A humánerőforrások értékelésének komplex mutatói: a HDI, HI és az iskolázottság kérdései. 2017/2018/I. félév

Átírás

1 A humánerőforrások értékelésének komplex mutatói: a HDI, HI és az iskolázottság kérdései 2017/2018/I. félév

2 A HDI mutató kialakulása A társadalom állapotának jelzésére kerestek komplex mérőszámot a kutatók. Hagyományos mutatók (GDP) társadalmi jólét mutatói 1990-től az UNDP (Egyesült Nemzetek Fejlesztési Program) fejlesztette ki a mutatót és 160 országról évente közzéteszi a számításait (HDR: Human Development Report). HUMAN DEVELOPMENT INDEX (HDI), ami: a várható élettartam, képzettség, gazdasági aktivitás mérőszámaiból áll. Lehetne más összetevő is: életminőség, természeti környezet állapota, emberi képességek állapota

3 A HDI módszertana I. Niels Lind (1992): jelentős innováció, de ugyanakkor jelentős módszertani problémákkal küszködik Egy a lehetséges mutatók közül. Előzmények: Carlucci Pisani (1995) Az Eu 9 államára dolgozott ki komplex mutatót. Gazdasági terület: infláció munkanélküliség a GDP évi növekedése

4 A HDI módszertana I. Szociális terület: gyerekhalandóság ezer lakosra jutó kórházi ágyak száma közép- és felsőfokú oktatásban részesülők aránya Az életminőség területe férfiak és nők várható élettartama az ezer lakosra jutó lakások száma Környezet állapota erdőkkel borított területek aránya nitrogén-oxid kibocsátás négyzetkilométerenként a biológiai szennyvíztisztításba bekapcsolt lakások aránya Szubjektív elem: országonként véleményeztették szakemberekkel a mutatókat.

5 A HDI módszertana II. A szegénység-kutatások kölcsönhatással bővítették a módszertanát. Átvettek belőle elemeket: hosszú, egészséges élet a tudás szintje megfelelő életszínvonal A fejlett országokban ezt a társadalomból való kirekesztettség mérésével egészítették ki (oktatási rendszerhez, szolgáltatásokhoz való hozzáférés lehetőségével érzékeltethető) A HDI a népesség iskolázottságával próbálja ezt megragadni!!! Jakobi (2002): a magyar viszonyokat vizsgálva visszajut az intézményi ellátottsághoz. Validitás kérdése,

6 A HDI kritikája Alapkérdés, hogy megbízható-e a mérés, értelmezhetők-e az országok közötti különbségek? Analfabétizmus problémái: Kanada lakosságának 20%-a funkcionális analfabéta (angolok francia nyelvterületen) Kínában 1000 jelből álló ABC másutt jel ismerete elegendő GDP érték megjelenésének problémái: A világ nagyobbik felén a mezőgazdaság, a rejtett gazdaság szerepe meghatározó. A pásztor, vándorló népesség jövedelmei nehezen kezelhetők. A HDI és a GDP közötti jelentős redundancia. Magyarország adatai: 1990: : 50.

7 A HDI módszertana IV től új elemek, meghatároztak maximum és minimum értékeket. képzettség: analfabétizmus minimum: 0 maximum: 100 oktatási intézményekbe beiratkozottak aránya: 0-100% születéskor várható élettartam: minimum: 25 év maximum: 85 év A GDP számítást már több problémát jelentett (118 44) A hasonlíthatóság gondjai miatt A Világbank Nemzetközi összehasonlító Programjának adatait világrégiónként eltérő módon alakítottak ki (ipari országok, fejlődő országok, Kelet- Európa és a volt SZU).

8 HDI

9 A HDI módszertana III. Az indikátorokat külön-külön számították a vonatkozó terület maximum és minimum értékeinek figyelembevételével: Gondok: Iij= maximum Xi-Xij maximum Xi- minimum Xi 0 és 1 értékek is megjelentek, relatív jelleg. az egymáshoz viszonyítás miatt a változás nem mindig jelent meg (mindenki fejlődik, akkor nem jelenik meg számmal a változás az egyes országokban).

10 A HDI módszertana IV. A négy mutatóból három indexet alakítottak ki (UNDP): születéskor várható élettartam indexe képzettség indexe, amiben 2/3 1/3 súllyal szerepel az analfabétizmus és az oktatási intézményekbe beiratkozottak aránya GDP index A három átlaga a HDI index, ami 0-1 közötti érték

11 HDI részegységek, 2005

12 Születéskor várható élettartam, 2013

13 HDI, elem - GNI/fő logaritmusa - születéskor várható élettartam - iskolázottsági mutató - felnőtt lakosság iskolai éveinek száma - gyerek várható iskolai éveinek száma

14 A HDI mutató és komponensei (Dombi Á. nyomán)

15 HDI, 2011

16 Magyarország jóléti mutatói

17 A HDI mutató magyarországi alkalmazása Előzmények: Magyarország területi különbségeinek bemutatása: Nemes Nagy József (1999) megyei adatokkal Fóti Klára (1999) megyei szinten Obádovics Kulcsár Mokos (2000, 2001) kistérségi lebontással. A hazai vizsgálatok részindexei: képzettségi index írástudók aránya a 6 évnél idősebbek között 6 évnél idősebbek által átlagosan elvégzett osztályok száma 2/3 1/3 súllyal számítva 1990-es Népszámlálás alapján jövedelmi index 1 lakosra jutó átlagos jövedelemadó mutatója (APEH SZTADI 1999 alapján) a születéskor várható élettartam indexe 5 éves átlag adatokkal közötti periódusban

18 Megyei szintű indexszámítások Nemes Nagy, Jakobi (2003). A HDI mutató számítási elveit felhasználva, azokat magyar viszonyokra alkalmazva alkották meg az indexet. Születéskor várható átlagos élettartam, iskolázottság (írni-olvasni tudás rátája összevontan az adott iskolai szintet elvégzők arányával), jövedelemszint alapján dolgoztak. Az országnál kisebb területi egység esetén az egy főre jutó GDP helyett alkalmazták a jövedelemszintet mérőszámként.

19 Megyei szintű indexszámítások Nagy G. (2007)

20 Kistérségi humánindex számítások MHFM (Módosított Humán Fejlettségi Mutató) (Obádovics, Kulcsár 2003). A kutatópáros visszanyúlt a HDI számítás klasszikus változatához. A magyar viszonyokhoz történő alkalmazást az APEH jövedelem bevallásaival (GDP helyett) és az iskolázottság vonatkozásában a 25 év felettiek közötti diplomás arányszámmal (iskolába járás arányszáma helyett) valósították meg. HI (Humán Index) (Lampertné Akócsi Ildikó, 2010): Rechnitzer János 5 főkomponensére alapozva választott dimenziókat, azokban 13 mutatót használva faktoranalizist végzett és alkotott Humánindex mutatót.

21 HI (Humán Index)Lampertné Akócsi Ildikó, 2010

22 Települési szintű humánindex alkotás SHDI (települési szintű mutató) (Malatyinszki Szilárd, 2010) 7 dimenzió, 20 adat Sok bizonytalan elemmel, esetlegesnek tűnik.

23 Települési szintű humánindex alkotás II. (Malatyinszki Szilárd, 2010)

24 Források Lampertné Akócsi I. (2010): A humán tőke versenyképessége a visegrádi országcsoport régióban. Malatyinszki Sz. (2010): A települések emberi erőforrásainak mérése. Földrajzi Közlemények, 134. évfolyam, 1. szám, pp.: Nemes Nagy J. Jakobi Á. (2003): A humán fejlettségi index (HDI) megyék közötti differenciáltsága1999-ben. Budapest, ELTE Kézirat

25 A kistérségi HI mutatók területi jellemzői (Forrás: Obádovics Cs. Kulcsár L., 2003) Csoportosítás: magas HI érték: 0,600 feletti érték Közepes HI érték: 0,400 0,599 között alacsony HI érték: 0,400 alatti érték Szélsőségek: 0,812 Győri kistérség 0,133 Nyírbátori kistérség A kistérségek vidéki jellege alapján erős a differencia: vidéki település : 120 fő/km 2 alatti népsűrűség Alapvetően városi az a kistérség, ahol a vidéki településen élők aránya kevesebb, mint 15 % Jellemzően vidéki az a kistérség, ahol a vidéki településeken élők aránya 15 és 50% közé esik. Alapvetően vidéki, ahol a vidéki településeken élők aránya 50% feletti

26 A HDI területi megoszlása és kapcsolata a kistérségek fejlettségével Forrás: dr. Obádovics Csilla dr. Kulcsár László (2003): A vidéki népesség humánindexének alakulása Magyarországon. Területi Statisztika 6, (43. évf.) 4. sz p.

27 A magyarországi kistérségek besorolása fejlettségük szerint A besorolást a KSH készítette Öt fejlettségi szint: Dinamikusan fejlődő Fejlődő Felzárkózó Stagnáló Lemaradó

28 A magyarországi kistérségek besorolása fejlettségük szerint 2. Forrás: Magyarország kistérségei, KSH Megyei igazgatóságai, Szerk.: Híves Tamás 2008.

29 Magyar HI átlagok (Forrás: Obádovics Cs. Kulcsár L., 2003) Alapvetően városi kistérségek átlaga: 0,64 Jellemzően vidéki kistérségek átlaga: 0,58 Alapvetően vidéki kistérségek átlaga: 0,38 Magyarország átlaga: 0,613 A kistérség jellege Alacsony HI Közepes HI Magas HI Összesen szám aránya száma aránya száma aránya száma aránya Alapvetően vidéki Jellemzően vidéki Alapvetően városi összesen

30 A HI mutatók alakulása a kistérségek jellege alapján (Forrás: Obádovics Cs. Kulcsár L., 2003) írástudók aránya elvégzett osztályok száma jövedelem Ft/fő várható élettartam képzettségi index jövedelem index élettartam index Humán index (HI) Alapvetően városi 98,05 8, ,56 0,64 0,74 0,53 0,64 Jellemzően vidéki 98,06 8, ,74 0,61 0,57 0,56 0,58 Alapvetően vidéki 97,47 7, ,75 0,41 0,28 0,43 0,38

31 A vidékiség, a HI mutatók és néhány gazdasági mutató összefüggése (Forrás: Obádovics Cs. Kulcsár L., 2003) Alacsony HI Közepes HI Magas HI Átlag Vándorlási egyenleg között Alapvetően vidéki -0,7 0,0 2,3-0,2 Jellemzően vidéki -2,6 2,6 2,5 2,0 Alapvetően városi - 5,6 12,7 10,0 Adatsor átlaga -0,9 1,4 4,1 1,1 A munkanélküliek aránya, 2000 Alapvetően vidéki 10,9 6,8 3,8 9,0 Jellemzően vidéki 8,7 6,1 4,1 5,6 Alapvetően városi - 5,5 3,2 4,1 Adatsor átlaga 10,8 6,5 3,9 7,6 Az 1000 lakosra jutó vállalkozások száma Alapvetően vidéki 48,6 61,4 67,0 54,3 Jellemzően vidéki 54,8 73,0 90,7 78,4 Alapvetően városi - 86,0 91,4 89,4 Adatsor átlaga 49,1 67,5 85,6 64,1

32 Magyarország régióinak humánindex mutatói az összetevőkkel forrás: Obádovics Cs. Kulcsár L Írástudó k aránya Elvégzett osztályok száma Egy főre jutó jövedelem (Ft.) Születéskor várható átlagos élettartam Képzettségi index Jövedelem index Várható élettartam indexe HI Nyugat- Dunántúl Közép- Magyarország 98,37 8, ,30 0,67 1,00 1,00 0,891 97,94 8, ,12 0,56 0,84 0,88 0,759 Közép-Dunántúl 98,25 8, ,60 0,64 0,98 0,52 0,714 Dél-Alföld 98,07 8, ,37 0,57 0,17 0,37 0,368 Dél-Dunántúl 97,52 8, ,11 0,50 0,31 0,19 0,334 Észak- Magyarország 97,76 8, ,83 0,54 0,21 0,00 0,249 Észak-Alföld 97,20 8, ,95 0,41 0,00 0,08 0,164

33 A népesség iskolázottságának vizsgálata A vizsgálat 3 területre terjed ki: az írni-olvasni tudás mérésére, az oktatásban való részvétel, megszerzett iskolai végzettségekre. Az írni-olvasni tudás vizsgálata népszámlálásokkal történik. analfabéta félanalfabéta funkcionális analfabéta Magyarország adatai: 1910: 18% 1930: 9% 1980: 1,7% 1990: 1,2%

34 Az oktatásban való részvétel Az adott korcsoportból iskolát látogatók aránya: Általános mutatónál a 6-22 év közötti korcsoportra vonatkoztatják. Iskolaszintenként: alsó fokú iskolázás: 6-13 közötti korcsoport, (60%) középfokú iskolázás: évesek csoportja, (40-50%) felsőfokú iskolázás: éves népesség. (11,3-81,1%) A népesség által elvégzett iskolai osztályok száma

35 Nappali tagozaton oktatásba részesülők arány a megfelelő korú népességből néhány országban (Forrás: Becsei J. 2000, Polónyi I. 2002) Ország Év Alapfokú Középfokú Felsőfokú Az oktatásban részt vevők a megfelelő korú népesség %-ban Magyarország ,1 Ausztria ,8 Belgium ,1 Bulgária ,4 Csehország ,8 Finnország ,9 Franciaország ,6 Írország ,0 Lengyelország ,4 Nagy-Britannia ,3 Németország ,7 Portugália Szlovénia ,9 Japán ,5 USA ,1 Románia ,3

36 Az iskolai végzettségek vizsgálata Lehetséges vizsgálati módok: A 7 évesnél idősebb népesség által megszerzett végzettségek arányának vizsgálata. A munkaképes korú népesség (18 év felett) vizsgálata. A tisztított iskolázottsági mutatók vizsgálata. A tisztított iskolázottsági mutatók adják a legjobb közelítéseket: 10-x : a 10 évnél idősebb népességből 0 osztályt végzettek 15-x : A 15 évnél idősebb népességből legalább 8 osztályt végzettek 18-x : A 18 évnél idősebb népességből középiskolát végzettek 24-x : A 24 évnél idősebb népességből felsőfokú végzettséggel rendelkezők.

37 A tisztított iskolázottsági mutatók esetében hasonlításul felhasznált országos átlagok Forrás: Az 1990-es népszámlálás adatai 1. (10-x..) 2. (18-x..) 3. (25-x..) megyeszékhely 0,6% 42,0% 14,2% lakos feletti város 0,8% 31,1% 8,8% lakos alatti város 1,3% 27,6% 7,3% lakos feletti község 1,0% 23,7% 5,7% lakos közötti község 1,3% 18,4% 3,9% lakos közötti község 1,6% 16,1% 3,7% 999 lakos alatti község 1,9% 12,2% 2,6%

38 Az analfabéták arányának %-os eltérései az egyes település típusra és méretre jellemző országos átlagoktól Hajdú-Bihar megyében (Forrás: Népszámlálás 1990)

39 Az analfabéták arányának változása 1980 és 1990 között az Erdőspuszták kistérség néhány településén (Forrás: Népszámlálás 1990) Az Erdőspuszta átlaga Bagamér Újléta Monostorpályi Hajdúbagos Mikepércs [%] 7

40 A 18 évnél idősebb népességből befejezett középiskolával rendelkezők településenkénti arányának %-os eltérései az egyes településtípusra és méretre jellemző országos átlagoktól (Forrás: Népszámlálás 1990)

41 A 25 évnél idősebb népességből befejezett felsőfokú végzettséggel rendelkezők településenkénti arányának %-os eltérései az egyes településtípusra és méretre jellemző országos átlagoktól (Forrás: Népszámlálás 1990)