Betegbiztonságot támogató minőségfejlesztési irányvonalak

Átírás

1 Betegbiztonságot támogató minőségfejlesztési irányvonalak dr. Lám Judit Rezidensképzés 2016.

2 Miről lesz szó? Alapfogalmak: a minőség értelmezése az egészségügyben Minőségmenedzsment minőségbiztosítás minőségfejlesztés Az egészségügyi szolgáltatók értékelése Szabályozók Értékelési Rendszerek A BELLA projekt Indikátorok

3 Minőség az egészségügyben

4 A minőségbiztosítás története az egészségügyben I. Hammurabi (i.e ) törvényei (Babilónia) outcome-orientáltságú értékelés Ha egy orvos nagyobb műtétet hajt végre nemes emberen és azzal a nemes halálát okozza le kell vágni a kezét Nightingale (Krími háború, ) higiéne ápolási standardok: Notes on nursing Codman (USA), 1916 nem csak az orvosi munka fontos az eredmény alakulásában

5 A minőségbiztosítás története az egészségügyben II. Akkreditációs programok terjedése USA, 1952, Kanada, 1959; Ausztrália, 1974; Új Zéland, 1989, stb. Szakmai irányelvek fejlesztése Nice ( Guidelines International Network ( Nemzetközi szervezetek International Society for Quality Assurance in Health Care (ISQua) WHO

6 Európai Unió nincs direktíva ajánlás teljesítménymérésre ajánlás betegbiztonság fejlesztésére, jelentési rendszer működtetésére (2009) növekvő számú ország működtet akkreditációs rendszert több országban saját indikátor program működik, vagy nemzetközi programokhoz csatlakoznak

7 Hazai jogszabályi háttér minimum követelmények engedélyezési eljárás hatósági és szakmai feladatok szétválasztása: szakfelügyelet és minőségügyi szakfőorvosi rendszer háziorvosi indikátorrendszer kötelező belső minőségügyi rendszer minden egészségügyi intézményben konkrét elvárások megfogalmazása önkéntes tanúsítási és/vagy akkreditációs rendszer

8 1. A minőség értelmezése az egészségügyben

9 Érdekcsoportok kinek mi a minőség értelmezése? ellátott (beteg, páciens), hozzátartozók ápoló intézményi vezetés támogató területek munkatársai társintézmények, társszolgáltatók tulajdonos lakosság egészségpolitikai döntéshozók finanszírozó 9

10 Minőség az egészségügyben Tartalom (content) (mit?, hogyan?) szakmai tevékenység Forma (service) (milyen körülmények között?) ügyfél elvárások észlelés interperszonális kapcsolatok 10

11 Az egészségügyi szolgáltatás minősége ha a beteg hozzáfér a számára szükséges egészségügyi struktúrákhoz és folyamatokhoz és a nyújtott ellátás eredményes 11

12 Az egészségügyi ellátás dimenziói (Donabedian) Struktúra Folyamat Eredmény épületek megfelelő mortalitás eszközök hatásos morbiditás személyzet hatékony eg. állapot képzettség méltányos önértékelés szabványok, időszerű meghat.végpont stb. biztonságos (betegelégedettség) etikus, stb. a rendszer sajátosságai hozzáférhető a beteg sajátosságai demográfiai és betegség jellemzők

13 A minőség komponensei az egészségügyben 13

14 koordinált Az egészségügyi szolgáltatások célja és a cél elérésének feltételrendszere hozzáférhető időszerű hozzáférés folytonos HR etikus, empatikus EREDMÉNYES (egészségi állapot, életminőség) igazolt egészségnyereség hatásos megfelelő biztonságos hatékony párhuzamosság, ismétlés, fölöslegesség elkerülése szakmai irányelvek, protokollok, standardok szerinti struktúrák, rendszerek, folyamatok

15 15 2. Minőségmenedzsment

16 Minőségbiztosítás Minőségfejlesztés Egészségügyi szolgáltatók minőségügyi szabályozása

17 A minőség logikai felépítése minőség CÉLOK mit akarunk elérni? ESZKÖZÖK mivel, hogyan, kikkel, mikor, stb. I TELJESÜLT a kívánt célt? N célok módosítása eszközök, intézkedések módosítása I jó a CÉLKITŰZÉS? N MINŐSÉG = A CÉL ELÉRÉSÉNEK A MÉRTÉKE

18 Minőségmenedzsment Cél: a kívánt eredmények elérése Hogyan lehet definiálni a kívánt eredményt? az előírásoknak, szabványoknak való megfelelés, a használatra, felhasználásra való alkalmasság, a vevők kinyilvánított igényeinek való megfelelés, a vevők látens, ki nem mondott igényeinek való megfelelés, a társadalmi elvárásoknak való megfelelés.

19 Minőségmenedzsment Cél: a kívánt eredmények elérése Alapelv: szervezeti célok érintettek elvárásai a kívánt eredményt szabályozott folyamatokon keresztül nagyobb valószínűséggel érhetjük el (minőségbiztosítás) folyamatos fejlesztés (minőségfejlesztés)

20 Minőségbiztosítás szabályozás előre lefektetett elvárások szerint: szabványok, standardok, protokollok, stb. a szabályozók szerinti működést fogadja el a hibásat keresi és a megelőzésre törekszik

21 Minőségfejlesztés a folyamatok gyenge láncszemeit keresve törekszik a folyamatos javításra

22 PDCA ciklus: a minőségfejlesztés logikája P (plan): Tervezd meg! Meghatározzuk a meglévő folyamat, vagy tevékenység kulcsproblémáit és azok kijavítási lehetőségeit. D (do): Cselekedj! A végrehajtás fázisa C (check): Ellenőrizd! Ellenőrizzük és elemezzük, hogy a terveink megvalósultak-e. A (action): Avatkozz be! Ha a folyamat nem megfelelő, akkor módosítsuk, ha megfelelt terveinknek, akkor dokumentáljuk és alkalmazzuk a javított folyamatot.

23 Minőségmenedzsment A szervezet tevékenységének értékelése, beavatkozási pontok meghatározása (gyenge minőség, probléma beazonosítása) okok feltárása és kezelése, szabályozók kidolgozása, bevezetése és működtetése, illetve a tevékenység felügyelete.

24 Egészségügyi szolgáltatások szabályozása Szervezeti működés Szakmai folyamatok

25 Szakmai folyamatok szabályozása a betegellátásban Szakmai irányelvek Módszertani levelek Helyi eljárásleírások (protokollok)

26 Szakmai irányelv ((18/2013. (III.5.) EMMI rendelet) szisztematikusan kifejlesztett ajánlássorozat, meghatározott ellátási körülmények között, az ellátandók jól körülhatárolt körére vonatkozik, Az ajánlásai: jól azonosíthatóak, Tudományos bizonyítékokra, valamennyi érintett szakterület véleményére támaszkodva Célja: betegek szempontjainak figyelembevételével az ellátók és ellátandók adott egészségügyi ellátással kapcsolatos megfelelő döntéseinek elősegítése

27 Módszertani levél Szakmai kollégiumok hatáskörében készített olyan prevenciós, diagnosztikai, terápiás vagy rehabilitációs eljárásleírások, amelyeket az adott szakma (szakmák) elismert személyiségei jól meghatározott körülmények fennállása esetén szakértői vélemények alapján dolgoznak ki az ellátók számára direktívaként.

28 Protokoll A helyi szakmai ellátást szabályozó dokumentumok az adott témakörben érvényes egészségügyi szakmai irányelvek gyakorlati alkalmazását segítik, azokkal együtt érvényesek, azokat nem helyettesítik. Amennyiben a témában van érvényes szakmai irányelv, a helyi szakmai ellátást szabályozó dokumentumok az egészségügyi szakmai irányelv ajánlásainak az adott szolgáltató helyi gyakorlatban való megvalósításának módjáról és a helyi körülmények között meghatározott lépéseiről nyújtanak egyértelmű információt az adott tevékenységet közvetlenül végző ellátók számára. 18/2013. (III.5.) EMMI rendelet 2. [5]

29 Protokoll (helyi eljárásleírás) helyi gyakorlat Az aktuálisan végzett (végzendő) vizsgálat kezelés beavatkozás támogató folyamatok elvégzéséhez szükséges események és tevékenységek rendszerezett listája.

30 Protokoll-készítés Szakmai folyamatokra Kiindulás létező szakmai irányelv vagy módszertani levél Helyi viszonyokra történő adaptáció tárgyi feltételek eszköz, anyag, helyiség személyi feltételek szakember, kiszolgáló személyzet időkeretek Támogató folyamatokra aktuális tevékenység leírása folyamatos fejlesztés, benchmarking optimális út meghatározása

31 A szakmai irányelvek, protokollok alkalmazásának célja Az ellátás minőségének, a betegellátás biztonságának javítása gyakorlat változékonyságának csökkentése ellátás eredményességének növelése Hatékonyság növelése költségek csökkentése (indokolatlan, ismételt ellátások visszaszorítása) Tanulási folyamat támogatása memória támogatása, helyettesítések, új belépők, ügyelet, cserélődő munkatársak

32 Protokoll vs szakmai irányelv Egészségügyi Szakmai Irányelv Helyi szakmai protokoll Felépítés Ajánlások sorozata Konkrét, helyi tevékenységek rendszerezett listája Módszertani alap Tudományos bizonyítékok Szakmai irányelvek vagy megalapozott, széles körben elfogadott szakirodalmi közlésekre, konszenzusra támaszkodó szakmai ajánlásokra épül Készítő Egészségügyi Szakmai Kollégium (OBDK koordinációban) Az adott egészségügyi szolgáltató Készítés módszere Adaptáció/saját fejlesztés Hazai irányelv helyi környezetre való leképezése Terjedelem Nagy Ideálisan: rövid, tömör jól átlátható Érvényesség Országos Adott egészségügyi szolgáltató Közzététel Eü. Közlönyben, honlapon Eü. Szoláltató belső rendje szerint Forrás: OBDK Tájékoztató Kiadványa, 2016

33 Egészségügyi szolgáltatások szabályozása Szervezeti működés Szakmai folyamatok

34 Szervezeti működés szabályozása ISO szabványok Akkreditációs standardok

35 ISO szabványok Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (ISO International Organisation for Standardisation) ISO: görög szó, jelentése: egyenlő vagy ugyanaz nem kötelező, a követelményeket általánosan fogalmazza meg, és a felhasználóra bízza a teljesítés részleteinek kialakítását, piac által vezérelt szabvány, a vevő szemszögéből szabályozza folyamatközpontúság a változatlan minőség elérése érdekében

36 Az ISO 9001 rendszer főbb jellemzői nemzetközileg egységes szektor-semleges szabályozó keretrendszer írd le amit csinálsz csináld azt, amit leírtál igazolás: jelentős dokumentációs tevékenységet igényel minőségirányítási rendszer a szervezet minden tevékenységére kiterjedően

37 Az ISO 9001:2008 szabvány (MSZ EN ISO 9001:2009) A minőségirányítási rendszer követelményei Tartalomjegyzéke: Bevezetés 1. Alkalmazási terület 2. Rendelkező hivatkozások 3. Szakkifejezések és meghatározásuk 4. Minőségirányítási rendszer 5. A vezetőség felelősségi köre 6. Gazdálkodás az erőforrásokkal 7. A termék előállítása 8. Mérés, elemzés, fejlesztés

38 ISO szabvány egészségügyi értelmezése Hazai értelmezés: Egészségügyi Minisztérium, 2004: AJÁNLÁS az ISO 9001:2000 szabvány alkalmazásához egészségügyi szolgáltató szervezetekben Nemzetközi szabvány: Magyar fordítás megjelent 2014 tavaszán

39 Szervezeti működés szabályozása ISO szabványok Akkreditációs standardok

40 Standard - akkreditációs Előre megfogalmazott elvárások összessége, amely leírja a működés rendjét. A standardok szerkezete: állítás magyarázat Tartalmi elemek (SZ, O, MJ, D, S, E)

41 STANDARDOK ÁLTAL SZABÁLYOZOTT TERÜLETEK FOLYAMAT MEGISMERÉSE (fekvő-járó) hozzáférhetőség biztosítása időszerű hozzáférés betegfelvétel betegvizsgálat kezelés és ápolás elbocsátás, áthelyezés, továbbutalás állapot-követés

42 3. Egészségügyi szolgáltatások értékelése tanúsítás akkreditáció klinikai audit (szakmai munka) indikátorok minőségi díjak

43 Tanúsítás vs akkreditáció Tanúsítás a minőségirányítási rendszer meglétét vizsgálja, és ezen keresztül a normáknak való megfelelés valószínűségét. (Azaz nem közvetlenül értékeli a termék vagy szolgáltatás minőségét, hanem a minőségügyi rendszer meglétén keresztül valószínűsíti azt.) Akkreditáció annak hivatalos elismerése, hogy valamely szervezet vagy intézmény felkészült bizonyos tevékenységek (vizsgálat, tanúsítás, ellenőrzés) meghatározott feltételek szerinti végzésére.

44 Fogalmi különbségek ISO szabványok szerinti tanúsítás: szabványokon alapuló minőségirányítási rendszer megfelelőségének elismerése szabvány: szektorsemleges teljes szolgáltatói szervezetre kiterjedhet Egészségügyi szolgáltatók akkreditációja: standardokon alapuló működés elismerése standard: ellátási formára specifikus a betegellátásban érintett szervezeti egységekre fókuszál

45 Akkreditációs programok Oktatásügy egyetemi státusz program akkreditáció (BSc, MSc, PhD) szakindítás Egészségügy Egyéb laboratóriumok továbbképző kurzusok, rövid programok, konferenciák (kredit pontok) oktató kórház egészségügyi szolgáltatók - törvény! tanúsító cégek nagykövetek, attasék, sportolók, stb...

46 Az értékelés módszere Audit: Rendszeres és független vizsgálat annak meghatározására, hogy a végzett tevékenységek és ezek eredményei megfelelnek-e a tervezett intézkedéseknek, ezeket az intézkedéseket hatékonyan bevezették-e, valamint az intézkedések alkalmasak-e a célok elérésére (ISO 8402). Felülvizsgálat (survey): Az akkreditációs standardok szerinti szervezeti működés értékelése. Módszerei: önértékelés elemzése, dokumentáció áttekintés, interjú, megfigyelés.

47 Rendszer auditok típusai belső külső a szervezet saját munkatársai végzik a rendszer kontrollja és fejlesztése érdekében a tanúsító auditot megelőzően a nem megfelelőségek feltárása érdekében független szervezet végzi kérésre történik a tanúsítvány kiadása érdekében az érvényes tanúsítvány fenntartása érdekében (követő audit)

48 BELLA BetegELLátók Akkreditációja az ellátás biztonságáért BELLA

49 Eü. szolgáltatók akkreditációs rendszerének (BELLA) jellemzői szolgáltatói kör: fekvőbeteg- és járóbeteg szakellátók közforgalmú gyógyszertárak önkéntesség (ld. törvény) fókuszban a betegbiztonság standard elvárások fokozatos emelése felhasználóbarát, képzési és segédanyagok csökkentett papírmunka, informatikai támogatás akkreditáció alapja: önértékelés és kollegiális értékelés

50 Klinikai audit szakmai munka szakmai irányelveknek, protokolloknak való megfelelés irányelv klinikai audit végzésére

51 Szakmai munka értékelése általános cél: gyenge területek feltárása fejlesztési javaslatok megfogalmazása a folyamatot és eredményt mérő indikátorok számláló: megfelelő vagy nem megfelelő esetek nevező: összes eset klinikai audit a tevékenységhez kapcsolódó folyamatok szisztematikus elemzése indikátorokkal, megfigyeléssel, dokumentum vizsgálattal vagy szöveges információ gyűjtésével sokszor az előre lefektetett szakmai protokollok, egyéb szabályok szerinti működés megfelelőségét vizsgálja

52 Lényegi minőségügyi elemek az egészségügyi szolgáltatások nyújtása során szabályozás: szakmai irányelv, helyi protokoll Szakmai munka Szervezeti működés szabályozás: működési standardok minőségügyi szakfőorvos/ szakterületi vezető értékelés: klinikai audit szakmai szabályoknak való megfelelés gyengeségek felismerése és feltárása (pl. indikátorok) javaslatok megfogalmazása értékelés: szervezeti működés felülvizsgálata és elismerése (akkreditáció) felülvizsgálók