Horizontális együttműködés: tankönyvbemutató a 3. osztályos kompetencia alapú oktatás, magyar nyelv és irodalom, szövegértés témakörben

1 Horizontális együttműködés: tankönyvbemutató a 3. osztályos kompetencia alapú oktatás, magyar nyelv és irodalom, szövegértés témakörben Készítette: Józsa Anikó Mészáros Hajnalka Török Flóris Általános Iskola 2010. június

2 Horizontális együttműködés: tankönyvbemutató a 3. osztályos kompetencia alapú oktatás, magyar nyelv és irodalom, szövegértés témakörben I. BEVEZETÉS Iskolánkban 1985 óta folyik Meixner módszerű oktatás. Mára már minden évfolyamon lehetőség nyílik arra, hogy a gyermekek e módszer segítségével tanulhassanak. Ezért 2010. június 10-én a horizontális együttműködés részeként a kompetencia alapú oktatás keretein belül a 3. osztályos tankönyvcsalád tankönyvbemutatójának adott otthont iskolánk. Résztvevők: Török Flóris Általános Iskola, mint házigazda 7 fő Páneurópa Általános Iskola 2 fő Kazinczy Általános Iskola Bugyi 1 fő Előadó: Damó Eszter II. A MÓDSZER A módszer, mely Dr. Meixner Ildikó logopédus-pszichológus nevéhez köthető, méltán része a kompetencia alapú oktatásnak. Meixner Ildikó a kedves, önzetlen, kreatív ember, aki a világ bármely táján megállta a helyét, sok nyelven olvasó-beszélő európai értelmiségi volt, aki a magyar gyógypedagógia, pedagógia, pszichológia egyik legnagyobb alakja, iskolateremtője volt. 50 dolgos év alatt olyan tanítási módszert dolgozott ki az olvasás, helyesírás megtanítására, a beszéd fejlesztésére, amely a mai legkorszerűbb kutatási eredmények alapján megfogalmazódó elvárásoknak is megfelel. Fejleszti a szükséges készségeket, érdekes, változatos feladatokat biztosít, a gyerekek játszva, sokat tevékenykedve tanulnak. Kiindulópontja mindig a gyermek, a maga életkori sajátosságaival, a természetes kíváncsiságából adódó tudásvágyával. A híres pályatárshoz, Maria Montessorihoz hasonlóan módszertanát fejlődésükben elmaradott kisgyerekek fejlesztésére dolgozta ki, majd adoptálta a harmonikus fejlődésű többség számára. Éppen ezért bármely iskolába lépő kisgyerek számára elérhető, a hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségét már a kezdeti időszakban

3 megteremti. Állítható, hogy e módszer hátránykompenzáló, kompetenciafejlesztő alapokon nyugszik. Iskolánk büszke rá, hogy pedagógusaink az elsők között ismerték fel ennek a módszernek a nagyszerűségét, rendkívül átgondolt, kidolgozott rendszerét. III. A HORIZONTÁLIS EGYÜTTMŰKÖDÉS A hálózati vagy horizontális együttműködés, egymástól tanulás napjaink szervezetelméleti, szociológiai szakirodalmának talán leggyakrabban használt kulcsfogalmai. Felgyorsult világunk változásainak követése nagy kihívás az élet minden területén. Versenyképes minőséget csak úgy lehet létrehozni, ha naprakészek vagyunk, követjük szakterületünk változásait, de ezt csak akkor vagyunk képesek felhasználni, ha a saját rendszerünket jól ismerjük. Mindezek hátterében meghatározó tényezőként ott áll szervezetünk saját küldetése, jövőképe. Rohanó világunkban azonban egyre kevesebb időnk van a változások követésére, a kutatási eredmények kipróbálására és beillesztésére a gyakorlatba. Hosszú időbe telik a beválás, a hatékonyság elemzése is. Ezért kapnak egyre nagyobb szerepet az egymástól való tanulás módszerei életünk szinte minden területén. A horizontális együttműködés talán legfontosabb jellemzője ugyanis az, hogy bevált gyakorlatokat közvetít. A horizontális együttműködés azt jelenti, hogy a helyi, térségi szereplők együtt alakítják ki jövőképüket, annak megvalósítási programjait, azok intézkedéseit, együtt végzik az ellenőrzést és az eredmények regisztrálását. Az aktív vertikális és horizontális együttműködés egyik fókuszpontja a fejlesztést fogadó régió lehet. Hiszen egyrészt közvetíthet a résztvevők között (elképzelések gondozása, azok kidolgozása, fejlesztési koncepció ápolása), ugyanakkor döntnökként is felléphet a megvalósítók között (regionális közbeszerzés vagy a fejlesztések elosztása), éppen a

4 közösségi érdekek (választott képviselet esetén beszámolási kötelezettséggel) határozott érvényesítésével. Legfontosabb céljai: a bevált gyakorlatok megismerése, saját rendszerünk jobbítása, az együttműködés lehetőségeinek felkutatása. Előnyei: nyitott, rugalmas, egymásra figyelő kommunikációt feltételez; jól működő gyakorlatokat közvetít saját szervezetünk működésének jobbítása mindig az elsődleges cél marad; egymást támogató fejlesztési rendszerek jöhetnek létre. Mindezek figyelembevételével iskolánkban a következő gyakorlatot ismerhettük meg: IV. A BEMUTATÓ ANYAGA, KAPCSOLÓDÁSI PONTOK KOMPETENCIAFEJLESZTÉS TERÜLETEIVEL A hónapról hónapra Meixner-módszeren alapuló 3. osztályos anyanyelv tankönyvcsalád bemutatása A tankönyvcsalád kidolgozása a Meixner Alapítvány keretei között, a HEFOP-2.1.2.-P.-2004-05-0018/1.0 programban történt 2004-2006 között. A taneszközfejlesztés, kipróbálás színtere a Rákospalotai Meixner Iskola volt, ahol 2000 óta folyik inkluzív oktatás. A

5 AZ OLVASÓKÖNYV-SOROZAT KONCEPCIÓJA Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot a társadalmi és kulturális tevékenységek során, az oktatásban és képzésben, a munkában, a családi életben és a szabadidős tevékenységekben. 1. AZ OLVASÁSTANULÁS NEM ZÁRUL LE ELSŐ OSZTÁLYBAN: 2. osztályban az olvasásórák felét olvasástechnikai feladatok adják, másik felét szövegfeldolgozások. 3. osztályban a szövegolvasást megelőzően olvasástechnikai gyakorlatokkal készítik elő a szövegolvasást. 4. osztályban a szövegek az évek során fokozatosan, de erőteljesen nehezednek Marék Veronikától a hosszú történelmi olvasmányig. 2. A SZÖVEGEK TERJEDELME NŐ: 2. osztályban heti 2 rövid, maximum fél oldalas olvasmány 3. osztályban heti 2-3 általában 1 oldalas, de maximum másfél oldalas olvasmány 4. osztályban heti 2-3 általában 2 oldalas, de maximum négy oldalas olvasmány 3. A SZÖVEGFELDOLGOZÁS ELSŐ LÉPCSŐFOKA A NYELVI MEGÉRTÉS Az anyanyelvi kommunikáció az idegen nyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhető: fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), a társadalmi és kulturális tevékenységek megfelelő keretein belül - oktatás és képzés, munka, családi élet és szabadidős tevékenységek -, az egyén szükségleteinek megfelelően. Az idegen nyelvi kommunikáció olyan képességeket is

6 igényel, mint például a közvetítés, más kultúrák megértése. Az egyén nyelvtudásának szintje változhat a négy dimenzió (hallott szöveg értése, beszédkészség, olvasott szöveg értése és íráskészség), az egyes nyelvek és az egyén társadalmi-kulturális háttere, környezete és igényei/érdeklődése szerint. 1. osztályban a szövegek szókészlete és nyelvi megformáltsága évrőlévre fokozatosan, de intenzíven nehezedik: 2. osztályban nehezebb szavak csak a szószedetekben fordulnak elő, a szövegekben szinte egyáltalán nem. A szövegek mondatai rövidek, ritka az összetett mondat. 3. osztályban, a szövegekben max. 5-10 idegen szó, kifejezés előfordulhat, de a választott többségében elbeszélő- szövegek nyelvezete mai. 4. osztályban, a szövegekben már sok idegen szó, kifejezés lehet, mivel fontos felkészülni a felső tagozatos szaktárgyi tanulás olvasási igényeire. 4. AZ OLVASÓKÖNYVEK EGYSÉGES FELÉPÍTÉSE A természettudományos kompetencia készséget és képességet jelent arra, hogy ismeretek és módszerek sokaságának felhasználásával magyarázatokat és előrejelzéseket tegyünk a természetben, valamint az ember és a rajta kívüli természeti világ közt lezajló kölcsönhatásban lejátszódó folyamatokkal kapcsolatban magyarázatokat adjunk, előrejelzéseket tegyünk, s irányítsuk cselekvéseinket. Ennek a tudásnak az emberi vágyak és szükségletek kielégítése érdekében való alkalmazását nevezzük műszaki kompetenciának. E kompetencia magában foglalja az emberi tevékenység okozta változások megértését és az ezzel kapcsolatos, a fenntartható fejlődés formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősséget, ezért a tankönyv felépítésénél cél volt: 1. hónapokra szerkesztettség 2. az egyes hónapok hónapbevezetővel kezdődjenek, 3. heti vers mindenki számára elérhető legyen

7 4. a szövegek kiválasztásában törekedtünk az évszakokhoz, ünnepekhez való kapcsolódásra 5. hagyományos kulturális elemeket hordozzon 5. A SZÖVEGVÁLASZTÁS SZEMPONTJAI A szövegek legyenek hangulatosak, derűsek, az élet harmóniáját sugárzók. Legyen bennük humor. Legyenek a mai gyerekek életvilága, szemlélete, életvitele számára is elérhetők. A kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia segíti az egyént mindennapi életében, hogy megismerje tágabb környezetét, és képes legyen a kínálkozó lehetőségek megragadására. A tudást, a kreativitást, az újításra való beállítódást és a kockázatvállalást jelenti, valamint azt, hogy célkitűzései érdekében az egyén terveket készít és hajt végre. Alapját képezi azoknak a speciális ismereteknek és képességeknek, amelyekre a mindennapi tevékenységek során van szükség. Biztosítsák a gyerek számára a személyes irodalmi élményt, ugyanakkor hordozzák azokat a hagyományos kulturális elemeket, amelyek közös nemzeti kultúránk alapjai, illetve a felső tagozatos irodalomtanítás előképei. 6. AZ IRODALMI SZÖVEGEK FELDOLGOZÁSÁNAK LÉPÉSEI Ismerkedés a szöveggel Ismeretlen, bizonytalan jelentésű szavak és kifejezések gyűjtése, értelmezése Konkrétumok felidézése, kikeresése, rendszerezése,megjelenítése, rögzítése cselekmény leírások szereplők helyszínek vázlat Értelmezés, újraolvasás

8 Házi feladat megoldása, megbeszélése Utógondozás 7. AZ IRODALMI SZÖVEGEK FELDOLGOZÁSÁNAK ESZKÖZEI, KELLÉKEI Olvasókönyv Differenciált feladatlapok Rajzok készítése Borítékos feladatok Dramatikus játék Képek, dokumentumok, tárgyak Kapcsolódó művészeti alkotások (zene, film) Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség magában foglalja az esztétikai megismerés, illetve elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezésének, fontosságának elismerését mind a tradicionális művészetek nyelvein, illetve a média segítségével, ideértve különösen az irodalmat, a zenét, a táncot, a drámát, a bábjátékot, a vizuális művészeteket, a tárgyak, épületek, terek kultúráját, a modern művészeti kifejezőeszközöket, a fotót s a mozgóképet. 8. AZ ÓRASZERVEZÉS SAJÁTOSSÁGAI vizualitás kiemelt szerepe A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak magabiztos és kritikus használatát a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén. Ez a következő készségeken, tevékenységeken alapul: információ felismerése, visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje; továbbá kommunikáció és hálózati együttműködés az interneten keresztül. változatos tanulói tevékenység dramatikus lehetőségek kiaknázása szükséges és elégséges differenciálás

9 8.1. A vizualitás szerepe a szókincsbővítésben, leírások értelmezésében (tárgyak, helyszínek, szereplők) a cselekmény rendezésében, rögzítésében a személyes irodalmi élmény képi megfogalmazásában 8. 2. Változatos tanulói tevékenység frontális osztálymunka egyéni feladatvégzés: feladatlap megoldása, borítékos feladat, rajzolás kiscsoportos feladatvégzés: közös feladatmegoldás, közös ellenőrzés, dramatizálás kooperatív tanulási forma A kooperatív tanulási forma a tanulók kiscsoportos tevékenységén alapszik. Szerepet játszik a tanulók intellektuális képességeinek, valamint a szociális- és együttműködési képességeinek kialakulásában és fejlődésében. A konstruktív tanulási elméletre épül, vagyis az ismeretek elsajátítása nem befogadó, hanem alkotó módon történik. A kooperáció nem azt jelenti, hogy a tanulók csoportokba rendeződnek, és a saját feladatukkal foglalkoznak. A hangsúly a közös munkán, az együttműködésen van. A szociális készségek területén képzetlen tanulók nem tudnak közösen együttműködni. Meg kell nekik tanítani azokat a technikákat, melyek az együttműködéshez szükségesek. A csoportok általában heterogének. A gyengébben teljesítő tanulók esélyt kapnak, hogy ne maradjanak le, a jobb képességűek tanítva tanulhatnak, így tudásuk mélyebbé válik. Mivel a tanulás tevékenységhez kötődik, a motiváció erős. A diákok megtanulják, hogyan viszonyuljanak egymáshoz. Ez növeli önbizalmukat, erősíti kritikai érzéküket, elősegíti a szocializációt 8.3. Dramatikus lehetőségek kiaknázása Párbeszédek összeolvasása Elbeszélő szövegből párbeszédek alkotása Érzelmi állapotok megjelenítése a szöveg alapján - gesztusok, mimika, hangsúly, hanglejtés, hangerő

10 Jelenetek eljátszása Improvizálás Színjátékok (betlehemes) 8. 4. Szükséges és elégséges differenciálás A módszer kiemelten kezeli a tanulói esélyegyenlőség megvalósítását. Nevelési oktatási tevékenységünkben igyekszünk megtalálni azokat a hátránykompenzáló módszereket, eljárásokat, amelyekkel a tanulási - tanítási folyamat eredményesebbé tehető. Az élethosszig tartó tanulás alapkészségeinek elsajátításához nagyon fontos feladatunk a képességek kibontakoztatása. Egyéni különbségek, amelyeket figyelembe kell vennünk: olvasástechnika szövegértés munkatempó szókincs verbális kifejezőképesség figyelmi kapacitás rendelkezésre álló ismeretanyag 9. A DIFFERENCIÁLT MUNKAFÜZET SAJÁTOSSÁGAI Két feladatsort állítottunk össze az olvasmányok többségénél. Ez több problémát is felvet: Ki melyiket kapja? (Változhat év közben.) A feladatlapok formailag, technikailag különbözőek. A könnyebb feladatsor az esetek döntő többségében nem redukált feldolgozási szintet eredményez, hanem több segítséget nyújt a szöveg értelmezéséhez. Az irodalmi szövegek feldolgozásának céljai Az irodalmi élmény mélyítése Szókincsbővítés A szövegben való eligazodás képességének fejlesztése A mindennapok problémáinak megoldására a folyamatok és a tevékenységek éppúgy fontosak, mint az ismeretek.

11 A matematikai kompetencia - eltérő mértékben - felöleli a matematikai gondolkodásmódhoz kapcsolódó képességek alakulását, használatát, a matematikai modellek alkalmazását (képletek, modellek, struktúrák, grafikonok/táblázatok), valamint a törekvést ezek alkalmazására. Ezek a gondolkodási műveletek éppúgy alkalmazhatóak a szövegértés- szövegalkotás területén is. Jellemek, helyzetek, konfliktusok felismerési, értelmezési képességének csiszolása A személyes, értékorientációs, interperszonális, interkulturális, szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltételei, a közjó iránti elkötelezettség és tevékenység, felöleli a magatartás minden olyan formáját, amely révén az egyén hatékony és építő módon vehet részt a társadalmi és szakmai életben, az egyre sokszínűbb társadalomban, továbbá ha szükséges, konfliktusokat is meg tud oldani. Az állampolgári kompetencia képessé teszi az egyént arra, hogy a társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudását felhasználva, aktívan vegyen részt a közügyekben. Az olvasás eszközszerű használatának gyakoroltatása A szaktárgyi tanulás előkészítése A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az egyén képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást is. Felismeri szükségleteit és lehetőségeit, ismeri a tanulás folyamatát. Ez egyrészt új ismeretek szerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. A hatékony és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy előzetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását és képességeit helyzetek sokaságában használja, otthon, a munkában, a tanulási és képzési folyamataiban egyaránt. A motiváció és a magabiztosság e kompetencia elengedhetetlen eleme. Szociális érzékenység finomítása Olvasóvá nevelés

12 V. ZÁRÓ GONDOLAT Az eredményes tanulás további feltétele a helyes szövegértés és logikus gondolkodás képességének kialakítása, továbbfejlesztése. Kompetencia alapú oktatásunk lehetővé teszi, hogy a szükséges készségeket minél eredményesebben fejlesszük tanulóinknál. Ennek érdekében elsősorban a tanítási órákon alkalmazott differenciált foglalkozásokkal, vagy tanórán kívüli egyéni és felzárkóztató foglalkozásokkal kívánjuk ezt létrehozni. Lehetőség szerinti felzárkóztatást biztosítunk egyéni foglalkozás formájában diszlexiás, diszgráfiás tanulóink számára is. VI. MELLÉKLETEK 1. Az előadás bemutató anyaga 2. Fényképek a bemutatóról 3. Jegyzőkönyv 4. Jelenléti ív 5. Meghívó

13 1. MELLÉKLETEK Damó Eszter - Csorba József: A Hónapról hónapra Meixnermódszerű harmadik osztályos szövegfeldolgozó munkafüzet feladattípusai Szókincsbővítés 1. Színezd azonos színűre és kösd össze az összetartozókat! délnek Afrika felé 2. Keresd meg a jelentését és színezd egyforma színűre! 3. Fejezd be a mondatokat az alábbi szókapcsolatokkal! 4. Mit jelenthet a szövegben? Húzd alá! Örömét éred ennek a fának 5. Fogalmazd meg másképpen! Az aláhúzott szavak helyett keress más kifejezést! 6. Mit jelent? Húzd alá! nyalánkság nyalni szokás finomság édesség falánkság 7. Húzd alá a szövegben, ami ezt jelenti: Célba vett minket a puskájával. 8. Írd ide másképpen az aláhúzott részt! Az állatoknak csöppet sem tetszett a nyulacska kényelmeskedése. 9. Írd be a mondatokba a táblázatban található kifejezéseket! Illessz hozzájuk toldalékot is, ha szükséges! meghá früstö megtraktá puhint örül bebegyel l k l rajta Az első szünetben az iskolában. szoktunk 10. Fejezd be a mondatokat az alábbi szókapcsolatokkal!

14 11. Mit jelenthet az alábbi szövegrészlet? Keresd meg, és húzd alá! minden hajnalban felborult egy óriási tejesköcsög, amiből vastag fehérség borította el a völgyet hótakaró borítja be a zúzmara lepi be a köd üli meg a völgyet tájat növényeket 12. Hogyan szerepelnek ezek a kifejezések a szövegben? 13. Írj a füzetedbe mondatokat a történettel kapcsolatban az alábbi szavaknak a felhasználásával! 14. Mit jelent? Írd le más szavakkal a füzetedbe! 15. Mit jelent? Írd ide másképpen! 16. Mit jelent a szövegben? Írd mellé! 17. Keress hasonló jelentésű szavakat a szövegből! 18. Egészítsd ki a mondatokat a mese megfelelő kifejezéseivel! 19. Fogalmazd meg másképpen, és írd le a füzetedbe! 20. Keress a szövegben a képekhez tartozó fogalmakat! Írd ezeket a megfelelő kép alá! 21. Mit jelent? Színezd ki a fogalmakat, és rajzold be a képre ugyanazzal a színnel! 22. Hogyan szerepelnek a történetben az alábbi kifejezések? Húzd alá a szövegben, s jelöld a margón a megfelelő számmal! 23. Írd le más szavakkal! 24. Próbálj meg a megtalált kifejezések közül minél többel mondatokat fogalmazni az iskolai tapasztalataidról élményeidről. Írd le a füzetedbe a mondatokat! 25. Mit jelent? Használd az Értelmező Kéziszótárt! 26. Mit jelent? Írj magyarázatot amelyikhez tudsz! Csoportmunka: Beszéljétek meg, mit jelentenek az alábbi idézetekből a vastagon kiemelt fogalmak, kifejezések! Vajknak is, meg kellett merítkeznie a szent vízben. Irodalmi élmény 1. Húzd alá a szövegben azt a részt, ami a legjobban tetszett! Készíthetsz róla rajzot is!

15 Irodalomelmélet Miért? 2. Rajzold le az a jelenetet, ami a legjobban tetszett! 3. Beszéljétek meg! A történet írója milyen kapcsolatban lehet a természettel? Hogyan érezhet iránta? Miből derül ez ki? 27. Keresd ki a könyv tartalomjegyzékéből az alábbi történetek szerzőit.. 28. Karikázd be! népmese, műmese, monda, regény, verses mese Miért? 29. Melyik csoportba tartozik a történet? Karikázd be! Miért gondolod? regény népmese műmese monda verses mese 30. Melyik csoportba tartozik a történet? 31. Jegyezd meg: 32. Színezd egyformára a rímelő szavakat! 33. Ez a mese verses mese. Keresd meg és húzd alá a mesében a rímeket! 34. Beszéljétek meg! Az eddig olvasott történetek közül melyek azok, amik valamiben hasonlítanak a kis csillag történetére? Melyik, és miben? Lényegkiemelés, értelmezés 35. Húzd alá a jó választ! Kérdés? Válaszlehetőségek. 36. Válaszolj a kérdésekre a füzetedben! 37. Húzd alá azt a részt a történetben, ami a kérdésekhez tartozik! 38. Húzd alá az olvasókönyvedben a választ! 39. Keresd meg a mondatok befejezését és kösd össze!

16 40. Igazak vagy hamisak az alábbi állítások? 41. Felelj a kérdésekre! Mire volt büszke a szarvas? Miért? 42. Rajzold le a legnagyobb képtelenséget! 43. Írj az igaz mondatok elé i betűt, a hamis mondatok elé pedig h betűt! 44. Jelöld az igaz mondatokat i betűvel! A hamis mondatokat fogalmazd át igazzá! Úgy ír le a füzetedbe! 45. Keresd meg az igaz mondatokat! Írj elé i betűt! A hamisakban húzd alá, ami nem jó! Írd le kijavítva a hamis mondatokat a füzetedbe! 46. Húzd alá a mondatoknak azt a részét, ami nem a történetnek megfelelő! Javítsd a mondatokat a füzetedben! 47. Összekeveredtek a mondatok. Tedd rendbe őket! Először válogasd szét a táblázatba, majd írd le jól a füzetedbe! 48. Készíts rajzot a történethez! Válaszd ki az egyik témát! 49. Jelöld nyilakkal a útvonalát! 50. Jelöld nyilakkal a vándor útvonalát! Páros munka: beszéljétek meg, hogy becsapta-e a.. Tájékozódás s szövegben 51. Állítsd össze a manók zenekarát! 52. Milyen volt a zene manók táncához? Írd le a füzetedbe! 53. Csoportmunka: Mi minden hallatszik a februári erdőben? Mi az, amit még nem lehet hallani? 54. Húzd alá az olvasókönyvedben a favágó udvarias mondatait! 55. Mit jelentett Attila álma a táltosok szerint? Húzd alá a választ a történetben! 56. Egészítsd ki a Fehér király arcképeit! 57. Színezd ki a rajzon, milyen színű februárban a táj a történet szerint? 58. Mit készít? Színezd azonos színűre!

17 A szűcs bőrből, csizmát 59. Színezd megfelelő színekkel a képtörténet képein azokat a részleteket, aminek színei a meséből kiderülnek! 60. Készíts rajzot a fecskék útra keléséről a rajzfüzetedbe! 61. Rajzold le a hollót ötletének megvalósítása közben! 62. Rajzolj két arcképet a Fehér királyról! Az egyik a történet elején, a másik a végén ábrázolja! 63. Idézzük fel a történetet, egészítsétek ki a mondatokat a szöveg alapján! 64. Húzd alá a szövegben azokat a részeket, amelyek a kérdésekhez tartoznak! 65. Állítsd össze a szöveg alapján az alábbi állatok téli étlapját! Írd le a füzetedbe! 66. Válaszolj a kérdésekre a szöveg felidézésével! Ellenőrizd a válaszokat a szöveg alapján! 67. Húzd alá a szövegben azokat a részeket, amelyek a kérdésekhez tartoznak! Hol találhatóak ezek a részletek? Írd be a minta szerint hol kezdődnek! oldal bekezd és sor Soron belül (eleje, közepe, vége) 1 Miért indultak útnak a 60. 1. 2. elején. magyarok? 68. Rajzolj térképet a vándor útjáról! Jelöld rajta a helyszíneket is! 69. Rajzold le a történet végét! 70. Oszd be keretekkel a szöveget az alábbi három részre! 71. Válogasd szét színekkel, hogy mit szeretett Lala, és mit nem! 72. Csoportmunka: Mi mindent lehet kiolvasni a szövegből a gólyák szokásairól? Írjátok le a füzetbe! 73. Azt jelölik a nyilak, hogy kinek ki a fia! Rajzold be a hiányzó nyilakat!

18 Szereplők 74. Írd ki a mese szereplőit a füzetedbe! 75. Hány szereplője van a mesének? szereplő 76. Válaszd ki a listából a történet szereplőit? Karikázd be őket! 1. Melyik madár szerepel a történetben? Karikázd be! góly fecs sas pacs vadli a ke irta ba 77. Kire igaz? Színezd azonos színűre! 78. Milyen tulajdonságok illenek a szereplőkre? Írd a szereplők neve mellé! 79. Kik a szereplők? Egészítsd ki a listát! 80. Írd fel a füzetedbe a mese címét! Írd alá, hogy kik a szereplők! 81. Csoportmunka: az alábbi felsorolásból minden név megtalálható a történetben. a jó Isten Szent Péter angyalok kis csillag gyermek nagy csillag boltos asszony Kik azok közülük, akiket csak megemlít a mesélő, nem tényleges szereplői az eseményeknek? Megbeszélés alapján karikázzátok be őket! Húzzátok alá a szövegben azokat a részeket, ahol felbukkannak! 82. Válogasd ki a szereplőkre illő tulajdonságokat! Írd melléjük! 83. Milyen volt a nyulacska? Színezd ki a rá illő szavakat! 84. Kire igaz? Színezd azonos színűre! büszke tapasztalatlan ostoba apa szerencsés pénzéhes fiúk kíméletlen ártatlan furulyaárus élelmes 85. Borítékos feladat: melyik szereplő érezte, gondolta ezt?

19 86. Beszéljétek meg! Milyen változásokat lehet megfigyelni a szereplők tulajdonságaiban? Fogalmazás 87. Válassz címet a.. 88. Beszéljétek meg! Mi a véleményetek a történet címéről? 89. Milyen címet lehetne még adni ennek a mesének? Írd le! 90. Keretezzétek be az olvasókönyvi szövegben (bevezető) 91. Mi derül ki a bevezetőből? 92. Csoportmunka: Mi lehetett a történet előzménye? Írjatok bevezetőt! 93. Írjatok hozzá bevezetést és befejezést! 94. Csoportmunka: A történetet befejezését elhagytuk az 95. Írj olyan befejezést, ami nem ilyen szomorú! 96. Páros munka: Játsszátok el Péter és a király párbeszédét! 97. Páros munka: Írjatok párbeszédet! 98. Szerinted hogy fejeződhet be a történet? Írd le a füzetedbe! 99. Keretezd be a szövegben azt a részt, amiben a történet befejezése található! Beszéljétek meg! Mi derül ki ebből a részből? Miért fontos ez a rész? 100. Csoportmunka: Illesszétek össze a 3. boríték mondatait párbeszéddé! Írjatok hozzá bevezetést és befejezést is! 101. Fogalmazás csoportmunka: Írjatok párbeszédet 102. Alkoss a 9. boríték mondataiból párbeszédet! Egy már ismert történethez kapcsolódik. 103. Egészítsd ki a párbeszédet! 104. Csoportmunka: Írjatok párbeszédet arról, hogyan vitatták meg! 105. Beszéljétek meg! Hogyan ér véget a történet? Miért hiányzik 106. Csoportmunka:Válasszatok ki egy címet az alábbiak közül, és írjátok le másképpen! Hogyan veszítettem el a

20 púpomat? (A vidám púpos meséli) Írj párbeszédet a füzetedbe arról, amikor a tanító bemegy a kocsmába, vacsorának valóért! 107. Borítékos feladat. Eseményképek 108. Milyennek képzeled a nevük alapján a testvéreket? Rajzold le a füzetedbe, hogyan nézhetnek ki! 109. Fogalmazás: A kocsmáros meséli el a három fiú történetét. 110. Páros munka: írjátok le a történetet az erdei öreg szemszögéből. Mese és valóság 111. Húzd alá a szövegben azokat a részeket, amik a valóságban nem történhetnek meg! 112. Beszéljétek meg! Mi minden lehet valóságos ebben a történetben? 113. Húzd alá a szövegben azokat a részeket, amelyek a valóságban nem történhetnek meg! Hány ilyen eseményt találtál? Írd le őket a füzetedbe! 114. Húzd alá a mesében azokat a mondatokat, amik a szereplők megfigyelhető tulajdonágai! Írd le ezeket röviden, a saját szavaiddal a füzetedbe! 115. Húzd alá azokat a szövegrészeket a mesében, amik a valóságban is megtörténhetnek! 116.Melyek a csodás részei a történetnek? Keresd ki a szövegből, és húzd alá, ami semmiképp sem történhetett meg a valóságban! 117. Vannak a történetnek olyan részei, amelyek a szemünk láttára is megtörténnek. Húzz alá ilyen szövegrészeket! 118. Húzd alá a szövegben azokat a részeket, amelyek a valóságban nem történhetnek meg! Hány ilyen eseményt találtál? Rekonstrukció, bővítés, aktualizálás

21 119. Keresd meg az összefoglalás mondatainak a befejezését! Jelöld keretezéssel a mondatokhoz tartozó részeket a szövegben! Egyszer egy ember hogy milyen sok pénzük van. 120. Számozással rendezd sorba az összefoglalás mondatait! Jelöld be a szövegben keretezéssel a mondatokhoz tartozó szövegrészeket! Az öreg kapott egy aranyat az önzetlenségéért. ny 1. 121. Ez a mese láncmese. Pótold a hiányzó láncszemeket! 122. Egészítsd ki az összefoglalás mondatait az alábbi szavakkal! pásztorfiú kard különös pöröly 123. Pótold nyilakat a vándor útvonalán! 124. Rajzolj térképet a vándor útjáról! 125. Páros munka: Próbáljátok meg elmesélni a történetet szemszögéből! 126. Összekeveredtek az összefoglalás mondatai! Szerencsére a mondatok eleje a helyén maradt. Húzd alá az elkeveredett részeket, s a hibás mondatokat írd le jól a füzetedbe! 127. Írd le a válaszokat a füzetedbe! Ha ügyesen választod meg a mondatok sorrendjét, a mese rövid összefoglalását kapod! 128. A kérdések segítségével írj összefoglalást a füzetedbe! 129. Egészítsd ki az összefoglaló mondatait! 130. Egészítsd ki az összefoglalót! 131. Páros munkában próbáljatok összefoglalót írni a történetről a füzetbe! 132. A mondatok kiegészítésével készíts összefoglalást a történethez! 133. Keresd meg az összefoglaló mondatainak befejezését és színezd azonos színűre! Számozással állítsd sorrendbe a mondatokat! 134. Állítsd sorba számozással a vázlatpontokat úgy, ahogy a mesében történt! Az utolsó vázlatpontot neked kell kitalálni!

22 135. Rendezd össze a borítékból a párbeszédet! 136. Rakd sorrendbe az 4. boríték képeit! A képek alapján egészítsd ki a hiányos vázlatot! 137. Fejezd be az összefoglalás hiányos mondatait! Próbáld meg emlékezetből, s ha készen vagy, ellenőrizd a szöveg alapján! 138. Rakd sorba a képeket és a hozzá tartozó vázlatpontokat! A képek és a vázlat alapján láncmeséléssel mondjátok el a történetet! 139. Páros munka: Játsszátok el Péter és a király párbeszédét! 140. Oszd be keretekkel a szöveget három részre! Adj címet a részeknek! 141. Fejezd be az összefoglalás elkezdett mondatait! 142. Rakd sorrendbe az 5. boríték képeit! A képek alapján egészítsd ki a hiányos vázlatot! 143. Rakd sorba a boríték eseményeit! 144. Borítékos feladat. A szavakból mondatok 145. Borítékos feladat. Vázlat 146. Borítékos feladat. Képtörténet 147. Állítsd sorrendbe a történetről szóló mondatokat számozással! A róka kitalálta, hogyan segítsen az V öreg ló baján. 148. Rajzoljátok le a mesét láncrajzolással! 149. Csoportmunka. Olvassátok fel hangjátékszerűen a mesét! Osszátok el a szerepeket egymás között! A mesélők is többen vannak, 150. A saját keresztnevednek ismered a történetét? Kérdezd meg szüleidet,! 151. Beszéljétek meg! Szólások, közmondások, hagyományok 152. Húzd alá a meséhez illeszkedő szólást! 153. Melyik szólás illik a mesére? Húzd alá! 154. Gyűjtsetek még ebes, kutyás szólásokat, közmondásokat és írjátok le!

23 (Segít Ó. Nagy Gábor: Magyar szólások és közmondások című gyűjteménye) 155. Írd le, mit jelentenek a szólások! Ha nem tudod, nézz utána! 156. Milyen tanulsága lehet a mesének? Húzd alá! Több is jó lehet! 157. Beszéljétek meg! Milyen karácsonnyal kapcsolatos népszokásról hallottatok már? Mit szerettek legjobban a ti otthoni karácsonyotokban? 158. Már olvastál a karácsonyi népszokásokról. Mit tudsz a karácsonyi kántálásról? Írd le a füzetedbe! 159. Mit jelentenek a szólások? Keresd a párját! 160. Milyen tanulsága lehet a mesének? Húzd alá! Több is lehet! 161. Mit jelentenek a szólások? Színezd egyforma színűre! lóvá tesz ellátja a baját 162. Keresd meg a szólások magyarázatát! Színezd azonos színűre! Melyik illik a történetre? Jelöld csillaggal! Fonológiai elemzőkészség fejlesztése 163. Borítékos feladat. Rakjátok ki a szókapcsolatokat! 164. Rejtvény 165. Írj olyan szavakat, amelyek így kezdődnek! 166. Egy betűt változtass meg és írd le az új szót! hoz, húz, 167. Írd be a szavakba a hiányzó mássalhangzókat! Az olvasmány szavaiból válogass! -ó-a: gólya 2. FÉNYKÉPEK