1. táblázat: a vezetői, stratégiai és menedzsment szinten végbemenő folyamatok Vezetés Stratégia Menedzsment

Átírás

1 Klinikai audit-rendszer helye a járó- és a fekvőbeteg szakellátásban résztvevő egészségügyi szervezetek irányításában, stratégiájában-a stratégiai tervezésben és a menedzsmenti tevékenységekben Dr. Zsuga Judit (Debreceni Egyetem, Népegészségügyi Kar, Egészségügyi Menedzsment és Minőségirányítási Tanszék) Bevezető gondolatok a klinikai auditról Az egészségügyi szervezetek vezetése felel a stratégiai döntéshozatalért, emellett felelős az intézménnyel kapcsolatban álló partnerek így a lakosság, a betegek és a finanszírozó érdekeinek képviseletéért is. Ez nagyfokú elkötelezettséget és szélsekörű ismereteket feltételez, mivel egyidejűleg kell a nemzeti és helyi prioritásokat figyelembe venni a változó financiális környezetben, úgy hogy a folyamatosan megújulni képes, biztonságos, költséghatékony és integrált betegellátás biztosítva legyen. Történelmileg a klinikai audit nem jelent meg a vezetői eszköztárban, a klinikai audit a betegellátás minőségének javítását szolgálta és egy a vezetői folyamatoktól elkülönült szakmai folyamatként volt jelen. Mára felismerésre került, hogy a klinikusokat ilyen formában szakmailag támogató rendszer a vezetés és a menedzsment számára is fontos eszköz lehet a stratégiai célok megvalósítása terén. Mindazonáltal, jelenleg a klinikai audit kritikus, ámde a vezetés által alulhasznált eszköz az egészségügyi szervezetek szakmai működésének megítélésére. A klinikai audit a klinikai irányítás egyik potenciális kulcs eszköze. Bár kezdetben a klinikai audit kizárólag egy zárt szakmai közösség által végzett tevékenységek minőségi szempontú auditálását takarta, mára felismerésre került, hogy a klinikai audit beilleszthető a vezetési és a menedzsment folyamatokba, 1

2 visszajelzést adva a minőséggel kapcsolatos operatív és stratégiai célok megvalósulásáról. A mindennapi életben gyakran felcserélhető fogalomként használják a vezetés és menedzsment fogalmát. A két folyamat alapjaiban tér el egymástól, két eltérő, egymással komplementer rendszert képezve. Mindkettőnek megvan a maga szerepe és jellegzetessége. A két rendszer közti kapcsolatot a stratégiai szint teremti meg. A vezetői, a stratégiai és menedzsment szinteken végbemenő folyamatokat az 1. táblázat foglalja össze: 1. táblázat: a vezetői, stratégiai és menedzsment szinten végbemenő folyamatok Vezetés Stratégia Menedzsment Iránymutatás- misszió, Stratégiai tervezés Operatív tervezés (rövid vízió, politika (hosszú távú célok, távú célok, kritériumok) kritériumok) Együttműködés megteremtésekommunikáció Erőforrás allokáció humánerőforrás költségvetés Megvalósítás humánerőforrás folyamatok Motiválás Érdekeltségi rendszer Szabályozás kialakítása monitorozás jelentések Klinikai audit-rendszer szerepe a járó- és a fekvőbeteg szakellátásban résztvevő egészségügyi szervezetek irányításában, stratégiájában (a stratégiai tervezésben) és a menedzsmenti tevékenységekben ebben a struktúrában kerül áttekintésre. 2

3 A klinikai audit bevezetése során alapvető fontosságú a bevezetést megelőzően a szervezetben már meglévő készségek azonosítása erőforrások és partnerek azonosítása meglévő hasonló programok azonosítása. Irodalmi adatok szerint azok a programok, melyek a már meglévő struktúrába integrálódnak, és a meglévő munkakörökhöz kapcsolódnak nagyobb valószínűséggel maradnak fenn a szervezeten belül. Az auditfolyamat bevezetése szempontjából alapvető fontosságú a bizalom, a dolgozói motiváció megteremtése. Nagyon fontos, hogy a klinikai audit bevezetése során az egyes egészségügyi szolgáltatók környezete messzemenően figyelembe legyen véve. A bevezetést és maga az audit folyamata során fontos: a fizikai a gazdasági szakmapolitikai/politikai szervezeti kultúra által meghatározott környezet pontos ismerete, ennek a környezetnek a klinikai audit bevezetésére gyakorolt hatása. A klinikai audit folyamat bevezetését folyamatában kell definiálni, és nem szabad előre meghatározott tevékenységekhez mereven ragaszkodni. A bevezetés során integrált stratégia kidolgozására kell hangsúlyt fektetni. A klinikai auditról nem elég csak általánosságban beszéli. Fontos, meghatározni azt is, hogy mitől lesz jó egy klinikai audit program? 3

4 A jó klinikai audit jellemzői Szervezeti szempontból akkor jó a klinikai audit program ha: jelen van a felsővezetés elkötelezettsége az auditprogram iránt a helyi és országos prioritások egyensúlyban vannak egymással az audit stratégia illeszkedik a szervezeti stratégiához. A klinikai audit témaválasztása során az alábbi szempontokat kell figyelembe venni, a klinikai audit olyan területet vizsgáljon ami: magas kockázatú gyakori költséges aggodalomra adott okot. A klinikai audit gyakran az alábbi területeket veszi górcső alá: egy adott ellátás gyakorisága az ellátáshoz kapcsolódó kockázatok az ellátás során keletkező problémák az ellátás hatékonysága az ellátás költségvonzata. Fontos, továbbá hogy maga a klinikai audit is magas minőségben legyen kivitelezve, illetve időszakosan megtörténjen magának a klinikai audit folyamatnak az auditálása is. A jó klinikai audit kritériumai továbbá: A klinikai audit egy strukturált program részét képezi A klinikai audit témáját illetően magas kockázatú, drága vagy országos programhoz illeszkedik. A szolgáltatást igénybevevők is részt vesznek a klinikai auditban. Multidiszciplináris 4

5 Mind az ellátás folyamatát, mind a kimenetelét vizsgálja A standardok szakmai irányelveken alapulnak A minta nagyság elegendő az értékelhető eredmények eléréséhez A menedzsment is aktívan részt vesznek a klinikai auditban különösen a klinikai audit eredményein alapuló akcióterv kidolgozásában Az akciótervek orvosolják a változást akadályozó helyi akadályokat és azonosítják a szolgáltatás javítása szempontjából a kulcsszereplőket Ismételt auditra van szükség azokban az esetekben amikor meg kell arról győződni, hogy a javító intézkedések megtörténtek a klinikai audit eredményeként Ki kell alakítani a megfelelő rendszereket, struktúrákat és konkrét folyamatokat, melyek lehetővé teszik a betegellátás terén végzett javító intézkedések hatásának monitorozását a klinikai audit ciklus lezárulása után Minden klinikai auditot az egészségügyi intézményben dolgozó szakértő vezet. A klinikai audit folyamatának integrálása a vezetői folyamatokba Mivel a klinikai audit effektíven nem más, mint a klinikai teljesítmény előzetesen meghatározott standardokkal való összevetésén alapuló értékelése, mely folyamat célja az ellátás minőségének folyamatos növelése, rendkívül fontos, hogy a vezetés részéről megfelelő súlyt és támogatást élvezzen, és bekerüljön a minőségirányítás keretrendszerébe. Ilyen formában a klinikai audit stratégiailag prioritást élvez a vezetés szempontjából. Amennyiben a klinikai audit témaválasztásának meghatározásakor figyelembe vételre kerül az egészségügyi intézmény számára fontos országos prioritásokra és helyi kockázatok kezelésére adandó válasz, a klinikai audit egy szakmai szakértői tevékenységen keresztüli stratégiai implementációs eszközzé válhat. Például, ha az intézményben végzett felmérések visszatérő jelleggel tükröznek panaszt, 5

6 akkor a klinikai audit programot meg lehet úgy tervezni, hogy abban megjelenjenek a probléma és az ahhoz kapcsolódó észrevételek monitorozására alkalmas standardok. A klinikai audit ezen túlmenően alkalmas továbbá arra is, hogy szisztematikus tekintsen át olyan ellátással kapcsolatos kérdéseket, melyek elsősorban stratégiai és nem klinikai szempontból fontosak. Milyen folyamatokra van szükség? A vezetésnek meg kell győződnie arról, hogy olyan klinikai audit stratégiája van a szervezetnek ami: összhangban áll a stratégiai prioritásokkal megfelel az országos és helyi elvárásoknak priorizálja a helyi szükségleteket és megoldásokat keres rájuk a pénzügyi és a minőségi audit folyamatokat integrálja pénzügyileg megtérül a javító intézkedések megvalósítását és fenntartását eredményezi jelentős szerepet kap a vezetői stratégiában A vezetés szerepei közé tartozik a minőség iránti elkötelezettség artikulálása, a compliance figyelemmel kísérése, a klinikai audit folyamatok megvalósulásának biztosítása, valamint a kör bezárása azáltal, hogy a klinikai audit eredményein alapuló beavatkozások megvalósulását figyelemmel kísérik és bizonyosságot szereznek a javító intézkedések megtételét illetve eredményességét illetően. A vezetésnek továbbá fontos azzal kapcsolatosan is állást foglalnia, hogy hogyan történjen a beszámolás a klinikai audit eredményeiről és az audit részvétel arányairól, illetve hogyan legyenek ezek az eredmények szélesebb körben disszeminálva. Ezeknek egy lehetséges eszköze a klinikai audit beillesztése a minőségirányítás rendszerébe, oly módon, hogy abban akár egy folyamatleírás keretében pontosan 6

7 meg legyen határozva a vezetés számára elkészítendő klinikai audit jelentés adattartalma. Fontos továbbá, hogy a klinikai audit eredményei széles körben disszeminálásra kerüljenek a dolgozók, a menedzsment a vezetés és akár a betegek körében is. Lényeges, hogy ne csak szelektált pozitív eredmények lássanak napvilágot, hanem a kritikus, a klinikai audit által azonosított megoldásra váró jelenségek is kommunikálásra kerüljenek, kiegészítve a megoldást szolgáló intézkedésekkel. Az eredményeket több kommunikációs csatornán keresztül kell megosztani így az intézmény weblapján, hírlevelekben, az osztályokon levő hirdetőtáblákon. Fontos továbbá a klinikai auditban történő részvétel kommunikálása is, mivel ez a vezetés minőség iránti elkötelezettségét jelzi. A beteg jobb rálátása a folyamatokra, valamint az egyes folyamatban betöltött szerepének tisztázása növeli a betegek intézmény iránti elkötelezettségét. A betegek klinikai auditálásba történő bevonása fokozza a betegellátás transzparenciáját, valamint növeli a betegek bizalmát. 7