AZ EGÉSZSÉGÜGY HELYZETE, A MINÔSÉGMENEDZSMENT ÁLTALÁNOS SZEMPONTJAI

Átírás

1 Tartalom A kötet szerzôi 24 Bevezetés 29 AZ EGÉSZSÉGÜGY HELYZETE, A MINÔSÉGMENEDZSMENT ÁLTALÁNOS SZEMPONTJAI 1. FEJEZET A HATÉKONY EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁST INDOKLÓ KÖRÜLMÉNYEK AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN Megváltozott körülmények a 21. század elején Demográfiai változások A betegségek elôfordulásában bekövetkezett változások Az egészségügy tudományos-technológiai fejlôdése Egészségügyi kutatások Diagnosztikai eljárások Terápiás technológiák Az informatika és a kommunikáció fejlôdése Változások az egészségügyi dolgozók és a páciensek viszonyában Hibák az egészségügyi ellátás napi gyakorlatában Nemzetközi tapasztalatok Az egészségügyi ellátórendszerek helyzete Válságban az egészségügyi ellátórendszerek Az egészségügyi ellátórendszerek finanszírozása Az egészségügy részesedése a GDP-bôl A GDP és az egészségi állapot Az egészségügyi ellátórendszerek és a korai halálozás A korai halálozás Az elkerülhetô halálozás Magyarország egészségügyi helyzete Magyarország lakosságának egészségi állapota Demográfiai helyzet Magyarország morbiditási és mortalitási adatai Morbiditási adatok Mortalitási adatok A lakosság életmódja 70 5

2 Magyarország egészségügyi rendszerének helyzete és minôségi problémái A magyar egészségügy fô problémái Az egészségügyi ellátórendszer struktúrájának helyzete és minôségi problémái Az ellátórendszer finanszírozásának helyzete és minôségi problémái Az egészségügyi szolgáltatók és az ellátási szintek helyzete és minôségi problémái Az eszközök, mûszerek, gyógyszerek, az információs technológia helyzete és minôségi problémái A humán erôforrás helyzete és minôségi problémái A szociális gondozás helyzete és minôségi problémái Az egészségügyi ellátórendszer folyamatai Az ellátórendszer folyamatainak értelmezése Az ellátórendszer folyamatainak minôségi problémái Szakmai mûhibák Az egészségügyi ellátórendszer eredményei Az eredmények értelmezése és felosztása Az eredmények minôségi problémái Az egészségügyi ellátórendszer minôségének fejlesztése A fejlesztés általános szempontjai Az egészségügyi ellátás hatékonyságának javítása A hatékonyság javításának szempontjai Életmód és egészségfejlesztés Az egészségügyi ellátás finanszírozása A bizonyítottan hatásos, eredményes és hatékony egészségügyi technológiák alkalmazása A szervezeti kultúra fejlesztése, az érdekeltség megteremtése Az átláthatóság biztosítása, jogszabályok alkalmazása A minôségbiztosítási rendszerek és a költséghatékonyság 119 Irodalom FEJEZET AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁS MINÔSÉGÉNEK ALAPJAI A minôség fogalma A minôségszemlélet fogalma A minôségszemlélet mint filozófia A vevô fogalma Folyamatos fejlesztés 134 6

3 Teljes elkötelezettség és felhatalmazás A minôségszemlélet mint módszer A minôségszemlélet mint szervezési készség Minôségmenedzsment és egészségügyi ellátás Az egészségügyi ellátás minôségének értelmezései A minôség meghatározásának problémája az egészségügyben Az egészségügyi ellátás minôségének értelmezése Donabedian szerint A minôség összetevôinek további értelmezései Kockázatmenedzsment Összhangba hozott komponensek Az egészségügyi ellátás minôségének dimenziói Donabedian szerint Az egészségügyi ellátás struktúrája Az egészségügyi ellátás folyamatai Az egészségügyi ellátás eredménye Klinikai eredmények Elégedettség A betegelégedettség A dolgozók elégedettsége Gazdasági eredmények A gazdasági eredmények jelentôsége A minôségköltségek felosztása A minôségköltség kontrollja a gyakorlatban Társadalmi kihatás A struktúra, a folyamat és az eredmény eltérô szempontjai Az egészségügyi ellátás minôségének mérése Adatkezelés az egészségügyi ellátás minôségének mérése során A minôség mérése a Donabedian-féle dimenziók szerint A struktúra mérése A folyamat mérése Az eredmény mérése A klinikai eredmények mérése Az elégedettség mérése A gazdaságosság mérése A társadalmi hatás mérése Mérés kritériumokkal, standardokkal és indikátorokkal A kritériumok fogalma A standardok fogalma Az indikátorok fogalma 173 7

4 Standardok, kritériumok, indikátorok gyakorlati alkalmazása A minôség mérésének egyéb formái Hatósági engedélyezési eljárás A minôségügyi rendszer auditálása Belsô audit Külsô audit Akkreditálás Klinikai audit Önértékelés 181 Irodalom FEJEZET MINÔSÉGFEJLESZTÉS AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN A minôségfejlesztés feltételeinek megteremtése a szervezeti kultúra változtatásával Az eredményes problémamegoldás szükségessége A szervezeti kultúra változtatása az egészségügyben Változtatás az egyének szintjén Változtatás a csoportok szintjén Változtatás a szervezet szintjén A változtatásra ható tényezôk Minôségfejlesztés az egészségügyben Az egészségügyi ellátás minôségének fejlesztése a Donabedian-féle felosztás szerint A struktúra minôségének fejlesztése A folyamatok minôségének fejlesztése Az eredmény minôségének fejlesztése Minôségfejlesztés az érdekelt felek szerint A minôség és a vezetôk A minôség és az egészségügyi szakemberek A minôség és a páciensek A minôségfejlesztés formája és alapelve Koncentrálás a folyamatok fejlesztésére A folyamatok menedzselése Néhány alapfogalom A folyamatmenedzselés hat összetevôje A kulcsfontosságú folyamatok azonosítása, értékelése, javítása Hat lépés a folyamatjavítás felé A módszer alapelve és alkalmazhatósága A folyamatjavítási modell lépései 216 8

5 3.5. A PDCA-ciklus lépéseinek egészségügyi alkalmazása Tervezés Cselekvés Ellenôrzés Visszacsatolás A teljesítmény mérése Mérés három szinten A mérés nézôpontjai 230 Irodalom 231 A SZAKMAI HATÉKONYSÁG JELENTÔSÉGE ÉS MEGVALÓSULÁSÁNAK FÔBB LÉPÉSEI 4. FEJEZET A HATÉKONY EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁS ALAPELVEI ÉS MEGVALÓSÍTÁSÁNAK LÉPÉSEI A hatékony egészségügyi ellátás egészségügyi-közgazdasági szempontjai Hatásosság kísérleti körülmények között Eredményesség a mindennapi gyakorlatban Hatékonyság Technikai hatékonyság Költséghatékonyság Termelési hatékonyság Allokációs hatékonyság A technikai, a termelési, az allokációs és a költséghatékonyság összefüggései Egészség-gazdaságtani elemzések A klinikai hatékonyság A hatékonyság és a minôségbiztosítás kapcsolata A kompetenciák fejlesztése A klinikai hatékonysági kör Kutatás Egészségügyitechnológia-elemzés Az egészségügyi technológiák felosztása Az egészségügyi technológiák életciklusa Az egészségügyitechnológia-elemzés csoportjai irányzat szerint Az egészségügyitechnológia-elemzés kapcsolata a kutatással Az egészségügyitechnológia-elemzés kapcsolata a minôségfejlesztéssel Szakmai irányelvek fejlesztése 258 9

6 A bizonyítékokon alapuló egészségügyi ellátás A bizonyítékokon alapuló gyakorlat értelmezése és jelentôsége A bizonyítékokon alapuló gyakorlat téves értelmezései A bizonyítékokon alapuló egészségügyi ellátás szükségessége A bizonyítékokon alapuló gyakorlat elônyei Klinikai audit A klinikai audit formái A klinikai hatékonyság megvalósulásának támogatása 277 Irodalom FEJEZET IRODALOMKUTATÁS ÉS A SZAKIRODALOM KRITIKUS ÉRTÉKELÉSE Az elsôdleges, a másodlagos adatgyûjtés és az adatelemzés Mi a legmegbízhatóbb tudományos eredmény? A szisztematikus és a nem szisztematikus másodlagos adatelemzések A szisztematikus áttekintések jelentôsége a bizonyítékokon alapuló klinikai gyakorlatban A keresés módszerei: a MEDLINE és egyéb internetes adatbázisok alkalmazása A hatékony irodalmazás Az elektronikus adatbázisok elônyei A szürke irodalom A köztes és a végsô eredmény A publikációs hiba A Cochrane Együttmûködés és a Cochrane Könyvtár A Cochrane Együttmûködés története, céljai A Cochrane Könyvtár és az abban szereplô adatbázisok A szisztematikus összefoglalók elkészítésének lépései a Cochrane Együttmûködésben A szakirodalom kritikus értékelése Az eredmények értékelésének általános szempontjai A diagnosztikai módszert ismertetô irodalom kritikus elemzése A prognózisra vonatkozó eredményeket ismertetô irodalom kritikus elemzése A prevenciós eljárást ismertetô irodalom kritikus elemzése A terápiás módszert ismertetô irodalom kritikus elemzése A kezelés hatásosságának értékelése Statisztikailag szignifikáns és klinikailag is jelentôs változás

7 A szisztematikus áttekintések kritikus elemzése Az egészségügyitechnológia-értékelések kritikus elemzése Az egészség-gazdaságtani elemzések kritikus értékelése A klinikai döntéselemzések kritikus értékelése Az irányelvek kritikus elemzése Következtetések, tanulságok 330 Irodalom FEJEZET A KUTATÁS JELENTÔSÉGE A KLINIKAI HATÉKONYSÁG MEGVALÓSÍTÁSÁBAN A kutatás jelentôsége az egészségügyi hatékonyság megvalósításában A klinikai tudás természete A kutatás szükségessége az egészségügyi minôségfejlesztés során Az egészségügyben végzett kutatások csoportosítása A kutatások csoportosítása a vizsgálat általános módszertana szerint Kvantitatív kutatások Kvalitatív kutatások Kombinált kutatási stratégiák A kutatások csoportosítása az expozíció tervezése alapján A kutatások csoportosítása a kutatás célja, az alkalmazott eszközök és a képzettség alapján Orvosbiológiai kutatások Egészség-gazdaságtani kutatások Szociológiai kutatások Pszichológiai kutatások Elégedettségi vizsgálatok Betegelégedettségi vizsgálatok Dolgozói elégedettségi vizsgálatok Az elégedettségi vizsgálatok lépései Klinikai epidemiológiai vizsgálatok A klinikai epidemiológia fogalma és jelentôsége A klinikai epidemiológia és a klinikai gyakorlat Diagnosztikai kutatások Etiológiai kutatások Prognosztikai kutatások Terápiás kutatások Prevenciós kutatások Klinikai epidemiológiai kutatások a vizsgálati elrendezés szerint

8 Megfigyeléses vizsgálatok Deskriptív vizsgálatok Analitikus vizsgálatok Experimentális vizsgálatok Nem véletlen besorolású experimentális vizsgálatok Randomizált kontrollált vizsgálatok 377 Irodalom FEJEZET AZ EGÉSZSÉGÜGYITECHNOLÓGIA-ELEMZÉS SZEREPE A MINÔSÉGMENEDZSMENTBEN Az egészségügyitechnológia-elemzés fogalma, jelentôsége és céljai Mi az egészségügyitechnológia-elemzés célja? Mi nem célja az egészségügyitechnológia-elemzésnek? Az egészségügyitechnológia-elemzés és a minôség Mikor érdemes egészségügyitechnológia-elemzést készíteni? Kik készítenek és kik készítsenek egészségügyitechnológia-elemzést? Az etika és az egészségügyitechnológia-elemzés Rövid vagy részletes egészségügyitechnológia-elemzést készítsünk? Az egészségügyitechnológia-elemzés alapvetô lépései Elsô lépés: a téma megválasztása Második lépés: a fontossági sorrend kialakítása Harmadik lépés: az egészségügyitechnológia-elemzés céljának meghatározása Negyedik lépés: az egészségügyiszolgáltatás-szükséglet megítélése Ötödik lépés: a már meglévô tudományos információk összegyûjtése Hatodik lépés: a tudományos eredmények kritikus értékelése Hetedik lépés: új elsôdleges adatgyûjtés Nyolcadik lépés: egészség-gazdaságtani elemzés Az egészség-gazdaságtani elemzés típusai Az egészségnyereség mérése A költségek mérése Az egészségnyereség és a költségek diszkontálása Az egészségnyereségre és a költségekre vonatkozó adatok szintézise A költségvetési kihatás becslése A bizonytalanság kezelése az egészség-gazdaságtani elemzések során Kilencedik lépés: az eredmények összegzése és interpretálása Az eredmények összegzése

9 Az eredmények interpretálása Tizedik lépés: az ajánlások megfogalmazása és következményeik bemutatása Általános szempontok és formai követelmények Az új gyógyító-megelôzô eljárás támogatásának hatása a biztosító költségvetésére A méltányosság és az igazságos elosztás szempontjainak mérlegelése Tizenegyedik lépés: a terjesztési stratégia kidolgozása Tizenkettedik lépés: az elemzés hatásának vizsgálata A technológiaelemzés minôségbiztosítása 423 Irodalom FEJEZET A SZAKMAI IRÁNYELVEK FEJLESZTÉSE A szakmai irányelvek fogalma és jelentôsége A szakmai irányelvek alkalmazásának elônyei A szakmai irányelvek fejlesztésének típusai A jó szakmai irányelv kritériumai A szakmai irányelvek fejlesztésének lépései Témaválasztás Multidiszciplináris fejlesztôcsoport létrehozása, a fejlesztési terv kidolgozása Nemzetközi irányelvek felkutatása Az irányelvek kritikus értékelése, ajánlásaik adaptálása A primer bizonyítékok felkutatása A bizonyítékok kritikus értékelése, rangsorolása, evidenciatáblák készítése A bizonyítékok ajánlásokká alakítása, az ajánlások erôsségének meghatározása A fejlesztôcsoporton belüli konszenzus kialakítása Az ajánlások összefoglalása, algoritmus készítése Terjesztés, a bevezetés stratégiájának kidolgozása Az irányelv elsô változatának összeállítása Külsô véleményezés, konszenzus Az irányelv második változatának összeállítása Gyakorlati próbatanulmány A végleges verzió dokumentumának összeállítása Terjesztés, bevezetés Felülvizsgálat, frissítés

10 8.6. Összefoglalás 457 Mellékletek 459 Irodalom FEJEZET A BIZONYÍTÉKOKON ALAPULÓ ORVOSI GYAKORLAT A bizonyítékokon alapuló orvosi gyakorlat jelentôsége Az orvosi gyakorlathoz szükséges ismeretek Az EBM gyakorlati alkalmazásának alternatívái Az EBM és a hagyományos egészségügyi képzés kapcsolata Az EBM gyakorlati alkalmazásának nehézségei A bizonyítékokon alapuló orvosi gyakorlat elônyei A bizonyítékokon alapuló orvosi gyakorlat összetevôi A beteg panaszai, a betegség tünetei Korábbi tapasztalatok A betegséggel kapcsolatos bizonyítékok A betegséggel kapcsolatos bizonyítékok alkalmazása A bizonyítékok terjesztésének és alkalmazásának formái A beteg preferenciái A rendelkezésre álló erôforrások A bizonyítékokon alapuló orvoslás lépései Világos klinikai kérdés megfogalmazása a páciens problémájával kapcsolatban A klinikai kérdést megválaszoló adatok megkeresése A megtalált adatok kritikai elemzése Az eredmény megbízhatóságának értékelése Az eredmény értékelése a klinikai hatás szempontjából Az eredmény értékelése a páciens szempontjából A hasznos adatok alkalmazása egy konkrét betegre vonatkozóan Az eredmények alkalmazásának általános szempontjai Az egyénre vonatkozó egészségnyereség meghatározása A beteg preferenciáinak megismerése A rendelkezésre álló erôforrások Az alkalmazott bizonyíték eredményességének ellenôrzése 501 Irodalom FEJEZET MINÔSÉGI INDIKÁTOROK FEJLESZTÉSE Az indikátorok fogalma és típusai Az indikátor fogalma

11 A minôségi indikátorok rendszerezése Az indikátorok típusai Az indikátorok adatforrásai A minôségi indikátorok jellemzôi A minôségi indikátorok fejlesztése A minôségi indikátorok fejlesztésének alapelvei Az indikátorfejlesztés lépései Az ellátási folyamat vagy esemény kiválasztása A lehetséges indikátor képzéséhez felhasznált tényezôk pontos definiálása A lehetséges indikátorok alkalmasságának ellenôrzése A szakértôi panel szerepe Az indikátor értékét befolyásoló tényezôk vizsgálata Az indikátor hatásosságának/validitásának vizsgálata Az indikátor tesztelése valós körülmények között Az indikátorok képzése során alkalmazott minôségfejlesztési technikák Az indikátorok alkalmazásának árnyoldalai A brit Nemzeti Egészségügyi Szolgálat indikátorai Hazai törekvések indikátorok alkalmazására Összegzés 529 Melléklet 531 Irodalom FEJEZET A KLINIKAI AUDIT LÉPÉSEI A klinikai audit tervezése Általános szempontok A vizsgált terület és téma meghatározása A célok világos megfogalmazása A kritériumok, az indikátorok és a standardok meghatározása, fejlesztése A kritériumok osztályozása, fejlesztése A kritériumok osztályozása Valid kritériumok fejlesztése Az indikátorok fejlesztése A numerikus standardok kijelölése Az adatgyûjtés megtervezése A vizsgált populáció meghatározása Az audit idôtartamának meghatározása

12 A mintavétel módszerének meghatározása A mintaszám meghatározása Az adatgyûjtés és a mintavétel formájának megtervezése Az adatforrások kiválasztása Az adatrögzítés megtervezése Adatelemzés Az eredmények prezentálásának megtervezése A klinikai audit protokolljának elkészítése Az auditprotokoll értékeltetése külsô szakértôkkel Adatgyûjtés, a gyakorlat mérése Az adatgyûjtés problémái Az egészségügyi ellátás gyakorlatának mérése, az adatok rögzítése, összevetése a kritériumokkal Adatelemzés A gyakorlat összevetése a kritériumokkal Az eltérések azonosítása Az eltérések okainak és a változtatást igénylô területeknek az azonosítása Az eredmények összefoglalása és prezentálása A változtatás bevezetése a gyakorlatba A változtatást támogató tényezôk értékelése A változtatást gátló tényezôk értékelése Ismételt audit a változtatás eredményének értékelése Az ismételt audit szükségessége Az ismételt audit idôpontjának meghatározása A mintavétel jellegének meghatározása Adatgyûjtés és -feldolgozás Az ismételt audit értékelése A klinikai audit program értékelése, összefoglalása A klinikai audit program minôségbiztosítása Auditjelentés Az eredményesség és a hatékonyság megítélése A tapasztalatok általánosítása, terjesztése 598 Mellékletek 600 Irodalom FEJEZET KLINIKAI HATÉKONYSÁG AZ ÁPOLÁSBAN Ápolás és vezetés Változások az ápoláson keresztül

13 A tudás szerepe az ápolásban Az ápolói szerep változása Az ápolás tudományos bizonyítottsága az egészségtudományokban Bizonyítási módszerek az ápolásban A bizonyítékokon alapuló ápolás fogalomrendszere Kompetencia az ápolásban A leggyakrabban használt ápolási adatbázisok A bizonyítékokon alapuló ápolás elméletétôl a gyakorlatig vezetô út Minôség az ápolásban A minôség definíciója Minôségirányítás az ápolásban A minôségmérés módszerei A teammunka feltételrendszere Összefoglalás 644 Irodalom 645 A SZAKMAI HATÉKONYSÁG MEGVALÓSULÁSÁNAK PÉLDÁI ÉS TÁMOGATÓ MÓDSZEREI 13. FEJEZET A STROKE-BETEGEK ÁPOLÁSÁRA ÉS REHABILITÁCIÓJÁRA VONATKOZÓ IRÁNYELV FEJLESZTÉSE, A BEVEZETÉST VIZSGÁLÓ KLINIKAI AUDIT TAPASZTALATAI A stroke-betegek ellátásának és ápolásának hazai és nemzetközi helyzete A stroke-betegek ápolására és rehabilitációjára vonatkozó irányelv fejlesztése Az irányelv szükségességének indoklása Az irányelv bevezetésével elérhetô eredmények Az irányelv fejlesztésének módszere Az irányelvfejlesztés támogatói Az irányelvfejlesztés folyamata Az irányelvfejlesztés eredményei A klinikai irányelv bevezetését vizsgáló preimplementációs audit tapasztalatai A klinikai auditban részt vevô szervezetek Az auditvizsgálat célja Az audit módszertanának meghatározása Betegdokumentáció, az írásos anyagok vizsgálata A klinikai audit kritériumai Struktúrakritérium

14 Folyamatkritérium Eredménykritérium A kitûzött numerikus standardok Az audit eredményei A klinikai audit értékelése, a következtetések levonása 666 Irodalom FEJEZET A HATÉKONYSÁGOT TÁMOGATÓ MODELLEK, MINÔSÉGIRÁNYÍTÁSI ÉS STANDARDRENDSZEREK A minôségirányítási rendszer fogalma és jelentôsége A minôségirányítási rendszer alapgondolata A minôségügyi rendszer kialakításának célja Az egészségügyben alkalmazható modellek Vezetôk és minôségügyi modellek A vezetés jelentôsége A minôségügyi vezetôk és a minôségfejlesztés A TQM szemlélet mint a klinikai hatékonyság megvalósulásának általános feltétele a minôségügyi rendszerek és modellek esetében A TQM munkakultúra alapelvei és kiegészítô elemei A TQM alapelvei A TQM kiegészítô elemei Az EBP és a klinikai audit mûködésének szervezeti feltételei Az EBP feltételrendszere A bizonyítékokon alapuló egészségügyi ellátás feltételei Az EBP bevezetése A klinikai audit feltételrendszere A pénzügyi erôforrások biztosítása Megfelelô képzettség és szakemberek biztosítása A dolgozók és a menedzserek részvétele a klinikai auditban A képzettség fejlesztése Elegendô idô biztosítása A megfelelô környezet kialakítása Belsô minôségügyi rendszer az egészségügyben Általános szempontok A belsô minôségügyi rendszer alapelvei A belsô minôségügyi rendszer fô kritériumai Az ISO 9000:2000 szabványcsalád alkalmazása az egészségügyben Vevôorientált szervezet Vezetés

15 A munkatársak részvétele Folyamat alapú megközelítés Rendszerszemléletû megközelítés és irányítás Folyamatos fejlôdés A tényeken alapuló döntéshozatal A kölcsönösen elônyös szállítói kapcsolatok Az ISO 9000 szabványcsalád alkalmazásának elônyei és hátrányai az egészségügyben Az ISO 9000 szabványcsalád alkalmazásának elônyei Az ISO 9000 szabványcsalád alkalmazásának hátrányai Standardrendszerek Általános szempontok Az egészségügyi ellátás standardizálásának szükségessége Kórházi ellátási standardok Járóbeteg-ellátási standardok Háziorvosi ellátási standardok A háziorvosi ellátás jellegzetességei Minôségügyi rendszer építése a háziorvosi praxisokban A HES kialakításának alapelvei és felépítése Védônôi standardok A minôségirányítási rendszer fejlôdése A szakfelügyelet helyzete A szakfelügyelet szükségessége A korábbi szakfelügyeleti rendszer értékelése Az új rendszerrel kapcsolatos elvárások A szakfelügyeleti rendszer átalakításának célkitûzése A szakfelügyelôi tevékenység feladatai A szakfelügyeleti rendszer struktúrája az egészségügyi szolgáltatók szakmai felügyeletérôl szóló 15/2005. (V.2.) EüM rendelet alapján Területi minôségirányítási rendszer 735 Irodalom FEJEZET A CSAPATMUNKA A csapatmunka célja A team sikerének alapjai Irányelvek a csoportok összetételének meghatározásához A teamfejlôdés szakaszai A csapatmunka mûködési feltételei és a munkamegosztás

16 15.6. Az eredményes teammunka feltételei Kommunikáció A team vezetôje Csapatszellem Szempontok a csapatmunkában részt vevôk számára A csapatmunka buktatói, konfliktuslehetôségek A csapatmunka mérése 757 Irodalom FEJEZET A MINÔSÉGFEJLESZTÔ PROJEKT TERVEZÉSE A projekt fogalma, jelentôsége a szervezetek munkájában A stratégia és a projekt összefüggése A szervezetfejlesztés mint projekt A projektmenedzsment A projektmenedzsment célja és feladatai A projekt munkaformája A projektmunka folyamatának jellemzôi Projektkezdeményezés, projektdefiniálás, a célok meghatározása Projekttervezés A projekt végrehajtása A projekt lezárása A projektterv készítésének konkrét folyamata 773 Irodalom FEJEZET A MINÔSÉGFEJLESZTÉS TECHNIKÁI AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN A folyamatok minôségét ellenôrzô eszközök Az adatgyûjtôlap Az adatgyûjtôlap készítésének lépései Grafikonok Eseménylefutási ábra Az eseménylefutási ábra készítésének lépései Oszlopdiagram Az oszlopdiagram készítésének lépései Szórásdiagram A szórásdiagram készítésének lépései Folyamatábra A folyamatábra készítésének lépései

17 Ellenôrzôkártyák Az ellenôrzôkártyák készítésének lépései A csapatmunkát, a problémamegoldást támogató módszerek Ötletroham Az ötletroham javasolt menete A Delphi-módszer A Delphi-módszer lépései A nominális csoporttechnika A nominális csoporttechnika lépései Ötletrendezô ábra Az ötletrendezô ábra készítésének lépései SWOT-analízis A SWOT-analízis készítésének lépései Fadiagram A fadiagram alkalmazásának lépései Ok-okozati diagram Az ok-okozati diagram készítésének lépései Pareto-diagram A Pareto-diagram készítésének lépései Kölcsönhatásháló A kölcsönhatásháló készítésének lépései Gantt-ábra 825 Irodalom FEJEZET A KLINIKAI EPIDEMIOLÓGIAI KUTATÁSOK TERVEZÉSÉNEK ÉS ELEMZÉSÉNEK FÔ LÉPÉSEI Tervezés Témaválasztás A kutatási kérdés felvetése, a hipotézis felállítása A kutatás kivitelezésének megtervezése A kísérleti elrendezés megtervezése A vizsgálati populáció meghatározása és a mintavételezés megtervezése A tervezés egyéb feladatai A kutatás kivitelezése Protokollhûség Adatgyûjtés a kutatás során A változók és az adatok A mérési skálák

18 18.3. Adatelemzés Adatredukció Az adatredukció numerikus módszerei Az adatok grafikus reprezentációja Statisztikai következtetés A helyes statisztikai módszer kiválasztása A paraméteres és a nem paraméteres statisztika fogalma Paraméteres statisztikai próbák Nem paraméteres statisztikai próbák Az eredmények szignifikanciájának szintjei Pontbecslés és hipotézisvizsgálat Konfidenciaintervallum A prezentáció helyes módja Az elsô- és a másodfajú hiba Elsôfajú hiba Másodfajú hiba Az eredmények értelmezése Az eredmények közlése, ismertetése 858 Mellékletek 861 Irodalom FEJEZET INTEGRÁLT MINÔSÉGIRÁNYÍTÁS AZ INTEGRÁLT SZEMLÉLETÛ AUDITÁLÁS MÓDSZERTANA Az integrált minôségirányítási rendszerek kialakulása Az irányítási rendszerek együttes alkalmazásának szükségessége Az integrált minôségirányítási rendszerek létrehozásának elvei Az integrált minôségirányítási rendszerek közös elemei Akkreditációs standardok az integrált minôségirányítási rendszerben Az akkreditációs standardok hazai helyzete Az irányítási rendszerek integrálásának lehetséges módszerei Az integrált minôségirányítási rendszerek fejlesztési lehetôségei A minôségirányítási rendszerek tanúsításának helyzete Az integrált irányítási rendszerek tanúsításának jövôképe Az integrált szemléletû auditálás Az értéknövelô audit mint a klinikai hatékonyság fejlesztésének eszköze Az integrált szemléletû auditálás elvei

19 Az integrált minôségirányítási rendszerek auditálásának kialakulása Az auditálás szabványosításának értékelése Az integrált szemléletû auditálás fogalmának szükségessége Az integrált minôségirányítási rendszerek auditálásának kulcspontjai A minôségirányítási rendszer folyamatainak auditálása A figyelemmel kísérés és a mérés folyamatainak auditálása Az auditori kompetencia, a jól összeállított auditteam mint a klinikai hatékonyság fejlesztésének eszköze Az auditorokra vonatkozó alapelvek A minôségirányítási auditorok általános ismeretei és képességei Az integrált minôségirányítási rendszerek auditorainak speciális ismeretei és képességei Az auditorok képzettségi és jártassági követelményei Az auditorok értékelése 900 Irodalom 902 A könyvben elôforduló rövidítések jegyzéke