Bevezetés az egészségügyi minőség-menedzsmentbe (alapfogalmak)

Átírás

1 Bevezetés az egészségügyi minőség-menedzsmentbe (alapfogalmak) dr. habil. Belicza Éva Semmelweis Egyetem, Egészségügyi Menedzserképző Központ, június 4.

2 Mik a jellemző minőségi problémák az egészségügyben? A beteg/hozzátartozó szemszögéből? Az ellátó (orvos/szakdolgozó/gyógyszerész) szemszögéből? 2

3 Minőség (ISO) definíciója az egység azon jellemzőinek összessége, amelyek befolyásolják képességét, hogy meghatározott és elvárt igényeket kielégítsen 3

4 A minőség logikai felépítése minőség CÉLOK mit akarunk elérni? ESZKÖZÖK mivel, hogyan, kikkel, mikor, stb. I TELJESÜLT a kívánt célt? N célok módosítása eszközök, intézkedések módosítása I jó a CÉLKITŰZÉS? N MINŐSÉG = A CÉL ELÉRÉSÉNEK A MÉRTÉKE 4

5 Minőségmenedzsment (operatív menedzsment, szervezetfejlesztés, működtetés) A szervezet tevékenységének mérése, értékelése, beavatkozási pontok meghatározása (gyenge minőség, probléma beazonosítása) okok feltárása és kezelése, szabályozók kidolgozása, bevezetése és működtetése, illetve a működés felügyelete. 5

6 A minőségbiztosítás története I. termék előállítása utáni ellenőrzés minden munkadarab ellenőrzése selejt eldobása tömeggyártás minden darab ellenőrzése lehetetlenné vált 6

7 A minőségbiztosítás története II. Shewhart közgazdász (1920-as évek) problémák beazonosítása a munkafolyamatok során gyártási folyamat korrigálása a hibás termék eldobása helyett II. vh. után Deming és Juran statisztikusok Japánban Szervezetfejlesztés 7

8 Minőségügyi alapelvek az eredményekhez különböző, egymásra épülő folyamatokon keresztül jutunk szabályozott folyamatok eredménye megbízhatóbb (kisebb az ingadozás) egy részfolyamat kimenete a következő részfolyamat bemenete a kívánt eredmény tudatos tervezésen keresztül valószínűbben elérhető a fölösleges, párhuzamos tevékenységek kiiktatása csökkenti a ráfordítást 8

9 Alkalmazott módszerek minőségbiztosítás (quality assurance): szabályozás előre lefektetett elvárások szerint: szabványok, standardok, protokollok, stb. a szabályozók szerinti működést fogadja el a hibásat keresi minőségfejlesztés (quality improvement) a folyamatok gyenge láncszemeit keresve törekszik a folyamatos javításra minőségbiztosítás és minőségfejlesztés kapcsolata a minőségfejlesztés minőségbiztosítási szabályok módosulását eredményezheti a minőségbiztosítási szabályoknak való megfeleléshez minőségfejlesztési folyamatok vezethetnek 9

10 A minőségguruk közös elvei 10 A minőség kulcs az üzleti sikerekhez. A minőség nem megfelelő figyelembevétele hosszú távon az üzlet tönkremeneteléhez vezet. A minőségjavítás a vezetés teljes elkötelezettségét igényli. Ez az elkötelezettség folyamatos kell, hogy legyen. A minőségjavítás kemény munka. Rövidebb út nem létezik. A sikeres minőségfejlesztés gyakran az egész szervezet kultúrájának a megváltoztatását követeli meg. A sikeres minőségjavítás az összes dolgozó aktív bevonását igényli.

11 A minőségguruk filozófiájának alapja Nincs általános szabály, mindenkinek a legmegfelelőbb módszert kell kiválasztania. Minden cég egyedi, és minden javító programot egyedileg kell testre szabni számára. A folyamatos minőségfejlesztésnek nincsen egyedüli helyes módja. 11

12 12 Minőség az egészségügyben

13 A minőségbiztosítás története az egészségügyben I. Hammurabi (i.e ) törvényei (Babilónia) outcome-orientáltságú értékelés Ha egy orvos nagyobb műtétet hajt végre nemes emberen és azzal a nemes halálát okozza le kell vágni a kezét Nightingale (Krími háború, ) higiéne ápolási standardok: Notes on nursing Codman (USA), 1916 nem csak az orvosi munka fontos az eredmény alakulásában 13

14 A minőségbiztosítás története az egészségügyben II. Akkreditációs programok terjedése USA, 1952, Kanada, 1959; Ausztrália, 1974; Új Zéland, 1989, stb. Szakmai irányelvek fejlesztése Nice ( Guidelines International Network ( Nemzetközi szervezetek International Society for Quality Assurance in Health Care (ISQua) WHO 14

15 Európai Unió nincs direktíva ajánlás teljesítménymérésre ajánlás betegbiztonság fejlesztésére, jelentési rendszer működtetésére (2009) növekvő számú ország működtet akkreditációs rendszert több országban saját indikátor program működik, vagy nemzetközi programokhoz csatlakoznak 15

16 Minőségügy az egészségügyben Magyarországon I. hagyományok: kliniko-patológiai konferenciák anyai halálozás csecsemőhalálozás vizitek, stb. országos intézetek és szakmai kollégium(ok) feladatai irányelvek kidolgozása szakmai ellenőrzési feladatok, stb. 16

17 Minőségügy az egészségügyben Magyarországon II. SZERVEZETEK Európai Minőségügyi Szervezet - Egészségügyi Szakbizottság (EOQ) Magyar Minőségtársaság (MMT) Ipari cégek SGS, Qualimed, Qualitest, Szenzor, TÜV, stb. EBF Egészségbiztosítási Felügyelet (-2010) Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) (ESKI, EMKI, OGYI, ETI) máj márc. 1.) Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ (OBDK) 17

18 Minőségügy az egészségügyben Magyarországon III. Egészségügy-specifikus ellátási standardrendszerek kialakítása (2001-) Minőségi indikátorrendszer, OEP (2002-) EBF indikátorok ( ) Háziorvosi indikátorok (P4P) Szakfelügyelet - minőségügyi szakfőorvos/ szakterületi vezető 2013 Egészségügyi szolgáltatók akkreditációs rendszere (BELLA) napjainkban 18

19 Minőségügy az egészségügyben Magyarországon IV. 19 Zalaegerszeg, ISO 9001 tanúsítás, ISO szerinti rendszerfejlesztést végez a kórházak kb. 70%-a, csak MEES-t kb. 8%, semmit kb. 5% Az év kórháza három kategóriában Nemkívánatos események jelentési rendszere 2007-től (NEVES: EMK-MKSz-WHO) PATH (2006-) Egészségügyi szolgáltatók akkreditációs rendszere 40 kórház, 15 járóbeteg intézmény, 52 patika

20 Jogszabályi háttér minimum követelmények engedélyezési eljárás kötelező belső minőségügyi rendszer minden egészségügyi intézményben irányelv rendelet helyett önkéntes tanúsítási és/vagy akkreditációs rendszer 20

21 A minőség fogalmi rendszere az egészségügyben

22 Minőség az egészségügyben - betegszemlélet Tartalom (content) (mit?, hogyan?) szakmai tevékenység kvantitatív Forma (service) (milyen körülmények között?) ügyfél elvárások észlelés interperszonális kapcsolatok kvalitatív 22

23 Magas minőségű ellátás az egészségügyben jó dolgok végrehajtása a megfelelő időben, helyesen, a megfelelő személynek és a lehetséges legjobb eredmény elérése 23

24 Az ellátás minősége az ellátott szemszögéből ha hozzáfér a számára szükséges egészségügyi struktúrákhoz és folyamatokhoz és a kapott ellátás eredményes 24

25 Az egészségügyi ellátás dimenziói (Donabedian) Struktúra Folyamat Eredmény épületek megfelelő mortalitás eszközök hatásos morbiditás személyzet hatékony eg. állapot képzettség időszerű önértékelés szabványok, biztonságos meghat.végpont stb. etikus, stb. (betegelégedettség) a rendszer sajátosságai a beteg sajátosságai hozzáférhető demográfiai és betegség jellemzők

26 Az egészségügyi ellátás struktúrája Épületek Berendezések, eszközök Informatikai rendszer Humán erőforrás létszám végzettség, képzettség szakmai összetétel Működési szabályok SZMSZ szakmai eljárások, folyamatszabályozások minőségügyi kézikönyv, stb. 26

27 Magas szintű struktúra nem garancia a folyamatok helyes megtervezésére és helyes végrehajtására, ezért a magas szintű struktúra nem garancia a kívánt eredmény elérésére. A struktúrának ugyanakkor közvetlen hatása lehet a folyamatokra és az eredményekre: pl. ha egy szükséges eszköz vagy képesség nem érhető el, a beteg nem fér hozzá az ellátáshoz vagy nem a megfelelő ellátást kapja.

28 Hozzáférés: szükségletek szerinti igénybevétel a szolgáltatások szintjén strukturális befolyásoló tényezők földrajzi korlátok (pl. vidék) kapacitások / várólista szervezési tevékenység rendelési idők idősek vagy fogyatékkal élők nyelvi korlátok stb. folyamatosság (continuity) koordinálás (coordination of care) 28

29 Hatásosság, a hatásos ellátás hatásosság (efficacy): klinikai vizsgálatok között elért egészségi eredmény (kimenet) hatásos ellátás: ha a kiválasztott terápia igazoltan hatásos (folyamat) cavinton orálisan? antibiotikum vírusra? 29

30 Hatékonyság (efficiency) (technikai, termelési) az elért kívánt eredmény és a ráfordítás viszonya pl. gyógyultak száma és az összes kezelt betegre eső ráfordítás aránya hatékonyság csökken, pl. fölösleges és párhuzamos lépések fölösleges személyek szükségesnél drágább szolgáltatási lépések hatástalan terápiák nem megfelelő, kései ellátások, amelyek rontják az eredményességet 30

31 Megfelelőség (appropriateness) egészségi állapottal indokolt szolgáltatás előre lefektetett standardok, protokollok szerinti nyújtása CT vizsgálat stroke gyanú esetén, cukorbetegeknél évente szemészeti vizsgálat, stb. 31

32 Időszerűség (timeliness) a beteg az egészségi állapotából eredő szükségletek szerinti időben kapja meg az ellátást pl. rehabilitáció megkezdése két hónapon belül, AMI esetén a kórházba érkezéstől szívkatéterezés megkezdése egy órán belül, kemoterápia a műtétet követő 42 napon belül 32

33 Biztonság (safety) a beteg védett a lehetséges veszélyektől és ártalmaktól pl. elesés, ellenoldali műtétek, gyógyszerinterakciók, betegcsere megelőzésére való törekvés struktúra kiépítése, folyamatok tervezése során figyelendő szempont betegbiztonsági kockázatok felismerése és kezelése 33

34 Eredményesség (effectiveness) 34 a kívánt eredmény elérésének mértéke az ellátottak körében a napi gyakorlat során (a megfelelő szakmai munka hiba nélküli ellátása) az ellátás minősége mellett számos egyéb tényező befolyásolja: beteg saját jellemzői demográfia, betegség súlyossága, társbetegségek együttműködési készség egyéb környezeti tényezők véletlen

35 koordinált Az egészségügyi szolgáltatások célja és a cél elérésének feltételrendszere hozzáférhető időben történő hozzáférés folytonos HR etikus, empatikus EREDMÉNYES (egészségi állapot, életminőség) igazolt egészségnyereség hatásos megfelelő biztonságos hatékony párhuzamosság, ismétlés, fölöslegesség elkerülése szakmai irányelvek, protokollok, standardok szerinti struktúrák, rendszerek, folyamatok

36 A minőség megítélése az elvégzett tevékenységre támaszkodik: a folyamatok jellemzői és az elért eredmények képezik alapját. 36 A struktúra csak feltétel, de nem biztosíték ahhoz, hogy a szolgáltatás teljesíti az egyes komponensek megvalósulását.

37 37 SZÜNET