Közszolgálati Nemzetközi Képzési Központ Nemzetközi Közszolgálati Továbbképzési Program A közpolitikai, kormányzati és közszolgálati hatékonyság nemzetközi modelljei 2. előadás Nemzeti Közszolgálati Egyetem Postacím: 1581 Budapest, Pf.: 15. Cím: 1101 Bp., Hungária krt. 9-11., Telefon: +36(1)432-9000 Web: www.uni-nke.hu
A Jó Állam koncepció értékelési-mérési dilemmái és kísérletek egy indikátorrendszerre Dr. Kis Norbert rektorhelyettes Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemzeti Közszolgálati Egyetem Postacím: 1581 Budapest, Pf.: 15. Cím: 1101 Bp., Hungária krt. 9-11., Telefon: +36(1)432-9000 Web: www.uni-nke.hu
A kutatás keretei Jó Állam Index (JÁX) kutatási konzorciumi kezdeményezés Multidiszciplináris megközelítés (közgazdaság, közpolitika, közjog, államtan, közigazgatás, statisztika, szociológia) Mérés és értékelés módszertani komplexitás folyamatosság, rendszeresség, K+F háttér, nemzetközi referencia Nemzeti Közszolgálati Egyetem Magyary Program célintézménye 4K téziskezdemények (Kaiser Kádár Kis & Kiss) MAT, MKSZK, ÁSZ, KSH, OECD, Közpol. Kut., más hazai és nemzetközi társadalomelméleti kutatóhelyek), szektorális szereplők, NGO Cél: Objektív kutatás-alapú Observatory tudásbázis megteremtése
Általános cél A Jó Állam fejlesztési programoknak legyen SAJÁT értékelési keretrendszere: teljesítménymérési módszer, amely a Jó Állam értékeit célzó kormányzati képességek (ability/responsiveness) változási irányát (dinamikáját) mutatja. A kormányzati képességek változása a közjó érvényesülésének erősödésére (+) vagy gyengülésére (-) mutat; a hatásindikátorok visszamutatnak a kormányzati képesség erősségére vagy gyengeségére az alábbi 5+1 hatásterületen: 1.Biztonság és bizalom a kormányzatban 2. Életszínvonal 3. Gazdasági versenyképesség és pénzügyi stabilitás 4. Fenntarthatóság 5. Demokrácia + 1 Hatékony közigazgatás NEM cél - MONITORING NEM intézményi MONITORING (pl. jogállami vagy demokratikus minimumok megléte)
Hazai előképek: ÁSZ Közszféra és a gazdaság versenyképessége, 2010, Delphimódszeres vizsgálat Nézőpont Intézet V4 komparatív vizsgálat Alapfogalmak A Jó Állam a közjó fogalmába keretezett értékek megvalósulása. (MP közjó fogalma) A közjóság intézményi elemei: Alaptörvény a JÁX értékrendszere az Alaptörvény.
Magyary Program közjó fogalma az állam attól tekinthető jónak, hogy az egyének, közösségek és vállalkozások igényeit a közjó érdekében és keretei között, a legmegfelelőbb módon szolgálja. A közjó fogalma egyrészt magában foglalja azt, hogy az állam jogszerű és méltányos egyensúlyt teremt a számtalan érdek és igény között, e célból igényérvényesítést tesz lehetővé, és védelmet nyújt. másrészt a jó állam kellő felelősséggel jár el az örökölt természeti és kulturális javak védelme, továbbörökítése érdekében. harmadrészt a jó állam egyetlen önérdeke, hogy az előző két közjó elem érvényesítésére minden körülmények között és hatékonyan képes legyen, azaz megteremti a hatékony joguralmat, ennek részeként az intézményi működést, az egyéni és közösségi jogok tiszteletben tartását és számon kérhetőségét. A jó állam fogalom magába foglalja a versenyképességet is, hiszen jogi céltételezésben megjelenő, versenyképességet és fejlődést szolgáló értékeket védi, és érdekeket szolgálja. Általános tétel, hogy a versenyképesség két pillére a gazdaságpolitika és az állami működés. Minden közösség alkotóeleme az ember, a jó állam egyben érzelmi viszonyulást is kivált polgáraiból. Ezért építeni kívánunk arra, hogy egy jó állam a jogszerűen eljáró polgároknak nem akadályt vagy ellenfelet, hanem támaszt és segítőt jelenthet
Elvárások 1. Holisztikus: a közjó érvényesülésének társadalmi és gazdasági metszete 2. Dinamikus: a közjó érvényesítésének kormányzati képessége változási irányaiban jelenik meg 3. Rendszeresség (pl. féléves/éves ciklusok) 4. Objektivitás
Elvárások 5. Definiált hatóterület (scope): kormányzati szektor (nem a teljes közszektor): GFS központi kormányzat, önkormányzat, TB alrendszer Kormányzati szektor funkciói (Báger Kovács Á.): közfeladatok ellátása: közhatalmi funkciók, közszolgáltatások jogszabályi és intézményi keretek demokrácia Minimális funkciók: Védelem, törvényesség, rend, tulajdonvédelem, makrogazdaság irányítása, közegészségügyi ellátás, szociális kohézió, nemzetközi együttműködés Közbülső funkciók: externáliák érvényesítése az oktatásban, a környezetvédelemben, az oktatás minősége, a verseny és a monopóliumok szabályozása, nyugdíjbiztosítás, családtámogatás, munkanélküliek ellátása Aktivizáló funkció: versenyképesség erősítése, jövedelem újraelosztás, állami pénzügyi ellenőrzés
Elvárások 6. Közérthetőség: világos értékalapok, módszer és eredmény 7. Szükséges módszertani komplexitás LOGIKAI KERET HATÁSTERÜL ET HATÁSIRÁNY (érték) HATÁSINDIKÁTO R KORMÁNYZAT I KÉPESSÉG output KORMÁNYZAT I TEVÉKENYSÉ G input VÁLTOZÁS IRÁNYA KÉPESSÉG INDIKÁTORA INDIKÁTOR (vas)
Módszertan INDIKÁTOR > VAS (V)élemény: létező vagy új véleménymérési módszerek - személyi vagy szervezeti célcsoport percepciójának, érzületének kimutatására. Lakossági, üzleti célcsoport, szakértői vélemény (Delphi-módszer). Jellemzően hatásindikátor. (A)kció: stratégiák, rendszerek programok, szabályozások, intézkedések, jellemzően: input vagy output mutatók (S)tatisztikai adatok: olyan mennyiségi mutatók, amelyek a statisztikai mérésekben, nemzetközi kormányzati és közigazgatási mérési standardokban rendszerint jelen vannak.
Módszertan POZITÍV/NEGATÍV INDEX kormányzati képesség erősödik/gyengül közjó érvényesülése (hatás) erősödik/gyengül Közjó-hatás (Hatásterületek) Pl. Biztonság & bizalom Kormányzati képességek közbiztonság erősítése közszolgálati szektor átláthatóbbá tétele indikátorok rendőrök száma közszolgálati etikai szabályozás bevezetése indikátor változásiránya V +/- A +/- S +/- S: növekedés A: teljesül JÁX index hatásterület átlag indexe +/- kormányzati képesség átlag index +/- + +
Elvárások 8. Nyitottság, diverzitás: új társadalmi-gazdasági kísérletek Vö. hagyományos mérési módszerek (GDP?) Kihívás: a válság szülte rendkívüli kormányzati cselekvések értékelhetősége hazai példák: rezsicsökkentés, hitelkárosultak megmentése, közmunka, társadalmi költségek (közterhek) újraosztása, diákhitel 9. Érték-alapú indikációk: indikátorok érték-alapú meghatározása: milyen kormányzati akciókat tekintünk egy területen a közjó felé ható/mutató megnyilvánulásnak melyek egy statisztikai mennyiség (rangsor) pozitív/negatív tartományai (újraelosztás) Értéksemleges nemzetközi rendszerek: összehasonlítható adatot, átlagot, trendet, rangsort adnak, amely egy értékelésben kaphat értéket (minőséget) Nemzetközi rendszerek: fő szempont a globális összehasonlíthatóság = absztrakció és értéksemlegesség/értékrelativizálás
Elvárások 10. Érték-dilemmák Mi a közjó a szolgáltatási piacon? Milyen közszolgáltatásokat hagy a Jó Állam a szolgáltatási piacon (piaci közszolgáltatások) Vö állami közszolgáltatások (posta, háziorvos, vasút, felsőoktatás, alapkutatás ) Mekkora a jó állami allokációs zóna? Növekvő állami felelősség Vö közkiadások mérséklése Közterhek igazságok elosztása Vs állami újraelosztás csökkentése Hogyan finanszíroz a Jó Állam?: PPP, hitelezés, költség-megosztás a haszonélvezővel (felsőoktatás) Közjó a közhatalmi bevételek politikájában Vs mennyiségi szemlélet Adó, járulékok: igazságosság? <köztehermegosztás Közszolgáltatások díjai: miért és mennyit fizet az adózó?
Elvárások 11. Módszertani-konvergencia a nemzetközi rendszerekkel a hatásterületek kijelölésében a statisztikai mutatók meghatározásában JÁX IMD WEF OECD Biztonság és bizalom a Kormányzatban Életszínvonal Gazdasági versenyképesség, pénzügyi stabilitás Fenntarthatóság Demokrácia Hatékony közigazgatás Beszélhetünk-e a JÁX és a nemzetközi mérési rendszerek értékkonvergenciájáról? A JÁX nem a nemzetközi rangsorok alrendszere. 12. Szinergiák kezelése: egyes hatásindikátorok több hatásterületre mutatnak egyes kormányzati képességek több hatásterületre hatnak
JÁX felépítése Hatásterületek BIZTONSÁG ÉS BIZALOM ÉLET- SZÍNVONAL GAZDASÁGI VERSENY- KÉPESSÉG DEMOKRÁCI A FENNTARTHA TÓSÁG HATÉKONY KÖZIGAZGATÁS Képességek Indikátorok [ ] [ ]