A területi elmaradottság kifejezésének lehetőségei

Átírás

1 A területi elmaradottság kifejezésének lehetőségei Pénzes János, PhD egyetemi adjunktus A kutatás az Európai Unió és Magyarország támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával a TÁMOP A/ azonosító számú Nemzeti Kiválóság Program Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése konvergencia program című kiemelt projekt keretei között valósult meg VII. Magyar Földrajzi Konferencia Magyar Földrajz a XXI. században Miskolc-Lillafüred szeptember 2-4.

2 Az elmaradottság megközelítése A centrum-periféria dichotóm fogalompár relatívnak tekinthető ebből fakad az a sajátosság, hogy nincsen egyértelmű definíciója és kifejezése a fejlettségnek és az elmaradottságnak; Az elmaradottság többdimenziós jelenség, egyetlen mutatószámmal csak erős korlátok között fejezhető ki; Dinamikus rendszerről van szó, mely idővel nem csak területileg strukturálódik át, hanem minőségében is átalakul; Az elmaradottságot kifejező mutatószámok is átalakul(hat)nak: egy része elveszti egyenlőtlenségeket hordozó tartalmát; egy része stabilan fejezi ki a fejlettség-elmaradottság kettősségét; egy részük pedig újonnan jelenik meg (JAKOBI Á. 2004).

3 A komplex kistérségi elmaradottság mérésénél vizsgált tényezők, az alkalmazás gyakorisága szerint, Típus Folyamatosan vizsgált tényezők Időnként mellőzött tényezők Újonnan bekerülő tényezők Idővel elhagyott tényezők Mutató vándorlás korszerkezet urbanitás, településszerkezet munkanélküliség jövedelmi viszonyok gépkocsi ellátottság lakásépítés üteme ivóvíz-ellátottság telefonellátottság iskolázottság foglalkoztatási szerkezet vállalkozássűrűség turizmus (forgalom) gázellátottság csatornázottság kutatás-fejlesztés szociális támogatások helyi adók hulladékgyűjtés elérhetőség kábeltelevízió ellátottság internet-ellátottság mezőgazdasági adottságok (forrás: VÁTI 2008, 15 p.; NAGY A. 2012, 9. táblázat, 57. oldal)

4 A változókkal kapcsolatos észrevételek Földrajzi sajátosságokat is visszatükröznek direkt, vagy közvetett módon pl. felszíni és felszín alatti vízkészletek aránya Irán esetében (ZIARI, K. 2007), illetve a településhálózati jellemzőkön keresztül; Fontos felhívni a figyelmet a társadalmi értékrend kérdésére is. Ebből a szempontból a hazai viszonyokat az anyagi jellegű indikátorok némi dominanciája hatja át (KOÓS B. - NAGY G. 2013); A fejlesztési politikai szempontok az elmaradott térségek és települések hivatalos lehatárolása kapcsán mindenképpen fontos szerepet játszanak különösen akkor, ha a lehatárolásra valamilyen támogatási mechanizmus épül.

5 A változókkal kapcsolatos elvárások a felhasznált indikátorok fejezzék ki a társadalmi-gazdasági egyenlőtlenségeket és lehetőség szerint korlátozott legyen a számuk; minél kevesebb népszámlálási adatot tartalmazzon az indikátorkészlet; az indikátorokkal szemben az is elvárás, hogy statisztikai módszertani szempontból megfelelőek legyenek, és előállításuk ne igényeljen nagymértékű erőfeszítéseket és költségeket; jelenjenek meg benne a területfejlesztés célkitűzései, egyes indikátorok reflektáljanak a tervezett szakpolitikai intézkedésekre; a térségek és a települések lehatárolásának eljárása és mutatói lehetőleg azonosak legyenek de erre ellenérv is megfogalmazódott; a kedvezményezettség megállapítása során nem az évenkénti ismételt számítás, hanem a több évre szóló kiszámítható lehatárolás a fontos, emiatt statikus és dinamikus mutatók együttes alkalmazása bár módszertanilag dilemmák vetődhetnek fel (VÁTI 2008; KEZÁN A. 2014).

6 Az elmaradottság mérése során alkalmazott indikátorok hazai példákon keresztül fejlettséget-elmaradottságot gyakran szokták egyetlen mutatóval is kifejezni: makroszinten a GDP/fő, míg lokális szinteken a jövedelem a legtöbbször alkalmazott mutató (emellett munkanélküliségi ráta, iskolázottság stb.); a számos mutatót egyszerre figyelembe vevő többváltozós módszerek során alkalmazott mutatók száma széles skálán mozog, akár 600 változóra alapuló vizsgálattal is lehet találkozni; utóbbiak esetén komplex mutatót szükséges előállítani, melynek vannak egyszerűbb és meglehetősen bonyolult matematikai-statisztikai, sőt térinformatikai lehetőségei; rendelkezésre állnak olyan komplex mutatók, melyek általánosan elfogadottak és kiforrott módszertannal rendelkeznek, egy részüket a közelmúltban adaptálták a hazai viszonyokra.

7 Az elmaradottság mérése során alkalmazott indikátorok hazai példákon keresztül fejlettséget-elmaradottságot gyakran szokták egyetlen mutatóval is kifejezni: makroszinten a GDP/fő, míg lokális szinteken a jövedelem a legtöbbször alkalmazott mutató (emellett munkanélküliségi ráta, iskolázottság stb.); a számos mutatót egyszerre figyelembe vevő többváltozós módszerek során alkalmazott mutatók száma széles skálán mozog, akár 600 változóra A VÁTI alapuló által vizsgálattal 2008-ban javasolt is lehet mutatószámok: találkozni; utóbbiak esetén komplex mutatót szükséges előállítani, melynek Egy vannak lakosra egyszerűbb jutó bruttó hozzáadott és meglehetősen érték (1000Ft); bonyolult matematikai-statisztikai, Ezer sőt főre térinformatikai jutó működő lehetőségei; társas vállalkozások száma (db); Belföldi nettó jövedelem/lakos (Ft); Regisztrált rendelkezésre munkanélküli/15-64 állnak olyan éves komplex (%); mutatók, melyek általánosan Közcsatorna-hálózatba elfogadottak és kiforrott bekapcsolt módszertannal lakások aránya rendelkeznek, (%); egy részüket a Megyeszékhely közelmúltban átlagos adaptálták elérési a hazai ideje viszonyokra. a megye településeiről, perc. (VÁTI 2008)

8 A területfejlesztés kedvezményezett térségei 2007-ben, illetve 2011-ben (forrás: saját szerkesztés saját szerkesztés a 311/2007. (XI.17.) kormányrendelet és a 116/2011. (VII.7.) kormányrendelet alapján)

9 A települési (területi) gazdasági erő egy lakosra jutó értéke a kistérségekben, 2011-ben, 1000 Ft (forrás: saját szerkesztés a KSH és a NAV adatai alapján)

10 A települési (területi) gazdasági erő egy lakosra jutó értéke a kistérségekben, 2011-ben, 1000 Ft (forrás: saját szerkesztés a KSH és a NAV adatai alapján) A megyei GDP dezaggregálásával jön létre az adóköteles jövedelemből, a helyi adók volumenéből és a regisztrált vállalkozások számából számítva (LŐCSEI H. - NEMES NAGY J. 2003).

11 A térségi versenyképesség tényezőinek országos átlaghoz viszonyított átlagértéke a kistérségekben, 2011-ben (forrás: saját szerkesztés a KSH és a NAV adatai alapján)

12 A térségi versenyképesség tényezőinek országos átlaghoz viszonyított átlagértéke a kistérségekben, 2011-ben Versenyképesség triadikus felbontása: GDP népesség = GDP foglalkoztatottak * foglalkoztatottak aktív _ korúak * aktív _ korúak népesség jövedelem: adóköteles jövedelem (NAV-APEH) a GDP helyett; népesség: állandó népesség (KSH népszámlálás); (forrás: saját szerkesztés a és a NAV adatai alapján) aktív korúak: éves korcsoport (KSH népszámlálás); foglalkoztatottak (KSH népszámlálás). (NEMES NAGY J. 2004).

13 A korrigált humán fejlettségi index a kistérségekben 2011-ben (forrás: saját szerkesztés a KSH és a NAV adatai alapján) hosszú és egészséges élet + életszínvonal + iskolázottság (FARKAS M. B. 2012)

14 A térségi deprivációs index a kistérségekben 2011-ben (forrás: saját szerkesztés a KSH és a NAV adatai alapján)

15 A térségi deprivációs index a kistérségekben 2011-ben munkanélküliek aránya; foglalkoztatott nélküli háztartások aránya; komfort nélküli lakások aránya; átlag adózott jövedelem havonta egy állandó lakosra; SZJA adófizetők a éves korosztály arányában; legalább középfokú (forrás: iskolai saját végzettségűek szerkesztés a KSH és a a 25-x NAV adatai népesség alapján) arányában; 100 fő 60 év feletti jutó 15 év alatti (KOVÁCS K. 2010; KOÓS B. 2014).

16 10 mutatócsoportban 30 indikátor szerepel, a Stieglitz-Sen-Fitoussi jelentés alapján (KOÓS B. - NAGY G. 2013) Az objektív jól-léti index a kistérségekben 2011-ben (forrás: saját szerkesztés KOÓS B. - NAGY G adatai alapján)

17 TGE_2011 TGE_2007_11 TCOMP_2011 KHDI_2011 TDI_2011 JOLLET_2011 INCOME_2011 KSH_2007 ELM_RANK A vizsgált komplex mutatók korrelációs mátrixa a Spearman-féle rangkorrelációval számolva TGE_2011 1,000 0,989 0,838 0,843 0,845 0,827 0,818 0,839 0,737 TGE_2007_11 0,989 1,000 0,860 0,878 0,865 0,855 0,838 0,867 0,769 TCOMP_2011 0,838 0,860 1,000 0,949 0,964 0,907 0,990 0,922 0,852 KHDI_2011 0,843 0,878 0,949 1,000 0,936 0,950 0,944 0,922 0,854 TDI_2011 0,845 0,865 0,964 0,936 1,000 0,928 0,951 0,946 0,883 JOLLET_2011 0,827 0,855 0,907 0,950 0,928 1,000 0,894 0,932 0,876 INCOME_2011 0,818 0,838 0,990 0,944 0,951 0,894 1,000 0,902 0,831 KSH_2007 0,839 0,867 0,922 0,922 0,946 0,932 0,902 1,000 0,880 ELM_RANK 0,737 0,769 0,852 0,854 0,883 0,876 0,831 0,880 1,000 (forrás: saját szerkesztés KOÓS B. - NAGY G. 2013, a NAV és a KSH adatai alapján)

18 TGE_2011 TGE_2007_11 TCOMP_2011 KHDI_2011 TDI_2011 JOLLET_2011 INCOME_2011 KSH_2007 ELM_RANK A vizsgált komplex mutatók korrelációs mátrixa a Spearman-féle rangkorrelációval számolva TGE_2011 TGE_2011 és TGE_2007_11 1,000 0,989 0,838 települési 0,843 (térségi) 0,845 0,827 gazdasági 0,818 erő 0, re, 0,737 illetve a közötti időszakra számolva; TGE_2007_11 0,989 1,000 0,860 0,878 0,865 0,855 0,838 0,867 0,769 TCOMP_2011 területi versenyképesség triadikus mérőszáma; TCOMP_2011 0,838 0,860 1,000 0,949 0,964 0,907 0,990 0,922 0,852 KHDI_2011 korrigált humán fejlettségi index; KHDI_2011 0,843 0,878 0,949 1,000 0,936 0,950 0,944 0,922 0,854 TDI_2011 települési (térségi) deprivációs index; TDI_2011 0,845 0,865 0,964 0,936 1,000 0,928 0,951 0,946 0,883 JOLLET_2011 objektív jól-léti mutató; JOLLET_2011 0,827 0,855 0,907 0,950 0,928 1,000 0,894 0,932 0,876 INCOME_2011 adóköteles jövedelem egy főre jutó értéke; INCOME_2011 0,818 0,838 0,990 0,944 0,951 0,894 1,000 0,902 0,831 KSH_2007 a KSH által legutoljára közreadott és az elmaradott térségek KSH_2007 0,839 0,867 0,922 0,922 0,946 0,932 0,902 1,000 0,880 lehatárolásának alapját jelentő kistérségi komplex mutató értéke; 0,737 0,769 0,852 0,854 0,883 0,876 0,831 0,880 1,000 ELM_RANK - az elmaradott települések részarányának megfelelően (forrás: saját szerkesztés KOÓS B. - NAGY G. 2013, a NAV és a KSH adatai alapján) kialakított kistérségi rangsor

19 Konklúziók A fejlettséget-elmaradottságot mérő módszerek során számos körülményre kell tekintettel lenni az indikátorok kiválasztása során; A bemutatott módszerek mindegyike az elmaradottság sajátos szegmensére mutat rá, ugyanakkor mindenképpen a komplexebb szemléletű módszerek tűnnek relevánsabbnak; Ugyanakkor a szóba jöhető indikátorok körét le lehet szűkíteni az egyenlőtlenséget jól kifejező néhány magyarázóváltozóra; Lehetetlen találni olyan módszert és olyan mutatóhalmazt, mely minden igényt kielégítene, illetve minden szempontból megfelelő lenne; Ez természetesen nem jelenti azt, hogy ne kellene a kérdéskörrel foglalkozni, különösen hogy dinamikus rendszerről van szó, mely folyamatosan változik.

20 Köszönöm a figyelmet! Felhasznált források: FARKAS M. B. 2012: A korrigált humán fejlettségi mutató kistérségek közötti differenciáltsága Magyarországon. Területi Statisztika, 3. pp JAKOBI Á. 2004: Az információs társadalom területi egyenlőtlenségeinek tartama és értelmezési lehetőségei. In: II. Magyar Földrajzi Konferencia, Szeged. CD kiadvány 15 p. KEZÁN A. 2014: Hátrányos helyzetű térségek és települések lehatárolása. Előadás-prezentáció, MTA, Budapest. KOÓS B. 2014: Deprivációs index. MTA KRTK, Budapest. kézirat KOÓS B. - NAGY G. 2013: A jól-lét jelentősége és mérhetőségének módszertana, az objektív jól-lét modellezés és első eredményei Magyarországon. MTA KRTK, Békéscsaba Budapest. Kézirat KOVÁCS K. 2010: Területi-társadalmi egyenlőtlenségek a rendszerváltozás utáni Magyarországon. In: Párbeszéd és együttműködés. Területfejlesztési Szabadegyetem (szerk. Fábián A.), Nyugat-Magyarországi Egyetem Kiadó, Sopron. pp LŐCSEI H. - NEMES NAGY J. 2003: A Balatoni régió gazdasági súlya és belső térszerkezete. In: Kistérségi mozaik (szerk. Nemes Nagy J.), Regionális Tudományi tanulmányok 8. ELTE Regionális Földrajzi Tanszék MTA-ELTE Regionális Tudományi Kutatócsoport, Budapest. pp NAGY A. 2012: A fejlettség, elmaradottság mérése a magyar területfejlesztési politikában. Doktori értekezés, ELTE TTK, Budapest. 150 p. NEMES NAGY J. 2004: Új kistérségek, új városok. Új versenyzők? In: Térségi és települési növekedési pályák Magyarországon. Regionális Tudományi Tanulmányok 9. ELTE Regionális Földrajzi Tanszék MTA-ELTE Regionális Tudományi Kutatócsoport. pp VÁTI 2008: A kistérségek komplex fejlettségi mutatóinak módszertani összehasonlítása és alkalmazhatóságuk vizsgálata. VÁTI Kht. Területi Tervezési és Értékelési Iroda Területi Elemzési és Értékelési Osztály, Budapest. 81 p. ZIARI, K. 2007: Measuring degrees of development in the different regions of Iran. In: Issues in Geographical Marginality General and theoretical aspects (eds. Jones, G. - Leimgruber, W. - Nel, E.), IGU, Rhodes University, Grahamstown, South Africa. pp