A FELNőTTKÉPZÉS MÓDSZERTANA ÉS ESZKÖZRENDSZERE 1. Előadás 06. téma. 2014. Benkei Kovács Balázs egyetemi adjunktus ELTE PPK Andragógia Tanszék A résztvevő-központúság és a z oktatás csereszabatossága az andragógiába 1
A résztvevő-központúság a felnőttképzés kopernikuszi fordulata Henri DIEUZEIDE Résztvevő központú oktatás Mechanikus elsajátítás 2
A résztvevő-központúság alapelvei - a tanulók teljesítménye fontosabb, mint a tanároké - a tanulókat felelőssé tesszük önmaguk fejlődéséért - a tapasztalatok kritikus elemzésére A múlt tapasztalatainak átértékelése Önreflexió, önvizsgálat a tanulói aktivitás + problémamegoldás alapja Tipikus zavarai: A résztvevő-központúság nehézségei 1) A csoport tagjai a csoportvezetőre akarják hárítani a vezetés felelősségét (ő a szakértő, a tanár ) - az infantilis függőség veszélye - probléma a gátlások leküzdése az egyirányú kommunikációban szokott csoportban 2) Az össze nem szokott csoporttagok esetében a veszély: - monológok elmondása, dialógusok helyett - önmagukban zárkózó hozzászólások 3) A területfüggő / mezőfüggő tanuló elutasítja ezt a módszert 3
A résztvevő-központúság kritikája - nehéz átültetni a gyakorlatban - nincs igazán követelmény - az új ismeretek szerzésének bizonytalansága a tanár koordinátori szerepével - tapasztalat = nem a tanulás célja, hanem illusztráció vagy kiindulópont / De: kinek a tapasztalata a kiindulópont? - az oktató lemond arról, hogy segítsen továbblátni a tanulók saját elképzelésein? nem fejlődés, csak időtöltés - a csoportmunka az előítéletek megerősítésének eszköze lesz - módszerek és célok meghatározása nehezebb, mert A résztvevő-központúság alkalmazási lehetőségei A frontális munkaformák során / előadásokban: - Bizonyos mértékig / korlátozottan - A résztvevők hozott tudásának feltárása (diagnózis) - A tananyag ennek megfelelő strukturálása - Interaktív panelek beépítése (kérdések, hozzászólások) - Az előadó: a további tájékozódási lehetőségek nyújtása ( nyitva hagyja a témát ) 4
A résztvevő-központúság alkalmazási lehetőségei / 2 A csoportmunkában: - részfeladatok / kölcsönös kiegészítő jellegű feladatok - időigényesebb - hatékonyabb - rugalmas tervezés igénye: az előrehaladás során szerint konkretizálni kell a következő lépéseket (céloknak, igényeknek megfelelően) - tapasztalatra épített új ismeret Ideális színhelye: az önirányító csoport U3A, svéd tanulókörök Az oktatás cserefolyamata (Leland BRADFORD) - A tanulás tranzakciós modelljére épít - Az elmélet fókuszában a tanítás-tanulás, mint emberi viszonyprobléma áll - A nevelés / tanulási célja: változás, növekedés az egyénben és magatartásában - Autopoézis: folytonosan újra kell alkotnia, újra kell szerveznie az embernek a világát a változó környezethez igazodva - A puszta ismeretszerzéssel párosuló tanulás elutasítása: nem válik a tanuló belső és külső rendszerének a részévé, toldalék marad 5
A tranzakciós modell, mint a tanítás-tanulás meghatározója A tanulók közti, illetve a felnőttoktató és a tanulók közti viszonylatoknak nagy hatása van a tanulás végső alakulására. A tanulás során = a cserefolyamat a lelki hátizsák tartalmára is vonatkozik, nem csupán az ismeretekre Amit a tanuló hoz. 1) A saját magáról, mint tanulóról való képet Mik a tanuló észrevételei a tanulás/ változás szükségességéről? Milyen mély az elégedettsége/ elégedetlensége saját jelen helyzetével? Hol van az egyensúly a tanulás és a változás iránti vágy között? Milyen hallgatólagos nevelési emlékeket hoz magával a tanuló, hajdani tapasztalatoknak milyen az emlékezés által eldeformált változatait? 2) felfogás-szűrőt (= percepciós torzítás) módosítja a feléje áramló üzeneteket a felnőtt ellenáll az alárendelt szerepnek Személyes teljesítményről milyen információt fogad el vagy utasít vissza a tanuló? Olyannak fogadja el magát, mint a jelen állapot, vagy felismeri a mássá válás szükségességét? 6
Amit a tanuló hoz. 3) csoportmunkára való képességét (vagy hiányát) Mennyire gyakorlott a tanuló másokkal együttműködésben? Ha ez a képesség hiányzik: szorongás, saját magára vonatkozó feszültség felerősödik, és növekszik az ellenállás a tanulással szemben 4) érdeklődést, motivációt, tudásvágyat Milyen indulati és indítéki rendszerrel kezdi meg a tanuló a tanulási folyamatot? Amit a tanító hoz. 1) a tudatosságot ( vagy hiányát), hogy a tanítás kényes emberi viszonyprobléma El tudja-e fogadni, hogy a tanító-tanuló kapcsolat mindig kényes, mert a tanító, mint bíró és szakember állandó fenyegetés is lehet, mert a tanulóban vegyes érzések hullámoznak a tanítótól való függés miatt? 2) saját eszközeit és indítékait, s tetteinek következményeit a tanulási folyamatra Milyen eszközökkel rendelkezik, hogy fegyelmezze csoportját? Vállalja-e az esetleges egészséges összeütközéseket, hogy a tanulókat a változás útjára állítsa? Meddig terjed a félelme az emberektől való kapcsolattól, három lépés távolságot tartva a tanulóktól, csökkentve ezzel a tanítás-tanulási folyamat eredményességét? 7
Amit a tanító hoz. 3) a képességét (vagy annak hiányát), hogy tanítványait személyiségként fogadja el Elfogadni annyi, mint képesnek lenni rá, hogy tiszteletben tartsuk és meghallgassuk a másikat, és különválasszuk személyiségét viselkedésének nemkívánatos elmeitől Elfogadni nem azt jelenti, hogy mindenben helyeseljük tanítványaink lényének és viselkedésének jelenlegi állapotát. Inkább csak azt az alapvető álláspontot jelenti, ahonnét a tanító megpróbál segítő kapcsolatba lépni. Csereviszony és kölcsönhatás -1. -Erősen függ a csoportmagatartás dinamikájától - csoportkohézió és indulati vetület - csoporterők egyéni szándékok szembe állhatnak A csoportok létrejöttének fő oka: hatékony tevékenység, = siker, alkotás, fejlődés Kudarc következik be, szélsőséges esetben: A csoporterők gyakran a tanító és a tanítás ellen dolgoznak. Az osztálycsoport bandává lesz a tanító ellen - alacsony erkölcsi szint - a konstruktív együttműködés nem valósul meg 8
Csereviszony és kölcsönhatás -2. Kölcsönhatások hálózata: A tanári visszacsatolás: dicséret / jutalom / büntetés (szarkazmus - beszólás ) De: A tanuló számára a csoportjától eredő kölcsönhatás, támogatás vagy visszahatás értékesebb lehet, vagy könnyebben elfogadhatóbb, mint, amit a tanítójától kap A büntetés vagy jutalom valódi értéke a csoportkohéziótól függ A kölcsönhatás két alapvető célja: 1) csökkenti az elzárkózást és a szorongást a tanulási/ változási folyamattal szemben 2) segít véghez vinni a folyamatot / fejlődést Köszönöm a figyelmet! 9