Élet a GDP-n túl Növekedés versus fejlődés

Átírás

1 Élet a GDP-n túl Növekedés versus fejlődés Dr. Szemlér Tamás Egyetemi docens, dékán BGF Külkereskedelmi Kar Gazdasági teljesítménymérések sokoldalú megközelítése A Budapesti Gazdasági Főiskola 14. tudományos konferenciája a Magyar Tudomány Ünnepén Budapest, november 14.

2 Mennyi? - Mi mennyi? Mérés és mérhetőség Alapkérdések Növekedés versus fejlődés Célok, adatok, módszerek Elméleti lehetőségek versus gyakorlati kivitelezhetőség Vélt és valós korlátok

3 A Stiglitz-Sen-Fitoussi Bizottság Bizottság a gazdasági teljesítmény és a társadalmi haladás mérésére Célkitűzések: a GDP mint a gazdasági fejlődés és a társadalmi haladás mutatószáma korlátainak beazonosítása, ideértve a mérésével kapcsolatos problémákat is annak végiggondolása, hogy milyen pótlólagos információ szükséges a társadalmi haladás relevánsabb mutatószámainak előállításához alternatív mérési eljárások megvalósíthatóságának megítélése, valamint a jelenleg rendelkezésre álló statisztikai információ megfelelő tálalásának megvitatása Javaslatok

4 Jövedelem, fogyasztás, termelés Az anyagi jólét értékelésénél vizsgáljuk inkább a jövedelmet és a fogyasztást, semmint a termelést A GDP mint mérőszám előállításának problémái Alapvetően a piaci termelést méri ennek mérésére hasznos eszköz Probléma: a GDP-t gyakran a jólét mérőszámaként kezelik pedig nem az A régóta meglévő mutatók között is vannak jobbak e célra: nettó nemzeti jövedelem, a háztartások jövedelme, ill. fogyasztása Kérdés: hogyan számoljuk ki és hogyan adjuk el az alternatív mutatószámokat? Metodológiai és technikai problémák nem mellékesen: különböző országokban különböző mértékben

5 Háztartások versus átlagok Hangsúlyozzuk a háztartások nézőpontját Az állampolgárok egyéni életszínvonala így jobban feltérképezhető lehet Néha: jelentős különbség van az egy főre jutó GDP és a háztartások reáljövedelmének alakulása között A háztartás-központú megközelítésnek figyelembe kell vennie a szektorok közötti pénzáramlást is Adók, kormányzati támogatások, kamatfizetés, természetbeni kormányzati szolgáltatások Kérdés: megvalósíthatóság és átláthatóság Metodológiai és kommunikációs nehézségek

6 Flow és stock kezelése A jövedelmet és a fogyasztást a gazdagsággal együtt vegyük figyelembe Cél: a jelenlegi és a jövőbeni jólétre gyakorolt hatások figyelembe vétele Szükség van mérlegekre ezekhez pedig az aktívák és passzívák átfogó számbavételére A gazdagság mérőszámai kulcsfontosságúak a fenntarthatóság méréséhez A készletek megfelelő értékelése: alapvető kérdés Kérdések: A gazdasági szereplők hajlandósága a valós információk szolgáltatására Metodológiai kérdések

7 Eloszlás versus átlag Adjunk nagyobb hangsúlyt a jövedelem, a fogyasztás és a gazdagság megoszlásának Az átlag típusú mutatók mellett más, az eloszlást megvilágító jelzőszámokra is szükség van A medián típusú jelzőszámok hasznosak lehetnek e tekintetben A tipikus egyén helyzetét illetően De információ szükséges a népesség felső és alsó rétegeiről is Kérdés: az elérhető információ strukturálása: a jövedelem és a gazdagság együttes megoszlása igen, de hogyan? tartalma

8 A piacon túl Terjesszük ki a jövedelem mérőszámait a piacon kívüli tevékenységekre Alapvető lépés egy tisztább, valósabb kép felé Probléma: az adatok kérdéses megbízhatósága, ill. koncepcionális különbségek Egy kulcskérdés: a szabadidő értékelése Kérdés: hogyan lehet számszerűsíteni a preferenciák közötti (kulturális, történelmi stb. okokból fennálló) nemzetközi különbségeket A piaci és a nem piaci tevékenységekre vonatkozóan A szabadidőre vonatkozóan

9 Az életminőség objektív dimenziói Az életminőség az emberek objektív feltételeitől és lehetőségeitől függ. Lépéseket kell tenni az emberek egészségi, iskolázottsági, személyes aktivitási és környezeti feltételeinek jobb feltérképezése érdekében. Különösképpen, jelentős erőfeszítéseket kell tenni robusztus és megbízható, az élettel való megelégedettséget előrejelezni képes mérőszámok kidolgozására a társadalmi kapcsolatok, a politikai véleménynyilvánítás és a bizonytalanság mérése terén Javasolt dimenziók: Anyagi életszínvonal (jövedelem, fogyasztás és gazdagság); Egészség; Iskolázottság; Személyes tevékenységek, beleértve a munkát; Politikai véleménynyilvánítás és kormányzás; Társadalmi kötődések, kapcsolatok; Környezet (jelenlegi és jövőbeni feltételek); Bizonytalanság (akár gazdasági, akár fizikai jellegű). Kérdés: hogyan kvantifikálhatók a minőségek? Lehetséges-e a kardinális és az ordinális szemlélet összehangolása stabil és nemzetközileg is helytálló módon?

10 Az egyenlőtlenségek kimutatása Az életminőség jelzőszámainak minden lefedett dimenzió vonatkozásában ki kell terjedniük az egyenlőtlenségek átfogó bemutatására Megfelelő, külön mérőszámok szükségesek (minden egyes elemzett dimenzióra vonatkozóan) Figyelembe kell venni a kapcsolódásokat, korrelációkat Kérdés: hogyan tálalható a jelzőszámok hosszú listája? Egy átfogó index létrehozása megoldás lehet de milyen súlyokkal szerepeljenek benne az egyes dimenziók?

11 A kölcsönhatások kezelése Fel kell mérni az egyének szempontjából az életminőség különböző dimenziói közötti kapcsolatokat, és az így nyert információt fel kell használni a különböző területekre ható politikák tervezésekor A különböző területek közötti interdependencia A kumulatív hatások kezelése Kérdés: a gyakorlati hatásosság Hogyan lehetséges a hatásosság olyan politikák esetében, amelyek különböző területekhez kapcsolódnak? Integrálhatók-e az egyes területekhez kapcsolódó (és e területek érdekei alapján vezérelt) politikák?

12 Aggregálás A statisztikai hivataloknak olyan információt kell szolgáltatniuk, amely lehetővé teszi az életminőség különböző dimenzióinak aggregálását, ezáltal különböző indexszámok megalkotását Szükség van egy átfogó mérőszámra Összetett indexek (pl.: HDI; OECD Better Life Index) léteznek További ilyenek kidolgozhatók Kérdések Nemzetközi összehasonlíthatóság A formális harmonizáció lehetséges A tartalom tényleges harmonizációja problémásabb Elfogadottság Van előrelépés

13 A szubjektív jólét vizsgálata Mind az objektív, mind a szubjektív jólét mérőszámai kulcsfontosságú információt nyújtanak az emberek életminőségéről. A statisztikai hivataloknak be kell építeniük felméréseikbe az emberek életértékelésére, élvezeti tapasztalataira és prioritásaira vonatkozó kérdéseket A szubjektív mérőszámok értékes információt nyújtanak A ma létező viszonylag kicsi és nem hivatalos felmérések érdekes eredményekre vezettek Kérdések: Működik-e a kis felmérések módszertana széles körű adatgyűjtés esetében is? Fizikailag kivitelezhető-e nagyban és rendszeresen az adatgyűjtés? Továbbgondolva: definiálható-e a boldogság általában?

14 Fenntarthatóság A fenntarthatóság értékeléséhez szükség van a jelzőszámok egy világosan meghatározott együttesére. A kiválasztott jelzőszámok megkülönböztető jegye az kell, hogy legyen, hogy úgy is értelmezhetők, mint valamely alapvető készletek változásai. A fenntarthatóság valamilyen monetáris indexének helye van e mutatók között, de a dolgok jelenlegi állása mellett a fenntarthatóság gazdasági aspektusaira kell koncentrálnia A fenntarthatóság kérdése kiegészíti a jelenlegi jólét kérdését Elkerülendő a kettő összekeverése Kerestetnek: olyan jelzőszámok, amelyek a jövőbeni jólét szempontjából döntő fontosságú tényezőkre vonatkoznak Számos készlet Külön-külön mérendőek, ill. átváltandóak egy pénzügyi mutatóba Kérdés: hogyan becsüljük fel a készletek értékét? A kérdés akkor is felmerül, ha reálmennyiségekről beszélünk Hogyan változik időben az adott készlet fontossága? Különösen problematikus a pénzügyi mutatóba való konvertálás kérdése Hogyan mérjük a piaci értéket? Hogyan kezeljük (statisztikailag) ezen érték jövőbeni változásait (a trendek változását, ill. a rövid távú ingadozást)?

15 Környezeti aspektusok A fenntarthatóság környezeti aspektusai külön követendőek, fizikai jelzőszámok egy jól kiválasztott együttese alapján. Különösen szükség van egy olyan jelzőszámra, amely világosan mutatja közelségünk mértékét a környezetkárosítás veszélyes szintjeihez (mint ahogy erre a klímaváltozás, vagy a tengerek lehalászása kapcsán asszociálunk) Pénzben való kifejezése nehéz A fizikai mutatók különböző együtteseire van szükség Különösen a környezet visszafordíthatatlan, ill. egyszeri változásai esetében Pl. a klímaváltozás hatásait kifejező, világos jelzőszámok Kérdés: miközben a környezeti megfontolások globálisan egyre teret nyernek, jelentősek a területi különbségek is e tekintetben hogyan lehet ez utóbbiakat csökkenteni? Segíthetnek-e ebben (politikailag is) a megfelelő jelzőszámok?

16 Hogyan tovább? Áttörés a gondolkodásban okok: Meggyőző szakmai háttér Határozott politikai támogatás Részletes tervek a javaslatok gyakorlati megvalósítására Kulcsfontosságú nemzetközi szervezetek és nemzeti intézmények erős támogatása OECD, EU, Világbank Minisztériumok, statisztikai hivatalok + Egy jól megválasztott pillanat Nehézségek, korlátok: Vannak de fontos, hogy ezeket a korábbi/jelenlegi szemlélet korlátaival, problémáival vessük össze

17 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET! Kérdések? Megjegyzések? Szemler.Tamas@kkk.bgf.hu