Útmutató a városok integrált városrehabilitációs programokkal kapcsolatos KSH adatkéréséhez

Átírás

1 Útmutató a városok integrált városrehabilitációs programokkal kapcsolatos KSH adatkéréséhez (Az integrált városfejlesztési stratégia elkészítéséhez és a szociális típusú városrehabilitációs programok akcióterületi indikátorainak meghatározásához) A városok egy meghatározott körének 1 ahhoz, hogy részesülhessenek a közötti regionális operatív programok városrehabilitációs támogatásaiból, integrált városfejlesztési stratégiát (IVS) kell készíteniük. Az IVS készítésének módszertanát az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium által kiadott Városfejlesztési Kézikönyv 2 tartalmazza. A módszertan meghatározza azon adatok körét, melyek alapján a stratégia elkészíthető. Ezek az adatok egyrészt városi szintű adatok, melyek - a KSH rendszeres adatközléseiből, a megyei statisztikai évkönyvekből, a Területi statisztikai évkönyvből, a KSH honlapján elérhető adatbázisból (Tájékoztatási adatbázis/területi statisztika, - a KSH 2001-es népszámlálási adataiból (a településenkénti adatokat a Népszámlálási kötetsorozat 6. kötete tartalmazza, és - önkormányzati adatbázisokból állíthatók elő. Másrészt városrészekre, szegregátumokra vonatkozó adatok, melyek az alábbi forrásokból nyerhetők: - KSH 2001-es népszámlálási adatokból 3 és - önkormányzati nyilvántartásokból, adatbázisokból. A kézikönyv melléklete tartalmazza azt az adatkört, melyet a városoknak az általuk lehatárolt egyes városrészek társadalmi és infrastrukturális helyzetelemzéséhez, illetve az anti-szegregációs terv elkészítéséhez feltétlenül szükséges használniuk. Az adatkör tartalmaz a KSH Népszámlálási adatokból előállítható 10 db mutatót is, melyeket a város egészére, városrészekre és szegregátumokra kell a városnak megjelenítenie. A 10 db mutatót és azoknak az egyes területi egységekre vonatkozó bontását az 1. sz. tábla mutatja be. Továbbá a szociális típusú városrehabilitációs programok akcióterületének jogosultságát igazoló indikátorrendszer több mutatója is a 2001-es Népszámlálási adatokon alapul (lásd 2. sz. tábla). (A funkcióbővítő városrehabilitációs programok akcióterületi lehatárolása nem igényel KSH Népszámlálási adatokat.) Mind az IVS-hez, mind a szociális típusú rehabilitáció akcióterületi kijelöléséhez a Népszámlálási mutatók az alábbiak szerint szerezhetők be a KSH-tól: 1 A megyei jogú városoknak kötelező az IVS készítése, míg az IVS készítésére kötelezett nem megyei jogú városok körét régiónként határozzák meg. 2 A Városfejlesztési Kézikönyv az ÖTM honlapjáról tölthető le: v_071004_vegleges_fin.pdf?openelement 3 A megyei jogú városok esetében a KSH Nagyvárosok belső tagozódása című sorozta tartalmaz városrész szintű adatokat is, melyek felhasználhatóak az IVS készítéséhez. Ezek az adatok azonban nem feltétlenül egyeznek meg az IVS-ben meghatározott adatkörrel (1. tábla), továbbá nem biztos, hogy az IVS-ben a városok által kijelölt városrészek teljesen azonosak a kötetekben levőkkel.

2 - A KSH kapcsolattartója a Népszámlálási adatok lekérése tekintetében: Pachmann Zsuzsa, Népességstatisztikai Főosztály, tel: (06) (1) , (06) (1) , zsuzsanna.pachmann@ksh.hu - A városi önkormányzat utcanevekkel lehatárolja az egyes városrészeket, szegregátumokat, és (amennyiben releváns) a szociális városrehabilitáció akcióterületét és ezt megküldi a KSH kapcsolattartójának. (A területi egységek egyértelmű meghatározása érdekében célszerű azokat térképen is megjeleníteni, és a KSH részére azzal együtt küldeni.) - A KSH a meghatározott területi egységekre előállítja a mutatókat, és kitölti 1. sz. táblázatot a városrészek és a szegregátumok vonatkozásában, illetve szociális városrehabilitációs akcióterületi kijelölés esetén elkészíti a népszámlálási mutatókra vonatkozó táblázatot (2. sz. táblázat), és megküldi azt a városi önkormányzat részére. A KSH által kitöltött táblázatok egyben az adatok hitelességét szolgáló igazolásnak is számítanak. - A KSH konzultációs lehetőséget nyújt a szegregátumokra és az akcióterületekre vonatkozó végleges adatszolgáltatást megelőzően annak érdekében, hogy a város a leromlott területeit pontosan meg tudja határozni, illetve, hogy az akcióterület biztosan megfeleljen a szociális városrehabilitáció célterületeinek kritériumrendszerben meghatározott elvárásainak. A városok egészére vonatkozó adatok térítésmentesen hozzáférhetők, a városrészek, akcióterületek adatainak leválogatása és összeállítása térítés ellenében történik.

3 1. tábla 2001-es Népszámlálás adataiból előállítandó mutatók Adat Város egésze IVS-ben azonosított városrész Lakónépesség száma (fő) 2. Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya 3. Lakónépességen belül évesek aránya 4. Lakónépességen belül 60- x évesek aránya 5. Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktívkorúakon (15-59 évesek) belül (indikátor is) 6. Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebbek arányában (indikátor is) 7. Lakásállomány (db) 8. Alacsony komfort fokozatú lakások aránya (indikátor is) 9. Rendszeres munka jövedelemmel nem rendelkezők* aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktívkorúakon belül, (tehát akikre egyszerre teljesül az 5. és 9. városrészre IVS-ben azonosított városrész 2. városrészre Az anti-szegregációs tervben azonosított szegregátum 1. szegregátumra Az anti-szegregációs tervben azonosított szegregátum 2. szegregátumra mutató) *(azon aktív korúak, akik a népszámlálás személyi kérdőívének a 13. kérdésére nem jelölték meg a 10-es választ) A táblázat oszlopainak száma az integrált városfejlesztési stratégiában meghatározott városrészek, és az Anti-szegregációs tervben lehatárolt szegregátumok száma szerint bővítendő.

4 2. tábla A szociális típusú városrehabilitáció akcióterületi kijelöléséhez szükséges KSH népszámlálási indikátorok 4 Indikátor típusa Akcióterületi mutató ALACSONY ISKOLÁZOTTSÁG Legfeljebb általános iskola 8 osztályával rendelkezők aránya a éves népesség körében magas volt 2001-ben Felsőfokú végzettségűek aránya a 25 év felettiek körében alacsony volt 2001-ben ALACSONY GAZDASÁGI AKTIVITÁS Alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportok magas aránya 2001-ben (7,8,9 kategóriájú foglalkoztatási főcsoportúak/foglalkoztatottak) A gazdaságilag nem aktív népesség aránya az akcióterületi lakónépességen belül magas volt 2001-ben Adatforrás: KSH, Népszámlálás adatok MUNKANÉLKÜLISÉG MAGAS SZINTJE Munkanélküliek aránya az akcióterületen magas volt 2001-ben Számítás: Munkanélküliek száma / (Munkanélküliek + foglalkoztatottak száma) Tartós munkanélküliek aránya az akcióterületen magas volt 2001-ben (legalább 360 napos munkanélküliek aránya) Számítás: tartós munkanélküliek száma/ munkanélküliek+foglalkoztatottak száma SZEGÉNYSÉG ÉS KIREKESZTETTSÉG MAGAS SZINTJE Magas azon aktív korúak (15-59 éves) aránya, akiknek 2001-ben a jövedelemforrásuk kizárólag állami vagy helyi támogatás volt ERŐSEN LEROMLOTT KÖRNYEZET A komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott lakásokon belül magas volt ben Csak a hagyományos városi beépítésű akcióterületre 4 A teljes indikátorrendszert, illetve a mutatók határértékét a Városfejlesztési Kézikönyv 1. számú melléklete tartalmazza.

5 Magas volt a maximum egy szobás lakások aránya a lakott lakásokon belül, 2001-ben Csak a hagyományos városi beépítésű akcióterületre

6