Tartalom VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI AKCIÓTERÜLET KIJELÖLÉSE, JOGOSULTSÁG IGAZOLÁSA... 7

Átírás

1 Felsőzsolca Város Akcióterületi terv 4. Leromlott városrészek, szegregátumok

2 Tartalom Tartalom Tartalom VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI AKCIÓTERÜLET KIJELÖLÉSE, JOGOSULTSÁG IGAZOLÁSA Akcióterület kijelölése... 7 Leromlott városrészek, szegregátumok Jogosultság igazolása Helyzetelemzés Az akcióterület szabályozási tervének áttekintése Megelőző városrehabilitációs tevékenységek bemutatása Az akcióterület társadalmi, gazdasági és környezeti jellemzőinek bemutatása, problémák feltárása Az akcióterület műszaki-fizikai, infrastrukturális jellemzőinek bemutatása, problémák feltárása Funkcióelemzés A tulajdonviszonyok értékelése A tulajdonosi, együttműködési szándékok vizsgálata Piaci igények, lehetőségek felmérése AZ AKCIÓTERÜLET FEJLESZTÉSI CÉLJAI ÉS BEAVATKOZÁSAI Az akcióterület beavatkozásai Az önkormányzat városrehabilitációs célok elérését szolgáló nem beruházási jellegű tevékenysége: Beavatkozás típusok... 68

3 3.4. Regionális Operatív Program között városrehabilitációs célú pályázat tartalma Számszerűsített eredmények Szinergia vizsgálat Bevonandó partnerek a megvalósítás és fenntartható üzemeltetés érdekében A jellemzően az önkormányzat által ellátandó feladatok Magánszféra által megvalósítani kívánt projektek a közszféra fejlesztései nyomán Kapcsolódó fejlesztések - A pályázaton kívül a közszféra által megvalósítani kívánt tevékenységek az akcióterületen A tervezett fejlesztések várható hatásai Kockázatok elemzése Az akcióterületi terv elkészítése és végrehajtása során lezajlott partnerségi egyeztetések: PÉNZÜGYI TERV Az akció megvalósításának átfogó pénzügyi terve A megvalósításhoz szükséges források meghatározása Pályázat pénzügyi terve (költségvetési tábla Excel mellékletben) MEGVALÓSÍTÁS INTÉZMÉNYI KERETE Akcióterületi menedzsment szervezet bemutatása Üzemeltetés, működtetés (projektelemenként szükséges megvizsgálni) Szervezeti terv

4 1.VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ Felsőzsolca Leromlott városrészek, szegregátumok városrészének Akcióterületi terve a város Integrált Településfejlesztési Stratégiája (ITS) alapján készült el. Az Akcióterületi terv dokumentuma az akcióterület kijelölésével és a jogosultság igazolásával kezdődik. Mivel Felsőzsolcán két szegregátum azonosítható, így az kijelölés szabályainak megfelelően a nagyobb kiterjedésű és több állandó lakosú terület került antiszegregációs (szociális célú városrehabilitációs) akcióterületként kijelölésre. Az akcióterület helyzetelemzéséből egyértelműen következik, hogy ott leromlott lakóterület található, illetve a terület jogosult a szociális célú városrehabilitációs beavatkozásra. A szociális célú városrehabilitációs akcióterület teljes területe belterületen van. Minden tervezett beavatkozás az akcióterületen történik, és az akcióterületi fejlesztés elemei egymásra szinergikus hatást gyakorolnak. A hagyományos beépítésű környezetben lévő területen a lakónépessége: fő, amely meghaladja a minimálisan elvárt 500 főt, és óta a jelenlegi lakásszám 11%-ában történt új építés vagy bontás a célterületen, ez nem haladja meg a 20%-os mértéket, amely a jogosultság mértéke. Az ITS célrendszere teljes mértékben a helyzetelemzésben feltárt jelenségekre, trendekre és tendenciákra épül. Ezt támasztják alá a városi szinten (tematikusan) és a városrészi szinten összeállított SWOT-elemzések is, amelyekből egyértelműen levezethetőek a tematikus és a városrészi célok egyaránt. A stratégia célrendszere a helyzetértékelésben feltárt erősségekre építve a meglévő problémák (csökkenő lakosságszám, szociális problémák, lehetőségek kiaknázatlansága stb.) megoldását célozza. Felsőzsolca célja a Leromlott városrészek, szegregátumok akcióterület esetében a terület fejlesztése, felzárkóztatás, közlekedési kapcsolatok fejlesztésével, funkcióbővítő infrastruktúra fejlesztésével, illetve ezekhez kapcsolódóan a lakosság esetén a közösség megerősítése, a közösségi célok tervezési képességének fejlesztése, a közösségi erőforrások mozgósítása a célok eléréséhez szükséges tevékenységekben, valamint a pozitív életmód minták elsajátítása elsősorban a fiatalabbak számára. A pozitív életvezetési minták elsajátításának egyik legjobb módszere a sportolás. A sportolás közben az egyéni célok játékosan meghatározhatóak, a célok elérésének rendszere egyszerű és ismert szabályok között tartható, a győzelemért tenni kell. A rendszeres edzések, foglalkozások keretet adnak a napi tevékenységeknek, ha veszítenek, a fiatalok mintát kapnak arra vonatkozóan, hogyan

5 dolgozzák fel a kudarcot, és ami a legfontosabb, a mindennapokban rendszeresen kapnak sikerélményeket a napi célok elérésekor. A sikeresebb sportolók eredményei ráadásul pozitív példaként állnak a fiatalok előtt, akiket a munka folytatására ösztönöznek. Ezek a pozitív életvezetési mintázatok kulcsfontosságúak a fiatalok kitörése szempontjából. A közösségépítés elsődleges helyszíne az újonnan megépítésre kerülő Közösségi Ház lesz, mely egyben a fejlesztés központja funkciót is ellátja. A sportcélú fejlesztés helyszíne a Sportpálya, melyen a Sportöltöző felújításával, és kapcsolódó Szennyvízátemelő rekonstrukciójával kíván a város kulturált sport szolgáltatásokat nyújtani. A két központi elem megközelíthetőségét kerékpárút kiépítésével teremti meg a város, melyen biztonsági kamerarendszer segíti a biztonságos közlekedést. A célok eredményessége érdekében az infrastrukturális beruházásokat szoft elemek támogatják. Felsőzsolca az Akcióterületi terv elkészítésekor, a beavatkozások elvárt eredményeinek tervezése során az alábbi indikátorokat és célértékeket határozta meg: Mutató neve Típus (output/ eredmény) Minimálisan elvárt célérték Támogatással érintett lakosok száma a rehabilitált településrészeken output fő 1130 Városrehabilitációs beavatkozások által érintett terület nagysága output ha 2 Teremtett új munkahelyek száma eredmény fő 6 Teremtett munkahelyek száma - nők eredmény fő 4 A program hatására teremtett főállású új munkahelyeken foglalkoztatott hátrányos helyzetűek száma eredmény fő 0 Megtartott munkahelyek száma eredmény fő 0 További szakmai indikátorok: Mutató neve Új városi funkciók betelepedése / a fejlesztés nyomán elérhető (köz- és profitorientált) szolgáltatások száma a projekt által érintett településrészen A fejlesztés nyomán megerősített funkciók száma a projekt által érintett akcióterületen Létrehozott közösségi hasznos nettó alapterület nagysága A fejlesztés következtében felhagyott ingatlanok újrahasznosítása A támogatott projektek eredményeként elért energia megtakarítás Típus (output/ eredmény) Mértékegység Mértékegység Minimálisan elvárt célérték output db 0 eredmény db 1 output m2 259 output m2 0 eredmény TJ 0,01 Felújítással érintett lakások száma output db 0 Helyi foglalkoztatási kezdeményezésekbe bevont hátrányos helyzetű emberek száma output fő 3 Helyi társadalmi akciókban résztvevők száma output fő 200 5

6 Mutató neve Típus (output/ eredmény) Minimálisan elvárt célérték A fejlesztéssel érintett épületek, építmények száma output db 2 A fejlesztéssel létrejövő új épület, épületrész nagysága output m Akadálymentesített épületek száma output db 2 Azbesztmentesített épületek száma output db 0 Mértékegység Mutató neve Típus (output/ eredmény) Mértékegység Minimálisan elvárt célérték Megnövekedett zöldfelületek nagysága output m Megújított zöldfelületek nagysága - városrehabilitáció output m2 0 Támogatásból felújított tárgyi, építészeti, műemléki értékek száma output db 0 A megvalósult fejlesztéssel elégedett lakosság aránya a projekt által érintett akcióterületen eredmény % 80 Megépített kerékpáros utak hossza output km 2,052 Meglévő kerékpárforgalmi létesítmény korszerűsítése output km 0 A kijelölt egyéb kerékpárforgalmi létesítmények hossza output km 0 1. táblázat Az akcióterületi fejlesztés indikátorai (Leromlott városrészek, szegregátumok) A Szociális célú városrehabilitáció ROP és ESZA forrásokból finanszírozni kívánt beavatkozások tervezett költségvetése összesen Ft.

7 2. A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI AKCIÓTERÜLET KIJELÖLÉSE, JOGOSULTSÁG IGAZOLÁSA Az akcióterület lehatárolása az Integrált Településfejlesztési Stratégia alapján készült el, az ITS dokumentum 6. fejezete alapján, melyben az akcióterület fejlesztésre kijelölésre került. Az akcióterület megnevezése Leromlott városrészek, szegregátumok. A fejezet további részében bemutatásra kerül az akcióterület helyzetelemzése, melyből egyértelműen következik, hogy ott leromlott lakóterület található. Bemutatjuk, hogy az akcióterületet magában foglaló városrész célkitűzései összhangban vannak az akcióterületi fejlesztés céljaival, és azt, hogy a kijelölt akcióterület fejlesztési céljait hogyan támasztják alá a városrész célkitűzései. 2.1 Akcióterület kijelölése A városrészek lehatárolását a Gazdasági program vonatkozó megállapításai, a város szerkezete, és a város társadalmi-demográfiai elemzése segítette elő, melyet a KSH évi népszámlálási adatai alapján végeztünk el, illetve ahol ez nem volt elérhető a korábbi adatokból és az önkormányzat nyilvántartásaiból dolgoztunk. A városban öt különböző területű és népességű, valamint funkciójú városrész került meghatározásra. A városrészek lehatárolásánál a településrendezési tervben megfogalmazott globális tervezési elveknek megfelelően nem törekedtünk teljesen homogén városrészek elhatárolására sem funkcionális, sem településmorfológiai szempontból elkerülve ezáltal a túlzott elaprózottságot az Athéni Charta települési funkciók keverhetősége elveknek megfelelően a városrészek is többféle, de egymást funkcionálisan kiegészítő területekből állnak. Ez alól kivételt többnyire azok a lakótelepi városrészek jelentenek, amelyek egyben a fejlesztések egyik fő akcióterülete is lesz. A fenti keretfeltételek, a korábbi elemzések és az előzetes egyeztetések alapján Felsőzsolcán öt városrész került lehatárolásra. Az elmúlt évek fejlesztéseinek kezdeményezése, a fejlesztések tapasztalatai, és azok közvetlen céljainak megfogalmazása során a város vezetése minden esetben a település középtávú fejlesztéspolitikai célkitűzéseit, illetve a fenntartható városfejlesztési célokat tekintette kiindulási alapként. A középtávú fejlesztések tartalma, valamint az ezek által a jövőben érintett akcióterületek kijelölése harmonizál a múlt fejlesztéseivel; folyamatosságról, tudatos városépítési folyamatról tesz tanúbizonyságot. Minden elemnél kiemelt hangsúlyt kapott a fenntarthatóság, valamint az, hogy a fejlesztési elemek komplex szinergikus rendszerében az adott fejlesztési elemnek feladata legyen. 7

8 A városrészi fejlesztési tervek elkészítésekor fontos szempont volt, hogy a kijelölt területek ugyan különböző városrészeknek tekinthetők, de mégis együtt alkotják, - illetve a fejlesztések során jelentkező új funkciókkal együtt - fogják alkotni a város teljes funkcionális kínálatát, az egyes fejlesztési elemek összesített, szinergikus hatásait is figyelembe kellett venni. Ennek oka az, hogy az egyes városrészi fejlesztések más városrészek lakosságának is eredményezhetnek előnyöket, így a település jövőképe és az ennek eléréséhez szükséges célok és tevékenységek tervezésekor átfogó, az egész település problémáira választ adó válaszok elsődleges prioritást élveztek, a városrészi fejlesztések melyek a városrész problémájára adnak választ ezekkel kontextusba hozva kerültek megtervezésre. A jelenlegi pályázati rendszer bírálataként annyit fontos megjegyezni, hogy a pályázati felhívások nem minden esetben támogatják a városok fenntartható fejlesztéspolitikai célkitűzéseinek megvalósítását. Az egyes fejlesztési elemek helyes tervezésével és ütemezésével a városok önállóan fenntartható fejlesztéspolitikai célrendszert alakíthatnak ki, melyben a jövedelemtermelő (vagy vagyoni értéket növelő) projektek a társadalmi hasznok biztosítására, társadalmi jólét megteremtésére irányuló azaz közvetlen bevételt nem termelő - beavatkozások önrészét teremthetik elő. A jelenlegi fejlesztési rendszer azonban a pályázati felhívásokban előre definiáltan meghatározza a pályázható fejlesztési célokat, melyek a települések fejlesztéspolitikai beavatkozásainak ütemezésével nem feltétlenül vannak összhangban. A következő költségvetési ciklusban az integrált területi beruházások intézménye (ITB) ezt a problémát várhatóan orvosolni fogja, így a települések egyrészt saját ütemezésük alapján valósíthatják meg egymásra épülő céljaikat, másrészt érdekeltek is lesznek a hosszú távon fenntartható fejlesztéspolitikai rendszer alkalmazásában. Ennek oka, hogy a 2020 utáni időszakban a kohéziós politika várhatóan kevesebb forrást biztosít majd a fejlesztésekre, és azok megvalósítása egyre inkább a települések saját forrásbevonási képességétől fog függeni. Az azonosított akcióterületek az alábbiak (sorszám szerint jelezve az akcióterületi összefoglaló térképen): 1. Felsőzsolca Város kapuja és Városközpont (kereskedelmi és szolgáltató alközpont) 2. Igazgatási központ 3. Sajó parti szabadidőközpont 4. Leromlott városrészek, szegregátumok 5. Ipari park és mezőgazdasági művelésű területek

9 Városi terület 1. Kép Felsőzsolca Város Akcióterületei Ipari terület 9

10 Leromlott városrészek, szegregátumok Az akcióterület lehatárolása A Leromlott városrészek, szegregátumok városrészen található Felsőzsolca két szegregátumnak minősített területe. Az első antiszegregációs terület lehatárolása: a Kertekalja utca, Zöldfa utca, Kossuth Lajos utca, Kazinczy Ferenc utca és Kavicsbánya utca által határolt lakónegyed, amely a Kavicsbánya utcától a Béke utca vonalában folytatódva körülöleli az Ongai utca, Bólyai János utca, Sport utca által meghatározott, háromszög alakú területet. Részletesen: Kossuth utca 71-79, Kertekalja utca 1-7 és 2/1-2/3, Almáskert utca 1-9 és 2-10, Kazinczy utca 90-98, Zöldfa utca 1-27 és 2-50, Táncsics utca és 32-86, Kavicsbánya utca 19 és Az második antiszegregációs terület lehatárolása: az Akác utca, Árpád fejedelem útja, Bem József utca és Bartók Béla utca által határolt területen lévő lakóházakat foglalja magába. Felsőzsolca a Szociális célú városrehabilitációs pályázat beavatkozásait az első antiszegregációs területen tervezi megvalósítani. A terület jellemzői: A Kavicsbánya, Táncsics Mihály, Kossuth Lajos és Zöldfa utcák által határolt területen lakik a felsőzsolcai roma kisebbség 80%-a. Az itt élők körében az alacsony iskolai végzettséggel és jövedelemmel rendelkezők aránya igen magas. Az első szegregátum területen 120 db lakás célú ingatlan van, melyben a 2001-es népszámlálás adatai szerint 952 fő, az önkormányzat nyilvántartása alapján 1130 fő lakik. Az önkormányzat tulajdonában a nevezett területen nincsenek ingatlanok. Az ingatlanok jellemzője, hogy kertes épületek, minőségük állaga, infrastrukturális ellátottságuk változó, vannak erősen leromlott, életveszélyes épületek és vannak összkomfortos lakóépületek. Minden közmű elérhetősége biztosított, de jelentős hányadban nem használják. Az ok lehet nem fizetés miatti kizárás, vagy rácsatlakozás elmaradása egyaránt.

11 A második szegregátum területen 27 db. lakás célú ingatlan van, melyben a 2001-es népszámlálás adatai szerint 150 fő lakik. Az önkormányzat tulajdonában a területen nincsenek ingatlanok. Az ingatlanok jellemzője, hogy kertes épületek, minőségük állaga, infrastrukturális ellátottságuk változó, vannak erősen leromlott épületek és vannak összkomfortos lakóépületek. Minden közmű elérhetősége biztosított, de jelentős hányadban nem használják. Az ok lehet nem fizetés miatti kizárás, vagy rácsatlakozás elmaradása egyaránt. Az első antiszegregációs terület kiterjedése 17,2 hektár, a második antiszegregációs terület kiterjedése 2,4 hektár, azaz összesen 19,6 hektár. Felsőzsolca kiterjedése hektár, a Szegregátum a város 1,2%-át teszi ki. A Szociális célú városrehabilitáció akcióterülete belterületen található. A városi terület rehabilitációja egy nagyobb összefüggő (folytonos vonallal lehatárolt) településrészre kiterjedő, többféle tevékenységet tartalmazó program megvalósítására irányul. 11

12 2. Kép Leromlott városrészek, szegregátumok

13 Felsőzsolca - városrész adatok Adat Település egésze Antiszegregációs terület 1. Állandó népesség száma (fő) Állandó népességen belül a 0-14 évesek száma (fő) 3. Állandó népességen belül a évesek száma (fő) 4. Állandó népességen belül a 60-X évesek száma (fő) 5. Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők száma az aktívkorúakon (15-59 évesek) belül (fő) 6. Felsőfokú végzettséggel rendelkezők száma a 25 évesnél idősebb lakónépességen belül (fő) n. a. n. a. n. a. n. a. 7. Lakásállomány (db.) Alacsony komfort fokozatú lakások száma (db.) Kb. 400 Kb Rendszeres munka jövedelemmel nem rendelkezők száma az aktív korúakon (15-59 évesek) belül n.a. Foglalkoztatást Hely. Támogatás 227 EBBŐL: 10. A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők száma az aktívkorúakon belül (tehát akikre egyszerre teljesül az 5. és 9. mutató) n. a. < 8 oszt 65 8 oszt 126 szakmunkás - 23 nem mondta táblázat Felsőzsolca - városrész adatok Forrás: KSH-Statinfo, 2011., és Önkormányzati nyilvántartás

14 Terület Állandó népesség száma (jelenlegi népességnyílvántartási adatok alapján) Lakások száma (jelenlegi népesség- nyílvántartási adatok alapján a lakcímek száma) LFT-ben részesülők száma Rendszeres szociális segélyben részesülők száma Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők száma Romák becsült aránya a lakónépességen belül Szegregátum Település egésze (beleértve a szegregátumokat is) LFT: Lakás fenntartási támogatás Forrás: KSH-Statinfo, 2011., és Önkormányzati nyilvántartás táblázat Felsőzsolca - városrész adatok Mutató megnevezése Felsőzsolca összesen Külterület Antiszegr.ter._1. (Kavicsbánya u. - Kertekalja u. - Zöldfa u. -Kossuth Lajos u. - településhatár - Kazinczy Ferenc u.) Antiszegr.ter._2. (Bem József u. - Bartók Béla u. - Árpád fejedelem u. - Akác út.) Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya 19,4 13,6 41,2 28,7 Lakónépességen belül évesek aránya 63,5 69,1 55,6 66,0 Lakónépességen belül 60- x évesek aránya 17,1 17,3 3,3 5,3 Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) 27,4 11,8 80,7 62,6 belül Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában 11,0 6,3 1,9 7,0 Lakásállomány (db) Alacsony komfort fokozatú lakások aránya 15,2 16,3 48,7 33,3 Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül 50,7 51,3 85,8 68,7

15 Mutató megnevezése Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül Foglalkoztatottak aránya a éves népességen belül Foglalkoztatott nélküli Felsőzsolca összesen Külterület Antiszegr.ter._1. (Kavicsbánya u. - Kertekalja u. - Zöldfa u. -Kossuth Lajos u. - településhatár - Kazinczy Ferenc u.) Antiszegr.ter._2. (Bem József u. - Bartók Béla u. - Árpád fejedelem u. - Akác út.) 21,6 11,8 73,9 51,5 45,9 45,8 14,0 29,8 38,6 38,1 68,4 52,9 háztartások aránya Állandó népesség száma táblázat Felsőzsolca - városrész adatok Forrás: KSH évi népszámlálás 2.2 Jogosultság igazolása A szociális célú városrehabilitációs akcióterület teljes területe belterületen van. Minden tervezett beavatkozás az akcióterületen történik, és az akcióterületi fejlesztés elemei egymásra szinergikus hatást gyakorolnak. Az akcióterület támogatásra jogosult, mivel a hagyományos beépítésű környezetben lévő területen a lakónépessége: fő, amely meghaladja a minimálisan elvárt 500 főt. mert óta a jelenlegi lakásszám 11%-ában történt új építés vagy bontás a célterületen. Ez nem haladja meg a 20%-os mértéket, amely a jogosultság mértéke. 15

16 Indikátor típusa Határérték a hagyományos városi beépítésű területeken Érték a Szegregátum területén ALACSONY ISKOLÁZOTTSÁG (Az indikátornak való megfeleléshez a mutatószámokból legalább egyet teljesíteni kell.) Legfeljebb általános iskola 8 osztályával rendelkezők aránya a 1559 éves népesség körében magas volt 2001-ben Adatforrás: KSH, 2001-es Népszámlálás adatok Minimum 30% 60% Felsőfokú végzettségűek aránya a 25 év felettiek körében alacsony volt 2001-ben Adatforrás: KSH, 2001-es Népszámlálás adatok Maximum 8% N.A. ALACSONY GAZDASÁGI AKTIVITÁS (Az indikátornak való megfeleléshez a mutatószámokból legalább egyet kell teljesíteni.) Alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportok magas aránya ben (7,8,9 kategóriájú foglalkoztatási főcsoportúak/foglalkoztatottak) Adatforrás: KSH, 2001-es Népszámlálás adatok Minimum 30% N.A. A gazdaságilag nem aktív népesség aránya az akcióterületi lakónépességen belül magas volt 2001-ben Adatforrás: KSH, Népszámlálás adatok Minimum 65% 65% MUNKANÉLKÜLISÉG MAGAS SZINTJE (Az indikátornak való megfeleléshez a mutatószámokból legalább egyet kell teljesíteni.) Munkanélküliek aránya az akcióterületen magas volt 2001-ben Számítás: Munkanélküliek száma / (Munkanélküliek + foglalkoztatottak száma) Adatforrás: KSH, 2001-es Népszámlálás adatok Észak-Magyarország: minimum 14% 38% Tartós munkanélküliek aránya az akcióterületen magas volt ben (legalább 360 napos munkanélküliek aránya) Számítás: tartós munkanélküliek száma/ munkanélküliek+foglalkoztatottak száma Adatforrás: KSH, 2001-es Népszámlálás adatok Észak-Magyarország, minimum 7% N.A.

17 Indikátor típusa Határérték a hagyományos városi beépítésű területeken SZEGÉNYSÉG ÉS KIREKESZTETTSÉG MAGAS SZINTJE (Az indikátornak való megfeleléshez a mutatószámokból legalább kettőt kell teljesíteni.) Érték a Szegregátum területén Magas azon aktív korúak (15-59 éves) aránya, akiknek 2001-ben a jövedelemforrásuk kizárólag állami vagy helyi támogatás volt Adatforrás: KSH, 2001-es Népszámlálás adatok Észak-Magyarország: minimum 15% 34% Önkormányzati tulajdonú lakások aránya magas az akcióterületen (jelen időszakban) Adatforrás: Önkormányzati nyilatkozat Az akcióterületen az önkormányzat által elosztott rendszeres szociális támogatásokból a lakásszámhoz viszonyított városi átlaghoz képest több támogatás (darabszám) került kiosztásra. (Beszámítható támogatásformák: rendelkezésre állási támogatás, rendszeres szociális segély, lakásfenntartási támogatás minden formája, rendszeres gyermekvédelmi támogatás, adósságcsökkentési támogatás.) Számítás: összes rendszeres szociális támogatás darabszáma a városban/összes lakásszám a városban aránya a célterületre kiosztott támogatások száma/célterületi lakások száma Adatforrás: Önkormányzati nyilatkozat Minimum 10% A rendszeres szociális támogatások száma a háztartások számához képest legalább 1,5-szerese a városi átlagnak. N.A. 3 A legfeljebb 3 éves (gyártási év + két naptári év, azaz pl ben a es gyártási évű) gépjárművek alacsony aránya a lakások számához képest Adatforrás: önkormányzati nyilatkozat a gépjárműadó nyilvántartás alapján (az üzemben tartó lakhelye szerinti nyilvántartás alapján) A maximum 3 éves gépjárművek száma a lakások számához képest legfeljebb 60%- a városi átlagnak 0 17

18 Indikátor típusa Határérték a hagyományos városi beépítésű területeken ERŐSEN LEROMLOTT KÖRNYEZET (Az indikátornak való megfeleléshez a mutatószámokból legalább egyet kell teljesíteni.) Az 5 szintnél magasabb lakóházakban található lakott lakások magas aránya az fő lakónépességnél nagyobb városokban. A nagy lakásszámú épületekben található lakások magas aránya az főnél kisebb lakónépességgel rendelkező városokban Adatforrás: Önkormányzati nyilatkozat Érték a Szegregátum területén N.A. A komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott lakásokon belül magas volt 2001-ben Adatforrás: KSH, 2001-es Népszámlálás adatok Minimum 25% 30% Magas volt a maximum egy szobás lakások aránya a lakott lakásokon belül, 2001-ben Adatforrás: KSH, 2001-es Népszámlálás adatok A LAKÓÉPÜLETEK ALACSONY ENERGIAHATÉKONYSÁGA Magas azon lakóépületekben található lakások aránya, amelyek rossz energiahatékonysági jellemzőkkel rendelkeznek. A területen található lakóépületek rossz energiahatékonyságúaknak minősülnek jelen projekt szempontjából, ha 1982 dec. 31-e előtt épültek, illetve 83. jan. 1. után akkor, ha eredeti csomóponti tervekkel igazolható, hogy a panelcsomópontoknál a hőszigetelés vastagsága kisebb, mint a szendvicspanelek belső részein. Az 1982 dec. 31-e előtt épült lakóépület csak akkor tekinthető rossz energiahatékonyságúnak, ha nem született olyan támogató döntés vele kapcsolatban az iparosított technológiájú épületek energiatakarékos felújítását támogató projekt - LKFT-LA-2 - során, amely a homlokzat hőszigetelését vagy a nyílászárók cseréjét eredményezte. Adatforrás: önkormányzati nyilatkozat Minimum 30% a legalább fő lakónépességgel rendelkező városokban, és minimum 20% az főnél kisebb lakónépességgel rendelkező városokban N.A. 100%

19 2.3. Helyzetelemzés Az akcióterület (településrész) fizikai állapota erősen leromlott, lakosságának társadalmi helyzete, foglalkoztatási színvonala, életkörülményei szegényesek, a településrész városi és közösségi funkciókkal való ellátottsága alacsony szintű, a városrész nem képes bekapcsolódni a város gazdasági - kulturális-sport vérkeringésébe. Ezen a területen koncentráltan jelentkezik a munkanélküliség, melyet tovább súlyosbít a hátrányos helyzetű csoportok jelenlétéből és a közbiztonság romlásából származó problémák. Az ingatlanok jellemzője, hogy kertes épületek, minőségük állaga, infrastrukturális ellátottságuk változó, vannak erősen leromlott, életveszélyes épületek és vannak összkomfortos lakóépületek. Minden közmű elérhetősége biztosított, de jelentős hányadban nem használják. Az ok lehet nem fizetés miatti kizárás, vagy rácsatlakozás elmaradása egyaránt. A közterületek rendezetlenek, szemetesek, nem karbantartottak, a helyben lakók általában nem törődnek lakókörnyezetükkel. Ez a település többi részére nem jellemző. Gazdasági helyzet A terület lakóövezet, melyen nem található gazdasági funkcióval ellátott ingatlan. A fejlesztések következtében sem fog a területen gazdasági funkciót kapni egy ingatlan sem. A környezet állapota A terület lakóövezet, rendezetlen, szemetes. Az ott lakók igénye a rendezett környezet kialakítására alacsony. Az utcák sivárak, nincsenek fák. Az utak pormentesek, a közművekre való rácsatlakozás lehetősége adott, mégis kevés ingatlannál veszik igénybe. A közlekedés helyzete Lakóövezethez képest jelentős átmenő forgalom van az akcióterületen. Pormentes, de nem túl jó állapotú, felújításra szoruló utakon lehet közlekedni. 19

20 A közszféra jelenléte Az akcióterületen nincs közigazgatási funkciót ellátó intézmény. Az akcióterületen lakók változtatni szeretnének helyzetükön, viszont ennek módját - elsősorban szemléletbeli, másodsorban anyagi korlátok miatt - nem találják. Az akcióterület ingatlan tulajdonosainak fejlesztési szándékainak elsősorban a finanszírozási lehetőségek hiánya szab határt, az itt élők között jelentős arányban vannak, akiknek nincs állandó munkahelye és rendszeres jövedelme, és sokuknak olyan alacsony a havi rendszeres bevétele, hogy egyik napról a másikra élnek, nem hitelképesek. Ez még a konkrét fejlesztési célok esetében is erőteljesen korlátozza a beavatkozás lehetőségét. Az érintettek tudatában vannak annak, hogy helyzetükön változtatni szükséges, és szívesen fogadnak minden segítséget. Számukra a családfenntartók számára nyújtott segítség az elsődleges annak érdekében, hogy a megélhetéshez szükséges jövedelem a családok számára elérhető legyen. A tervezett fejlesztések iránti támogatás a helyben lakók és a város többi lakója részéről egyaránt megvan. Az érintettek belátják, hogy a probléma hosszú távú megoldása érdekében a gyermekek fejlesztését és a helyi lakosság közösségi alapú erőforrás mozgósítását szükséges támogatni. A fejlesztések legfontosabb célja a perspektíva megteremtése, azaz a leszakadók számára olyan célok legyenek meghatározhatók, melyek a közösség erőforrásainak megteremtésével elérhetővé válnak. A közösség-építés a fenntartható fejlődés megteremtése szempontjából kritikus, a közösség az első sikereket követően a saját céljait is képes lesz meghatározni, és tudatos munkával, hosszú távon a felzárkózni a település többi részéhez. 2.4 Az akcióterület szabályozási tervének áttekintése Lakóövezetek általános előírásai Lk jelű alövezet - kisvárosi intenzív lakóterület Minimális telek szélesség 14 m 20

21 Szabadonálló beépítés sarok telken megengedhető. Zártsorú beépítés 14 m-nél keskenyebb telken engedhető meg Lke jelű alövezetek (Kertvárosias lakóterület övezetei) Az alábbi funkcionális övezetek kerültek kijelölésre Lke-1 kistelkes családiházas kertvárosi lakóövezet ; Lke-2 nagytelkes családiházas kertvárosi lakóövezet Lf jelű alövezetek (Falusias lakóterüklet övezetei) Az alábbi funkcionális övezetek kerültek kijelölésre : Lf-1- apró (szabálytalan) telkes falusias lakóövezet ; lf-2- szalagtelkes falusias lakóövezet Különleges területek Különleges területnek minősülnek az alábbi létesítmények elhelyezésére kijelölt területek: - Kr régészeti park - Kt működő temető - Ká állatmenhely - Ksp sportpálya - Kc vízi tábor, kemping - Kb kavicsbánya - Ksz szabadidőpark - Kst termálstrand 21

22 A szabályozási terv módosítása a tervezett beavatkozással kapcsolatosan nem szükséges. 2.5 Megelőző városrehabilitációs tevékenységek bemutatása A korábbi évek fejlesztési tapasztalatainak megismerése, illetve a megkezdett városrehabilitációs folyamatok folytatása érdekében az alábbiakban röviden bemutatásra kerülnek az elmúlt 10 év városrehabilitációs célú fejlesztései az akcióterületen illetve, mivel a fejlesztés szempontjából releváns, néhány a település egészét érintő fejlesztés is. Útfelújítás A város önkormányzati tulajdonú útjai a 80-as években itatott makadám felületet kaptak, amelyeket az azt követő időkben szükség szerint kátyúztatott az önkormányzat. Az elmúlt 27 évben teljes útfelület felújítás folyamatosan történt a közműépítések befejezésével, hiszen az útfelületek minden úton megbontásra kerültek. Jelenleg Felsőzsolca minden közművel rendelkezik, és ezért indokolt a 22

23 még felújításra nem került önkormányzati közutak rendbetétele, amit saját és részben pályázati pénzekből (TEUT 2005., 2006., 2007.) folyamatosan valósított és valósít meg a város ben a Dózsa György utca, Kazinczy Ferenc utca és Toldi Miklós utca burkolatának felújítása történt meg a TEUT pályázat keretében. A megítélt támogatás összege: e Ft 2006-ban a Kossuth Lajos utca, Rákóczi Ferenc utca, Eperjesi utca burkolatának felújítása valósult meg szintén TEUT pályázat keretében. A megítélt támogatás összege: e Ft 2007-ben pályázati forrásból a Nagyszilvás utca, Petőfi Sándor utca és Hunyadi János utca burkolatának felújítása valósult meg. A megítélt támogatás összege: e Ft Az útfelújítási program folyamatosan zajlott a városban, 2009-ben valósult meg a Gyűjtőút hálózat fejlesztése (7-es buszútvonal), ÉMOP 3.1.2/B , valamint újabb Közutak burkolása történt meg. A TEUT pályázati rendszer keretében négy belterületi közút kap új burkolatot. Az Árpád Fejedelem úton felújítandó útszakasz az MKV Zrt. által üzemeltetett 7-es számú buszjáratnak biztosít optimális feltételeket, ezzel is az utasok biztonságos közlekedését elősegítve. A másik három út: Móricz Zsigmond utca, Széchenyi István utca, Arany János utca. A legfontosabb 2010 óta megvalósult fejlesztések Fejlesztés Fejlesztési forrás Egészségház fejlesztése, ÉMOP MFt 90% Utak és Ép ületek helyreállítása 2010 évi árvíz után, Vis Maior alap, 90% Biomassza kazánprogram , START köz-munka, 100% Sportegyesület műfüves sportpálya-építés, látványsportok 70-90% utánpótlás-nevelése MLSZ, MKSZ Tudásdepó express, TÁMOP / % 23

24 Folyamatban lévő fejlesztések Fejlesztés Krisztina Óvoda fejlesztése, ÉMOP A/ , Tudásdepó express, TÁMOP A-11/ Biomassza kazánprogram Fejlesztés állapota Fejlesztési forrás Támogatási szerződés 95% Támogatási szerződés 100% START köz-munka, Beszerzés alatt 100% Még el nem indult illetve tervezett fejlesztések Fejlesztés Fejlesztés állapota Szükséges forrás Felsőzsolca-Arnót gyalogjárda, START közmunka Előkészítés alatt MFt Bűnmegelőzési program TÁMOP Benyújtva 5.6.1B-12/ % Egészségre nevelő program, 2db TÁMOP Benyújtva / és % Komplex telep program TÁMOP Benyújtva / % Tanórán kívüli nevelési feladatok TÁMOP Benyújtva / % Szociális városrehabilitáció, ÉMOP Benyújtva 100% A jövő fejlesztési elképzelései földrajzi értelemben véve is szorosan illeszkednek az eddig megvalósult fejlesztésekhez szem előtt tartva a fenntartható városfejlesztési alapelveket. 24

25 3. Kép Áttekintő térképvázlat a korábbi fejlesztési helyszínek elhelyezkedéséről 2.6 Az akcióterület társadalmi, gazdasági és környezeti jellemzőinek bemutatása, problémák feltárása Demográfiai helyzet Felsőzsolca állandó népesség száma jelenleg 7038 fő. Lakosságának 91%-a magyar, 9%-a roma nemzetiségűnek vallotta magát a legutóbbi (2001.) népszámlálás adatai szerint. Ma 20 %-ra tehető a roma nemzetiségű lakosok aránya. Etnikailag szegregált, telepszerű lakókörnyezet a városon belül 25

26 található, ahol összpontosul a roma nemzetiségi lakosság. Bolgár és ruszin nemzetiségű lakossága is van Felsőzsolcának, akik beilleszkedtek, részlegesen asszimilálódtak. Helyi szinten átlagos körülmények között élnek, élet,- lakás,- iskoláztatási,- egészségügyi,- foglalkoztatási körülményeik nem térnek el a többségi lakosságétól. Helyi kisebbségi önkormányzatot működtetnek, aktívan őrzik hagyományaikat. Roma nemzetiség beilleszkedése általában problémás, jellemzően gyakran halmozottan hátrányos körülmények között élnek. Jellemzőek az átlagostól elmaradó komfortfokozatú lakáskörülmények, tömbszerű elhelyezkedésben. Kivételt a jó anyagi körülményekkel rendelkezők által épített vagy vásárolt lakások, valamint a évi árvíz után kárpótlásban épített ingatlanok jelentenek. Átlagot meghaladó gyermeklétszám és az átlag alatti szociális körülmények fokozott egészségügyi kockázatot jelentenek A településeken elkülönülnek a különböző társadalmi rétegek és etnikai csoportok lakóhelyei. Mivel a szegregáció többnyire azzal jár, hogy a szegényebb és a kisebbségi etnikumhoz tartozó népesség lakta településrész leromlik, a szegregáció súlyos problémákat okozhat. A lakosság életkor szerinti megoszlását a következő táblázat mutatja: Lakónépesség száma Állandó népesség száma ebből a 0-2 évesek száma a 3-5 évesek száma a 6-14 évesek száma a évesek száma Összesen összes Roma összes HHH összes Fogyatékkal összes népesség roma gyermek HHH élő fogyatékkal férfi nő férfi nő fiú lány gyermek férfi nő élő n.a. n.a

27 a évesek száma a évesek száma a évesek száma az évesek száma a 65 év felettiek száma A településen lakónépesség kor szerinti összetételét tekintve az aktív korúak (19-64 évesek) aránya a legmagasabb, 4574 fő (64,99 %). Az összlakosság 14,77 százaléka tanköteles korú (1040 fő), a 65 év felettiek aránya 13,81 százalék. A népesség koreloszlása az országos tendenciáknak megfelelő, a népességszám lassan csökken. A fiatalok száma az utóbbi öt évben minden korosztályban csökkent. Az 55 év feletti korosztály száma, aránya viszont növekedett. Ez előrevetítheti a Felsőzsolca (és a társadalom) lassú elöregedését. Az utóbbi öt év állandó népességszám változásait az alábbi táblázat mutatja: Életkor Állandó Állandó lakónépesség lakónépesség (fő) (fő) 0-2 év év év év év év év év év felett Összesen

28 A születések és halálozások száma 2006 és 2011 között: Település: év év év év év év Élveszületések száma (fő) Halálozások száma (fő) táblázat A születések és halálozások száma 2006 és 2011 között Forrés: KSH-Statinfo, Odavándorlások száma (állandó és ideiglenes vándorlások száma összesen) Elvándorlások száma (állandó és ideiglenes vándorlások száma összesen) 1. ábra El- és odavándorlási tendencia Felsőzsolcán Forrás KSH, 2013 A település lakossága tényszerűen csökken! A városból való elköltözésre és a városba való beköltözésre vonatkozó okok részletesebb elemzésének adatai hiányában feltételezhető, hogy a fiatalok egy része a munkalehetőségek, munkahelyek után elhagyják szülővárosukat, és nagyon kevés remény van arra, hogy visszaköltöznek. Ezzel is csökken a lakosság száma a településen. Gazdasági helyzet 2011 lezárt évben 546 db vállalkozás volt Felsőzsolcán, ebből 16 mezőgazdasági, 530 ipari kereskedelmi és szolgáltató. Az elmúlt 5 évben a vállalkozások száma stagnálást mutat (2008-ban 551 működő vállalkozás volt, melyből 19 volt mezőgazdasági.) Felsőzsolcán a vállalkozások gazdasági ágak szerinti megoszlása az alábbiak szerint alakul: 28

29 Szolgáltató 35% Egyéb 15% Ipari termelés 22% Kereskedelem 24% Mezőgazdaság 4% 2. ábra Vállalkozások megoszlása ágazatok szerint Felsőzsolcán 2011 Forrás: Önkormányzat Felsőzsolca gazdasági életében jelentős változást eredményezett az ipari zóna. A terület infrastruktúrával történő ellátásának folyamata már 2000-ben elkezdődött, azóta jelentős infrastrukturális beruházások valósultak meg különböző ütemekben. Kiemelt jelentőségű a 2011-ben mintegy 250 millió forintos költséggel, 122 millió forintos támogatással megvalósított inkubátorház, mely bérelhető irodát, csarnokot biztosít a kezdő, vagy már beindult vállalkozásoknak. Az akcióterületen 2010-ben 52, 2011-ben 40 db, várhatóan tovább csökkenő számú vállalkozás található, ezek mindegyike főként kényszerből jött létre, jellemzően szolgáltató tevékenységre. Nincs mezőgazdasági, ipari tevékenységet folytató vállalkozás, nincsenek jelen pénzügyi szolgáltatások, kereskedelmi egységek, vendéglátó-ipari egységek. Az akcióterületen nincs szálláshely, irodaépület. A területről Felsőzsolcának iparűzési adó bevétele elenyésző. Társadalmi helyzet A társadalmi helyzetet jelentősen meghatározzák a gazdasági, illetve az infrastrukturális és foglalkoztatottsági körülmények. Ezek részint regionális, részint megyei, részint kistérségi és települési meghatározottságú körülmények, melyeket azonban különféle a társadalom összetételére és viszonyaira vonatkozó mutatókkal szükséges részletezni. 29

30 A társadalmi viszonyok tekintetében kiemelendő, hogy Felsőzsolca területén két szegregátumot tartanak számon, ahol a lakossága az NFÜ előírásainak megfelelően az alacsony státuszú népesség aránya meghaladja a 40%-ot. Munkanélküliek száma 619 fő, szociális segélyben 12 fő részesül, 739 gyermek után igényeltek rendszeres gyermekvédelmi támogatást, 220 gyermek szülei nyilatkoztak halmozottan hátrányos helyzetükről. Mutató megnevezése (2011) Felsőzsolca összesen Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya (%) 16,59% Lakónépességen belül évesek aránya (%) 63,19% Lakónépességen belül 60-X évesek aránya (%) 20,2% Lakásállomány (db) 2100 A meglévő lakások száma jelenleg 2100 darab, önkormányzati bérlakások száma: 20 db. Alacsony komfort fokozatú lakások többnyire a szegregátumban vannak. Lakásfenntartási támogatásban 187 fő részesül. A gyermekekhez kapcsolódó ellátásokat és szolgáltatásokat a következő táblázat mutatja: Gyermekekhez kapcsolódó ellátások és szolgáltatások mutatói Ellátást igénybe vevő férfi nő Össz. 1. Védelembe vétel (Gyvt.) Családbafogadás (Gyvt) Ideiglenes hatályú elhelyezés (Gyvt) Átmeneti / tartós nevelésbe vétel (Gyvt) Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek száma ebből: 5.1. Azon gyermekek száma, akiknek a szülei nyilatkoztak halmozottan hátrányos helyzetükről Azon gyermekek száma, akiknek a szülei 8 általánosnál magasabb iskolai végzettségről nyilatkoztak Azon gyermekek száma, akinek szülei nem nyilatkoztak Óvodáztatási támogatásban részesülő gyermekek száma Gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatás mutatói I. Gyermekjóléti alapellátás 1. gyermekek átmeneti gondozása 0 2. gyermekek napközbeni ellátása gyermekjóléti szolgáltatás 30

31 3.1. gyermekjóléti központ gyermekjóléti szolgálat önálló gyermekjóléti szolgáltató Munkaerő-piaci, foglalkoztatási helyzet A Felsőzsolcán működő vállalkozások foglalkoztatási képessége alacsony, így a munkaképes korú lakosság többsége Miskolcon talál munkalehetőséget, melyet a napi ingázásokkal kapcsolatos adatok is igazolnak. Ebből: a Ezen belül Helyben térség- mező- iparban, szolgáltatásban Eljárók Megnevezés lakó és központ- ba eljárók ságban ban gazda- építőipar- száma dolgozó aránya, % foglalkoztatottak aránya, % Felsőzsolca ,9 0,2 26,5 73,2 Miskolci agglomeráció ,4 0,6 27,5 71,9 Megye összesen: ,9 n.a. n.a. n.a. Forrás: KSH BAZ Megyei Igazgatósága Nyilvántartott álláskeresők száma összesen (fő) Nyilvántartott álláskeresők száma, férfi (fő) Nyilvántartott álláskeresők száma, nő (fő) 180 napon túli nyilvántartott álláskeresők száma összesen (fő) ábra Nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Felsőzsolcán Forrás: KSH 31

32 Miskolc közelsége a Felsőzsolcán élők számára is több munkaalkalmat jelent, azonban a településen a nyilvántartott álláskeresők számának trendje 2010-ig folyamatosan emelkedett, az elmúlt két évben történt trendforduló, mely különösen a tartós (180 napnál hosszabb ideje nyilvántartott) munkanélküliek számának alakulását vizsgálva szembeötlő. Munkanélküliek száma 619 fő, szociális segélyben 12 fő részesül, 739 gyermek után igényeltek rendszeres gyermekvédelmi támogatást, 220 gyermek szülei nyilatkoztak halmozottan hátrányos helyzetükről. Szellemi foglalkozású nyilvántartott álláskeresők száma (fő) 7% Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma (fő) 6% Általános iskola 8 osztályánál kevesebb végzettséggel rendelkező nyilván... (fő) 9% Általános iskolai végzettségű nyilvántartott álláskeresők száma (fő) 18% Fizikai foglalkozású nyilvántartott álláskeresők száma (fő) 40% Szakközépiskolai, technikumi, gimnáziumi végzettségű nyilvántartott állá... (fő) 10% Egyetemi végzettségű nyilvántartott álláskeresők száma (fő) 1% Szakmunkás végzettségű nyilvántartott álláskeresők száma (fő) 8% Főiskolai végzettségű nyilvántartott álláskeresők száma (fő) 1% Szakiskolai végzettségű nyilvántartott álláskeresők száma (fő) 0% 4. ábra A munkanélküliek végzettség szerinti megoszlása Felsőzsolcán 2012 Forrás KSH 32

33 A munkanélküliek végzettség szerinti megoszlása az országos arányokhoz közeli. A relatíve kedvező foglalkoztatottság annak is köszönhető, hogy az utóbbi időben a településre települtek átlagos iskolai végzettsége magas volt. 18,00 Munkanélküliségi arány (%) Forrás: KSH T-STAR 16,00 14,00 12,00 10,00 8,00 Felsőzsolca Észak-Magy arország Magy arország 6,00 4,00 2,00 0, ábra Munkanélküliség alakulása Felsőzsolcán, a régióban és Magyarországon Jövedelmi helyzet Az Önkormányzat önállóan a szociális célú, a Miskolc Megyei Jogú Város Többcélú Kistérségi Társulás szervezésében különféle Start mintaprogramokban vesz részt (egyidejűleg fő részvételével, éves összesítésben fő ideiglenes foglalkoztatását biztosítja). Távlatilag az Önkormányzat a külterületek hasznosításától további munkaerő alkalmazását várja. Szociális segélyben 12 fő részesül, közcélú foglakoztatásban 294 fő vesz részt. Szociális helyzet mutatói Szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások (Szt.) ellátást igénybe vevők Összese férfi nő n 1. Időskorúak járadékában részesülő Aktív korúak ellátására jogosult

34 ebből 2.1. Rendszeres szociális segélyre jogosult a) egészségkárosodott személy b) 55. életévét betöltötte c) 14 éven aluli kiskorú gyermeket nevel Rendelkezésre állási támogatásra jogosult a) 35 évnél fiatalabb b) év közötti c) 55 év feletti Közcélú foglalkoztatásban részt vevő a) 35 évnél fiatalabb b) év közötti c) 55 év feletti Lakásfenntartási támogatásban részesülők száma összesen ebből természetbeni támogatásban részesülők száma normatív LFT-ben részesülők ebből természetbeni támogatásban részesülők száma táblázat Szociális helyzet mutatói Forrás Felsőzsolca Önkormányzat 2012 A környezeti értékek Az akcióterületen az épített, illetve a természeti környezet nem tartalmaz értékes alkotóelemeket,európai és nemzeti építészeti örökség, illetve a világörökség részét képező épített érték nincs. Az akcióterületen jelentős kulturális vagy építészeti értékkel bíró helyi, vagy országos védettség alatt álló elemek nincsenek. A környezeti károk bemutatása és feltárása Az akcióterületet kármentesíteni nem kell, a terület környezeti kármenetesítési szempontból a lakóudvarokban felhalmozódott hulladékon kívül szennyezetlen. A területen megvalósítandó új funkció, a területhasználat nem igényli a környezeti kárelhárítást. Közigazgatási és közösségi szolgáltató intézmények jelenléte A szegregált területen közvetlenül nincs közigazgatási funkciót ellátó intézmény. A közösségi szolgáltató rendszer intézményei: 34

35 Az általános iskolai alapfokú oktatást augusztus 29-ig a Felsőzsolcai Közös Igazgatású Közoktatási Intézmény (FKIKI látta el). Az intézményben az óvodai, az általános iskolai és a zeneiskolai feladatok kerültek integrálásra augusztus 30-tól a feladatot két egyház vette át. A Tiszáninneni Református Egyházkerült intézményhasználat keretében alapított általános iskolát, illetve az alapfokú művészetoktatást vette át Felsőzsolca Város Önkormányzatától. Az Egri Főegyházmegye az általános iskolai feladatokat vette át Felsőzsolca Város Önkormányzatától augusztus 31-től Felsőzsolca Város Önkormányzata megalapította a Felsőzsolcai Napközi Otthonos Óvodát. Intézmény neve Tanulólétszám az intézményben Tanulólétszám az oszt.tervezés módja szerint Tanulólétszám az oszt.tervezés módja szerint Tanulólétszám az oszt.tervezés módja szerint Normál (ált.) tanterv Emelt szint, és vagy két tanítási nyelv Gyógypedagógiai tagozat Összes en HHH SNI Összese n HHH SNI Összese n HHH SNI Összese n HHH SNI FKIKI Egységes Pedagógiai Szakszolgáltató és Családgondozó Központ (EPSZCSK) Felsőzsolca Rendezvények Háza és Sportcsarnok Közművelődési Intézet és Városi Könyvtár Gazdasági Műszaki Ellátó és Szolgáltató Szervezet (GAMESZ). Felsőzsolcán az egészségügyi ellátást az Egészségház biztosítja. Felsőzsolca egészségügyi ellátását 3 felnőtt háziorvosi, 1 gyermekorvosi, 2 fogorvosi, 1 fizikoterápia, 3 védőnői körzet és a mikrotérség központi ügyelete látja el területi ellátási kötelezettséggel, vállalkozás formájában (2012). Céljuk, hogy személyes és folyamatos ellátást nyújtsanak az egészségi állapot megőrzése, betegségek megelőzése és gyógyítása érdekében. Természetszerű, hogy a településen fenntartott egészségügyi szolgáltatások a szegregátumi lakosság számára is alanyi jogon hozzáférhető. E lakosságcsoport körében azonban az a tapasztalat, hogy különösen a megelőző szűrések és szolgáltatások tekintetében az egészségügyi ellátást nem veszik igénybe. Az itt élők egészségügyi mutatói és állapotképe nem kielégítő, amiben egyrészről a nem megfelelő életmód, másrészről az egészségügyi szolgáltatások igénybevételének elmulasztása is közrejátszik. Az általános egészségügyi állapot és mutatók tekintetében elmondhatók, hogy azok kedvezőtlenek a város vonatkozásában is, de a szegregált városrészben különösen kedvezőtlenek, messze elmaradnak az országos adatoktól. 35

36 Közbiztonság helyzete 4. Kép Az akcióterület bűnügyi térképe március 1-től március 1-ig A bűnügyi térkép adatai alapján látható, hogy több meghatározó bűncselekménytípusnál maga az akcióterület is kimagaslóan érintett a lopások pedig kiemelkedően magasak az akcióterülethez közel eső részeken. Kimagasló arányban azonban a vagyoni célzatú cselekmények vannak jelen, amely egyértelműen tükrözi vissza a gazdasági helyzet negatív következményeit, amelyekben az akcióterület és annak lakossága a városban a leginkább érintett. A bűnözési érintettség tehát az akcióterületen is jelentékeny módon realizálódik, de az ottani lakosság egy részének fokozott érintettsége miatt a település egészére kiterjed és azon belül jól láthatóan meghatározott városrészekben érvényesül. A Felsőzsolcán elkövetett bűncselekmények száma az utóbbi 4 évben az alábbiak szerint alakult: Felsőzsolca közigazgatási területén elkövetett bűncselekmények megoszlása (ügyenként pontosan 1 eseménnyel számol, ahány ügy, annyi esemény, RZS NEO) 3. Az állam és az emberiség elleni bcsk. Ös 4. Emberölés 5. Emberölés kisérlete 6. Gondatlan emberölés 7. Erös felindulásban elkövetett emberölés 8. Szándékos testi sértés Segítségnyújtás elmulasztása

37 Felsőzsolca közigazgatási területén elkövetett bűncselekmények megoszlása (ügyenként pontosan 1 eseménnyel számol, ahány ügy, annyi esemény, RZS NEO) 10. Kényszerítés 11. Személyi szabadság megsértése Magánlaksértés Egyéb, e csoporthoz tartozó bcsk. (zaklatás, rágalmazás, becsületsértés) A személy elleni bcsk. Összesen Közúti veszélyeztetés Közúti baleset okozása Közúti jármű ittas vezetése Közúti járművezetés tiltott átengedése Közúti cserbenhagyás 20. Egyéb, e csoporthoz tartozó bcsk. (közl. bizt. elleni bcs., vasúti, vízi, légi közl. vesz.) A közlekedési bcsk. Összesen Erőszakos közösülés 23. Szemérem elleni erőszak Természet elleni erőszakos fajtalanság 25. Üzletszerü kéjelgés és üzletszerü kéjelg Egyéb, e csoporthoz tartozó bcsk. (megrontás, kitartottság, kerítés, szeméremsértés) A házasság, a család és a nemi erkölcs e összesen Tiltott határátlépés 29. Hivatalos személy elleni erőszak 30. Közfeladatot ellátó személy elleni erősz Hivatalos személy támogatója elleni erős 32. Egyéb, e csoporthoz tartozó bcsk. (hamis vád, hatóság félrevez., zártörés) Az államigazgatás,a közélet tisztasága e Visszaélés robbanóanyaggal, lőfegyverrel Közösség megsértése 36. Garázdaság Önbíráskodás Egyéb e csop. t. bcs. (állatkínz., közok-h., magánok-h., visszaé. okirattal, e.az.jel megh.) A közrend elleni bcsk. Összesen Devizagazdálkodás megsértése 42. Egyéb e csop. t. bcs. (fogy. megtév., számítást. rendsz. és adatok ell. bcs.) A gazdasági bcsk. Összesen Lopás Betöréses lopás Sikkasztás Csalás Rablás Kifosztás Zsarolás