Minőség a vezetésben Minőség a gyakorlatban

Átírás

1 Minőség a vezetésben Minőség a gyakorlatban Dr. Gődény Sándor Most nem érek rá minőséggel foglalkozni! Nem látják, hogy dolgozom?

2 Minőség fogalma az egészségügyben A minőség az egészségügyi ellátás olyan tulajdonsága, amely a betegek egészségének maximalizálására törekszik, miután mérlegelte a várható előnyöket és kockázatokat, amelyek az egészségügyi ellátás során várhatóak (Donabedian, 1980). Az Institute of Medicine (USA) megfogalmazása szerint a minőség Az egészségügyi ellátás minősége az a mérték, amely egyéni és populációs szinten a mindenkori szakmai tudásnak megfelelően javítja az egészségre vonatkozó kedvező eredmények valószínűségét

3 Az egészségügyi ellátás minősége csak annyira lehet magas színvonalú, amennyire azt az ellátást végzők kompetenciája lehetővé teszi. (Harper, 1987) A kompetencia meghatározó része a minőségszemlélet!

4 Mi a minőségszemlélet?

5 Minőségszemlélet az irányításban Minőségszemlélet Minőségszemlélet az egészségügyi gyakorlatban

6 MINŐSÉG A VEZETÉSBEN

7 A vezető mint központi személy Munkatársak Külső vevők Beszállítók A vezető Társadalom Tulajdonos Hatóság Versenytársak

8 Néhány fontos szempont a vezetésben A felső vezetés felelőssége V V Erőforrás menedzselés E Text E Folyamatmenedzselés Bemenet Folyamat MEES Text Kimenet V V A P C D Ő Ő Mérés, elemzés és fejlesztés Elkötelezettség Felelősség Érdekelt felek igényeire, elvárásaira figyelés Megfelelő erőforrások biztosítása Munkatársak ösztönzése, támogatása Személyes példamutatás Fejlesztő tevékenység Elkötelezettség Hatékony kommunikáció és koordináció Jogszabályok, szakmai és minőségügyi ismeretek Megfelelő képzettség

9 TQM szemlélet a hagyományos vezetői felfogáshoz viszonyítva Szemléletváltozás és súlyponteltolódások Vezetési munkafolyamat (ciklus) módosulása Kapcsolatrendszer változásai (belső és külső) Vezetői eszközrendszer változásai Teljesítménymérés és visszacsatolás kiteljesedése JŐVŐKÉP Milyen lesz cégünk a sikeres jövőben? Elkötelezettség Célkitűzések Konkrét szándék Mit kell elérnünk egy meghatározott időn belül Célok Általános szándék Alap (irányultság) Stílus A vezetői szerepnek megfelelő módon osszuk szét a pénzforrásokat Megvalósítás (cselekedetek) Mit érhetünk el a hosszú időn át fenntartott erőfeszítésekkel Küldetés A cég létének célja vagy oka A m egfe lelő do lgokat c selekedni (Mit tegyünk?) Példakép: hogyan fogunk viselkedni Módszertan Hogyan érjük el a kitűzött célokat a stratégia és a tervek segítségével Üzletpolitika Nyilatkozat vagy elvek, amelyek irányt adnak, hogyan kell működniük üzleti tevékenységeinknek Értékek Határozzuk meg, hogyan fogunk viselkedni és miben hiszünk mindnyájan A do lgokat megfelelőe n cselekedni (Hogyan tegyük?)

10 Minőségügyi vezetők feladatai Az egészségügyi szolgáltatók működéséhez szükséges tervek és döntések minőségügyi szempontból történő véleményezése. A szakmai bizottságok minőségfejlesztő tevékenységének koordinálása, hogy azok tevékenysége összhangban legyen az egészségügyi szolgáltató minőségpolitikával és minőségcéljaival. Minőségfejlesztő programok tervezése, irányítása, értékelése. A különböző szakmai területek közötti minőségfejlesztő programok koordinálása. Az egészségügyi ellátás gyakorlatának vizsgálata, felmérések tervezése, irányítása, értékelése, (klinikai audit). A dolgozók minőségügyi képzésének tervezése és végrehajtása és az ismeretek, a szemlélet folyamatos bővítése, formálása.

11 Ernest Amory Codman, M.D MINŐSÉG A GYAKORLATBAN

12 Minőség fő komponensei az orvosi gyakorlatban Az orvosi ellátás minőségét két fő komponens határozza meg (Batalden, 1993) : Az ellátás szakmai része: a korszerű bizonyítékok individuális alkalmazása (EBM) Minőségszemlélet: Az ellátás struktúrájának, folyamatának minősége, csapatmunka és minőségfejlesztő módszerek alkalmazása. Ez a két komponens összhangban áll a mindennapi orvosi gyakorlat alapelvével: Jó dolgokat jól csinálni.

13 A bizonyítékok alkalmazását befolyásoló tényezők KUTATÁSOK EREDMÉNYEI, HTA IRÁNYELVEK FEJLESZTÉSE TERJESZTÉSE Az ellátás környezete Külső tényezők pl. új információk a társadalom véleménye Adminisztratív környezet Személyi tulajdonságok Oktatás, képzés Gyakorló orvos beteg Gazdasági környezet Társadalmi környezet Külső tényezők pl: gazdasági helyzet media

14 Nővér, menjen a számítógéphez, és az interneten keresse meg a SURGERY.com-t, majd klikkeljen a Randomizált tanulmányokra!

15 Betegség és a betegorientált szemlélet integrálása Az orvosközpontú megközelítés betegségorientált: Elsősorban randomizált kontrollált próbákon alapul, Célja a megfelelő diagnózis felállítása, jól meghatározott, egyértelmű terápiás követelményekkel. Központjában a klinikai tevékenység áll, amelyben a tudományos ismeretek gyarapítása fontosabb, mint az orvosbeteg kommunikáció. A betegközpontú megközelítés szerint a beteg legalább olyan fontos szerepet játszik, mint a betegség: Előtérbe kerülnek a betegek nézőpontjai, preferenciái, jogai, személyes élményei, társadalmi együtthatói. A kommunikáció a biopszichoszociális szférában történik, amely számításba veszi a beteg miliőjét, egyéni életterét és érzelmi életét is, vagyis a teljes embert. A két szemléletmód integrálása szükséges: a tudományosan megalapozott, bizonyítékokon nyugvó orvoslásnak a betegközpontúság felé kellene haladnia, a betegközpontú gyógyításnak szilárd tudományos alapokon kellene állnia

16 Bizonyítékok alapuló gyakorlat mérése és fejlesztése A klinikai audit Klinikai auditnak azon módszerek összességét nevezzük, melyek segítségével az egészségügyi szakemberek rendszerezett formában vizsgálják, értékelik az egészségügyi ellátás minőségét, és az eredmények alapján jobbító változásokat vezetnek be, melyek segítségével a betegek egészségnyereségét fokozzák Ahhoz, hogy valami megváltozzon: valamit meg kell változtatni. Hegel

17 Minőség a gyakorlatban A minőségbiztosítás fő területe a folyamatok javítása A betegekkel való kommunikáció Optimális betegútak Felesleges beavatkozások kerülése PDCA elv alkalmazása az ellátás során A korszerű bizonyítékok alkalmazásán kívül fontos az ellátási folyamatok javítása!

18 Minőség a gyakorlatban PDCA ciklus Tervezés: megtervezni és megszervezni a beteg vizsgálatát, kezelését Végrehajtani: diagnosztikai, terápiás eljárások elvégzése Ellenőrzés: Beteg állapotának ellenőrzése Cselekedni: nem javuló állapot esetén kiegészítő diagnosztika / terápia módosítása

19 General Medical Council (2006) Good Medical Practice 14. Minden orvosnak feladata az egészségügyi ellátás minőségének biztosítása és fejlesztése. Tevékenységeiknek meg kell felelnie a szakmai ajánlásoknak. Részt kell venniük a minőségügyi rendszer működtetésében és a klinikai auditokban. Részt kell venniük az eredményességi kutatásokban, és a gyógyszer-mellékhatás jelentésben. Szükséges a betegbiztonság növelése.

20 BIZTONSÁGOSABB ELLÁTÁS

21 Minőségi hibák okainak aránya Végrehatók felelőssége (15%) Vezetés felelőssége (85%)

22 Ellátási hibák Az ellátási hibák két fő csoportba sorolhatók: Az emberi tényezők oldalán, amelyek a hibaforrások mintegy negyedét teszik ki, elsősorban az ismerethiány, a szükséges adatok vagy szakmai előírások, kritériumok figyelmen kívül hagyása vagy elhanyagolása említendő. A rendszerhibák között általánosak a kommunikációs hiányosságok, a különböző ellátási területekre vonatkozó kritériumok, leíró standardok hiánya vagy nem megfelelő minősége. Nagy visszhangot váltott ki, és számos hasonló kutatás elindítója lett a 2000-ben megjelent Tévedni emberi dolog (To Err Is Human: Building a Safer Health System) című könyv, melyet a USA-beli Institute of Medicine jelentett meg. A könyvben közzétett különböző kutatások a kórházi tevékenységek körében igen nagy arányban előforduló ellátási hibákat tárták fel.

23 Problémák az egészségügy minőségével Megelőzhető káresemények az egészségügyi technológiák használata szerint: Az egészségügyi technológiák alulhasználata Az egészségügyi technológiák túlhasználata Az egészségügyi technológiák rossz, nem megfelelő használata

24 Hibák a napi gyakorlat során (hazai becslések) Baker GR, Norton PG, Flintolf V, et al. The Canadian Adverse events Study: the incidence of adverse events among hospital patients in Canada. Canadian Medical Association Journal. 2004; 179 (11): Wilson RM, Runciman WB, Gibberd RW et al. The Quality in Australian Health Care Study. Medical Journal of Australia. 1995; 163:

25 ÜZENET! Nem az a kérdés, hogy lehet vezetés és egészségügyi gyakorlat mellett egészségügyi minőségbiztosítással is foglalkozni, hanem az, hogy lehet magas színvonalú és jó minőségű ellátást megvalósítani, hiszen a kettő egymást feltételezi, egymástól elválaszthatatlanok.

26 Köszönöm figyelmüket!