gészségügyi ellátás: alapellátás, járóbeteg-és fekvőbeteg szakellátás Ügyeleti ellátás + gyógyítás Ápolás Népegészségügy Prevenció Szűrővizsgálatok Betegszállítás Mentés Orvostechnikai eszközellátás gészségügyi szakértői tevékenység Gyógyszer kiskereskedelem 4 AZ GÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁS SAJÁTOSSÁGAI az egészségügyi szolgáltatásokat nem lehet tárolni, elraktározni, készletezni szolgáltatás egybeesik a fogyasztással szolgáltatás nem fizikai természetű, azaz megfoghatatlan (nincs áruminta) eredmény csak nehezen mérhető, nincs abszolút mértéke a szolgáltatás végén a beteg nem selejtezhető le a szolgáltatás minősége ingadozik ha egy szolgáltatás megtörtént, akkor nem lehet semmissé tenni, csupán a beavatkozást ismételhetjük meg az ellátás minősége nagymértékben függ a szolgáltatást nyújtó és igénybevevő egyén természetétől 5 AZ GÉSZSÉGÜGY RÉSZTVVŐI *Gyógyszerészeti és gészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet gészségügyi Nyilvántartási és Képzési Központra (NKK) *Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat *Magyar Orvostudományi Társoságok és gyesületek Szövetsége *Magyar Kórházak Szövetsége *gészségügyi Gazdasági Vezetők gyesülete 2
3 L G Y S Z R Ű S Í T T T 7 K A P C S O L A T R N D S Z R A minőség fogalmának értelmezése az egészségügyben sokat változott az évek során, sokan, különféle módon értelmezték és definiálták. A MINŐSÉG FOGALMA AZ GÉSZSÉGÜGYBN 8 A MINŐSÉG FOGALMA AZ GÉSZSÉGÜGYBN
A MINŐSÉG FOGALMA AZ GÉSZSÉGÜGYBN 10 A MINŐSÉG FOGALMA AZ GÉSZSÉGÜGYBN Minőség az egészségügyi szolgáltatás szereplőinek kinyílvánított és látens igényei Mutatókkal mérhető és szemléltethető mérték. Cél az egészség megőrzésének, helyreállításának és fenntartásnak maximálása. Tudományos ismeretek és a rendelkezésre álló erőforrások figyelembevétele. Várható előnyök és kockázatok mérlegelése. a minőség az egészségügyi szolgáltatás szereplőinek mást és mást jelent! 11 AZ GÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁS MINŐSÉGÉNK DIMNZIÓI Donabedian 1966-ban kiadott művében az egészségügyi ellátás minőségét három dimenzióban értelmezi: a struktúra, a folyamat és az eredmény kategóriák alapján. Hopkins továbbfejlesztette Donabedian modelljét: + az egészségügyi rendszer (hozzáférhetőség pénzügyi, földrajzi és időbeni szempontjai) + a beteg sajátosságai (az életkor, nem, társadalmi-gazdasági körülmények, a betegség súlyossága) 12 4
A MINŐSÉG ÖSSZTVŐI AZ GÉSZSÉGÜGYBN +Hitelesség Megbízhatóság Kommunikáció Szakértelem Hozzáértés Környezet légedettség 14 AZ GÉSZSÉGÜGY SZRPLŐI A MINŐSÉG TOVÁBBI ÉRTLMZÉSI Az egészségügyi szolgáltatás felhasználói Az egészségügyi szolgáltatás megvalósítói mberi (egészségügyben foglalkoztatottak) és szellemi erőforrás Anyagi erőforrás Az egészségügyi szolgáltatás partnerei 15 5
AZ GÉSZSÉGÜGY SZRPLŐI A MINŐSÉG TOVÁBBI ÉRTLMZÉSI 1. Az egészségügyi szolgáltatás felhasználói Páciens (vevő) Követetten: Családtag Még közvetettebben : Állam, Társadalom Más Kórházak, Intézmények gészségügyi dolgozók mindenki 16 AZ GÉSZSÉGÜGY SZRPLŐI A MINŐSÉG TOVÁBBI ÉRTLMZÉSI -2 2. Az egészségügyi szolgáltatás megvalósítói mberi (egészségügyben foglalkoztatottak) és szellemi erőforrás: o Orvosok, nővérek, ápolók stb. o Menedzserek + tudásuk, szakértelmük, tapasztalatuk 17 AZ GÉSZSÉGÜGY SZRPLŐI A MINŐSÉG TOVÁBBI ÉRTLMZÉSI -3 2. Az egészségügyi szolgáltatás megvalósítói Anyagi erőforrás: o infrastruktúra o épületek o készülékek, o műszerek, o eszközök, o gyógyszerek o információs rendszerek 18 6
AZ GÉSZSÉGÜGY SZRPLŐI A MINŐSÉG TOVÁBBI ÉRTLMZÉSI -4 3. Az egészségügyi szolgáltatás partnerei Intézményi erőforrás: o gészségügyi intézmények és a szolgáltató intézmények tulajdonosai o Finanszírozók (magánbiztosítók, kötelező biztosító(k), állami egészségügyi hatóság), o Az egészségügy humán erőforrásait előállító oktatás és kutatásfejlesztés (illetve ezen funkciókat ellátó intézmények), o Bürokrácia (központi és helyi kormányzat), o Politikai szervek (kormánypártok és ellenzék), o gészségügyi dolgozók szakmai és érdekvédelmi szervezetei (kamarák, szakszervezetek stb.), o Civil szerveződések (egészségvédő mozgalmak, betegjogi szervezetek) 19 A MINŐSÉGMNDZSMNT AZ GÉSZSÉGÜGYBN A legnagyobb összetett szakmai szolgáltató ipar! Átalakulások, állandó változások érik! Demográfiai, társadalmi, közgazdasági, a medikai technológiák gyors fejlődése. minőség szempontjából rendkívül sajátságos, speciális terület! A jó minőség eléréséhez meg kell határozni, mihez képest és hogyan végezzük a tevékenységeinket. Az egészségügyi ellátás kapcsán cél, hogy az ellátott és az ellátó biztonságban legyen. Rendszerszemléletként értelmezendő! 20 A MINŐSÉGMNDZSMNT AZ GÉSZSÉGÜGYBN A minőség(irányítási)menedzsment rendszer előnyei: szabályozza a szakmai szabályok betartását csökkenti a pazarlásból és a nem megfelelő egészségügyi ellátásból származó költségeket támogatja a teljesítmény folyamatos javítását azáltal, hogy a dolgozókat bevonja a szervezet fejlődését biztosító folyamatokba ösztönzi annak felismerését, hogy a páciensek elégedettsége és a szervezeti célkitűzések egymástól elválaszthatatlanok. 21 7
MINŐSÉGMNDZSMNT RNDSZR, JOGSZABÁLYOK, STRUKTÚRÁK STANDARDOK - 1 Az urópa Tanács gészségügyi Szakértői Bizottsága ajánlása (1996): o Minőség(biztosítási)m. rendszereinek kialakítására urópai Unió új egészségügyi stratégiai terve 2008-2013 o A polgárok egészségügyi biztonságának javítása. o A betegek biztonságának javítására irányuló intézkedések előmozdítása magas minőségű és biztonságos egészségügyi ellátás révén. o Az egészség elősegítése, beleértve az egészségügyi egyenlőtlenségek csökkentését. Az egészséggel kapcsolatos információk és ismeretek összegyűjtése és terjesztése. 22 MINŐSÉGMNDZSMNT RNDSZR, JOGSZABÁLYOK, STRUKTÚRÁK STANDARDOK - 2 1997. évi CLIV. törvény V. Fejezet 4. Cím 119. -124.. minőségügyi rendszerek, illetve a minőség ellenőrzésének formáiról ISO 9000:2000 N ISO 9001:2000/MSZ 9001:2001 szabványok + SZCSM 2003: Ajánlás az ISO 9001:2000 szabvány alkalmazásához egészségügyi szolgáltató szervezetekben KS - Kórházi llátási Standardok JS - Járóbeteg llátási Standardok HS - Háziorvosi llátási Standardok VS - Védőnői llátási Standard 23 MINŐSÉGMNDZSMNT RNDSZR, JOGSZABÁLYOK, STRUKTÚRÁK STANDARDOK - 3 MS - Magyar gészségügyi llátási Standardok, 2007 Minőségfejlesztési és Kórháztechnikai Intézet A MS működési formától független, azaz érvényes mind a vállalkozói, mind az önkormányzati működtetésű egészségügyi szolgáltatókra. Területei: o Betegfelvétel és elbocsátás o Betegvizsgálat o Betegellátás o Betegjogok és tájékoztatás o Minőségfejlesztés o Vezetés és igazgatás o Humán erőforrás menedzsment o Épületek és berendezések működtetése és biztonsága 24 8
MINŐSÉGMNDZSMNT RNDSZR, JOGSZABÁLYOK, STRUKTÚRÁK STANDARDOK - 4 vidence Based Medicine FQM BLLA 2012 BetegLLátók Akkreditációja az ellátás biztonságáért o Cél: betegellátás biztonságosabbá tétele + előnyös a programban résztvevő betegellátó intézmények és patikák számára is 25 STRATÉGIA, JOGSZABÁLYOK, STANDARDOK - 5 Kórházi ellátási standardok Szakemberek Szakmai irányelvek Szakmai protokollok/ Intézményi szakmai eljárások 26 KLINIKAI AUDIT Belső audit Klinikai audit kör önértékelés a fókuszban! 27 9
Magyarországon több minőségügyi rendszer is használatban van! Melyiket válasszuk? A MINŐSÉGMNDZSMNT AZ GÉSZSÉGÜGYBN megfelel a betegek szükségleteinek (igényeinek) az adott ellátási területen; az egészségügyi intézményekben biztosítja a jogszabályokban meghatározott kötelező minőségi szintet (minimum feltételek); rövid és hosszú távon egyaránt, hozzásegíti az intézményt az elvárt (tulajdonos, finanszírozó, egészségpolitika, országos és helyi politika) minőségi szint eléréséhez (illetve ennek a verseny és más tényezők által megkövetelt mértékű meghaladásához); elősegíti a vezetés és a munkatársak által kitűzött célok megvalósítását (küldetés és jövőkép); A minőségügyi rendszer kialakítása nem cél, csak eszköz a minőségfejlesztés folyamatában! 29 30 10
KÖSZÖNÖM A FIGYLMT! Dénes Rita denes@mvt.bme.hu 11