A klinikai auditrendszer bevezetése és működtetése

Átírás

1 TÁMOP A-12/ Egységes külső felülvizsgálati rendszer kialakítása a járó- és fekvőbeteg szakellátásban, valamint a gyógyszertári ellátásban A klinikai auditrendszer bevezetése és működtetése Dr. Gődény Sándor DE OEC Megelőző Orvostani Intézet

2 A minőség fogalma az egészségügyben A minőség az egészségügyi ellátás olyan tulajdonsága, amely a betegek egészségének maximalizálására törekszik, miután mérlegelte a várható előnyöket és kockázatokat, amelyek az egészségügyi ellátás során várhatóak. (Donabedian,1980) Az Institute of Medicine (USA) megfogalmazása szerint a minőség Az egészségügyi ellátás minősége az a mérték, amely egyéni és populációs szinten a mindenkori szakmai tudásnak megfelelően javítja az egészségre vonatkozó kedvező eredmények valószínűségét

3 Két fő probléma Most nem érek rá minőséggel foglalkozni! Nem látják, hogy dolgozom? A jelenlegi belső auditok nem vagy csak ritkán foglalkoznak a betegek ellátásának szakmai megfelelőségével

4 Az egészségügyi ellátás minősége csak annyira lehet magas színvonalú, amennyire azt az ellátást végzők kompetenciája lehetővé teszi. (Harper, 1987)

5 Klinikai audit szükségessége A szakmai tevékenységnek meg kell felelnie a szakmai elvárásoknak. A bizonyítékokon alapuló egészségügyi gyakorlat (EBP) legyen része az ellátásnak. Ennek gyakorlati megvalósulását a klinikai audittal lehet értékelni, fejleszteni.

6 Klinikai audit fogalma Klinikai auditnak azon módszerek összességét nevezzük, melyek segítségével az egészségügyi szakemberek rendszerezett formában vizsgálják, értékelik az egészségügyi ellátás minőségét, és az eredmények alapján jobbító változásokat vezetnek be, melyek segítségével a betegek egészségnyereségét fokozzák (NHS)

7 Klinikai audit Bizonyíték A klinikai audit igazoltan alkalmas arra, hogy segítségével a szolgáltatások szakmaisága, a bizonyítékon alapuló irányelvek, standardok gyakorlati alkalmazása rendszeresen felülvizsgálatra kerüljenek és - az egészségügyi szolgáltató szervezetek minőségügyi rendszerére támaszkodva - a szakmai ellátás színvonala a szervezet szintjén, illetve regionálisan, sőt országos szinten folyamatosan növekedjen. Jamtvedt G, et al: Audit and feedback: effects on professional practice and health care outcomes (Cochrane Review), 2007.

8 Akkreditációs standardok és a klinikai audit 1. Az akkreditációs standardok bevezetésével párhuzamosan szükséges a klinikai audit rendszerének bevezetése is, hogy a szakmai tevékenység minősége is értékelésre és fejlesztésre kerüljön. MIÉRT?

9 Akkreditációs standardok és a klinikai audit 2. Akkreditációs standardok: Az egészségügyi szervezet betegellátásra vonatkozó működését szabályozza különös tekintettel a magas kockázatú betegcsoportokra és ellátásokra. Klinikai audit: Az egészségügyi ellátás szakmaiságát, a bizonyítékokon alapuló gyakorlat (evidence based practice) megvalósulását értékeli szakmai standardokhoz (klinikai irányelvek, szakmai protokollok) viszonyítva.

10 Akkreditációs standardok és a klinikai audit 3. Akkreditációs standardok Klinikai audit Szervezeti kultúra, érettség

11 DE munkaterv A Debreceni Egyetem, mint a kiemelt projekt egyik konzorciumi partnere, a klinikai audit-rendszer módszertanának kialakításával járul hozzá a TÁMOP /A sikeres megvalósításához

12 Klinikai audittal kapcsolatos problémák 1. A bizonyítékokon alapuló gyakorlat személete és gyakorlata nem terjedt el Magyarországon A szakmai minőségfejlesztés nem épült be a szervezetek minőségügyi tevékenységébe Bár rendelkezünk klinikai audit irányelvvel, ez kilenc éve jelent meg és nem tartalmaz részletes módszertani útmutatót. Sem az EBP (evidence based practice), sem a klinikai audit módszertanát nem ismerik, sem az egészségügyi szervezetek vezetői, sem a gyakorló szakemberek. Az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium szakmai irányelve a klinikai audit végzéséhez Egészségügyi Közlöny január szám

13 Klinikai audittal kapcsolatos problémák 2. A bizonyítékon alapuló gyakorlat hiányában nem a megfelelő egészségügyi technológiák, nem a megfelelő módon kerülnek alkalmazásra és ennek következtében romlik az ellátás eredményessége, hatékonysága, sőt nő a betegkockázat. Hiányzik az a szemlélet, hogy a minőségügyi tevékenységek támogatják a vezetés eredményességét Hiányzik az a szemlélet, hogy a minőségügyi tevékenységek és a "jó klinikai gyakorlat" egymástól elválaszthatatlanok. A jelenleg gazdasági helyzet és a humán erőforrás állapota nem kedvez új minőségfejlesztési eljárások bevezetéséhez, működtetéséhez, fejlesztéséhez.

14 A klinikai audit építőkövei Standardok Bizalom Oktatás Idő és erőforrások Kapcsolat menedzsementhez Objectiv mérés Multidisciplinaritás Igény a változtatásra

15 Megoldandó feladatok Két fő feladat: 1. Klinikai audit módszertanának részletes kialakítása, szakmai háttéranyag a klinikai audit irányelvének aktualizálására. 2. A klinikai auditrendszer bevezetése, integrálása a szervezet működésébe.

16 Módszertan A klinikai audit lépései

17 Módszertan Klinikai audit és a minőségfejlesztés

18 Szervezeti kultúra jelentősége A kifejlesztett standardok és a felülvizsgálati eljárások (szervezeti és klinikai audit) csak akkor érik el céljukat, ha azok szervesen beépülnek a szervezetek irányításába, a szervezeti kultúrába és az egészségügyi gyakorlatba.

19 A klinikai audit rendszer kialakítása és bevezetése 1. Klinikai audit bevezetésére és működtetésére vonatkozó standard kialakítása: az egészségügyi ellátó szervezetek stratégiájában, a menedzsmenti tevékenységeknél, a szervezeti kultúrában, illetve annak fejlesztésében, a járó- és a fekvőbeteg szakellátásban résztvevő egészségügyi szervezetek működésében,

20 A klinikai audit rendszer kialakítása és bevezetése 2. Klinikai audit lehetőségei, helye a folyamatújraszervezési projektekben (business process reengineering (BPR), healthcare process re-engineering (HPR)) TQM-re épülő önértékelés (EFQM) és a klinikai audit kapcsolata (nemzetközi tapasztalatok) Az ISO, illetve a MEES alapú tanúsított intézményekben alkalmazott auditálás és a klinikai audit közötti hasonlóságok, különbözőségek elemzése.

21 A klinikai audit rendszer kialakítása és bevezetése 3. A klinikai audit rendszerének sikeres bevezetése érdekében különös fontosságú a klinikai audittal kapcsolatos képzés a megfelelő szemlélet kialakítása érdekében: Bevezetést támogató oktatási segédanyag elkészítése; Klinikai audit kivitelezését támogató segédanyag kifejlesztése; A klinikai audit által elért fejlesztés megtartásának módszerei; Klinikai audit során alkalmazható minőségfejlesztő technikák módszertani segédanyagának kifejlesztése; A klinikai audit minőségét biztosító ellenőrző lista kifejlesztése (klinikai audit auditjának módszertanának kifejlesztése); A humán erőforrás motivációja, a változtatást gátló és segítő tényezők feltárása, csapatmunka kialakítása a klinikai audit bevezetése és működtetése érdekében.

22 Klinikai audit bevezetése Lewin s Force Field Model

23 Várható eredmény Nem az a kérdés, hogy lehet a napi munka mellett minőségbiztosítással is foglalkozni, hanem az, hogyan lehet magas színvonalú és jó minőségű ellátást megvalósítani, hiszen a kettő egymást feltételezi, egymástól elválaszthatatlanok.