5. A minőség gazdasági hatásai 5.1 A minőség költségei A minőség költségeit három nagy csoportra oszthatjuk: az első csoportot a minőség érdekében tett megelőző jellegű intézkedések költségei, a másodikat a termelési, gyártási minőségköltségek, a harmadikat a hibás termékekből származó veszteség jellegű költségek okozzák. A megelőző jellegű költségek közé sorolhatók a minőségi munka elérése érdekében kifejtett tevékenységek költségei, például a megelőző jellegű mérések, minősítések, a személyzet oktatása, a termék és a termelés megtervezése során felmerülő kiadások. A minőségbiztosítási rendszer kiépítésének és működtetésének költségei is idesorolhatók. A felkészülés vállalati többletköltségei, a tanácsadó és az auditor díja jelentik az egyszeri költséget, a rendszer fenntartása is folyamatos költségeket okoz. A termelési gyakorlati minőségköltségek a gyártás közbeni és a végző ellenőrzések személyi és technikai feltételekhez tartozó költségek. A minőséggel kapcsolatos költségek itt néha nagyon nehezen választhatók el a termelés költségeitől, sőt néha kifejezetten termelési költségekről van szó, mert például jobb (és ezért drágább) anyagokat használunk fel. A hibaköltségek (hibás termelés vesztesége) a hibás termék értékéből vagy a hibás termék újrafeldolgozásából, javításából erednek. Hibákból származó költségek nem csak a gyártásban keletkezhetnek, hanem a gyártást megelőző hibás tervezésekből, az irányítás hibáiból, vagy a gyártás után, a termék hibás kezeléséből, a szállítás, vagy a vevő átvétele során is. A költségek csoportjai között elvileg olyan összefüggés van, hogy a megelőzésre való ráfordítás és a gyakorlati minőségi ráfordítások növekedésével a hibaköltségek csökkennek, mert a hibás termékek aránya kisebb lesz. Az ellentétes lefutású görbék metszéspontja kijelöli az elmélet szerinti optimális arányt. Általánosan elfogadott az, hogy a minőségi ráfordítások növelésével egyre kisebb minőségjavulást lehet elérni. Ez azt jelenti, hogy a gyenge minőség közepessé fejlesztése sokkal kisebb költséggel jár, mint a közepes minőségről a jó minőséget elérni. Többek között ez a jelenség okozza azt, hogy a magas minőségű termékkörben egy kis minőségi különbség is hatalmas ár- 41
Minőségirányítás Minőségmenedzsment különbségekkel járhat. A minőség javításának lehetőségei végesek, termelési, technikai korlátokba ütköznek. 5.2 A minőség hasznai A minőség hasznai csak közvetve, a piaci kapcsolatokon keresztül érvényesülhetnek, vagyis egyértelműen ki vagyunk szolgáltatva a piaci kereslet öszszetételének. Ismét hangsúlyozni kell, hogy a megfelelő minőség nem abszolút kategória, a minőségnek a vevői igényekkel kell találkoznia. Ha azt feltételezzük, hogy a piacon a minőségi szint növekedésével megközelítően csökkenő arányú a kereslet (hiszen a jobb minőség magasabb árat is jelent), akkor azt látjuk, hogy a minőségi szint növelése csökkenő nagyságú bevételi többlettel jár. Ez azonban csak részben igaz. A lehetőségeket a piac felvevőképessége határolja be, mert egy bizonyos árszínvonal felett már nincs kereslet, hiába fokozzuk a minőséget. Általános esetben ugyanis feltételezhetjük, hogy a piaci kereslet nagy tömege a közepes minőségi kategóriára esik. A gyengébb és a kimagaslóan magas minőségű termelés iránti kereslet ennél általában jóval kisebb (feltételezve természetesen, hogy az adott minőségi kategória mindig megegyezik a megfelelő árkategóriával). Az előbbi egyértelmű összefüggést ez nagy mértékben elbizonytalanítja, de magyarázza azt a jelenséget, hogy a piacok többségén megfelelő módszerek alkalmazásával minden minőségi (és ár) kategóriában lehet üzleti sikert elérni. 5.3 A költségek és a hasznok (bevételek) összefüggései A dolog elvileg tehát egyszerű: ha a minőség színvonalának egységnyi növelése egyre növekvő költségekkel jár, miközben a bevételek egyre csökkenő ütemben növekednek, akkor a minőség fokozása addig célszerű, amíg a költségnövekedés a bevételnövekedés alatt marad. Ahol a két növekedési ütem azonos, optimális minőségi színvonalnak tekinthető, mert a bevételek és a ráfordítások különbsége (a nyereség) ekkor a legnagyobb. Jó esetben az optimumból való jelentős eltérés sem okoz veszteséget, csak a nyereségszintet csökkenti, vagyis a döntési szabadság elég nagy. 42
5. A minőség gazdasági hatásai A költség és a minőség összefüggései csak elvileg ilyen egyszerűek, a számszerűsítés ebben az esetben igen nehéz. Az egyik fő jellemző, amit minőségi szintnek neveztünk, ugyanis nem számszerűsíthető. Gyakorlatilag a termék vagy szolgáltatás valamilyen jellemzője jelentheti a minőség szintjét, vagy szakmai sablonokkal, a piac többi szereplőivel való összehasonlítással élhetünk. Első lépésként a minőségi szintet helyettesíthetjük az árszinttel. Konszolidált piacokon az ár többé-kevésbé helyesen mutatja a vevők értékítéletét. Az összehasonlítások persze szubjektív elemeket is tartalmazhatnak de ez nem baj, mert a minőség a vevő igényeinek kiszolgálását jelenti. A számszerűsítés nehézségei ellenére egy ilyen típusú elemzés elengedhetetlen feltétele a minőségi gondolkodás fejlesztésének. Szerencsére a költségek, a nyereség és a bevétel egyértelmű kategóriák, számításuk és értékelésük gazdasági rutinfeladat. Feladatok Keressen szakirodalmi példát a minőségbiztosítás különféle költségeire! Adja meg egy kiválasztott üzleti területen a minőséggel kapcsolatos költségeket! Ellenőrző kérdések A minőségköltségek csoportjai A minőség megelőző jellegű költségei A minőség gyártási, termelési jellegű költségei A hibaköltségek A minőségköltségek csoportjainak összefüggése Készítsen minőségi szint-skálát egy kiválasztott termékkörre! Készítsen minőségi szint-skálát egy kiválasztott szolgáltatási körre! A minőségi szint és a ráfordítások összefüggése A minőségi szint és a bevétel összefüggése Bevételek és ráfordítások különféle minőségi szintnél Vizsgakérdések A minőségköltségek A minőségi szint és gazdaságosság 43
Minőségirányítás Minőségmenedzsment Minőség költségei Megelőzés költségei Gyártási minőségköltségek Hibák költségei 44
5. A minőség gazdasági hatásai 45